Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

V 19S0. március 14. • PETŐFI NÉPE # 5 Iskolaigazgatók ’• Az oktatás korszerűsítésével, az új tantervek be­vezetésével, az MSZMP oktatáspolitikai határozatá­nak végrehajtásával foglalkozó tanácskozásokon, vitafórumokon gyakori téma a tanulók túlterhelt­sége. Kevesebb szó esik arról, hogy a pedagógusok és az iskolák vezetői, az igazgatók is túlterheltek. Ennek okai részint az iskolairányítási-vezetési rend­szerben keresendők, másrészt pedig abban, hogy a pedagógusok egy része, s a. legtöbb igazgató is, túl­zottan sok egyéb funkciót vállal magára. □ □ □ S hogy ez mennyire igaz, bizonyítja az a megyei felmérés is, amely gz alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetésének, vezetőinek a helyzetével foglalkozott, s amelyről a közelmúltban tárgyalt a Pedagógus Szakszervezet Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága is Milyen tényezők akadályozzák leginkább az is­kolák vezetőit abban, hogy több időt tudjanak szentelni az oktatás-nevelés szervezésére? Közülük sokan kifogásolják például azt, hogy az iskoláknak „minden szerv parancsol”, s valamennyi terveket készíttet, jelentéseket írat. Sok rendelet ugyanúgy vonatkozik a nagy termelő üzemekre, mint a kicsiny oktatási intézményekre, amelyeknek alig van apparátusuk a végrehajtáshoz. Az iskolaigaz­gatók munkáját is annyiféle rendelet szabályozza, hogy valamennyit nem is ismerhetik alaposan. □ □ □ Egyre bonyolultabb a gazdasági ügyintézés. Va­lósággal harcolni kell például a megrendelésekért, a felújításokért, s ilyenkor bizony az iskolaigazga­tónak is segítenie kell a gazdasági vezető, igazgató- helyettes vagy gondnok munkáját. Az igazgatónak sok idejét veszi el a pedagógiai irányítástól a kü­lönböző szervekkel való kapcsolattartás is. Kiala­kult ugyanis az a rossz szokás, hogy a legtöbb szerv csak az igazgatóval hajlandó érdemben tár­gyalni. Általános az a gyakorlat is, hogy ha vala­hol pedagógus aktivistára van szükség, elsősorban az igazgatóra esik a választás. Mindezek rengeteg iskolán kívüli elfoglaltsággal járnak. E kapcsolatok, funkciók többnyire haszno­sak az iskola számára. Az igazgatókhoz való túlzott ragaszkodás azonban csökkenti az igazgatóhelyet­tesek, a közélet iránt érdeklődő pedagógusok te­kintélyét, akik bármely társadalmi vagy tömegszer­vezetben eredményes munkát tudnának végezni. Gyakori eset, hogy egy-egy iskolaigazgatónak négy­öt funkciója is van. Többségük heti hatvan-hetven órát dolgozik negyvennyolc óra helyett. Egy közép­iskolai igazgató feljegyezte hogy mennyi idejét ve­szik el az értekezletek. Volt olyan tanév, hogy — nyolcórás munkanapba átszámítva — ötvennyolc napot töltött el tanácskozásokon. □ □ □ Nem soroljuk tovább a példákat. Ügy véljük, ennyi is elég annak megítéléséhez, hogy milyen je­lenleg az igazgatók helyzete. Meg kell jegyezni, hogy meglehetősen eltérő. Munkájukat, elfoglaltsá­gukat eleve meghatározza az intézmény nagysága; az, hogy egy vagy két igazgatóhelyettes segíti őket. A tapasztalat az. hogy azokban az iskolákban a legtartalmasabb a vezetői munka, ahol gondnok vagy iskolatitkár is van, s ahol az igazgató a he­lyettesét (helyetteseit) legfontosabb munkatársának tekinti,. Az igazgatói állomány egyébként a megyében stabil. A száznegyvenkilénc általános iskolai veze­tő közül száznégy már régóta ebben az állásban van. Az utóbbi öt évben újonnan kinevezett negy­venöt iskolaigazgató elődje nyugdíjazása, elköltözé­se. lemondása vagy elhalálozása miatt kapott veze­tői megbízást. Rapi Miklós Munkásművelődés Baján Napjainkban a kultúra szinte már közvetlenül kapcsolódik a termeléshez: a munkásosztály ve­zető szerepének erősítése egyre jobban összefonódik műveltségé­nek növelésével, fejlesztésével. A közművelődés fontos tényezője a munkahelyi nevelés, ez pedig el­sősorban a szakszervezet felada­ta. A feladat jelentős része a szak- szervezeti művelődési házra hárul a negyvenezer lakosú Baján is— Mit, tettek ennek érdekében az. i elmúlt-év folyamán? — erről- be­szélgettünk dr. Stang Jenőnével, a művelődési ház igazgatójával. Világnézeti neyelés Mint elmondta, az egyik legfon­tosabb feladatnak a világnézeti nevelést tartják. Különösen a po­litikai képzésben nem részesült munkásokra és az alkalmazotti rétegre fordítanak nagy figyelmet. Két egymásra épülő továbbkép­zési rendszerben folyik az oktatás. Az egyikben a politikai alapis­meretek nyújtására törekednek elsősorban. Ide kell sorolni a szo­cialista brigádvezetők fórumát, amely — a József Attila Művelő­dési Központtal együttműködve — négy esztendő óta működik. Az elmúlt évben — továbbfejlesztve ezt a formát — megrendezték a munkások akadémiáját, mely gyorsan népszerűvé vált: a kere­tében elhangzó tíz előadás mind­egyikét több mint százan hallgat­ják végig és ötvenkét munkás volt jelen valamennyi előadáson. A siker minden valószínűség sze­rint összefüggésben van a rend­kívül sokszínű témaválasztással. A résztvevők hallottak előadást egyebek mellett a munkásosztály történelmi hivatásáról, a közélet és magánélet összefüggéseiről, a jövőkutatás hasznáról, és így to­vább, Továbbképző jelleggel műkö­dik a Társadalmunk kérdései cí­mű tanfolyam, amely a propagan­disták felkészítését szolgálja első­sorban: huszonnégy üzem negy­venhárom propagandistája vett részt a rendezvényein tavaly. A szakszervezeti művelődést szervezők figyelme kiterjed a jö­vő munkásainak politikai képzé­sére is. Ezt szolgálta egyebek mel­lett az a tíz előadásból álló soro­zat, amelyet — a TIT helyi szer­vezetével együttműködve — a Bá­nyai Júlia Szakközépiskolában, valamint a szakmunkásképző in­tézetben és annak diákotthonában szerveztek meg. A Világnézet^ né­véiért Szolgáló 'sÖrozaíbán a‘ £ye- • rekek hallhattak előadást az em­berré válás történetéről, a tudo­mányok és a mindennapi élet kap­csolatáról, s egy sereg más, fiata­lokat érdeklő kérdésről. Hasonló célokat szolgált az az MHSZ-szel közösen szervezett akció, amely­nek keretében hetven órát áldoz­tak a szakmunkásképző intézet­ben a honismeret és a szocialista hazafiság elmélyítésére. A nagyobb műveltségért A művelődési ház jó kapcsola­tot alakított ki a dolgozók álta­lános iskolájával is: különösen az üzemekbe kihelyezett tagozatokat segítik eredményesen a közös erő­feszítések. Tavaly ősszel — a TIT helyi szervezetét is bevonva — kiterjesztették ezt az együttmű­ködést a felnőttoktatási hetek ren­dezvénysorozatára is. Ennek ke­retében különösen jól sikerült a Finomposztó Vállalat és a Ganz Villamossági Művek bajai üze­mében megrendezett ankét: az egyiken a bejáró dolgozók műve­lődéséről, a másikon pedig az ér­telmiség kultúraterjesztő szerepé­ről hallhattak érdekes előadást a jelenlevők. Jól sikerült ankét kö­pette a Jutalomutazás című film levetítését is a Kismotor- és Gép-. gyárban. A hasonló jellegű akciók sorá­ban kell megemlíteni a Munka és művelődés címen meghirdetett brigádvetélkedőt is, amelynek kérdései zömmel a dolgozók álta­lános iskolájának hetedikes-nyol­cadikos tananyagához kapcsolód­9 A bajai munkásfiatalok önművelésében igen fontos szerepe van az esztétikai nevelésnek, amelyből a város képzőművészei is részt vál­lalnak. Képünkön B. Mikii Ferenc festőművész látható, tanítványai körében. tak. Az üzemi vetélkedőkön több mint száz brigád vett részt, s kö­zülük tizenöt került a városi dön­tőbe. A három első brigád együt­tesen tizenkétezer forint jutalom­ban részesült. A jövő generációinak a felké­szítését jól szolgálta a fizikai dol­gozók gyermekeinek nyári tábora, amelyet — a hagyományoknak megfelelően — tavaly is augusz­tusban •rendezték meg, százhúsz nyolc általános iskolát befejező fiatal részvételével. Hasonló célo­kat szolgált az az ötvenezer forint is, amelyet a fizikai dolgozók gyermekei számára indított, egye­temi előkészítő tanfolyam óradíjai címén fizetett ki a művelődési ház. Az önművelés segítése Tizenöt éves múltra tekint visz- sza a bajai munkásklub, amelynek tevékenységéhez szintén segítséget nyújt a művelődési ház: az egyik hónapban ismeretterjesztő elő­adás tartásáról, a másikban pedig valamilyen játékfilm bemutatásá­ról gondoskodnak. Égy-egy ilyen rendezvényen negyven-ötven klubtag vett részt. Emlékezetes­nek bizonyult a Petőfi a forrada­lomban című előadás és a magas vérnyomásról szóló tájékoztató, de sokan emlegetik az Árvácska című filmet, és Bánáti Tibor Olaszországról szóló, diavetítéssel kísért előadását is. Sok emlékezetes este színhelye volt a Tóth Kálmán Ifjúsági Iro­dalmi Klub is, amely tizenkét al­kotó fiatalból és a köréjük cso­portosuló pártoló tagokból áll. A klub tagjai tavaly találkoztak töb­bek között Béres Attila és1 Csepe­li Szabó Béla költővel, valamint Gerencsér Jenővel, a Képes Új­ság főszerkesztőjével. Megláto­gatták műtermében B. Mikii Fe­renc és Klossy Irén festőmű­vészt. Meghallgatták a Bács-Kis­kun megyében élő fiatal alkotó műveit a szerző előadásában, ta­lálkoztak más ifjúsági klubok fia­taljaival és — testvérvárosi kap­csolat keretében — a zomboriak- kal. A díszítőművészeti és kézi­munka-szakkör tagjai az elmúlt év folyamán a különböző etnikai csoportok díszítőművészetével is­merkedtek meg, továbbá — Ki­rály Anna népművész közvetíté­sével — a sióagárdi népművészek remekeivel. A fafaragó- és barkácsszakkör tagjai számára Pólyák Ferenc né­pi fafaragó kiállítása jelentette az egyik legmaradandóbb élményt tavaly. Együttesen tekintették meg Skorutyák János népi kékfestő ki­állítását is. Az elmúlt év nagy eseményé­nek számított a bajai amatőrök kiállítása, a művelődési ház nagy­termében: a tizenhat amatőr mű­vész alkotásait több mint ezeröt­száz érdeklődő tekintette meg. Szintén sok látogatót vonzott Mis- kolczy Ferenc festőművész kiállí­tása is, aki az elmúlt évben ünne­pelte munkásságának hatvanéves évfordulóját. Ebből az alkalomból a művelődési házban gyűjtemé­nyes kiállítást rendeztek, amely­nek mintegy ezer látogatója volt. Mindent összevetve: az SZMT bajai művelődési háza hatékonvan segítette a munkások művelődé­sét az elmúlt esztendő folyamán. K. J. A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK; Tolsztoj fantasztikus regénye képernyőn Alekszej Tolsztoj fantasztikus regénye hamarosan képernyőre kerül. — Ismét újabb televíziós mesét forgatok — mondja az elektroni­kus tv-mesejátékok ismert szerző­je, Rajnai András. — Mint min­den alkalommal, ezúttal is azt az abszolút jellegű tv-témát kutat­tam fel, amelyet a saját műfa­jomnak megfelelően feldolgozha­tok a televíziózás eszközeivel. Eb­be a meseműfajba nagyon jól be­illeszkednek a legkülönbözőbb korszakok, világok vagy stílusok, éppen így az Aelita is létjogosult­ságot nyerhet. — Mennyiben fantasztikus tör­ténet ez? — Tolsztoj 1922-ben írta meg az Aelitát, amelynek mindmáig érvényes a mondandója. Tudomá­nyos-fantasztikus regény ugyan, de a televíziós játékban csupán annyi fantasztikus elemet dolgo­zok fel, amennyire feltétlenül szükség van. Alekszej Tolsztoj kezdetben nem értette az októbe­ri forradalmat, és külföldre távo­zott. Csak ott kint jött rá, hogy ha a földünkön nem lennének új vi­lágot. új korszakokat teremtő, tisztító hatású forradalmak, akkor nem fejlődhetne tovább a világ, hanem elsorvadna, elpusztulna. — Hol játszódik az Aelita és mi a témája? — Nem sokkal a forradalom után Lösz mérnök elkészít egy űrhajót. S miután tudomására jut, hogy rádiójeleket fogtak fel a Mars bolygóról, úay véli. ott is embereknek kell élniük. Űrhajójá­val a Marsra indul, de nem egye­dül. előbb hirdetés útján útitársat keres és meg is találja Guszev vö­röskatona személyében. Mindez a huszadik század romantikáját fogalmazza meg számunkra. Lösz mérnijk (Szokolay Ottó) álmodo­zó, a huszadik század Don Quijoté- ja. Kísérője, Guszev vöröskatona (Bencze Ferenc) méltán tekinthe­tő a kor Sancho Pauzájának. Olyan atomháború által sújtott bolygóra érkeznek, ahol a túlélők föld alatti csarnokokban lakva ve­getálnak. — Kicsoda — Marslakó asszony, majdan Lösz mérnök szerelme. Van még egy másik nőalakja' is a regény­nek. Iha, a jóval realisztikusabb gondolkodású asszony, vöröskato­nánk párja. Mindkét női fősze- revre eredetileg külföldi színész­nőket kértünk fel. azonban a szov­jet színésznőt. aki Aelitát játszot­ta volna, autóbaleset érte, így sze­repét Moór Mariann vette át. A másik. nő>. szerepet vedig Ladik Katalin újvidéki költő nő, aki egy­úttal kitűnő színésznő is, játssza el. — A rendező mennyire ragasz­kodik az eredeti műhöz? — Természetesen megtartom az eredeti történetet, de nem adap­tációt készítek a könyvből. A jel­lemek, a figurák eredetiek és ahol az lehetséges, az eredeti szöveget is felhasználom. Nincs szándé­komban „lefotózni” az Aelitát, lé­nyegesnek a gondolati részt tar­tom. Sz. B. ÚTTÖRŐÉLET Tudósítóink jelentik Hetényegyházáról Kovács Ju­dittól kaptunk tudósítást. Jut- káék februári úttörő-tanácsülésén elhatározták, hogy a két nagy márciusi ünnepről, 15-ről. és 21- ről rajfoglalkozáson emlékeznek meg. Megbeszélték április negye­diké méltó megünneplésének for­máját, azt, hogy a tervezett aka­dályverseny mellett valameny- nyien tíz óra társadalmi munkát végeznek, szépítik környezetü­ket. Beszámoltak a nagyszerűen sikerült farsangi karneválról is, ahol a jelmezes felvonulás első díját az élő libával érkező Lú- das Matyi nyerte el. Az elmúlt napokban rendezték meg a nemesnádudvari csapatnál a kulturális seregszemlét, írja le­velében Pálinkás Andrea. A be­mutatón összesen százkilencven- két kisdobos és úttörő vett részt, a csapat létszámának csaknem nyolcvan százaléka. Szerepeltek a szólóénekesek a hangszeresek — közöttük a klarinéton, furulyán, orgonán és tangóharmonikán ját­szottak legtöbben — bábosok és szavalók. Mivel a községben sok német anyanyelvű pajtás él. gon­dosan áoolják hagvományaikat. a kulturális bemutatón is több mű­sorszámot szólaltattak meg né­metül. Andrea egy másik jelentős hír­adást is írt: az a megtiszteltetés érte csanatát. hogy március 15-én ők fogadhatják, a rmegyei német vers- és prózamondó versenyre érkező társaikat! Természetesen készülnek az eseményre, mindent megtesznek, hogy társaik szerep­lése sikeres legyen. * Soítvadkerti tudósítónk, Szecs- kó Anita régen írt már az Úttö­rőéletnek. Most érkezett levelé­ből megtudtuk hallgatása okát is: Az a kitüntetés ért — szól a be­számoló —, hogy két társammal együtt egy hónaDig Zánkán vol­tam táborban. Sokat tanultunk, élményekkel gazdagon tértünk haza! Közben itthon a csapatnál a rajok megrendezték a család napját. Különösen jól sikerült ez az Olimpia a Kossuth és a Bem apó rajban. Most nagy len­dülettel kutátink a felszabadu­lással kapcsolatos- - emlékeket, mert április 4-én kiállításon sze­retnénk bemutatni a munkánk eredményét, örömmel számolha­tok be arról is hogy a kulturális szemle házi versenyén minden kategóriában . születtek olvan eredmények, hogy indulhatunk a járási vetélkedőn is. * Nagy élményt jelentett a keceli úttörőknek, hogy a Tudományos Technikai Úttörőszemle járási fordulóját nálunk rendezték meg — írja beszámolójában Varga Er­zsi. A csapat apraja-nagyja öröm­mel készült erre az eseményre, valamennyien igyekeztek ezt a szellemi erőpróbát a résztvevők­nek emlékezetessé tenni. A dél­utáni eredményhirdetéskor már valamennyien nyugodtak voltak, örültek annak, hogy csapatukból hárman a megyei versenyen is indulhatnak, hasonlóképpen nagy eredménynek könyvelték el az orosz nyelv barátainak és a ter­mészetkutatók csoportjában ne­gyedik helyen végzett társuk si­kerét. Most természetesen — fe­jezi be a levelét Erzsi — a me­gyei vetélkedőre indulóknak szur­kolunk! Kecskemétről a Halasi úti ist kola úttörőcsapatából érkezett a következő tudósítás, ketten írták, Bódi Marianna és Piroska Erzsé­bet Az idén gondot okozott a már hagyományos farsangi karnevál megrendezése, mert az iskola ter­mei ehhez nem elég nagyok. Se­gítségünkre sietett azonban a testvér KISZ-szervezet, s helyet adtak az eseménynek, sőt, külön ajándékkal kedveskedtek a leg­jobban sikerült jelmezek készí­tőinek. A MEZŐGÉP KISZ-es ak­tivistái: Kollár István, Bodor- Zoltán és Szabadszállási László még jó diszkózenéről is gondos­kodtak. ott voltak a mulatságon, együtt szórakoztak a pajtásokkal. A jól sikerült napon még egy nagy öröm érte a pajtásokat: a Tudományos Technikai Úttörő- * szemlén három nyolcadikos tár­suk, Bálind Illés, Kulmán Ferenc és Verdon László nagyszerűen szerepelt! Ezekben a napokban már új feladatra készülnek, a forradalmi ifjúsági napok méltó megünneplé­sére, valamint a közelgő XII. pártkongresszusra vállalt felada­tok megvalósítására. * Érdekes olvasmánynak ígérke­zik a számotokra készülő Kincs­kereső márciusi száma. A fel- szabadulás felejthetetlen napjait idézi benne Enyedy György Vász- ja rejtekhelye című írása, majd beszámolót olvashattok az 1945 utáni évekről, egészen az első úttörőcsapatok' megalakulásáig. A képregényt most is Janikovszky Éva—Réber László sorozata je­leníti meg, Az úgy volt... cím­mel. A betyárokról bizonyára so­kan olvastok szívesen, most egy hajdanvolt betyár unokájához lá­togatott el Más er Zoltán. Rej t vényfejtőknek Pajtások! A helytörténeti ve­télkedőre szóló meghívókat ‘min­den helyes megfejtést beküldő kisdóböSriak -úttörőnek elküld-'• tűk. Készüljetek, sok izgalmas kérdést teszünk fel nektek —, bi­zonyára sok jó feleletet kapunk! Szeretnénk, ha valamennyien jól szórakoznátok, és fontos, érdekes dolgokat mondanátok el, tudná­tok meg szülővárosotokról. Iskolá­tok, csapatotok névadójának élet­útját ismerjétek jól! A vetélkedőre — a Katona Jó­zsef Múzeumba — pontosan ér­kezzetek, és hozzátok magatokkal a névre szóló meghívót. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése, a keresett kakukkto­jások: 1. Molnár Erik, 2. Tiszatáj, 3. Fálfy Gusztáv, 4. Obester-ház. A helyes megfejtésért könyvju­talmat nyert: Hamar Balázs; Deák Ildikó; Tánczos-Szabó Zol­tán, Szalontai Rózsa; Csurgó Ma­rianna, Papp Géza, Kovács Já­nos, Kiss Anett, Zöld Sándor, Deák Adrienn. A könyveket pos­táztuk. Seimeci Katalin KONCZEK JÓZSEF A kapcsolat T W ... Az iskolán a formákkal • kezdték.- Megtanultak ol­vasni a világmindenség összes je­lenségeiben, mint valami régi tí­pusú információrögzítő anyagban, például egy könyvben. A könyv. Milyen régi dolog. Legalább hat­ezer éves. Nem használják már. A könyvek korát a térformák követ­ték. Az információ nemcsak sík­ban rögzíthető, mint az ősidőkben, a könyv felületén, hanem például gömb alakban is. Később kidolgoz­ták az információelhelyezés és visszakérdezés módszerét. Ennek nagy hasznát vették a Földről va­ló kirajzáskor. Az információkat „megtanították rá”, hogy egyazon pillanatban jelezzék önmaguk ok­sági indokát és helytállóságuk idő­beni élettartamát. A legkülönbö­zőbb bolygókon helyeztek el infor­mációs tankokat. Így a Földön is. Ezt kellett vol­na elhozni Equusnak. Ám az az anyag, amit az űrhajó hozott, megfejtettem Tehát a kulcsot kell megtalálni. És újabb rejtély, hogy a kapitány nem jött vissza. Újabb rejtély, hogy a legénység nem tud semmit. Itt vannak a kulcsok, de nem nyitnak semmit A feje belefáj­dult. Fel akart állni, nem tudott. — Ne küszködjön. Stabilizáltam. — Ki az? — Adja át a kódtár sifrírkul- csát. A parancsnokságot átveszem. — Ki az? — Ne kérdezze! Géphangon át beszélek. És kérem a parancsnoki fegyvert is. Maga nem tud megol­dást produkálni. Az expedíció ér­dekében felszólítom, engedelmes­kedjék. — Nem! — Vallja be, nincs megoldás! — Van megoldás. A nyomában vagyok. — A nyomában? Jól mondja. Bottal üti a nyomát. — A parancsnokságot nem adom ót — Meddig fogunk még itt ros­tokolni? Vissza akarunk térni. — Addig nem, amíg nincs meg­oldás. — És ha nincs? • Szikszai Károly rajza — Van. Megparancsolom, hogy destabilizáljon. Menjen el.' Nem érdekel, melyikük tette. Bár gya­nítom. Menjen innen, végezze a munkáját — Mi a biztosíték? — Mire? — Hogy nem állít bíróság elé, ha visszatértünk. — Bíróság elé állítom. Paran­csolom, destabilizáljon! — Na, jó, parancsnok. Úgy sem tudja meg, melyikünk volt. — Szégyenkezem, ha arra gon­dolok, hogy köztük ilyen alak le­het. — Ha-haha... — Megparancsolom, oldja fel a stabi... A padlóra zuhant. Amikor feje az ülésrendszerhez koppant hirtelen ébredt fel. Már tudta, hogy csak álmodott... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents