Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

2 m PETŐFI NÉPE • 1980. május 8. események sorokban MOSZKVA ___________________ A ndrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere fogadta Thomas Watsont, az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találko­zót az amerikai diplomata kérte. A megbeszélésen a szovjet—ame­rikai kapcsolatok egyes kérdései­ről volt szó. (MTI) WASHINGTON A keddi amerikai előválasztások Indiana, Tennessee és Észak-Ka­rolina államban a demokratáknál Carter elnök, a republikánusoknál Ronald Reagan újabb, nagy ará­nyú győzelmeit hozták. A két po­litikus már megszerezte az elnök­jelölő küldöttek nagy többségének támogatását. így csak váratlan fordulat foszthatná meg őket áz elnökjelöltségtől. A két, messze le­maradt vetélytárs, Edward Ken­nedy szenátor a demokratáknál, George Bush a republikánusoknál az újabb súlyos vereségek ellenére versenyben kíván maradni. (MTI) GENF A szakértők bevonásával végzett vizsgálatok egyértelműen megcá­folják azokat' a Washingtonban és Pekingben terjesztett híreket, amelyek szerint a vietnami had­sereg mérges gázokat vetett be Kambodzsában — mutatott rá a Vöröskereszt nemzetközi bizottsá­gának képviselője kedden Géni­ben elhangzott nyilatkozatában. A szóvivő szerint az elvégzett vizs­gálatok azt mutatták, hogy ilyen fegyverek bevetésére nem került sor. SAN SALVADOR . ^ Az emberi jogokjsaivatiörf bi­zottságának jelentése szerint 1980 első négy hónapjában több. mint 1600 személy esett ágazatul a ka­tonaság és a szélsőjobboldali ter­rorszervezetek akcióinak. Szerdán San Salvadortól nem {nessze ked­den öt fiatal holttestét találták. A 20 év körüli fiatalokkal a magát „Halálbrigád”-nak nevező szélső- jobboldali csoport végzett. Egy salvadori lap szerint az utóbbi hó­napokban tömegével menekülnek külföldre -a salvadori fiatalok. KAIRO Egyiptom kedden hivatalos for­mában tiltakozott Izraelnél a há­rom ciszjordáhiai palesztin vezető kitolopcplása és a palesztin íakosj sággai ' szembeni izraeíi" megtorló akciók ellen. Az utóbbi'Tiapök cisz- jordániai eseményeivel kapcsolat­ban ilyen fqrmában most először hangzott el hivatalos egyiptomi ál­lásfoglalás. (MTI) Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba (Folytatás az 1. oldalról.) érkezett, hogy részt vegyen Jo- szip Broz Tito jugoszláv pártve­zető és államfő csütörtöki teme­tésén. Brezsnyev kíséretében van Andrej Gromiko, az SZKP KP PB tagja, külügyminiszter. A szovjet vezetőket a Belgrád melletti Szurcsin repülőtéren Cvietin Miatovics, a JSZSZK Ál­lamelnökségének alelnöke, és Alekszander Grlicsköv, a JKSZ KB elnökségének tagja fogadta. Leonyid Brezsnyev közvetlenül megérkezése után a repülőtéren mélységes együttérzését tolmá­csolta Cvietin Miatovicsnak Jo- szip Broz Tito halála miatt. « Belgrádban, a szövetségi kép­viselőház oszlopcsarnokában . Jo- szip Broz Tito ravatala előtt hét­fő este óta, hosszan kanyargó so­rokban, szakadatlanul vonul el a gyászoló tömeg, hogy lerója vég­tisztességét az előtt az ember előtt, aki több mint négy évtize­den át vezette Jugoszlávia kom­munista mozgalmát, s 35 eszten­dőn keresztül szocialista építő­munkáját. Belgrád még' soha sem volt ilyen csendes. Az utcákon és te­reken félárbocra eresztett nemze­ti és vörös zászlók lengnek. A parlament épületéhez vezető ut­cákon és az előtte lévő téren las­sú léptekkel kanyarog á megren­dült iérfiak és nők, idősek és fia­talok menetoszlopa. Közlemény a MOSZKVA Moszkvában szerdán véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak hétfőn megnyílt 95. ülése. Az ülésen az országok képvi­selői, miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Magyarországot. Marjai József képviselte. A végrehajtó bizottság ünnepi ülést tartott V. I. Lenin születésé­nek 110. évfordulója alkalmából. Az ülésen Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó KGST-kép- viselője mondott ünnepi megem­lékezést, és