Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
4 ® PETŐFI N£PE • 1980. május 22. A HASZON: SZÁZTÍZMILLIÓ FORINT V ersenymozgalom az állami gazdaságokban A megye állami gazdaságaiban tavaly 339 brigád tett vállalást, és 8758 dolgozó vett részt ebben a munkaverseny-mozgalomban. A termelési költség csökkentésére és a termelési érték növelésére összesen 73 millió forint értékű vállalásukat 110 millió forintra teljesítették, a mostoha időjárás ellenére. Számos szocialista brigádveze- tói értekezleten elhangzott, hogy a mozgalom legfőbb érdeme a termelési érték és a hozamnövekedésre gyakorolt hatás, de a politikai és szakmai továbbképzés is jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági dolgozók szemléletének alakításához. Az elmúlt időszakban megvalósult a nyereségszemléletű vezetési gyakorlat. Az új ösztönző rendszerrel a dolgozókat érdekeltté téve, célul tűzték ki, hogy minden ágazat veszteségmentes legyen. Ezt az egyre szigorodó követelmények között kell megvalósítani. . Nem könnyű eredményeket elérni a versenymozgalomban. A' mezőgazdasági nagyüzemek feszített tervvel dolgoznak. A brigádok nagy része, fej-fej mellett halad, és csak többlet idő- és munkaráfordítással tudják eldönteni egymás között a helyezéseket. Az üzemek párt- és gazdasági vezetősége felméri azokat a lehetőségeket, ahol energia-', nyersanyag-, élő- és holtmunká-. megtakarítást lehet várni; ahol megteremthetők a hatékony és termelékeny gazdálkodási feltételek; illetve ahol a legtöbbet várják a dolgozóiktól. A verseny- felhívás alapján készítik el a brigádok következő évi felajánlásaikat. Cél, a fejlődés gyorsítása. A kollektívák párttagjai példamutató magatartásukkal és munkájukkal iránymutatók a közösségben. A jó eredményt elérő brigádok közül — a teljességre törekvés nélkül — érdemes a legkiemelkedőbbeket megemlíteni. A Bácsalmási Állami Gazdaságban a szarvasmarha-tenyésztő ágazat Kinizsi Pál brigádja a növendéküszők súlygyarapodását gyorsította azzal, hogy a legelőterületet az előző évekhez képest jobban hasznosította, emellett a kukoricatarló legeltetését is bevezette. 'Mindezzel a költségeket is csökkentette. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság kertészetében a Petőfi Sándor szocialista brigád a gondos és pontos időben végrehajtott ápolási munkával a legnagyobb termésátlagot érte el, hiány nélkül teljesítette vállalását. A Kiskőrösi Állami Gazdaság sertéskombinátjában a takarmánykeverő és -készítő Gagarin brigád az ésszerűsített raktárkezeléssel és a takarmányszóródás megszüntetésével 370 ezer forint költségcsökkentést ért el. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban már háromszor szerzett aranykoszorút a Csonka János szállítóbrigád, 1979-ben a Vállalat kiváló brigádja címet nyerte el. A dolgozók hosszú évek óta jól ütemezik a szállításokat. Balesetük nem volt, üzemanyagmegtakarításban is jelentős ered-, ményt értek el. . A Kunbaja-bácsszőlősi Állami Gazdaság Ady Endre kertészeti brigádja a technológiai fegyelem pontos betartásával elérte, hogy a hozamok a tervezettnél nagyobbak legyenek. A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban a Mohácsi-szigeti kerület Dózsa György brigádja országosan kiemelkedő eredményt ért el a tejtermelésben, ezért elnyerték a Vállalat kiváló brigádja címet. A tervezett 4900 liter tohenenkénti tejhozamot 5313 literre növelték, úgy, hogy a takarmányköltséget is csökkentették. Egy liter tej takarmányköltsége 2„73 forint volt. Izsákon a legjobb eredményt elérő brigád a palackozó második műszakja, de említésre méltó az állami gazdaság 445 tonna üzemanyag-megtakarítása, valamint a 2 százalékkal csökkentett villamosenergia-felhasználás. A versenymozgalom második nagy célkitűzése a tanulás. Állami, vagy vállalati szervezésben csaknem hétezren tanultak a múlt évben. Nagy jelentőségűek a társa- dalmimunka-vállalások. Gyakori, hogy ezt a dolgozók üzemen, ágazaton belül saját munkakörükben végzik. Így az eredmény munkájuk előrehaladásával mérhető. A pénzt pedig mint a Sziklai Sándor brigád felhívásához csatlakozók esetében a gyermek- intézményeknek ajánlják fel. A bölcsődei és óvodai elhelyezéssel általában mindig gond van. A kötelező, dolgozónkénti 950 forinttal képzett jóléti, szociális alap kevés ahhoz, hogy központi óvodát építsenek. Ezért általában, ahogy például a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban, ahová 21 községből járnak dolgozni, főleg társadalmi munkára épülő felajánlásokkal tudnak ezen segíteni. A szocialista brigádok versenymozgalmának továbbfejlődését jelenti, hogy a résztvevők csaknem fele 35 évesnél fiatalabb. Cz. P. TUDOMÁNY—TECHNIKA 11 • Egy programvezérléssel dolgozó, rendkívül termelékeny NDK gyártmányú automata hegesztő berendezés. Hegeszt az automata A hegesztés megbízhatósága és alkalmazhatósági területe az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. A termelékenység növekedése, a kötésminőség javítása, a különleges anyagok és gyártmányok által támasztott követelmények fokozódása együttesen és külön-kü- lön erősen ösztönző hatást fejtettek ki a hegesztésre. Megjelentek az új fizikai elveken alapuló hegesztési eljárások, s ezzel párhuzamosan a hegeszthetőség követelményeit jobban kielégítő, különleges új alapanyagokat dolgoztak ki. s mindezek a hegesztett kötések mechanikai és metallúrgiai tulajdonságainak jelentős mérvű javulását eredményezték. Már jó ideje alapvető célkitűzés a hegesztési folyamatok komplex gépesítése. Ennek szükségességét nemcsak a nehéz fizikai munka kiküszöbölése indokolja, hanem mindazoknak az emberi tényezőknek a kizárása, amelyek a hegesztés eredményeit nem kismértékben befolyásolják. Olyan berendezésekre, gépekre, automatákra van szükség, amelyek a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával nemcsak a hegesztett szerkezetek alak- változására reagálnak, hanem a megfelelő utasítást is megadják a technológia és a munkarend megváltoztatására. Ezek a berendezések a hegesztés technológiai adatait automatikusan szabályozzák a fémvastagságtól, a méretektől, a szélek megmunkálásától, a fém felületi minőségétől stb. függően. A nem is olyan távoli jövő programvezérléses hegesztő automatáit úgy képzelik el a szakemberek, hogy azok vizsgáló, regisztráló berendezésekkel is el lesznek látva, amelyek nemcsak a hibákat konstatálják, hanem utasítást is adnak azok kijavítására a hegesztés közben. „Lecsendesített” teherautók Ki ne érzett volna még hosszan tartó autózás, buszozás során fáradtságot, álmosságot, fejfájást, netán hányingert? Bizonyára kevesen tudják, hogy e kellemetlenségek többnyire a kis rezgésszámú infrahangok biológiai hatásának tulajdoníthatók. A kísérleti mérések tanúsága szerint a jelenleg használt városi autóbuszokban — 30 herz rezgésszámnál — 80—90 decibel a zajszint. Pedig tudvalevő, hogy a 85 decibel erősségű zaj napi 8 órán túl káros; 95 decibelt 45—50 percig, 110 decibelt pedig már csak 4,5 percig visel el halláskárosodás nélkül az emberi fül. A gépjárműben keletkezett inf- rahang mértékét a motor másod- percenkénti rezgésszáma, a futómű rugózása, az útburkolat keménysége befolyásolja. Ha sikerül „el- hangolni” az útburkolat és a motor rezgésszámát, minimálisra csökkenthetők a káros hatású infrahangok. Megállapították, hogy a zaj arányosan növekszik a henger- furat átmérőjével és a motor fordulatszámával. Így a jövőben lassúbb járatú, kisebb fordulatú motorokat fognak tervezni. Teljesítményveszteség nélkül csak turbó• Ley land teherautó hangelnyelő anyagokkal megfelelően kibélelt vezetőfülkéje. A 210 lóerős motorú járműben hangelnyelő anyagok, hangfogó ernyők, hang- szigetelő pajzsok alkalmazásával sikerült 80 dB alá vinni a zajszintet. töltés alkalmazásával tudják megoldani ezt a feladatot. Űj fogtömő szer A fogak tömésére használt cement nagyon keveset változott azóta, hogy a német'P. Steenbock 1903-ban kidolgozta a lényegileg ma is használt eljárást. Eszerint a fogorvos a kiégetett szilícium-dio- xid alapú cementport felhasználás előtt foszforsavval keveri össze. Ennek a hagyományos fogászati cementnek azonban több kedvezőtlen tulajdonsága van: egyrészt a foszforsav savas jellegénél fogva tovább károsítja a fogat, másrészt a cement nem tapad jól a fog anyagához. Angol kutatók az elmúlt években teljesen új szilikát-műanyag kombinációt dolgoztak ki fogászati cement céljára. Az új cement akkor köt, ha az alumínium-szili- kát port nagy molekulasúlyú po- liakrilsav 50 százalékos vizes oldatával keverik össze. öt perc múlva kezd szilárdulni és kiválóan tapad a fog anyagához. Szilárdsága nagy és mivel a poliak- rilsav 20 ezer körüli molekulasúlya sokkal nagyobb, mint a foszforsavé (mintegy 100), kevésbé tud beszivárogni a fog anyagába, károsítva azt. Az évkezdés tanulságai A gazdasági tevékenység, az anyagi termelés folyamata és a naptári időszakok között sajátos ösz- szefüggés érvényesül. Ez abban tükröződik, hogy a termelés és az értékesítés egy-egy éven — tervesztendőn — belül hullámvonalat követ, rendszerint az év végén tetőzik, majd az új esztendő kezdetén jócskán visszaesik. A gazdasági tevékenység lanyhulását az elmúlt évtizedekben mindig az jellemezte, hogy az új esztendő első negyedévének teljesítménye — az ipar termelése és értékesítése — jócskán elmaradt az előző év utolsó negyedének eredményeitől, de egyidejűleg mindig néhány százalékkal nagyobb volt a bázis- időszak — a korábbi év első negyede — teljesítményénél. Vagyis: az ipar már az év elején igyekezett egy fokkal nagyobb sebességre kapcsolni. Az utóbbi két évben éppenséggel azt tapasztalhattuk, hogy az első negyedév növekedési üteme — a visszaesés ellenére — az ipari termelés éves növekedési ütemét is meghaladta. 1978 első negyedében például az ipari termelés 7,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának teljesítményét, az év egészében 5,2 százalékkal. Az elmúlt év első negyedében 5,2 százalék, éves szinten pedig .2,8 százalék volt a növekedés mértéke. Hogyan illeszkedik ebbe a jelenségképbe az idei évkezdés? Csak részben. Az ipari termelés és értékesítés ezúttal is visszaesett, ám az ár—apály folyamat a szokottnál jóval erőteljesebb volt; az évkezdet, az első negyedév gazdasági teljesítménye az előző év azonos időszakához képest semmiféle többletet, növekedést nem tartalmaz. Kétségtelen, hogy az 1980. évi terv — miként az utóbbi esztendők népgazdasági tervei — nem a gazdasági növekedés ütemét helyezi előtérbe, hanem a külgazdasági egyensúly javítását. A növekedés tervezett ütemei — ez a nemzeti ipvedelem esetében 3—3,5 százalék, az iparban 3,5—százalék, a mező- gazdaságban 5—5,5 százalék — a külgazdasági egyensúly javításának anyagi-termelési hátterét feltételeit vázolják fel. A tervezett növekedési ütem ebben az összefüggésben egyrészt eszköze, s még inkább nélkülözhetetlen feltétele a fő feladat teljesítésének. Mert stagnálás közepette szerfelett bajos növelni az exportteljesítményt, javítani az egyensúlyi helyzetet. Negatív előjellel hangsúlyozzák ezt az évkezdés idevágó adatai is: az ipari termeléshez hasonlóan az összes kivitel értéke sem érte el — csupán megközelítette — az egy évvel korábbit. Mi az oka annak, hogy az ipar, amelynek az idén a tavalyihoz képest fokoznia kellene a növekedés ütemét, szerfelett lanyhán indította termelését és az értékesítést? Ennek fő oka az, hogy január dereka táján az első negyedév — s mellesleg az egész évi —rendelésállomány alacsonyabb volt, mint esztendővel korábban. Igaz, hogy az ipari termelés belföldi kereslete ebben az évben aligha bővül, hiszen a terv az összes belföldi felhasználás 1 százalékos csökkenését*‘irányozta-elő--— ám az ipari termékek Munkaerő-közvetítés külső piaci értékesítésének mindenképpen és erőteljes ütemben kell növekednie. E tervcélokkal szembesítve az év eleji rendelés- állományt, megállapítható, hogy a nem rubel elszámolású export rendelésállománya felülmúlta az előző évit, s ezzel összhangban az első negyedévben a konvertibilis valutáért értékesített kivitel több mint húsz százalékkal emelkedett. A magyar ipar exportjának zömét azonban a KGST-országokban értékesíti, s ebben a relációban a rendelésállomány és a tényleges kivitel rosszul alakult. Nem — vagy nem elsősorban — a piac beszűküléséről van szó, hanem arról, hogy az árucsere-forgalom volumenét, növekedését meghatározó államközi okmányok — az éves jegyzőkönyvek — aláírását már nem követik automatikusan és rövid idő alatt a szállításokat specifikáló magánjogi szerződések. A partnerek gyakran vitatkoznak, tárgyalnak — részben a csúszó árrendszer miatt —“ az árakról, a termékösszetételről, a műszaki-minőségi paraméterekről. Ez viszont késlelteti a rendelésállomány fel töltését, akadályozza a kölcsönös kötelezettségek ütemes teljesítését. A rubel elszámolású export alacsony rendelésállományából adódó hátrányaikat persze ki lehetett volna küszöbölni oly módon, hogy az ipar később esedékes belföldi rendeléseket előbb teljesít. Csakhogy a belföldi — a termelői 'felhasználással, a belkereskedelmi igényekkel összefüggő — rendelésállománya is foghíjas — a tavalyinál 6—8 százalékkal alacsonyabb — volt. Mindenekelőtt azért, mert az ipar az ár- és szabályozóváltozások okozta bizonytalanságok miatt vonakodott szerződéseket kötni részben az első negyedévre, s még inkább későbbre. Természetesen az ipar magatartása is megmagyarázható, az ok—okozati kapcsolatok további láncszemekkel bővíthetők, de nem változtatnak azon a kedvezőtlen tényen, hogy az ipar az év első negyedében nem állt rá a termelésfejlesztés megfelelő lépcsőfokára. Bizonyossággal állítható, hogy a 'lanyha évkezdés önmagában még nem.teszi irreálissá az ipari termelés 3,5—4 százalékos éves növekedési ütemének teljesítését, ha az év háromnegyedében legalább 5 százalékkal bővül a .termelés, s ha ezt a fizetőképes szükséglet, a rendelésállomány is alátámasztja. Van azonban pótolhatatlan vesztesége is a lanyha, a stagnáló évkezdésnek. Nemcsak a termeléssel együtt csökkenő termelékenységre, a kapacitások romló kihasználására, az alacsonyabb hatékonyságra gondolunk. Aligha kell bizonygatni, hogy minden gazdasági tevékenységnek időigénye van; a termelést - értékesítési elő kell készíteni, a termelést például előbb specifikált rendelésekkel, majd anyagi-műszaki ellátottsággal, a kooperáció megszervezésével, importtal stb. A lanyha évkezdés, az alacsony rendelésállomány miatt éppen ebben a vonatkozásban — az egész évi termelés-gazdálkodás körültekintő előkészítésében, megalapozásában —. olyan időveszteséget okozott, amely nehezen, vagy csak az indokoltnál drágábban pótolható. G. I. soaprrepií' Löl temißtHa* r Kecskeméten Egykor munkaerő-toborzó hivatalnak hívták, ma munkaügyi szak- igazgatási szeiv a neve. A névváltozásnak megfelelően kibővült az itt dolgozók feladatköre és sokrétűbbé vált a munkája. Beletartozik ebbe a közigazgatási területen levő valamennyi gazdálkodó egység munkaüggyel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése: fiatalok, nők, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása, a munkakönyvek kezelése, a .létszámváltozás alakulása, a munkaügyi rendeletekben foglaltak végrehajtása, valamint a középtávú tervek kidolgozásához munkaerőmérleg készítése. Mostanság, amikor a megváltozott körülményekhez jobban igazodó gazdálkodásra térnek át az iparban, a mezőgazdaságban, ugyancsak fontos teendő lenne, lehetne a munkaerő-közvetítés. Hogy Kecskeméten miért nem az. arról Tóth Árpádnét, a városi tanács munkaügyi csoportvezetőjét kérdeztük. — Van i valaki a megye- székhelyen, akit lehet közvetíteni, azaz beszélhetünk fölös munkaerőről? — Nem. Az ötödik ötéves tervidőszakra már nincs több szabad munkavállaló. Ebben az esztendőben csak 'az idei végzős diákokkal számolhatunk, de ők még az egyre szaporodó ingázókkal együtt sem pótolják az eltávozókat: a munkahely-változtatókat, a nyugdíjasokat, és a gyes-en lévőket. — Az új gazdasági szabályozók, a nyereségérdekeltség és a bértömeg-gazdálkodás hatása jelentkezett-e a munkaerőmozgásban is? — Vártuk ugyan, de egyelőre még nem érzékeljük a nagyobb arányú mozgást, s ezáltal a termelés racionalizálását. Sőt. Az üzemek, vállalatok annyi új állást igényelnek, hogy nem is tud- iuk kielégíteni azokat. Néhány beszédes szám: a parkettagyár 37, a vízmű vállalat 80 embert kért, kérne a második negyedéire. A konzervgyár meg 470-et. De honnan’ Csökkentést csak. a BÁCSÉP- SZER jelzett, negyvennyolc főt, amelyből négy volt adminisztratív foglalkozású. Ám ez az intézkedés jobbára azt jelentette, hogy a vállalat a kilépők helyére nem vett fel újakat. Ami tény: nálunk a negyvennyolcból senki sem jelentkezett, így a távozók feltehetően maguk kerestek maguknak másik munkahelyet. Pedig mi is tudnánk ajánlani jó néhányat, mert a burkolókra, festőkre, kőművesekre mindenütt nagy szükség van. Á fizikaiakra ugyanis nincs létszámkorlátozás, csak az adminisztratív állásúakra. Persze, ezt is meg lehet kerülni, amikor szerződéssel vesznek fel valakit. 0 aztán a legközelebbi nyugdíjazáskor, vagy kilépéskor véglegesen állományba kerül. A jogi létszám tehát változatlan maradt. — Hogyan lehetne az üres állásokra embert találni, s főként hogyan lehetne a következő tervidőszakra a szükséges létszámot előteremteni? — Ennyi ember ma nincs Kecskeméten. A vállalatoknak kell átcsoportosítani dolgozóikat, jobban megszervezni a munkát. Nem egy helyen olyan elavult módszerekkel dolgoznak, ami szinte a kézi erőnél is rosszabb hatásfokú, másutt modern gépek állnak — munkások hiányában. Remélhetőleg az új gazdálkodás hamarosan érezhetővé teszi a jó és a rossz közti különbséget, s ez javít majd a létszámarányokon is. A hatodik ötéves terv idején elkészülő létesítményekre — az új Centrum Áruház, az Univer Áfész étterme, vagy az Alupigment bővítése — megvan a létszám. Pontosabban meglesz, mert a megyei tanács munkaügyi osztálya megnöveli a szakmunkásképzőbe felvehetők számát. — Közvetítésről ezek szerint ma nem nagyon beszélhetünk, kivéve a tkötelező munkaközvetítést. — Így igaz. Nálunk a közvetítésnek csak az egyik oldala valósul meg. A munkahelyek igényeit ugyan nyilván tartjuk, de a jelentkezők — mint mondtam — nem tolongnak. Ákik mégis bejönnek érdeklődni, azoknak elmondjuk, hogy hol próbálkozzanak, aztán utána nem tudjuk mi történik velük. — És az önkényesen kilépők, akiknek itt jelentkezniük kell? — ők, és azok, akik egy év alatt kétszer felmondással változtatnak munkahelyet, csak kötelező közvetítés után helyezkedhetnek el ismét. — Hol? — Ahol a szakképzettségüknek megfelelő munkát találnak, és — hozzá kell lenni — ahol fogadják őket. Mert például a Fémmunkásban, az MMG gyáregységében. vagy az Alupigmentnél nem vesznek fel olyanokat, akiknek munkakönyvében „kilépett" bejegyzés található. — A többiek viszont igen. Nekik miért éri meg? — A kilépettek nagyobb része segédmunkás. így, ahol alkalmazzák őket, ott, ha netán újra kilépnek — s ez egyáltalán nem szokatlan jelenség —, akkor is termelnek. Még há egy-két napot is. Másrészt, ha a munkáltatónál bérszínvonal-gazdálkodást folytatnak, akkor egy kilépett bejegyzéssel érkező, aki a fizetési kategóriájának a minimumát kaphatja, lehetőséget ad mások bérének emelésére. — Ha tehát a vállalatnak meg is éri, a kilépő biztosan nem jár jól. — Nem.. Egy évig érvényes rá a bérkorlátozás, három esztendőre pedig csak alapszabadság jár. Ezt a büntetést ügyeskedéssel sem lehet elkerülni, pedig jó né- hányan megpróbálják. A munkaügyiseknek nehéz dolguk van, mert a legtöbb ilyen esetben valóságos nyomozást kell folytatni. Sajnos, a kilépők nyolcvan százaléka fiatal, s több, mint felének nincs szakképesítése. Belépne^ az új munkahelyre, dolgoznak három napot, majd elbúcsúznak az ajtófélfától. Nem érdekli őket a sokadik kilépett bejegyzés sem. — Mi lehet megoldás, olyan, ami elejét weszi ennek az önkényes és gyakorta nyomós indok nélküli munkahelyváltoztatásnak? — Egyrészt a munkáltatói igazoló lapra rá kellene vezetni a munkahely-változtatás módját is. Ez azonban csak az ügyintézést egyszerűsítené, de önmagában nem megoldás. A munkahelyeknek kellene többet foglalkozni a dolgozókkal, főként a fiatalokkal, valamint egymással megegyezni, hogy a notórius vándormadarakat sehol se alkalmazzák. Ugyancsak szükség van az eddiginél jobb munkaszervezésre, s akkor hozzánk is valós, reális munkaerőigényeket juttatnak majd el. Olyanokat, amelyeket valóban figyelembe vehetünk a tervezéskor. Csak ekkor beszélhetünk majd tervszerű munkaerőgazdálkodásról — mondta befejezésül Tóth Árpádné. Váczi Tamás
