Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-24 / 95. szám
1980. április 24. • PETŐFI NÉPE • *3 Pályája iskolát teremtett Közművelődés Kiskunmajsán A kiskunmajsai Nagyközségi Tanács a közelmúltban értékelte a község 1970. évi közművelődési munkáját, s egyben felülvizsgálta a helyi intézmények és vállalatok kulturális célokra szánt pénzösszegeinek felhasználását. Ugyanekkor megvitatták az 1980. évi közművelődési feladatokat is. A ti- zennégyezres lakosú nagyközség négy intézménye: a művelődési központ, a könyvtár, az állami zeneiskola, és a filmszínház a helyi közművelődés fő szervezője, irányítója. A helyi kulturális tevékenységet sokoldalúan segítik még a helyi vállalatok, intézmények. A kiskunmajsai Ifjú Gárda Művelődési Központ területi és körzeti módszertani feladatokat ellátó intézmény. Csaknem húsz tanyai klub tartozik irányítása alá. Ezeknek egy része az elmúlt évben sikeresen mutatkozott be járási és megyei rendezvényeken. A művelődési központ 1979-ben Har- kakötöny, Zsana, és Szánk olajbányász ifjúsági klubjában rendezte a legtöbb ismeretterjesztő előadást és kiállítást — állapítja Világos színű falak, fényes parketta, lakkozott polcok, asztaluk. A hatalmas ablakokon betűző tavaszi napfényben ragyog az egész helyiség. — Eddig az ebédlőben tartottuk a könyveket — mondja Benda Sándorné, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának könyvtárosa. — Az évek folyamán azonban igen megnőtt a dolgozóink könyvigénye, egyre több könyvtári tagot számlálhattunk, s egyre többször felvetődött egy szabadpolcos könyvtári helyiség kialakításának gondolata. A megvalósításra végső soron az adta a lehetőséget, hogy elkészült gyárunk új szabászati üzeme, és ez az épületrész felszabadult. Az elmúlt év végén a Delta szocialista brigád , .ely^ll^lfa, hogy társad^ mi munkában átalakítja könyv- ;tái r'áJ eízP'&‘‘ régi helyiséget, 'Se felajánlásuknak négy hónap leforgása alatt eleget is tettek. így felszabadulásunk évfordulóján, ünnepélyes keretek között megnyithattuk könyvtárunkat... „Mint a könyvben a sorok hevernek” a polcokon a könyvek — elmélkedek egy pillanatig a gondos rendben sorakozó köteteket szemrevételezve Szépirodalom, szakirodalom, - lexikonok, krimik ... —■, Körülbelül 70 ezer forint értékű és több, mint 2500 kötetből áll jelenlegi készletünk — mondja a könyvtárosnő. — Vállalatunk szakszervezetétől minden é\ ben kanunx könyvvásárlásra néhány ezer forintot. Az anyagi lehetőségeinkhez igazodva, de folyamatosan igyekszünk bővíteni a meg a beszámoló. A községi intézmény az idei hangversenyévadban az állami zeneiskolával közösen sikeres felnőtt és ifjúsági koncertsorozatot szervezett. Ugyancsak az Ifjú Gárda Művelődési Központ a szervezője a helyi, a kecskeméti, a szegedi és a budapesti színházi előadásoknak. 1979-ben a korábbinál több kiállítást rendeztek a művelődési intézményben. Nyolc képzőművészeti, két fafaragó-, nyolc szakköri és egyéb kiállítást. Az idei .feladattervben szerepel: a készletet, a választékot. Ma már százhatvanon felül van a könyvtári tagok száma, ami azt jelenti, hogy a gyár dolgozóinak több. mint 50 százaléka látogatja rendszeresen könyvtárunkat. A szabadpolcos rendszer kedvezőbb feltételeket biztosít a válogatáshoz. Remélhetőleg ez az új könyvtárhelviség, no és a készlet folyamatos bővülése még több dolgozót vonz majd ide, a könyvek közé... — Szinte teljes mértékben társadalmi munkával készült- itt minden — mondja a könyvtáros- nő körbemutatva a termen. — Amikor a Delta brigád befejezte a szakmunkákat, nekiláttunk mi, asszonyok, a nagytakarításnak, a helyiség berendezésének, hogy minél barátságosabbá, mennél otthonosabbá tegyük,.. — Hát ez sikerült — állapítom meg magamban, immár a szomszédos épületrész felé, igyekezve, hogy megnézzem az új KISZ-klubot is, amelynek átadására ugyancsak április 4-én került sor a gyárban. — Eléggé szűkös körülmények' között dolgoztunk idáig — magyarázza Dömötör Erika KISZ- titkár. — Többnyire a pártirodát használtuk mi is, hiszen nem volt saját helyiségünk, ahol zavartalanul összejöhettünk volna megbeszélni feladatainkat, problémáinkat. Most már van. Az egyik sarokban magnó, lemezjátszó, hangfalak, a vitrinben sportversenyek trófeái, a falakon képek és oklevelek, a másik sarokban — a szekrénysor mellett felnőttoktatás és továbbképzés eddiginél hatékonyabb támogatása. Az iparosodó Kiskunmajsán a megváltozott gazdasági körülmények, a termékszerkezet-váltás stb. megköveteli az új, gyors és rugalmas ismeretátadást. Fontos feladatok várnak a felnőttoktatás területén a községi könyvtárra is. Szakirodalom-beszerzés, -népszerűsítés, szakíró— olvasó találkozó stb. A könyvtár szolgáltatásait az elmúlt évben több mint háromezren vették igénybe,*1 közöttük kilencszázhúsz szocialista brigádtag. Jól sikerült a könyvtár által tavaly szervezett könyvkiállítás és vásár, melyen a Jonathán, a Petőfi Mg. Tsz, a nyomda és a cipész ktsz dolgozói .vettek részt. A kiskunmajsai vállalatok vezetői 1979-ben a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a köz- művelődési munkára. Ezt bizonyítják az 1980-ra megkötött együttműködési megállapodások — íróasztal... Nem is tudom, minek lehetné Valójában nevezni ezt a helyiséget., Társalgónak? Nagy, tágas irodának? Vagy klubnak? — Nem elnevezni, használni kell, s egy kis ötletességgel sok mindenre használható — világosít fel a KISZ-titkár. — Itt tartjuk megbeszéléseinket, a gyűléseinket, de a klubdélutánjainkat is. A berendezés mozgatható, tehát ha úgy adódik, ezt a hosszú asztalt, meg ezt a szekrényt kívülre tesszük, a székeket a fal mellé, s már lehet is táncolni. — A műszakok szerint, két alapszervezet működik nálunk 45 fővel — mondja, amikor a KISZ- tagságról, s a mozgalmi életről kérdezem. — Két általános iskolával építettünk ki jó kapcsolatot az évek folyamán. Szakköröis. A Jonathán Mg. Tsz kiemelkedően nagy összeggel, mintegy harmincezer forinttal támogatta a kiskunmajsai közművelődési intézményeket. A Mezőgép és a Kőolajipari Vállalat társadalmi munkát és szállítási lehetőséget ajánlott fel. A helyi áfész a kiskunmajsai természetjáróknak adta használatra klubhelyiségét. A jó példák mellett mégis az az általános, hogy az önálló költségvetéssel rendelkező vállalatok kevés pénzt szánnak kulturális célokra, az intézmények támogatására. A kimutatás szerint a rendelkezésre álló összegből 41 százalékot kirándulásra, 21 százalékot oktatásra, 16 százalékot sportra és alig négy százalékot fordítottak intézményi támogatásra. A nagyközségi tanács határozata alapján a pénzeszközök helyes felhasználását a közművelődési és költségvetési tervezet felülvizsgálásával az év végén ellenőrzik. P. E, két vezetünk, vetélkedőket ren- jsdézünkj az úttörőknek, s részt leszűrik ünnepségeiken, rendezvényeiken. Ezenkívül a Mező Imre KISZ-szérvezettel és az AFIT KISZ-eseivel is régóta tartunk fenn testvérkapcsolatot. Közös sportversenyeket, kirándulásokat, vitaköröket szervezünk ... A KISZ-klub is jórészt társadalmi munkával készült, s a könyvtárhoz hasonlóan, egy régi üzemrészből alakították ki, alig egy" hónap leforgása alatt. A gyár kollektíváinak lelkes hozzáállását dicséri e két, szépen berendezett helyiség. Megvalósításuk olcsón, gyorsan történt, Hát igen. ahogy a példa is mutatja, csak akarni és cselekedni kell egy emberként. No és nem árt némi „ötletésség” sem ... Koloh Elek Napjainkban a tárgyiasságra törekvő színészi játék, a mély gondolatiság, az intellektuális fölény, a tartózkodó fanyarság szinte kötelező művészi élménnyé vált. E stílusnak éppenúgy mint a hajdani híres, lávázó, eget kihívó szenvedélyes színpadi ábrázolásnak vannak igaz és hamis prófétái, sőt próféta-paródiái. A hanghordozás, a magatartás külsőségei utánozhatok, a trükkök elles- hetők, de. az eredetiség, a tehetség mindig is kisajátíthatatlan marad. Érdemes erre az egyszerű igazságra emlékeznünk akkor, amikor olyan művészről szólunk, mint a Kossuth-díjjal kitüntetett Mensá- ros László, aki az elmúlt húsz évben színpadon, filmen, a tévében és a pódiumon valóban az intellektuális színészet abszolútumát teremtette meg és képviseli lankadatlan következetességgel. Pályája során iskolát teremtett, de nem ő tehet róla, ha követői időnként modorosságokba tévednek. Mensáros László sajátos módon nem színházi alakítással aratta első zajos sikerét. Évek óta megbízhatóan, elismerten jó színészként működött vidéken és Pesten, amikor 1967-ben önálló estet adott az Egyetemi Színpadon, A 20. századról címmel. Ma már operetteket is ritkán játszanak százas szériákban; Mensáros egyetlen év alatt közel kétszázszor lépett fel előadóestjével, amelynek egyik újdonsága versek, dokumentumok, prózai részletek együvé kompo- náltsága, a szokásos lírai fennköltség teljes hiánya volt. A színész pulpitus mögött állt és szöveget közölt a nézőkkel. Előadói stílusa az egyik legkitűnőbb példa arra, hogy retorikai szempontból a szenvtelen, közönyös előadásmód éppoly hatásos lehet, mint az ellenkezője. A hűvös, bölA hagyományoknak megfelelően az idén is Győrött rendezik meg a „Szép magyar beszéd” verseny országos döntőjét. Az elődöntőkön sok ezren vettek részt. A döntőbe 120 gimnazista, szakközépiskolás és szakmunkástanuló került. A kétfős csapatok két zsűri előtt versengenek. A két bizottság díszelnöke Péchy Blanka érdemes A hónap végén két új bélyeggel gyarapítja a posta a filatelis- ták gyűjteményeit. A Magyar Posta Bélyegmúzeumának 50 éves fennállására I forintos bélyeg készült Papp Gábor grafikusművész tervei alapján. 412 300 fogazott és ,5500 fogazatlan példányban három színű ofszetnyo. mással és arany mélynyomással az Állami Nyomdában. A bélyeg az egyik legritkább magyar fila- téliai érdekességet, az 1921/1925- ben kiadott 5000 koronás bélyeg tévnyomatát, a fordított Madonnát ábrázolja. Az új bélyeg árusítása április 28-án kezdődik. csesség, a méltósággal viselt szenvedélyek és szenvedések alakítják ki Mensáros művészi arculatát a pódiumon, a színpadon és a filmen. Különös belső tűzzel, tartalommal tud megtölteni egy hagyományos' szerepkört, amelyet rezonőrnek nevezünk. Ezek a Szereplők rendszerint kívül állnak a cselekményen, elmélkednek, magyarázzák a drámai eseményeket. Régen ezek a figurák nem voltak túl érdekesek. Ha Mensárost látjuk hasonló típusú, bár iskolásán nem e kategóriába sorolható szerepekben, úgy érezzük, nincs izgalmasabb mondanivaló, mint amit e fásult-fájdalmas kívülállók közölnek velünk. A modern ember a történelem, az élet rezonőr- je, a körülmények rejtvényfejtő- je, a katasztrófák szövegmagyarázója. Ezt fejezi ki szinte maradéktalanul Mensáros László intellektuális színművészete. Sz. Jv művész, a Kazinczy-dij alapítója. O adja át a legjobbaknak a díjakat is. A verseny országos döntője április 25-én (holnap) kezdődik és április 27-én fejeződik be. A program a győri Kazinczy-szo- bor megkoszorúzásával kezdődik és az ünnepélyes eredményhirdetéssel fejeződik be. (MTI) Az idei londoni nemzetközi bélyegkiállítás alkalmából három azonos rajzú 3 forintos bélyeget és három azonos rajzú szelvényt tartalmzó 9 forintos bélyegkisívet hoz forgalomba a posta április 30- án. A kisívet Cziglényi Ádám grafikusművész tervei alapján, több színű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készítették 251 300 fogazott és 8000 sorszámozott fogazatlan példányban. A bélyegen az 1840-ben kiadott kétpennys angol bélyeg, mellette lovas látható. A szelvény a nemzetközi kiállítás emblémáját és London címerét ábrázolja. (MTI) OLCSÓN, ÖTLETESEN, TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Könyvtár és KISZ-klub A „Szép magyar beszéd” verseny h országos döntője • A könyvtár átadásán Mócza Lajosné (jobbról), a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának igazgatója, ünnepélyes szavakkal méltatta az új kultúrhelyiség jelentőségét, s a társadalmi munkát, amellyel készült. Új bélyegeket ad ki a posta •>>»>X*>>2 f Kíí íí* Oiáráiuj TÁtumís: Másfél szoba összkomfort (8) inkább a gyárban néztem hát körül: nem akadna-e valami szem- revaló csaj, aki katonaéletem sivár szüzességének még az emlékét is eltörölné, ugyanakkor (hogy a vezércikkek szaknyelvén fejezzem ki magam) távolabbi perspektívát is nyújtana, vagyis esetleg alkalmas lenne később feleségnek. A bérelszámolóban dolgozott egy lány, Marinak hívták. Szép kis teremtés volt, barna haj, nagy, barna szem és édes, dédelgetni való kis mellek. Először csak távolabbról érdeklődtem utána: hogyan él, jár-e valakivel, nem készül-e férjhez menni. Csak a legjobbakat mondta róla mindenki: rendes lány, nincs senkije, mert nehéz eset: nem adja le magát senkinek. Szeret táncolni, ha jó kedve van, egy-két konyakot is felhajt, szívesen kacérkodik, a táncnál istenesen bedől, a moziban veszettül csókol — de ez aztán minden! Ennél többet még senki fia nem kapott tőle, pedig elegen körüldongták ... De mindenkit leéget, még a legnagyobb menőket is, a vállalat fiatal jogászát például, vagy a lepárló üzem szintén fiatal vezetőjét, aki — mesélték — három teljes hónapig járt utána, de sehol semmi ... A kislánynak elvei vannak, régimódi nevelése, vallásos szülei, és nem enged a negyvennyolcból. Kíváncsi voltam rá, bevallom. Az egyik üzemi bulin odacsapódtam hozzá, s megkérdeztem, nem volna-e kedve' inni valamit. Figyelmesen végigmért. „Maga, aki katona volt, ugye?” — kérdezte aztán tárgyilagosan. Bólintottam, hogy én; s csak azon csodálkoztam, miért magáz. Korban hozzámvaló, huszonegy lehet, huszonkettő — mit adja itt a bankot? Vagy — jutott eszembe hirtelen a kedvetlen gondolat — azért nem tegez, mert az üzemből vagyok, nem az irodából? Bezzeg te lennék neki, ha jogász volnék vagy üzemvezető?! „Én vagyok — mondtam kedvetlenül. — De ha nem szomjas, tekintse az elhangzott javaslatot tárgytalannak,” „De hivatalos lett egyszerre!” — mosolyodott el. „Akárcsak maga — feleltem kimérten. — Maga kezdte!” Meglepve nézett rám. „Mivel?” „Ezzel a magával...” Belé mkarolt, indult a büfé. felé, s vitt magával. „Nálam nem megy elsőre, ne haragudjék. Egy vadidegen emberrel miért tegeződjem?” „Nem vagyok vadidegen —vertem a vasat. — Azt is tudta, hogy katona voltam!” Nevetett. „A bérlistáról! Ezen az alapon az egész hadsereggel tegeződhet- nék!” ■ Ott voltunk már a pultnál. „Mit iszik?” — kérdezte. . „Ezt talán én kérdezem magától i” Fejét rázta. „Erre az én vendégem! Ez lesz a békepohár, jó?” Most én ingattam a fejem. „Nem vagyok hozzászokva, hogy nők fizessék az italomat...” „Ahhoz sincs szokva, hogy a nők magázzák... — Intett a jó öreg örzsi néninek. — Két kis konyakot kérek! — S már megint hozzám: — Mellettem úi szokásokat fog fölvenni!” „Mindenki így van vele?” — kérdeztem vidáman, mert bevallom, egyre jobban tetszett a szemtelen magabiztossága. A szememet kereste, úgy bólintott, nagyon komolyan. „Mindenki. Jobb, ha tőlem tudja: nem vagyok könnyű eset! — A két pohár ott volt már előttünk, fölemelte az egyiket. — Egészségére!” Én is nyúltam a poharam után. „Ezt most miért mondta?” „Mert nem szeretem a későbbi szemrehányásokat. Sokkal tisztességesebb nyílt lappal játszani!” „Azaz?” — kérdeztem gyámoltalanul; most már legszívesebben eloldalogtam volna. Ez a nő vagy meleg, vagy frigid, vagy őrült! „Azaz engem roppant nehezen lehet lefektetni... — Kihajtotta a konyakot, megint rámnézett. — Ne mondhassa majd, hogy nem szóltam idejében! Most még elmenekülhet!” „Olyan gyávának néz?” Újra végigszaladt rajtam a pillantása. „Nem. Olyan állhatatlannak.” „Három évig jártam egy lánynyal ...” — mondtam csöndesen. „És? — kérdezte. — „Mi van vele?” . * „Míg katona voltam, férjhez ment.” Kezét egy pillanatra a karomra tette. „Szegény fiú! Látja, ilyen ri- bancok a könnyű esetek!” Nem feleltem; Csuti járt az eszemben, s a keserűség arcomra ülhetett. Egyszerre azt érzem, gyöngéden megszorítja a kezem, fölágaskodik, és halkan így szól: „Megvigasztaljalak? Gyere, táncoljunk!” 7. A Bibliában vagy egy példázat, ha jól hallottam egyszer, valami Lábán nevű férfiról, aki hét esztendős ingyen szolgaságot vállalt a jövendő apósánál, hogy szerelmese kezét elnyerje. No, ez a hét év nálunk is kikerekedett — csakhogy itt nekem kellett a szolgáló szerepét vállalnom ... Nem panaszképpen említem, félreértés ne essék, hiszen szívesen csináltam. Iszonyú erőt ad az embernek a küszködéshez, ha van miért küzdenie. És itt volt miért! Miklósba én nem szerettem bele nyomban, hiszen az idő nem sürgetett; először alaposabban meg akartam ismerni. Az első időkben csak a csupasz örömtől futkároztak bőröm alatt apró kis áramok, hogy íme: itt van, akit vártam! Végre bekopogtatott életembe a nálam tíz évvel idősebb férfi, aki nemcsak ebben mintázza fényesen a „családi modellt”, hanem abban is, hogy higgadt, megfontolt, józan mérnökember, aki százszorta okosabb, műveltebb nálam. De egy területen — szerencsére! — mégiscsak az én irányításomra szorult: az irodalom és művészet dolgaihoz any- nyit értett, mint hajdú a harangöntéshez. Tájékozatlansága e téren néha egyenesen elképesztett: az Operettszínházat nem tudta megkülönböztetni a Nemzetitől, egy drámát egy musicaltől, Mozartot Gershwintől, hogy a festészetet már ne is említsem: Rembrandt, Picasso: ez nála egyre ment — mindkettő a pemzlijé- ből élt, hozzá az utóbbi nem is rosszul... Viszont másban mindenben tökéletesen otthonos volt. A vegyészetet nem említem, hisz ez természetes; ez volt a szakterülete. De korántsem volt szűkagyú specialista — a léggyakorlatibb dolgoktól a legelvontabbakig a világon minden érdekelte. Például Anglia hegy- és vízrajza, a Párizs—‘New York-i repülőjárat percre pontos menetideje, a japán autóipar problémái, vagy a világegyetem tágulása, a galaxisok mérete, a szupernóvák titka, vagy az antianyag ... Engem, bevallom, külpolitikai tájékozottsága lepett meg leginkább: még az új afrikai államok dolgában is eligazodott, tudta, melyik hol van, melyik másikkal határos, azelőtt milyen gyarmat volt, s még azt is: hogy hívják a soros államelnököt. Volt hát miről beszélgetnünk a legelső időkben. Mert jobbára eszpresszókban üldögéltünk, és beszélgettünk. Színházba nem szívesen jött, utálta, hogy sötét ruhát illik öltenie, és unta a darabokat. Amikor egyszer hangversenyre próbáltam csábítani, a szemembe nevetett. Képzeljem el, mennyi jó, okos könyv van a világ izgalmas problémáiról, közgazdaság, történelem, világpolitika, szociológia, amit még mind nem olvasott — s akkor üljön be három órára egy terembe, ahol semmi más ,nem történik, mint hogy öt ven frak- kos ember különböző rezgésszámú zörejeket csikar ki a szerszámaiból — ötszáz utcai ruhás embernek ... Már bocsánatot kér, de nem lopja ő azt a kevéske szabad idejét! (Folytatjuk.)
