Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

1980. május 22. • PETŐFI NÉPE • 3 HUSZONKÉT ORSZÁG, 1900 KIÁLLÍTÓ Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Huszonkét or­szág és Nyugat-<Berlin mintegy 1900 kiállítójának részvételével szerda délelőtt ünnepélyesen meg­nyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szak­vására. Üzleti tárgyalásokra, a lá­togatók tájékoztatására felkészült több mint 'hétezer vállalati, gaz­dasági és műszaki szakember foglalta eh helyét a tárgyalószo­bákban, a kiállított gépek, anya­gok mellett, ők váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, dí­szítőket, berendezőket, akik utol­só csoportja alig két órával a nyi­tás előtt fejezte be munkáját. A részt vevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövet­ségének emblémája díszíti a vá­sár főterét. Itt gyülekeztek a meg­nyitó ünnepség vendégei: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese; a kormány töibb tagja, a diplomá­ciai képviseletek vezetői és tagjai, a hazai és külföldi kiállítók kép­viselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter mondott megnyitó beszé­det. A miniszter köszöntötte a meg­nyitó ünnepség vendégeit, majd így folytatta: — A BNV-nek több évtizedes hagyománya van. Eddigi sikerei­nek igazolása, hogy az idén js 27 országból csaknem 1900 ki­állító jelent meg vásárunkon. Nyolc szocialista és tíz nyugati or­szág 'iiivatalos kiállítással képvi­selteti magát; sok cég közös, vagy egyéni bemutató formájában ál­lítja ki árucikkeit. A fejlett nyu­gati országok közül az NSZK-ból és Ausztriából érkezett a legtöbb kiállító. A vásárok évszázadok óta a gazdasági információcsere jelen­tős eszközei. Alkalmat nyújtanak a kereslet és kínálat közvetlen szembesítésére, a technikai fej­lettség szintjének összehasonlítá­sára. Hazai gazdasági életünket, műszaki fejlődésünket nagymér­tékben serkentheti egy jól meg­szervezett vásár: itt a helyszínen mutatja, meg a magyar . szakem­bereknek más országok fejlett technikáját és egyúttal a nemzet­közi mérce próbájának veti alá saját termékeinket. A továbbiakban a .miniszter az MSZMP XII. kongresszusának ha­tározatára utalva rámutatott: or­szágunk adottságai, népünk ér­dekei egyaránt Igénylik, hogy fo­kozódjék részvételünk a nemzet­közi munkamegosztásban. Gazda­sági fejlődésünknek alapvető fel­tétele, ihogy bővítsük és elmélyít­jük együttműködésünket a Szov­jetunióval és a többi KGST-or- szággal. A KGST-országök közötti mű­szaki-tudományos együttműkö­désnek különösen a gépiparban van jelentősége, ennek szemtanúi lehetünk a most megnyíló vásá­ron is. A Szovjetunió kiállítja például azt az elektronikus szá­mítógépet, amelyet nyolc KGST- ország együttes munkájának ered­ményeként fejlesztettek ki és ál­lítottak elő. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az MSZMP XII. kongresz- szusa síkraszállt az enyhülésért, a hidegháború ellen. Örvendetes — mondotta —, hogy a mostani politikai konfliktusoktól és gaz­dasági nyomástól terhes nemzet­közi helyzetben is ilyen sok nyu­gati kiállító jelent meg vásárun­kon, ily módon is bizonyítva, hogy a békés egymás mellett élés, a gazdasági együttműködés fejlesz­tése az ő számukra is az egyetlen reális lehetőség. A BNV-n a külföldi és belföldi vállalatok jobban megismerik a • magyar iparban, termelésünkben rejlő lehetőségeket, elősegítve ez­által a partnerek egymásra talá­lását. A BNV-n 768 magyar vállalat mutatja be termékeit. Különösen nagy területen mutatkozik be a járműipar, az építőipar, valamint a vegyipar. Szocialista partne­reink elsősorban a jármű-, á szer­számgép- és műszeriparra helyez­tek súlyt, nyugati kiállítóink leg­nagyobbrészt szerszámgép-, mű­szer- és járműipari termékeikkel jelentkeztek. Azt reméljük, hogy a beruházási javak e nagyszabá­sú seregszemléjén a kiállítók te­vékenysége eredményes lesz, - újabb, kölcsönösen előnyös kap­csolatokat építenek ki — mondot­ta a miniszter, majd köszönetét mondott a vásár szervezésében, rendezésében közreműködők ed­digi .munkájáért, sok sikert kívánt á ‘ kiállífókhák és' mégriyi’tötta az 1980. évi tavaszi 'Budapesti Nem­zetközi Vásárt. A miniszter megnyitó beszéde után a vendégek körsétát tettek a vásáron. (MTI) Május végéig tart a kedvezményes tüzelővásár Befejezéséhez közeledik a ked­vezményes tüzelővásár, amely a múlt évben június végén zárult. Igaz, akkor két héttel később kez­dődött, éddig a meghatározott szénkészlet több mint kétharma­dát értékesítették, így a választék már szűkebb, de várhatóan még május végéig lehetővé teszi, hogy mázsánként 11 forinttal olcsóbban vásárolhasson szenet a lakosság. Elsőként — szokás szerint — az akcióba bevont hazai brikettke­retet merítették .ki az előrelátó vásárlók a március 17-e óta tartó kedvezményes tüzelővásárban. Így május elejétől már csak eredeti áron vesznek fel erre a tüzelő­fajtára megrendeléseket a TÜZ- ÉP-telepek. A brikett sikere nem kizáróla­gos, hiszen május közepéig mint­egy 800 000 tonna szenet — a ta­valyinál 4 százalékkal nagyobb mennyiséget — is megvásároltak „elővételben”. Az eddigi forga­lom alapján a lakosság 78 millió forintot takarított meg téli tüzelő­jének korai beszerzésével. Ki­használták az olcsóbb vásárlás le­hetőségeit a dolgozók és a nyug­díjasok tüzelőakciójában is. A ta­valyi 68,5 millió forinttal szem­ben eddig 175 millió forint érté­kű utalványt váltottak be, több mint a felét a nyugdíjasok. A tüzelőkereskedelem kedvez­ményes vásárán a célnak meg­felelően elfogytak a télről meg­maradt készletek, egyes helyeken már a második negyedévi áruala­pot is megkezdték. (MTI* Üdülési lehetőség mozgássérült gyerekeknek Az elmúlt évi kedvező tapasz­talatok után a Vöröskereszt Vas megyei szervezete az idén is meg­szervezi a mozgássérült és szer­vi betegségben szenvedő gyerme­kek üdültetését. A tíznapos nya­raláson a tavalyi hatvannal szem­ben az idén százhúsz gyermek vehet részt a kőszegi, SZOT- gyermeküdülőben. A programot, a foglalkozásokat úgy állítják össze, hogy azok elősegítsék a gyermekek készségeinek fejleszté­sét, bővítsék,.érdeklődési körüket. A nyaralók egy napon a kőszegi úttörők vendégel lesznek. Az üdülés teljesen ingyenes, a költségeket társadalmi összefogás­sal teremtik elő. A gyerekekkel foglalkozó harminc pedagógus, or­vos, egészségügyi dolgozó társa­dalmi munkában vállalta a fel­adatot Az üdülőtábor június 4-én nyitja meg kapuit. (MTI) A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap Kecskeméten dr. Gaj- áócsi István elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. <A testület tagjai elsőként a ta­valy végzett felügyeleti, pénz­ügyi, gazdasági ellenőrzések ta­pasztalatait vitatták meg, majd tájékoztató hangzott el a Me­gyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás munkájáról. A végrehajtó bizottság ülése a tanácsi költségvetés és fejleszté- sialap-gazdálkodás tavalyi végre­hajtásáról szóló jelentéssel, illet­ve e téma megvitatásával folyta­tódott. A megye tavalyi pénzügyi ter­vének összeállításakor figyelem­be kellett venni a népgazdaság egyensúlyi viszonyában bekövet­kezett kedvezőtlen változásokat, s emiatt a korábbinál megfontol­tabb, körültekintőbb munkára, ta­karékosabb gazdálkodásra, volt szükség ahhoz, hogy a tanácsok a terveket eredményesen teljesít­sék. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az esetenként előfordu­ló problémák ellenére a megszi­gorított gazdálkodási feltételek javították a tanácsi pénzgazdál­kodást. Megfontoltabbá váltak a döntések, és körültekintőbben je­lölték meg a feladatokat. Mind­ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a tanácsok gazdasági helyzete erősödött, fizetési képességük ja­vult. az intézményhálózat fejlő­dött. s az ellátás színvonala kis­mértékben ugyan, de tovább emelkedett. Tavaly a megyei költségvetés 2 milliárd 869 millió forint bevé­tellel és 2 milliárd 487 millió fo­rint kiadással számolt, illetve összesítve így alakult a zárszám­adás. Ugyancsak a tavalyi év fejlesztési alapja 1 milliárd 708 és fél millió forint bevétellel szá­molt, a kiadás meghaladta az egymilliárd 541 millió forintot. A számoknál maradva, egye­bek között figyelemre méltó adat, hogy célcsoportos lakásépítésre 646 millió forintot, egyéb lakás­építésre 72 millió forintot hasz­náltak fel a tanácsok. A célcso­portos lakásépítés keretében 417 tanácsi értékesítésű és 413 taná­csi bérlakás készült el. Kapcsoló­dó beruházásként 20 általános is­kolai tantermet, 175 óvodai he­lyet, 80 bölcsődei helyet adtak át az új gyógyszertárak, orvosi ren­delők, kereskedelmi és szolgál­tató létesítmények mellett. Az egészségügyi és szociális szolgáltatás területén 295 millió forintot fordítottak az ágazat fej­lesztésére. A tervezett felhaszná­lást az új megyei kórháznál nem sikerült elérni, míg a kiskunfél­egyházi kórháznál a felhasználás meghaladta az előirányzatot. A felszabaduló pénzeszközt a taná­csok a célcsoportos lakásépítésre fordították. Egyéb fejlesztési eszközökből Baján befejeződött a 87 ágyas kórházi pavilon építése, Kiskun­félegyházán folytatódott a re­konstrukció. Kalocsán befejező­dött az új rendelőintézet építése, de az átadás az idei évre húzó­dott át. A kulturális ágazatban a ter­vezett 152 millió forintból 138 millió forintot használtak fel a tanácsok. Annak ellenére, hogy az éves pénzügyi teljesítés nem érte el a tervezett előirányzatot, a jelentősebb beruházások befe­jeződtek. A tervezett ezer óvodai helyből 825-öt átadtak, ugyanak­kor a tervezett 55 általános isko­lai tanteremmel szemben 84 tan­terem készült el. Mint azt a végrehajtó bizott­ság megállapította, a kereskedel­mi üzlethálózat fejlesztésére, ide­genforgalmi és üdülőhelyi felada­tok ellátására keveset fordítottak a tanácsok, és nem tudták pótol­ni a lemaradást, örvendetes vi­szont az, hogy lényegesen többet fordítottak a tervezettnél a la­kossági szolgáltatás színvonalá­nak emelésére. A testület ülése bejelentésekkel ért véget. T. L. PAKS n • rf ff Speciális oltozo és szkafander­mosoda A paksi atomerőmű-beruházá­son meggyorsult a monumentális üzemi főépület méreteinél kisebb, de azonos rangú, a nukleáris erő­mű működéséhez nélkülözhetetlen létesítmények kivitelezése is. Ezek sorába tartozik a csaknem száz méter hosszú, több mint húsz méter magas segédépület, amely­ben megkezdődött a technológiai rendszer „tiszta” szerelése por­mentes munkaterületen. Egyebek között itt kapnak helyet azok a különleges berendezéseké amelyek az aktív, vagyis a sugárzó folya­dékok, szilárd hulladékanyagok — például a dolgozók szennye­zett ruhái, szerszámai — tárolá­sára szolgálnak. A cél az, hogy ezek az anyagok semmiképpen ne kerülhessenek ki a környezetbe. Az ötszintes egészségügyi épü­letben az energiabázis igen fontos szolgáltató részlegei — speciális öltöző, fürdő, laboratóriumok — kapnak helyet. A működtetést el­lenőrző személyzet csak ezen ke­resztül juthat az atomerőmű her­metikusan zárt térségébe és visz- sza. A földszinten lévő mosodák tisztítják majd a dolgozók mun­karuháit. Lesz külön szkafander­mosoda. Az egészségügyi, épület­ben kap 'helyet a négy reaktor­blokk sugárvédelmi ellenőrző ve­zénylője, valamint az atomerőmű irányító központja. Itt helyezked­nek el az üzemvitelben fontos szerepet játszó folyamatirányítá­si, villamos radiológiai, dozimet­riái, anyagvizsgálati és reaktorfi­zikus laboratóriumok. Az épület legfelső szintjén központi számí­tógép működik majd, amely a reaktorfizikai számítások mellett az üzemgazdasági és könyvviteli számításokat is elvégzi. A felszín alatt hat méter mélyen rezgés­től, hőmérséklet-ingadozástól, elektromágneses hatástól mentes „bunkerban” hitelesítik majd a műszereket, az atomerőműben ugyanis minden rendszernek há­rom mérőműszere van. (MTI) NEMCSAK CÉLSZERŰ, ÉRDEMES IS S’ Építsünk láncházat! Dicséretesek az erőfeszítések, elismerésre méltóak az eredmé­nyek: megszámlálhatatlanul sok új lakás épül szerte az ország­ban. Sok, de nem elég — az igénylők száma gyorsabban nő, mint az otthonhoz jutottaké. A legfeszítőbb társadalompolitikai gond valószínűleg a következő években sem enyhül jelentősen, már csak azért sem, mert vár­hatóan az eddiginél kevesebb pénz jut központi erőforrásból lakásépítésre. Egybeesik a meg­oldás és a cél: minél nagyobb mértékben bevonni a saját erőt — pénzt — az otthonteremtésbe. Ennek jegyében az állam — az Országos Takarékpénztáron ke­resztül — a korábbinál jelentő­sebb segítséget nyújt az építte­tőknek: nagyobb az igénybe ve­hető 'hitel, hosszabb a visszafi­zetési idő. A lakáshoz azonban nemcsak pénz kell, terület is. A mai igé­nyeknek megfelelően közművesí­tett: ott a villany, a víz, a gáz, a szennyvízcsatorna. Ilyen telek elsősorban a nagyvárosokban van, ahol, a lehető legkedvezőbb terü­letfelhasználás érdekében, elő­térbe kerültek a korszerű lakás­típusok: a sorház, a láncház, az átrlumház. Otthonteremtésen törjük fejün­ket. Van némi készpénzünk, de nem vagyunk saját magunk el­lenségei : szeretnénk viszonylag olcsón, a lehető legnagyobb alap- területű lakást tető alá hozni-ho- zatni. Ráadásul úgy, hogy maj­dan meg ne rójanak városkép­rontásért az építészek. Építsünk, de mit? Építsünk lánoházatl A hagyományos családi házzal és a lakótelepi lakással szembeni előnyeit, néhány hátrányát, szak­emberekkel: Losonczy Lászlóval, Kecskemét városrendező főmér­nökével, dr. Apatóczky Kálmán­nal, a megyeszékhely tanácsának csoportvezetőjével, és Kiss László- névál, az Országos Takarékpénz­tár Bács-Kiskun megyei Igazga­tóságának csoportvezetőjével vet­tük sorra. A házhoz — a pénzen kívül — .elsősorban telek kell. A városi ta­nács Alsószéktóban, a térképen egyelőre még nem is szereplő Mérleg utcában jelölt ki korszerű családi ház építésére alkalmas, vízzel és villannyal közművesített 100 négyszögöles területeket. Eze­ket, az új ‘jogszabályoknak meg­felelően nem eladják, hanem, az OTP közreműködésével tartós használatba adják. A használat­bavételi díj négyszögölenként 500 forint, azaz, 100 négyszögöles te­lek esetén 50 ezer. Ha az igénylő fiatal házas, sokgyermekes, mun­kás, 10—10 százalékkal csökken a díj (mindhárom feltétel meglé­tekor 30 százalékkal). Befizetni az ekképp csökkentett díj 30 száza­lékát kell, a maradékra — egyé­nileg elbírálva — 4—8 évi törlesz­tési időt ad az OTP. Sorházról, láncházról, átrium­házról egyre gyakrabban esik szó, de kevesen tudják, milyen is az a láncházas beépítési mód. Két részből álló, egymáshoz kapcsolódó épületekről van szó. Egyik része (amely csak rendel­tetésében különbözik a másiktól) lehet egy- vagy kétszintes (a má­sodik szint tetőtérbeépítés). Eb­ben van a lakóegység: a konyha, a szoba, a fürdőszoba. Alapterü­lete — a tervtől függően — álta­lában 60 négyzetméter. Ehhez csatlakozik a másik rész, amely a gazdasági feladatokat látja el. Ebben (lehet) a garázs, a lom­kamra, a kazán stb. E rész kap­csolódik a következő épülethez,« amelynek homlokzati kiképzése azonos kell legyen az első rész­szel. A gazdasági feladatokat el­látó épületfél a láncszem. A két — lakó- és gazdasági — résznek bizonyos gerendaméretet, amely az Alsószéktóban 10,20 mé­ter — kell kitöltenie. Szerkezeti, gazdaságossági, városképi és egyéb meggondolások miatt leg­kevesebb négy egységet kell egy­séges homlokzattal építeni. Mivel nemcsak a lakó-, de a gazdasági egység tetőtérbeépítése is megengedett, a kész otthon alapterülete nagyjából 100—120 négyzetméter. A nagy kérdés természetesen az, mennyibe kerül, mennyi hitelt ad az OTP, mennyi induló tőke kell hozzá? Egy négyzetméter ára 6000— 9000 forint körül van, az építtető igényétől függően. Az első szint (a tetőtér beépítése nélkül) tehát körülbelül 500—600 ezer forint, azaz nagyjából égy lakótelepi la­kás ára. Ebből kiindulva, nézzük az elő­nyöket, hátrányokat. Előnyös, hogy a 60 négyzetmé­terből viszonylag olcsón és köny- nyen a duplája teremthető meg. Előnyös, hogy yan garázs, élőkért. A családi házzal szemben hát­rány, hogy kiskertművelésre, ál­lattartásra nincs lehetőség. Hát­rányos, hogy a Mérleg utca a Le­nin tértől is távolabb van, mint a Széchenyi város legmesszebbi pontja a városközponttól. (A ter­vek szerint a város könnyebben elérhető részein is lesznek lánc­házépítésre kijelölt területek, s azokon a vízen, a villanyon kívül a szennyvíz- és csapadékvíz­csatorna, gázvezeték is ott lesz. Igaz, négyszögölenként a jelenle­ginél csaknem négyszeres árért...) Mi szól mégis a láncház mel­lett? A jelentős OTP-kölcsön. Csa­ládi házra maximum 160 ezer fo­rintos hitelt adnak — Katonate­lepen, Hetényegyházán 150 ezret. A láncházépítők, abban az eset­ben, ha minimum 10 százalékos munkáltatói támogatást is kap­nak, háromszázalékos kamatra, 30 évi lejáratra 320 ezer forintos kölcsönt vehetnek igénybe. Ez az összeg, mivel házilagos és kisipa­ri kivitelezésről van szó, 20 ezer forinttal még növelhető is. (Ez a kölcsön független a telek hasz­nálatbavételi díjához nyújtott hi­teltől.) Ha a munkáltatói támoga­tás meghaladja a tíz százalékot, akkor annyival arányosan csök­ken az építtető kötelező saját tő­kéje. Ha három- vagy több gyer­mekes család építtet, nem három-, hanem kétszázalékos a kamat. Abban az esetben, ha ifjúsági ta­karékbetéttel rendelkező vág az otthonteremtésbe, ha legalább négy éve takarékoskodik rend­szeresen, megkapja a különköl- csönt is. Az építést illetően érdemes tud­ni, hogy célszerű belépni egy la­kásszövetkezetbe, és annak építé­si szakbizottságaként megindítani a munkát — mivel nagyobb meg­rendelésről van szó, a TÜZEP is szívesebben köt anyagbiztosítási szerződést. Az építés egész ideje alatt kötelező a műszaki irányítás. Összegezve tehát: annak, -aki­nek van körülbelül 200 ezer fo­rintja (ami nem sokkal több, mint amennyit egy új lakótelepi OTP- lakás beugrójaként kell befizetni), van némi szervezőkészsége, és nem elégszik meg a szokásos 60 négyzetméter körüli alapterület­tel, célszerű belevágni a láncház­építésbe. Sőt, nemcsak célszerű, érde­mes is. . Ballai József ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Kecskeméti gyümölcs, bajai utcák, MADISZ műkedvelők Várakozáson felül jó lesz az idei gyümölcstermés Sok lesz a gyümölcs, de mit csi­nálunk vele? ... Sókkal-sokkal nagyobb probléma ez, mint első pillanatban látszik és éppen ezért minden városi, állami és gazdá­sági tényezőnek össze kell fogni, hogy szegény országunk egyik leg­nagyobb nemzetgazdasági kincse, a kecskeméti gyümölcs szekere kátyúba ne jusson. (Kecskeméti Lapok, 1945. május 20.) Egyesületi hírek A Munkás Testedző Egyesület vezetősége ezúton hívja fel Baja város sportkedvelő közönségét, hogy minél nagyobb számban je­lentkezzék a munkás testedzők tá­borába és mérkőzéseit minél na­gyobb számban látogassák. (Bajai Hírlap, 1945. május 19.) Márkus Ferenc főispán beiktatása Pestmegye törvényhatósága hét­főn délelőtt iktatta be tisztébe Márkus Ferenc főispánt, aki egy­úttal Kecskemétnek is a főispán­ja. (Kecskeméti Lapok, 1945. május 20.) Indul a vonat! Béke van. A garai állomásról most indul az első vonat október óta. Csupa izgalom az állomás. Ott állok én is a friss májusi regge­len és várom a vonatot. Ma ki fogom nevetni az országutat, ha mellette pöfékel el a mozdony. Nem mar többé a bokámba szür­ke kígyója és nem vágja, el ci­pőm talpát. Mindenki türelmes és mindenki mosolyog, pedig egy órát késik már. Végre feltűnik a távoliban. (Bajai Hírlap, 1945. május 24.) Elfogták a kecskeméti Nagytemplom nyilas freskófestőjét A kecskeméti katolikus hívek soraiban vegyes' érzelmekkel fo­gadták az oltárfreskókat, amelye­ket nemrégiben ... Merész-Müller Gyula festőművész készített. A freskók merőben elütnék a temp­lom díszítésének egységes, harmo­nikus stílusától... A nyilas fes­tőművész Szálasiékkal együtt me­nekült (Kecskeméti Lapok, 1945. május 20.) Harminc haláleset Harminc halálesetet, közel- öt­száz sebesülést okoztak Kecske­méten a szerteszét heverő robba­nóanyagok. A kórház 150 ezer pengő áru kötszert használt fel a sebesültek bekötő zésére. (Kecskeméti Lapok, 1945. május 20.) Megnyílt a szakszervezeti székház ... A szakszervezeti élet csak a mai nappal indulhat meg. Meg is kell indulnia. A szakszervezet meg kell mutassa társadalomátformá- ló erejét és azt, hogy a régi, osz­tályokra szakadozott társadalom­ból új, erős, egységes társadalmat tud formálni... A szakszervezeti székházban minden szakszervezet megtalálja a maga otthonát. Eddig 15 szak- szervezet alakult meg. Felszólít­juk a többi szakmunkásakat is, hogy lépjenek be a szakszervezet­be és alakítsák meg helyi csport- jukat (Kalocsa és Járása, 1945. május 26.) Tiszták a bajai utcák A bajai utcamegbízottak mun­kájának első eredménye: tiszták a bajai utcák. ... Május 17-én, 18-án és 19-én rohamot intéztek az utcákon felgyűlt szemét ellen. Három nap alatt 350 kocsi szeme­tet hordtak, illetve ástak el.. (Bajai Hírlap, 1945. május 26.) Folyik a béke első csatája a kecskeméti gyümölcsért Takács Ferenc iparügyi minisz­ter: „Traktorokat bocsátók Kecs­kemét rendelkezésére, ezekkel a legfontosabb tanyai gócpontokból naponta be lehet vontatni a váro­si piacra a gyümölcsös kocsikat. (Kecskeméti Lapok, 1945. május 27.) Megkezdték a munkát a bácsbokodi MADISZ műkedvelők Pünkösd másnapján léptek elő­ször színpadra a MADISZ mű­kedvelők Bácsbokodon. Az első műsoros délután, amelynek csu­pán toborzó szerepet szánt a ren­dezőség, igen szép sikert hozott...- (Bajai Hírlap, 1945. május 16.) Az M. K. P. harca az újjáépítésért Pünkösd két napján tartotta meg az M. K. P. országos konfe­renciáját Ezerötszáz pártszerve­zet , 150 ezer tagjának 145 kikül­döttje vett részt e nagyjelentősé­gű értekezleten I.. Két döntő kér­dést tűztek napirendre: az újjá­építés problémáját és a reakció elleni küzdelmet (Kecskeméti Lapok, 1945. május 26.) összeállította: Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents