Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 6. TUDOMÁNY TECHNIKA Sugárhajtású iskolagép TERVEK ÉS TÖREKVÉSEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Talajvédelem, homokhasznosítás A katonai repülönövendék többnyire bizonyos előképzettség birtokában kerül repülőtiszti iskolára. Sportrepülőként már elsajátította a repülés és a műrepülés alapfokú készségét, a motoros kisgépet azonban „egy világ választja el” a sugárhajtóműves harci gépektől. A .■» kiképzés kő- . zépső fokán állók ezért szerényebb teljesítményű, műrepülhető sugárhajtású gyakorlógépen t sajátítják el a sugárhajtóműves gép vezetéstechnikáját, a harci repülés elemeit. Az erre 'alkalmas géptípusok egyik legsikerültebbike a csehszlovák gyártmányú „Albatrosz” (L—39). A teljesen fémépítésű, alsószárnyas gép kifejezetten hangsebesség alatti típus. A két egymás mögötti üléssel rendelkező kabin hátoldalán, ötrészes tüzelőanyag-tartályban 824 kg ke- zoin helyezhető el. További 156 kg üzemanyág elhelyezésére még a szárnyvégtartályokban is van lehetőség. Az „Albatrosz” hajtóműindítását egy beépített segéd- gázturbinaegység által szolgáltatott magas nyomású levegő végNagyfokú hanghűség A milliószámra forgalomba kerülő hanglemezek többsége ma már olyan hangminőséget őriz, amit csak korszerű lemezjátszón leforgatva, hi-fi minősítésű erősítőn felerősítve, több különféle, kiváló minőségű hangszórón megszólaltatva lehet maradéktalanul élvezni. Nem árt tudni, hogy a hifi jelzés a high fidelity angol szavak rövidítése, jelentése: nagyfokú hűség. E széles körben elterjedt fogalom tehát azt a feltételt szabja. hogy a hangfelvétel lejátszására szolgáló berendezés a természetes hangzást megközelítve, nagyfokú hanghűséggel adja visz- sza a lemezre, vagy szalagra rögzített zenei művet. A természethű hangzás visszaadásához ma már az is hozzátartozik, hogy a felvétel és a lejátszás térbeli hatású, sztereofonikus legyen. A lemezjátszóknál a hi-fi hangminőség eléréséhez mindenekelőtt a forgatás egyenletességét, rezgésmentességét kell megoldani, ami nem könnyű feladat. A végletekig kifinomított hangvisszaadást sokban befolyásolja a mechanikai rezgéseket villamos jelekké alakító- hangszedő szerkezet, a pick-up minősége. A hangszedőt a lejátszókar vezeti végig a forgó hanglemez barázdáin: alakján, hosz- szán. anyagán egyaránt sokat-változtatott a meg nem szűnő korszerűsítés. Napjaink lemezjátszóinak finoman kiegyensúlyozott lejátszókarján — a tűnyomás nem lehet több 1,5—2,5 grammnál — elektrodinamikus pick-up ül. s gyémánthegyű letapogató fut a fekete lemez finom barázdáiban. A • A csak jelentéktelen mértékben hátranyilazott szárnyú „Albatrosz” azon kiállítások egyikén/amelyeken nagy sikerrel mutatkozott be a szakemberek előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) zi. A 4600 kg felszállósúlyú kis gép füves repülőtereken is startolhat, és landolhat, mindhárom kereke lengéscsillapítóval van felfüggesztve. A felszállásnál 480, a leszállásnál 600 méternyi nekifutásra, illetve kigurulásra van szüksége az „Albatroszának. A géppel átrepülhető távolság 1000 kilométer körül van; 11 500 méternél magasabbra nem ajánlatos emelkedni a gépmadárral. Az „Albatrosz” a légiharc repüléstechnikai fogásain kívül a fegyverkezelés gyakorlására is alkalmas. beleértve rakétáknak a szárnyak alóli indítását is. Az „Albatrosz”-«nak tantermi gyakorlóberendezése is van. A gép katapultálással való elhagyásának oktatása a szimulátor segítségével történik. • Egy új termék, a lengyel gyártmányú G—1100 Dániel típusú sztereo lemezjátszó. A hi-fi minőségű készülék elektrodinamikus hangszedővel rendelkezik és nyomógomb nélküli, szenzoros kivitelű. Keresettségre számíthat a szocialista országok hasonló gyártmányai sorában. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) szakemberek véleménye szerint a nem is olyan távoli jövő lemezjátszói már nem tűs, hanem lézersugaras letapogatásúak lesznek, s megjelennek a 11,5 centiméter átmérőjű, 1,1 milliméter vastag minihanglemezek. amelyeknek mindegyik oldalán egyórás sztereo- hangfelvétel lesz rögzítve. Űj megfigyelések a koffein hatásáról A Manchesteri Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a koffein miként befolyásolja az emberi szervezetben a sejtek szaporodását. Erre a kísérletre annak felismerése után került spr, hogy a koffein genetikus mutációkat hoz létre bizonyos • mikroorganizmusokban. egyes növényeket pedig nagy koncentrációban el is pusztít, illetve megakadályozza sejtjeik osztódását. Az orvosi genetikai intézet kutatói egészséges felnőttek vénájából vett nyiroksejtek tenyészetén próbálták ki a.koffein hatását. A sejtek kóros változását csak olyan koncentrációval tudták elérni, amely a legerősebb kávéfogyasztó szervezetében sem jöhet létre (az emberi szervezetben egyébként is kb. 3,8 óra alatt csaknem teljes egészében elbomlik a koffein). A kísérletek tanúsága szerint a koffein természetes formában elfogyasztva nem okoz kárt az emberi sejtekben. Érdekes módon a nagy koncentrációjú (nyolc csésze kávé gyors elfogyasztásának megfelelő mennyiségű) koffein sokkal erősebben hatott a hők, mint a férfiak sejtjeire. Beszélgetés a meliorációról Szükséges rossznak mondják a meliorációt, azt a munkát, amellyel a talajok védelme, termőképességének javítása, a mezőgazdaságban használt eszközök hatékonyabb kihasználása elérhető. Természetesen sok pénzt lehetne megtakarítani az említettek mellőzésével, azonban különösen Bács-Kis-; kun megyében nélkülözhetetlenek az ilyen munkák. Különösen a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez, de ezen túl a homok termővé tétele és a mély fekvésű vizenyős, területek hasznosítása érdekében. Több mint tíz évvel ezelőtt készült kompiéi4 meliorációs terv a homokhasznosításra... A melioráció szerepe nagyobb és az elkövetkezendő években tovább növekszik, amit mutat az is, hogv évről évre több állami támogatást vehetnek ilyen célra igénybe az üzemek. Jelenleg mennyire tervszerű a meliorációs munka a megyében, a Dunántúli Meliorációs Vállalat miként látja el feladatát, s milyen gondok foglalkoztatják a vállalatot? Ezekről és még a megyei tervekről beszélgettünk szerkesztőségünkben Szűrszabó Dénessel, a Bács-Kiskun megyei tanács vb mezőgazdasági> és élelmezésügyi.osztály helyettes vezetőjével, valamint a Dunántúli Meliorációs Vállalat kecskeméti főmérnökségének vezetőjével, Csernyi Lajossal, és a műszaki vezetővel, Skultéti Bélával. — Tavaly július 1-én került át a főmérnökség Kecskemétre — kezdte a beszélgetést Csernyi Lajos. — Korábban is volt kapcsolat a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályával, a jobb együttes működés azonban ettől az időtől számítható. A megyei meliorációs igényeket mindenkor igyekeztünk teljesíteni. Tavaly december 18-ra befejeztük a munkát, úgy, hogy minőségi kifogás nem volt. A meliorációra kapott állami támogatást így teljesen felhasználta a megye. Decemberben az osztály- lyal közösen meghatároztuk azokat a feladatokat, amelyeket ebben az esztendőben Bács-Kiskun- ban el kell végezni. Megállapodtunk a munkák folytatásában, illetve újabbak megkezdésében. Egy beruházási okirat kerül kiadásra a keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezetnek. Itt a 4 millió forint értékű homokrónázást ' elkezdhettük. Deceftiber közepén 4, jelenleg pedig 14 gép dolgozik Kecelen. A megyei tanács — bár okirat még nem volt — úgynevezett ígérvényeket adott. Tehát 15 millió forint értékű munkába kezdhettünk januárban. A . bajai Augusztus 20. Tsz-ben, a kiskőrösi Kossuth, a lajosmizsei Almavirág és a tabdi Szőlőskert Szakszövetkezetekben talajjavító anyag szállítását végezzük. Ot BácsKiskun megyei mezőgazdasági üzemben láthattunk tehát a meliorációhoz. Valamennyi gépünk dolgozik január 3-tól. iMivel nemcsak Bács-Kiskunban, hanem Pest megyében is vannak feladataink, így teljesen kihasználjuk kapacitásunkat. — Mindebből kiderül, hogy a vállalat folyamatos munkáját a megyében biztosították. Ezzel egyben a megyei meliorációs tervek valóra váltását, év végéig történő befejezését is segítette a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. — Hogy ezek teljesüljenek — vette át a szót Skultéti Béla —, beruházási okiratokra van szükség. Ez pedig tervek alapján adható ki. Szerintem az a gond, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nincs ilyen meliorációs terve a beruházások indítására. A saját forrás nagysága, lehetősége a hitelkeret, ugyancsak bizonytalan- sági tényezők az év elején. — Ha feltételezhető, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nincs konkrét meliorációs tervük egy évre, vagy időszakra — ami egyébként csaknem elképzelhetetlen — akkor ez azzal járna, hogy a megyei tanács nem tudná összegezni és meghatározni a megyei meliorációs programot. Mi erről a véleménye Szűrszabó Dénesnek? — Hosszú távú programok ko-j rábban is készültek. Az 1970-es évek elején a ceglédi központban már dolgoztak ilyen terven. Vannak olyan jellegű munkák, amelyeket egy év alatt kell megvan lósítani, és ezután még a további - feladatok tervezése folyik. Ez azt jelenti például, hogy az egyik évben a tereprendezés, a következő-1 ben pedig a talajjavítás történik ugyanazon a területen. A munkák koncentráltságára törekszünk; ami egyébként a vállalatnak is kedvező. Ha például három évre adnánk ki egy 300 hektáros területet homokrónázásra, nem volna jó a vállalatnak sem, ugyaniá egyebek között háromszor kellene felvonulniuk ugyanarra a részre. Az üzemek egyébként előre meghatározó telepítési tervek szerint dolgoznak, aminek előfeltétele a tereprendezés, a talajjavítás stb., ebből következik, hogy ezt is megvalósítják. Előfordulhat egykét üzemben, hogy pénzügyi ne- ' hézségek miatt halasztják az ilyen beruházást. Azonban álta4 lánosítani nagy hiba lenne, mert éppen az a jellemző, hogy a megyében tervszerűen valósulnak meg a meliorációs munkák. — Pest megyében az éves meliorációs munka tervdokumentációja már január 2-án rendelkezésünkre állt — jegyezte meg Skultéti Béla. — Bács-Kiskunban nem így van? — Nem azt mondom, hogy nincsenek tervek, hanem az a gond, hogy az idei 60 millió forint értékű munkából, amelyre igény lenne a megyében, csupán 15 millió forint értékűre van ígérvény. Még csak nem is beruházási okirat — válaszolt a műszaki vezető. — Ügy tűnik, mintha ezzel nem lenne elégedett a vállalat, nem érezné biztonságban magát, nem tartaná elég garanciának a megyei tanács ígérvényeit. — Pontosan 15 millió 72 ezer forint, amit még a múlt évben kiadtunk ahhoz, hogy a vállalat folyamatosan tudjon dolgozni — mondotta Szűrszabó Dénes. —• Ezenkívül még 22 millió forint állami tárpogatási összeget osztottunk szét 19 gazdaság között. Ez már több, mint 37 millió forint. Vagyis az év végéig számítható teljes meliorációs állami támogatásnak felét kiadtuk az üzemeknek. A többit azért nem, mert számítunk még további összegekre, s ez módosíthatja a munkákat. Ha ez okoz gondot a vállalatnak, akkor véleményem szerint belső szervezési hiányosságokra vezethető vissza. — A VI. ötéves terv időszakában a komplex melioráció kerül előtérbe Bács-Kiskunban — véf- lekedett Csernyi Lajos. — Ennek tervét kellene kicsit nagyobb ütemben elkészíteni. — Most egy újabb területre irányítjuk a „reflektort", vagyis miután az osztályvezető-helyettes elmondta azt, amiről a főmérnökség vezetői egyébként tudtak... váltsunk témát.. .7 Legyen Szűrszabó Dénesé a szó: — Tavaly ősszel a MÉM—NAK talajtani és meliorációs osztályának, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának részvételével megbeszélést tartottunk, ahol a területi főmérnökség vezetője is ott volt — mondotta ' az osztályvezető-helyettes. — Ismertettük a megye VI. ötéves tervi meliorációs programját. Az elképzeléseink egyetértésre találtak. a Ekkor a Duna menti, a Mohácssziget komplex meliorációját ugyancsak vázoltuk. Az utóbbi tanulmánytervei is elkészültek. A Mohács-szigeten 35 ezer hektáron történik melioráció. Márciusban kerül sor a Baranya megyei tanáccsal és a szigeten gazdálkodó egységekkel a tervek egyeztetésére. Arról is szó volt a tanácskozáson, hogy 1985-ig Tisza menti meliorációs programot akarunk megvalósítani, amelynek ugyancsak készen van a tanulmányterve. A nem komplex meliorációs program keretében évente 2—3 ezer hektáron kerül sor talajjavításra stb. Megkezdődtek a tárgyalások az úgynevezett (Bácskai komplex vízrendezési’ tervről is. — Ami elhangzott, arról tud a vállalat, és ön is Csernyi elvtárs. Tehát tájékozottak a Vl. ötéves tervben megvalósuló megyei programról. Azt is természetesnek tartom, hogy mindenre, a beruházd? megkezdése előtt három- nésyi évvel ,mmj íkésgjüneií pontos kivitelezési tervek. Elegendő, ha , még .csak tervvázlatok állnak .rendelkezésükre és a munkák megkezdése előtt egy-két esztendővel korábban készíttetik el az üzemek a dokumentumokat. — El kell ismernem, hogy elkészültek az említett programok, tanulmánytervek — válaszolt Csernyi Lajos. — Az is igaz, hogy a vállalatunknak az a fontos, hogy tudomást szerezzünk a beruházás megkezdése előtt néhány hónappal az elvégzendő feladatokról. A megyének és a vállalatnak egyaránt érdeke, hogy a melioráció folyamatos legyen. — Arra is utaltak korábban, hogy Pest megyében másként, mintha jobban szerveznék és irányítanák izeket a munkákat. — Őszintén meg kell mondanom, hogy ott sincs másként, mint Bács-Kiskunban. Pest megyei öt kiemelt szövetkezetnek nyitották meg az állami támogatási keretet. A kisebb munkákra évente — a meliorációs állami támogatást figyelembe véve — adják a megrendelést. — Nem kell attól sem tartania a vállalatnak, hogy az év utolsó hónapjaiban kell a munkák nagyobb részét elvégezni Bács-Kiskunban? — Korábban előfordult ilyen, elsősorban a vállalat hibájából, szervezési fogyatékosságok miatt.' Például Kunbaján, 1978-ban még szilveszterkor is dolgoztunk... — válaszolt Skultéti Béla. — Hozzá kell tennem, hogy nem könnyű feladat a vállalat folyamatos munkájának biztosítása — vette át a szót Szűrszabó Dénes. — Érthetően az üzemek arra törekednek, hogy a mezőgazdasági termelést fejlesztő munkák, tehát a melioráció a gazdálkodást ne zavarja. Természetes, hogy vannak olyan időszakok és területek, ahol az említetteket figyelembe véve a vállalatnak nagyobb szervezettséggel, alkalmazkodással kell tevékenységét irányítani, hogy eleget tudjon tenni a saját és a mezőgazdasági üzemek érdekeinek is. — A beszélgetésünk elején arról volt szó, hogy Kecskeméten van már a főmérnökség központja. Bizonyára ez is hozzájárul'' majd a későbbi „összehangoltabb munkához: Ezenkívül még mi indokolta az áthelyezést? — A főmérnökség korábban is főként Bács-Kiskunban dolgozott — említette Szűrszabó Dénes. — A meliorációs munkájuk nagyobb részét itt csinálják. Az üzemekkel való szoros kapcsolattartás is megvalósulhat. Másrészt a meliorációs vállalatok átszervezése folyik napjainkban. Ebben szerepelt a ceglédi telephely megszüntetése. Hasznosnak, ésszerűnek tartjuk, hogy Kecskemétre költözhetett. A vállalatnak a megyében folyamatos, sok és jelentős munkája lesz az elkövetkező esztendőkben. Elmondom még, hogy a megyei AGROBER Vállalat a jövőben egyre jobban bekapcsolódik a meliorációs munkák tervezésében, s az itt dolgozó szakemberek ellátják az ilyen jellegű munkák műszaki ellenőrzését is. — A megye vezetőinek sokat köszönhetünk a leendő kecskeméti központ létrehozásában — folytatta Csernyi Lajos. — Jelenleg ideiglenes irodákban dolgozunk, azonban e félév vége felé elkészül a Mártírok utcában az új telephelyünk. Itt szervizüzemünk is lesz, ahol gumikerekes gépeket, traktorokat lehet javítani. A nagyobb, lánctalpas erőgépek javítása továbbra is Kecelen történik. " Ä meliorációs ~váltatdtok átszervezéséről telefonon érdeklődtem a Mezőgazdasági éí Élelmezésügyi Minisztériumban. Dr. Zsombokos Gyula, a mezőgazdasági főosztály munkatársa a következőket mondotta: — Az átszervezés két lépcsőben valódul meg. Az első január 1-vel záródott. A Dunántúli Meliorációs Vállalatot a Dél-somogyi Állami Gazdasághoz, a Tiszántúlit pedig a Szarvasi Állami Tangazdasághoz kapcsoltuk. Az átszervezés alapvető célja az, hogy a vállalatok jobban tudjanak alkalmazkodni a fokozódó meliorációs igényekhez, eleget tudjanak'tenni feladataiknak. Ezt segíti a földrajzilag új elhelyezésük, valamint a szervezeti változások. ' w — Szó van arról is, hogy kecskeméti központtal létrejön még egy harmadik meliorációs egység? — A jelenlegi helyzetet még átmenetinek kell tekintenünk,, ugyanis a teljes átszervezés március 31-én zárul. Szakmai, közgazdasági felmérések, megbeszélések történtek eddig, s természetesen a lehetőségek között szerepel egy ön által említett egység létrehozása is. A döntésig még részletesen fel kell tárni, hogy mennyire indokolt ez, milyen gazdasági, szervezési haszna lenne ennek a Duna—Tisza közén. Csabai István BULGÁRIA Gépek, gyárberendezések afrikai országokba a bolgár AGROKOMPLEXT vízművek, völgyzáró gátak és meliorációs üzemek terveit is szállítja az érdeklődőknek. A vízellátási rendszert például bolgár tervek alapján építik ki Algériában. Hasonló segítséget nyújtanak Líbiának. A már működő afrikai üzemekben bolgár mérnökök, agronómu- sok, orvosok, pedagógusok dolgoznak, hogy ottani barátaikkal közösen számolják fel mielőbb a gyarmati örökség jiátrányalt. I.egtöbben közülük Angolában, Mozambikban és Nigériában működnek. Az egy évtizede egyre gyümölcsözőbbé váló gazdasági kapcsolatok eredményeként ma már több bolgár—afrikai közös vállalat is működik ezekben az országokban: ilyen például a GLOBFISH és az AfROCOM- MERCE bolgár—nigériai társulás. NYOLCVAN TONNA GYAPOT MEGTAKARÍTÁSA . • A Magyar Pamutipar Gyár 1980-ban hétezer tonna fonal és tizen- kilencmillió négyzetméter szövöttáru gyártását tűzte ki feladatául. A fonal alapanyagát, a gyapotot olyan tisztítási módszerekkel dolgozzák fel, amely évente nyolcvan tonna megtakarítást eredményez. A bolgár ipar korszerű termékeinek szerte a világon nagy á keletjük, de különösen nagyra becsülik mind ezeket, mind a bolgár szakemberek segítségét a fejlődő országokban. Az egyre bővülő kétoldalú kapcsolatok Afrika sok államában járultak hozzá a modem ipari és mezőgazda- sági termelés megalapozásához. Bulgária ugyanis nemcsak -gépeket szállít afrikai partnereinek, hanem komplett gyárberendezéseket is. Részt vállal ezenkívül az afrikai szakemberek középes felsőfokú képzésében. A „kulcsrakész” bolgár üzemek egész sora működik már Afrikában: Tanzániában bőrgyárak, Nigériában textilgyárak —, de a könnyűipari üzemeken kívül élelmiszeripari, energiagazdálkodási, nehézipari gépeket felszereléseket, gyárakat is szállít Bulgária afrikai partnereinek. Az agrár—ipari központok, baromfikombinátok tervei mellett it. A
