Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

1980. április 10. • PETŐFI NÉPE • 1 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) mégis elengedhetetlen a városok­ban. A lökésszerű igénybevétel miatt szükséges nagy keresztmets-zetet mérsékelni, illetve a leíolyási időt hosszabbítani lehet, ha alkalmas' helyen záportározót iktatunk a csapadékcsatorna útjába. Rendkí­vül jól példa erre Kecskeméten, a Széchenyiváros mellett tervezett és megvalósítás alatt levő, több célra használható tó. Fokozottabb fiigyeimet kell for­dítani a települések nyílt árkos csapadékelvezető rendszerének felújítására és folyamatos kar­bantartására. Biztosítani kell ezek Tízmilliárd forint A koncepcióban felvázolt fel­adatok megoldását nem várjuk, nem is várhatjuk tisztán közpon­ti keretből. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi források meg­teremtésében az eddigihez hason­lóan saját erőforrásainkat a lehet­séges mértékben felhasználjuk e célokra. Előzetes számítások sze­rint V. ötéves tervi átlagáron íp —11 milliárd forintra lesz szük­ség a következő két évtizedben a tervezett fejlesztések megvalósí­tásához. A VI. ötéves tervben en­nek időarányos részét várhatóan nem tudjuk biztosítani, de húsz év távlatában mégsem tekinthet­jük irreális célkitűzésnek a kon­cepcióban megfogalmazott felada­tok megvalósítását. Szóbeli kiegészítőjének végén Tohai László a végrehajtás főbb elveinek érvényesítését hangsú­lyozta, egyebek között azt, hogy a tanácsi fejlesztési forrásokból je­lentőségének megfelelő arányt kell biztosítani a települési vízellátás feladataira, a vállalatok, szövet­kezetek, gazdaságok közműibővíté- si igényét a reális költség alapján kell megtéríttetni, szükség lesz a lakosság anyagi erejének és tár­sadalmi munkájának fokozottabb bevonására is, s /iem utolsósor­ban mind a beruházások*, mind a vízfelhasználás terén elengedhe­tetlen alapkövetelmény az ésszerű takarékosság. Beszédét a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese így fejezte -be: — Az elfogadásra kerülő ken­Horváth István A tanácsülés eddigi munkája alapján a megyei pártbizottság el­ső titkára felszólalásának elején megjegyezte, hogy amilyen tartal­mas a szakemberek által körül­tekintően, előrelátóan kidolgozott és megszerkesztett koncepció, olyan tartalmasnak bizonyult a vi­ta is. Mint mondta, a téma iránt mindert bizonnyal azért ilyen nagy az érdeklődés, mert a me­gye lakossága is élénken reagál a vízellátásra, ami érthető, hi­szen a víz alapvető életfeltétel. — Érthető okokból a terv előké­szítői megemlítették azt, hogy az elmúlt évtizedek alatt történelmi elmaradottságunkat behoztuk — mondta Horváth István. — Ez így igaz, de hozzátenném, hogy ha­sonló megállapításra jutunk, ha felmérjük például az úthálózat fejlesztésében elért nagy eredmé­nyeinket, vagy a közművelődés, az egészségügy terén tett előreha­ladásunkat is. De az elért eredmé­nyek mellett, a feszítő gondok tu­datában alaposan fel kell készülni a feladatokra. Tulajdonképpen en­nek az igénynek tesz eleget a víz­ellátásról és a csatornázásról ké­szített hosszú távú koncepció. megfelelő csatlakozását a belvíz­elvezető művekhez. Ebben a mun­káiban meg kell szervezni az ér­dekelt telek- és háztulajdonosok, vízügyi társulatok ^közvetlen köz­reműködését és figyelemmel kell kísérni a tanácsoknál levő belvíz­rendezési keretek célszerű felhasz­nálását. E feladatkörben eddig is jelen­tős eredményeket értünk el, me­lyek közül kiemelkedik a Csukás- ér folyamatban levő .rendezése. A munkát folytafhi kell és fontossá­gi sorrend szerint a többi befoga­dó .rendezését is célszerű megol­dani az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság hosszú távú fejleszté­si terve alapján. cepciót úgy hasznosíthatjuk leg­jobban, ha az elvek, célok, mód­szerek és rangsorok figyelembe­vételével minden város és község elkészíti saját vízgazdálkodásának hosszú távú tervét. Ebben elemez­zék saját helyzetüket, fogalmaz­zák meg az elérendő célt, ennek módját, eszközeit és reális üteme­zését. Kérem a lakosság egyetér­tését is ebben, a megye fejlődését jelentősen befolyásoló, 'nagy fon­tosságú kérdésben. Az egyetértés mellett kérjük az érintett lakos­ság, az intézmények és gazdasági egységek cselekvő részvételét és támogatását e jövőt formáló prog­ram sikeres megvalósításához. Az előterjesztés feletti vitában szót kért dr. Glied Károly megyei tanácstag, Kása Antal, a kecske­méti Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke, Vu- kováry Attila, a Hidrológiai Tár­sulat bajai területi szervezetének elnöke, Benkó Zoltán, az Észak- Bács-Kiskun megyei V ízmű Válla­lat igazgatója, dr. Szirota István, az Országos Vízügyi Hivatal fő­osztályvezetője, Kardos Imre, a szegedi Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, Brachna Lajos, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézeté­nek igazgatója, Berta Somogyi László megyei tanácstag, dr. Nagy Károly megyei tanácstag. A ta­nácsülésen felszólalt Horváth Ist­ván megyei tanácstag, a megyei pártbizottság első titkára is. felszólalása Felszólalásának további részé­ben a megyei pártbizottság első titkára felidézte a 60-as évek kö­zepe táját, amikor a megyei ta­nács szintén megtárgyalta a me­gye vízgazdálkodásának helyzetét. Akkor a természeti csapások miatt nagy gond volt az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés. A hatvanas évek közepén tehát ilyen szinten foglalkoztak ezzel a témával. — Nem véletlen, hogy a me­gyei párt-végrehajtóbizottság azt javasolta a megyei tanácsnak, hogy ismét foglalkozzon a vízgaz­dálkodással, a vízellátás és csator­názás jelenlegi helyzetével, s a jö­vőbeni elképzelésekkel, mert na­gyon szükségszerű meghatározni az ezzel kapcsolatos feladatokat — folytatta. — E téma napirend­re tűzését azért javasoltuk a me­gyei tanácsnak, mert a tíz-tizenöt évvel ezelőttihez viszonyítva most egészen más a helyzet. Mint az a szóbeli kiegészítőben is elhang­zott, a települések zöme be van kapcsolva a vezetékes hálózatba. De a továbbfejlődés az elmúlt 'években mintha lelassult volna. A megyei tanács általános elnök- helyettese is megemlítette, hogy • A megyei tanácstagok egy csoportja. (Méhes! Éva felvételei) 12 település lakossága még nem kap vezetékes vizet. A helvéciai kisgyerekeknek például Kecske­métről viszik a jó ivóvizet. Persze szó sincs krónikus vízhiányról, de úgy vélem, ha nem mérjük fel a lehetőségeket, nem okosan terve­zünk, akkor a jövő súlyos helyzet elé állíthat bennünket. Mint azt felszólalásában hang­súlyozta, a hosszú távú koncepció egyértelműen megmutatja, hogy a vízgazdálkodásban milyen szintre kell eljutni a jövőben és azt is nagyon helyesen meghatározza, hogy milyen módszerrel. Az el­képzelések valóra váltásához másfajta gondolkodásra, tervezés­re van szükség. A városias jellegű lakótelepeken a vízellátás biztosí­tása csak akkor lehetséges, ha ez a kérdés a településfejlesztés szer- ! vés részét képezi majd. De nem 1 elég csupán a vizet eljuttatni, a szennyvizet, a csapadékot el is kell vezetni. Ezért a csatornaháló­zat építését összhangba kell hoz­ni a megfelelő vízellátással. Felszólalásának végén Horváth István a fürdők helyzetével kap­csolatban arra hívta fel a figyel­met, hogy noha illúziókat kelteni nem szükséges, de a meleg vizű forrásokkal jól ellátott Bács-Kis- kun megyében ne hagyjuk elvesz­ni ezeket a lehetőségeket. Ezután szót kért Bemei Sándor megyei tanácstag és Szalai József, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója., A tanácsülés további részében Tohai László összefoglalta a vi­tát, majd az előterjesztést a hatá­rozattervezetet, a vitában elhang­zottakat a megyei tanács elfogad­ta. hanem erre alapozva kell a to­vábbfejlesztést megvalósítani. Jelenleg 23 tanácsi vállalat' 6 népgazdasági ágban fejti ki te­vékenységét, melyből 18 tartozik a megyei tanács felügyelete alá, 5 vállalat pediig három városi ta­nács Irányítása mellett működik. A megyei tanács ebben az ötéves tervben 200 millió forint juttatá­sával segítette a vállalatok fej­lesztési céljainak megvalósítását. Ebből az összegből csaknem 109 millió forint az építőipari kapaci­tás bővítését szolgálta az építő­ipari és vízmű vállalatoknál. A vállalatok építési munkájá­nak átlagban 40 százalékát a ta­nácsi körbe tartozó beruházások megvalósítása adja. A felújítási és karbantartási munkák részaránya 13—14 százalékot képvisel. Az el­múlt években a tanácsi építőipar kivitelezési munkáinak legna­gyobb részét a 10—15 millió forint feletti beruházások megvalósítása tette ki. Ezért igen nehéz volt ki­vitelezőt találni 5—8 millió forin­tos létesítmények megvalósításá­ra, nem is szólva a rekonstruk­ciós nagyjavítást igénylő fenn­tartási munkákról. A vállalati és állami beruházá­sok korlátok közé szorítása kö­vetkeztében a jövőben vállala­tainknak is mind több rész fog jutni a kisebb fejlesztések meg­valósításából és a felújítási mun­kák végrehajtásából. A tanácsok előreláthatóan több mint 1 mil­liárd forint felújítási és megköze­lítően ugyanennyi fenntartási alappal fognak rendelkezni. En­nek 60 százalékát a ktsz-ek, tsz- ek, költségvetési üzemek képesék lesznek kivitelezni, de a 10 millió forintot meghaladó felújításokat építőipari vállalatainknak kell elvégezni. Ehhez már most fel kell készülni, hogy 1981-től kezdve a munkák folyamatos elvégzésére sor kerülhessen. Új, korszerű sütőüzemek A tanácsi vállalatok munkájáról Ezután Szigeti Péter, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést a tanácsi vállalatok helyzetéről és az V. ötéves terv időszakában va­ló fejlesztéséről szóló beszámoló­hoz. Ebben a többi között hang­súlyozta, hogy a tanácsi vállala­tok szerves részét képezik a taná­csi gazdálkodásnak. A megyei párt- és tanácsvezetés iparfejlesz­tési törekvéseit az elmúlt évtize­dekben általában az jellemezte, hogy ipari magot hozott létre, ezeket megerősítve gyorsabb fejlesztésük előmozdítására át­adta a tárcaiparnak Kétszázmillió forint fejlesztésre A tanácsi vállalatok köre az V. ötéves tervidőszak kezdetén vég­legesen kialakult a megyében. A felügyeleti rendezés főbb alapel­vei a következők voltak: . — a lakossági igényeket közvet­lenül kielégítő vállalatok marad­janak a tanácsoknál, az országos árualapra termelők kerüljenek minisztériumi felügyelet alá; — a tanácsi vállalatok egyes te­vékenységekben ne csak hézag­pótló, kiegészítő szerepet töltsenek be, mint például az iparban, ha­nem legyen termelésük meghatá­rozó a megye egésze szempontjá­ból (ilyen például a sütőipar, az építőipar, a víz- és csatornaága­zat, a kereskedelem). Ebben az időszakban született döntés arra vonatkozóan is, hogy meg kell gyorsítani a tanácsi épí- j tőipar fejlesztését a már króni­kussá váló kapacitáshiány mér­séklésére. A megyei vezetés egy­ben szorgalmazta a költségvetési üzemek hálózatának kiépítését, amelyek a gazdálkodás és műkö­dés szempontjából a költségvetési intézmények és vállalatok között helyezkednek el. Ezek tevékeny­ségük egy részében lakossági szol­gáltatási feladatokat látnak el. így megyénkben a kialakult rendszernek megfelelően a szol­gáltatásokat részben a tárcákhoz tartozó országos hálózattal ren­delkező vállalatok — mint példá­ul a GELKA, AFIT — a kisipari szövetkezetek, a tanácsi vállala­tok és végül a költségvetési üze­mek látják el. Ügy ítéljük meg, hogy a szolgáltatási hálózati rend­szer a különböző szocialista szek­torok közötti megfelelő munka- megosztási elvek figyelembevéte­lével a gyakorlatban kialakult. Ezen változtatni nem szükséges, A megyében 4 sütőipari vállalat látja el a lakosságot kenyérrel, péksüteménnyel és egyéb sütő­ipari termékkel. A tanácsi válla­latok részaránya 90—92 százalék a lakossági ellátásban. A kenyér, péksütemények, és egyéb áruk mi­nősége az utóbbi időben javult. Űj, korszerű sütőüzemek jöttek létre, szélesedett a termékválasz­ték. Sajnos a kenyérszállítás még nem elég korszerű és higiénikus körülmények között történik. Ezen a területen is van törekvés. Várhatóan a VI. ötéves terv idő­szakában sor kerülhet a konténe­res szállítások teljes bevezetésére. A vállalatok forgalma és árbevé­tele a 4 év alatt 38 százalékkal emelkedett Az élőmunka-igé­nyesség miatt a létszám is mintegy 25 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt volt. A feladat to­vábbra is a minőség javítása, a termékskála szélesítése. A három kereskedelmi vállalat, a vendéglátó vállalat és a gyógy­szertári központ a kiskereskedél- mi forgalom 26—27 százalékát ad­ja a megyében. A tanácsi keres­kedelemnek azonban a megye öt városában ennél sokkal jelentő­sebb a szerepe. A városokban — Kiskőrös kivételével — a forga­lomnak mintegy felét bonyolítják le. A forgalom az elmúlt 4 óv alatt 32 százalékkal emelkedett. Az áruellátás összességében ki­egyensúlyozott volt. Sok korszerű új egység nyílt meg és a meglevő üzlethálózat kulturáltabbá tétele érdekében számos erőfeszítést tet­tek. Végül a pénzügyi osztály veze­tője a vállalati gazdálkodás haté­konyságának javításával foglalko­zott. A végrehajtó bizottság beszá­molóját és Szigeti Péter szóbeli kiegészítését a tanácsülés egyhan­gúlag elfogadta, s az előterjesztés­sel kapcsolatos határozattervezetet határozattá emelte. Ezután a Bács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1980. évi tervét hagyta jóvá a testület, májg bejelentése­ket tárgyalt. Ennek keretében a testület a Bajai Járási-Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnöki tisztségéből, érdemei elismerése mellett, felmentette a nyugállo­mányba vonuló Márfai Mihályt, s helyébe Barta Imre volt elnökhe­lyettest választotta. A tanácsülés ezt követően meg­vitatta Rácz Nándorné 1979. de­cember 4-i tanácsülésen előadott interpellációjára adott választ. Rácz Nándorné annak idején kér­te a sertéshizlalási és -átadási fel­tételek módosítását. Az illetékes szervek a kérdést megvizsgálták, s kiderült, hogy országos gondról van szó. A MÉM utasítására az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt azonnal módosította az 1980. évi szerződéses feltételeket. Írásban nyújtott be interpellá­ciót Leitheizer Imre és K. Szabó Imre útügyben. Harmath Lajos- né buszmenetrend-módosítás ügyében. A megyei tanácstagok által felvetett kérdések ügyében az illetékes osztályok teszik folya­matba a szükséges eljárást. Végül dr. Gajdócsi István meg­köszönte a testület tagjainak a meghosszabbított ciklus alatt, va­gyis hét éven át végzett munká­ját. Ezzel a megyei tanács ülése vé­get ért. T. L. — N. O. A 3 tanácsi építőipari vállalat az átlagot meghaladóan fejlődött az elmúlt éveikben. A megye szocia­lista építőiparán belül termelésük eléri a 18 százalékot. Termelési értékük évi átlagban mintegy 20 százalékkal emelkedett, árbevéte­lük megközelítette az 1 milliárd forintot. Az új építési technoló­giák és szervezési intézkedések alkalmazásával nőtt hatékonysá­guk. 340 dolgozóval kisebb lét­szám mellett valósította meg ezt a termelésfelfutást az építőipar. Üzletház Kalocsán A fővárosban is sokan meg­csodálnák ezt a remek üz­letházat, ame­lyet nemrég adtak át a la­kosságnak Ka­locsán, az új lakótelepen. Ez­zel több mint ezer négyzet- méterrel nőtt a városban a kereskedelem bolti területe. • A nagy ab- lakú, kivül- beliil impozáns új kalocsai üz­letház. (Stra- szer András felvétele) Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmával a Szövet­kezeti ipar kiváló dolgozója cím­mel tüntették ki Bán Jánost, a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet mű­vezetőjét, Bekő Sándort, a La- josmizsei Kefe-. Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipa­ri Szövetkezet beruházási vezető­jét, Budai Gézát, a mélykúti UN1VEREXPO Ipari Szövetkezet elnökhelyettesét, Faragó Lajost, a Kecskeméti Ruhaipari és Vegy­tisztító Szövetkezet nyugdíjas el­nökét, Kövesvári Zsoltot, a Kecs­keméti Ezermester Ipari Szövet­kezet elnökét, Turcsányi Bélát, a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet elnökét, Várhelyi Já­nost, a császártöltési Ipari Szövet­kezet részlegvezetőjét. A -kitün­tetéseket íeTtete László, a KISZÖV elnöke adta át. A MÁV Szegedi Igazgatósága területén dolgozók közül Minisz­teri dicséretet kapott Udvar dt Károly, a kiskunhalasi vasútállo­más vizsgáló főkalauza. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter Györffy Ferencnét, a jánoshalmi áfész felvásárlóját, és lhos Lásziónét, a bajai áfész felvásárlási osztályvezetőjét tün­tette ki Kiváló munkáért kitün­tetéssel. x Kiváló munkáért kitüntetést adományozott a belkereskedelmi miniszter Balogh Lászlónak, a kiskunma jsai áfész ellenőrzési csoportvezetőjének, Kónya István­nak, a Bács-Kiskun megyei Ven­déglátó Vállalat kirendeltségveze- töjének, Masa Istvánnak, a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat boltvezetőjének. Górják Józsefnek, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat osztályvezetőjének. Sze­gedi Józsefnének, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk - Kereskedel­mi Vállalat csoportvezetőjé­nek, Keresztesi ' Sándornak, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat kirendelt­ségi-ezető-helyettesének, Cserényi Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat boltvezető-Rélyettesének, Endrődi Józsefnek, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat áruház-igazgatójának, Gyukics Jó- zsefnénak, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat osztályvezetőjének. A pénzügyminiszter az Orszá­gos Takarékpénztár dolgozói kö­zül Kis Balázs csoportvezetőt (Kiskunfélegyháza), Kovács Sán­dor üzemmérnökölt (Kecskemét) részesítette Kiváló munkáért ki­tüntetésben. Ezt a kitüntetést ér­demelte tó Födi István, a tompái takarékszövetkezet nyugdíjas ügy. vezető igazgatója is. A Magyar Nemzeti Bank kiskunhalasi meg­bízott fiókvezetője, Bán Ferenc és a bajai forgalmi részlegvezető, Kancsár Máté Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kapott munkájának elismeréséül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents