Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 14. OLCSÓBB ÉS GYORSABB Szükség van a tsz-szövetség szolgáltatásaira Bérek és teljesítmények A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége nemrégen értékelte a szolgáltató ágazatának elmúlt évi tevékenységét. Megállapították a tanácskozáson, hogy a szolgáltatásokra szükségük van a szövetkezeteknek, amit az is bizonyít, hogy a területi szövetség körzetében levő közös gazdaságok kétharmada igénybe veszi. Ezenkívül a Bácska és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében levő gazdaságok egynegyede szintén él a különböző szolgáltatások lehetőségeivel. Legeredményesebben működött a tervezőcsoport, amely az elnökség jóváhagyásával 1977-ben kezdett dolgozni. Mint új tevékenység indítását indokolta, hogy a szövetkezetek házilagos tervezései legtöbb esetben szakszerűtlenek voltak, nem tudták megoldani az épületgépészeti, valamint a technológiai feladatokat. Külső tervezés esetén pedig több év után kapták csak meg a dokumentációt, a létesítmények értékének 5—10 százaléka közötti díjszabással. Beruházási szaktanácsadással nem foglalkozott egyetlen intézmény sem. > Az elmúlt esztendőben 63 megrendelést teljesítettek, 36 szövetkezetnek. A tervek átlagos elké-, szítési ideje két hónap volt. A szövetkezetek megrendelték 15 juhhodály, 3 terménytároló, ugyanennyi szárító, 4 szociális épület dokumentációját. Tizenegy esetben kértek technológiai tervezést, hat esetben szakvéleményt. A tervezési díjak az országos átlagnál jóval alacsonyabban, a létesítmény értékének 1—1,5 százaléka körül mozognak. Fontos feladatnak tekintik, hogy olyan épülettípusokat alakítsanak ki, amelyeket a típusterveknél olcsóbban, gyorsan és házilagosan lehet kivitelezni. Ezek közül teljesen egyedi a Bács-Donga típusú mezőgazdasági épületváz, amely minden állattartási létesítmény céljára alkalmas, és négyCipőbörze Sokféle börze van, s közös ismertetőielük: a kínálat és a kereslet összehangolása. Az egyik fél eladásra kínál valamit: könyvet, textíliát vagy cipőt, a másik ebből választ. A cipőszakmában hagyomány, hogy a téli hónapokban minden gyár bemutatja a mintakollekcióját. A bélyeggyűjtők budapesti székházában kiállított modelleket sorra megtekintik a kiskereskedelmi vállalatok és a szaküzletek vezetői. Miután jöttek, láttak és elmondták véleményüket, kezdetét veheti a cipőbörze, amelyen eldől, hogy miből, mennyit rendel a nagykereskedelem? „Eldönteni, jaj de nehéz...” ~A' kecskeméti Alfö.ldi.,, Cipőgyár,, 16jU, fgkßfjjeUel vett. részt a. cipőből’-, zén. Horváth István kereskedelmi főosztályvezető „letette az asz- asztalra az első pár lábbelit. Az ország öt nagykereskedelmi vállalatának szakemberei tüzetesen megvizsgálták. Milyen a minősége, kényelmes-e a viselet, menynyibe kerül? — Nem könnyű a választás — mondja Liva Éva, aki a kecskeméti gyár legtekintélyesebb vásárlóját, a Tiszántúli Nagykereskedelmi Vállalatot képviseli. — Pedig nem itt és most foglalkozunk először a cipőkkel. Hosszú folyamat előzi meg, amíg eljutunk idáig. A vevők véleményét is kikérjük. Szavazólapokat teltetünk ki, és ebből már következtetni lehet arra, hogy melyik típus, vagy szín a legkeresettebb. A kecskeméti gyár termékei közül a natúrszinű, száras férficipő kapta a legtöbb szavazatot. Ennél a flexi eljárással készült, divatos lábbelinél csak a bökkenő. hogy drága: 700—800 forint az előzetes ára. Érthető, hogy a nagy tetszésnyilvánítás ellenére a kereskedelem óvatosan rendel. Egyáltalán nem biztos, hogy ilyen magas áron is tetszeni fog. És nekünk gondolni kell azokra a vásárlókra is, akiknek kevés a pénzük. A vevő viszont csak arra gondol. hogy látott egy szép modellt, és nem találja sehol. Még mutatóba sent, mert a kereskedelem hiába rendelne kisebb szériát, a gyárnak ez nem kifizetődő. Ahhoz, hogy az ipar kijöhessen egy új típussal, új szerszámok is kellenek. Ennek a költsége csak akkor térül meg, ha' legalább 30 ezer párral visznek belőle. A semminél, persze az is jobb, ha többet fizetünk a cipőnkért. Csak olyan legyen, .hogy megérje az árát. — Magunk is tapasztaljuk, hogy a jobbat a vevők is megfizetik. Egyébként őket is bevontuk a válogatásba. A börze előtt napokig tanulmányozták, próbálgatták a ■ modelleket. Ok hívták fel a figyelmet a hibákra is. Például némelyik cipő szemre tetszetős, de a viselése kényelmetlen. A mi célunk, hogy a fogyasztók igényeinek megfelelően a legszebb és legjobb árui rendeljük meg. A kecskeméti gyár igyekszik eleget • tenni a kéréseinknek. Nagyon szépek a gyerekcipőik és rendkívül mutatósak, tartósak a flexi talpú férfilábbelik. Ez van, ilyen lesz! Férfi, ragasztott mokasszint ajánl a gyár képviselője. Közli, hogy milyen bőrből, hányas számozású kaptafán készült. A kereskedők kicsit merevnek találják a talpát. Ezen is lehet segíteni. A súlyosabb formagumit pó- rótalpjca., cserélik,,., a,, cipő köny- nyebb, és ráadásul olcsóbb is lesz. A Corsó Fővárosi Cipőbolt mindjárt 2—2 ezer párat rendel, két különböző színben. Többen szóvá teszik, hogy a kiscsizmákat díszítő műszőrme csúnya, a gyerekek is idegenkednek tőle. Nem lehetpe kihajtani a belső bélését? Lehet — közlik a gyáriak, és a portéka máris elkel. — Hagyományos, fekete, női csizma. Kéri valaki? Az érdeklődés nagy, de a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalattól jelen levő Heisz Jó- zsefné arra is kíváncsi, hogy mibe kerül manapság egy öregasz- szonycsizma? Elhangzik az irányár. Ezt gyors számítás követi, és kijön a 670 forintos fogyasztói ár. „Nem sok ez egy közönséges sártaposóért?” — kérdik a kereskedők. — „Esetleg marhabox fejjel olcsóbb lehetne!” Kiderül, hogy a módosítás rontana a minőségén, de nem csökkentené a csizma árát. így is kérnek belőle. Gondolni kell azokra is, akik nem divatcsizmákban közlekednek. Már csak bőr kell — Nem lenne egyszerűbb Kecskeméten börzézni? — faggatom Hegedűs Menyhértet, a gyár igazgatóhelyettesét. — Nekünk igen, de nemcsak a mi érdekünket kell nézni, hanem a fogyasztókét is. A kereskedelem így együtt látja a teljes kínálatot, a tévedés lehetősége ki- sebb. Az időpont is megfelelő lenne. A téli áru már befutott á boltokban, és abból, amit nem tudtak eladni, látni lehet azt is, hogy mire jó ez a tél végi börzeciklus, mert idejében megrendelhetjük a bőrt, a második félévre ütemezett gyártáshoz. A baj ott kezdődik, hogy az alapanyag-, szállítók késnek. Simontornyára még a múlt év októberében leadtunk egy rendelést, és bőr még sehol. Előbb erre kellene megoldást találni. Utána beszélhetünk arról is, hogyan termeljünk még jobban, korszerűbben? A gyár 160 modellt hozott a börzére és 500 ezer pár előállítását garantálta. Ezt a mennyiséget a kereskedelem le is kötötte. Kisebb módosításokkal — egyes típusokat más talppal, illetve felsőrésszel, vagy olcsóbb kivitelben kértek — de nagyjából valamennyi mintadarabot elfogadtak. Mire ismét beköszönt a tél, remélhetően találkozhatunk velük a boltokban is. V. Zs. zetméterenként ezer forint költséggel felépíthető. Ilyen épületből az idén egy prototípus létesül a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben. Korszerűsítették a rémi Dózsa Termelőszövetkezet juhhodályát, úgyhogy nincs szükség fenyőfaanyag beépítésére. Ilyen változatból várhatóan mintegy tíz épül az idén Sokféle tevékenységet folytat a szolgáltató ágazat, ezek közül érdemes megemlíteni az energetikai csoport munkáját. Feladatai közé tartozik a villamos biztonság-, technikai vizsgálat, á szaktanácsadás. A csoport tavaly 189 alkalommal végzett helyszíni vizsgálatot a szakszövetkezeteknél. A különböző létesítmények átadásánál 20 alkalommal működött közre.- Eddig 56 szövetkezettel kötöttek szerződést az energiatakarékosság érdekében. A helyszíni vizsgálatok alapján gyűjtött tapasztalatokat összegezvé, megállapítható, hogy a szövetkezetek többségénél viszonylag már korszerű villamos hálózatok működnek, nagyobb gondot fordítanak a karbantartásra. Találkoztak viszont olyan villamos hálózattal, amely sem az érintésvédelmi, sem az energiaátvételi követelményeket nem elégíti ki. Az ellenőri csoport 10 szövetkezet 39 egységében látja el a feladatait, havonkénti rendszerességgel. Az állandó kontroll egyik eredménye, hogy a hosszabb ideje ellenőrzött egységnél már nem kell felhívni a figyelmet az esztétikai, higiéniai követelményekre, kevesebb a romlott áru. A talajerőpótlás olcsóbbá tétele érdekében robbantásos módszerrel szórják szét több gazdaságban a szerves anyagot. A szolgáltató részleg tavaly hat gazdaságnak 15 alkalommal végzett munkát. A tények azt bizonyítják, hogy szükség van a területi szövetség szolgáltató részlegére. A példát az ország más területein is követni akarják, ezért a Békés, valamint a Fejér megyei területi szőr vétségek máris kértek tanácsot, miként tudnának hasonló részleget szervezni. K. S. PARÁDI ÓLOMKRISTÁLY EXPORTRA • Az üvegipari Művek Pará- di Üveggyára ólomkristályból készült termékei határainkon túl is — Kanadától az NSZK- ig ismertek. A tetszetős használati eszközök és üvegtárgyak mintegy nyolcvanöt százaléka kerül exportra. Az elmúlt években a hagyományos technológia megtartása mellett korszerű és nagy teljesítményű gépi berendezéseket1 is üzembe állítottak, ennek eredményeként mintegy 17,5 százalékkal növelték az elmúlt esztendőben exporttervüket. Ufr’ IDÉN A KÖNNYŰIPARBAN várhatóan nyolc-kilencezer fővel csökken a létszám. A termelés ugyanakkor — ha mérsékelten is, egy százalékkal — növekszik, azaz: sokrétű intézkedésekkel kell kiegyenlíteni a létszámveszteséget. Ezek között van az okos bérgazdálkodás, a differenciált — teljesítményekhez kötött — bérezés, nemcsak a fizikai foglalkozásúak körében. A követelmény könnyen' megfogalmazható, de mint sok más területen, úgy a könnyűiparban is meglehetősen kuszák a bérarányok, ritkán esnek egybe a teljesítmények való értékével, sokkal inkább tükrei annak ,a hosszú ide- ja érvényesülő gyakorlatnak, amit — más kifejezés híján — bérpolitikai rögtönzéseknek nevezhetünk. Ezek a rögtönzések' olykor a differenciálás látszatát keltik, ám ténylegesen úgy oldották fel a feszültségeket, hogy újabbakat teremtettek. MINDÖSSZE a normák egyhar- mada műszakilag-.kialakított mérce. a többi becsült — idő- és statisztikai — norma. Éppen ezért nem lehetünk, bizonyosak abban, hogy az így kifizetett bér valóban teljesítménybér, ám itt, a normák alapján elszámoltak körében legalább van valami kapaszkodó a mérlegeléshez. Mit szóljunk azonban az olyasfajta gyakorlathoz — amint azt a ‘ szakszervezetek egy országos vizsgálata különböző nagyüzemeknél föltárta —, amikor egy év alatt a műszaki és adminisztratív alkalmazottak 80—85 százaléka jutott bérnövekedéshez? Talán fölösleges is leírni: milyen alapon? Mert az bizonyos, nem a differenciálás, a teljesítmények megkülönböztető értékelése, elismerése jegyében. A kohászatban és a gépiparban 1980-ban átlagosan 4,5 százalékos bérnövekedés látszik elérhetőnek, de... vannak területek, ahol ennek a kétszerese is indokolt, igazságos. mert erre ad alapot a teljesítmény, a termelékenység, a gazdaságos kivitel. Ugyanakkor olyan iparágak, s még inkább vállalatok is akadnak, ahol az eddig elért átlagbér fedezete sincs meg, de: ott sem mindenkinél! Ilyen helyen is dolgoznak munkavállalók. akik nemcsak a helyi mérce, hanem a munka társadalmi hatékonysága szemszögéből nézve szipten;, x'i$eijnjél£edoéii- téyélftnXr ^ keinek, Nálúlt sppén, ’azaka.q^-. lyozza meg a kellő elismerést, hogy a cégük berendezkedett a bérezés olyan gyakorlatára, hogy legalább mindenki kapjon egy keveset. MÁR 1971 és 1975 között is a kiegyenlítődés felé haladtak a vállalatok nominálbérindexei, s azóta ez a folyamat még inkább fölerősödött. Hasonló folyamatnak lehetünk tanúi akkor, ha a különböző állománycsoportok bérszínvonalának emelkedését vizsgáljuk; lényegében azonos a növekedés mértéke., Kézenfekvő: ha a vállalatok teljesítményeinek eltérése alig vagy egyáltalán • nincs hatással a jövedelmekre — s a vállalati jövedelmekből következően a bérgyarapodásra — akkor azt sem lehet remélni, hogy helyben ennek az ellenkezője érvényesül, azaz legalább cégen belül létezik a különbségtevés munka és munka között. KERÜLVE a félreértést: szó sincs arról, hogy a valóságos differenciálás feltételeit csakis vállalati körben hiányoljuk, azaz kialakításukat kizárólag ott sürgetjük. A hosszú távú bérpolitikai koncepció nélkülözése éppúgy közrejátszik a mai helyzetben, mint az a hullámzás, hogy a keresetek növekedése hol tetemesen elmaradt a teljesítményektől — a főbb termelőágazatokat értve —, hol lényegesen meghaladta azt. Nyersebben fogalmazva: egyre kisebb összefüggést mutatott a béremelkedés és a fedezet, olykor szinte a véletlen műve volt —7 gondoljunk csak a bérpreferenciák eredeti céljainak elhalványulására — kinek mennyi bérfejlesztési lehetőség jut. Ezek ismeretében már nem hat meglepően, hogy némely termelőhelyen a keresetek — tehát az úgynevezett alapbérek, havi bérek — is elvesztették ösztönző, különbséget tevő jellegüket. Holott nyilvánvaló: a valóságos differenciálás már a keresetek — az 'alapórabérek, a havi törzsbérek stb. — megállapításánál érvényesítendő, elengedhetetlen lenne. Természetesen úgy, hogy az elérhető pénzzel szemben elérendő teljesítmények sorakozzanak. A MUNKA társadalmi hatékonysága növelésének rendkívüli erejű tartalékai rejlenek az észszerű, igazságos — de: gyakran a közvélemény által is csak elvben helyeselt, a mindennapi valóságban még. kevéssé.érvényesítőit..—•„ differenciálásban, a téijesitfrtéhyékó valóságos értékeléSéÖén. AmffíSÍ? olykor több pénz is kell a termelőhelyek némelyikén, s nem utolsósorban bátorság — az irányításban éppúgy, mint a gazdálkodó egységeknél. V. T. HÁZUNK TÁJA Újdonságok a szamócatermesztésben A szamóca közismerten jól jövedelmező gyümölcseink közé tartozik, természetesen ezt meghatározza a termőhely, a fajta, valamint az agrotechnika. Sok fajtát nem érdemes elszaporítani, és lehetőleg a legkorábban érőket kell választani. Mivel a kisüzemek a gyümölcsnek csak egy részét értékesítik a szabadpiacon, ezért fontos, hogy azokat a fajtákat válasszák, melyek megegyeznek a felvásárló szervek üzemi fajta- választékával. Ez azért lényeges, hogy az egyes termelőktől felvásárolt áru egyöntetű legyen, mert a legtöbb felhasználási célra ~ mélyhűtés, export — csak ebben az esetben alkalmas. A fajták csoportosítása Termesztési szempontból a szamócákat két csoportba osztjuk: kis és nagy ■ gyümölcsűre. A kis gyümölcsű szamócák inkább családellátó termesztésre javasolhatók, míg a nagy gyümölcsű, egy- szertermő fajták jó áron értékesíthetők különböző piacokon. Az üzemi és házikerti termesztésberr jelenleg száznál több fajtájuk található. Termőképességük, érési idejük, gyümölcsük nagysága, alakja, színe különböző lehet. A szaporítóanyag-ellátás megoldótt, hiszen Bács-Kiskun megyében 14 idényjellegű faiskolai lerakat árusít szamócapalántát is: Kecskeméten 4; Jánoshalmán, Nagyba- racskán, Kalocsán, Baján, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Dunavecsén, Lakiteleken, valamint Lajosmizsén 1—1. Utánvétes szamóca palánta szállításra megrendelést többek között a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet vesz fel. V A szamócafajták közül hármat érdemes kiemelni. A Gorella középkorai fajta, gyümölcsei nagyok, a hús állománya közepesen kemény, de ennek ellenére jól szállítható. Ize édes-r kés, megszokott szamócaíz. A megfigyelések szerint a Botrytis- re csak kis mértékben érzékeny. Bőtermő, a talajjal szemben nem igényes, de a mély fekvésű területeket nem kedveli. Elsősorban friss fogyasztásra, s exportcélokra felel meg. A Pocahontas fajta gyümölcsei nagyok vagy közepesen nagyok, tompa kúp alakúak, a hús állománya — figyelemre méltóan — kemény, íze kellemes, édes-savany- kás. A Gorellához hasonlóan középkorai érésű, friss fogyasztásra és mélyhűtésre egyaránt alkalmas. A Senga Sengana a jelenlegi szortiment legbővebben termő fajtája. Nagy, tompa kúp alakú gyümölcse tömött, jellegzetes. ízű. Termesztés Két újszerű megoldásra szeretném a fólia alatt termesztők figyelmét felhívni. A fóliasátor alatti zsákos termesztés óriási előnye, hogy a helykihasználás megsokszorozódik. A vetőmagboltokban kaphatók a fóliahengerek, zsákok, de a síkfóliából is összevasalható. A legjobb eredményt a 20—25 centiméter átmérőjű, másfél, két méter hosszú zsákoktól vághatjuk. Ezeket a hurkákat tőzegföld- keverékkel feltölteni, miután köbméterenként 1,5 kilogramm Plan- tosant hozzáadtunk. Külön szeretném felhívni a figyelmet a Plantosanra, érdemes vele dolgozni, a viszonylag magas ára ellenére. Az első, indító — starter — hatását az öntözésre fejti ki. Utána a szamóca gyökerének szívóereje készteti szakaszos feltározódásra. 9 A hűtőiparnak közepes nagyságú, egyenletes felületű, jól csomagolható, lehetőleg élénk világosvörös fajtákra van szüksége. A fóliahurkákat a sátron belül kialakított fa-, fémvázrendszerhez kell rögzíteni, úgy, hogy a magasban elhelyezett vízszintes tartókon átvetve a zsák száját visszakötjük. Majd több szinten körkörösen lyukasztva a fóliát, március utolsó hetében telepíthetjük a frigó palántákat. A zsákokat tanácsos közepüknél is merevíteni, álló helyzetükben. Így az adott területen a síktermesztéshez képest 15—20-szorosát szedhetjük a közkedvelt gyümölcsnek. Az első termést közvetlenül az ültetés után 60 nappal, május közepétől értékesíthetjük. Ezután újból frigózni kell, azaz eltávolítani a leveleket. Ezt július végén, augusztus elején újból meg kell ismételni. A kezdeti Plantosan hatása körülbelül eddig tart. Ezután az öntözővízben oldott Voldungert vagy Mikramidot — a használati utasításon megtalálható keverési arányban — kell több alkalommal bejuttatni. A téli fűtésnél célszerű 35 Cel- sius-fokos hőlépcsőre berendezkedni. A kedvező telelés után már március közepétől várhatjuk a termést. Ezzel a módszerrel, mivel igen intenzív, egy év alatt kétszer kapunk termést. A második termés után új frigópalánták- kal kell telepíteni a hurkákat. Célszerű azonban a tőzeges föld- keveréket kicserélni. A másik újdonság, amit háztáji termesztésben még nemigen használnak, a szántóföldi feketefóliás szamócanevelés. A kísérletek alapján körülbelül két héttel korábban szedhető, mint a fólia nélküli szántóföldi szamóca, gyomtalanításra nincs szükség, viszont fokozottabb öntözést igényel, mivel csak a lyukakon szivároghat be - a talajba nedvesség. Ugyanakkor a talaj víztartalékát jobban megőrzi. A gyümölcs is tisztán szedhetők és a növényvédelemnél csak a kártevők ellen kell védekezni. A vásárolható feketefóliát az előkészített talajra fektetjük. Legcélszerűbb 120 centiméteres ágyá- sokat kialakítani, ahol 30x30 centiméteres kötésben március végén ültethetjük a frigópalántákat. Itt is 60 nap múlva várható az első termés. A termés után tovább kell gondozni a növényt, hiszen ez a rügy- differenciálódás, azaz a következő évi termés kialakulásának időszaka. A frigópalántától tulajdonképpen második évben várhatjuk a teljes termést, ezért aki gyorsabb eredményt akar elérni, az az első évi bimbózáskor néhányat hagyhat a növényen. Igaz, ezzel a következő évi bővebb termést kockáztatja. C*. P.
