Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
Összeült a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 52. szám Ára! 1,20 Ft 1980. március 2. vasárnap ___________________.__________________________________ S zom baton délelőtt Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ nagytermében 340 küldött, és 81 meghívott jelenlétében megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei pártértekezlete. A megyei pártbizottság nevében Horváth Í István első titkár üdvözölte a pártértekezlet küldötteit, és valamennyi résztvevőjét. A párt megyei végrehajtó bizottsága javaslatát elfogadva, a pártértekezlet elnökének Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát választották meg. Az elnökség tagjai: Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Marjai József, a Központi Bizottság ‘tagja, a Minisztertanács , elnökhelyettese, dr. Molnár Frigyes, a Központi Ellenőrző Bizottság t£gja, nyugdíjas, Nyers Rezső, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, dr. Romány Pál, a Központi Bizottság tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Móna Gyula, a Központi Bizottság megbízott osztályvezetője, Borsodi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Bujdosó Imre, az Április 4. Gépipari Művek lakatos csoportvezetője, Börner Henrik, a Bács megyei Miami Építőipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Horváth' Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Lajtai Benőné, a Kiskun- halasi Baromfifeldolgozó Vállalat technológusa, Miklós János, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottsága első titkára, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja; Csipkó Sándor, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, Csizmadia István, a kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat igazgatója; Faragó József, a szabadszállási Lenin Tsz gépszerelője, dr. Fehér Géza, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Filius István, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának igazgatója, Gyólai Viktória, a kecskeméti Katona József Színház . Jászai Mari-díjas színművésze, Herner László, a császártöltési Vegyesipari Szövetkezet művezetője, Iván Istvánná, a megyei pártbizottság nyugdíjas osztályvezetője, Kölgyesi Judit, a kecskeméti Óvónőképző Intézet hallgatója, dr. Kun Zsolt, a megyei kórház orvosa, Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi 'Lenin Tsz elnöke, Litauszki Mihály, a MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének géplakatosa, Mándity István, a csá- volyi községi tanács építőbrigádjának kőműves szakmunkása, Medgyesi Ferencné, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat szakmunkása, szocialista brigádvezető, Monostori László, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemének olajbányásza, Neiner János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, • Németh Arpádné, a tabdi Szőíőskert Tsz szocialista brigádvezetője, Sama Mária, a FÉKON Ruházati Vállalat bajai gyárának művezetője, Simon Zoltánná, a Finomkerámia Művek kalocsai porcelánfestő üzemének szakmunkása, dr. Szabó Milliós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, dr. Szegedi Sándor, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgató-helyettese, a kertészeti tudományok doktora, dr. Szalóki László nyugalmazott rendőr- ! főkapitány. , A megyei pártértekezlet a jelölőbizottság elnökévé dr. Kőrös Gáspárt, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Búza Dezsőt, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkárát, a szavazatszedő bizottság elnökévé dr. Glied Károlyt, a megyei tanács nyugdíjas elnökhelyettesét, a pártértekezlet jegyzőköny- vezétőjévé Bársony Ferencet, a megyei pártbizottság archívumának vezetőjét választotta meg. Erdélyi Ignác, a pártértekezlet elnöke, köszöntötte a tanácskozáson részt vevő, és az elnökségben helyet foglaló Győri Imrét, az MSZltlP Központi Bizottságának titkárát, aki a Központi Bizottság képviseletében vesz részt a pártértekezleten, Marjai Józsefet, a Központi Bizottság tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, dr. Molnár Frigyest, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjált, Nyers Rezsői, a KB tagját, az MTA • Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatóját, dr. Romány Pált, a KB tagját, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Móna Gyulát, a KB megbízott osztályvezetőjét, s a pártértekezlet valamennyi résztvevőjét. Mint elnöki megnyitójában mondotta: — Azért gyűltünk össze, hogy megvitassuk az eltelt öt esztendő munkáját, a XI. kongresszus, és az előző pártértekezletünk határozatainak végrehajtásában elért eredményeinket, gondjainkat, tapasztalatainkat. Az itt elhangzó vélemények alapján együttesen kívánunk állást foglalni a most következő fél évtized előttünk álló feladatairól, összegezni fogjuk a kongresszusi irányelvekről alkotott közös véleményüket. A szervezeti szabályzatnak megfelelően, döntenünk kell a párt megyei testületének összetételéről. Megválasztjuk azokat, akik majd képviselik megyénket a párt március 24-én összeülő XII. kongresszusán. A kongresszusra való- felkészülés jelentős pezsgést váltott ki megyénkben is. Szélesedett a munkaverseny-mozgalom, felajánlások születtek a kongresszus, és felszabadulásunk évfordulója .tiszteletére. Erdélyi Ignác/megemlékezett az ország és a megye felszabadulásának 35. évfordulójáról, mint mondotta: népünk élni tudott a szabadsággal, győ- I zelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette, felépítette az új szocialista hazát. A megyei pártértekezlet egyperces néma felállással emlékezett meg a párt időközben elhunyt tagjairól, köztük dr. Bodóczky Lászlóról, a megyei pártbizottság tagjáról. Az elnök ismertette a pártértekezlet napirendjét; 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, 2. A kongresszusi irányelvek vitája és állásfoglalás az észrevételetekben, javaslatokban. Az írásos beszámolóhoz és a kongresszusi irányelvekhez szóbeli kiegészítés hangzik el, amelynek előadója Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 3. A megyei pártbizottság tagjainak és a XII. kongresszus küldötteinek megválasztása. Erdélyi elvtárs ezután átadta a szót Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának, aki megtartotta előadói beszédét. K i megyei pártértekezlet A lakosság támogatása a biztosíték: a szocialista hazában tovább fejlődik Bács-Kiskun megye Horváth István vitaindító beszéde Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Két nagy fodyónk, a Duna és Tisza között fekvő megyénk, Bács- Kiskun egész lakosságának életét, sorsát érintő és nagymértékben meghatározó tanácskozásunk most megkezdődik. Itt, a teremben pártunk szervezeteit, a megye kommunistáit képviselő küldöttek ülnek, véleményt mondanak majd, és határozatot hoznak, ami a párt tagjai számára lesz kötelező az elkövetkező években. Mégis, tanácskozásunk nemcsak a jelenlévők és a párt Bács-Kiskun megyei szervezeteinek a belső ügye, hanem olyan esemény — pártunk politikai vezető szerepe miatt —, amelyre érdeklődéssel és figyelemmel tekint a megye egész lakossága, párttagok és pártonkívü- liek egyaránt. Igen jelentős előkészítő munka után jutottunk el idáig. A Központi Bizottság múlt évi, június 29-i, a kongresszus összehívásáról szóló döntése nyomán kezdődött az előkészítő munka, s azóta az egész megyében megfelelő ütemben, lendületesen, és pártunk tagjainak aktív részvételével folytatódott. Kezdettől fogva azt hangsúlyoztuk, s mindvégig ügyeltünk is arra, hogy a' kongresszusi felkészülés ne menjen a napi munka rovására, hanem a feladatok elvégzése egymást segítse és erősítse. Abból indultunk ki, hogy ha a napi munkát jól végezzük, efezel szolgáljuk legjobban a kongresszusi felkészülést, és ha jól készülünk a kongresszusra, akkor a munka az élet minden területén javulni fog.. Ennek köszönhető, hogy a szocialista építőmunkában, a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél az időszerű feladatok megvalósításán tevékenyen dolgoznak az emberek. Széles méretekben kibontakozott, és új lendületet kapott a szocialista munkaverseny. A kongresszusi felajánlások új kezdeményezésekkel, a gyermekintézmények létesítésére tett felajánlásokkal gyarapodtak megyénkben is, a Budapesti Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor brigádja felhívása nyomán. A hétköznapi szorgos munka mellett városainkban és községeinkben mindenütt megemlékeztek a felszabadulásuk 35. évfordulójáról, és arról a hősies áldozat- vállalásról, amellyel a Szovjetunió megteremtette számunkra a nemzeti függetlenség, és a társadalmi felemelkedés nagy lehetőségét. A pártban a szervezeti szabályzat szerint folyt a felkészülés a kongresszusra. Megtartották az ugyancsak öt esztendőre visszatekintő beszámoló-taggyűléseket, majd sor került az új vezetőségek megválasztására. Az előírt keretek között ugyanakkor sok általánosan értékes és sajátosan helyi gondolatot kifejezve, megtartották a községi, üzemi, intézményi, valamint, a városi és járási pártértekezleteket is. E fórumokon a munka irányítására alkalmas, felkészült vezetőket és testületeket választottak. Elmondható, hogy az ilyenkor szokásos kádermunka eredményeként a különböző testületek, vezetőségek összetétele — például a fizikai dolgozók, a nők, és a fiatalok arányát tekintve — megfelel a várakozásnak és a mostani követelményeknek. A választott szervek összetétele tükrözi az adott terület sajátosságait, érvényesült a stabilitás, és a szükséges változtatás elve. A taggyűlések és a pártértekezletek beszámolói a végzett munkáról kritikus számadást tartalmaztak. Az élénk vitaszellemben felszólaló kommunisták a tenni- akarásukat, és a párt tagságának a cselekvőkészségét fejezték ki. Ugyanakkor kifejeződött a megye párttagságának az az egyöntetű várakozása is, hogy a párt folytassa az eddig jól bevált politikáját, az élet által támasztott követelményekhez Igazítva lépteinket Teihát ne késlekedjünk politikánk szükséges továbbfejlesztésével sem, s ugyanakkor legyünk még határozottabbák és következetesebbek a feladatok végrehajtásán ban. Ez a várakozás, amely a párton belül és a párton kívül a XH. kongresszus iránt megnyilvánul, az ország politikai vezető erejének, a kommunisták legmagasabb fórumának szól, a bizalom és a tisztélet megnyilvánulása. Ezenkívül mást is jélez. Jelzi azt, hogy az MSZMP kongresszusa — nem először és nyilván nem Is utoljára — olyan nemzetközi helyzetben ülésezik, amelyben bizonyos imperialista körök mesterkedései következtében megnövekedett * a feszültség. A feszültebb nemzetközi, politikai’ helyzet mellett olyan világgazdasági háttérben kell számvetést, feladatmeghatározást, útmutatást készíteni, melyhez hasonlót az utóbbi két-három évtizedben nem tapasztaltunk. Érthető tehát a fokozott érdeklődés és várakozás. Ma már minden józanul gondolkodó párttag és pártonkívüli tudja, hogy csak olyan nemzetközi helyzettel számolhatunk, amilyet a történelem a jelen időszakban adott számunkra, s nem tehetünk mást a nehéz gazdasági körülményekkel sem, csak azt, hogy folytatjuk a munkát, s nem hátrálunk meg a feladatok elől. Sorsdöntő kérdés a béke megőrzése Ami a munkánk nemzetközi hátterét illeti, elég közismertek a tények, ezért erről röviden szólok. Tömören tehát csak annyit, hogy időszerű és találó a még decemberben nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvek bevezető mondata, amely így hangzik: „Korunkban az emberiség sorsdöntő kérdése a béke megőrzése, egy újabb világháború elkerülése”. Nem szokatlan mondat ez egy pártdokumentumban, de érvényességét, időszerűségét mostanában az elmúlt rövid időszak eseményeinek tükrében, még inkább igazolva látjuk. A nemzetközi helyzet megítélését, pártunk és államunk külpolitikai irányvonalának kialakítását nem pillanatnyi, taktikai elképzelések diktálják, hanem a szocializmus építésével, távlati céljaival szorosan összefüggő realitás. Ebből fakadóan külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy biztosítsa a kedvező külső feltételeket a szocialista építő munkához, s járuljon hozzá az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez. Ezen a politikán, melyet a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal összehangoltan folytatunk, nem tud változtatni . semmiféle Carter-doktrína, imperialista fenyegetés, és a moszkvai olimpia bojkottját célzó alantas kampány sem. Ebben a helyzetben is kinyilvánítjuk egyetértésünket azzal a higgadt, kiegyensúlyozott külpolitikai irányvonallál, melyet pártunk útmutatása alapján a magyar diplomácia folytat a nemzetközi porondon. S ennek lényege, a béke. megóvására, a békés egymás mellett élés, és az enyhülés biztosítására irányuló politika folytatása, a fegyverkezési verseny megállítása, a nemzetközi életben a teljes egyenjogúság, a más népek belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi érdekek szem előtt tartása, a társadalmi haladás szolgálata. Pártunk és kormányunk a nemzetközi küzdőtéren eddig is e célokat követve tevékenykedett. Nemzetközi törekvésünk, külpolitikai vonalunk hosszú ideje világos és töretlen, megfelel nemzeti érdekeinknek és nemzetközi elkötelezettségünknek. Ügy is mondhatjuk, hogy ez a politika internacionalista és magyar. Ennek a politikának a képviselete során nemzetközi tevékenységünkben félreérthetetlenül kifejezésre juttatjuk, hogy a Szovjetunió barátai és szövetségesei, a Varsói Szerződés és a KGST szövetségi és együttműködési rendszerének a tagjai vagyunk. A szocialista országok közösségével együttműködve lépünk fel a nemzetközi kapcsolatokban.. Támogatjuk a haladásért és a nemzeti függetlenségért küzdő erőket a fejlődő országokban, a tőkés országok kommunista és munkáspártjait, a világ haladó mozgal-v mait, s arra törekszünk, hogy a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és az emberek közötti kapcsolatokat is szélesítsük. Az enyhülési politika jegyében korrekt partnerei vagyunk a fejlett tőkés országok kormányainak. Ezekre a tartós és szilárd elvekre építjük nemzetközi kapcsolatainkat Nem forgónk szélkakas módjára. és pillanatnyi önző érdekekért nem hagyjuk cserben a béke és a haladás egyetemes ügyét. Ez a politika hozott eddig - is sikert nekünk, ez biztosított elismerést és tekintélyt barátaink, partnereink, de még az ellenfeleink előtt is hazánknak. Bizakodóak vagyunk a jövőt illetően, hiszünk abban, hogy közös összefogással életünk és munkánk legáltalánosabb külső feltételei, békénk és biztonságunk alapjai megmaradnak és tovább szilárdulnak. A dolgozó nép egybeforrottsága kiállta a próbát Kedves Elvtársak! ' Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetközi színtéren a szocializmust építő népünk a legnagyobb hatást a jövőben is a hazai építőmunka eredményeivel fejtheti ki. Magyarán szólva, tekintélyünk továbbra is csak akkor lesz a világban — szocialista szövetségeseink és tőkés partnereink előtt egyaránt —, ha idehaza rendet tudunk tartani sgját dolgainkban, vagyis ha a belpolitikai életünk kiegyensúlyozott és társadalmi fejlődésünk töretlen. Az utóbbi évek tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy miként a nemzetközi ügyekben, a saját dolgaink megítéléséf Folytatás a 2. oldalon.)
