Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

1980. március 29. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ MSZMP XII. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA eszmei, politikai és cselekvési egységének szilárdításához, erő­södjék1 szemléletformáló és nevelő jellege. A pártokitatásban, az egyeteme­ken és főiskolákon, valamint a középfokú iskolákban javuljon a marxista—leninista képzés, a vi­lágnézeti nevelés. Fontos feladat a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom tapasztalatainak megismertetése. Az Oktatás jelentősége a tudo­mányos, technikai haladás fel- gyorsulásával mindinkább növek­szik, társadalmi, gazdasági előre­haladásunknak egyik legfonto­sabb tényezője. Változatlanul kap­jon elsőbbséget az (általános isko­la fejlesztése. További erőfeszíté­seket kell tenni, hogy a tanulók tankötelezettségi időn belül vé­gezzék él a nyolc osztályt. A kö­zépfokú oktatás eredményesebben feleljen meg a korszerű szak­munkás- és szakemberképzés igé­nyeinek. . Az általános műveltsé­A Magyar Szocialista Munkás­párt a munkásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja. Eredményesen tölti be vezető sze-' írepót társadalmunkban, egységes, tömegbefolyása erős. A magyar nép bizalommal elfogadja, ma­gáénak tekinti, követi politikáját, és elismeri, értékeli a kommu­nisták áldozatkész, odaadó mun­káját. A part tevékenységét a nép szolgálatának tekinti. Ez nagy felelősséget hárít a szocializmus építésének irányításában. Fejlődésünk alapkövetelménye a párt vezető szerepének, a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának és kapcsolatainak további erősí­tése. A vezető szerep erősítésének most különösen a határozatok cél­irányosabb, következetesebb meg­valósításában kell kifejeződnie. Ennek megfelelően a párt mun­kája a határozatok egységes ér­telmezésére, a végrehajtás meg­szervezésére, a tömegek mozgósí­tására összpontosuljon. Fokozni kell minden pártszervezet kezde­ményezőkészségét a fejlődéssel együttjáró ellentmondások feltá­rásában, a feladatok megoldási le­hetőségeinek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó okok megszüntetésében, , Aj párt egységét a követelmé­nyekhez igazodóan folyamatosan meg kell újítani. Ennek útja a párton .'belüli nyílt eszmecsere, a különböző vélemények szembesí­tése, a hibás nézetek bírálata, a párt álláspontjának kifejtése és érvényesítése. Pártunk a jövőben sem engedi meg, hogy politikáját akár a dogmatizmus, akár a revi- zionizmus irányában eltorzítsák. Az elvekben, a feladatokban való egyetértést követnie kell az egy­séges cselekvésnek. A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhetetlen feltétele a meg­gen túl adjon olyan szakmai alap- ismereteket, amelyek más, rokon területeken is viszonylag köny- nyen hasznosíthatók. A felsőfokú képzés igazodjék jobban a társa­dalom, a népgazdaság szükségle­teihez. Meg kell határozni az is­kolarendszer távlati fejlesztési irányait. Minden oktatási formában nagy gondot kell fordítani a tehetségek felkarolására, segítésére. Fontos társadalmi, politikai feladat a munkás- és parasztgyermekek ta­nulásának módszeres támogatása. A felnőttoktatás, a rendszeres to­vább- és átképzés jobban igazod­jék a .műszaki haladáshoz, a tár­sadalmi és népgazdasági szükség­letekhez. Előrehaladásunknak elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelő­dés egyre inkább váljék társadal­mi üggyé. Több gondot kell for­dítani az olvasás, a művelődés iránti igények felkeltésére és ki­) ' alapozott, jó határozatoknak, nö­veli a párttagság felelősségét, se­gíti a döntések, végrehajtását. Le­hetővé teszi a különböző nézetek 1 kifejtését pártszerű keretek kö­zött, a bírálatot és az önbírálatot, amely óvja, védi a pártot az ön­elégültségtől, a hibáktól, és erő­síti a párttagok munkájának, ma­gatartásának kommunista voná­sait. Pártunkban a döntés a párt- alapszenvezetek és a választott testületek kollektív feladata. A döntések minden párttagra köte­lezők, a végrehajtásban érvénye­síteni kell a személyes felelőssé­get. Minden tisztségviselő, min­den párttag álljon ki a demokra­tikusan hozott határozatok mel­lett, bajtsa végre őket, és munka­helyén, környezetében mindent te­gyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt belső éle­tét, munkastílusát, növelni a párt- munka mozgalmi jellegét. Határo­zottan fel kell lépni a formális vonások, a felesleges párhuzamos­ságok, a hivatalnoki munkamód­szer ellen. A. pár telten őrzés jobban segítse a politika megvalósítását, az adott terület helyzetének hiteles felmé­rését, a hibák forrásainak feltá­rását, ,é's a munka megjavítását célzó javaslatok kidolgozását. A párt valamennyi választott testü­letének és szervezetének növeked­jék a felelőssége a végrehajtást akadályozó okok feltárásában és megszüntetésében. Növelni kell a vezetőkkel szem­ben támasztott követelményeket. Legyen tervszerűbb a kádermun­ka, növekedjék a vezetők felelős­sége a káderek kiválasztásában, felkészítésében, előléptetésében, cseréjében. Vezető posztokon csak politikai, szakmai, vezetési köve­telményeknek megfelelő, ráter­elégítésére, e területen is serkent­ve az öntevékeny társadalmi köz­reműködést; Ápoljuk anyanyel­vűnket, értékes történelmi hagyo­mányainkat. A -kulturális területen dolgozó kommunisták hassanak oda, hogy az irodalom és a művészetek a maguk sajátos eszközeivel foko­zottan támogassák és szolgálják szocialista céljaink megvalósítá­sát. Jobban kell támogatni á való­ságot tükröző, a máról szóló, szo­cialista eszmeiségű, értékes mű­vészi alkotásokat. Nem szabad te­ret engedni az antihumátius, a szocializmussal ellenséges törek­véseknek ; az anti marxista néze­tek részesüljenek határozott elvi bírálatban. A jövőben is teret kell adni a szabad alkotómunkának, az előremutató kezdeményezések­nek és kísérleteknek. Az alkotó- műhelyek és a helyi szervek to­vábbra is kívánatos önállósága pá­rosuljon nagyobb felelősséggel. mett személyek dolgozzanak. A társadalom érdeke azt követeli, hogy a megérett káderkérdéseket idejében oldják meg. Változatlan elvünk és gyakorlatunk, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölt- het. A megítélés mércéje pártta­gok és pártonkívüliek esetében egyaránt a végzett munka legyen. Bátrabban kell előléptetni a (Ve­zetésre alkalmas fiatalokat. A ta­pasztalható szubjektivizmus le­küzdése megköveteli a kádermun­ka demokratizmusának erősítését, a vezetői munka és magatartás társadalmi ellenőrzésének fokozá-- sát, a választott testületek, tár­sadalmi szervek döntési, illetve véleményezési jogának következe­tesebb érvényesítését. Pártunk a XI. kongresszus óta eltelt időben egészségesen fejlő­dött. A párt taglétszáma 754 ezer­ről 812 ezerre nőtt. A párttagság­nak több mint fele jelenlegi fog­lalkozása, háromnegyed része pe­dig eredeti foglalkozása szerint munkás vagy paraszt. Pártunk erejének egyik nagy forrása, hogy soraiban tömöríti a társadalom különböző nemzedékeinek leg­jobbjait. A tagfelvételi munka alapköve­telménye, hogy a dolgozók leg-' jobbjai kerüljenek a párt sorai­ba. Az utánpótlásnak változatla­nul legfőbb bázisa a nagyüzemi munkásság. Javítani kell a párt­taggá nevelést a termelőszövetke­zeti parasztok, az egyetemi, főis­kolai hallgatók között.' Növeked­jék a fiatalok és a nők aránya. Kívánatos, hogy az értelmiségiek és az alkalmazottak közül is ve­gyék fel a pártba az arra méltó­kat. A szakszervezetek fontos fel­adata, hogy képviseljék .tagságuk és a dolgozók egyes rétegei­nek érdekeit a vállalatok vezető­sége és az állami szervek előtt. Védjék a dolgozók törvényben biztosított jogait, szorgalmazzák a munkafeltételek és -körülmények javítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet tagságuk politikai neve­lésére, szakmái és általános mű­veltségének gyarapítására. Az üzemi demokrácia fórumainak tartalmas működtetésével bizto­sítsák, hogy a dolgozók vélemé­nyükkel, javaslataikkal érdemi módon hozzájárulhassanak a munka megjavításához, fokozód­jék részvételük a vezetésben. A szakszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, le­gyenek aktívabb szervezői a szo­cialista munkaversenynek és bri­gádmozgalomnak, alakítsák to­vábbfejlesztésük .irányait, ezzel is törekedjenek a formális vonások csökkentésére.. Segítsék a munká­hoz való' szocialista viszony, a közösségi szellem, a munkafegye­lem erősödését. Lépjenek fel a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítéséért, a káros egyenlősdivel szemben, A KISZ megtisztelő feladata, hogy mozgósítsa tagságát, az egész magyar ifjúságot a tanulásban és a szocialista építőmunkában való helytállásra, nevelje hazafias és internacionalista kötelezettségei­nek teljesítésére. Ápolja és erő­sítse a forradalmi szellemet. Ha­tározottan küzdjön az, ifjúság so­raiban is fellelhető helytelen né­zetek és' magatartás, a közömbös­ség ellen. A növekvő követelmé­nyekhez igazodva, a különböző rétegek és korosztályok sajátossá­gait figyelembe véve fejlessze mun­kastílusát. Erősítse munkájának mozgalmi jellegét, szüntesse . meg a bürokratikus, vonásokat. Fordít­son nagyobb gondot a dolgozó fia­talok, köztük a munkásfiatalok körében a politikai és szervező tevékenységre. Az ifjúkommunis­ták legjobbjait készítse fel a párt­tagságra. A pártszervek és -szer­vezetek fordítsanak nagyobb gon­dot a KISZ munkájának irányí­tására és segítésére. A Magyar Úttörők Szövetsége a jövőben is vállaljon részt a gyer­mekek neveléséből, szervezze kö­zösségeiket, segítse az iskolai ok­tatást és az úttörőmozgalomból ki­kerülő fiatalok beilleszkedését az ifjúsági szövetség munkájába. A Magyar Nők Országos Taná­csa a társadalmi és tömegszerve­zetekkel együttműködve tovább­ra is kísérje figyelemmel a nők társadalmi helyzetének alakulá­sát, egyenjogúságának érvényesü­lését, vegyen részt a munkahelyi, lakóterületi szociális, kulturális, gyermek- és családvédelmi fel­adatok megoldásában. Bátrabban éljen javaslattevő és véleménye­ző jogával. * • A mezőgazdasági, a fogyasztá­si és az ipari szövetkezetek or­szágos tanácsai és területi szövet­ségei nyújtsanak nagyobb segít­séget a hatékonyabb gazdálkodás megszervezéséhez. Képviseljék a szövetkezetek és tagjaik érdekeit, javítsák a szövetkezetek együtt­VI. A párt- és tömegszervezetek ' működését, segítsék a demokrácia ’ fejlesztését. Erősítsék a társadal­mi és a szövetkezeti érdekek össz­hangját. A Hazafias Népfront-mozgalom, amely a párt szövetségi politiká­jának, a szocialista nemzeti össze­fogásnak átfogó kerete, töreked­jék arra, hogy tovább szélesedjék a közéletben részt vevők köre, el­sősorban a lakóterületeken. Moz­gósítson az országos és a helyi feladatok megoldására. Bizottsá­gai vállaljanak még nagyobb sze­repet a város- és községpolitikai tervek kidolgozásában és megva­lósításában. A jövőben is teremt­senek fórumot társadalmi életünk legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához.- m nemzetközi Korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. A kommunista és munkáspártok következetesen képviselik a mun­kásosztály és más dolgozó osztá­lyok napi érdekeit és forradalmi céljait, az emberi haladás egyete­mes ügyét. A Magyar Szocialista Munkás­párt a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján folytatja nemzetközi te­vékenységét. Cselekvő részt vál-’ lal a kommunista mozgalom egy­ségének elmélyítését, a közös cé­lok elérését szolgáló akciókban. A jövőben is tevőlegesen hozzájárul az európai kommunista és mun­káspártok berlini értekezletén meghatározott közös feladatok végrehajtásához. Pártunk megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az együttműködés erősítésére a nemzetközi kommu­nista mozgalom legtapasztaltabb osztagával, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, a testvéri szocia­lista országok kommunista és munkáspártjaival. Szolidáris a tő­kés és fejlődő országok kommu­nistáinak osztályküzdelmével, minden lehetséges területen fej­leszti velük az együttműködést. Pártunk abból indul lei, hogy a. marxizmus—leninizmus élő. fejlő­dő, a kommunista és munkáspár­tok tapasztalataival szüntelenül gazdagódó tudományos elmélet. Minden kommunista párt joga és kötelessége, hogy a szocialista forradalomnak, a szocializmus építésének általános törvénysze­rűségeit önállóan, alkotó módon, saját harcának kohkrét nemzeti és nemzetközi feltételeivel s kö­vetelményeivel összhangban al­kalmazza. Elveink tisztaságának, a nem­zetközi kommunista .mozgalom egységének védelmében mindén esetben következetesen harcolunk az álforradalmi tendenciák, a mar­xizmus—leninizmus jobboldali és .baloldali" torzításai, a szakadár törekvések ellen. A kommunista és munkáspártokkal, minden más haladó erővel együtt szembeszál- lunk az antikommunizmus és a szovjetellenesség régi és új meg­jelenési formáival. Határozottan harcolunk a maóizmus ellen, amely nyíltan támogatja az im­V • A párt tevékenysége perialisláknak a Szovjetunió, a szocialista országok, a kommunis­ta pártok ellen irányuló ideológiai és politikai hadjáratát. Pártunk továbbra is arra törek­szik, hogy nemzetközi politikai te­vékenységével hazánk felemelke­dését, s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizal­mát, és számíthat a világ forradal­mi, haladó erőinek támogatására. Tudatában vagyunk annak, hogy pártunk, szocializmust építő né­pünk a nemzetközi színtéren a jövőben is az eredményes hazai munkával fejtheti ki a legnagyobb hatást. A kongresszus az- elmúlt .öt év mérlegét megvonva úgy véli, hogy mind az eredményekben, mind a fogyatékosságokban tükröződik a párt vezető testületéinek, végre­hajtó szerveinek és tagságának tevékenysége. Szükségesnek tart­ja minden szinten a munka kri­tikus és önkritikus vizsgálatát, a végrehajtás megjavítását. A kongresszusi felkészülés idő­szakában és a kongresszusi vitá­ban számos olyan jó javaslat is elhangzott, amely nem igényli a párt legfelsőbb fórumának a dön­tését. Sokan, párttagok1 és párton­kívüliek. levélben juttatták el ész­revételeiket a területi és a köz­ponti pártszerveikhez. Gondoskod­ni kell róla, hogy ezeket a javas­latokat az illetékes pártszervek munkájukban hasznosítsák. A kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozók széles körű murvk a verseny-mozgal óm­mal, felajánlásokkal és új mun­kasikerekkel köszöntik hazánk felszabadulásának 35. évforduló- ját. A kongresszus mély meggyőző­dése. hogy pártunk, népünk sike­resen megoldja az előttünk álló időszak feladatait. Felhívja a párt tagjait, a munkásosztályt, a ter­melőszövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, dolgozó népünket, hogy a kongresszusi határozatok teljesítésével, a párt politikájának megvalósításával járuljanak hoz­zá céljaink valóra váltásához. A kongresszusi határozatok végre­hajtása adjon újabb lendületet a szocializmus építésének hazánk­ban. (MTI) VISSZHANG VISSZHANG VISSZHANG Ne szakadjunk el a munkásoktól — Ha azt mondom: nagyon igaz és alapjaiban helyes, amit beszámolójában a Központi Bi­zottság az értelmiségnek a tár­sadalomban betöltött szerepéről megállapított,' ezzel, ugye, nem találtam ki semmi újat — tárja szét kezeit, mosolyogva dr. Kardos András, a kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács igazgatási osztályve­zetője. — Pedig e négy mondat­nál tömörebben, frappánsabban aligha lehetne összefoglalni az egyébként bonyolult kérdés lé­nyegét. — Én úgy érzem, és ■ emlék­szem, a városi pártértekezleten is felvetődött, hogy az értelmiség általános megítélése az utóbbi években egyre kedvezőbb. Ugyan­akkor mintha felerősödött volna valamiféle értelmiségellenes köz­hangulat, különösen az üzemek­ben. s egyés intézményekben, mi­szerint gazdasági bajainkért, a társadalmi visszásságokért, első­sorban a vezetők a hibásak és felelősek. Ez rossz, mert demo­ralizál, és nem visz előre sem­milyen ügyet, márpedig csak együttes erővel lehet jobb ered­ményeket elérni. És amire leg­inkább vigyáznunk kell: ne sza­kadjunk el az emberektől, a mun­kásoktól ... — Kádár János beszámolójá­ban elhangzott, hogy .........foko­z ottan igényeljük és biztosítsuk az értelmiség részvételét a szó- cializmus építésében és a köz­életben.” . — Sajnos, az értelmiségi réteg túlnyomó része hiányzik a köz­életből, jóllehet ott. volna a helye. Azt hiszem, valahogy nem érzik fontosnak, nem becsülik ezt a fel­adatot. Reméljük, az oktatási re­form eljut egyszer a felsőfokú tanintézetekbe is; az egyeteme­ken és főiskolákon kellene ugyan­is sokkal, de sokkal intenzíveb­ben nevelni a fiatalságot a köz- életiségre. Más dolog, hogy a pályakezdőkre is jobban oda kell figyelni, gyorsabban, tudatosab­ban kellene megnyerni őket en­nek a szép hivatásnak, s nem hagyni, hogy az egyéni érvénye­sülés kösse le minden energiá­jukat. K. F. A béke óhajtasa egyértelműen megfogalmazódott Dr. Mészáros Károly kanonok­kal Baján, a főplébániai hivatal­ban beszélgettem. A Hazafias Népfront megyei elnöksége kere­tében működő katolikus békebi­zottság elnökétől arról érdeklőd­tem, hogy mi a véleménye a kong­resszusiról, mi volt eddig rá leg­nagyobb hatással. — A kongresszus megrendezése külsőségeiben is imponáló — mon­dotta. — Kádár János beszéde igen reális volt, nem szépítette az ország helyzetét, beismerte a hi­bákat és beszélt a figyelemremél­tó eredményekről is. Ezt nagy do­lognak tartom. Engem különösen megragadott a beszámolónak a mezőgazdasággal foglalkozó ré­sze. Az agrártermelés új iparrá változott hazánkban. Az MSZMP megelőzte korát, amikor is úgy ha­tározott, hogy a földet társadal- masítani kell, mert felismerte, hogy csak ily módon oldható meg a nagyüzemi termelés. Különösen nagy jelentőségű, hogy mindezt akikor tette, az 1960-as évek ele­jén, amikor nagy gépek még alig voltak a mezőgazdaságban. . Sze­rintem társadalmasítás nélkül igazságot tenni, a termékeket jól elosztani nem lehet. Nagyon szép vonásnak tartom, hogy a földmű­velésből élők elérték az iparban dolgozók életszínvonalát. — Fontosnak tartom, hogy a kongresszuson ismét elhangzott, hogy hazánk mindent megtesz az enyhülés érdekében. A béke óhaj­tása, a békés egymás mellett élés a szomszédos országokkal, a világ népeivel a magyar politikának eddig is alapja volt és örülök, hogy most a kongresszuson ez is­mét világosan és egyértelműen megfogalmazódott. Én úgy látom, folytatódik \a korábbi politikai irányvonal és továbbra is jó lesz az együttműködés az állam és az egyház között. Olcsóm takarékosan A megye mezőgazdasági üze­meiben tevékenykedő vezetők és dolgozók egyaránt örömmel veszik tudomásul, hogy a kongresszuson előtérbe került a mezőgazdaság és a beszámolókban, hozzászólások­ban ennek az ágazatnak a fejlesz­tését sürgetik. Jónás Dániel, a császártöltési Kossuth Termelő- szövetkezet elnöke ugyancsak ezt tartja az egyik legfigyelemremél- tóbbnak, valamint azt, hogy ki- csendül az optimista hang is, a ne­héz gazdasági körülmények elle­nére megvannak a lehetőségek az előrelépéshez. — Megfontolt, mérsékelt, de ha­tározott fejlődés előtt áll a mező- gazdaság. Termelésünket úgy kell növelni, hogy termékeink gazda­ságosabbak legyenek, olcsóbban állítsuk elő — mondotta. — Ez számunkra azt jelenti, használjuk ki azokat a lehetőségeket, tartalé­kokat, amelyekre eddig nem fi­gyeltünk, vagy éppen nem voltunk rákényszerülve a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. Takaré­koskodnunk kell géppel, energiá­val egyaránt, de számolni is, még­pedig úgy, nehogy a levés többe kerüljön, 'mint a hús, vagyis a megtakarítás üzemi és népgazda­sági szinten is igaz, valódi érték legyen. Mi ennek figyelembevételével határoztuk' el egyebek között a tőzeg fűtőanyagként való felhasz­nálását Igaz, ehhez kell mintegy 13 millió forint értékű beruházás, ami viszont .3—4 év alatt megté­rül. Arról van szó, hogy a barom­fitelepünkön eddig olajjal fűtöt­tünk, évente mintegy hatezer ton­na olajat használtunk. Egy kilo­gramm baromfihús előállítási költségét 2 forinttal növelte a fű­tési kiadás. Nagy tőzegtelepünk van és ezt a szerves anyagot el­égetjük, ezzel fűtünk. A jövőben már 40 fillérre csökken az egy kilogramm hús előállításához szükséges fűtési költség. Ez éven­te 3—4 millió forint megtakarí­tást jelent a szövetkezetben. De ennél is nagyobb jelentőségű, hi­szen úgy tűnik az üzemanyagár­emelkedés nem áll meg. Megta­láltuk azt a módszert, amellyel a tőzeget teljesen gépesített módon tudjuk elégetni. A tőzeghasznosí- tás iránt a szomszédos gazdaságok is érdeklődnek, többen szeretnék alkalmazni eljárásunkat, olcsó, hosszú távra megoldja energia­gondunkat. Cs. I. „A politikai egység a fejlett szocialista társadalom további építésének fő forrása” A kongresszus napjaiban a kül­földi sajtó végig élénk érdeklő­déssel kísérte a magyar kommu­nisták tanácskozását. Az aláb­biakban a lapvéleményekből idé­zünk. , MOSZKVA A Pravda különtudósitóinak jelentése alapján számol be pén­teken reggel arról, hogy befe­jeződött az MSZMP XII. kong­resszusa. Az SZKP KB lapja el­ső oldalán közli Leonyid Brezs- nyev Kádár Jánoshoz intézett üdvözlő táviratának szövegét. ■ A Pravda a kongresszus befe­jezéséről írva megállapítja: a ta­nácskozás rendkívül nagy fontos­ságú esemény volt. megmutatta a párt és a nép egységét, bizo­nyította. hogy a magyar kommu­nisták hűségesek a marxizmus— leninizmus, a proletár interna­cionalizmus elveihez. A Pravda Magyarország külpo­litikájának alapvető feladatait Púja Frigyes külügyminiszter felszólalása alapján ismerteti. A lap budapesti tudósítása részletesen ismerteti Kádár Já­nos zárszavát is. Kiemeli: a kongresszus elétnezte az elmúlt időszak eredményeit, megvitatta és kijelölte*a távlatokat, megha­tározza a fejlett szocialista tár­sadalom építésének új feladatait. Különtudósftásban foglalkozik pénteken a kongresszus esemé­nyeivel a Szovjetszkaja Kultúra. PRÄGA A csehszlovák lapok vezető helyen és nagy terjedelemben foglalkoztak az MSZMP XII. kongresszusának eseményeivel, és bőven ismertették azt a beszé­det. amelyet Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára mondott a Székesfe­hérvári Könnyűfémműben tar­tott barátsági és szolidaritási gyűlésen. BERLIN Az NDK rádiója és televíziója Kádár Jánosnak, az MSZMP XII. kongresszusán elhangzott zársza­va és az elfogadott határozat kapcsán csütörtökön megállapí­totta, hogy „a pártnak a vitában kifejezésre jutott politikai és szer­vezeti egysége a fejlett szocialis­ta társadalom további építésének fő erőforrása Magyarországon”. Kiemelte: Kádár János megerő­sítette Magyarország elhatáro­zottságát, hogy a jövőben is a Szovjetunió és a Varsói Szerző­désben tömörült országok hűsé­ges szövetségeseként tevékenyke­dik. HAVANNA A Granma, a Kubái KP köz­ponti lapja, a Prensa Latina hír- ügynökség jelentése alapján szá­molt be a kongresszusi felszóla­lásokról. A Juventud Rebel de, a kubai KISZ lapja statisztikai összefog­lalást közölt a kongresszusi kül­döttek életkor és foglalkozás szerinti Összetételéről. BÉCS Az osztrák televízió részleteket közölt Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első .titkárának a kongresszusi zárszavából, majd hangoztatta: Magyarországon az elkövetkezendő években a gazda­ság stabilizálását kívánják előny­ben részesíteni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents