Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-18 / 90. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. április 18. Verseny - titokban? TUDUNK-E valami újat. érdekeset mondani a munkaversenyről? Lényegében erre volt kíváncsi a központi szerv kiküldötte, aki afelől érdeklődött a szakszervezeti megyei testület ülésén, hogy van- nak-e új tapasztalatok akár a munkaverseny . szervezése, módszerei, az elismerés anyagi vagy erkölcsi formái körül. Azaz summázva: vannak-e a gazdálkodás korszerűbb követelményeihez igazodó változások a munkaverseny említett területein? A vita alapjául szolgáló jelentés — természetesen — jó pár kérdésre választ ad. Hogy például az 1980. évi munkaverseny indulása — a tervhez hasonlóan — nehezebb feltételek között történt. Az éves tervek kidolgozásának elhúzódása. . a megszokottnál több bizonytalanság miatt a szocialista brigádok eddigi felajánlásai, kezdeményezései is szerényebbek. Biztató azonban, hogy a vállalások jobban kötődnek az adott munkahely aktuális, éves feladatainak teljesítéséhez, s — ami szintén fontos, mert változást éreztet — kevesebb a látványos, formális felajánlás. HOGY NÉHÁNY kézzel fogható példával is éljünk. Korszerűbb termékek gyártásának elősegítésére vállalkoztak az ÉPGÉP kalocsai gyárában, a BRG-ben, a MEZŐGÉP Vállalatnál. A SZIM szocialista brigádjai felajánlották, hogy új terméküket, a golyós orsót, az NC-gépeket gyártó vállalatoknak határidőre, minőségi reklamáció nélkül biztosítják. Import anyagok és energia megtakarításával milliókra, menő költségcsökkentést érnek el a Finomposztó Vállalatnál, a Kismotor és Gépgyár Bajai Gyárában, a ZIM Kecskeméti Gyárában, a Habselyem kecskeméti, a Papíripari V. Kiskunhalasi Gyárában. Az I. osztályú áruk hányadának növelésére tettek felajánlást a ZIM, a Habselyem kecskeméti és kiskunfél-J egyházi gyárában, á FÉKON megyei üzemeiben, az Alföldi' Cipőgyárban. — Egy sor üzemben tettek vállalást a selejt komoly csökkentésére. illetve a termelékenység növelésére. Az építőiparban dolgozó kollektívák közül említsük most a KUNÉP V. szocialista brigádjainak módszerét: minden új lakásra, egészségügyi beruházásra garancialevelet adnak, s több létesítmény — iskola, lakás — átadási határidejét előbbre hozzák. A BÁCSÉP és az ÉPSZER szocialista brigádjai a megyei beruházások, befejezését, üzembe helyezését kezelik kiemelt gondossággal. A mezőgazdaságban és a feldolgozó iparban a hozamok, az áruk feldolgozási fokának, minőségének növelésére vállalt kötelezettsége’t a Bácsalmási, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, és új termékek feldolgozására vállalkoztak, a minőségi követelmények betartásával, a Kecskeméti BaromfifeldoL gozó V. és Konzervgyár dolgozói. MEGSZAKÍTJUK itt a felsorolást, s inkább annak a néhány kiragadott gondolatnak az ismertetésével folytatjuk, amiket az említett testület közös fejtöréssel alakított ki. Visszatérő igény volt, hogy korszerűsíteni kell a munkaversenyt, éppen ama kívánalmak dolgában, amelyektől a központi kiküldött is beszélt. Miként az egyik felszólaló fogalmazta meg hangos töprengését: „Ki kellene keveredni az általánosságokból, a formalizmusból... Sűrűbben — ne csak évenként — történjék a verseny értékelése...” — Ilyeneket mondott többek közt. Meg hogy az éves- versenytervezésről célszerűbb lenne havi vagy más meghatározott, de mindenképp rövidebb időtartamú tervezésre térni. A felvetés mélyén kimondatlanul is az a hiányérzet rejlett, amit a verseny nyilvánossága körül lapunkban is többször szóvátettünk az elmúlt időkben. Hogy tudniillik a teljesítések, eredmények gyakoribb, rendszeres értékelésével, azok publikálásával bizony sokhelyütt adósak. Holott a versenynek a nyilvánosság, ami alatt a rész- eredmények. időszaki sikerek közlését, a termelők, alkotók népszerűsítését értjük — éltető eleme. GONDOLKOZZUNK csak azzal a sokat emlegetett józan paraszti ésszel: mi értelme volna olyan versenynek, ami szigorú, vagy óvatos titoktartás mellett, magyarán — a nyilvánosság kizárásával folyna? Ki az ördögöt ösztökélne jobb teljesítményre olyan vetélkedés. aVninek során — igazán bocsánatot kérek a kifejezésért — a kutya se tájékoztatja arról, • mire ment, mit produkált a versenytárs? Majd az év végén? De hisz’ ha addig csak „látatlanba” törik magukat a versengők, megrt értékelésre csak a végeredmények birtokában kerít sort a versenybizottság vagy — iroda, oly hosszú távon csupán mindennapos „átlagmunkává” hűvösödik az az erőpróba. amire oly nagy buzdítással indították a kollektívákat. Illetve, amire’ őszinte lelkesedéssel adták szavukat a szocialista brigádok. S van egy más veszély is, amit mi, a sajtó munkásai is tapasztaltunk évek folyamán. Az i ilyen — csak év végi összegezéssel, elemzéssel. ilyen-olyan szempontú értékeléssel történő minősítések — akarva, akaratlanul — bizonyos mértékig „elidegenítő” hatásúak. Amikor az akkurátusán „pontosított” értékelések szerint besorolt brigádok felől, a hetek, hónapok alatt összegyűjtötjt (jelentések soksok tucatjából merített) adatoktól „függetlenül”, tehát az emberi vonatkozások oldaláról érdeklődik az újságíró, — őszintén szólva csak általánosságokat kap válaszul. Magyarán: a brigád „embertávolban” maradt azoktól, akik jobbára csak az íróasztal melletti adatrögzítések, könyvelések, rubri- kázások alapján ismerik azt a bizonyos „Május 1”. vagy „Vörös Csillag” brigádot. EGYIK felfedezés tehát az volt a szóbanforgó válaszkeresésekből, hogy a rendszeres, rövidebb időközönként is nyilvánosságot.'.értékelést kapó verseny ösztörízőbb hatású, mint ha azzal év végéig várnának. Ez állja útját a munkaverseny elhivatalosodásának, vagy a csúnya idegen szóval — elbürokratizálódásának. S ha belegondolunk, nem is olyan új ez a „meglátás”. Inkább azt juttatja eszünkbe, hogy kár volt elhagyni régi, de erőltetés nélkül bevált módszereket. Tóth István Teljesítik a vállalásukat a félegyházi foépítésvezetőség dolgozói fi 9 A 'Dózsa György úton családi házak között magasodik az új iskola épülete. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, — a KUNÉP — kiskunfélegyházi főépítésvezetősége hosszú évek óta elismerésre méltó módon vállal részt a város fejlesztésében. Nehéz lenne hirtelen megszámolni, hogy hány lakással enyhítették már a lakásgondokat, miilyen üzemi épületeket hoztak létre. Külön elismerés illeti ezt az építő kollektívát azért, mert a jó minőségű munkájuk mellett szinte • rendszeresen előbbre hozzák az átadási határidőket. A napokban arról beszélgettünk Pál Sándorral, a főépítésvezető helyettesével, hogy ebben az esztendőben milyen újabb létesítménnyel gazdagítják Kiskunfélegyházát. — A legfontosabb feladatunk a Dózsa György úton épülő 8 tantermes általános iskola határidőre történő átadása — mondta Pál Sándor. — Az építkezéshez a múlt nyáron láttunk hozzá, s az eredeti szerződés szerint 1981 nyarán kellett volna átadnunk a rendeltetésének. A város, vezetői arra kértek bennünket, hogy hozzuk előre a határidőket. Nos, ismerve a kiskunfélegyházi iskolagondokat, alapos felmérés után vállaltuk, hogy az idén szeptemberben elfoglalhatják a diá-‘ kok’ ezt az intézményt. A különböző szervezési intézkedések végrehajtásán túl a várható sikerhez jelentősen hozzájárul az, hogy szocialista brigádjaink a felszabadulási és kongresszusi munkaver- senyben mindent elkövetnek azért, hogy a város legújabb iskolájában is megkezdődhessen a tanév. A Sziklai brigád felhívásához csatlakozva március 22-én kommunista műszakot tartottunk, és teljes létszámmal munkálkodtunk a vállalások teljesítésén. — Jelenleg milyen készültségi fokról beszélhetünk? — Ezt nehéz lenne meghatározni, mert az előregyártott vasbeton elemek késése miatt némi lemaradásunk van, s ennek behozása a fő feladatunk. Varga Pál kőműves brigádja lendületesen dolgozik a válaszfalak építésén és vakolásán. Ez a kollektíva már kétszer megszerezte a Vállalat Kiváló Brigádja címet, szorgalmuk és szaktudásuk biztosíték arra, hogy idejében átadják az Utánuk jövőknek a szabad munka- területet. Baranyi Mátyás asztalos brigádja jó ütemben végzi az ablakok behelyezését, ők is határidőre végeznek munkájukkal. A villanyszerelők az alapvezetékeket építik, s most vonulnak fel a fűtésszerelők. Pallagi Mátyás kubikos brigádja a belső, feltöltést végzi, hamarosan megkezdődhet a padlóburkolás is. Egyszóval, bízunk a sikerben. — Mi tartozik még az idei feladatok közé? — Kiskunfélegyházán az iskola építése mellett egy 15 lakásos társasházat adunk át a nyáron. Dolgozóink részt vesznek Kiskunhalason az olajipari beruházás megvalósításában, a kiszolgáló ipartelep és a főgyűjtő építésében. Jelentős idei feladatunk még a kecskeméti Növényvédő Állomás 28 millió forintos építkezésének befejezése. Bízunk abban, hogy az év végéig birtokba vehetik a megrendelők — mondta befejezésül Pál Sándor. O. L. A szükség az együttműködést sürgeti A kecskeméti Egyesült Szakszövetkezet adottságaira nem lenne túlzás a különösen kedvezőtlen kifejezés sem. Ezerhétszáz hektár érdekeltségi területével az átlagosnál kisebb nagyüzemek közé tartozik. Ez a viszonylag kis gazdaság a város egyik végétől a másikig húzódik, a földek tagoltak, ezer tánya, lakóépület ékelődik közéjük. A szántó aranykoronaértéke nem éri el a tizenegyet sem. A szakszövetkezet nyolcszáz tagjának nyolcvan százaléka — még ha aktívan dolgozik is —•, túl van a nyugdíjkorhatáron. Munkaerő- és szakember-utánpótlásban nem versenyezhet a megyeszékhely ipari üzemeivel és erősebb mező- gazdasági szövetkezeteivel. Múlt évi gazdálkodásuk három és fél millió forint nyereséget hozott. Az egy főre jutó nyereség az 1976—77—78-as években meghaladta a húszezer forintot. Ez a megerősödés megkérdőjelezheti további sorsukat. Az új gazdasági szabályozók értelmében ugyanis ilyen eredmény mellett a jövő évtől elesnek a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemeket megillető állami támogatástól. Ez már az idén is nagymértékben csökken. — Éppen hogy csak lábon tudunk maradni — mondja Bakos András elnök —, ha nem tudunk gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Javítani kell a munkafegyelmen, a minőségen és mindenekelőtt a műszaki fejlesztést kell megoldani. Ezt persze meghatározni könnyű, megvalósítani már nehezebb. Sokan azt mondják, hogy mivel nálunk, a szakszövetkezetben még nincs kialakulva „semmi”, alkalmazkodni is gyorsabban lehet. De miből és kikkel? A felvásárlási árak "11 százalékkal növekedtek ugyan, de a költségek nagyobb mértékben. Például a műtrágyaárak 25, a gép- és üzemanyagárak 20 százalékkal. A legnagyobb gondunk mégis az, hogy nincsenek jó szakembereink. — Ilyen körülmények között mit lehet tenni? — A lehetőségeket — amelyek adottak — ki kell aknázni. Elvem az együttműködés, ez nem mindig történt úgy, ahogy szerettük vol-- na. Az erősebb gazdaságok nem szívesen vállalták a gyengébbeket, vagy ha igen, a tapasztalatok gyakran azt igazolták, hogy nem önzetlenül. A gyengébbeknek kellett volna összefogni, de sokszor a személyi problémák kerültek előtérbe. A szakmai féltékenység, az indokolatlan félelem az önállóság elvesztésétől: Most a szükség — a közös nehézség — rászorít bennünket az együttműködésre. A kecskeméti Egyesült Szakszövetkezet eddigi együttműködéseire már lehet szép példákat felsorakoztatni. A kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz-szel közös boltot nyitottak, a vaskúti Bácska Tsz integrációjában nyu- lat, a Kecskeméti Baromfiipari Vállalattal együttműködve kisállatot tenyésztenek. A Közép-Magyarországi Pincegazdasággal hosszú távú telepítési, művelési, borgazdálködási megállapodásuk van. Ez évtől a kecskeméti Törekvés Tsz-szel b.irkatartásra kötnek szerződést — a két gazdaság egybefüggő legelőterületei erre alkalmat adnak. — Három szakszövetkezet van Kecskeméten. A helyi adottságokat eddig nem használtuk . ki. Hogy csak néhány példát mondjak, közösen alkalmazhatunk műszaki szakemberekét, karbantartódat, anyagbeszerzőt, földnyilvántartót, jogászt, növényvédőt. Köztudott, hogy a jogszabályok erre eddig is lehetőséget adtak. Most a szükség rákényszerített bennünket az összefogásra. K. K. HÁZUNK TÁJA A burgonya termesztése 9 Egy Kiskunhalas melletti kertben vetik a burgonyát. A sok évtizedes gyakorlatból kitűnik, hogy a házi kertekben korábban lehet piacképes burgonyát előállítani és értékesíteni, mint az üzemi területeken. A május végén megjelenő primőr mindig jól'értékesíthető. A FAJTAMEGVÁLASZTÁS a legfontosabb tényezője a termelésnek. Kereskedelmi forgalomban számos fajta minősített fémzárolt vetőburgonya szerezhető be. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelete értelmében a kistermelők is legalább 2—3 évenként hozzájárulhatnak államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőgumóhoz. Ezzel felújíthatják a leromlott, termőképességében csökkent értékű, saját termésű szaporítóanyagukat. A felújítást a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat területi központjai szervezik, leggyakrabban az áfészek közreműködésével. Ezért fontos a beszerzés biztonsága érdekében, hogy már előző ősszel a termelők bejelentsék igényeiket. A vetőgumó tárolására nagy gondot kell fordítani, óvni kell a káros hőhatásoktól, mert ezek hasonló, vagy gyakran súlyosabb következményekkel járnak, mint a tenyészidő alatti természeti károk, illetve egyéb hatások. A fémzárolt vetőgumót legjobban ládákba, rekeszekbe rakva kamrában, pincében tárolhatjuk. Lényeges, hogy a helyiség hőmérséklete plusz 6 Celsius-foknál nem lehet melegebb. A TALAJELÖKÉSZfTÉS megfelelő elvégzése záloga az eredményes termesztésnek. Tavasszal (a talaj hőmérséklete el kell, hogy érje a 7—8 Celsius-fokot) csak a megfelelően előkészített vetőágyba ültessünk. Jól kezelt trágyából 100 négyzetméterre még előző őszszel 300—400 kilogrammot szükséges elteríteni. Miután házikertekben gyakran használnak baromfitrágyát, fontos az egyenletes terítés és a jó bemunkálás. A műtrágyát is ősszel érdemes a talajba munkálni. A nitrogén műtrágya' kijuttatásával a tavaszi előkészítő munkák előtt kell sort keríteni. A talajelőkészítésnél ősszel legalább 20—25 centiméter mélyen kell szántani, vagy ásni. Tavasszal lehetőleg forgatás nélküli talajművelő eszközökkel kell a nitrogén műtrágyát bemunkálni a talajba, illetve jó vetőágyat készíteni az ültetéshez. AZ ÜLTETÉS legkedvezőbb időpontja április eleje, esetleg közepe. Ezzel elkerülhetők a gombás és baktériumos eredetű betegségek rossz kelést, valamint tőhiányt okozó károsítása. Az ültetés gyakorlati végrehajtása : ekével húzott barázdába, így nagyobb burgonyaterületeken vethetünk; a házikertekben azonban gyakoribb a kapával vágott fészekbe ültetés. A sor- és tőtávolságot a művelés módja határozza meg. Ha lovaskapát, vagy kistraktort használunk, szélesebbre — 65—70 centiméterre —, egyéb esetben pedig 30—32 centiméterre helyezzük a gumókat a talajba, 6—7 centiméter mélyen. A NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁKNÁL legfontosabb a gyommentesség biztosítása. Házikertekben rendszeres gyomirtásra nincs mód, hiszen a korán felszedett burgonya után vetett- másodnövény ■ károsodhat a vegyszertől. Ezért főleg fogatos erővel, kis- traktorral, illetve kapával gyomirthatunk. Törekednünk kell arra, hogy a gyomokat kellő időben megsemmisítsük, ugyanakkor por- hanyítsuk a talajt, fokozva a levegősségét. A töltögetés fontosságára és fokozatosságára külön érdemes figyelmet szentelni. Ha lehetséges két alkalommal, de inkább háromszor töltögessünk. Alapszabály: a morzsalékos, nedves talaj fiatal szárrészekhez kerüljön, mert ez segíti elő a gumóképződést. A töltögetést a virágzás előtt be kell fejezni. Akinek öntözésre van lehetősége, feltétlen éljen vele, 'mert így 30—40 százalékkal növelheti a termés mennyiségét. Leginkább június, júliusban igényli a növény a vizet, ilyenkor több alkalommal 30—40 milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiséget juttassunk esőztető módon a növények közé. Az öntözés alapszabályaira figyelni kell. Ezenkívül az öntözést követő 1—2 napon belül megjelenhet a burgonyaállomány levelein a burgonyavész (fitoftóra) elsődleges tünete. Ilyenkor azonnal el kell végezni a szükséges védekezést. A BETAKARÍTÁSNÁL a korai burgonya szedését akkor’kezdhetjük, amikor a tövek alatt étkezésre és piaci értékesítésre alkalmas gumók fejlődtek, valamint a piaci árviszonyok a legkedvezőbbek. A korán szedett burgonya héja még foszlós, ezért minél kevesebb ütő« déssel és horzsolással szedjük fel. Július végén, augusztusban kerülhet sor a nyári érésű burgonya felszedésére. Cz. P. Szemüvegkeretek kicsiknek, nagyoknak Tetsszen annak, aki viseli, keltsen jó benyomást másokban, ugyanakkor az orvos minden előírását pontosan elégítse ki. Ezeknek az egymástól nagyon távol álló igényeknek, a divat és az egészségügy követelményeinek kell egyszerre megfelelniük az optikai szemüvegkereteknek. Nem kis feladatot a$ ez a Látszeré- szeti Eszközök Gyárában, a Liza, a Helga és más, újabb és újabb modellek tervezőinek, szerkesztőinek, hiszen Granvisus márkájú kereteik a hazai és világpiacon is nagyon keresettek. Az első helyen — természetesen — az optikai követelményeket veszik figyelembe. Ekkor is sok mindenre kelll tekintettel lenniük, de a legfontosabb: olyan legyen a keret anyaga, formája, hogy az optikus könnyen meg tudja munkálni. A nagyüzemi keretgyártásnál, a kisebb-nagyobb sorozatok készítésértél ugyanis 'nem léhet pontosán ‘követni3 az egyes emberek sokféle fejformáját. A végső „illesztést” az optikusnak kell elvégeznie. Ugyanakkor a sorozatgyártásnál is a fej anatómiai adottságaiból indulnak ki. Az NDK nagy hagyományokkal rendelkező jénai optikai iparának a tapasztalatait hasznosítva, 13 fő fejtípust különböztetnék meg. Ezek két nagy csoportra, az ovális és a szögletes típusra tagolódnak. Az oválishoz tartozik például a szélesen elliptikus, a tojás alakú, a fordított ovális (felül keskenyedő); a szögleteshez pedig a négyzetes, a keskeny rombusz, a különböző trapéz, az ötszögletes fejformák. Az optikusnak azonban a teljes egyéniséget, többek köpött például a tekintetet, a frizurát is figyelembe kelll vennie ahhoz, hogy jó keretet tudjon ajánlani. Emellett a kényelmi szempontok is nagyon lényegesek. A keretnek úgy kell az orrtőhöz és a halántékhoz , illeszkednie, hogy ne okozzon semmi zavart. Az orrnál ugyanis bőrbetegséghez vezethet a kipirosodás, a halántéknál pedig a vérellátást zavarhatja. Természetesen a gyári tervezésnél mindennek messzemenő számításba vételével készítik a különböző típusokat. Az új modelleket a gyár különféle szakembereiből — fejlesztőkből, műszakiakból, kereskedőkből — álló zsűri vizsgáztatja. Természetesen konzultálnak a forgalomba hozó OFOTÉRT szakembereivel is. Főleg a vevők kívánságait tudakolják. A női és a férfi szemüvegek között tulajdonképpen csak a méretekben vannak nagy- különbségek, a gyermekkereteket azonban jóval több variációban tervezik. A gyerekeknek ugyanis koruktól függően nagyon változó és a felnőttekétől egészen eltérő a látás-: módjuk. Mivel alacsonyak, mindig felfelé néznek. Ezért a keret felső részét, úgynevezett szemöl- dükívét sokkál magasabbra készí-- tík, mint a felnőttekét. A gyerekkeretek orrgyökét szélesebbre tervezik, mert a kicsinyek orrocskája még nem válik ki az arc síkjából, széles és lapos. Fejük is aránytalanul szélesebb, mint a felnőtteké, ezért a keretek oldalait úgy formálják, hogy a. kis pupiillaméret (a szemek egymástól való távolsága) ellenére kényelmesen legyenek viselheitők. A tervezőkből és a szerkesztőkből álló szocialista brigád rendszeresen felkeresi a komáromi gyermekváros lakóit, az egyik esztergomi általános iskolát és óvodát, hogy személyesen is meggyőződjenek gyártmányaik alkalmasságáról, illetve tapasztalatokat szerezzenek az új típusok tervezéséhez. B. É.
