Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-23 / 70. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 23. KIÁLLÍTÁS ELŐTT • Sáfár János és Matos János kiállításra készíti elő a korszerűsített finomvakoló gépet. A kalocsai építőgépgyártó termékei Eredményes esztendő ált az Építőgépgyártó Vállalat kalocsai gyára mögött. Mindez egyértelműen megállapítható múlt évi mérlegük alapján, ami 108 százalékra teljesített termelési tervet, 23 millió forintos nyereséget mutat. Szervezettebb és intenzívebb munkával növelték termelékenységüket, s emellett a piaci igényekhez igazodó, jobb minőségű, korszerűbb termékek gyártására törekedtek. A megrendelők megelégedését igazolja, hogy a kalocsai gyár ez évi termelési kapacitása szinte teljesen le van már kötve. • összeszerelik a hatméteres szerelőállványokat a műhelycsarnokban. Kollár József géplakatos, látható képünkön. — Az elmúlt évhez hasonlóan, mintegy 12 féle termékcsalád gyártását végezzük az idén — mondja Szalóki István gyárigazgató.. — Az elmúlt év második felében. új konstrukcióként, a különböző méretű és műszaki megoldású szerelőálljványok próba- gyártását végeztük. Ebben az évben a 12 méteres szerelőállványokból mintegy hétmillió forint értékben tervezünk készíteni, belföldi piacra. — Exportra is kerül ezekből a termékekből? — A szerelőállványokból az idén ugrtég nem. Wferülővibrátorokat és zsaluvibrátorokat azonban nemcsak*’* házi, hanem vietnami és román megrendelésre is szállítunk, 10 millió forintos értékben. Továbbá jelenleg folynak a tárgyalások egy lengyel—magyar együttműködési szerződés megkötéséről. Amennyiben ez létrejön, úgy egyes termékeink gyártását —i vakológépek, csőhajlító gépek — á jövőben megszüntetjük. E profilszűkítéssel azután lehetővé válik azoknak a termékcsaládoknak a továbbfejlesztése, amelyekre az évek folyamán szakosodott gyárunk. Ilyenek a különböző vibrátorok, parkettacsiszolók, s most már a szerelőállványok is. össztermelésünknek mintegy 60 százalékát jelentik ezek a gépek. Az együttműködési szerződés keretein belül azután lehetővé válna, hogy Lengyelországnak is exportálhassunk termékeinkből. — A belföldi építőipar részére milyen gépeket készítenék az — A vibrátorcsalád különféle típusaiból mintegy 25 millió, a szerelőállványofcból 17 millió, a parkettacsiszolókból négymillió fo- •rint értékben szállítunk hazai piacokra. — Jelentkeznek-e új termékekkel? — Igen, ebben az évben gyártjuk először a pörgettyűs merülővibrátorokat, saját konstrukcióként. Ezekkel a gépekkel lényegesen magasabb hatásfokkal, vagyis gyorsabban és jobb minőségben lehet majd végezni a beton tömörítését. A hazai építőipar részére csaknem kétmillió forint árbevételi értékben készítünk pörgettyűs merülővibrátorokat. Többek között ezeket a termékeinket is bemutatjuk majd a kiállításon. — Kétévenként rendezik meg ugyanis a nemzetközi építőipari kiállítást. A soron következő bemutatóra április második felében kerül sor Kőbányán, a vásárközpont területén. E Construma néven emlegetett kiállításon a hazai építőipari gépeket gyártó vállalatokon kívül, több neves külföldi cég — így az ELBA, a SCHWING, a POCLAIN, a TREMIX. a FIAT ALLIS — is részt vesz majd. A pörgettyűs merülővibrátorokon kívül, a 12 méteres szerelőáll- ványt, a korszerűsített finomvakológépünket — amely a por alakú glettanyagok felhasználhatósága érdekében keverőberendezéssel' is el van látva —, valamint a vibrátorcsalád más típusait is bemutatjuk termékeink közül ezen a kiállításon. A Construma célja, hogy az építőipari vállalatok megismerjék a legújabb, legkorszerűbb építőipari gépeket. Persze a piacszerzés mellett a 'tapasztalatszerzésnek igen nagy jelentősége van. Reméljük, hogy kedvezően fogadják majd gyártr mányainkat. Bizonyosan így lesz, hiszen ha arra gondolunk, hogy a kalocsai ÉPGÉP egész évi termelési kapacitását lekötötték már megrendelésekkel, kézenfekvő a következtetés: elégedettek a partnerek. Ha pedig az új, saját konstrukciókra gondolunk, megállapítható, hogy a kalocsaiak ötletes, hatékony gépei megfelelnek a piaci igényeknek, hiszen mindenekelőtt az építőipari munkák gyorsítását, megkönnyítését, minőségi javulását szolgálják. K. E. idén? • Magasba emelkedik a 12 méteres szerelőállvány, konstruktőrével Fazekas Imre tervezővel a „fedélzetén”. (Méhes! Éva felvételei.) PÉLDAADÓ DÖNTÉS KISKŐRÖSÖN Megvalósítják az ésszerű földhasználatot a Kossuth Szakszövetkezetben „Tovább erősödött a tagság és a nagyüzemi közös gazdaság kapcsolata. A közös szolgáltatásai nélkül a tagi termelés rohamosan csökkenne. A közös gazdaság gépparkja, anyagi és egyéb szolgáltatásai olyan termelőerőt jelentenek a városban, aminek hiányában megbénulna a termelés 8410 hektár területen.” így rögzíti a bevezető gondolatok egyikeként az a tizenhét óldalas kis füzet, amelyet közgyűlésre meghívóként kaptak kézhez nemrégiben a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet tagjai. Február utolsó négy napján ugyanis egymást követő részközgyűléseken a múlt évi zárszámadásról, s az idei tervekről tárgyalt és döntött a szövetkezet tagsága. Hogy miért éppen a bevezetőül idézett sorokat ragadtuk ki a beszámolóból? Mert a három- ezerkétszáz-valahány tagú szövetkezetben nagy jelentőségű a közössel szervesen összetartozó tagi gazdaságok termelése. Alighanem elegendő megemlíteni, hogy tavaly meghaladta a 145 millió forintot az ezekben a tagsági gazdaságokban előállított és a közös útján értékesített főbb termékek — így a gyümölcsfélék, köztük a szőlő, valamint a bor — értéke. Csupán ez utóbbi mennyisége meghaladta a 9 millió hektolitert, amelyért 116 millió forintot fizetett ki tagjainak a szövetkezet. Ez a mennyiségben és értékben egyaránt jelentős » árutermelés elképzelhetetlen lenne a közös gazdaság szüntelenül fejlesztett szolgáltatásai nélkül. A szakszövetkezet 48 traktorból álló üzemága teljes kapacitásának több mint 30 százalékát a tagi gazdaságokban végzett talaj- munka, betakarítás, szállítás merítette ki tavaly. A tagsági szőlők permetezését több mint négyszáz hektár területen látta el a közös.. Nemkülönben segítették a tagságot növényvédőszer-, lomb* trágya-, talaj fertőtlenítő- és gyomirtószer-eladással. A vásárláshoz pedig mintegy félmillió forint előleg nyújtásával is támogatta a tagságot a közös gazdaság. Mindezeket a zárszámadás megannyi egyéb tényével együtt megelégedéssel nyugtázta a tagság a részközgyűléseken. Mint ahogyan az idei gazdálkodásra, feladatokra előterjesztett tervekről is maradéktalan egyetértéssel határoztak. A döntések közül külön is kiemelkedő jelentőségű az az állás- foglalás, amelynek értelmében ez év október 1-től közös használatba vonják a tagság összes földterületét. Teszik ezt abból a£ alapvető meggondolásból, hogy a korszerűbb, szakszerűbb gazdálkodás elképzelhetetlen a termelési eszközt jelentő föld rendezése nélkül. A döntést megérlelő okokat felsorakoztatva, a szövetkezet vezetői a többi között elmondták: nehezítette a gazdálkodást a terület állandó „mozgása”, hol itt, hol ott vált szükségessé a föld közös művelésbe vonása. Az emiatti gyakori földcserék pedig nem ösztönözték a szakszövetkezet tagjait a talajerő utánpótlására, aminek végül is a termelés látja a kárát. A többféle nyilvántartás — mert más a földhivatali, más a tanácsi — tovább szaporította a gondót. Végül, de nem utolsósorban a szakszövetkezet tagsága többségben idős emberekből áll, emiatt szaporodott az elhagyott terület, amelynek hasznosításában nem volt sok köszönet. Mellesleg, a részközgyűléseken elhangzott, többnyire szociálpolitikai felvetések — járadék,' vagyoni hozzájárulás elengedése, rendszeres segély stb. — is az utóbbi gondot támasztották alá. Szó, ami szó, határozatában kimondta a közgyűlés, hogy „a nagyüzemileg művelhető területeket közös művelésbe ■ kell vonni, a megtermelt terményt elsősorban a szövetkezet tagjainak kell értékesíteni. A nagyüzemileg nem hasznosítható területeket pedig munkamegállapodással, tartós használatba adással, illetve haszonbérlet alapján kell hasznosítani, elsősorban a tagok útján, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján”. Ez utóbbiból a szőlőtelepítésre alkalmas területen, a közös gazdaság irányításával történhet — a majdan nagyüzemi táblákba illeszkedő — telepítés. A közgyűlés — a szakszövetkezet szocialista vonásait erősítő — döntésének végrehajtása nagy körültekintést, gondosságot és időt igénylő feladat. Hiszen a szóban- forgó földek közös művelésbe vonása a szövetkezet tagságának körülbelül egynegyedét érinti, akikkel egyénenként és egyetértésükkel kell tisztázni a tulajdoni viszonyokat és a földhasználat mikéntjét. Határozatában a közgyűlés utasította a szövetkezet vezetőségét, gondoskodjék róla, hogy a földjáradékot gazdasági évenként számfejtsék és aranykoronánként a tagoknak kifizessék. Mint aho-^ gyan gondoskodnia kell a vezetőségnek az adóhatóságnál való bejelentésről, hogy a közösen művelt területek után ne adózzanak a szövetkezet tagjai. P. I. A hatvanéves Ukrán Tudományos Akadémia: Az Ukrán Tudományos Akadémiát 1019-ben alapították. Jelenleg 80 tudományos intézmény munkáját fogja össze. Ezek alkalmazásában több mint 70 ezren dolgoznak. Közülük több mint 7500 munkatárs a tudományok doktora és kandidátusa, 331 az akadémikus és az Akadémia levelező tagja. Az olyan fontos kutatási irányzatokban; mint a kibernetika, a fémek megmunkálása magas nyomású folyadékkal, a különleges elektrokohászat, a műgyémántok előállítása, a porkohászat, az ionolvasztások elektrokémiája, a neuro- és sejtfalfiziológia, az Ukrán Tudományos Akadémia intézményei vezető szerepet játszanak a Szovjetunióban. Eredményeiket külföldön is jól ismerik. Az akadémia több mint 60 kísérleti-termelési bázist, továbbá 10 tengeri és 4 folyami kutatóhajót tart fenn. Az akadémia könyvtárában több mint 20 millió kötetet tartanak nyilván. Az akadémia kiadója évente közel 700. összesen 12 ezer nyomdai íven megjelenő művet ad ki, és rendszeresen több mint 40 tudományos folyóiratot jelentet meg. Az intézetek munkatársai évente mintegy 2 ezer témán dolgoznak, s több mint ezer találmányt jelentenek be. Az 1976—1977-es években az Akadémia tudósai több mint 2500 találmányt jelentettek be. A köztársaság gazdasági körzetei gyorsított fejlesztésével kap- ' csolatos feladatoknak megfelez lően, az akadémia létrehozta a donyecki, a dnyepropetrovszki, a nyugati, a harkovi és a déli tudományos központokat. Ezeknek a tevékenysége a fontos népgazdasági feladatok megoldása érdekében az adott területen a komplex, alap- és alkalmazott kutatások megszerzésére és fejlesztésére irányul. Az Ukrán Tudományos Akadémia kollektívái részt vesznek az ország komplex tudományos-műszaki és szociális-gazdasági programjainak megvalósításában. Tavaly az Akadémia 46 tudományos intézményében közel 500 feladatot dolgoztak ki 20 ilyen program keretében. Többek között a Liha- csov Autógyárral közösen tudományos-műszaki kutatást folytattak a hulladékmentes autóipari termelés kialakítása érdekében. Egyre nagyobb mértékben terjed a tudomány és a termelés kapcsolatának új formája, az alkotó együttműködés, azaz a vállalatokkal kötött megállapodások, amelyek közös munkákat irányoznak elő a tudományos eredmények gyorsított' bevezetésére, a vállalatok komplex műszaki re- konstrukciój ának megvalósítására, a termelési folyamatok gépesítésére és automatizálására. Az Ukrán Tudományos Akadémia aktívan részt vesz a felsőoktatási intézmények oktatási-nevelési tevékenységében is. Közel 5000 egyetemi hallgató jár évente üzemi-termelési gyakorlatra az akadémia ^tudományos intézményeibe. (BUDAPRESS — APN) VERSENYBEN A VASÜT A sebesség növelésére való törekvés egyidős, a vasút történetével, de még soha nem volt any- nyira időszerű, mint napjainkban. A vasútnak ugyanis, ha versenyben kíván maradni a többi személyszállítási móddal, az utazási kényelem és a biztonság fokozása mellett csökkentenie kell^a menetidőket, növelnie kell a sebességet. A Nemzetközi Vasútegylet (UIC) célkitűzései szerint a vasúti utazási időnek a személyautó által elérhető időhöz kell igazodnia, annak „háztól házig” való közlekedését számítva. Az UIC a gépkocsi utazási sebességét 90 km/ó-nak tételezi fel, aminek figyelembevételével a vasúti utazási sebességre óránként 135 km-t irányoz elő. Ez az utazási sebesség 160 km/ó vonali sebességet kíván, ami azonban nem érhető el mindenütt, ezért kiegyenlítésül az arra alkalmas vonalszakaszokon 180—200 km/ó. sebességre is szükség lehet. Ebből következően belátható, hogy a minden más közlekedési ággal is versenyképes vasúti személyszállítás csak korszerű vonalvezetésű, jó állapotban levő, nagy sebességű pályán valósulhat meg. Persze azért sok más feltétele is van a nagy sebességű vasúti közlekedésnek (pl. automatikus vonalbefolyásolás, megfelelő felépítésű mozdonyok, szerelvények stb.). A sebességek növekedésével az ellenállások mind nagyobb részét teszi ki a légellenállás. Nyilvánvaló tehát, hogy egyre foközot- tabb jelentősége van az áramvonalas formának. Ez zárt motorvonatoknál kedvezőbben alakítható ki. mint mozdonyos üzemnél, •ezért 200 km/ó körüli sebességeknél már mindenképpen motorvonatokat kell alkalirö&ni. Képünkön erre látunk példáit, előállítás közben szemlélhetjük meg a repülőgéptörzsre emlékeztető alakú 2100 lóerős (1546 kw-os) motorvonat-vontatókocsit, amely a brit vasútak nagy sebességű vasúti közlekedése számára készül, s 200—250 km/ó sebességgel száguld majd.
