Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
IDŐJÁRÁS Várható ldffjárás ma estig: eleinte változóan felhős idő, csapadék nélkül, majd erősen megnövekvő felhőzet és többfelé eső, záporeső. Kissé mérséklődő déli, délkeleti, majd is* mét megélénkülő, délnyugatira forduló szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0— plusz 5 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között. / VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A törvényhozói és az ellenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási ciklusának újabb tanácskozására ült össze csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben az ország- gyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi, se. szám Ára: 1,20 Ft 1980. március 7. péntek A LAKÁSÉPÍTÉST SEGÍTIK Faipari termékek Bajáról Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők: dr. Pongrácz Kálmán Budapest első munkás-poigármestere, a Fővárosi Tanács volt elnöke és Kovács Sándor mezőgazdasági és élemezésügyi miniszterhelyettes eredményekben gazdag munkásságáról. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg az elhunytak érdemeit, s az ülés résztvevői néma felállással adóztak emléküknek. A képviselők ezután tudomásul vették a népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a decemberi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat; 2. A népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 3. A legfőbb ügyész beszámolója; 4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. Ezután megkezdődött az atomenergiáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Törvényjavaslat az atomenergiáról Az ország építőiparának nyílászáró-szerkezetekkel és ' burkolóanyagokkal történő ellátásában jelentős szerepe van az Épületasztalosipari és Faipari Vállalatnak, amelynek megyénkben három gyára van. A kecskeméti hagyományos és korszerű, szalagparkettát szállít az építőiparnak és a lakossági igényeket kielégítő kereskedelemnek. A kiskunhalasi egység az ablakgyártásra szakosodott, a bajai ÉPFA-gyárban pedig zömmel úgynevezett homlokzati nyílászárók, erkélyajtók és szakipari fjalak készülnek. A bajai gyárban tavaly a termékösszetétel nyolcvan százalékát alkották a lakásprogramban kulcsszerepet betöltő házgyáraknak készített cikkék. A gyár kollektívája eddig ötször érdemelte ki a Kiváló Gyár címet, -s élüzemi színvonalon dolgoztak az elmúlt évben is. A. vállalat által eredetileg jóváhagyott 264 millió forintos termelésiérték- tervüket — a cím elnyerésére készített pályázatban — 266 millióra emelték. A munkaverseny kongresszusi és felszabadulási versennyé változásakor pedig már 270 millió forint értékű faipari gyártmány előállítását tűzték célul maguk elé. Az év végére ezt is körülbelül félmillió forinttal túlteljesítették. A nyereségelőirányzat eredetileg 63 millió forint volt. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett fölajánlások teljesítésével ezt is túlszárnyalták A területének 20 százalékán ültetvényes gazdálkodást folytató kiskőrösi járásban a havazással, faggyal beköszöntött március szorgos munkában találta a szőlő-, gyümölcstermesztőket. Kece- len folytatják az új telepítésű ültetvények támberendezésének a felállítását, s készítik elő a talajt a tavaszi ültetésre. Járásszerte javában tart a metszés, a gyümölcsfa ápolása, a tél végi permetezés. Hélyenként megkezdődött a hagyományos művelésű szőlők nyitása is. Bár ez a munka még nem általános, mert az éjszakai erős lehűlés, a gyakori hőmérsékletingadozás óvatosságra inti ánáztáji és kisgazdaságokat. Kétségtelen, hogy tavaly ilyenkor már több munkát végeztek el az állami és szövetkezeti gazdaságok dolgozói, mint most. A következő hetekben kissé összetorlódik a tennivaló, elhamarkodni viszont még sem szabad. Tény. hogy ismét elő kell majd venni a talajt tömörítő hengert, és egyéb munkaeszközt, mert sok helyen felfagyott a kalászos gabona. A járás mezőgazdasági nagyüzemeiben a korábbinál magasabb követelmények teljesítését tartják szem előtt. A császártöltési Kossuth Tsz szocialista brigádjainak kongresz- szusi munkafelajánlása is ezt bizonyítja. A szövetkezet növény- termesztő, állattenyésztő, műszaki ágazatbeli brigádjai év végéig 9 millió forintnál naigyobb összeggel növelik a közös gazdaság bevételét. A Kossuth Tsz növény- termesztési főágazáta az országosan előirányzott 10—II százalék helyett 15 százalékkal emeli a termelési értéket. A császártöltési szövetkezet 1979-ben 21 milliós tiszta nyereséghez jutott a különböző termelési ágak együttes munkájával. A mezőgazdasági alaptevékenység bevétele az előirányzott 173 millió Jielyett. 193,6 millió forint lett. . A szövetkezet saját erejéből 10,6 milliót, állami támogatásból 66 millióra. Ezekkel az eredményekkel a tarsolyában a bajai ÉPFA-kollektíva méltán bizakodik, hogy hatodszorra is elnyeri a Kiváló Gyár címet. Az egy főre jutó termelési értéket az 1978. évi 649 ezer forintról tavaly 718 ezerre növelték. A termelékenység tekintetében jóval a vállalati átlag fölött járnak. A kitűnő eredmény elérésében a munka és üzemszervezés tökéletesítésén kívül kisebb fejlesztések játszottak közre. Többek közt élezőgépet, kompresszort és fázisjavító kondenzátort vásároltak a 2 millió 260 ezer forintos gépi beruházási összegből. A műszaki fejlesz-, tésben jelentős szerepük v,olt az újításoknak, köztük a szárnyenyvező és összerakó készüléknek amelyet a tmk József Attila szocialista brigádjának tagjai készítettek. Az idén növelik, a kereskedelemnek szállított termékek meny- nyiségét, amivel a lakossági építkezéseket segítik. A hatékonyság fokozására a nehéz kézi műveleteket gépesítik, korszerűsítik a szállítást, az anyagmozgatást, s tovább erősítik a munkafegyelmet. A gyár húsz szocialista brigádjának munkaversenyére még inkább támaszkodnak a célok elérése érdekében. Az első két hónapban a terv időarányos részét megvalósították, tehát az évkezdet a nehezebb körülmények ellenére is sikeres volt. A. T. S. 2,3 milliót, hitelből 3,8 milliót költött a termelésének fejlesztésére, amellyel az idei nagyobb feladat teljesítését alapozta meg. Talajjavítást, ültetvénytelepítést végzett, befejezte az exportfejlesztő hitellel épített baromfitelepet, korszerűsítette a takar- múnyüzemét, gépeket vásárolt, bővítette a varrodát, amelynek dolgozói 1979-ben 3200. munkanapot töltöttek el együttesen a mezőgazdaságban.1 Mindemellett eleget tettek a munkaköri kötelezettségüknek, és 179 ezer ruhát, úgynevezett otthonkát készítettek el az NSZK-beli megrendelő cégnek. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet az idén folytatja az V. ötéves terv befejezd időszakára előirányzott ültetvény telepítését. 28 hektár közös, 88 hektár tagsági, de táblás művelésű szőlőt ültet a tagság 1980-ban. A gyümölcsös ' 20 hektáros ültetvénnyel gyarapodik, amelynek alapját ugyan-? csak a szövetkezeti tagság saját anyagi erejéből teremtette elő. A Szólőfürt a közös művelésű terüDr. Markója Imre expozéja Korunk a tudományos és technikai forradalom korszaka, amelyben az émberi társadalom fejlődése — nem kis mértékben épp .a tudományos felfedezések révén — rendkívüli mértékben felgyorsult. E felgyorsult fejlődésnek is az egyik legfontosabb állomása, az atommaghasadás " felfedezése volt, amely történelmileg igen rövid időn 'belül új távlatokat nyitott az emberiség számára. Ma már az atommagfizika és az atomtechnika eredményei az élet legkülönbözőbb területein hasznosíthatók. Az atomenergiának azonban mindenekelőtt az energiaellár fásbán van kiemelkedő szerepe. Mindenki tudja, hogy a termelés és ezzel a társadalmak fejlődése szempontjából elemi szükséglet az energia biztosítása. Ennek megfelelően az energiaszükséglet — s különösen a villamosenergiaszükséglet — mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban folytonosan növekszik. A hagyományos energiaforrások viszont*— mint amilyenek a szén, a kőolaj, , a földgáz — nem kimerithetetle- nek, s már a jelenlegi igényeket létén a kalászos gabona, a kukorica, ,a lucerna, az olajretek, vala-. mim a paradicsom, a szőlő, az alma, a körte terméshozamát, az állattenyésztési ágazatokban pedig a juhászat, a csibe-, valamint a víziszárnyas-nevelés eredményét növeli a korábbit meghaladó mértékben. A bócsai Petőfi Tsz a Kiskőrösi Állami Gazdasággal közösen 120 hektáros ültetvényt telepít ösz- szefüggő táblában, amelynek majdani termését az állami gazdaság bócsai borászati kombinátja dolgozza fel. A saját anyagi erőforrással, a bankhitellel és az állami hozzájárulással együtt a Petőn Tsz-nek 13 millióba kerül a szőlőtelepítés. A közös gazdaság a juhászat és a baromfitartás fejlesztésével igazodik a helyi adottságokhoz. 1980-ban 970 tonna baromfit, 30 tonna vágó- juhot, 80 tonna gyapjút értékesít, és a szövetkezet termelési értéke 37 millió forintra emelkedik a Petőfi Tsz üzemi terve szerint. K. A. sem képesek teljes mértékben kielégíteni. Az atomenergiával kapcsolatos tudományos kutatások, s ezek eredményeinek . gyakorlati hasznosítása, hazánkban is jelentős fejlettségi szintet ért el. A kutatásokban nemzetközileg is elismert eredményekkel rendelkezünk. E fejlesztésben kétségtelenül új szakasz kezdetét jelenti a 440 megawattos egységekből felépülő, összesen 1760 megawattra tervezett paksi atomerőmű építése. Ennek a valóban rendkívüli szellemi és anyagi erőfeszítéseket igénylő beruházásnak a megvalósítása 1985-re, túlzás nélkül kiemelkedő eseménye lesz energiahordozókban viszonylag szegény, ugyanakkor a társadalmi és gazdasági viszonyokat illetően dinamikusan fejlődő országunk életének. Az atomenergiának ez a békés célú és egyre bővülő alkalmazása az emberiséget —- s hazánk polgárait is — nagy reményekre jo-. gositja fel. Ugyanakkor kár lenne hallgatni arról, hogy az egyes emberben a tudománynak és a technikának ezek a csodálatos vívmányai aggodalmat is keltenek. És ezúttal nem csupán az újtól, az ismeretlentől való általános emberi, félelemről van szó. A II. világháborút követően ezért is vált a békét óhajtó népek harci programjává az atomfegyver-kísérletek leállításának, valamennyi atomfegyvérkészlet megsemmisítésének, az atomfegyver- gyártás szigorú eltiltásának, az általános és teljes leszerelés megvalósításának a követelése. A Szovjetunióval — mely e harc élén áll — s a baráti szocialista országokkal együtt a Magyar Népköztársaság külpolitikájának is egyik ve-, zérlő elve e célok elérése. Az aggodalom okai között szólni kell arról is, hogy az emberek jól tudják: az atomenergia társadalmi hasznosítása — mint minden új és korszerű technológia alkalmazása — bizonyos kockázattal is jár. S mivel e 'kockázatot, magyarul a veszély mértékét a laikus közvélemény sokszor hajlamos eltúlozni, ezért nem egyszer — például egyes nyugati országokban — az indokoltnál lényegesen nagyobb a félelem. Mi is az igazság e kérdésben? Röviden megfogalmazva az, hogy á veszélyesség mértéke csupán potenciálisan nagy, a konkrét veszélyesség viszont — természetesen maximális Szakszerű és igen gondos tevékenység esetén — más, hasonló értékű technológiákhoz képest ténylegesen csekély. A paksi atomerőmű a békés célók szolgálatában ilyen biztonsági színvonalon fog állni, s ennek egyik garanciális jellegű biztosítéka lesz — a képviselő elvtársak hozzájárulása esetén — a most beterjesztett javaslat törvénybe iktatása is. A törvényjavaslat az atomenergia alkalmazásának valamennyi területét átfogja; rendezi a radioaktív anyagok és készítmények, a nukleáris anyagok előállításával és felhasználásával az e tevékenységeket szolgáló berendezések és létesítmények létrehozásával és működtetésé vei,, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések előállításával és üzemeltetésével kapcsolatos összes kérdéseket. A törvényjavaslatból a következő lényeges rendezési elveket emelném ki: Tavaszi előkészületek a mezőgazdaságban • Előkészület a vegyszeres növényvédelemre. 1. Már említett nemzetközi törekvéseinkkel összhangban a javaslat deklarálja, hogy a Magyar Népköztársaságban — a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinknek megfelelően —, az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható. Tilos az atomenergiát nukleáris fegyverek vagy egyéb tömegpusztító eszközök céljára felhasználni. 2. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának, az azzal összefüggő tudományos kutatásnak és fejlesztésnek az egész társadalom érdekét kell szolgálnia. Ennek egyik alapvető biztosítéka, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok, berendezések, készülékek, készítmények, létesítmények általában társadalmi tulajdonban vannak, s az ezekkel való kereskedelem az állam monopóliuma. 3. Az atomenergiát az emberi élet és egészség, az emberi környezet, valamint az anyagi javak maximális biztonságának szem előtt tartásával szabad alkalmazni. Úgy kell hasznosítani, hogy ne jöhessen létre ellenőrizhetetlen és szabályozhatatlan nukleáris láncreakció, a lakosságot és az emberi környezetet ne érhesse káros szennyeződés, az esetleges üzemzavarok pedig tervszerűen eíhá- ríthatók legyenek. Hangsúlyozni kívánom, hogy persze a törvényjavaslat csak az' atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos fő követelményeket, legáltalánosabb szabályokat határozza meg. Ezekről a kérdésekről bővebben szól a végrehajtási rendelet, amely — egyebek között — előírja például a sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozók rendszeres sugárvédelmi ,és egészségügyi ellenőrzését, a rendkívüli esemény esetén teendő konkrét intézkedéseket, vagy a nukleáris és radioaktív anyagok biztonságos őrzésének módozatait. 4. Az atomenergia alkalmazása során a biztonsági követelmények maradéktalan érvényesítése mellett is keletkezhetnék károk. A törvényjavaslat ezért ’rendelkezik a felelősség és kártalanítás kérdéseiről is. Ennek során abból indul ki, hogy ,az atomenergia különböző fajta felhasználása eltérő veszéllyel járhat, s így a felelősséget és kártalanítást differenciáltan kell szabályozni. 5. Az atomenergia alkalmazásának irányítása, ellenőrzése és a tervszerű fejlesztése a törvényjavaslat szerint a Minisztertanács feladata. Ez á rendelkezés biztosítja a különböző minisztériumok és országos hatáskörű szervek hatáskörébe tartozó sokrétű tennivalók megtervezésének és végrehajtásának megfelelő összehangolását. A Minisztertanácsot e feladata ellátásában mindenekelőtt az Országos Atomenergia Bizottság támogatja, amely a kormány tanácsadó és véleményező, hatósági feladatokat koordináló és ellátó, valamint ellenőrző szerve. 6. Az atomenergia békés célú és biztonságos alkalmazásában lényeges szerepe van a nemzetközi együttműködésnek. Számunkra különösen jelentős a KGST-orszá- gok ilyen irányú együttműködése, amely az atomenergia felhasználásával kapcsolatos tudományos kutatásokra éppúgy kiterjed, mint az atomerőművek építésének, az atomerőművi energiatermelésnek a gyakorlati kérdéseire, sőt az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos ipari háttér kiépítésének egész problematikájára is. Természetesen együttműködési készségünk fennáll más országok vonatkozásában^ és ezért támogatjuk az olyan szervezetek tevékenységét* is, mint amilyen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ezt kívánja kifejezésre juttatni a törvényjavaslat, amikor a következőket mondja: „A Magyar Népköztársaság az atomenergia békés célú, biztonságos- alkalmazását nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti”. Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében beterjesztem az atomenergiáról szóló törvény- javaslatot, befejezésül annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy e javaslat — elfogadása esetén — eredményesen szolgálja majd az atomenergia mind szélesebb körű, békés hasznosításának ügyét szocializmust építő hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban. Az igazságügy-miniszter előterjesztése után dr. Vida Miklós, a törvényjavaslat bizottsági előadója emelkedett szólásra. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy törvénykezésünk" mindig kiemelten foglalkozott a környezet- védelem, a bioszféra megóvásának kérdésével, így az atomenergia ésszerű felhasználásának szükség- szerűsége indokolja az atomenergiáról szóló törvény megalkotását. Ezután Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Szekér Gyula Az atomenergia felfedezése. — azt hiszem, méltán mondhatjuk — korunk egyik legnagyobb horderejű tudományos eredménye. Ezt az új hatalmas energiát azonban elrettentő körülmények között ismerte meg az emberiség. Hirosima és NagasZaki borzalmas pusztulása, az imperialista atomzsarolás, majd a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés előbb félelmet, majd világméretű felháborodást váltott ki. A Szovjetuniónak köszönhétő, hogy hatalmas anyagi és szellemi erők mozgósításával rövid idő alatt olyan nukleáris ütőerőt hozott létre, a béke fenntartása érdekében, amely hatástalanította az beszéde atomzsarolás politikáját, és lehetővé tette, hogy kellő figyelmet fordítsanak a békés célú alkalmazásokra. Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia. A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg ennek az új energia- forrásnak a maximális hasznosítását a békés gazdasági építő- munkában, a népek életszínvonalának emelésében. A Szovjetunió és a szocialista országok évtizedek óta küzdenek (Folytatás a 3. oldalon.)
