Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1980. április 10. TUDOMÁNY - TECHNIKA Hosszú életű görgőscsapágy A gördülőcsapágy mint gépelem igen lényeges része a gépi berendezéseknek, és általában gyorsabban használódik el. mini maga a berendezés. A gördülő- csapágyak többsége a fém érintkezési kifáradásának következtében válik használhatatlanná. A csapágyalkatrészek hasznos felületeinek érintkezési kifáradása kis pontok (berágódások), leválások (pittingek) formájában jelentkezik. A gördülő súrlódás, valamint az azt kísérő képlékeny alakváltozás eredményeként az érintkezési felületi rétegen, az érintkezési pontokon intenzív ke- ményedés jelentkezik.' Egy idő után a felületi réteg olyan változásokon megy keresztül, melyek az anyag kristályszerkezetének megbomlását eredményezik. A gördülőcsapágyak érintkezési rétegének viselkedését mikroszkó- pikus mélységig tanulmányozó kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a felületi réteg mechanikai és vegyi kezelésével, a végső' megmunkálási — köszö- rüiési, polírozási, szuperfiniselési — műveletek gondos elvégzésével meg lehet ugyan hosszabbítani a csapágyak élettartamát, de közel sem olyan mértékben, ahogy az kívánatos volna. Egy angol szakember más nyomon indult el a nagyobb élettartamú görgőscsapágy megalkotásának útján. Konstrukciójában arra törekedtek, hogy a csapágyban minden pillanatban valamennyi görgő egyenlő terhet hordjon, ne keletkezzenek benne 9 A feltalálót és új fajta görgős- csapágyát láthatjuk. káros feszültségek. Az új elrendezésű csapágyat statikailag együtt kell megtervezni azzal a tengellyel, amelyre illeszkedik. Benne nem kis felületen jelentkezik a nagy nyomó-igénybevétel, hanem kedvezőbben oszlik el, így elmaradnak, illetve csak jóval később jelentkeznek az említett anyagkifáradási jelenségek. Különösen a papír-, nyomda- és textilipari gépeknél van nagy jelentősége e szabadalommal védett csapágytípusnak. Elszivárgó gázok Egy ország népgazdaságának anyagi termelése elkerülhetetlenül kapcsolódik a levegőszennyező anyagok bizonyos mennyiségének a kibocsátásához, amint az valamennyi, iparilag fejlett állam példáján látható. Minthogy a levegő egyrészt nélkülözhetetlen a földi élethez, másrészt a népgazdaság reprodukálható, természetes erőforrásához tartozik, tisztántartása csak megfelelő intézkedésekkel oldható meg. Különös figyelmet keli fordítani a a ipari gócpontokra, mert itt a közvetlen közeibe telepített lakóterületek folytán a lakosság települési sűrűsége nagy. A levegő tisztántartásának problémaköre rendkívül komplex jellegű. Ez érthető, hiszen a népgazdaság sok .területe egyrészt okozója a levegő elszeny- nyeződésének, másrészt ennek révén károsulttá is válik. Vannak olyan iparágak, amelyekben a végtermékek minősége nagymértékben függ a légkör tisztaságától, Ilyen pl. a fotokémiai ipar, a félvezetőgyártás, az optikai vagy a gyógyszerészeti ipar. A levegő tisztántartásának általános megoldása csak akkor érhető el, ha az ipari termelés meg tudja valósítani a hulladékmentes technológiákat. Ehhez azonban széles körű; alapos kutatómunkára van szükség, és hosszú időre. Addig is a helyzet javulását lehet elérni, ha a levegőt szennyező anyagok fajlagos kibocsátását, vagyis a termelő berendezések emisszióját erélyesebben és gyorsabban csökkentjük, mint ahogy a termelés szintje emelkedik. A végrehajtandó intézkedések azonban nagy pénzügyi és anyagi ráfordításokat követelnek meg. 9 A csehszlovákiai Synthesia művek veszélyes hulladéka a kéndioxid gáz. A rendszerek tömítésének a megoldásával a környezet levegője tiszta marad. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Gáz alakú emissziók főként a vegyiparban keletkeznek, por alakú pedig különösen nagymértékben szénfeldolgozás során, az építőiparban, a vas- és acéliparban. Az ipar nagy emisszióforrásai manapság mind ismeretesek, ezekhez tisztító és leválasztó berendezések alkalmazása többnyire nem ütközik nehézségbe — csupán pénzkérdés. A vegyiparban azonban sok kis emisszióforrás is van: palackok, szelepek, csapok, szivattyúk, és szállítóberendezések tömíteblenségei, amelyeket egyenként nem lehet „tetten érni”, kibocsátásuk viszont összességükben a szomszédos térség jelentős megterhelését okozzák. Ezek felderítése a kibocsátás megszüntetésére a jövő kutatásának a feladata. Baktériumok az Antarktiszon Az Antarktisz, a Föld déli-sarki övezete, amelyet — bár általában jég- és hómentes területekről van szó — száraz és hideg, szeles időjárása miatt élettelen sivatagnak tartottak. Az itt magasba nyúló 2400 méteres hegyek, a közöttük húzódó száraz völgyek, a part menti övezetet mosó erősen sós tengervíz a növényi és állati életlehetőségeket kizárja és a tüzetes felszíni vizsgálatok eddig az élettelenséget igazolták. A floridai egyetem két tudósának azonban most mégis sikerült itt az élet nyomait'felfedezniük. A sziklák repedéseiben és finom pórusaiban eddig nem sejtett mikroorganizmusok élnek, amelyek a zord klíma elleni védelmet élvezve, a sziklák között zöldes réteget képeznek. A kőzetek itt többé-kevésbé fényáteresz- tőek, így az erős antarktiszi sugárzás egy része eljut az itt élő mikroorganizmusokhoz, és így a fotoszintézis foöyamata is végbe mehet. A mikoroorganizmusok közül sikerült baktériumokat, gombákat és algákat is megkülönböztetni. Ezek az új kutatási eredmények az űrkutatás szempontjából is tanulságosak. Amikor a Viking 19?6-ban a Mars felszínén landolt, csak felszíni vizsgálatokra nyílt lehetőség, s így nem lehetett az élet nyomaira bukkanni. De lehetséges, hogy az ottani kőzetek belsejében is sajátos életet élő mikroorganizmusok rejtőznek, ahogy azt most az Antarktiszor. is felfedezték. A GAZDASÁGI MUNKÁT SEGÍTVE Brigádmozgalom a BÁCSÉP-nél Ma már több évtizedes hagyományokra tekinthet vissza a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál a szocialista brigádmozgalom. A kis kollektívák eredményes munkáját mindenekelőtt a termelésben elért sikerek igazolják. Erre utal többek között, hogy az évek folyamán 32 brigád kapta meg jó munkája alapján az aranykoszorús címet, 16 részesült a Vállalat kiváló brigádja és három a Vállalat kiváló ifjúsági brigádja kitüntetésben. Sőt! Olyan kollektívájuk is van, amelyik elnyerte a Magyar Népköztársaság kiváló brigádla címet. Nagy Istvánnal, a BACSÉP munkaverseny-felelősé- vel. az elmúlt év eredményeiről, s a szocialista brigádmozgalom idei célkitűzéseiről beszélgettünk. — Vállalatunknál jelenleg mintegy háromszáz kis kollektíva tevékenykedik — mondja többek között Nagy István. — A brigádok tavalyi célkitűzései mindenekelőtt a gazdasági építőmunka segítését szorgalmazták. Emellett a „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” jelszó jegyében születtek a vállalások és pótfelajánlások is. Az éves értékelések összesítése alapján bátran kijelenthetem, hogy a munkaversenyben részt vevők jelentősen hozzájárultak munkájukkal a BÁCSÉP elmúlt évi feladatainak sikeres teljesítéséhez. Jórészt a kollektíváknak köszönhető, hogy az elért termelési eredmények alapján megpályázhattuk a Kiváló vállalat címet Tehát a szocialista munka- verseny. a vállalatvezetés és a termelésirányítás hasznos segítőjévé vált. Elmúlt évi munkánkban különös hangsúlyt kapott — mint országos viszonylatban is — az anyag- és energiatakarékosság, a termelékenység, a hatékonyság fokozása, a belső tartalékok feltárása. a határidők betartása, valamint a kivitelezések időtartamának rövidítése. — Milyen kézzelfogható eredmények születtek ezeken a területeken? — Vállalatunk 1979. évi lakás- építési terve 1844 lakás volt. A kongresszus tiszteletére tett pótfelajánlások szerint, terven felül, további 67 lakás átadását vállalták kollektíváink. Ezt teljesítették is. A paksi atomerőmű építésénél 60 millió forint értékű munka elvégzését irányoztuk elő. A brigádok ezt csaknem 88 millió forintra teljesítették. Az energiatakarékosságra tett verseny vállalások végrehajtása révén hatmillió forint értékű költségmegtakarítást könyvelhetett el az elmúlt esztendőben vállalatunk. Eredményeinket még hosszasan lehetne sorolni... A kollektívák munkájának értékeléseit tartalmazó kimutatások sokaságát lapozgatja előttem a versenyfelelős, mintegy nyomaté- kot adva szavainak. A dokumentumokat olvasva, egyértelműen megállapítható, hogy a szocialista brigádok célkitűzései valóban konkrét tettekben realizálódtak. — Jutalmazták már a kollektívák múlt évi munkáját? — Igen. A napokban zajlott le a szocialista brigádvezetők tanácskozása százhúsz küldött részvételével. Ezen tárgyalták meg. milyen elismerésekben részesüljenek az eredméríyesen dolgozó kollektívák. Végül is 251 brigád kapta meg a szocialista cím különböző fokozatait. A Vállalat kiváló brigádja kitüntetést a Gagarin. a Vállalat kiváló ifjúsági brigádja címet a Mező Imre szocialista brigád nyerte el. Tíz kollektíva kapta meg az arany,- húsz az ezüst- és harminchárom a bronzkoszorús szocialista brigád címet. A tavalyi éves munka értékelése után az idei vállalati munkaverseny irányelveiről, célkitűzéseiről tárgyaltak a küldöttek. Űjabb dokumentációk kerülnek elő: a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a munkaidőalap hatékony felhasználására, s az anyag- és energiatakarékosságra kidolgozott idei intézkedési tervek, Tehát a munkaverseny-moz- galom a múlt évhez hasonló irányelvek szerint folytatódik. A BÁCSÉP gazdasági feladatainak megvalósítását igyekeznek segíteni a brigádok vállalásaikkal, meghatározva a soron következő teendőket az építőmunka legfontosabb területein. itktóím eMilyen legyen a nagyvárosok környezete? A Német Demokratikus Köztársaság várostervezése az országhatárokon túl is elismert. Sokat tesznek itt azért, hogy a régi városmagok megújítása, az új negyedek építése az ember megfelelő környezetének a kialakításával együtt történjék. Szép példái vannak ennek már országszerte: a sétálóutcák, sőt sétaövezetek Berlinben, Lipcsében, Potsdamban. Halléban, Erfurtban, Weimarban, Rostockban. Ezeknek a nagyvárosoknak a korszerű várostervezését jelenleg az ország száz kisebb-nagyobb városában veszik mintául — persze, a helyi viszonyokhoz alkalmazva. A várostervezéshez hozzátartozik a minél több zöldövezet, az ózondús környezet biztosítása. Itt is a nagyvárosok tervezői járnak az élen. Berlin, Drezda, Lipcse területén olyan parkosított zöldterületet alakítanak ki, amely a városközponttól egyenesen a természetbe vezet. Magasabb választási súly, kedvezőbb abrakfelhasználás a juhtenyésztésre társult szövetkezetekben Évente 600 pecsenyebárányt vásárol külföldi értékesítésre a páhi Petőfi Tsz-től a Gyapjú- és Tex- tilnyersanyag-forgalmi Vállalat. Innen, valamint a szomszédos gazdaságok juhászati telepéről rendszeresen indul szállítmány a határon túlra, ahol keresettek a páhi, a csengődi, a bócsai, a keceli, zsanai, jánoshalmi, kisszállási, halasi, balotaszállási közös juhá- szatokban nevelt növendékállatok. Páhiban Bojtos István gondozó szakavatott keze alatt gyarapodnak a aszkániai, a német hús-, a fésűsmerinó fajták keresztezéséből származó bárányok, míg csak el nem érik a követelmények szerinti minőséget és súlyt. Valamikor a racka-, a cigájajuh. majd a fé- sűsmerinói fajtát tartották a kiskunsági juhászatokban. Újabban az igényesebb, de sokkal több gyapjút, jobb minőségű húst adó fajták terjedtek el ezen a vidéken. A kiskunhalasi és a kiskőrösi járás tíz szövetkezetének, valamint a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat összefogásának eredményeként még 1973- ban megalakult a Kiskunsági Juhtenyésztő Egyszerű Gazdasági Együttműködés, amely a juhállománynak nemcsak a számszerű gyarapítását, hanem jobb tenyésztő munkával, a tartási technológia fejlesztésével, a minőségének javítását egyaránt kötelességének tartja. A társulás nemrég összesítette munkájának eredményét, örvendetesen gyarapodott mind a tíz szövetkezetben a juhállomány. Jóllehet, hogy a többségében Igen mostoha talajon gazdálkodó társult szövetkezetek az ágazat fejlesztésére a szükségesnél kevesebbet tudtak áldozni, mégis egyik évről a -másikra 11 százalékkal gyarapodott a juhállomány. Legnagyobb arányú az emelkedés a kiskunhalasi Vörös Október Tsz- ben. A jelenleg csaknem 26 ezer juhot tartó tíz szövetkezetben sokat javult a tenyésztés és a gondozás. Jelentős arányú az ikerellés. A genetikai fejlődés eredménye, hogy a juhászatok a bárányok választási idejét csaknem tíz nappal tudták csökkenteni, mégis nagyobb súlyú növendékállatokat választhattak el. Általánosságban tíz dekagramm abrakkal kevesebb volt a fajlagos felhasználás. E tekintetben főként a páhi Petőfi Tsz juhászata ért el legjobb eredményt. A takarmányozási költség alakulását azonban a legeltetési idő megnyújtása is kedvezően befolyásolja. A társulás ’ valamennyi gazdaságában akad arra alkalmas terület, ahol a téli legeltetést be lehet vezetni. Számos gazdaság már évek óta ezt teszi, minden bizonnyal hat a többiek jó példája a csengődi, a zsanai, a keceli szövetkezet szakvezetőire. Még ebben a tervidőszakban előkészíthetik, és valamennyi társult gazdaságban megvalósíthatják a juhok téli legeltetését is. K. A. 9 Régi gazdasági épületből átalakított hizlaldában nevelik az értékes pecsenyebárányt a páhi Petőfi Tsz-ben. (Straszer András felvétele) Botra támaszkodók A TISZAKÉCSKEI tanácsháza minden tekintetben nyitott a választópolgárok számára. Idestova három híján húsz esztendeje járom a megyét, s benne Tisza- kécskét is legkevesebb két tucatnyi alkalommal, de ott még senkitől nem hallottam: „Jaj, de nehéz bejutni valakihez ennél a tanácsnál !” Olyat igen, hogy például: „Na — ezzel az üggyel egyenesen Mis- kó Pistihez eriggy. Ha van rá orvosság, az elnök biztos felírja.” — Természetesen képletesen értendő ez utóbbi mondat. Mindenesetre ilyen jelkép él a nagyközség lakóiban Miskó István tanácselnökről. Mint ahogy azt is tudják, hogy ha valamire az elnök azt mondja — nem — akkor azt csakugyan nem lehet úgy elintézni, ahogy az ügyfél elkívánta. A hivatali szobák nyitottságát támasztja alá az a másik tény — persze ezt jókedvünkben is belemagyarázzuk —, hogy a tanácsházára két ajtón keresztül is bejuthat az ember. A homlokzat fe- lőlin és oldalt, ahol az újságpavilon is áll jelenleg. Lehet, van még harmadik irány is, de mint civil e kettőn át szoktam közlekedni magam is. Most éppen az tűnik szembe a küszöbön túl, hogy a folyosón sorukra várakozók többsége idős ember. Másszor is van itt szép forgalom, de ezúttal egyenesen szemet szúr, hogy mennyi kisöreg zsenyeg a lépcsőfeljáró táján. Főként nénikék. S hirtelenében nem is látok köztük olyat, akinél bot ne volna. Némelyiküknél kettő is. De legalább szólna már nekik valaki, hogy üljenek le, hiszen van üres hely a padokon! Ejnye, ejnye, hogy lehet elnézni nehézkes totyogásukat. Van, aki jobb kezével támaszkodik színtelenné kopott. kifényesedett fejű botocskájára, van, aki bal oldalán kop- pantgat támasztékával a kövezetre. Aki meg nem tötyög az újonnan kiakasztott hirdetmények, ilyen-olyan- akcióra hívó plakátok tanulmányozására, fáradt derekát a falnak veti, és úgy kulcsolja mindkét görcsös keze- fejét a botra. — Miért nem ülnek le. nénikém? — Ó — lelkem, sokkal jobban sajogna a derekunk, ha utána meg fel kellene állni. Még ilyet! — füstölgők magamban, bár igazat adok. Ők érzik igazán, hogy úgy van. De akkor is. Valahogy csak nem kellene őket várakoztatni... Valamilyen segélyosztásra gyűltek össze? ... Esetleg vizsgálatra? Valahol láttam kitéve idejövet a programot: egészségügyi hét van. MINDEZ sokkal rövidebb idő alatt játszódik, fut át a fejemen, mint amennyibe a helyzetkép elolvasása kerül. Szinte csak azalatt, amíg vigyázva, őket kerülgetve eljutok az elnöki iroda ajtajáig. Azt se tudom viszont hova tenni, hogy míg én szánom a kisöre- geket „botos” ácsorgásukért, ők inkább vidor tereferével ütik el az időt. Némely virgoncabb bácsi egyenesen kap az alkalmon, hogy egy-egy huncut megjegyzéssel viszonozza, mikor az elsiető tisztviselőnő ismerősként ráköszön. Mennyi is az idő? — Alig múlt kilenc. No azért, csak megemlítem a dolgot Miskó elvtársnak. Találkozásunk után nem sokkal szerét is ejtem. No, nem úgy ajtóstul. ne gondolja, hogy beteszi az ember a lábát a tanácsházára, és már is azt fiteti, mit lehetne bírálólag kiszúrni. — Régen láttam ennyi, bottal járó öreget egy csomóban, mint odakint a folyosón... Csak nézek, hogy erre nyájas mosolyra fakad, mintha egyenesen örülne az „észrevételnek". — Mindjárt ideérkezik értük az autóbusz, és viszi őket az öregek napközijébe. — Milyen busz? — Hát a tanácsé.., Központibb helyeken, mint itt. a művelődési háznál, téesz-irodánál van a gyülekező, a gépkocsi sorra járja ezeket — és végállomás a napközi. Mire odaérnek, letanyáznak, várja okét a tízórai... Itt a jó melegen elvannak addig. — Én meg majdnem' rosszat gondoltam... Hogy nem kellene őket itt a hivatalban megvárakoztatni ... MISKÚ ISTVÁN elneveli a fel- tételezést. Mintha nem is hallotta volna. Inkább menten elújságolja, mennyire személyes öröme is, hogy most már — az ebédeltetésen túl — délután is meguzson- náztatják az öregeket a napköziben. Egy kis sütemény, hozzá felvágott vagy tejtermék — és egy kis örömmel több az idős napköziseknek. Hogy fért a költségvetésbe? Nos. ez is a számos tisza- kécskei ötlet, kezdeményezés gyümölcse. Mondhatni, ezt is egy kis társadalmi összefogás „hozta ösz- sze”. Azért mondjuk, hogy „egy kis”, mert nem kellett hozzá olyan nagyszabású szervezés, mint például a híres-nevezetes egészség- ügyi autó előteremtéséhez annak idején. Azzal a bizonyos „Csak egy doboz Szimfónia” jelszóval. Most a sütőipar, az ÁFÉSZ- bolt, a napközi személyzet dolgozói jelentkeztek az uzsonnáztatási felajánlással — megsütjük, adjuk ' a hozzávalót, felszolgáljuk —, és ami kis pénz még kellett, a tanács szívesen kiügyeskedte. Milyen boldog meglepetés volt a napköziben az első váratlan délutáni uzsonna. Aztán a szerény szabadkozás. — Minek adjátok, fáradtok ezzel — elnök elvtárs, elnök úr, Pistikém — mondogatták, ki így. ki úgy. Nem kell ez már nekünk. Dehogynem Pista bácsi, Erzsi néni, lemegy még az, meglátják. Majd megszokják... Aki meg nem bírja délután megenni, hazaviszi és akár a vacsora gondját is elveti .vele. Miskó István nem hagyja el a jóízű csattanót. — Mi az, hogy elbírnak az uzsonnával. Úgy hozzá tartozik már étkezésükhöz, mint az ebéd... Kerülök-fordulok a községben, hozzájuk sűrűn beugrók. Kibeszélgetjük magunkat. Ez az uzsonnadolog jó szemléltetés volt arra, hogy egy vezetőnek esetenként a többséggel szemben kell döntenie, mert tudja, helyesen tesz. Ugye Mari néni, Péter bácsi maguk se akarták elfogadni az uzsonnát... Tóth István I
