Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

4 % PETŐFI NÉPE • 1980. április 22. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Kulturális kapcsolatok A szocialista magyar kultúra eredményeinek megismerte­tésében jelentős, mással nem pótolható a szerepe a baráti or­szágokkal ápolt kapcsolatoknak. A magyar irodalom, szín­ház-, film-, zene-, képző- és táncművészet mind gyakoribb és sikeresebb vendég a szocialista országok rangps színpa­dain, koncerttermeiben és kiállítóhelyiségeiben. Legfontosabb kulturális-művészeti partnereink a szocia­lista országok, ahol az azonos társadalmi rend, a közös esz­mei és világnézeti alapok teremtenek lehetőséget a szocialista Magyarország kultúrájának befogadására, s ahonnan mi is a legtöbb értéket tudjuk átvenni közös céljaink, kulturális, politikai koncepciónk megvalósítása érdekében. Az elmúlt három évtized során a kultúra, a művészetek minden terén széles körű, termékeny kapcsolatok alakultak ki, mindenek­előtt a Szovjetunióval. TERMELÉSISZERKEZET-MÓDOSlTÁS A TATAHÁZI TSZ-BEN • • Összhangban a növénytermesztés és állattenyésztés N—1, a külföldiek közül pedig a Az együttműködés kereteit a kulturális munkatervek, a kultu­rális vegyesbizottságok, az egyes intézmények közötti kapcsolatok szabják meg, s egyben lehetővé teszik, hogy a partnerországok ér­tékei, legjava alkotásai eljussanak a magyar közönséghez. A számok csalhatatlanul jelzik az eredmé­nyeket, évente százötvennél több magyar szépirodalmi >mű jelenik meg a szocialista országokban, több tucatnyi a bemutatott ma­gyar színdarabok száma, legjobb filmalkotásainkat sok millió né­ző tekintheti meg, s a különböző kulturális napok, színházi, illetve zenei napok rendezvénysorozatai ünnepi alkalmakat teremtenek aZ alkotások megismeréséhez. A kölcsönös, jobb megismerés szempontjából felmérhetetlen je­lentőségű egy-egy ilyen rendez­vény. Az elmúlt években a Szov­jetunióban megtartott magyar színházi napok alkalmával 128 színház 36 magyar szerző 45 szín­művét mutatták be 18 nyelven. Tíz neves magyar rendező vitt színre a Szovjetunióban klasszi­kus és kortárs magyar színműve­ket, lehetőséget kapva a különbö­ző felfogások és értelmezések be­mutatására, afféle „műhely'tanul- mányotora”. . Visszapillantva a korábbi évek­re, meg kell említeni a csehszlo­vákiai, valamint a kubai magyar kulturális napokat, a zenei napo­kat Bulgáriában, a színházi napo­kat az NDK-ban, illetve a lengyel- országi színházi és zenei napokat. Különösen jelentősek voltak a Tanácsköztársaság' 60." éVfórdÜló- jával, az Ady- és a Móricz-cente- náriúmirhal kapcsolatos0 üViriepi megemlékezések. Természetesen hasonló jellegű rendezvények há­zigazdája volt Magyarország js. Például az évforduló világtörté­nelmi jelentőségéhez méltó módon emlékeztünk meg — a többi szo­cialista országhoz hasonlóan — a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójáról. Nagy szakmai és közönségsikereket arattak hazánkban a csehszlovák és a kubai kulturális napok, va­lamint a bolgár és az NDK zenei napok. A jelenhez — ha lehet — még több izgalmas esemény kötődik. A mostanában hozzánk látogató nagyszámú vendégegyüttes, pél­A KGST-tagállamok sokkal gyorsabban fejlesztik gazdasági és műszaki-tudományos kapcsola­taikat az OPEC-országokkal, mint *a többi fejlődő országgal. 1973 és 1977 között a KGST-tagállamok OPEC-országokba irányuló ex­portja csaknem megkétszereződött és elérte a 3,42 milliárd dollárt, az onnan származó behozatal 1,6- szeresére, 2,33 milliárd dollárra emelkedett.. Az OPEC-országokkal lebonyo­lódó kereskedelemben érdekes szerkezeti változás ment végbe. Az 1970 és 1973 közötti időszak­ban a KGST-országok OPEC-vi- szonylatú importjában az élelmi­szerek és a mezőgazdasági nyers­anyagok 70 százalékot képvisel­tek, 1973-ban' viszont már a tüze­lőanyagokra jutott az import 70 százaléka. 1973-tól 1977-ig az eu­rópai szocialista országok évi át­lagos OPEC ^importja 38,8 száza­lékkal emelkedett, az oda irányu­ló kivitel pedig 35,7 százalékkal nőtt. Meg kell jegyeznünk, hogy a Szovjetunió exportja ezekben az országokban ez idő alátt 24.8 százalékkal, onnan érkező import­ja csak 17,3 százalékkal 'bővült. Az említett országokkal folytatott kereskedelem jellemző vonása, hogy az utóbbi években nagy­mértékben növekedett a tüzelő­anyagok hányada, elérte a 90 szá­zalékot és a KGST-tagállamok egész tüzelőanyag-importjának a 17,5 százalékát képviseli. A hat európai szocialista ország OPEC- államokba irányuló kivitelén be­lül a járművek, a fogyasztási ipar­cikkek és az élelmiszerek hánya­da a legnagyobb. Az európai szocialista országok exportja szintén átalakult. A hat­vanas évek végén, a hetvenes évek elején a beruházási javak exportja főként egyedi gépekből dául a Bulandra Színház, a Prá­gai Nemzeti Színház, a Sepsiszent­györgyi Színház, a Varsói Drámai Színház, a Minszki Orosz Drámai Színiház bemutatkozása a legigé­nyesebb kritikusokat is egyértel­mű, egybehangzó elismerésre késztette, ami természetes is, hi­szen a produkciók nemcsak az ítészek, hanem a közönség ezrei­nek szívéhez 4s utat találtak. Kü­lönösen áll ez a szovjet drámák most is folyó szemléjének eddigi legkiemelkedőbb produkciójára: Trifonov: Csere című darabjára, amelynek magasra értékelésében ritkán tapasztalható egyetértéssel találkozott a szakma és a közön­ség bírálata. A gazdagodó kapcsolatoknak köszönhetően mondható, hogy a magyar művészet történelme so­rán soha nem volt olyan mérték­ben jelen a nagyvilágban, mint napjainkban. A nemzetközi elis­mertség nem pusztán a művek színvonalától függ, sok múlik a nyelvhez kötöttség mértékén. Fontosnak tartjuk idegen nyelvű könyvkiadásunk fejlesztését, a kitűnő műszaki színvonalon álló magyar idegen nyelvű kiadványok még jobb megismertetését. '' Ennél is lényegesebb azonban, hogy — és ebbén segítőkész part­nerekre találtunk a baráti szocia­lista országokban — ösztöndíjak, meghívások segítségével igyek­szünk segíteni a műfordítókat, irodalmunk külföldi propagato- rait segíteni nehéz munkájukban. Ezzel együtt nagy figyelem övezi annak a fiatal műfordító generá­ciónál fejlődését',1 aiheiyá' szocia­lista irodalmak autentikus áttéte­lét tekinti hivatásának1.'' A magyar filmek népszerűsítésé­nek igen jó alkalmaival találkoz­hatunk a szocialista országokban, ugyanakkor a magyar filmbarátok rendszeres áttekintést kapnak a partnerországok filmterméséből — túlnyomórészt szinkronizált formában. Keressük azokat az alkalmakat és találkozókat, ame­lyeknek műhelyjellege hozzásegít­heti a művészeket, hogy — a film művészi színvonalának megőrzése, továbbfejlesztése érdekében — filmszerűbb, azaz a tömegekre jobban ható, sikeresebb . formá­kat, módszereket, szerkezeteket munkálhassanak ki’. (MTI—APN) G. R. és berendezésekből állt, a hetve­nes évek második felében vi­szont túlsúlyba került a komplett ipari és egyéb létesítmények ki­vitele. A szocialista országok köz­reműködnek az OPEC-országok különböző gazdasági ágazatainak — az iparnak, a mezőgazdaságnak, az építőiparnak, a geológiai kuta­tásoknak — a fejlesztésében, va­lamint tudományos kutatási és oktatási központok kiépítésében. Magyarország például, a jármű- gyártásban, valamint az elektro­technikai iparban, Bulgária a pet­rolkémiai iparban, a mezőgazda­ságban és a szakemberképzésben, Csehszlovákia a könnyűiparban, s a cukorgyárak és villamos erőmű­vek építésében nyújt segítséget. A Szovjetunió túlnyomórészt beruházási javakat exportál az OPEC-országokba. Segítséget nyújt nagy ipari létesítmények építésé­ben és lehetővé teszi, hogy ezek az országok a szállításokat hagyo­mányos exportcikkeikkel fizessék ki. A KGST-tagállamok fő partne­rei az OPEC-álllamok közül Irán. Irak, Algéria és Líbia. Egyre na­gyobb jelentőséget nyert a Nigé­riával és a Kuvaittal folytatott kereskedelem is. Ezekkel az or­szágokkal hosszú lejáratú keres­kedelmi egyezményt kötöttek. Fi­gyelembe véve az OPEC-országok szükségleteit és a szocialista or­szágok lehetőségeit, kedvező pers­pektíva nyílik az együttműködés további fejlesztésére és elmélyíté­sére. Az olajtermelő országokban főként gépeket és berendezéseket keresnek, valamint iparcikkeket (ezekre a cikkekre jut az OPEC- államok behozatalának körülbelül 75 százaléka), ezenkívül szükségük van félgyártmányokra, cementre, acélra és közreműködésre a szol­gáltatási szektor fejlesztéséhez. A 4600 hektáros tataházi Pe-. tőfi Termelőszövetkezetben már a múlt esztendőben megkezdték a termelési szerkezet módosítását. Mindezt azért, hogy a helyi és nép- gazdasági szempontból is fontos, jövedelmező szántóföldi növények termőterületét növeljék, ugyan­akkor az állatállomány tömegta­karmányának egyre nagyobb ré­szét a gyepterületeken termeljék meg. Kiss . István, a szövetkezet főmezőgazdásza a módosításokról részletesen tájékoztatva megem­lítette, hogy a növényeket ter­melési rendszerekhez csatlakozva termesztik. Különösen elégedettek a bajai és a szolnoki rendszerrel. Az előbbi keretében a kukoricát, a szolnokiak irányításával pedig a búzát és a cukorrépát termelik. Az idén csatlakoztak a Bácsalmási Napraforgó-termelési Rendszerhez is, 200 hektáron, vetik el e növény magjait. Növelték a kukorica, ugyanakkor csökkentették a ken­der termőterületét és már tavaly hozzáláttak a több mint 300 hek­táros gyepterületük felújításához, a szükséges meliorációs munkák elvégzéséhez. A cukorrépa-termelésnek ha­gyománya van a szövetkezetben, tavaly óta a Mátravidéki Cukor­gyárak termelési körzetéhez tar­toznak, de ide szántják a termést. Első alkalom volt az elmúlt esz­tendőben, amikor is objektív mi­nősítés alapján cukorszázalék sze­rint vették át a répát. Eleinte A megye keverőüzemeiben nem tudnak annyi tápot készíteni, amely elegendő lenne a nagyüzemi és a háztáji állo­mány takarmányozásához. Az évente szükséges mennyiség je­lentős részét' csaknem 130 ezer tonnát az ország másik tíz me­gyéjéből, főként a Dunántúlról szállítanak Bács-Kiskunba. Kéve- réktakarmány-gyár építésére az elmúlt esztendőben nem vállal­koztak az üzemek — gazdaságossá­gi okokból, valamint azért sem, mert’ a ' beruházáshoz'1' nem volt " pénzük. A nagybaracskai,., a kun?- fehértói és a rémi termelőszövet­kezetek összefogtak, társulást ala­kítottak keverőüzem építésére. A megye egyik legkorszerűbb táp­gyára épül fel Rémen a Dózsa Tsz területén. Itt évente 50 ezer tonna keveréktakarmány készül, amellyel a társulás tsz-einek, va­lamint a környező gazdaságok­nak, háztájiknak takarmányigé- nyét tudják kielégíteni. Korszerű keverőüzemről van tehát szó, ahol majd később el­döntött recept szerint baromfi-, sertés- és juhtápot gyártanak. Fél- és automatikus berendezé­seket szerelnek az előkeverővel is rendelkező üzembe, valamint a komponensek elhelyezésére meg­felelő tárolók is készülnek. Az üzem teljesítményét jól szemlél­teti, hogy az itt gyártott keve- réktaikarmányból évente 6 millió broilercsirke, 200 ezer baromfi húshibrid szülőpár, 60 ezer hízó- juh, valamint 40 ezer sertés táp­szükséglete biztosítható. Lehető­ség nyílik arra is, hogy zsákokban szállítsák el. a takarmányféléket, azonban nem ez lesz a jellemző. A partnerüzemek megfelelő jár­műveken ömlesztve szállítják innét a tápot, és a gazdaságok egy része már most gondolt ar­ra, hogy járművét százszázaléko­san kihasználja. Ezt úgy tudják elérni, hogy járművükkel viszik Tsz-újság Mélykúton Március óta eggyel több üzemi újság jelenik meg Bács-Kiskun megyében. A mélykúti Lenin Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet Híradójának első száma látott napvilágot, amelyet negyedéven-, ként követnek majd az újabb ki­adások. Az olvasókat Kancsár Sándor, a tsz és a szerkesztőbi­zottság elnöke köszönti a vezető­ség nevében. „Nagy öröm szá­munkra, hogy útjára bocsáthat­juk újságunkat. Erre az elhatá­rozásra az ösztönzött bennünket, hogy tagságunkat még szélesebb körben, még alaposabban, rend­szeresen tudjuk tájékoztatni. Az a cél vezérelt bennünket, hogy a szövetkezeti fórumok, tanácskozá­sok és á mindennapos kapcsolat mellett létrehozzunk még egy in­formációs eszközt.” Az ígért még szélesebb körű tá­jékoztatás az 1979-es gazdasági év sikereiről szóló beszámolóval in­dul. Gulyás Mátyás párttitkár pedig arról számol be a kong­fenntartással fogadták az új át­vételi módszert, azonban kiderült, hogy kétkedésre nem volt okuk, mert a vizsgálati eredmények re­álisak voltak, s a jó minőségű ter­mésükért megkapták a várt ösz- szeget. Tavaly. 15 ezer tonna répát adtak el, amelynek átlagosan 17,3 százalék volt a cukortartalma. A szövetkezetben egy tonna répa szűkített önköltsége 440 forint, s ezt figyelembe véve mintegy 50 százalékos a termelés nyereséges­sége. Természetesen nagy kockázatot jelent, jó munkaszervezést igényel a cukorrépa-termelés és betakarí­tás. Az idén 330 hektáron termelik e fontos ipari növényt, s a termés mennyisége mellett elsősorban a minőség további javítását szeret­nék elérni. A földjeiken öntözet- len körülmények között 40—50 tonna hektáronkénti átlagtermés takarítható be és a tavalyihoz ké­pest néhány .tized fokkal növel­hető a cukortartalom is. Mindezt a talajvizsgálatokra alapozott is­tálló- és műtrágyázással, a jelen­leg legjobbnak tartott fajták veté­sével kívánják elérni. A házai cu­korrépafájták közül a Monopoly a gazdasági abrakot a rémi üzem­be, és ugyanezzel szállítják visz- sza a keveréktakarmányt. Nem akarnak sokféle recept szerint rtsszusi irányelvek tükrében cí­mű cikkében, hogy a szövetkezet kommunistái milyen feladatokat határoztak meg maguknak a kongresszusi irányelveket tanul­mányozva. Az új üzemi újság ha­sábjain helyet kapott az állatte­nyésztés, a növénytermelés, a szocialista versenymozgalom, a nőbizottsági tevékenység, az üdü­lés, a segélyezés, a művelődés és más fontos témák. A mélykúti tsz útjára bocsátott üzemi lapjával kapcsolatosan van egy megjegyzésünk: a kiskun­félegyházi Lenin Tsz Híradója nyolc éve jelenik meg ezzel az elnevezéssel, ezért szerencsésebb lett volna más nevet választani. A selejt bosszúja A címet a Finomposztó Híradó­ból vettük, amelynek márciusi száma két teljes oldalon tájékoz­tatja alvállalat több ezres kollek­tíváját a munkahelyi pártértekez- lel jeles eseményéről. A beszá­moló értékelte az üzemi sajtó Kaweschamono NSZK fajtát ter­mesztik a területük jelentős ré­szén. A helyi adottságoknak megfele­lően táblákra adaptált termesztés­technológiát dolgozott ki a szol­noki rendszer. A GITR ezenkívül részt vesz a vetőmag-, a műtrágya- és növényvédőszer-eliátásban, az IFA raktárából pedig az alkatrész­utánpótlást oldja meg. A cukorré­pa-termelés összefüggésben van az állattenyésztéssel, ugyanis a szö­vetkezet a cukorgyártól, a szarvas­marha-takarmányozáshoz Urabe- tint, a sertések takarmányozásához pedig Kocabetint tud vásárolni. A cukorrépa-melléktermékek közül a répafej felhasználása még nem teljesen megoldott betakarítógé­pek híján. Olyanok kellenének, amelyekkel a répafejeket föld nél­kül össze tudnák gyűjteni, emel­lett még nagy teljesítményűek és üzembiztosak is lennének. A szo­cialista országokban nem készül ilyen gép, ezért jelenleg még a Herieau francia kombájnra volna szükségünk. A szövetkezetben a szarvasmar ha-állomány keresztezése vörös­tápot készíteni, csak annyit, amennyire a partnergazdaságok­nak igénye van. Arra törekednek, hogy ennek minősége legyen ki­munkáját is, s megállapította, hogyha Híradó az utóbbi időben tartalmasabbá vált. Ez az alapja annak, hogy a példányszámot 1500-ra emelhették, A jövőben a színvonalat több pártépítési anyag közlésével kell emelni. A selejt bosszúja című írás nem a Bajai Finomposztó Vállalat dol­gozóinak munkájáról szól, hanem a BÁCSÉP-éről. Az építő cég a Finomposztó rekonstrukciós be­ruházásából vállalt kivitelezést, többek közt a kikészítő üzem építését. A tudósítás szerint a fontos üzem elkészítését huza­vona jellemezte, többször módo­sították az átadás határidejét. Végül is tavaly ősszel vették bir­tokba az épületet. Azonban rövi­desen kiderült, hogy a nehéz gé­pek betonalapzata nem kellő szilárdságú. „Nem volt más tennivaló, mint légkalapáccsal feltörni a 15—20 centiméter vastag betont és a már termelő üzemben újra el kellett végezni a betonozást..." A példa arra figyelmeztet, hogy a selejtmunka megbosszulja ma­gát. Amellett, hogy újra el kell végezni, jelentős kára származik tarka Holstein friz fajtával már évekkel ezelőtt megkezdődött. Ez­zel a keresztezéssel a tehenek tej­termelését javítják, ugyanakkor megtartható a magyartarka ha­gyományosan jó húsformái és hús­minősége. A keresztezés eredmé­nye, hogy a tejtermelés két év alatt jelentősen növekedett. Ta­valy egy tehén átlagos hozama meghaladta a 3600 litert, az egy liter tej előálltási költsége pedig 5 forint 36 fillérre csökkent. A takarmányozás költsége is lé­nyegesen kedvezőbb amióta, a mel­léktermékeket hasznosítják és a tömegtakarmáuyok nagyobb ré­szét a gyepek fűtermése adja. Egy liter tej takarmányköltsége 2,30 fo­rintra, az abrakfelhasználás pedig 15 százalékkal 34 dekára csökkent. Korábban csupán 2,5 tonna volt a hektáronkénti gyeptermés széna­értékben számolva. Azonban a múlt évben elkezdett és 1982-ben befejeződő meliorációs és felújítá­si munkák után számításaik szerint a gyephozam megduplázódik. Az állataikat az év nagyobb részében legelőn tartják, tejtermelésüket rendszeresen ellenőrzik és ennek figyelembevételével szelektálnak. Az alacsony tejhozamú egyedeket Limusine fajtával keresztezik és az utódokat hizlalják. —1 —n fogástalan. Nagy előnyt jelent a felhasználóknak, hogy már az át­vétel előtt pontosan ismenik a táp összetételét, amelynek függvényé­ben végezhetik, állataik takarmá­nyozását. Különösen figyelemreméltó, hogy innét nemcsak a nagyüze­mek, hanem a háztáji gazdasá­gok is vásárolhatnak. Kis és nagy tételben egyaránt értékesítenek a háztáji állattartók részére, sőt szerződést is kötnek velük a fo­lyamatos tápellátásra. A háztáji állattartóknak sem kell zsákokban elvinni a keveréktakarmányt, ne­kik is lehetőségük van az öm­lesztett formában való elszállítás­ra. Ugyancsak kedvező, hogy a háztáji gazdaságok a nagyüze­mekben használt, téhát teljes ér­tékű és ugyanolyan minőségű tá­pot 'kapnak. A három termelőszövetkezet 41 millió forintot .költ a keverő lé­tesítésére. Május végén üzembe helyezik az első egységet, ahol megkezdik a baromfi- és juhtáp gyártását. Kipróbálnak néhány receptet is, és jövőre, amikor be­fejeződik a teljes beruházás, az idei gazdaságossági számítások, valamint az állatok súlygyarapo­dásának figyelembevételével vá­lasztják ki azokat a recepteket, amelyek szerint a jövőben gyárt­ják a keveréktakarmányokat. A ibaromfiexportra újabb nagy lehetőségei vannak az országnak. A kereslet jelentős növekedése miatt a .megye több gazdasága igyekszik az ágazatot fejleszteni, minden lehetőséget kihasználni arra, hogy a következő hónapok­ban minél több állatot hizlaljon meg. A rémi Dózsa Tsz-ben a korszerű juhhodályokból ezekben a napokban a legelőkre viszik az állatokat, s az épületekben októ­berig csirkéket nevelnek. Terveik szerint mintegy 500 ezer hízott baromfit tudnak ily módon érté­kesíteni. A juhhodályakban tar­tandó állatok egy része kísérleti célt is szolgál, ugyanis az új ke­verőüzemben készülő tápokat elő­ször ezekkel az állatokkal etetik, s az itt szerzett tapasztalatokat is felhasználják a legalkalmasabb recept kiválasztásához. Cs. I. belőle mind a kivitelezőnek, mind pedig a beruházó vállalatnak. Ez a munka bizony nem öreg­bíti a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat hírnevét...” •— írja a szerző. Igaza van. Mi lesz a műhelybizottságokkal? A kérdést a Lampart Zománc­ipari Művek Zománc nevű újság­jában Zablahóczki Pálnak, a kecskeméti gyár szb-titkárának tette fel az újságíró a szakszer­vezeti választásokkal kapcsolato­son. A válasz: — A jelenlegi formájukban megszűnnek. Ezzel a főbizalmiak fontos feladatává válik majd a bizalmiak tájékoztatása és. irányí­tása. A jövőben minden olyan kérdésben, amely a dolgozókat érinti, a munkahelyi bizalmi tes­tület foglal állást. A bizalmiak felelőssége fokozódik ... A szakszervezeti választások előkészítéséről beszámoló íráson kívül a Zománc április 9-i száma tudósít a kecskeméti ZIM-gyár- ban megtartott kongresszusi mű­szakról is. A. T. S. Az OPEC-országok JAVULÁS VÁRHATÓ A KEVERÉKTAKARMÁNY-ELLÁTÁSBAN S' Uj üzem épül Rémen 0 Május végén ebben az üzemrészben már keveréktakarmányok ké­szülnek, most a berendezések szerelését végzik a rémi Dózsa Tsz szakemberei (Méhesi Éva felvételei.) ÜZEMI LAPOK ÍRJÁK

Next

/
Thumbnails
Contents