felszólalt a többi or­szág képviselője is. A végrehajtó bizottság ülésé­nek .résztvevőig (kifejezésre, juttat­ták azt a szilárd elhatározásukat, hpg.y ,, kommunista- és. munkás­pártjaik vezetésével erősítik a szocialista országok testvéri együttműködését. Kifejezésre jut­tatták azt az elhatározásukat is, Belgrádban hivatalosan beje­lentették, hogy több mint 30 ál­lamfő, 30 miniszterelnök, 30 kom­munista- és munkáspárt legma­gasabb szintű vezetője, továbbá 3 uralkodó és számos köztársasági alelnök lesz jelen csütörtökön Jo- sziip Broz Tito elnöknek, a nem­zetközi élet, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségének teme­tésén. Képviseltetik magukat a különböző nemzetközi szerveze­tek is, köztük az ENSZ, Kurt Waldheim főtitkár személyében. A szocialista országok részéről a következők lesznek jelen1 Tito elnök csütörtöki temetésén: Erich Honecker, a NSZEP KB főtitká­ra, az NDK Államtanácsának el­nöke, Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB főtitkára, az államtanács elnöke, Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB fő­titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Edward Gie- rek, a LEMP KB első titkára, Nioolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, köztársasági elnök, Ra­fael Rodriguez, a Kubai Köztár­saság Államtanácsának alelnöke, a Kubai KP KB PB tagja. A Kí­nai Népköztársaságot Hua Kuo- feng, a Kínai KP KB elnöke, mi­niszterelnök, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot pedig Kim Ir Szén, a KMP KB főtit­kára, a KNDK elnöke képviseli. Jelen lesz a végső búcsúztatá­son Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, Georges Marchais, a Francia KP főtitkára, és San­tiago Carrillo, a Spanyol KP fő­titkára is. Belgrádba várják Helmut Schmidtet, az NSZK kancellárját, Ohira Maszajosi japán miniszter- elnököt, Sandro Pertini olasz köztársasági elnököt, Bruno Kreisky osztrák kancellárt, Ray­mond Barre francia miniszterel­nököt, továbbá Margaret Tha­tcher brit és Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Az Egyesült Ál­lamok küldöttségét Walter Mon­dale alelnök vezeti. * Tito jugoszláv államfő emléké­re kedden, a kubai ENSZ-nagy- követ elnökletével plenáris ülést tartottak az el nem kötelezett or­szágok ENSZ-képviselői. A jugo­szláv vezetőknek küldött távira­tukban az ülés résztvevői méltat­ták Tito szerepét az el nem köte­lezett országok mozgalmában. „Tito jelölte meg az el nem kö­telezettek akcióprogramjaként azt az elszánt, közös küzdelmet, ame­lyet az imperializmus, a gyar­matosítás, a fajüldözés, az elnyo­más minden más formája ellen, a hegemonizmus ellen, az egyen­jogú gazdasági és politikai kap­csolatokért vívunk” — hangoz­tatja az üzenet. A plenáris ülésen többek közt felszólalt India és Egyiptom képviselője, hangoztat­va, hogy Nasszer és Nehru mel­lett Tito volt a mozgalom meg­alapítója. (MTI) KGST vb-üléséről vei és elmélyítésével Összefüggő kérdéseket. Megvitatták hogyan halad azok­nak az egyezménytervezeteknek a kidolgozása, amelyeket a KGST XXXIV. ülésszakának előkészíté­se során, illetve az ülésszakon kell aláírni, s a hosszú távú együttműködési célprogramokból eredő kötelezettségeknek megfe­lelően meghatározták az egyez­mények aláírásának határidejét. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés jegyében ment végbe. * . Marjai József miniszterelnök­helyettes, aki részt vett a KGST V^g^ejiaj tó/^ize^teágfnaJvSS. ülé­sén és a magyar—szovjet gazda- £&ág£y£3 és Ä .jmüszaki-tudomänyos együttműködési kormányközi bi­zottság elnökeinek találkozóján, szerdán délután Moszkvából ha­zautazott Budapestre. (MTI) hogy együttműködésüket a to­vábbiakban is olyan új módsze­rekkel és formákkal gazdagítják, amelyek mind teljesebben és ha­tékonyabban segítik elő az egyes országok társadalmi, gazdasági fejlesztése feladatainak teljesíté­sét, azt, hogy gyorsabban halad­janak előre a szocializmus és kommunizmus építésének útján. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta, hogyan készítik elő a KGST szerveiben a tanács soron. következő ülésszakán megvitatás­ra kerülő anyagokat. Áttekintet­ték a többi között a KGST-tag^ államok 1981—1985. évi népgaz­dasági tervkoordinációjának hely­zetét, a hosszú távú együttműkö­dési célprogramok teljesítését, a sok oldalú,; inieg rá&iós ^.riníézkedéiw sek egyeztetett tervének kidölgb- zását az 1981—1985 közötti idő­szakra, a nemzetközi gyártássza­kosítás és a' kooperáció bővítésé­HUSZONÖT ÉVES A VARSÓI SZERZŐDÉS • A Varsói Szerződés Szervezetének alakuló ülése a lengyel fő­városban. 1. Fulton — Varsó A LEGÚJABB KOR történészei szerint Európa számára meg­határozó jelentőségű volt az a nap, amikor kontinensünkön befejeződött a háború, a fasizmust leverték. Aligha hitte volna el ak­kor bárki is a józanul gondolko­dó emberek közül, hogy némely vezérkarok már új háború előké­szítését fontogatják. Pedig így volt. A győztes antifasiszta koalí­ció nyugati országaiban már a háború utolsó hónapjaiban új összecsapás tervezésébe kezdtek. A brit hadvezetés parancsa ér­telmében a fogságba esett német csapatok egy részét nem fegyve­rezték! le. Együtt tartották őket (az SS-eket is), s parancsnokaik irányításával gyakorlatozhattak. A nyugati hatalmak vezetőit fneg- riöbbentette, hogy szövetségesük, a Szovjetunió nem a végsőkig le­gyengülve, hanem éppenséggel megerősödve került ki a háború­ból. A szocializmus első országá­nak tekintélye óriásira nőtt — nagyhatalmi pozíciója elvitatha­tatlanná vált. Sőt, az is kide­rült, hogy a fasiszta elnyomás alól felszabadult országokban va­lami új kezdődik: nem a régit restaurálják, hanem új társadalmi rend építésébe kezdenek. AZ AMERIKAI VEZETÉS — — Roosevelt ..halála után Harry Truman lett az elnök — úgy vél­te, hogy az atombomba monopó­liumának birtokában, hatalmas gazdasági erejével az Egyesült Államok a világ uralkodó hatal­mává válhat, s visszaszoríthatja a szocializmus erőit., A washingto­ni politikusok nem titkolták: a hirosimai és a nagaszaki atom­bomba nem annyira a Japán el­leni háború utolsó felvonását je­lentette, mint inkább az új szov­jetellenes hadjárat kezdetét. Az események1 gyorsan követték egymást. A nyugati hatalmak lé­pései lehetetlenné tették a háború alatt megfogalmazott demokrati­Párizs — kus elvek és tervek megvalósítá­sát. Churcnill, volt angol minisz­terelnök 1946-ban az amerikai Ful­ton egyetemén elmondta emléke­zetes beszédét, amelyet azóta is a hidegháború nyitányának ne­veznek. Az USA-ból támogatott politikai mesterkedésekkel kiszo­rították a kommunistákat Nyugat- Európa országainak kormányai­ból, fegyveres erővel vérbe foj­tották a görög szabadságharcot. 1949. április 4-én megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetét, a NATO-ot. Az atlanti katonai tömböt szovjetellenes és szocializmusellenes, agresszív szervezetként, a kommunizmus „feltartóztatásának” és a népi de­mokratikus országok „felszabadí­tásának” jelszavával hozták létre. A SZOVJETUNIÓ és a fiatal szocialista országok akkor nem válaszoltak hasonló lépéssel. Azt vallották, hogy Európa problé­mái a tömegpolitika eszközeivel nein oldhatók meg. Rámutattak arra, hogy a NATO megalakítása kísérlet kontinensünk' kettészakí- tására és a Nyugat militarizálásá- ra, S hogy ez valóban így vol, bi­zonyította Németország kettésza- kítása 1949. május 23-án, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország hajtott végre / Az ötvenes években, a koreai háború és a franciák által veze­tett indokínai hadjárat ellenére a feszültség legveszedelmesebb foirása Európa szívében volt. A nyugati hatalmak minden erővel arra törekedtek, hogy az NSZK-t a szocializmus ellen tervezett tá­madásuk felvonulási területévé tegyék, s ismét német katonák tízezreit küldjék a „Kelet ellen”. Ennek a tervnek a jegyében elő­készítették Nyugat-Némeország újrafelfegy vérzését. Először arra készültek, hogy a nyugatnémet hadosztályokat va­lamiféle „össz-európai haderő” részévé tegyék. Ez az elképzelés nem sikerült. így került sor 1954 őszén a „párizsi szerződés” megkö­tésére. A megállapodás értelmében az NSZK-t felvették a NATO-ba, engedélyezték számára a félmil­liós hadsereg, a Bundeswehr meg­alakítását. A NATO Tanács 1955. május 9. és 11. közötti ülésén’ Bonn már teljes jogú tagként vett részt. A nyugatnémet hadsereg felállítását az akkori bonni kan­cellár, Konrad Adenauer így okol­ta meg: „Nincs egyetlen olyan amerikai, angol, vagy francia tá­bornok sem, aki harcolt volna az oroszok ellen, akár egyszer is. A német tábornokoknak van e té­ren tapasztalatuk.” A SZOCIALISTA ORSZÁGOK kormányai természetesen látták ezt. Nem egy ízben figyelmeztet­ték a Nyugatot veszedelmes lépé­seik lehetséges következményeire, s egyúttal több olyan kezdemé­nyezéssel álltak elő, amely a ka­tonai paktumrendszer helyett az európai biztonsági rendszer létre­hozását, s a leszerelést indítvá­nyozta. A válasz elutasító volt. Ilyen előzmények után ültek ösz- sze Varsóban nyolc európai szo­cialista ország magas rangú kép­viselői: az 1955. május 11-e és 14-e között tartott értekezleten Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NI)K, Románia és a Szovjetunió megbízottai (Albánia azóta kilé­pett a szövetségből) kollektív ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dést írtak alá. Létrehozták a Var­sói Szerződés Szervezetét. Meg­állapodtak a vezető testület és az egyesített fegyveres erők felállítá­sáról. A szerződés hangsúlyoza, hogy a tagországok a közös vé­delem biztosítására szövetkeznek. A szocialista államók — az ENSZ alapokmányának szellemében — kötelezték magukat, hogy „nem­zetközi kapcsolataikban tartóz­kodnak az erővel való fenyegetés­től és annak alkalmazásától, és nemzetközi vitáikat békés eszkö­zökkel, oly mó.don oldják meg, hogy ne veszélyeztessék a nem- zeközi békét és biztonságot”. A szerződés kinyilváníja a szerve­zet nyílt jellegét, s 11. (záró) cik­kelyében leszögezi: „Ha az euró­pai kollektív biztonsági rendszer létrejön, és ebből a célból álta­lános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a szer­ződő felek állandóan törekedni fognak —, a jelen szerződés az általános európai szerződés ha­tályba lépésének napján érvényét veszti”. M. G. (Következik: Az enyhülésért, a leszerelésért.) A német nép felszabadulásának évfordulójára Amikor 1945. május 8-án Keitel marsall aláírta a feltétlen kapitu­lációt, nemcsak a Harmadik Birodalom tűnt el a történelem süllyesz­tőjében, hanem szétesett a junkerek 1871-ben vérrel-vassal összeková­csolt, bűnnel, szégyenről terhelt nagynémet birodalma is. Abban a rendkívüli helyzetben csak az antifasiszták' látták, hogy most kira­gadhatják a Hatalmat az imperialista körök kezéből, véghez vi­hetik a befejezetlenül maradt 1848—49-es forradalmat, megoldhatják az 1918-as forradalom félbe maradt feladatait. Világos útmutatást csakis Németország Kommunista Pártjának ak­tivistáitól kaptak. S az NKP-nak sikerült összefognia a különféle an­tifasiszta erőket. A híres potsdami konferencia előestéjén az NKP, az SZDP, a CDU és a liberálisok pártja megalapította a Demokratikus Blokkot, elfogadta a népfrontpolitikát. Tudomásul vették az Odera— Neisse határt, s hogy az új Németországhoz, a demokratikus megúju­láson át vezet az ÚL Ennek jegyében 1945 őszén a szovjet megszál­lási övezetben kisajátították a junkerek vagyonát, felosztották a nagy­birtokot, s következetesen folytatták a fasiszta ideológia gyomlálását. A német nép helyeselte ezt a politikát. Szászországban például 1946 nyarán népszavazáson 82,4 százalék szavazott az üzemek népi tulaj­dona mellett. A hesseni választók 75 százaléka is az államosítás mel­lett döntött. A nyugati megszálló hatóságok azonban elgáncsolták az antifasiszta demokratikus törekvéseket. Miután egész Németország­ban nem tartóztathatták fel a haladást, 1948-tól hozzá láttak az or­szág közigazgatási, majd pénzügyi feldarabolásához. Azon a nyáron Németország és Berlin két valutaterületre szakadt. Abban az évben kezdődött az Európát is ketté osztó hidegháború. A Németország keleti részében a két munkáspártból két évvel koráb­ban megalakult Német Szocialista Egységpárt választ adott a fejlődés új szakaszának stratégiai alapkérdéseire, figyelemmel arra. hogy a népi demokratikus országok áttértek a szocialista forradalomra. S mivel a nyugati hatalmak 1949. szeptember 7-én — megsértve a potsdami szerződést — megalakították a Német Szövetségi Köztársa­ságot, a demokratikus erők október 7-én kikiáltották a Német De­mokratikus Köztársaságot A szovjet megszállási övezet az NDK szu­verenitása alá került. 1950. június 6-án az NDK és Lengyelország szerződésben ismerte el véglegesnek az Odera—Neisse határt. így jött létre a német munkás-paraszt állam, amely azóta a világ egyik legfejlettebb ipari őrs'ágává nőtte ki magát. TÜNTETÉS BRÉMÁBAN • Tüntetésekre került sor az NSZK-beli Brémában, ahol ünnepséget rendeztek az ország 25 éves NATO-tagságái^ik évfordulója alkalmá­ból. Képünkön: füstfelhő, égő gépkocsik a tüntetés színhelyén. (Tele- fotó — AP) Brezsnyev fogadta a NOB elnökét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke szerdán fogadta Lord Killa- nint, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnökét. A kiadott hivatalos közlemény szerint a beszélgetés során megál­lapították. hogy a Szovjetunió tel­jes mértékben eleget tesz vala­mennyi vállalt, kötelezettségének, s minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a jelenlegi bonyolult nemzet­közi körülmények között megőriz­zék a jó akaraton és a népek ba­rátságán alapuló olimpiai mozga­lom nemes szellemét. Eszmecserét folytattak a nemzetközi sportmoz­galomban és az olimpiai mozga­lomban felmerült kérdésekről. A találkozón jelent volt Ignatyij Novikov miniszterelnök-helyettes, a szovjet olimpiai szervező bizott­ság elnöke, Vitalij Szmirnov, a bi­zottság első elnökhelyettese. Ugyancsak részt vett a megbeszé­lésen Monique Berlioux asszony, a NOB igazgatója. Mint ismeretes, a NOB végre­hajtó bizottságának legutóbbi lau- sanne-i ülésén Lord Killanin kö­zölte, személyesen kíván megbe­szélést folytatni az olimpiával kapcsolatos kérdésekről mind Leo­nyid Brezsnyevvel, mind Carter amerikai elnökkel. Brezsnyev ele­get tett a NOB elnöke kérésének. Carter amerikai elnök, aki az olimpia bojkottját akarja kikény­szeríteni, eddig még nem fogadta Lord Killanint. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ■ • NATO-tervek A NATO terveket dolgoz ki, hogy „szükség esetén” pótolhassa az Európából Dé’.hyugat-Ázsiába áthelyezett amerikai csapatokat — kö­zölte Joseph Luns. A NATO főtitkára Carter elnökkel és más vezető amerikai politikusokkal tartott tárgyalásai után kedden kijelentette a sajtó előtt: a szervezet jövő heti brüsszeli tanácskozásán a katonai kiadások további emeléséről is szó lesz. Luns szerint a tagállamok ál­talában kedvezően fogadták a néhány hete előterjesztett amerikai el­gondolásokat, hogy — adott esetben — Nyugat-Európa saját erejéből pótolja a délnyugat-ázsiai térségbe átvezényelt amerikai csapatokat. * Olaszországi terrorakciók Olaszországban szerdán reggel két politikai merénylet történt. Az egyik Rómában, a másik Milánóban. A fővárosban az 57 éves Periele Firri, a munkanélküliek elhelyezésével foglalkozó állami intézet igaz­gatója ellen követtek el merényletet. Milánóban a La Republica he­lyi szerkesztőségének egyik munkatársa, Guido Passalacqua ellen kö­vettek el hasonló akciót. Terroristák hatoltak be az újságíró lakásába és otthonában lőtték lábszáron. Passalacqua az utóbbi években rend­szeresen foglalkozott a terrorakciókkal és politikai összefüggéseket keresett a merényletek hátterében.

Next

/
Thumbnails
Contents