Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

1980. március 25. • PETŐFI NÉPE • 3 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA Kádár János elvtárs előadói beszéde Hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai eseményéhez érkeztünk' el, megnyílt és megkezdte mun­káját a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa. Fel­adatom, hogy ismertessem a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, amely a kongresszusi küldöttek­nek átadott előzetes írásos jelen­tés és a benyújtott határozati ja­vaslat figyelembevételével ké­szült. .A Központi Bizottság az 1978 áprilisában elvégzett közbülső számvetésében éppen, úgy, mint most, a felkészülés időszakában,, kritikusan és önkritikusan ele­mezte a pártnak és vezető testü­letéinek munkáját, ellenőrizte a- XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizott­ság teljes felelősséggel jelentheti, hogy társadalmunk az öt évvel ezelőtt elfogadott programnyilat­kozatban megjelölt távlati célok irányában fejlődik. A párt a XI. kongresszus által kijelölt úton ha­ladt. Az ..előre láthatónál nagyobb nehézségeket leküzdve a szocia­lista építőmunkában jelentős eredményeket értünk el minden területen. Népünk előbbre jutott .'a szocialista társadaldm építésé­ben, hazánk, a Magyar Népköz­társaság erősödött, fejlődésünk a felemelő távlati céljainkhoz ve­zető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Köz­ponti Bizottság köszönetét mond a párt tagságának és párton kí­vüli szövetségeseinknek, a magyar munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, egész népünknek azért a helytál­lásért, céltudatos és odaadó mun­káért, amellyel a párt politiká­jának, a XI. kongresszus határo­zatainak megvalósítását elősegí­tette. Pártunk és népünk nevében köszönetét mondunk a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak, a világ velünk együtt küzdő haladó erőinek, a Magyar Népköztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együttműködé­sért, amellyel népünk munkáját támogatták. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, erősítse meg pártunk politikai irányvonalát, és a jelenlegi helyzet követelményei­nek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amélyek megoldása biztosítja hazánkban a szocialista társadalom további töretlen fejlő­dését. A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája } Pártunk és kormányunk a be­számolási időszakban a XI. kong­resszus állásfoglalásainak megfe­lelően végezte nemzetközi tevé­kenységét. Hazánk, népünk érde­keit képviselve, a proletár inter­nacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét követve arra tö­rekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a bé­ke megszilárdításához és a nem­zeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás érőinek gya­rapításához. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a szocialista orszá­gokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocialista közösség országai je­lentős eredményeket értek el az új társadalom építésében, inter­nacionalista összefogásuk, közös fellépésük' döntő tényezője a bé­kéért, a társadalmi haladásért ví­vott világméretű harcnak. Kap­csolataink a beszámolási időszak­ban egészségesen fejlődtek,-íjés a jövőben is mindent meg fogunk tenni, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysége, po­litikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködésé. A Központi Bizottság nagy meg­elégedéssel jelenti a kongresszus­nak, hogy az elmúlt öt évben to­vább szilárdult internacionalista egységünk .a világ első szocialista államával, az emberi haladás ügyének fő támaszával, felszaba­dítónkkal, a Szovjetunóval. Sok­oldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink^megbonthatat­lan barátsága még erősebb lett. Ez nagyszerűen kifejezésre jutott a szovjet párt- és kormánykül­döttség hazánkban tett múlt évi látogatásának minden mozzanatá­ban. örülünk, hogy ebből,. az al-' kálómból ismét Magyarországon üdvözölhettük igaz barátunkat, a béke és a haladás ügyének ki­emelkedő harcosát, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat. A magyar- szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szocialista céljaink, alap­vető, érdekeink közössége. Sokol­dalú kapcsolataink, együttműködé­sünk további fejlesztése nemzeti érdekünk. A világpolitikában fontos sze­repe van annak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyar­mati rendszer maradványainak felszámolásáért, az újgyarmatosí­tó törekvések ellen vívott harc­ban. A beszámolási időszak történel­mi jelentőségű eseménye volt a szabadságáért küzdő testvéri vi­etnami nép győzelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság létrejötte. Az indokínai népek si­keres küzdelme új helyzetet te­remtett Délkelet-Ázsiában. Kam­bodzsa és Laosz népe előtt is megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti felemelkedés útja. Kádár János ezek után méltat­ta a nemzeti felszabadító és de­mokratikus forradalmi mozgal­mak sikereit és kifejezte á ma­gyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek az újgyarmatosítók és mindenfajta agresszor ellen foly­tatott harcával. Rámutatott, hogy hazánk a nemzetközi élet jelen­tős tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgal­mát, támogatja a fejlődő orszá­gok erőfeszítéseit a nemzeti fügr getlenségük ' megszilárdításáért, társadalmi előrehaladásukért. A nemzetközi helyzetet befo­lyásoló tényezők között szólni kell arról is — folytatta a Központi Bizottság első titkára —, hogy az elmúlt években tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága, éleződtek a tőkés. országok belső ellentmondásai, erősödött az ener­gia- és nyersanyagforrásokért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világrend- szert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlettebb tőkés or­szágokban is mutatkozó gazda­sági megtorpanások, az infláció, a tartósan nagy arányú munka­nélküliség következtében súlyos­bodnak a dolgozókra háruló ter­hek, fokozódnak a politikai fe­szültségek. Az a körülmény, hogy a tőkés országokban erősödik az egyoldalú előnyökre való törek­vés, a protekcionizmus, nöyeli a világgazdasági kapcsolatok bi­zonytalanságát. Ez kedvezőtlenül hat a tőkés országoknak a szó- , cialista, illetve a fejlődő államok­kal fennálló kapcsolataira is. Az utóbbi időben a nemzetközi helyzet éleződött, újra a hideg­háború idejéből ismert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürü­gyén — általános szovjetellenes, an tikom munis ta, a szocialista tár­sadalmi rend ellen irányuló pro­pagandakampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek\fel; a moszkvai olimpia elleni fellépé­sük is ezt a célt szolgálja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tud­ja, hogy a törvényes afgán koiy mány a külső fenyegetéssel szem­ben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítsé­get kért, és ezt a Szovjetunió — a nemzetközi joggal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttat­ta, hogy ha a segítségkérés és segítségnyújtás okai megszűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivonására. (A jelenlegi nemzetközi feszült­ségek előidézői valójában azok a különböző, a fegyverkezésben ér­dekelt, békeellénes, a társadalmi haladással szemben álló imperia­lista erők, amelyek nyomban Hel­sinki után fokoztákt támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. Ezek az imperialista körök szeret­nék megbontani a két világrend- szer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölényre tegyenek szert. Ezt világosan jelezte már a kö­zel-keleti helyzet rendezésére vo­natkozó közös szovjet—amerikai állásfoglalás figyelmen kívül ha­gyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni, döntése a kato­nai kiadások növeléséről, vala­mint 1979. évi brüsszeli határo­zata, amely új, közép-hatósugarú rakéták telepítéséi irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek ai imperializmus katonai jelenlété­nek további kiszélesítését és meg­erősítését célozzák a világ külön­böző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nefhcsak Európa, hanem az egész világ békéjére, és kedvezőtlenül hat az enyhülés további alakulására. A nemzetközi feszültséget nö­velik a kínai vezetők külpolitikái lépései^ is. Nacionalista, hegemo- nista törekvéseiktől vezetve, j a kínai nép valódi érdekeit figyel­men kívül hagyva, nyíltan együtt­működnek a nemzetközi imperia­lizmus szélsőséges, agresszív kö­reivel. Népünk határozottan el­ítélte a szocialista Vietnam elleni kínai agressziót,, amely nemcsak a vietnami és a kínai népnek, ha- ásem a szocializmus általános ér­dekeinek is súlyos károkat oko­zott. A nemzetközi helyzet kiélezésé­re, egy újabb fegyverkezési hul­lám elindítására törekvő imperia­lista körök tévednek számításaik­ban, amikor katonai fölényük ki­vívását, elvesztett pozícióik visz- szaszerzését tervezgetik. A törté­nelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igája, a kapitalis­ta kizsákmányolás .alól felszaba­dult népek minden körülmények között megvédik vívmányaikat. A Szovjetunió, a szocialista orszá­gok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesz­nek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vívmányaik védelmé­ért. békés építő terveik valóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgv ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogásával és aktív fellépésé­vel megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédé­sére. egy új fegyverkezési hullám elindításánál«, egy új világháború ki robbantásának megakadályozá­sára. A haladó, demokratikus, bé­keszerető erők hatalmasak és nö­vekszenek; a reakció próbálkozá­sai megtörnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ, eljövetelében re­ménykedik. amelyben tartós és szi­lárd lesz a béke. Most minden or­szág. minden nép érdekének az fe­lel meg. ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilár­dításához, a béke megőrzéséhez A Magyar Népköztársaság szö­vetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tagálla­mával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javas­latokat, azt, hogy az egyenlő biz­tonság valósuljon meg a fegyver­zet alacsonyabb szintjen. Minden lépést készek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy célja felé közelít. A Varsói Szer­ződés szervezete — amelynek ke-, rétében a Magyar Népköztársaság híven teljesíti kötelezettségeit — immár 25 éve látja el becsülettel védelmi feladatait. A Varsói Szer­ződés szervezete nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát' a másik félre, és — jogosan —-ilyen ma­gatartást vár el a szgtnben álló erőktől is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megvalósításá­ért dolgozik. Azt tartjuk, hogy a ^tervezett madridi találkozóra konstruktív szellemben kell ké­szülni. Síkraszállunk egy olyan európai értekezlet mielőbbi meg­tartásáért, amely bizalomerősítő intézkedéseket tárgyalna meg, s eltorlaszolná az utat a hideghá­ború visszatérése előtt. Szükséges­nek látjuk a SALT—2., a hadá­szati támadó fegyvereket korlá­tozó szovjet—amerikai megálla­podás mielőbbi • törvénybe iktatá­sát. az újabb közép-hatósugarú rakéták telepítésére hozott NATO- döntés végrehajtásának felfüg­gesztését, hogy ily módon létre­jöhessenek a fegyverkezést csök­kentő további tárgyalások reális feltételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő népekkel, a világ haladó erőivel vagyunk szo­lidárisak. Ez érvényesül pártunk nemzetközi munkájában, kor­mányzatunk mindennapi külpoli­tikai tevékenységében is. A szo­cialista országokkal szoros együtt­működésre, a fejlődő, az el nem kötelezett országokkal baráti kap­csolatokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjo­gúság. a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a kölcsö­nös érdekeknek megfelelő politi­kai, gazdasági, kulturális kapcso­latok épültek ki, és készek va­gyunk ezeket továbbfejleszteni a jövőben is. Minden országnak vannak sa­játos érdekei. Vannak azonban olyan érdekek, amelyek alapve­tően fontosak minden ország szá­mára, függetlenül attól, hogy va­lamely szövetségi rendszerhez tar­tozik, vagy az el nem kötelezett országok mozgalmához, vagy sem­leges. A fegyverkezésre fordított óriási összegek mind nyomasztóbb terheket rónak a népekre, ezek­nek csökkentésével jelentős anya­gi eszközöket lehetne felszabadí­tani a népek javára,4 az emberi­ség égető és közös problémáinak megoldására. A béke megőrzése mellett ilyen fontos, közös erő­feszítést igénylő feladatok; a vi­lág nyersanyag- és energiaprob­lémájának megoldása, a közleke­dés fejlesztése, a természeti kör­nyezet védelme, a Föld egyes tér­ségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és a nyomor leküzdé­se, az írástudatlanság felszámolá­sa. A Magyar 'Szocialista Munkás­párt nemzetközi tevékenységét, a Magyar Népköztársaság külpoli­tikáját a jövőben is az interna­cionalizmus, a szolidaritás, a né­pek közötti barátság magasztos eszméje és a békés egymás mel­lett élés elve határozza meg. Né­pünk teljes mértékben támogat­ja nemzetközi törekvéseinket, kül­politikánkat. A jövőben is arra törekszünk, hogy jó hazai munká­val adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így szol­gáljuk népünk, hazánk érdekeit, s egyben az általános haladás és § béke ügyét. A társadalmi viszonyok fejlődése, szövetségi politikánk A Magyar Népköztársaság bel­politikai helyzete kiegyensúlyo­zott, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Társadal­munk életében a párt vezető sze­repe érvényesül, a párt és a tö­megek viszonyát a kölcsönös bi­zalom határozza meg. A párt po­litikáját népünk cselekvőén támo­gatja; erősödik a szocialista nem­zeti összefogás. Társadalmunk po­litikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az ered­ményes belső építő munkának éppen úgy, mint hazánk kedve­ző nemzetközi megítélésének. Népünk a beszámolási időszak öt esztendejében is magas fokú politikai érettséget, nagy felelős­ségérzetet és fegyelmezettséget ta­núsított politikai állásfoglalásai­ban, a mindennapi szocialista épitőmunkában, a bonyolult hely­zetekben, a nehéz feladatok meg­oldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizonyítéka, az elemi kötelességteljesítésen túl, á szocia­lista munkaversenyben, a nemes, közösségi célú, önzetlen társadal­mi munkában megnyilvánuló, nö­vekvő számú felajánlás, és ezek teljesítése. A teljes képhifez hozzátartozik, hogy tapasztalunk közvélemé­nyünkben a gazdasági problémák­kal kapcsolatban, s az utóbbi idő­ben a nemzetközi x feszültség nö­vekedése következtében bizonyos aggodalmat, valamint a társadal­munkban fellelhető negatív jelen­ségek miatt kritikái észrevétele­ket is, A párt, a Központi Bizottság, kormányzatunk a bizalom alapján a valóságos helyzetet tárja közvé­leményünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségekről is, és figyelembe veszi a megalapo­zott, jogos bírálatot. Ettől az sem. tart bennünket vissza, hogy tár­sadalmunkban törpe kisebbségben ugyan, de akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünkkel,| _ p olitikánkkal ilyen vagy olyan ok­nál fogva nem értenek egyet; sőt egyesek kritikátlanul átveszik az imperialista propaganda szólama­it, lebecsülik népünk eredményeit, kételyeket igyekeznek támasztani. " A kongresszusi felkészülés hó­napjai, az irányelvek • országos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egységes, eltökélt és bi­zakodó. Közös törekvésünk, hogy a helyes határozatokat következe­tesen hajtsuk végre, határozot­tabban lépjünk fel a szocialista épitőmunkát hátráltató, a közös­ség érdekeit 'sértő jelenségekkel szemben. A párttagság, népünk kész politikánk következetes meg­valósítására, azoknak a terveknek, intézkedéseknek támogatására, amelyektől várható vívmányaink megszilárdítása, az ország gond­jainak megoldása, a további fej- L lődést és fölemelkedést akadá­lyozó kedvezőtlen jelenségek le­küzdése. Kádár János ezek után rámu­tatott, hogy a társadalom osztály­tagozódása a legutóbbi öt évben nem változott. A társadalom osztályai és réte­gei, a párttagok és a pártonkí- vüliek, a materialisták és a hí­vők ma nemzeti egységbe tömö­rülve. egyetértésben dolgoznak a közös szocialista célokért. Fejlő­désünket a munkásosztály, a pa­rasztság. az értelmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocia­lizmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alkotó együttműködése, egymáshoz való közeledése jellemzi. A jelenlegi kedvező helyzet kialakulásában meghatározó szerepe van a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kö­vetkezetes szövetségi politikájá­nak, amelynek megerősítése és határozott folytatása pártunknak, népünknek egyaránt érdeke. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét. Politikai súlya, állásfoglalása, aktivitása és kezde­ményezőkészsége, szemlélete és magatartása jó irányban befolyá­solja az egész társadalom szemlé­letét és magatartását. A Központi Bizottság a XI. kongreszus útmutatásait. követve rendszeresen foglalkozott a mun­kásosztály élenjáró szerepének erősítésével, a munkások, külö­nösen a derékhadat alkotó nagy­üzemi munkások helyzetével. A szocializmus építésének elenged­hetetlen feltétele, népünk' érdeke, hogy a munkásosztály vezető sze­repe tovább erősödjék. Gondos­kodni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szervek vezető tisztségeiben, a választott testületekben a jelenleginél na­gyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a társadalmi tevé­kenységben is aktívak, a terme­lésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szo­cialista fejlődése meggyorsult, a munkásosztálynak szilárd szövet­ségese, becsülettel helytáll az építőmunkában! A mezőgazdasági termelés iparosodása, a munka -és az elosztás jellegében bekövetke­zett változások is közelítik a pa­rasztságot a munkásosztályhoz. A jövőben is elő kell segíteni a pa­rasztság politikai öntudatának, közéleti aktivitásának növekedé­sét, élet- és munkakörülményei­nek javulását. Népi államunk leg­főbb politikai alapja a munkás­paraszt szövetség, amelynek to­vábbi megőrzése és még szoro­sabbra fűzése egész népünk alap­vető érdeke. Az értelmiség tevékeny ré­szese a szocializmus építésének, szorosan kötődik a munkásosz­tályhoz, a szövetkezeti parasztság­hoz. Pártunk, egész népünk nagy­ra értékeli az értelmiségiek mun­káját. Szerepük társadalmunk ál­talános fejlődésével, a. tudomá­nyos-technikai haladással, a kul­túra jelentőségének növekedé­sével szoros összefüggésben foko­zódik. Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi, hogy szellemi erőforrásainkat, a szak- - tudást, a felkészültséget minden területen jobban, gazdaságosab­ban és szervezettebben hasznosít- • suk, s fokozottan igényeljük és biztosítsuk az értelmiség részvé­telét a szocializmus építésében és a közéletben. ' Politikánk változatlan célja, hogy az osztályok és a rétegek ■ tovább közeledjenek egymáshoz, sajátos érdekeik a társadalmi ér­dek elsődlegessége alapján érvé­nyesüljenek, tovább csökkenjen j___a város és a falu, a szellemi és a ■ fizikai munka közötti különbség. Pártunk a beszámolási időszak­ban is megfelelően foglalkozott a nők helyzetével. Az idei népszám­lálási adatokból kitűnik, hogy' a nők aránya hazánkban 51.5 szá­zalék, közülük a . munkavállalási korban levők 79 százaléka munka- viszonyban van, az aktív keresők­nek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a családban, a köz­életben növekvő hozzáértéssel, tiszteletre méltó szorgalommal és becsülettel teljesítik a rájuk háruló I kötelezettségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban ki­teljesedik. Mégsem lehetünk! elé­gedettek, változatlanul -nagy fi­gyelmet kell fordítani a nők hely­zetére; tovább kell javítani egyen­lő esélyeiknek, valamint a kereső foglalkozás és az anyaság együttes vállalásának gazdasági, kulturális és tudati feltételeit. Ezt elő kell se­gíteni szakképzettségük emelésé­vel, szociális intézkedésekkel, a ■szolgáltatások bővítésével, a nők társadalmi szerepét' lebecsülő ma­radi nézetek leküzdésével. Fontos, hogy a nők aránya — a társa­dalomban elfoglalt szerepüknek megfelelően — növekedjék a ve­zető beosztásokban és a válasz­tott tisztségekben. Pártunk megítélése szerint a magyar ifjúság döntő többsége híve a" szocializmusnak, benne biztosítva látja jövőjét. Helyzeté­ben, magatartásában a társadalom általános állapota is tükröződik. Felkészültségével és tetteivel bi­zonyítja, hogy lehet rá számítani, helytáll á tanulásban, a munká­ban, becsülettel teljesíti honvé­delmi kötelezettségét, tevékeny a közéletben. A fiatalok lendületé­nek, kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, tehetsége kibontakozásának tág teret .nyújt ■szocialista rendszerünk. Az ifjú­ságnak ezeket a tulajdonságait az eddiginél is jobban kell fejleszte­ni. Ügy neveljük a fiatalokat, hogy a szocializmus rendíthetetlen hí­vei és lelkes építői legyenek. Az is helyénvaló, hogy a fia­talok — életkori sajátosságaik­nak megfelelően — szeretnek szó­rakozni, t fontos azonban, hogy szabad idejüket is értelmesen és tartalmasán töltsék el; ehhez min­den lehetséges támogatást meg kell adni. Ugyanakkor nem hagy­hatjuk szó nélkül, hogy a fiata­lok körében is tapasztalhatunk olyan negatív jelenségeket, mint a közömbösség, egyeseknél a ci­nizmus, a könnyelmű életre való hajlam. Ezek megváltoztatható tu­lajdonságok. Nem szabad lemon­danunk egyetlen fiatalról sem, azoknak is segítő kezet kell nyúj­tani, akik rossz befolyás alá ke­rültek, a társadalom peremére szorultak. Az új nemzedékről történő gon- . doskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Fontos szerepe van ebben az iskolának, a munkahelynek, a társadalmi szerveknek, és sokat tehet maga az ifjúság, az ifjúsági szövetség is. A fő felelősség azonban vál­tozatlanul a családé, amely tár­sadalmunknak a legkisebb, de a jövő szempontjából is döntő je­lentőségű közössége. Pártunk, szo­cialista államunk védi és támo­gatja a család intézményét. Ar­ra kell törekedni, hogy növeked­jék a család szerepe a személyi­ség kialakításában és a szocia­lista életforma általánossá tételé­ben. Pártunk ismeri a fiatalok valós gondjait. Azért tevékenykedik, és arra ösztönzi az állami és a társadalmi szerveket is, hogy a fiatalok kapjanak egyenlőbb esélyt a tanulásban, a pályavá­lasztásban, a képzettségüknek megfelelő elhelyezkedésben, hogy javítsák a családalapítás, a la­káshoz jutás, az otthonteremtés feltételeit (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents