Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

19*0. március 5. • PETŐFI NÉPE • 3 SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK, KIÁLLÍTÁSOK, FILMBEMUTATÓK A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban Barangolás Bács-Kiskunban A Szovjetunióba készülnek a magyar kultúra neves képviselői — művészek és népes együttesek —, hogy április 2. és 11. között közreműködjenek a magyar kul­túra napjainak rendezvényein. Moszkvában, a Kreml kongresz- szusi palotájában ápriljs 2-án gálaesten operarészletek, balett- és magyar táncok, zenekari mű­vek szólók előadásával nyitják meg az eseménysorozatot. A Ma­gyar Állami Operaház opera- együttese Leningrádban a Kirov operában és a Moszkvai Nagy­színházban bemutatja Erkel: Hu­nyadi László. Verdi: Lombardok és Bellini: Norma című operáját — öt előadásban. A Vígszínház társulata Moszkvában a Maja­kovszkij Színházban és a tallinni operaházban a „Harmincéves va­gyok” című musicalt, Shakespeare: Minden jó, ha a vége jó című művét és egy harmadik produk­cióját adja elő, hogy melyiket, azt még nem döntötte el. A Bu­dapest kamarazenékar a szovjet zeneszerzők szövetsége székházá­ban hangversenyezik majd, hang­szeres és énekes szólisták közre­működésével mai szerzők műveit tolmácsolja. A Szovjetunió ázsiai területeire is ellátogatnak a magyar mű­vészek, hiszen a kontinensnyi or­szág minden részében megrende­zik ötévenként a magyar kultúra napjait. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese például a Baj- kál-tóig utazik; Novoszibirszk-., ben, Kemerovóban és Irkutszk- ban vendégszerepei. . Kilenc szó­lista — zongora-, hegedű-, gor­donkaművész, énekes — 14 vá­rosban, többek közt Alma-Atá- ban, Frunzeben, Ashabadban ját­szik. énekel majd. A magyar képző- és iparmű­vészet kiemelkedő képviselőinek alkotásait is bemutatják a ha­gyományossá vált rendezvényso­rozaton. Moszkvában, a Puskin Múzeumban Dési Huber István, Derkovits Gyula és Kerényi Je­nő műveit állítják ki. A mai ma­gyar iparművészeti kiállításnak az UFalszkaja utcai kiállítóte­rem, a magyar fotóművészek tár­latának a Forradalmi múzeum ad helyet. A mai grafikai kamara­kiállítás több helységbe vándo­rol majd. A Csehov-múzeumban kiállításön emlékeznek József At­tilára, születésének 75. évfordu­lója alkalmából. Magyar könyv- és hanglemezkiállítás is lesz eb­ben az időszakban. A magyar filmek is eljutnak a Szovjetunió városaiba, és falvai­ba ezekben a napokban. Többek közt az Októberi vasárnap, az Angi Vera, az Égigérő fű, a Ma­gyarok című filmeket vetítik. A szovjet rádió és televízió ma­gyar rádiójátékokat, portréműso­rokat, játék- és dok;umentumfil- meket közvetíti. A magyar kultúra napjainak rendezvénysorozata április 11-én Moszkvában, ' a zeneakadémia nagytermében a Budapesti Fil­harmónia zenekarának hangver­senyével fejeződik be. A Magyar Televízió mind a' nyitó, mind a záróünnepséget egyenes adásban közvetíti és tudósításokat közöl az eseményekről. A szovjet kultúra napjait Ma-' gyarországon október 30. és no­vember 9-e között rendezik meg. (MTI) • Alsófokű központ a kiskőrösi járásban. Lakóinak száma: 4002. területe: 6496 hektár. t Akasztó AGYTRÖSZTJÉBEN” F orgalomirányítás számítógéppel A vasút idei áruszállítási terve 137 millió tonna áru fuvarozását írja elő. A terv kidolgozásánál fi­gyelembe vették, hogy a közúti fuvarozás a dráguló üzemanyag- költségek miatt egyre gazdaságta- lanabb, a fuvaroztatók az olcsóbb vasúti szállítás mellett döntenek. A Déli pályaudvar korszerű üzemi épületében kapott helyet másfél évvel ezelőtt a MÁV Szá­mítástechnikai Üzeme, amelyben R—10-es és R—40-es típusú szá­mítógépekkel naprakészen figye­lemmel kísérik a tehervonatok útját, a kocsik be- és kirakását, a vasúti határforgalmat. A vas­úti áruforgalmi nyilvántartások elkészítésén kívül ezeken a gé­peken számítják" ki a fuvardíja­kat. itt állítják össze a fuvarsta- tisztikát, a vasúti állóeszközök, a járműpark, a gépi berendezések nyilvántartását és a külföldi ko­csik díjának elszámolását. A határállomásokról a ki- és belépő szerelvények kocsijainak adatait távgépírón továbbítják a debreceni, a pécsi, a miskolci és a szegedi vasútigazgatóságokra, ahol a helyi központokban ren­dezik. összesítik a beérkezett in­formációkat és gépi úton továb­bítják a budapesti számítógép- központoknak. A jövő év végére valamennyi nagyobb határállo­mást a budapesti nagy teljesítmé­nyű adatfeldolgozó berendezések­hez kapcsolt végkészülékkel, úgynevezett terminállal látnak el. A terminál billentyűin beütött adatok azonnal megjelennek a központ gépeinek memóriaegysé­gén. Külön gépi információs rend­szert építenek ki a záhonyi átra­kókörzetben 1982-ig. A záhonyi számítóközpont nemcsak infor­mációk gyűjtését és továbbítását teszi lehetővé, hanem később al­kalmas lesz az ott folyó átrakási munka operatív irányítására is. Ezek az „okos” gépek képesek lesznek arra is. hogy tervet ké­szítsenek az átrakókörzet 9 pálya­udvarán folyó munka leggazdasá­gosabb megszervezésére. A MÁV-nál a gépi adatfeldol­gozásnak szép múltja van. 1927- ben vásárolták külföldön az első lyukkártyagépeket, ezek a mai elektronikus számítógépek ősei. 1961-ben állították munkába az első elektronikus számítógépeket, és azóta ez az ágazat a technika dinamikus fejlődésével együtt fejlődött. Ma már a legkorsze­rűbb körülmények között 630 ern­te végzi éjjel-nappali műszak­ban a beérkező adatok rögzítését, feldolgozását, a gépek javítását, karbantartását. , A rendezőpályaudvarok mun­káját is fokozatosan gépesítik. Számítógép segíti az adatfelvételt, az okmányfeldolgozást és a vo- ratösszeállítást Komáromban, az idén üzembe lép a hegyeshalmi s/ámítóközppnt. jövőre pedig Hatvanban és Miskolcon is ha­sonlót hoznak létre. A rendező­pályaudvarok gépesítésével meg­gyorsul a vonatrendezés munkája, s gazdaságosabban, jobban kihasz­nálhatják a meglevő tehergépko­csikat. vontatójárműveket. A szocialista integráció vívmá­nya. hogy a baráti országok kö­zös kocsiparkja az OPW munká­jában két év múlva már. közre­működik a számítógépes forga­lomirányítás. Példaképpen: Bul­gáriából Stockholm felé haladó tehervonat minden fontos ada­tát a szocialista országok vasút­jai „közük” a prágai számítógé­pekkel: elsősorban a vonatok ha­tárállomásokra való érkezési és indulási adatait, amelynek a nem­zetközi elszámolás szemDontjából van jelentősége. A KGST-orszá- gok az OPW prágai központjával a számítógépes információs rend­szert 1982-re valósítják meg. 1 B. I. • A határállomások adatai megjelennek a terminál képernyőjén. Az Éder vonósnégyes koncertje Haydn, Mozart és Beethoven művei az utóbbi időben egyre in­kább más korok szerzőinek (leg­többször a romantikus és a XX. századi komponistáknak) az al­kotásaival együtt szerepelnek a koncertpódiumon. Várakozással tekintettünk az Éder vonósnégyes kecskeméti hangversenye elé, melynek műsorán a bécsi klasszi­cizmus három óriásának 'repre­zentáns kamaraműveit hallhattuk egymás mellett, ezáltal akaratla­nul érzékeltetve e rendkívüli kor kamarairodalmának fejlődési vo­nalát. Haydn D-dúr (Pacsirta) kvar­tettje már a kiforrott, kikristályo­sodott vonósnégyes valamennyi stílusjegyét magán viseli. Éder Pál, Tóth Erika, Tóth Zoltán és Éder György közös muzsikálásá­ban jól érvényesült a négy vonós- hangszer egysége és önállósága: a két szélső pólus — az első he­gedű és a cselló — közé remekül illeszkedett be a belső szólamként időnként döntő szerepet is ját­szó második hegedű és a brácsa. Bár a Dtyegyei Művelődési Köz­pont színházterme nem a legideá­lisabb színhelye a bensőséges ka­maramuzsikának, a csúcspontok­nál mégis sikerült, ha nem is szimfonikus, de kamarazenekari méretűvé tágítaniuk a hangzáste­ret. Különösen szépen sikerült a második tétel1 megformálása, de hatásos volt a zárótétel virtuóz megoldása is. Mozart g-moll zongoranégyese e hangszerösszeállítás kiemelkedő jelentőségű darabja, 1785-ben a nagy zongoraversenyekkel csak­nem egyidőben született, több más kamaramű társaságában. Mo­zart páratlan arány- és formaér­zékét dicséri a zongora és a há­rom vonóshangszer természetes egyensúlyának kialakítása és persze értelmes zenei tartalommal való kitöltése. A tökéletes forma, az áradó dallamosságé felszíne mögött érezhető mély drámai fe­szültség és gondolati gazdagság jelentik a Mozart-zene igazi ér­tékeit, s ezek kifejezése az elő­adására vállalkozók igazi felada­ta. A hétfői koncert művészei igazán megfeleltek e nemes fel­adatnak; előadásukból mindenkor az értő és hű tolmácsolásigény sugárzott a nézőtér felé. Kör­mendi Klára zongoraművésznőt már többször hallhattuk Kecske­méten, eddig általában századunk zenéjének hivatott előadójaként. Most ismételten bizonyította, hogy emellett otthonos a klasszikus ze­ne területén is, hisz igazán jó előadóvá csak az válhat,' aki a sajátos orientáció mellett stílus­ban és műfajban egyaránt a le­hető legszélesebb kitekintéssel rendelkezik. Éder Pál, Tóth Zol­tán és Éder György méltó társak­nak mutatkoztak a g-moll zon­goranégyes megszólaltatásánál, elsősorban a II. tétel tragikus- szomorú párbeszédeinek megoldá­sánál. A hangverseny második részé­ben Beethoven a-moll vonósné­gyesét hallhattuk. E méreteiben és mélységében egyaránt hatal­mas mű már szinte szétfeszíti a vonósnégyes két klasszikus előd­jénél kialakult formáit. Ezt tük­rözik az egyes tételek végletes ér­zelmi kitörései, a program meg-* határozása az elvont tartalom mellett, a meghökkentő harmóni­ák alkalmazása, s még sorolhat­nánk a szokatlan zenei megoldá­sokat. Nem véletlen, hogy ez a darab több hasonlóan késői tár­sával együtt viták kiindulópont­ja volt és marad is jó ideig. Be­fogadása, megértése ma is rend­kívüli erőfeszítést igényel az elő­adótól, a közönségtől egyaránt. Az Éder vonósnégyes átgondolt tolmácsolása hiteles formában közvetítette a beethoveni üzene­tet; játékuk mindvégig egységes' és koncentrált volt,' ugyanakkor felszabadultan muzsikáltak, kü­lönösen a III. tételben és a fi­náléban. Előadásuk mindenkép­pen hozzájárult, hogy a sokáig csak a keveseknek, kiválasztot­taknak szóló vallomás mind kö­zelebb jusson a nagyközönséghez is. H. A. Startra készen a mezőgazdasági repülők Igazi válóok Sok a válás minálunk — olvas­suk, halljuk úton-útfélen. Na ja, ha olyan könnyen megy. Kérdem majdnem középkorú ismerősömet is, miért váltak el, mikor akkora volt köztük a sze­relem, hogy az Etna tüzes krá­terére se volt szükség annak a bizonyos norvégfenyőnek a meg­gyújtásához, amellyel a lángbe­tűket rótta barátom a menny bol­tozatára: „Szeretlek Ágnes!" — Maguk nem képedtek volna el ilyen előzmények után, hogy mindössze egy vállrándítással alá­festett árva szó volt a válasz. — Csak. Adnék én az ilyen házasfelek­nek, ha a bíróság helyében vol­nék. Akik ilyen indokkal állnak oda a bíró elé, még a békéltetési kísérlet kezdete előtt beültetném őket egy csöndes szobácskába. Nézzék — nyújtanám oda maszek sajtócikk-gyűjteményem legszebb darabjait —, ha legalább ilyen komoly válóokot nem tudnak fel­hozni, mint ezek valamelyike, nem is állok szóba magukkal. Nézze meg az ember! Mindjárt az első példázatot a dafke férj orrához verném. — Most nézzen magába, nagy- jóuram: szenvedett ön annyit k. neje mellett, mint az a stuttgarti mechanikus, aki azért adott be felesége ellen válókeresetet, mert megunta az örökös metéltlevese­ket és metélt tésztából készült egyéb ételeket? ... Aztán a durcás asszonykát fog­nám fülön, s elébe tenném azt á — női hajszálakból összeállí­tott kollekciót, amelyet az esti kiruccanásokból hazatért, szalon­spicces férj kabátjáról, illetve zakójáról gyűjtött össze a svéd hölgy. Mégmeg oly precíz akta­szerelésben, hogy szin szerint cso­portosította, s dátummal látta el a bűnjelként benyújtott női haj­szálakat. Ilyen lelki előkészítés után ma­guk is hozzáfoghatnának az iga­zi válóok tanulmányozásához. A feleség mindjárt kapva kapna azon az eseten, amikor a man­chesteri bíróság a családi otthon totális automatizálása miatt vá­lasztotta el a feleket. A felperes a feleség volt, a panasz pedig az, hogy a lakás minden ajtaját fénysugár nyitja, ha bemegy a vécébe, megszólal a zene, a szé­keket meg villany melegíti. A házasság felbontásával helyére került az igazság. Elvégre kit ne idegesítene, hogy amikor — te­szem azt — .pánikszerűen ront be természetes szükségleteinek ki­elégítésére háza intim intézmé­nyébe, s azt se tudja, mit gombol­jon először, akkor búg fel szinte gúnyorosan a bársonyos dallam: „Váratlanul rohant reánk...” — Vagy a fürdőszobából kijövet még azon nyirkosán lezöttyen valame­lyik székre, de már pattan is fel, men — érintkezés folytán — megrázza a villany-fűtötté ülő­ke. Ha nem csap ki az összes biztosíték. Holmi affektálós, mimózalelkü menyecske meg akkor' tudná meg, hol lakik a magyarok iste­ne, midőn a nyugatnémet Bun­deswehr főtörzsőrmesterének fér- ji allűrjeit megismerné. Bizony összetenné a kezét, hogy az ő em­bere, bkitől éppen válni készül, egy napon se említhető azzal a német cézárral, aki otthonában is laktanyarendet vezetett be. Ét­kezések előtt a gyermekeknek vi­gyázzállásban kellett engedélyt kérniük, hogy asztalhoz ülhesse­nek. A feleség hasonlóképpen csak engedélykéréssel tálalhatta fel az ételt. S ez a megszállott katona, mint családfő, hetenként egyszer házi kihallgatást tartott szerettei felsorakoztatásával. No — ekkora drillt, német ka­tonajellem ide vagy oda, a han­noveri bíróság is lelki kegyetlen­ségnek tartott, s felbontotta a házasságot. És így tovább — aligha fogy­nánk ki a szemléltetésül felhozott igazi válóokokból. Azért monda­nám a válóperes bíró helyében, mikor olyan „súlyos" indokkal kérnék házasságuk felbontását a felek, hogy például „Ahogy ma reggel kitöröltük az álmot sze­münkből, mosolyogva mondja az én drága kis feleségem: „Lesz máma egy kis időd, szivi? Mit gondolsz, nem kellene elvál­nunk?" Mire én: „Bizisten a számból vetted ki, édes. Máris öltözhetsz, csak meg borotválko­zom, és mehetünk." — Szóval, meghallgatás után azt tanácsol­nám az ilyeneknek — bíró .létem­re: — Na most már távozzanak, míg szépen vannak. Tóth István • Javítják a mezőgazdasági repülőket a MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposújlaki bázisán. A javító-karbantartó munka már nagyrészt be­fejeződött, s megkezdték a földek műtrágyázását is. A biztonságot növeli a hat tartalék repülőgép, amely a reptéren rendelkezésre áll. Képünkön: ellenőrzés felszállás előtt. (MTI-fotó) i

Next

/
Thumbnails
Contents