Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

1980. március 14./ • PETŐFI NÉPE 0 3 SZERVIZ, ÜZEMANYAG, BALESETEK Gépjárműjavítás és a megyében A biztonságos közlekedés egyik legfontosabb feltétele a megfelelő szervizhálózat, A gépjárműjavítást, -karbantartást 1969-ben minisz­tertanácsi határozattal a kiemelt szolgáltatások körébe sorolták. A határozat értelmében — a járműállomány nagymértékű gyarapodá­sával összefüggésben — fokozott figyelmet kell fordítani a javítás, karbantartás fejlesztésére. A közép- és hosszú távú területfejlesztési tervek célul tűzték ki az egész megyét átfogó szervizhálózat kiépítését, részben új szolgáltató egységek, részben a már meglevők átszervezé­se. bővítése révén. Az V. ötéves terv előirányzata szerint a lakossági személygépkocsi-javítás teljesítményértéke kétszeresére és a Bács me­gyében ugyancsak jelentős motorkerékpár-javításé közel egyharma- dával emelkedik. Beruházási célokra megközelítően 150 millió forin­tot szántak, s ez pontosan felét teszi ki annak az összegnek, amit a fogyasztási szolgáltatások fejlesztésére együttvéve ütemeztek. A moszkvai gálaműsorra készülnek 9 Moszkvában, a Kreml Kongresszusi termében április 2-án hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ünnepi műsort rendez­nek. Képünk a próbán készült. Javul a magánépítők anyagellátása Gépkocsik és javítóműhelyek Jelenleg 7 állami vállalati és szövetkezeti szervizállomás mű­ködik a megyében. A szolgáltatá­sok túlnyomó részét (mintegy négyötödéti a szocialista szektor végzi. Gépjárműjavítással — a szervizhálózat keretében — 975- en foglalkoztak a legutóbbi esz­tendőben. Számításba kell ezen­kívül venni a megközelítően száz autószerelő kisiparost is-, akik (bár tevékenységük részaránya csökkenői, az elmúlt két évben például, összesen 16—18 millió fo­rint értékű javítást végeztek a lakosság, és további néhány mil­liót a közületek részére. A lakosság és a közületek ré­szére végzett gépkocsijavítások értéke 1975 óta mintegy 46 szá­zalékkal emelkedett, valamivel mérsékeltebben, mint ugyanebben áz időszakban a gépkocsiállo­mány. A szervizmunkákon belül fokozatosan növekvő arányt kép­visel a lakosság részére végzett szolgáltatások értéke, mint ahogy a járműállománynak is egyre na­gyobb hányadát adják a magán- tulajdonban lévők. A motorke­rékpár-javításokra vonatkozóan ennek ellenkezője tapasztalható. Az ország személygépkocsi­állományának közel 6, motorke­Solt Sűrűn emlegetik a Dunát a nagyközség múltjáról, jelenéről, jövőjéről beszélgetők a tanács­házán, pedig megszámlálhatatlan veréblépésnyire hömpölyög a fa­lu központjától. Kéretlenül, hí­vatlanul, nemszeretem vendégként gyakran éllátogatott az ősi tele­pülésre. Kiruccanásainak nyomait a solti lapályt szárító szellők, a kígyózó erek sem tudták eltün­tetni. Csillogó tocsogókat, zsom- békos foltokat, vízeres laposokat, vízzel telt gödröket, burjánzó ná­dasokat, szigetszerű ■ hajtatokat, ingoványos turjánokat láthatott, aki ötven, száz esztendeje szét­tekintett az Ebédlesőről. Köztük tekergős utcák, sovány közök, zegzugos házsorok, sok szegényes külsejű — addig jó lesz, amíg újra jön a víz — viskó szomor- kodott. Csak néhány birtokos, nagygazda erős kúriája állt ellen a pusztító elemeknek. Ragaszko­dott a nép az ősi földhöz, pedig kicsit odébb igen alkalmas terep kínálkozott az új Solt kialakítá­sához. Hasznot csak az utóbbi évti­zedekben hozott a Duna. A Szik­ra Termelőszövetkezet több mint negyedszázada öntözéssel növeli a zöldségfajták, a kukorica, a lu­cerna hozamát. Olyan jól áll az országos hírű közös gazdaság, rékpár-állományának pedig 7,5 százaléka Bács-Kiskun megyében található. A javító, karbantartó hálózatból ennél valamivel kisebb arányú a megye részesedése. A legutóbbi évben megközelítően 138 ezer lakossági személygépkocsi­javítást, -karbantartást végeztek, vagyis minden száz megyei lakos tulajdonában lévő autóra 315 ilyen jellegű szolgáltatás jutott. A gépkocsiállomány dinamikus növekedése főleg az utóbbi né­hány évben tapasztalható, s a fia­talabb járművek kevesebb javí­tásra ) szorulnak. Ugyanakkor a javító, karbantartó üzemek felsze­reltsége, korszerűsége, és ebből adódóan termelékenysége sem megfelelő mindenhol. Erre utal, hogy az egy munkaórára jutó tel­jesítményérték a lakossági sze­mélygépkocsi-javításban Vas me­gye után a Bács-Kiskun megyei üzemeknél a legalacsonyabb. Üzemanyagtöltő hálózat A közúti közlekedési fejlődése, a járműállomány gyarapodása nö­velte az ezzel kapcsolatos szol­gáltatások — egyebek között az üzemanyag-ellátás — iránti igé­nyeket is. Bács-Kiskun (az úthá­lózathoz hasonlóan), a kevésbé jó ellátottságé megyékhez tartozik. A töltőállomások száma alapján ugyan a megyék sorában a hato­hogy sikerrel küzdhettek meg a tavalyi aszállyal, fagyhullámmal. Nagyon kevés mezőgazdasági nagyüzem büszkélkedhet azzal: ilyen körülmények között is túl­teljesítette éves előirányzatát. Csaknem 9 százalékkal több ter­melési értéket állítottak elő, mint az előző gazdasági évben. ' A nagy iparosítás kezdetén úgy remélték, hogy a Duna kamatos­tul megtéríti az évszázadok során okozott károkat. Nagyüzemek lé­tesítésére kiválóan alkalmas te­rületet jelöltek ki a vízpartnál, és nem alaptalanul számítottak egy modern vállalat, idetelepítésére. A földrajzi adottságok igen kedve­zőek de a nagy fogásra egyelőre hiába vártak. (Sőt, több kisebb, közepes nagyságú üzem éppen emiatt nem költözött költözhe- hetett Soltra.) Most újra reménykednek. Kí­vánatos, hogy hasznosuljon az ér­tékes terület, a táji energiák ha­tékonyabban gyorsítsák a váro­siasodás folyamatált. Biztosak a település státusának megváltoz­tatásában, bár közvetlen céljaik között nem szerepel, nem kaphat helyet. Miben bíznak? „A község öt egységből álló szocialista ipara a pártértekezlet határozatának megfelelően az or­szágos * és a megyei átlagnál is nagyobb ütemben fejlődött. Az öt év alatt a termelési érték majdnem a duplájára nőtt” — állapították m.eg a solti kommu­nisták februári tanácskozásán. A dik volt 1978 végén, de a terüle­tét, és ezzel együtt átlagon felüli átmenőforgalmát tekintve, már sokkal kedvezőtlenebb a kép. A relatív ellátottság csak Nóg- rád, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyében gyengébb a Bács megyeinél. A töltőállomáso­kon kívül üzemanyag-törpekutak és kisebb-nagyobb jelentőségű el­árusítóhelyek szolgálják a közúti közlekedést. Ezeket is figyelembe véve, a legutóbbi évben a megye 51 településén volt lehetőség va­lamilyen formában üzemanyag­vásárlásra, amely a települések­nek még a felét sem jelenti. Bács-Kiskun megyében árusí­tással az ÁFOR és az INTERÄG mellett az áfészek és a mezőgaz­dasági szövetkezetek is foglalkoz­nak. A forgalom többségét azon­ban az ÁFOR-kezelésű benzin­kutak bonyolítják. A megye terü­letén az üzemanyag-értékesítés az 1975-öt követő 3 évben közel két­szeresére emelkedett. Ez elsősor­ban a közúti forgalom növeke­désével, a járműállomány gyara­podásával függ össze. Az üzem­anyag-felhasználásban kisebb- nagyobb mértékű szezonális inga­dozás figyelhető meg. Az év első negyedévére jut az üzemanyag­értékesítés legkisebb hányada, ami a téli hónapok mérsékeltebb köz­úti gépjármű-forgalmával ma­gyarázható. A nyári időszak tu­rizmussal összefüggő növekedése után ismét átmeneti csökkenés tapasztalható, majd az év utolsó három hónapjában lesz legna­gyobb arányú a felhasználás. Ez utóbbinak egyik oka, hogy a köz­úti áruszállítási csúcs főleg erre az időszakra koncentrálódik. Gazdasági életünk egyik leg­fontosabb feladata az ésszerű anyag- és energiatakarékosság; amelynek igen fontos területe az üzemanyag-felhasználás. Vissza­szorítása érdekében az utóbbi idő­szakban jó néhány központi és hélvi rendelet született: az ár­emelésen kívül például a sebes­ségkorlátozás, üzemanyag-megta­karító vezetéstechnika alkalma­zása, fáradtolaj regenerálása stb. Az intézkedések hatása — az el­nehezedő gazdasági feltételek miatt aligha tartható ez az ütem, hacsak központi támogatást nem 'kapnak. „A pártértekezlet ismé­telten megerősíti korábbi kéré­sünket: Solt továbbfejlődésének az érdekében a megfelelő fejlő­dést csakis egy, á község terü­letén felállítandó ipari üzem old­hatja meg. amely a Duna adott­ságainak kihasználásával szoros kapcsolatban alakulhat ki.” Az élelmiszer-gazdaság kilátásai biztatóbbak. A Szikra és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet haté­konyan, kiválóan gazdálkodik. Jól kihasználták a társulások elő­nyeit, időben bekapcsolódtak kü­lönféle termelési rendszerekbe. A nagy erőgépek bevetése még a gondokkal küszködő Kossuth-ban is növelte a terméshozamokat. 900 hektáron öntözéssel pótolható az időszakonként hiányzó csapa­dék. A dúshozamú rétek, a jó technológia a hasznosítási irá­nyok kialakítása egyaránt hozzá­járult mindhárom termelőszövet­kezetben az állattenyésztés jöve­delmezőségéhez. A tejtermelésben a Szikra átlaga — tehenenként évi 4671 liter — országosan is jónak mondható. A kultúra sem lopva jár be a nagyközségre. Megfelelőnek, egy- ben-másban példamutatónak íté­lik a solti oktatási intézmények tevékenységét, jónak a műve­lődési otthon sok irányú munká­ját. A már említett nagyközségi pártértekezlet, azt is megállapí­totta, hogy a munkahelyek is se­telt rövid időszakban — számot­tevően még nem érezhető. Ered­ményei a közúti forgalomban, és az energiafelhasználásban egy­aránt a következő években vár­hatók. Közúti balesetek A gépjárműállomány, illetve a közúti forgalom gyors növeke­désével együtt jár a közlekedési balesetek számának emelkedése. Az "1974. évi baleseti csúcsot át­meneti javulás követte, amiben bizonyára szerepe volt jó néhány, közlekedéssel kapcsolatos rende­let bevezetésének (például sebes­ségkorlátozás, biztonsági öv hasz­nálata, KRESZ-mó.dosítás). 1977— 1978- ban ismét 1200 fölé emelke­dett a közúti balesetek száma, 1979- ben pedig már november vé­géig meg is haladta ezt. Ez utóbbi 8,5 százalékkal több, mint 1978 azonos időszakában. Az augusz­tustól érvényes újabb sebesség- korlátozás balesetet mérséklő ha­tása tehát még nem tapasztalható. 1975 óta megközelítően hatezer közlekedési baleset történt Bács- Kiskun megye közútjain, amelyek során több mint 8 ezren szenved­tek kisebb-nagyobb sérülést, vagy életüket vesztették. A Bács me­gyei baleseti helyzetkép minden szempontból rosszabb az országos­nál: nagyobb arányú a növekedés, súlyosabbak a következmények, gépjárműállományra és lakóné­pességre vetítve egyaránt maga­sabbak a mutatók. Ez utóbbiak alapján a megyék sorában Bács- Kiskun az elsők között szerepel. Mindezekben közrejátszik az át­lagon felüli forgalomnövekedés, az igen magas járműsűrűség, az úthálózat hiányosságai. Ezeken kívül azonban jelentős baleseti forrás az alkoholfogyasztás Is. Ezen a téren Bács megye jóval felülmúlja az országos átlagot: a közúti közlekedési baleseteknek évente több mint egyötöde ittas­ság miatt történt, országosan 17 százalék körüli ez az arány. Ágó Erzsébet 9 Jellegzetes pince. (Faluház őrzi hamarosan a népi építkezés, gaz­dálkodás emlékeit.) Ténykedtek a műveltség, a szak­ismeretek terjesztéséért, de a 14 pártalapszervezetnek időnként és. helyenként meg kell — vagy kel­lene — küzdeni az oktatást, a kultúra terjesztéséi; lebecsülő né­zetekkel. Ottjántamkor 91 épülő házat számláltam meg, ami azt jelenti, hogy az V. ötéves tervre elő­irányzott 350 lakás helyett leg­alább százzal több készül el ez év végére. Jönnek haza a fiatalok, megszűnt az elvándorlás. A szo­cialista tulajdonviszonyok meg­szilárdulása, a technika szüntelen fejlődése, az eléggé magas élet­színvonal, az össznépi és a cso­porttulajdon terjedése közelebb hozta a munkás- és parasztréte- geket, csökkentette az életmód­ban mutatkozó eltéréseket. . Mit láthat az ezredforduló tá­ján a funkcióját már csak nevé­ben őrző Ebédlesőről szemlélődő? Várost, falut? Egy új művelődési ház köré fonódó új1 településköz­pontot bizonyára. Fóliás táblákat, amerre a szem ellát, viruló sző­lőket, hobbikerteket a dombo­sabb részeken. Várost vagy falut? Tőlük függ: ha bátrabban, merészebben, táv- latosabban kezdeményeznek, ha tudatosabban és harcosabban ak­názzák ki lehetőségeiket akkor in­dokoltan „betervezhetik” a város­sá válást. *A nép szorgalmas, a körülmények kedvezőek. Heltai Nándor _ i _ ' . A tavasz beköszöntővel dolog­hoz látnak az otthonteremtők is. Idén a tervek szerint 82 ezer la­kásból 57 ezer épül fel magán­erőből. Ezzel az építőanyag-ipar­ra fokozott teher hárul, annál is inkább, mert az elmúlt esztendők során néhány keresett termékből akadozott az ellátás. Ebben az esztendőben — az ágazatvezetés határozott intézkedése nyomán — javulás várható. Fontos feladat a lakossági igé­nyek kielégítése cementből, csem­péből, és azbesztcement lefolyó- csőből. A cementellátási gondok a bélapátfalvi új gyár beindulásá­val, várhatóan megoldódnak. Az importáruval együtt 1 millió 850 ezer tonna cement kerül a keres­kedelembe. Falburkoló csempéből 400 ezer négyzetméterrel több jut a hazai piacra, mint 1979-ben, és tovább szélesedik a termékskála is. Azbesztcement lefolyócsőből pedig garancia a magánépítők el­látására, hogy közel 1500 tonna- többlettermelés várható. Tavaly a legtöbb vesződséget a födémszerkezetek hiánya okozta a magánerőből építkezőknek. Idén 3,3 százalékkal többet ad az ipar a nélkülözhetetlen födémszerke­zeti elemekből. A lábatlani és du­naújvárosi beruházás befejeződése pedig 1 millió 400 ezer folyómé­terrel több vasbeton gerendát je­lent. A tégla- 'és cserépipar is sokat tesz a födémszerkezeti igé­Az ember legszívesebben el­énekelné azokat a lövészeket, akik az utcákon kövei, csúzli­val gyakorolják célzási tudo­mányukat. A környékünkön már harmadszor verték le az utcai lámpabúrákat, s igazán megértem az elektromos sze­relőket, amikor legutóbb már sajnálták kicserélni uz üveget, mondván, kár beléjük. Néha már elképesztő, mire képes a rongálási, károkozási düh, mánia vagy minek is ne­vezzem. Hallottam, hogy az egyik új lakótelepen a lakók nap közben örömmel szemlél­ték a facsemeték kiültetését, éjszaka meg valaki abban lel­te kedvtelését, hogy kitépte, vagy összetörte mindet. Ha­sonló bátor tett volt másutt a virágágyak összetaposása. Ki­derült az is, hogy egyes kü­lönc „ki mit gyűjtők” az autó­busz-megállóknál az oszlopok­ról fáradhatatlan munkával feszítik le azt a táblácskát, amely az utolsó járatok átha­ladását jelzik, hadd dühöng­jenek az utasok. Vjabban a gépkocsira specializálják ma­giakat a törő-zúzó szakosztály­ba tartozó suhancok, huligá- nocskák. Teljesen értelmetle­nül, mintha csak a károsultak elkeseredésére spekulálnának, szinte megőrülnek, ha őrizet­len gépkocsira lelnek, no és persze, nem kell félni, hogy nyakon csípik őket. Mondom, értelmetlen, mert mi hasznuk származik abból, ha letörik az autó antennáját, beleszúrnak a gumiba, ellopjak a hűtő­díszt, ha belerúgnak a rend­számtáblába, vagy összekar­colják a fényezést. Most azt a folytatást lehetne várni, hogy amikor lefülelik a garázdálkodókat, egyszeriben inukba száll a bátorság, már nem virtuskodnak, hanem kéz- xl-lábbal kapálóznak, hogy nyék kielégítésére. Ebben az esztendőben 400 ezer folyóméter vázkerámiabetétes fertgerendát gyártanak, ami nagy segítséget je­lent a magánerőből építkezőknek. A fertgerenda nagy előnye, hogy akár két ember puszta kézzel a helyére emelheti. összességében — 80 négyzetmé­teres lakás-alápterületet figye­lembe véve — 53 ezer családi ház födémszerkezete biztosított, ami jelentős fejlődés a korábbiakhoz képest. Falazóanyagból is elegendő ke­rül piacra 1980-ban. Némileg ugyan csökken a téglatermelés, de tavaly, az év második felében olyan méretű volt a felvásárlás, hogy nem várható fennakadás az ellátásban. A falazóanyagok kí­nálatában egyébként kedvező vál­tozás tapasztalható. A téglaipari termékek 75 százaléka ma már korszerű, jó hőszigetelő. A sokak által keresett porotontéglából pél­dául l-20/ milila darab kerül—forga­lomba. Továbbra is gond a fenyőfűrész- áru-ellátás, és a jelek szerint, hosszabb távon sem várható ja­vulás. Az építőanyag-ipar azon­ban — ahol teheti — módot nyújt termékeivel a faáruk ésszerű he­lyettesítésére. Ezt a célt szolgál­ják például a fémből készülő elő­re gyártott zsalutáblák, melyekből idén 300 ezer áll a vásárlók ren­delkezésére. (MTI) » kimásszanak a bajból. Nem kapálóznak, és nem törnek meg. Tudniillik aránylag könnyen megússzák „csínyte­véseiket”. Nem vagyok elég járatos a jogszabályokban, de elmondták, hogy ez csak sza­bálysértési deliktum. nem nagy ügy, s ami jár érte, nem elég hideg zuhany. Hát legyen jegesebb az a zuhany! Igaz nekem is már égnek áll a hajam, amikor minduntalan azt hallom, hogy ezért is, azért is a szülők a felelősek. De ilyen esetekben nem bánnám, ha a zuhanyból jutna — nem is pár csepp — a szülőknek. Megengedem, ők nem lehetnek állandóan cse­metéik oldalán. De azért, ha az okozott kár és az ezt követő méltó büntetés miatt alapo­san bele kellene nyúlni az otthoni kasszába, egyszeriben meg lehetne találni a leghatá­sosabb családi gyógymódot. Ami meg azokat illeti, akik már kikerültek az atyai kéz, illetve atyai tenyér alól, nekik a rendőrség és a bíróság ve­gye el alaposan a kedvüket a garázdálkodástól (ahogyan a másfajta huligánkodást már nagyon jól sikerült visszaszo­rítani). Minthogy pedig az ezúttal talán nem is felesleges szen­tenciáknál tartunk, még egyet. A rongálók elleni fellépés közügy. Mindenkinek ártanak, nemcsak a maszek autósoknak, vagy az elektromos müvek­nek. Nem szabad közömbösen, vagy derűsen szemlélni őket, és „hiszen fiatalok, tombol­ják csak ki magukat” jelszó­val elfordulni tőlük, elkanya­rodni a helyszínről. Lármát kell csapni, ismerkedjenek meg a hatóságok az ilyesfajta jópofákkal. —I —s 0 Az iskola a falu egyik legmodernebb épülete. (Pásztor Zoltán felvételei) FALURÓL FALURA Ez nem csínytevés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents