Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 29 HÁZUNK TÁJA A juht artás Érdekességnek tűnhet, hbgy a nagyobb gazdasági állatok közül juhból tartanak legtöbbet a vilá­gon. A legutóbbi években a Szov­jetunió, az Amerikai Egyesült Ál­lamok, számos dél-amerikai ál­lam, valamint a szavanna övezet országai nagyarányú terveket dol­goztak ki az igénytelen állat to­vábbi elterjesztésére. Így nem két­séges, hogy a közeljövőben szá­muk eléri a 2 milliárdot. A magyar mezőgazdaság is szá­mol a juhtenyésztés előnyeivel, nem kell a régmúltba visszamen­ni, hogy emlékezzünk a puszta ké­pével szorosan összefonódó juhász­ra és nyájára. Az iparosodó ter­mesztés terjedésével ezekről a te­rületekről mindinkább kiszorul­nak a nyájak, ennek ellenére év­ről évre gyarapszik állományuk. A nagyobb gazdasági állatfajok között jelenleg a juh mutatja a legnagyobb szaporodást. A me­gyében számuk 300 ezerre tehető, ennek jelentős hányadát a ház körül tartják. Népgazdasági jelentőségéről el­mondható, hogy szőrköntöse, azaz gyapja egyike a szövőipar legbe­csesebb nyersanyagainak. Hiába állított elő az utóbbi évtizedekben meglepően értékes műszálakat a vegyi technika, hiába nemesítet­ték a kiváló rostokat nyújtó növé­nyeket, mégis a finomabb gyapjú velük szemben megőrzi előnyét. Egy-egy juhról a testnagyság és- a bunda tömöttsége szerint 1—3 kilogramm gyapjú nyírható. A bőrével összefüggő prémjéből bundabéléseket, subákat, meleg mellényeket, sapkákat készítenek, melyek a legmostohább teleken is megfelelő védelmet biztosítanak viselőjüknek. Húsa a mi éghajlati viszonyaink között a városi lakosság körében kevésbé elterjedt. Ezzel szemben a franciák, angolok, a mediterrán és balkáni népek igen sok juhhúst fogyasztanak. Ahogy a tőlünk ke­letre élő szlávok, valamint a mo­hamedánok is főképpen juhhússal táplálkoznak. A juhhús száraz­anyag tartalmában elhagyja a ha­sonló minőségű szarvasmarha­húst is. A vágott állatnak szinte minden porcikája feldolgozható, hasonlóan, mint a szarvasmarháé. Elmondható a fajról, hogy nem olyan jó tejelő, mint közeli roko­na a kecske. De az évszázados te- nyészmunka eredményeként sike­rült kitűnő eredményeket elérni bizonyos fajtáival. Például a kelet­frízzel és az aveyronival. Ha a juhtejet a tehenészetben megszo­kott tisztasággal kezelnék, akkor közvetlen fogyasztásra (csészeital), sőt csecsemő táplálására is alkal­mas lenne. Kellemes ízű, vitami­nokban és vasban gazdag tápláló ital. Belőle készíthető a legjobb • A bárányok a leválasztás után, ha kct-három napig nem hall­ják anyjuk bégetését, már köny- nyen rászoknak az önálló életre. joghurt, és vaja bizonyos piacokon keresett cikk. Sokrétű hasznosítására jellem­ző, bár európai fül számára szo­katlan a hír. hogy igavonó mun­kára is képes. Például sok auszt­ráliai farmer háztáji és kertgaz­dasági munkára igázta a juhot. Statisztikai adatok szerint Auszt­ráliában csaknem 100 ezerre tehe­tő az igázott juhok száma. Nem .szabad elmennünk az ál­lat mezőgazdasági jelentősége mel­lett sem. Csak a finomajkú, moz­gékony juh tudja kihasználni az aprófüvű, szikes, sülevényes lege­lőket, a bozótos útszélek; szérűs- kertek, árokpartok gyepezetét. Ha vannak a mezőgazdaságban rejtett tartalékok, akkor ezeket leginkább a juhászattal hasznosíthatnák, mi­vel az állat kitűnően táplálkozik a tarlólegelőkön, lekaszált réte­ken, felszedett répa- és burgonya- földeken, zöldségtermelő* szántó visszamaradt torzsáin, valamint levélhulladékain. A talajerő fenntartása szem­pontjából nagy figyelmet érdemel a juh ' istállótrágyája. Kereken egyharmadával ér többet, mint a szarvasmarháé. A. tenyésztéséhez kevés épület, minimális eszköz és gondozó szük­séges. Különösen olcsó a tartása, mióta a kísérletek bizonyították, hogy a 28 naposnál idősebb juh a leghidegebb télen is jól érzi ma­gát a fészerekben. Mindez indokolttá tenné, hogy a ház körül az udvarban néhány ju­hot tartsunk. Célszerű lenne az or­szág juhállományának növelése érdekében elterjeszteni ezt az ér­tékes, igénytelen állatot. Cz. P. ’ Partvédelem a Keleti-tenger mellékén Az NDK-t 340 kilométer hosz- szúsáigban határolja a Keleti-ten­ger. Partjára az elmúlt 13 évben mintegy két és fél millió köbméter homok sodródott. A dűnék meg­erősítése jelentősen javíthatja a partvédelmet. Ezt a célt szolgálja többek között a homoknád (am- mophila arenaria) telepítése is. A fáradságos kézi munka helyett ezt a feladatat ma gép végzi a ten­gerparton. A partvédelem tervei­nek készítésénél minden termé­szeti tényezőt figyelembe vesznek: a szélmozgást, a hullámzást, a tengermozgást, az üledéket stb. Mivel nemcsak homokot hord, de a megfigyelések szerint -évente 20—40 ■ centiméternyi partszakaszt el is mos a tenger, a tudományo­san megalapozott tervek alapján — most első ízben — sor kerül a partvédelem zárt rendszerének kiépítésére. Hatékonyságnövelő Többen a tervidőszakban az * ipari szövetkezetek fela­datai közül a korábbinál nagyobb az ipari szövetkezetekben hangsúlyt kapott a háttéripari szerepkör, az állami vállalatok termelésének támo­gatása alkatrészek és részegységek előállításával. Ugyanakkor a felügyeleti szervek az eszközök, az adottságok hatékonyabb kihasználása érdekében szorgalmazták a szövetkezetek egymás közti koo­perációjának bővítését is. • A császár­töltési ipari szövetkezet új szerelő- műhelyében kisgépek is segítik a kooperációs tevékenységet. (Pásztor Zoltán felvétele) A Solti Vegyesipari Szövetkezet­nél úgy alakították át a termék- szerkezetet az elmúlt években, hogy az állami vállalatokkal és szövetkezetekkel való együttmű­ködés döntő szerephez jutott a tagság munkájában. Mint a na­pokban megtartott mérlegzáró közgyűlésen a beszámolóban el­hangzott, 1979-ben a 40 millió 700 ezer forint árbevételnek 77 száza­léka származott kooperációból. Árutermelést csak a TANÉRT Vállalatnak és a BÁCSÉPSZER megrendelésére végeztek. Jelen­leg a szövetkezetnél már csak faipari, vasipari és cipőipari rész­leg működik. Az utóbbi a Duna Cipőgyárnak készít lábbeli-alkat­részeket. A vas- és a faipari üzem a Kalocsai Asztalos-, Építő- és Élektromos Ipari Szövetkezettel, valamint a Kispesti Vas- és Fémi­pari Szövetkezettel állt tavaly kapcsolatban. A legmagasabb ter­melési értéket a cipőipari dolgo­zók érték el. , A solti szövetkezet az elmúlt év­ben 28 százalékkal növelte terme­lési értékét 1978-hoz viszonyítva, a nyereséget pedig nem kevesebb, mint 50 százalékkal. A termelés gazdaságosságának javulása lég­ióiképpen a munkaidő jó kihasz­nálásának köszönhető. Ebben az évben az árbevételt csak mérsékelten növeli a szövet­kezet, a nyereség-előirányzat 2,9 millió forint. A még hatékonyabb termeléshez védőgázas hegesztőt, párhuzamos körfűrészt, sorozatfú­rógépet és más eszközöket szerez­nek be a körülbelül 1,5 millió fo­rintos fejlesztés) alapból. A Bácsbokodi Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet a tavaly elért 53 millió forintos termelési értékkel túlteljesítette tervét 6 millió fo­rinttal. Ézzel az eredménnyel a tagság kis híján teljes mértékben megvalósította az V. ötéves tervi elképzelését árbevétel tekinteté­ben. A vasipari részleg jelentős kooperációs megrendeléseknek tett eleget, egyszerűsödő, tehát gazdaságosabban gyártható ter­mékszerkezettel. Az Ikarusznak autóbusz válaszfalvázakat, lökhá­rítókat és forgácsolt alkatrészeket szállítottak, s dolgoztak a MEZŐ­GÉP Vállalatnak is. Oj csarnokot helyeztek üzembe, amely új tech­nológiai sorrend kialakításával le­hetővé tette a termelékenység fo­kozását, az anyagmozgatás korsze­rűsítését. A legmagasabb termelékenység­gel a faipari részleg kollektívája dolgozott 1979-ben, a bajai, a ha­lasi és a ferencvárosi ÉPFA gyár, a három kooperáaiós partner meg­elégedésére. Műanyag vízvetőt és légzárót készítettek a vállalatnak, amely hosszabb távon igényt tart a szövetkezet munkájára. A Ba­jai Lakberendező, Építő és V as I fia ni Szövetkezetnek tőkés export bútorokhoz gyártottak alkatrésze­ket a bácsbokodi asztalosok, s az idén még több munkára számít­hatnak. A múlt évi gazdaságossággal elégedett lehet a szövetkezet, bár a hatmillió 900 ezer forint nyere­ség kevesebb az előző évinél. A nyereséghozam az egyszázalékos mérséklődés ellenére is több volt a nettó árbevétel 12 százalékánál. 1980-ban kismértékben növelik az árbevételt, s a tavalyinál szeré­nyebb nyereséggel számolnak. A tőkés bútorexportját bővítő Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet kooperációs partnere a Császártöltési .Vegyes­ipari Szövetkezet is. Asztalosai a Mária nevű export garnitúra egyes elemeit állítják elő. Tavaly 7,5 millió forint árbevételt ért el a faipari részleg. A géplakatos üzemben a kiskőrösi ipari szö­vetkezetnek sertésnevelő kutricá- kat gyártottak kooperációban. A mechanikai üzem dolgozói két KGST-n belüli együttműködésben is részt vesznek, állami vállalatok partnereként. Zsiguli műszerfala­kat, kilométer-számlálókat szerel, nek az MMG Automatika Művek­nek, az Irodagépipari és Finom­mechanikai Vállalat kecskeméti gyárának pedig pénztárgépkijelző egységeket készítenek. Tavaly a 31 millió forintos ár­bevételi és a nyereségtervet egy­aránt túlteljesítette a szövetkezeti kollektíva. Az egy ledolgozott órá­ra jutó anyagmentes termelési ér­téket 11 százalékkal növelték, ami a hatékonyság fokozásáról vall. Az idén — a kooperációra alapoz­va — a tavalyihoz hasonló tervet valósít meg a tagság. A. T. S. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Agrártermelésünk 2000-ben építsenek a legkorszerűbb hazai és külföldi tudományos eredmé­nyekre. A pályázat jeligés, s csak olyan mű vehet rajta részt, amely ed­dig a benyújtott formában nem került közzétételre. A pályamun­kákat 2 példányban, maximum 20 oldal terjedelemben 1980. augusztus 15-ig kell megküldeni a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat címére (1054 Budapest, V. Báthori u. 10.). A pályázatokat neves szakem­berekből álló bizottság bírálja el, és a felhívás eredménye a 89. Országos Mezőgazdasági és Élel- miszerpiari Kiállításon a „Tudo­mány Napja” keretében kerül is­mertetésre. Az 1981. évi mező- gazdasági könyvhónap megnyi­tóján adják át a következő pá­lyadíjakat: t díj 10 000 Ft II.. díj 8000 Ft III. díj 5000 Ft Meghirdető szervek különdijai. A legjobb pályamunkák kiad­ványban is közzétételre kerülnek, illetve a tudományos szaklapok­ban lehetőség nyílik azok publi­kálására. A publikálás jogát a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a szaklapok külön honorárium el­lenében fenntartják maguknak. A pályamunkák tartalmától, nép- gazdasági felhasználhatóságától függően a pályadíjakon kívül kü- löndíjak kiadására is sor kerül. A legjobb pályamunkákat bekül­dő fiatalok (35 évig) a KISZ KB különdíját kapják. KÉSZÜL AZ ÚJVIDÉKDUNA-HÍD 0 A Ganz-MAVAG acélszerkezeti gyáregységének lágymányosi üze­mében a tervnek megfelelően adják át az újvidéki Duna-hid egyes részeit. Az ezertizenegy méter hosszú acélszerkezetből hatszáz méter a Duna fölött húzódik. A kábelhíd huszonnyolc méter széles és két­szer három nyomsávos. A lágymányosi üzemben most egy újabb kilenc­ven méteres szakaszt szerelnek össze, s majd az ellenőrző vizsgálatok után a jövő hónapban a helyszínre szállítják. A tervek szerint az idén be­fejeződik a szállítás. A Ganz-MAVAG által készült hidat a helyszí­nen a jugoszláv építők szerelik össze. A képen: a kilencven méter hosszú szakasz szerelése. * A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, a Terme­lőszövetkezetek Országos Taná­csa, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület, a Magyar Élel­mezésipari Tudományos Egye­sület. az Országos Erdészeti Egyesület és a Mezőgazdasági Könyvkiadó- Vállalat a mezőgaz­dasági, az élelmiszeripari és az erdészeti termelés 2000-ig várható fejlődési tendenciáinak a feltá­rására és bemutatására, a jövő agrártermelése arculatának á fel­vázolására ' „Agrártermelésünk 2000-ben” címmel pályázatot hir­det minden érdeklődő számára. A pályázaton egyének és kollek­tívák indulhatnak minden olyan munkával, amely tudományos alapossággal — átfogóan vagy egy-egy részterület feldolgozásá­val — elemzi a hazai agrárter­melés fejlődésének törvényszerű­ségeit, és képet ad a fejlődés várható eredményeiről. A pályamunkák kiterjedhetnek az egyes ágazatok, a műszaki­technikai eszközök várható fej­lődésinek bemutatására, a várha­tó legkorszerűbb vállalatszerve­zeti modellek, az integrációs fo­lyamatok elemzésére, illetve az agrártermelés távlati fejlődését befolyásoló más belső és külső tényezőre. A benyújtott pályá­zat lehet tematikai vázlat egy- egy részlet kidolgozásával, vagy átfogó koncepciót tartalmazó té­zisgyűjtemény. A pályamunkák mm Genius Nyilván kiérezhették eddigi úti- képeimből is, hogy Lengyelor­szágban jártaimban bizonyos má­sodlagos témák számára is nyitva tartottam a szemem. Jóllehet, a velem egyívásúak már nem sok hasznát veszik afféle tájékozott­ságnak, hogy teszem azt, a külön­böző lengyel városokban hol van az ifjúság kedvelt találkahelye, az utánunk következő nemzedé­kek helyzetének megkönnyítésére, effajta érdeklődéstől sem zárkóz­tam eL Na, mondom, ha ezek tájára' eljutok, igyekszem róluk minél többet megtudni. Hadd épüljenek belőle a Lengyelországba kirán­duló magyar fiatalok. Annyit Poznanban is sikerült, kitapogatnom, hogy ott legszíve­sebben az Okragliak áruház előtt randevúznak a korabeliek. Hogy ez hol van? No várjunk csak... Hagyják el velem együtt a hét­emeletes Merkury Szállót, vágjunk át az Egyetemi-hídon, aztán az egyetemen, Mickiewicz-szobron, kultúrpalotán túl, egy keresztut­cán át balra haladva, érjünk el a 27 Grudnia nevű utcába, s már loci ot>t is vagyunk annál a kör alakú nagy áruháznál, az Okragliaiknál. (Hadd legyek már én is olyan tu­dálékosan nagyképű, mint az af­féle turisták, akik megrökönyöd­ve szokták tudomásul venni, hogy egyáltalán létezhet valaki, aki még nem jánt arra?) Milyen városkörnyezet ez? Mit mondjak: képzeljék magukat Pes­ten a Kossuth Lajos utca, Kígyó utca tájaira. Üzlet, üálef hátán. Talán emiatt történt, hogy mi­előtt az itteni randik, a lengyel fiatalok zsargonja szerint „rand- ka” színhelyének tüzetesebb fél­nézéséhez kezdtem, előbb hazai megbízatásomnak tettem eleget. Hallván, hogy az Okragliakban jóféle téli cipők kaphatók, neki­vágtam az áruház duplán-csiga lépcsőinek. - Azok viszont erősen meredekek voltak ahhoz, hogy mire dolgomat végeztem, örültem viszonylagos egybenmaradásom- nak. Hogyne, mikor hasonló for­galomba cseppentem, mint a mi Corvinunkban szoktunk. Egyre egyenletesebb lélegzetvé­telekkel ereszkedtem újból alá a kopogós kaptatón, mikor egyszeri­ben minden fény kialudt bénít s kint egyaránt. Az ilyenkor jelleg­zetes izgatott zsongás azért nem csapott át riadalomba, mert akko­riban előfordult néhány hasonló áramszünet. Beleszoktak. Elég az hozzá, hogy mire "pár- század magammal kiértem az uli- ca 27 Grudniara, kisebb dolgom is nagyobb volt annál, mintsem a póznán i légyottok természetrajzá­val törődjek. Ügy — hogy emiatt elnézést is kérek. Beismerem, hogy enyhén szólva hézagos infor­mációval szolgáltam. Na majd a közvetlenül érdekelt turistalánya- ink-fiaink kitapasztalják, ha arra járnak. A pontos helyszín meg­van. Varsóban reprezentatívabb cso­móponton szeretnek találkozni a párok. „Légy az oszlopnál” — mondják, miképp a mai magyar idősecskék anno dacumal adták a légyottot Budapesten „Várlak, a Nemzetinél, ott ahol a 6-os meg­áll.” — s a varsói gyerekek is tud­ják, hogy az európai fővárosok távolságát jelző oszlop alatt fog­nak várakozni, ott, a Kultúra és Tudomány Palotája előtti Defilady téren. Nos' itt meg az akadályozott a tüzetesebb körülnézésben, hogy kéttagú újságírói " delegációnk másikja éppen kolléganő volt. öt meg az istennek nem lehetett rá­venni, hogy ilyen jelentéktelen kérdés vizsgálatára akár tíz per­cet reszkírozzon. Nem és nem! — kötötte az ebet a karóhoz (nem az említett oszlophoz) — Énnek semmi köze a termeléshez. Po­tyára nem vesztegetünk drága perceket. — És tuszkolt befelé a liftbe,' amely a Kultúra és Tudo­mány Palotája mit tudom én hu- szonhányadi’k emeletére siklott velünk. Fönt egy ragyogóan ko­moly helyiségben kerékasztal, akörül pedig nyájas tudóstársaság várt bennünket. ök aztán bőven kárpótoltak az „oszlop” alatti élmények elmara­dásáért. Kérdéseinkre felvázol­ták, hogy s mint alakul majd a gazdasági, társadalmi stb. élet Lengyelhoniban — 2000 táján. így aztán megtudtuk, hol lakik a fu- turulógusok istene, de azt nem, miként is zajlik a „randka”. Krakkóban a Szczepanski park az ifjúság találkáinak hagyomá­nyosain kedvelt színhelye. Oda viszont még 1967-ben, első len­gyelországi utazásom idején kel­tett volna eljutnom, de ahogy mondani szokás, minden percünk ki volt számítva. A régi és szép emlékű „Hírős Együttes”-sel tur­néztunk azon a vidéken, s Krak­kóba látogatván annyira lenyű­göztek bennünket a Rynek Glów- ny, a Főpiactér műemlékei — s talán mondaná se kell — az üzle­tek, hogy a Szczepanski park az égvilágon senkinek eszébe nem jutott. Pedig nem messze esett a főtérhez, "amelynek egyik sarká­tól vezet az ulica Szczepanska, s ez egyenest abba a nevezetes parkba viszen. Máig se .értem, hogy nem érez­tük meg a genius locit, a hely szellemét, a környékből kisugár­zó ihletést. Azóta kellett megtud­nom, hogy ennek az egész fertály­nak történelmi elrendeltetése van légyottokra. Nem hiszik? Hát ké­rem, mindjárt az ulica Szcze­panska 1. szám alatti Körte-ház­zal bizonyítom. A Dorn Pod Grusz- ■ka — Körte-ház — régi részlete­ket őrző belső termeiben műkö­dik a Krakkói Űjságíróklub. De ez még semmi. Hanem a hagyo­mány szerint e ház elődjében szállt meg Habsburg Vilmos, a magyar Hedvig (Jadwiga) koráb­bá vőlegénye, aki szerelme után Krakkóba utazott. A fáma szecipt azért, hogy megszöktesse, mielőtt Jadwiga Jagelló Ulászlónak nyúj­taná kezét. Erre azonban nem ke­rült sor. Hedvignek — Jadwigá- nak —, akinek számára apja, I. Lajos magyar király megszerezte a lengyel trónutódlást, a főurak nyomására, politikai érdekből Ja­gelló litván fejedelemhez kellett férjhez mennie. Jagellót lengyel királlyá koronázták, s 1384-től 1434-ig uralkodott. A Jagelló-dinasztia -halhatatlan érdemeket szerzett Krakkó fejlő­désében. De Hedvig (Jadwiga) személyé­nél maradva, — megemlékeztünk már korábban mi is a királynő Wawel székesegyházbeli nyughe­lyéről, hogy egy-két percre min­den magyar turista megáll a pi- ros-fehér-zöld szalagos koszorúk­kal és mindig friss virágokkal dí­szített síremlék előtt. A fehérmár­vány síremlék melletti üvegszek­rényben fából készült jogart és országalmát — királynői jelvé­nyeket — látunk. Az eredetiek fá­ból- készült másolatait, hiszen azo­kat is, mint minden ékszerét, a Jagelló Egyetem építésére ado­mányozta Hedvig. (Mély titok, hagy mii is késztethet királynőket is lemondással járó nagylelkű­ségre, jámborsággá hűlt érzelmi életre.) i * Az ulica Slawkowska torkola­tán túl’ találjuk Hedvig (Jadwiga) királynő és Jagelló Ulászló szob­rát. Ez az utca találkozik azzal a másikkal, ahol — mármint akkori helyén — Habsburg Vilmos várt az alkalomra, hogy szerelmét megszöktesse. Ott, a Szczepanski park közelé­ben, ahoi a mai krakkói fiatalok is randevúzni szeretnek. Genius loci — a hely szelleme. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents