Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-29 / 75. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 29 HÁZUNK TÁJA A juht artás Érdekességnek tűnhet, hbgy a nagyobb gazdasági állatok közül juhból tartanak legtöbbet a világon. A legutóbbi években a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, számos dél-amerikai állam, valamint a szavanna övezet országai nagyarányú terveket dolgoztak ki az igénytelen állat további elterjesztésére. Így nem kétséges, hogy a közeljövőben számuk eléri a 2 milliárdot. A magyar mezőgazdaság is számol a juhtenyésztés előnyeivel, nem kell a régmúltba visszamenni, hogy emlékezzünk a puszta képével szorosan összefonódó juhászra és nyájára. Az iparosodó termesztés terjedésével ezekről a területekről mindinkább kiszorulnak a nyájak, ennek ellenére évről évre gyarapszik állományuk. A nagyobb gazdasági állatfajok között jelenleg a juh mutatja a legnagyobb szaporodást. A megyében számuk 300 ezerre tehető, ennek jelentős hányadát a ház körül tartják. Népgazdasági jelentőségéről elmondható, hogy szőrköntöse, azaz gyapja egyike a szövőipar legbecsesebb nyersanyagainak. Hiába állított elő az utóbbi évtizedekben meglepően értékes műszálakat a vegyi technika, hiába nemesítették a kiváló rostokat nyújtó növényeket, mégis a finomabb gyapjú velük szemben megőrzi előnyét. Egy-egy juhról a testnagyság és- a bunda tömöttsége szerint 1—3 kilogramm gyapjú nyírható. A bőrével összefüggő prémjéből bundabéléseket, subákat, meleg mellényeket, sapkákat készítenek, melyek a legmostohább teleken is megfelelő védelmet biztosítanak viselőjüknek. Húsa a mi éghajlati viszonyaink között a városi lakosság körében kevésbé elterjedt. Ezzel szemben a franciák, angolok, a mediterrán és balkáni népek igen sok juhhúst fogyasztanak. Ahogy a tőlünk keletre élő szlávok, valamint a mohamedánok is főképpen juhhússal táplálkoznak. A juhhús szárazanyag tartalmában elhagyja a hasonló minőségű szarvasmarhahúst is. A vágott állatnak szinte minden porcikája feldolgozható, hasonlóan, mint a szarvasmarháé. Elmondható a fajról, hogy nem olyan jó tejelő, mint közeli rokona a kecske. De az évszázados te- nyészmunka eredményeként sikerült kitűnő eredményeket elérni bizonyos fajtáival. Például a keletfrízzel és az aveyronival. Ha a juhtejet a tehenészetben megszokott tisztasággal kezelnék, akkor közvetlen fogyasztásra (csészeital), sőt csecsemő táplálására is alkalmas lenne. Kellemes ízű, vitaminokban és vasban gazdag tápláló ital. Belőle készíthető a legjobb • A bárányok a leválasztás után, ha kct-három napig nem hallják anyjuk bégetését, már köny- nyen rászoknak az önálló életre. joghurt, és vaja bizonyos piacokon keresett cikk. Sokrétű hasznosítására jellemző, bár európai fül számára szokatlan a hír. hogy igavonó munkára is képes. Például sok ausztráliai farmer háztáji és kertgazdasági munkára igázta a juhot. Statisztikai adatok szerint Ausztráliában csaknem 100 ezerre tehető az igázott juhok száma. Nem .szabad elmennünk az állat mezőgazdasági jelentősége mellett sem. Csak a finomajkú, mozgékony juh tudja kihasználni az aprófüvű, szikes, sülevényes legelőket, a bozótos útszélek; szérűs- kertek, árokpartok gyepezetét. Ha vannak a mezőgazdaságban rejtett tartalékok, akkor ezeket leginkább a juhászattal hasznosíthatnák, mivel az állat kitűnően táplálkozik a tarlólegelőkön, lekaszált réteken, felszedett répa- és burgonya- földeken, zöldségtermelő* szántó visszamaradt torzsáin, valamint levélhulladékain. A talajerő fenntartása szempontjából nagy figyelmet érdemel a juh ' istállótrágyája. Kereken egyharmadával ér többet, mint a szarvasmarháé. A. tenyésztéséhez kevés épület, minimális eszköz és gondozó szükséges. Különösen olcsó a tartása, mióta a kísérletek bizonyították, hogy a 28 naposnál idősebb juh a leghidegebb télen is jól érzi magát a fészerekben. Mindez indokolttá tenné, hogy a ház körül az udvarban néhány juhot tartsunk. Célszerű lenne az ország juhállományának növelése érdekében elterjeszteni ezt az értékes, igénytelen állatot. Cz. P. ’ Partvédelem a Keleti-tenger mellékén Az NDK-t 340 kilométer hosz- szúsáigban határolja a Keleti-tenger. Partjára az elmúlt 13 évben mintegy két és fél millió köbméter homok sodródott. A dűnék megerősítése jelentősen javíthatja a partvédelmet. Ezt a célt szolgálja többek között a homoknád (am- mophila arenaria) telepítése is. A fáradságos kézi munka helyett ezt a feladatat ma gép végzi a tengerparton. A partvédelem terveinek készítésénél minden természeti tényezőt figyelembe vesznek: a szélmozgást, a hullámzást, a tengermozgást, az üledéket stb. Mivel nemcsak homokot hord, de a megfigyelések szerint -évente 20—40 ■ centiméternyi partszakaszt el is mos a tenger, a tudományosan megalapozott tervek alapján — most első ízben — sor kerül a partvédelem zárt rendszerének kiépítésére. Hatékonyságnövelő Többen a tervidőszakban az * ipari szövetkezetek feladatai közül a korábbinál nagyobb az ipari szövetkezetekben hangsúlyt kapott a háttéripari szerepkör, az állami vállalatok termelésének támogatása alkatrészek és részegységek előállításával. Ugyanakkor a felügyeleti szervek az eszközök, az adottságok hatékonyabb kihasználása érdekében szorgalmazták a szövetkezetek egymás közti kooperációjának bővítését is. • A császártöltési ipari szövetkezet új szerelő- műhelyében kisgépek is segítik a kooperációs tevékenységet. (Pásztor Zoltán felvétele) A Solti Vegyesipari Szövetkezetnél úgy alakították át a termék- szerkezetet az elmúlt években, hogy az állami vállalatokkal és szövetkezetekkel való együttműködés döntő szerephez jutott a tagság munkájában. Mint a napokban megtartott mérlegzáró közgyűlésen a beszámolóban elhangzott, 1979-ben a 40 millió 700 ezer forint árbevételnek 77 százaléka származott kooperációból. Árutermelést csak a TANÉRT Vállalatnak és a BÁCSÉPSZER megrendelésére végeztek. Jelenleg a szövetkezetnél már csak faipari, vasipari és cipőipari részleg működik. Az utóbbi a Duna Cipőgyárnak készít lábbeli-alkatrészeket. A vas- és a faipari üzem a Kalocsai Asztalos-, Építő- és Élektromos Ipari Szövetkezettel, valamint a Kispesti Vas- és Fémipari Szövetkezettel állt tavaly kapcsolatban. A legmagasabb termelési értéket a cipőipari dolgozók érték el. , A solti szövetkezet az elmúlt évben 28 százalékkal növelte termelési értékét 1978-hoz viszonyítva, a nyereséget pedig nem kevesebb, mint 50 százalékkal. A termelés gazdaságosságának javulása légióiképpen a munkaidő jó kihasználásának köszönhető. Ebben az évben az árbevételt csak mérsékelten növeli a szövetkezet, a nyereség-előirányzat 2,9 millió forint. A még hatékonyabb termeléshez védőgázas hegesztőt, párhuzamos körfűrészt, sorozatfúrógépet és más eszközöket szereznek be a körülbelül 1,5 millió forintos fejlesztés) alapból. A Bácsbokodi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet a tavaly elért 53 millió forintos termelési értékkel túlteljesítette tervét 6 millió forinttal. Ézzel az eredménnyel a tagság kis híján teljes mértékben megvalósította az V. ötéves tervi elképzelését árbevétel tekintetében. A vasipari részleg jelentős kooperációs megrendeléseknek tett eleget, egyszerűsödő, tehát gazdaságosabban gyártható termékszerkezettel. Az Ikarusznak autóbusz válaszfalvázakat, lökhárítókat és forgácsolt alkatrészeket szállítottak, s dolgoztak a MEZŐGÉP Vállalatnak is. Oj csarnokot helyeztek üzembe, amely új technológiai sorrend kialakításával lehetővé tette a termelékenység fokozását, az anyagmozgatás korszerűsítését. A legmagasabb termelékenységgel a faipari részleg kollektívája dolgozott 1979-ben, a bajai, a halasi és a ferencvárosi ÉPFA gyár, a három kooperáaiós partner megelégedésére. Műanyag vízvetőt és légzárót készítettek a vállalatnak, amely hosszabb távon igényt tart a szövetkezet munkájára. A Bajai Lakberendező, Építő és V as I fia ni Szövetkezetnek tőkés export bútorokhoz gyártottak alkatrészeket a bácsbokodi asztalosok, s az idén még több munkára számíthatnak. A múlt évi gazdaságossággal elégedett lehet a szövetkezet, bár a hatmillió 900 ezer forint nyereség kevesebb az előző évinél. A nyereséghozam az egyszázalékos mérséklődés ellenére is több volt a nettó árbevétel 12 százalékánál. 1980-ban kismértékben növelik az árbevételt, s a tavalyinál szerényebb nyereséggel számolnak. A tőkés bútorexportját bővítő Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet kooperációs partnere a Császártöltési .Vegyesipari Szövetkezet is. Asztalosai a Mária nevű export garnitúra egyes elemeit állítják elő. Tavaly 7,5 millió forint árbevételt ért el a faipari részleg. A géplakatos üzemben a kiskőrösi ipari szövetkezetnek sertésnevelő kutricá- kat gyártottak kooperációban. A mechanikai üzem dolgozói két KGST-n belüli együttműködésben is részt vesznek, állami vállalatok partnereként. Zsiguli műszerfalakat, kilométer-számlálókat szerel, nek az MMG Automatika Műveknek, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárának pedig pénztárgépkijelző egységeket készítenek. Tavaly a 31 millió forintos árbevételi és a nyereségtervet egyaránt túlteljesítette a szövetkezeti kollektíva. Az egy ledolgozott órára jutó anyagmentes termelési értéket 11 százalékkal növelték, ami a hatékonyság fokozásáról vall. Az idén — a kooperációra alapozva — a tavalyihoz hasonló tervet valósít meg a tagság. A. T. S. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Agrártermelésünk 2000-ben építsenek a legkorszerűbb hazai és külföldi tudományos eredményekre. A pályázat jeligés, s csak olyan mű vehet rajta részt, amely eddig a benyújtott formában nem került közzétételre. A pályamunkákat 2 példányban, maximum 20 oldal terjedelemben 1980. augusztus 15-ig kell megküldeni a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat címére (1054 Budapest, V. Báthori u. 10.). A pályázatokat neves szakemberekből álló bizottság bírálja el, és a felhívás eredménye a 89. Országos Mezőgazdasági és Élel- miszerpiari Kiállításon a „Tudomány Napja” keretében kerül ismertetésre. Az 1981. évi mező- gazdasági könyvhónap megnyitóján adják át a következő pályadíjakat: t díj 10 000 Ft II.. díj 8000 Ft III. díj 5000 Ft Meghirdető szervek különdijai. A legjobb pályamunkák kiadványban is közzétételre kerülnek, illetve a tudományos szaklapokban lehetőség nyílik azok publikálására. A publikálás jogát a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a szaklapok külön honorárium ellenében fenntartják maguknak. A pályamunkák tartalmától, nép- gazdasági felhasználhatóságától függően a pályadíjakon kívül kü- löndíjak kiadására is sor kerül. A legjobb pályamunkákat beküldő fiatalok (35 évig) a KISZ KB különdíját kapják. KÉSZÜL AZ ÚJVIDÉKDUNA-HÍD 0 A Ganz-MAVAG acélszerkezeti gyáregységének lágymányosi üzemében a tervnek megfelelően adják át az újvidéki Duna-hid egyes részeit. Az ezertizenegy méter hosszú acélszerkezetből hatszáz méter a Duna fölött húzódik. A kábelhíd huszonnyolc méter széles és kétszer három nyomsávos. A lágymányosi üzemben most egy újabb kilencven méteres szakaszt szerelnek össze, s majd az ellenőrző vizsgálatok után a jövő hónapban a helyszínre szállítják. A tervek szerint az idén befejeződik a szállítás. A Ganz-MAVAG által készült hidat a helyszínen a jugoszláv építők szerelik össze. A képen: a kilencven méter hosszú szakasz szerelése. * A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület. az Országos Erdészeti Egyesület és a Mezőgazdasági Könyvkiadó- Vállalat a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti termelés 2000-ig várható fejlődési tendenciáinak a feltárására és bemutatására, a jövő agrártermelése arculatának á felvázolására ' „Agrártermelésünk 2000-ben” címmel pályázatot hirdet minden érdeklődő számára. A pályázaton egyének és kollektívák indulhatnak minden olyan munkával, amely tudományos alapossággal — átfogóan vagy egy-egy részterület feldolgozásával — elemzi a hazai agrártermelés fejlődésének törvényszerűségeit, és képet ad a fejlődés várható eredményeiről. A pályamunkák kiterjedhetnek az egyes ágazatok, a műszakitechnikai eszközök várható fejlődésinek bemutatására, a várható legkorszerűbb vállalatszervezeti modellek, az integrációs folyamatok elemzésére, illetve az agrártermelés távlati fejlődését befolyásoló más belső és külső tényezőre. A benyújtott pályázat lehet tematikai vázlat egy- egy részlet kidolgozásával, vagy átfogó koncepciót tartalmazó tézisgyűjtemény. A pályamunkák mm Genius Nyilván kiérezhették eddigi úti- képeimből is, hogy Lengyelországban jártaimban bizonyos másodlagos témák számára is nyitva tartottam a szemem. Jóllehet, a velem egyívásúak már nem sok hasznát veszik afféle tájékozottságnak, hogy teszem azt, a különböző lengyel városokban hol van az ifjúság kedvelt találkahelye, az utánunk következő nemzedékek helyzetének megkönnyítésére, effajta érdeklődéstől sem zárkóztam eL Na, mondom, ha ezek tájára' eljutok, igyekszem róluk minél többet megtudni. Hadd épüljenek belőle a Lengyelországba kiránduló magyar fiatalok. Annyit Poznanban is sikerült, kitapogatnom, hogy ott legszívesebben az Okragliak áruház előtt randevúznak a korabeliek. Hogy ez hol van? No várjunk csak... Hagyják el velem együtt a hétemeletes Merkury Szállót, vágjunk át az Egyetemi-hídon, aztán az egyetemen, Mickiewicz-szobron, kultúrpalotán túl, egy keresztutcán át balra haladva, érjünk el a 27 Grudnia nevű utcába, s már loci ot>t is vagyunk annál a kör alakú nagy áruháznál, az Okragliaiknál. (Hadd legyek már én is olyan tudálékosan nagyképű, mint az afféle turisták, akik megrökönyödve szokták tudomásul venni, hogy egyáltalán létezhet valaki, aki még nem jánt arra?) Milyen városkörnyezet ez? Mit mondjak: képzeljék magukat Pesten a Kossuth Lajos utca, Kígyó utca tájaira. Üzlet, üálef hátán. Talán emiatt történt, hogy mielőtt az itteni randik, a lengyel fiatalok zsargonja szerint „rand- ka” színhelyének tüzetesebb félnézéséhez kezdtem, előbb hazai megbízatásomnak tettem eleget. Hallván, hogy az Okragliakban jóféle téli cipők kaphatók, nekivágtam az áruház duplán-csiga lépcsőinek. - Azok viszont erősen meredekek voltak ahhoz, hogy mire dolgomat végeztem, örültem viszonylagos egybenmaradásom- nak. Hogyne, mikor hasonló forgalomba cseppentem, mint a mi Corvinunkban szoktunk. Egyre egyenletesebb lélegzetvételekkel ereszkedtem újból alá a kopogós kaptatón, mikor egyszeriben minden fény kialudt bénít s kint egyaránt. Az ilyenkor jellegzetes izgatott zsongás azért nem csapott át riadalomba, mert akkoriban előfordult néhány hasonló áramszünet. Beleszoktak. Elég az hozzá, hogy mire "pár- század magammal kiértem az uli- ca 27 Grudniara, kisebb dolgom is nagyobb volt annál, mintsem a póznán i légyottok természetrajzával törődjek. Ügy — hogy emiatt elnézést is kérek. Beismerem, hogy enyhén szólva hézagos információval szolgáltam. Na majd a közvetlenül érdekelt turistalánya- ink-fiaink kitapasztalják, ha arra járnak. A pontos helyszín megvan. Varsóban reprezentatívabb csomóponton szeretnek találkozni a párok. „Légy az oszlopnál” — mondják, miképp a mai magyar idősecskék anno dacumal adták a légyottot Budapesten „Várlak, a Nemzetinél, ott ahol a 6-os megáll.” — s a varsói gyerekek is tudják, hogy az európai fővárosok távolságát jelző oszlop alatt fognak várakozni, ott, a Kultúra és Tudomány Palotája előtti Defilady téren. Nos' itt meg az akadályozott a tüzetesebb körülnézésben, hogy kéttagú újságírói " delegációnk másikja éppen kolléganő volt. öt meg az istennek nem lehetett rávenni, hogy ilyen jelentéktelen kérdés vizsgálatára akár tíz percet reszkírozzon. Nem és nem! — kötötte az ebet a karóhoz (nem az említett oszlophoz) — Énnek semmi köze a termeléshez. Potyára nem vesztegetünk drága perceket. — És tuszkolt befelé a liftbe,' amely a Kultúra és Tudomány Palotája mit tudom én hu- szonhányadi’k emeletére siklott velünk. Fönt egy ragyogóan komoly helyiségben kerékasztal, akörül pedig nyájas tudóstársaság várt bennünket. ök aztán bőven kárpótoltak az „oszlop” alatti élmények elmaradásáért. Kérdéseinkre felvázolták, hogy s mint alakul majd a gazdasági, társadalmi stb. élet Lengyelhoniban — 2000 táján. így aztán megtudtuk, hol lakik a fu- turulógusok istene, de azt nem, miként is zajlik a „randka”. Krakkóban a Szczepanski park az ifjúság találkáinak hagyományosain kedvelt színhelye. Oda viszont még 1967-ben, első lengyelországi utazásom idején keltett volna eljutnom, de ahogy mondani szokás, minden percünk ki volt számítva. A régi és szép emlékű „Hírős Együttes”-sel turnéztunk azon a vidéken, s Krakkóba látogatván annyira lenyűgöztek bennünket a Rynek Glów- ny, a Főpiactér műemlékei — s talán mondaná se kell — az üzletek, hogy a Szczepanski park az égvilágon senkinek eszébe nem jutott. Pedig nem messze esett a főtérhez, "amelynek egyik sarkától vezet az ulica Szczepanska, s ez egyenest abba a nevezetes parkba viszen. Máig se .értem, hogy nem éreztük meg a genius locit, a hely szellemét, a környékből kisugárzó ihletést. Azóta kellett megtudnom, hogy ennek az egész fertálynak történelmi elrendeltetése van légyottokra. Nem hiszik? Hát kérem, mindjárt az ulica Szczepanska 1. szám alatti Körte-házzal bizonyítom. A Dorn Pod Grusz- ■ka — Körte-ház — régi részleteket őrző belső termeiben működik a Krakkói Űjságíróklub. De ez még semmi. Hanem a hagyomány szerint e ház elődjében szállt meg Habsburg Vilmos, a magyar Hedvig (Jadwiga) korábbá vőlegénye, aki szerelme után Krakkóba utazott. A fáma szecipt azért, hogy megszöktesse, mielőtt Jadwiga Jagelló Ulászlónak nyújtaná kezét. Erre azonban nem került sor. Hedvignek — Jadwigá- nak —, akinek számára apja, I. Lajos magyar király megszerezte a lengyel trónutódlást, a főurak nyomására, politikai érdekből Jagelló litván fejedelemhez kellett férjhez mennie. Jagellót lengyel királlyá koronázták, s 1384-től 1434-ig uralkodott. A Jagelló-dinasztia -halhatatlan érdemeket szerzett Krakkó fejlődésében. De Hedvig (Jadwiga) személyénél maradva, — megemlékeztünk már korábban mi is a királynő Wawel székesegyházbeli nyughelyéről, hogy egy-két percre minden magyar turista megáll a pi- ros-fehér-zöld szalagos koszorúkkal és mindig friss virágokkal díszített síremlék előtt. A fehérmárvány síremlék melletti üvegszekrényben fából készült jogart és országalmát — királynői jelvényeket — látunk. Az eredetiek fából- készült másolatait, hiszen azokat is, mint minden ékszerét, a Jagelló Egyetem építésére adományozta Hedvig. (Mély titok, hagy mii is késztethet királynőket is lemondással járó nagylelkűségre, jámborsággá hűlt érzelmi életre.) i * Az ulica Slawkowska torkolatán túl’ találjuk Hedvig (Jadwiga) királynő és Jagelló Ulászló szobrát. Ez az utca találkozik azzal a másikkal, ahol — mármint akkori helyén — Habsburg Vilmos várt az alkalomra, hogy szerelmét megszöktesse. Ott, a Szczepanski park közelében, ahoi a mai krakkói fiatalok is randevúzni szeretnek. Genius loci — a hely szelleme. Tóth István
