Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
a w mwi Nt-rt m íygu* március ’A. \ ÖSSZEÜLT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás az 1. oldalról.) ben sem alkossunk elhamarkodott véleményt. Belső helyzetünkről szólva is óvakodnunk kell a frázisoktól, az elibizakodott kijelentésektől. De hát milyen is-valójában a mi belső helyzetünk? Ha kitekintünk az ország bármelyik tájára, azt látjuk, hogy pezsgés van, és mindenütt hatalmas építőkeidv jellemzi népünket. Megújult falvak, új városrészek, utcasorok, 'közművek, iskolák, óvodák, parkok, de még az utakon áramló gépkocsik tömege is jelzi az életkedvet, a nekilendülést, s a lakosság közérzetét is bizonyos mértékben. De nem csupán külső jelek után, hanem a közéleti megnyilvánulások, és más tények alapján is úgy ítéljük meg, hogy az -ország belső helyzetét — most már csaknem két és fél évtized óta — kiegyensúlyozottság és egyenes vonalú haladás jellemzi. 4-A munkáshatalom szilárd, a pár: betölti vezető szerepét, s egyre szorosabbá válik a nemzeti egység. így van ez még akkor is, ha az elmúlt öt esztendőben a korábbinál is nehezebb és bonyolultabb körülmények között kellett dolgozni. Éppen ezek az erőt próbáló esztendők bizonyították, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak, s a dolgozó nép egybeforrottsága a nehezebb időkben is kiállta a próbát. Ez a mi legnagyobb eredményünk, a szocializmus magyarországi gyakorlatának legnagyobb értéke. Ezt az egybeforrottságot az a csaknem két és fél évtizede folyamatos és elvhű politika alapozta meg, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt képvisel ebben az országban. Belpolitikai helyzetünket vizsgálva, az alapvető eredmények mellett ugyanakkor azt is látjuk, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi élet különböző területein dolgozó elvtársainkat, a káderállományt, a jelenlegi körülmények között sok gond is terheli. Ezek a gondok a nemzetközi helyzetből, a gazdasági életünket és az ideológiai, kulturális területeket is érintő különböző hatásokiból származnak. A lakosság körében is tapasztalható aggodalom, nem is annyira a pillanatnyi helyzettel kapcsolatban, hanem inkább a tekintetben, hogy mi lesz a jövőben? Ki csendült a vitákból is a féltő aggódás, amelyet a megye dolgozói éreznek, amikor az elért eredmények megőrzéséről és megvédéséről van szó. Akad persze káröröm és vészharangkongatás is a nehézségek láttán. Bizonyos retrográd elemek ilyenkor óhatatlanul felélénkülnek. Régiek is és újak is, akik elbámészkodtak a történelem országútjárf. A nyílt, elvi politikánk nem hagyhat kétséget senkiben sem, hogy merre tartunk, és hová igyekszünk. Céljaink ma is egyértelműek és világosak, s ezektől sem külső, sem belső nehézségek nem tántorítanak el 'bennünket. Belső helyzetünket és lehetőségeinket gondosan. mérlegelve, optimizmussal tekinthetünk országunk továbbfejlődésére is. Az élet minden területén előbbre léptünk Tisztelt Pártértekezlet! A megye határain túlra is tekintve, ilyen gondolatokkal, a távlatokra is figyelve, készültünk A megyei pártértekezletre. Ezek ösztönöztek bennünket akkor is, amikor 1978 januárjában, a megyei pártbizottság ülésén a „félidős” értékelésen és most is, amikor sorra vettük a XI. kongresszus óta elért eredményeket. Kritikus önvizsgálattal tettük.fel a kérdést: hogyan feleltünk meg a követélményeknek, vagyis mit tehetünk a mérleg egyik vagy másik serpe- . nyőjébe. Arra törekedtünk, hogy a megyei pártbizottság beszámolója, amit írásban terjesztettünk a pártértekezlet elé, minden mellébeszélés és öndicséret nélkül, világos helyzetértékelést tükrözzön, s adjon megfelelő útmutatást a jövőre. Abból indultunk ki, hogy csakis a reális, a valósághoz alkalmazkodó számadás, az útmuta- tásokban pedig a kezdeményező, cselekvőkész állásfoglalás tud megóvni bennünket a szélsőségektől. Kerültük azt, hogy valamiféle kétségbeesett elkeseredés legyen úrrá rajtunk, vagy netán felhőtlen illúziókba ringassuk magunkat. Arra- van téhát szükség, hogy ne győzelmi jelentést tegyünk közzé, hanem hű képet adjunk a végzett munkáról, az eredményekről, és a meglévő összes gondjainkról is. Nem rózsaszínű díszleteket festünk, hanem valósághűen mutatjuk be a jelent és a távlatokat is. Az a szándék is vezetett bennünket, hogy karakterisztikusan Bács-Kiskun "megyéről szóljunk, s dokumentumaink ne időtől és tértől függetlenül tükrözzék az itteni viszonyokat. Közbevetőleg megjegyzem, bár az elvtársak is tudják, hogy ezt a tulajdonságát,. tehát valóságérzé- két és kezdeményezőkészségét pártunk már több mint két évtizede őrzi az irányító munkában, és őrizzük mi is itt a megyében. Mindezekre a követelményekre is figyelemmel, azt mondhatom, hogy a pártbizottság beszámolója a valóságot tükröző, igazmondó írás. Leírva és kimondva is azt jelentheti a megyei pártbizottság a tisztelt küldött elvtársaiknak, a megyei pártértekezletnek, hogy a XI. kongresszus, és az 1975. évi megyei pártértekezlet határozatának végrehajtását jelző fő mér- - legünk a munka eredményeit mii- , tatja. Tömören azt mondhatjuk: a végzett munka eredményeként Bács-Kiskun megyében az élet S minden területén előbbre léptünk. Dicsekvés nélkül kijelenthetjük, _ hogy a fejlődés megyénkben a beszámolási időszakban — a gondok és nehézségek ellenére is — dinamikus volt. Több területen a fejlődés az országos átlagot is meghaladta. Különösen a területfejlesztés ötéves tervéről mondhatjuk, hogy minden eddigit meghaladó előirányzatokat teljesítettünk. Ugyanakkor, amikor ezt kijelentjük, természetesen rögtön hozzá kell tenni azt is, hogy ez az összkép részleteiben már nem minden tekintetben kedvező. A tervek egy részének teljesítésében elmaradtunk. Előre nem látott körülmények és folyamatosan jelentkező nehézségek miatt, s részben szubjektív okokból — saját gyengeségeink és következetlenségeink, néha a kellői elszántság, vagy a politikai bátorság hiánya miatt — a végrehajtás változó színvonalú és egyenetlen volt. Mindemellett a hangsúlyt arra tesszük, hogy Bács-Kiskun megye fejlődése az elmúlt öt esztendőben kedvező mederben és a kitűzött irányban haladt. Tehát, ha azt mondjuk, hogy az eredményeink számottevőek, akkor igazat mondunk. Eredményeinket számon tartva azt is mindjárt megjegyezzük, hogy azokat nem a kommunisták kizárólagos művének tekintjük, hanem úgy jöttek létre, hogy azokért nagy odaadással dolgozott a párton kívüli lakosság túlnyomó többsége, munkások, parasztok, kiváló szakemberek, értelmiségiek. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a pártértekezlet mondjon köszönetét a i megye egész lakosságának, a vállalati, szövetkezeti, munkahelyi dolgozóknak, a községekben és városokban sok áldozattal, és nagy öntevékenységgel munkálkodó kollektíváknak, mindazoknak, akik a párt által kitűzött céloknak a megvalósításáért fáradgz- tak, akiknek a munkája révén előbbre jutott Bács-Kiskun megye. Nagyobb hatásfokkal Kedves Elvtársak! Egy kicsit alaposabban vizsgálva a körülményeket, felvetődik a kérdés, milyen társadalmi, gazdásági szerkezetű, s általában milyen színvonalon álló megyében dolgozunk? A társadalmi szerkezet összetételében olyan ütemű és arányú változás, mint ami 1975-ig végbement, az elmúlt időszakban nem folytatódott. A társadalom belső szerkezeti átalakulása lelassult. A megye gazdasági teljesítőképessége erőteljes fejlesztési politikára épülve, jelentősen növekedett.. Gazdálkodó szerveink minden területen az országos arányokat meghaladó növekedést produkáltak. Ezt nagymértékben elősegítették a beruházások és a rekonstrukciók. Az V. ötéves terv beruházásainak növekedése Bács- Kiskun megyében — a léptéket tekintve — meghaladta a IV. ötéves 'tervet, és lényegesen túlhaladta az országos ütemet is. A IV. ötéves tervbeni 21 és fél milliárd forinttal szemben az V. ötéves terv 28 milliárdot tartalmaz, de várhatóan 34—35 milliárd forint beruházás valósul meg. Az ipari termelés — fő vonalaiban — a terveink szerint alakul. Mérséklődött a korábbiakra jellemző magas növekedési ütem, de továbbra is magasabb, mint az országban. Az építőipar viszont nemcsak az országosnál, hanem a korábbi évekhez viszonyítva is jobban növellte teljesítőképességét. Van tehát jelentős és fejlődő iparunk. Több terméke a belföldi ellátásban és az exportban is számottevő, sőt egyes esetekben meghatározó. Ugyanakkor nem veszíthetjük el arányérzékünket, tisztában vagyunk azzál, hogy az országos ipari termelésből a részesedésünk a 4 százalékot sem éri el. Ez az ipar színvonalában egyszerre képviseli a korszerűt és a. korszerűtlent. Ügy is jellemezhetnénk, hogy a legfejlettebb technika mellett ott van sokszor az elmaradottság, a korszerűtlenség és az elavultság. Ugyanez érvényes az előállított termékekre is. A mezőgazdasági termelésben az országossal' arányos növekedést terveztünk mi is. Most egy kicsit — ha az eddigi négy esztendőt, vagy ha 1975-öt is szá- , mítjuk — jobban állunk, níint. az országos átlag. A mezőgazdaságot jellemezve' röviden: adva van az országosan számottevő mezőgazdaságunk, és ezen belül egy még jelentősebb hányadot képviselő kertészetünk. A mezőgazdaság az elmúlt esztendőkben >egy sor, minden korábbi rekordot megdöntött, lényegesen túlszárnyalt. A megyében az V. ötéves tervidőszakban átlagosan egy évben az egy lakosra jutó gabonatermelés megközelíti a két tonnát. Hústermelésünk nagyságrendjére jellemző, hogy az ország lakosságának több, mint egyötödét vagyunk képesek ellátni. A megyében az egy főre jutó, illetve előállított mezőgazdásági termék-, vagy terménymennyiség sok tekintetben a világ élvonalába helyezi az országnak ezt a területét ötven— hatvan olyan mezőgazdasági nagyüzemünk van, amely nemzetközi mércével mérve is magas színvonalon, világviszonylatban is kimagaslóan termel. Ugyanakkor nagyüzemi gazdaságaink másik jelentős része — csaknem egyharmada — különböző okok, elsősorban objektív körülmények miatt olyan helyzetben van, hogy bővített .újratermelésre sem képes, csak ha állami támogatásban részesül. Ilyen ipari és mezőgazdasági üzemekben folyik tehát a termelő munka megyénkben. Az 1975-ös pártértekezleten és az V. ötéves tervünkben is azt a követelményt állítottuk már a gazdálkodó szervezetek elé, hogy a korábbinál mérsékeltebb növekedés mellett nagyobb eréllyel és hatásfokkal érvényesítsék a gazdálkodás hatékonysági és minőségi követelményeit. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Bács-Kiskun megyében is az említett követelmények érvényesítése a kívánatosnál és a lehetségesnél is lassúbb ütemű volt* A változás jelei ugyan már 1975-től kezdve érzékelhetők Voltak, igazi fordulat azonban csak 1979-től kezdődött. Felzárkózóban vagyunk Kedves Elvtársak! A lakosság életkörülményeiről és életszínvonaláról, az ellátottságról, a termelést segítő és a la-1 kosságot kiszolgáló infrastruktúra alakulásáról — persze ezt átlagol- . ni szinte megoldhatatlan — azt szoktuk mondani, hogy az életnek ezen a területén nagyjából az országos átlag alatt vagyunk. De azzal is jellemezzük a folyamatban helyzetünket, hogy felzárkózóban vagyunk. E tekintetben az V. ötéves terv időszakában a felzárkózás és a növekedés Uleme meggyorsult. Ehhez sikerült egyrészt a korábbiakat lényegesen meghaladó központi forrásokat, intézkedéseket megnyerni és életbe léptetni. Másrészt sikerült a korábbinál nagyobb helyi erőforrásokat is mozgásba hozni. A helyi erőforrások közül legjelentősebb a társadalmi munka szerepe, amiben sok-sok éve már országos elsők vagyunk. Megyénkben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke két és félszerese az országosnak. A szolgáltatás és a kereskedelmi hálózatfejlesztés a megyében az országos átlag feletti volt. Állami és magnáerőből az ötéves tervben 25 ezer lakás épül fel, több mint 1945 és 1965 között összesen. A kecskeméti kórház felépülésével kórházi ágyakkal a közepesen ellátott területek közé kerülünk. Mindezek révén elértük, hogy az életkörülmények, az életszínvonal és az infrastruktúra fejlesztésében a növekedés üteme szinte minden tekintetben az országos átlagot meghaladó volt. Ez nagyon nagy dolog Bács-! Kiskun megyében. Hogy miben vagyunk hátrább az ellátottság országos színvonalánál? Például a lakáshelyzetben, a lakások színvonalában, az utak építésében, a tantermek számában,. a közműves ellátottságban, és nem is sorolom tovább, mert ezt minden jelenlevő elv- . társ, ha álmából felkeltik is, kívülről tudja. Nagyon jelentős erőfeszítések történtek az elmúlt öt esztendőben annak érdekében, hogy a kultúra, a közművelődés és a közoktatás területén az átlagosnál nagyobb és figyelemreméltó előrehaladást érjünk el. A felzárkózáshoz sokféle helyi akció és kezdeményezés is hozzájárult. Sokat javult az óvodai ellátottság helyzete, a helyhiány — főleg városainkban — azonban még ma is nagy gondot jelent. Lényegesen javultak az iskolai oktatás és testnevelés tárgyi feltételei. Sikeresen lezárult a tanyai kollégiumi akció és jól bevált az iskolabuszok hálózata. Ezek hatására is áz általános iskolát befejezők aránya jelentősen növekedett. Az egyetemekre jelentkező középiskolások közül a felvételeknél országosan a legnagyobb arányban a Bács-Kiskun megyeiek jutnak tovább. Ez ugyancsak kiemelkedő siker, amely a középiskolai oktatásunk magas, színvonalát dicséri. A köz- művelődésben sok olyan l^ezde- ményezés történt, amelynek országos és nemzetközi híre is van. Az átlagosnál rosszabb feltételek és a szegényesebb tárgyi ellátottság mellett is aktív, kezdeményező munkával országosan figyelmet keltő eredményeket értünk el. Amiről nem mondhatunk le Tisztelt Pártértekezlet! Bizonyára a küldött elvtársak is megkérdezik, hogy a felvázolt eredmények szintjéről az ismert körülmények közepette a gazdaságban, az életkörülményekben és a kultúrában milyen irányban, milyen ütemben és hogyan lehet tovább haladni. S lehét-e tartani azt a korábbi követelményt, hogy a meglevő hátrányok ledolgozása itt a megyében továbbra is az országosnál nagyobb erőfeszítést és tempósabb növekedést igényel? A reális lehetőségek ismeretében a határozati javaslatban. bizakodásra építő, pozitív válaszokat adunk ezekre a kérdésekre. Azt az álláspontot képviseljük, hogy a VI. ötéves tervben a megyében nemcsak szintentartásra kell berendezkedni, hanem továbbra is bővíteni, növelni is leA politikai és eszmei erő Tisztelt Pártértekezlet! Van tehát válaszunk arra a kérdésre, hogy milyen irányba és milyen ütemben kívánunk tovább haladni. És vannak eszközeink, nemcsak anyagi, természetűek, hanem politikai és eszmei erőnk, amelyekkel a továbbfejlődést új módon is biztosítani tudjuk. Talán az elmondottakból már kiderült és érzékelhetővé vált, hogy új helyzet van a gazdaságban, amely vezetőktől, beosztottaktól új magatartást követel, olyan helyzet, amely új „játék- szabályokat” léptet életbe. Ebben a helyzetben már nem elégedhetünk meg azzal, hogy a munkában vannak pozitív jelek, hogy majd egy kicsit tovább javítjuk ezeket. Ment ha . mi igazi javulást, fejlődést akarunk, akkor tudnunk kell, hogy nem keveset, hanem sokat kell javítani a munkán és nem kicsit, hanem nagyot kell változtatni az eddigi gyakorlatunkon. Ha a gazdasági fejlő- dőképességünket meg akarjuk- őrizni, márpedig« a politikában nem akarhatunk mást. akkor jó néhány régi beidegződésen, megszokáson ' változtatni kell és túl kell lépni. S iitt érkeztünk el ahhoz az alapvető következtetéshez, amit. eddig is hangoztattunk, hogy előrehaladásunk* nélkülözhetetlen feltétele a tudati tényezők alakítása. Ez azonban most több kérdésben új módon vetődik fel. Nagyon lényeges ebben a munkában annak felmérése, - hogy milyen alapokra építhetünk, mi határozza meg a megye társadalmának tudati szintjét és szellemi arculatát. Közismert, hogy itt a megyében az egyetemes, a magyar szellemi élet és műveltség hagyatékában nagy, kiemelkedő értékekkel rendelkezünk. Az olyan „világító fáklyákat” említem, mint Petőfi Sándor, Katona hét mindazt, amit eddig elértünk. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az általános fejlődés eléréséhez — hiszen az országban másutt is tovább - tart az építőmunka — nálunk változatlanul szükség van a volumenek bővítésére, a növekedésre is. Természetesen látnunk kell, hogy a fejlődés nemcsak ebből áll. A termelésben a mennyiségi növekedés mellett egyre nagyobb szerepe lesz, illetve máris van a minőségi, hatékonysági követelmények javításának. Az iparban a növekedést és fejlődést a szelektív iparfejlesztési, beruházási és korszerűsítési politikával akarjuk tovább vinni. Még egyértelműbb lesz, hogy nem az új üzemek építése, hartem a meglevők korszerűsítése kerül előtérbe. A gazdaságosan értékesíthető termékeket előállító üzemek a jövőben is rendelkeznek a «fejlődésükhöz szükséges erőforrásokkal. Ahol Viszonit a fokozódó követelményeknek nem tudnak eleget tenni, ott á jövőben jobban kell számolni a termelési tényezők átesoportosításával, visszafejlesztésével. Ez szükséges annál is inkább, mert — kisebb mértékben és nagyon átgondoltan — számolunk új üzemek létesítésével is. Az országosnál nagyobb arányú- fejlesztést tartunk szükségesnek az élelmiszeriparban, de újból megerősítjük, hogy nem kívánjuk megyénket csak erre korlátozni, hanem miként eddig, ezután is erőteljesen szorgalmazzuk más iparágak fejlesztését. A mezőgazdaságot, ami nálunk a megye gazdasági arculatát továbbra is jelentősen meghatározza, olyannak tartjuk,- hogy érdemes továbbra is vállalni azt a szerepet, amit eddig az országban betöltött. Természetesen a hatékonyság, a minőség és a szükségletekhez igazodás követelményeit az eddiginél jobban kell érvényesíteni a mezőgazdaságban is. Szükség van arra, hogy a fejlődés és fejlesztés megfelelő beruházási politikával párosuljon. Az V. ötéves tervben ugyanis a megye összberuházásán belül a mezőgazdasági beruházás'ok aránya csökken. A mezőgazdaság termelési színvonalának megtartása. bizonyos fejlesztése, ilyen alacsony beruházási lehetőségek mellett — a belső tartalékok fokozott feltárásával — tartható ugyan egy ideig, de a mezőgazdaság hosszabb távú céljai teljesítéséhez nagyobb erőforrásokra lesz szükség. Egészében itehát a jelenlegi helyzetből az a következtetés vonható le: a jövőben is szükség lesz arra, hogy folytatódjék a megyében az országosnál magasabb ütemű fejlesztés. Mi is úgy véljük, hogy egy terület fejlesztése, a gazdasági fejlettség közelítése nemcsak iparfejlesztéssel oldható meg, hogy az országnak egy megyényi területén az arányosan fejlett ipar mellett, a mezőgazdaság is a boldogulás fontos forrása. De az is szükséges, hogy a központi tervező szervek enr.ek konzekvenciáit megfelelően vegyék figyelembe, és a munkájukban érvényesítsék. A gazdasági építőmunkában továbbra is szerepeljen az ország viszonylag gyengébben fejlett és kevésbé el- , látott területeinek a felzárkózást elősegítő fejlesztése. A felsoroltok mellett ennek kulcskérdése változatlanul a lakásépítés, a közművek fejlesztése, az egészségügyi és a gyermekintézmények fejlesztése. Olyan időszak előtt állunk, hogy a VI. ötéves tervre és 1980 utánra általában valamiféle újabb látványos fejlődést ígérni sem a lakásépítésben, sem más területen nem lehet, de az életkörülmények javításáról nem szabad lemondani. A területfejlesztés tanácsi alapjai várhatóan szerényen növekednek, ezért az V. ötéves tervhez hasonló nagy me- avei előrelépést megismételni nem tudjuk, mégis törekedni kell arrra, hogy a IV. ötéves tervnél nagyobb előrejutást érjünk el a VI. ötéves terv időszakában. József. Kodály Zoltán, akik nemcsak itt születtek, hanem életművük e táj arculatát, szellemi életét jelentős mértékben" befolyásolta, örökségük hatása pedig a mába is kisugárzik. Ugyanakkor a kiemelkedő értékek mellett itt volt a Duna—Tisza közi tanyákon, falvakban és városi perifériákon az igazi elmaradottság, sötétség is; a nagyarányú analfabétizmus, az alacsony iskolázottság, a sok rosszal jellemezhető és a sok problémát okozó település- szerkezet. És volt egy sajátos politikai történelmi múlt is. Itt nagyipari munkásság a felszabadulás előtt szinte nem volt. A munkásmozgalom is csak szűk helyekre és időszakokra korlátozódva izzott fel. Volt régi szabadságharcos hagyomány, lángoló Kossuth-párti- ság és megalkuvó kormánypártiság is. 1919-ben kiemelkedően erős volt a Tanácsköztársaság vidéki bázisa, ami mély gyökereket
