Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-24 / 95. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1980. április 24. TUDOMÁNY - TECHNIKA Az erőmű „lelke” Napjainkban az elektromos energia termelése még mindig a hagyományos — szén-, olaj-, illetve gáztüzelésű — hőerőművekben meghatározó szerepű. Az olaj és gáz egyre magasabb ára miatt azonban a figyelem újra fokozottabb mértékben fordul a szél felé. A kizárólag villamos- energia-fejlesztés céljára létesített hőerőművekben a blokkosítás elvét alkalmazzák: ebben a rendszerben egy kazán, egy turbina; egy generátor és transzformátor egy blokkot képez, amelynek a technológiai folyamatai függetlenek a szomszédos blokk üzemétől. A hőerőmű a fosszilis energia- hordozókban rejlő energiát ve• A Bangladesh megrendelésére készülő 110 megawattos gőzturbina forgó részének a szerelése. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) gyi folyamat (oxidáció, másként elégetés) révén hőenergiává alakítja. Az így nyert hőenergiát közvetítő közeg továbbítja az átalakító egységig, amely azt mechanikai energiává alakítja át. Végül a,blokk utolsó gépe a mechanikai energiát villamos energiává formálja. A, turbina működésénél az alapelv rendkívül egyszerű, tulajdonképpen a régi vízimalmok technikailag rendkívül kifinomult változatáról van szó. A turbinatengelyre erősített lapátok- mentén áramló nagy mennyiségű, 545 C-fokos hőmérsékletű gőz olyan erőt hoz létre, amely a turbina tengelyére ' forgatónyomalé- kot képez. A műszaki megvalósítás és az üzemeltetés feladatainak nehézségi fokára azonban jellemző, hogy ennek a kb. 22 méter hosszú, mintegy 450 tonna összsúlyú gépnek a forgó része percenként 3000-szer, vagyis másodpercenként 50-szer fordul körül. A nagy fordulatszám okozta jelentős mechanikai igénybevétel az acélfajták mechanikai el- lonállóképessségét csökkentő nagy hőmérséklettel párosulva olyan' tényezők, amelyekkel a konstruktőröknek és az üzemeltetőknek folyamatosan meg kell küz-. deniük. A turbinában végigáramló gőz a. lapátsorok mentén fokozatosan elveszíti energiatartalmát, s a turbinából való kilépéskor már csak kb. 3Ö—35 C-fokú. A turbinák gyártásában nagy tapasztalattal rendelkezik a csehszlovákjai Plzenben működő Skoda Művek, ahol 70 éve készülnek különféle turbinák. A hagyományos hő- és vízi erőművek turbinaegységei gyártásában és exportjában Csehszlovákia a világ első államai között szerepel. Exportra készül A Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet termékeiből évente több millió forint értékű kerül tőkés megrendelőkhöz. Tavaly például a különböző cikkekből 4,6 millió forint értékűt szállítottak nyugati államokba. A múlt évben elhatározták, hogy finom kézimunkáikat a porcelán étkészleteken használatos mintákkal hímezik, bízva abban, hogy ez a termékük is hozzájárul a tőkés export növeléséhez. Volovár Júlia rajzolta meg és hímezte ki a mintadarabokat, amelyek bemutatása után, a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalattól erre az évre 3,5 millió forintos megrendelést kapott a szövetkezet. • Volovár Júlia — a kellemes időt kihasználva — a Csipkeház előtti parkban hímezi a legújabb porcelánmintás étkészlet mintadarabját. A HÓDIKÖT JÁNOSHALMI ÜZEMÉBŐL Kötött női ruhák az olimpiára A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár jánoshalmi üzeme a terv szerint ebben az évben 650 ezer darab kötött termék konfekcionálását végzi el, vagyis eny- nyi készárut állít elő kollektívája a vállalattól odaszállított „alkatrészekből”. Juhász Györgyné, a korszerű kis üzem vezetője az eddigi eredményekről elégedetten beszél: Május 1-i előzetes — Az első negyedévi tervünket 104 százalékra teljesítettük, s jól állunk az áprilisi feladattal is. Az első három hónapra a munkaigényes cikkek voltak jellemzőek. Többek közt NSZK exportra készítettünk öt nagyságban és négy színben, húzózáras, kapucnis, kenguruzsebes gyerekkardigánokat, díszítéses kivitelben. A szoros határidőt úgy tudtuk betartani, hogy, a munkaerő egy részét átcsoportosítottuk a célnak megfelelően. Túlórára csak minimális számban volt szükségünk az idén. Jelenleg folyamatos, jó ütemű a termelés. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben elért tavalyi sikerek alapján vidám lesz a jánoshalmi üzem május 1-i ünnepe. A tizenegy brigád közül egynek sem kell röstelkednie, mert nem teljesítette vállalását. Hat kis közösség arany-, kettő az ezüst-, kettő a bronzkoszorús brigádjelvényt kapja meg, egy kollektíva pedig még csak munkabrigád, s oklevelet vehet át a munkahelyi ünnepségen. A brigádnak összesen 82 ezer forint üti a markukat. A kiemelkedő teljesítményt nyújtott dolgozókat külön is jutalmazzák, s erre a célra 16 ezer forint áll rendelkezésre. A Szakma kiváló dolgozója címet ketten érdemelték ki. Ösztönző bérezés — Az első negyedévre azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az első osztályú áru aránya elérje a 90,7 százalékot — folytatja az üzemvezető. — Elképzelésünket 90,9 százalékra sikerült megvalósítani. Igaz, a túlteljesítés csak két tized, de mi ennek' is örülünk, mert darabszámban kifejezve, ez elég jelentős. Nem mindegy, hogy ugyanakkora ráfordítással első osztályú, jó áron eladható terméket készítünk, vagy pedig osztályosat. Megtudom, hogy az üzemben minőségi bérezés van érvényben, amit augusztus 1-vel továbbfejlesztenek. Minden dolgozónak van egy kartonja, amelyre a meós jegyzi, hogy az illető mekkora hibaszázalékkal végzi mun0 Az üzemben szovjet exportra gyermekkardigánokat is gyártanak. káját. Aki túllépi a megengedett határt, azt „megbüntetik”, pontosabban meg kell térítenie az okozott kárt, az áruosztályok közti árkülönbözetet. Augusztus elseje után ez a rendszer úgy változik meg, hogy előnyösebb lesz a munkásoknak és a vállalatnak is. Ugyanis javításra a hibát elkövető dolgozó kapja vissza a munkadarabot. Ezzel mentesülhet a keresetlevonástól, bár a mennyiségi teljesítménye az időveszteség miatt csökken. Ha az áru javíthatatlan, a megengedett hiba• Ilyen kötött ruhákat szállítunk a Szovjetunióba, olimpiai megrendelésre — mondja Juhász Györgyné. (Tóth Sándor felvételei) százalékon túl' meg kell téríteni továbbra is a kárt. A verseny folytatódik A kifogástalan munkavégzésre azzal is ösztönzik a dolgozókat, hogy a jó minőséget premizálják. Aki a normaidőn belül, hiba nélkül termel, az 5—10—15—20 százalékkal megemelt bért kap. Az igazán jelentős új vonása az augusztus 1. utáni minőségi bérezésnek az lesz, hogy az üzemi kollektíva minden tagját érdekeltté teszi a jó munkában. Azáltal, hogy a csoportvezetők, művezetők, sőt a tmk-sok keresetét is az előállított minőségtől — s természetesen a mennyiségtől — teszi függővé. Ha nem teljesítik a tervet — amit okozhat felületes irányítói munka, vagy a gyenge tmk-teljesítmény miatti hosz- szú gépállások — a bérek egy részét visszatartja a vállalat. Ennek a mértéke elérheti a harminc százalékot is. — A második negyedévben fontos feladatunk a fel nem használt biztonsági tartalékot képező termékek átvizsgálása, s esetleges javításokkal ezekből első osztályú árut kell kibocsátanunk —. tájékoztat Juhász Györgyné. — Az első negyedévben szovjet olimpiai megrendelésre női ruhákat gyártottunk több színben. A hatezer darabos megrendelésből maradt erre a negyedévre is. Jelenleg gyermekkardigánokat állítunk elő, szintén szovjet rendelésre. A kongresszusi és felszabadulási m'unkaverseny folytatódik nálunk, és a vállalások teljesítésének köszönhetjük, hogy jók a kilátásaink a féléves terv megvalósítására. A. T. S. HAMARJÁBAN nem is tudom, minek nevezzem a biztató jelenséget? Minőségérzékenységnek? Tisztaságérzékenységnek? Vagy éppen — minősítésérzékenységnek? Mindenesetre a „tiszta, virágos” mozgalommal kapcsolatban figyelhető meg jó ideje, hogy egyre érzékenyebben reagálnak városok, községek, érintett szervek — például az újságban megjelent minősítő megállapításokra. De nemcsak ezekre. Már a terjedelmi arányokra is felfigyelnek — hogy tudniillik, mennyit ír a Petőfi Népe a megyének erről vagy arról a sarkáról. Ilyen megjegyzéseket’ tesznek, mondjuk Bács-Kiskun délebbi, nyugatabbi tájain. — A „tiszta, virágos” mozgalom dolgában eléggé Kecske- mét-központú a megyei lap. Kecskeméten meg: — Jóval többet olvasunk ilyen témájú írásokat Bajáról, mint a megyeszékhelyről. Es folytathatnánk a tiszteletre méltó patriotizmusból fakadó nehezteléseket, melyekben egy-egy rövi- debb időszakot tekintve lehet igazság. Megtörténhet ugyanis, hogy egyik negyedévben Bajáról, Kalocsáról, az ottani dicséretes mozgolódásokról nagyobb cikkeket olvashatnak a megyeszékhelybeliek, mint a maguk tiszta, virágos szorgoskodásáról. Esetleg elkerüli a figyelmüket, hogy azalatt viszont több kisebb híradás jelent meg a kecskeméti társadalmi megmozdulásokról, részeredményekről, mint Duna— Tisza közének más vidékeiről együttvéve. Szóval — hosszabb távon azért kiegyenlítődnek az arányok, még azt a bocsánatos elfogultságot is beleszámítva, hogy azért egy 90 ezer lelket számláló város, ráadásul megyeszékhely, objektíve többet elvárhat. Mivel- hogy — szintén legyünk tárgyilagosak — jobban ország-világ szeme előtt van. Nem éppen könnyű igazságot tenni, valljuk be. Sem az aránytartást tekintve, s amire nem kevésbé érzékenyek vagyunk, a tiszta, virágos eredmények értékelését kísérő minősítésekre nézve se. Ügymond — kapásbóL szedegette elő a „dokumentumokat”, amelyek már teljesítésekről számoltak be. Bari Ferenc, az Akadémia 'krt 24—26. sz. társasházának -közös képviselője például március 15—i eredményeket jelent: aznap tizenöten csinosították a ház környékét. Folytatásként 20 csemetét kérnek — ültetésre, gondozásra. — Nagy József, a Lánchíd u. 1/b. OTP-társasház 24 lakójának parképítő ténykedését részletezi: fát, rózsatövet, díszcserjét ültettek, lombokat metszettek, kapáltak, gereblyéztek, karóztak. Fémvázas állványokat készítettek, és — még sorolhatnánk. — Természetében a takarítás, szemét- gyűjtés se maradt el. — László Zoltán közös képviselő azt a beadványt is mellékeli, amelyben a városi tanács mezőgazdasági osztályánál — „élve a fásítási anyagjuttatási ígérettel” — 40 facsemete, su- háng és 100 különböző cserje adását kéri az Akadémia krt. 65—67. és a 61—63. sz. házak lakói nevében. Erre a fásításra kongresszusi felajánlást tettek, és a rügyfakadás is intézkedést sürget. A késedelem „csak felesleges pénzkidobást, a lakástulajdonosok részéről pedig elkedvetlenedést okoz”. — Amikor — 1972-ben — széchenyivárosi lakos lettem — emlékezett vissza Köpöczy Lajos —, még néhány ezer embert számlált az épülő városrész. Ma már húszezren vagyunk ... Végre elérkeztünk odáig, hogy az emberekben a sokat emlegetett tulajdonosi szemlélet is határozottabban érlelődik. Azaz — nem zárkóznak be csak saját lakásukba, mint a kezdeti időkben, hanem törődnek a lakótömb, a tágabb környezet sorsával, állapotával is... V égre sikerült előbbre mozdulni a városszépítő társadalmi munkával is ... Ha még ez nem is általános az egész városrészben, de a kezdetnél már tovább jutottunk ... Azért esett rosszul, elsősorban a jól példával elöl járóknak, hogy a Széchenyivárosnak csak a „lehangolóan csekély" elismerés jutott... — Persze, az is probléma ilyen értékelő szemléknél, hogy a résztvevők nem eléggé ismerik az előző állapotokat. ITT VOLT például a Tiszta, virágos Kecskemétért mozgalom idei első feladataként végzett takarítási akció, a múlt hónap végének három napján. „Háromnapos összefogás — 2095 köbméter szeméttel kevesebb” — szólt a szervezők értékelését röviden ismertető cikkünk címe. Az általában jól sikerült nagytakarításért méltán kijárt az elismerés a város népének, iskoláinak — de a társadalmi megmozdulásból kimaradt üzemek se vehetik zokon a noszogatást, 'hogy május elsejéig pótolják az elmulasztottakat. A széchenyivárosiak azonban erősen szívükre vették az információnak azt a kitételét, amely szerint „néhol... lehangolóan csekély eredménnyel járt a tisztasági akció”. Nyilván magukra értették, hiszen azt olvashatták, hogy náluk „főleg csak az oda kivonult, más kerületekből való tanulók takarítottak”. AZ AZ IGAZSÁG, hogy jóllehet, valóban szépült, tisztult a Széchenyiváros, s a társadalmi munka, az összefogás kétségtelen eredményei sok helyütt szem- melláthatóak, de... Különösen a nemrég befejeződött építkezések, már azért lakott házak környéke még rendezetlen. Buckáik, gödrök, mázsányi kövek, bozótok tarkítják a terepet, s köztük, rajtuk bizony sok szemét — papír, limlom, üveg, műanyag, meg amit akarnak — kitartóan megült. Elég egy kis szél, s már hordja is oda, ahol nemrég lelkiismeretesen takarítottak. — Tessék, itt két napja egy. papírcetli nem volt látható, és most?... — Milyen patyolatrendet csináltak itt Űjvári elvtársék tanulói, és megint... — Itt az autóbuszmegállónál — mintha sohase takarítottak volna, pedig, rendet csináltunk itt is... — Ez nem így volt — állította Kapás Ferenc, a városi népfrontbizottság munkatársa, tanácstag, maga is a városrész lakója. — Három általános iskolánk van, szakközépiskolánk, kollégiumunk, s tanulóink megtették a magukét környezetük szépítéséért. —: Állító,lag itt, találkoztak „idegen” iskolások-; kai a szemlét végző bizottság tagjai — jegyezte meg egy szobornál Köpöczy Lajos, a széchenyivárosi körzeti népfrontbizottság elnöke, akivel — gépkocsin — „körbesétáltuk” a városrészt. Persze már jó pár nappal az értékelés után. Hogy saját szemmel is meggyőződhessek róla: a háromnapos akció során az itteniek sem voltak „lehangolóan” tétlenek. KÖRJÁRATUNKAT megelőzően elmondotta a népfrontelnök, hogy a Széchenyivárosban nemhogy március 27—28—29-én, de már a hónap első fejében megkezdték a ,ímozgósítást’,’ a tiszta; kulturált környezetért. Az IKV-, OTP- és a szövetkezeti lakások közös képviselőivel kezdve, a tanácstagokon, népfrontaktivistákon, KISZ-eseken, úttörőszerveken, oktatási intézményeken, szülői munkaközösségeken folytatva, s a közel 100 lakó- és utcabizottság elnökeivel, tagjaival zárva a megbeszélések sorát — indultaik a munkának. Bizony számos helyen elhangzottak ilyen megjegyzések, míg körüljártuk ^ a Széchenyivárosi. Eszünkbe jutott az Akadémia krt. 65—67. jsz. OTP- társasházában lakó 94 ember panasza, hogy a közeli boltban vásárlók és szabálytalanul parkolók sok szemetet, csomagolóanyagot, pénztári blokkot, üveget '«stbridobálnak el ablakaik alatt, s a zöld területen. Csalódott az a szocialista brigád üs, amelynek tagjai az egyik térség ren dbeh ozás át'vá 11alták, de mit sem tudtak kezdeni az építések után ottmaradt, majdhogynem tonnányi kőtömbökkel. A szervezők csak restelkedni tudtak, hogy máshová kellett irányítani őket... Nos — nemcsak a lakosságon múlik a városrész rendje, tisztasága. Mert az eddigieken , kívül felvethetjük még, jó páy főútvonalon, az egyszerű szeméttartók feltűnő hiányát is. De — mindezek ellenére, el kell ismerni, hogy Széchenyivárosban valami kétségkívül — folytatódik; a környezet kultürálódása. Hogy ilyen sóikat írtunk most erről? Ne feledjük, hogy 20 ezres városrészről van szó. Egy tekintélyes városról — a megyeszékhelyen belül. S ezt méltánytalanság már „elintézni” néhány általánosító kitétellel. Tóth István Magyar napok Lengyelországban Májusiban a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében magyar -műszaki és gazdasági napokat rendeznek Lengyelországban. Varsóiban 13, Katowicében 12 előadást tartanak a magyar gazdasági élet vezető munkatársai. Ezeken egyebek között szó lesz a két baráti ország műszakitudományos együttműködéséről, a kereskedelem és a munkamegosztás távlati lehetőségeiről, valamint a magyar—lengyel vegyipari együttműködésről. A rendezvény célja: bemutatni hazánk fejlődését, számot adni a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok eredményeiről, és feltárni az együttműködés még kiaknázatlan lehetőségeit. A 'magyar napok jelentőségét növeli, hogy mindkét országban most folyik a következő ötéves terv előkészítése és egyeztetése. Az 1976—80. közötti három milliárd rubeles árucsere-forgalom a következő öt évben tovább bővíthető. Hazánk és Lengyelország között jelenleg 20 ipari kooperációs, illetve gyár- tásszakosítási egyezmény van érvényben. Növények talaj nélkül Bulgáriában nemrég talajpótló anyagot fejlesztettek ki különféle mezőgazdasági kultúrák termesztésére, palánták szabadföldi és melegházi gyökereztetésére. A „föld nélküli földet” iparilag állítják elő, és csomagoltan küldik el a megrendelőknek. Az eddigi kísérleti alkalmazás igen jó eredményt mutat. Az új anyag hasznosítása népgazdasági szinten mintegy 1 millió leva megtakarítással jár. VETÉS ELŐTT 0 Kukoricavetéshez készítik elő a talajt a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben. A korszerű gép naponta 50 hektáron végzi el a vegyszeres gyomirtást. Sertésátadás, egyszerűbb eljárással Egyszerűsödik a kistérmelőknek a sertésátadással kapcsolatos, adminisztrációja. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a vele szerződésben álló kistermelők számára korábban előírta, hogy a leadás előtt legalább egy hónappal közölje a vállalat helyi megbízottjával, hogy sertéseit melyik kéthetes időszakban kívánja átadni. Erre azért volt szükség, mert ennek alapján szervezték meg a húsipari vállalatok a folyamatos vágást, feldolgozást. A Húsipari Tröszt úgy intézkedett, hogy a továbbiakban vállalatai és a Helyi megbízottak tekintsenek el a kistermelőknél a leadás kéthetes időpontjára vonatkozó szóbeli vagy írásbeli bejelentési kötelezettségtől. Ennek megfelelően a jövőben a leszerződött -sertések tényleges átadási-átvételi időpontjában a kistermelő és a megbízottak — a helyileg kialakult gyakorlat szerint — közvetlenül állapodhatnak meg. (MTI) y. Jogos érzékenység
