Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

A kecskeméti sportcsarnok tegnap délután fellobogóz- va fogadta a megyeszékhely, a kecskeméti járás, Kis­kunfélegyháza város és a környező községek választópol­gárait. A bejárat előtt az úttörő- .és a munkásőrzenekar indulókat játszott, míg a nagygyűlés résztvevői elfoglal­ták helyüket a több mint kétezer embert befogadó épület­ben. Egy felirat a sok közül: „Ütünk, jövőnk, reményünk: a béke és a szocialista társadalom!” öt órára zsúfolásig megtelt a hatalmas helyiség az ipari, mezőgazdasági üze­A választási nagygyűlést dr. Dobos László, a Hazafias Népfrónt megyei bizottságá­nak elnöke nyitotta meg. köszöntötte a megjelent vá­lasztópolgárokat, akiknek a soraiban ott volt a megye valamennyi országgyűlési képviselőjelöltje is — üdvö­zölte a megye városai, járá­sai párt-, állami és tömeg­szervezeteinek képviselőit, s az elnökségben helyet fog­laló dr. Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, országgyű­lési képviselőjelöltet, Hor­váth Istvánt, a megyei párt- bizottság első titkárát és dr. Honig Ferencet, a jánoshal­mi nagyközségi pártbizottság titkárát, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjait, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, dr. Várkonyi Imre prépost-kanonokot, or­szággyűlési képviselőjelöltet, az Actio Catholica igazgató­ját. Dr. Dobos László megnyi­tójában hangsúlyozta, hogy az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek, vala­mint a megye párt-, állami és társadalmi életének veze­tői találkoznak ezen a gyűlé­sen a választópolgárokkal, a lakossággal, az üzemek, szö­vetkezetek, intézmények dol­gozóival, s váltanak szót az elért eredményekről, a gon­dokról, hazánk, s megyénk jelenéről, jövőjéről. A jelölő gyűlések, a részt­vevők közéleti érdeklődése, a lakossággal folytatott nyil­vános párbeszéd azt igazolja, hogy az ország népével együtt Bács-Kiskun megye lakossága is bizakodva te­kint a jövőbe. Politikánk egyik legfőbb erőforrása a szocialista nem­zeti egység megvalósulása, az, hogy a tömegek a párt politikájának igenlésén túl­menően vállaljanak aktív szerepet a politika formálá­sából, javaslatokkal és cse­lekvéssel juttassák kifejezés­re a szocialista társadalom felépítését célul kitűző poli­tikával való egyetértést. Mai választási nagygyűlé­sünket megnyitom és felké­rem dr. Korom Mihály elv­társat beszédének megtartá­sára. mek, intézmények dolgozóival. Ekkor hangzott fel a szig­nál: „Kecskemét is kiállítja ...” s ezt a Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola és Gimnázium fúvósegyüttese játszotta el, majd a Kiskunfélegyházi Ifjúsági Vegyeskar, Kapus Béla vezénylésével elénekelte a Himnuszt. Ezt kö­vetően Blaskó Balázs, a Kecskeméti Katona József Szín­ház művésze elszavalta Benjámin László: Örökké élni cí­mű versét. Szeretném megmondani, hogy a tisztviselők között is akadnak olyanok, akik bürokratikusán in­tézik az ügyeket. Bírálnunk kell az ilyenfajta magatartást, határo­zottabban és következetesebben, mint eddig. De sokszor mintha elfeledkeznénk a magasabb fokú közigazgatási szervek felelősségé­ről, ide értve a kormányzati szer­veket is. Sok minden van tehát az álla­mi életiben, a közigazgatást is ide számítva, amire azt mondhatjuk, hogy jól segíti szocialista céljain­kat De nagyon sok minden van még, amire azt kell mondanunk — sajnos —, hogy nem tetszik. Mert senkinek se tetszik a lassú­ság, határozatlanság, ha hiány­zik a kellő felelősségvállalás, az összehangoltság, ha túlszabályozás fordul elő. Nem újkeletű gondok ezek. De ezekre a témák­ra állandóan oda kell fi­gyelni és intézkedni, hogy szo­cialista államunk még jobban, eredményesebben tölthesse be a reá háruló feladatokat az új tár­sadalom építésében. (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Korom Mihály beszéde tot csakúgy, mint amikor nem hallgatnak eléggé a választópol­gárokra, vagy nem támaszkodnak eléggé az állampolgárok cselekvő készségére. Közismert az is, hogy az állam­polgárok a tanácsok igazgatási szervei útján kerülnek leginkább kapcsolatba a szocialista állam­mal, és e kapcsolatok milyensége révén alkotnak maguknak képet az elvek és a gyakorlat összhang­járól, valóságáról. Közigazgatásunk az elmúlt években különösen sokat fejlő­dött, de hiba lenne megelégedni az eddigi eredményekkel. Termé­szetesen ne keressük mindenáron a hibákat, felbukkannak azok maguktól is. Ezeket a hibákat korrigálnunk kell. Ha a közigazgatásról be­szélünk, akkor azt is szeret­nénk megmondani, hogy eléggé általános ma még — és ez nem­csak a helyi tanácsokra, hanem magasabb közigazgatási intézmé­nyekre, fórumokra is vonatkozik —, amikor egy-egy ténylegesen előforduló hibából olyan általános megállapítás születik, amely egy­általán nem indokolt. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy összekeverjük az ügyeket, és olyan ügyeket, vagy olyan témákat is jogszabályok útján, általános jog­rendelkezés útján akarunk meg­oldani, amelyeket másként sok­kal jobban és eredményesebben lehetne elintézni. Egyébként is sok a jogszabály, és valóban erre az esetre is áll az, hogy a keve­sebb több lenne. Tisztelt választási nagygyűlés! Kedves elvtársak! Kedves barátaink! Engedjék meg, hogy én is tisz­telettel, szeretettel 'köszöntsem a választási nagygyűlés minden résztvevőjét, Kecskemét város vá­lasztópolgárait, dolgozóit, Tisza- kécske, Agasegyháza, Izsák, Ja- kabszállás dolgozóinak képviselő­it. Megkülönböztetett tisztelet­tel köszöntőm . Kiskunfélegyháza város dolgozóinak küldötteit Ezt pedig teszem azért, mert Kiskun­félegyháza választópolgárai en­gem jelöltek országgyűlési képvi­selőnek. A törvényes rendelkezések ér­telmében június 8-án több mint 7 millió választópolgár járul az urnákhoz, hogy megválassza az országgyűlés 352 képviselőjét és a tanácsoknak körülbelül 60 ezer tagját. Az országgyűlési képviselőknek négyéves mandátuma a tanácsta­goknak hétéves megbízatása jäsä le azon a napon. Sokszor hang­súlyozzuk, de nem győzzük elég­szer mondani, hogy az országgyű­lési képviselő- és tanácstagi vá­lasztások belpolitikai életünknek kiemelkedő eseményét jelentik. A mi választási kampányunk szo­rosan kapcsolódik a közelmúlt­ban megtartott XII. pártkongresz- szushoz, illetve az ott elhangzott, elfogadott és határozattá emelt országépítő programhoz. Ebből ki­fejezésre jut nagyon sok körül­mény. Én ezek közül most csak a következőket szeretném hang­súlyozni. Arra kérjük most a választó- polgárokat, hogy szavazataikkal is támogassák a szocialista építő- munka elhatározott terveinek si­keres végrehajtását, hogy tegye­nek hitet a választások során a szocialista nemzeti egység továb­bi erősítése és szilárdítása mel­lett, legyenek a jövőben is cselek­vő részesei a békéért, a szebb, a boldogabb jövőnként vívott kö­zös küzdelmünknek. A szó szoros értelmében közös dolgainkról van szó. Országépítő munkánkat megmérte a párt XII. kongresszusa. Most pedig ugyan­ezt teszi majd a választás. Ha visszatekintünk az eltelt öt esz­tendőre, jóleső érzéssel állapíthat­juk meg, hogy életünk minden területén előbbre léptünk, hogy minden külső és belső nehézség ellenére sikeresen folytattuk és folytatjuk a fejlett szocialista 'társadalom építését ‘Ebben a meg­állapításban meghatározó jelentő­sége volt és van a Magyar Szo­cialista Munkáspárt helyes mar­xista—'leninista politikájának a szocialista állam különböző szer­vezeti munkájának és nagyon fon­tos szerepe van a dolgozó magyar milliók aktív tevékenységének, amely az egyre erősödő és széle­sedő szocialista demokrácia és a nemzeti egység alapja. A szocialista állam és annak szervezetei jelentős mértékben já­rultak hozzá az elmúlt időben is — és meggyőződésünk, hogy ez a jövőben is így lesz — az új tár­sadalom építéséhez. Amikor or­szággyűlési képviselői és tanácsta­gi választásokról van szó, akkor személy szerint szükségét érzem annak, hogy e testületek, válasz­tott szervek, nevezetesen az or­szággyűlés, a tanácsok és a köz- igazgatás munkájának néhány kérdéséről szóljak a mai válasz­tási nagygyűlésen. Közismert alaptörvényünk, az Alkotmány is azt tartalmazza, hogy a Magyar Népköztársaság legfelsőbb hatalmi és népképvise­leti szerve az országgyűlés. Ha visszatekintünk az országgyűlés elmúlt ötéves tevékenységére, ak­kor azt állapíthatjuk meg, hogy az jól és rendeltetésszerűen mű­ködött, betöltötte hivatását. Az országgyűlés a törvényalkotási tevékenységével biztosította társa­dalmunk alkotmányos rendjét. Rendszeresen beszámoltatta a kor­mányt, annak tagjait és az állam­titkárokat tevékenységükről. Ple­náris ülésein és a bizottságokban olyan aktuális kérdéseket tűzött napirendre és tárgyalt meg, ame­lyek az állampolgárok millióit érintették. Megállapíthatjuk azt is, hogy az országgyűlési képvise­lők mind eredményesebben tud­ták és tudják összekapcsolni az országos ügyeket a saját választó- kerületük ügyeivel és azt is, hogy' az elmúlt öt esztendőben tovább javult és erősödött a képviselők és a választó állampolgárok kapcso­lata. A június 8-án megválasztásra kerülő országgyűlésre majd az a feladat hárul, hogy az eddigi jó alapokon fejlessze tovább egész tevékenységét, és ezzel összefüg­gésben úgy .tűnik, hogy az elkö­vetkező öt évben már kevesebb új törvényt kell megalkotnia az or­szággyűlésnek, vagy régi tör­vényt módosítania, mert már meg­alkotta a társadalom magasabb szintjéhez igazodó törvényeket és a legnagyobb figyelmet nem az új törvények megalkotására, ha­nem a már eddig meghozott tör­vények végrehajtására és annak ellenőrzésére kell fordítani. Azt hiszem nem kell különösebben magyarázni, hogy szocialista tár­sadalmunk .további építése szem­pontjából milyen politikai és tár­sadalmi jelentősége van a jog­rendszer stabilitásának, ami a törvények tiszteletének egyik fel­tétele, illetve forrása. Ami a tanácsokat illeti, az elmúlt hét év tapasztalatai alapján el­mondhatjuk, hogy a tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati és ál­lamigazgatási funkcióikat mind magasabb szinten és mind na­gyobb felelősséggel, eredményes­séggel töltik .be. Mind jobban ér­ződik munkájukban a felelősség városuk, községük fejlesztése, a lakosság ellátása és növekvő igé­nyeinek kielégítése iránt. Ezzel együtt még sok a kritikai megjegyzés a tanácsok háza táján és meg kell mondani, hogy túl­nyomórészt azok jogosak is. Mert mindannyian örülünk annak, ha a tanácsházán gyorsan elintéz­hetjük ügyes-bajos dolgainkat, de mindenki bosszankodik, ha akta­tologatást, bürokráciát, lassú ügy­intézést tapasztalunk. Ezek ront­ják a tömegekkel való kapcsola­ta t Választási nagygyűlés Kecskeméten ' %. ... ' VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents