Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
t • PETŐFI NfiPE • 1980. március Z. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA ■ - , ' " « s (Folytatás a 7. oldalról.) tató munka javulása, az iskolák közötti színvonal-különbségek csökkenése, a pályaválasztási tevékenység eredményeként a nyolc osztályt végzettek továbbtanulási aránya 78%-ról 92%-ra emelkedett. A továbbtanulók 61%-a szakmunkásképző intézetben és egészségügyi szakiskolában folytatja tanulmányait Ebben a tervidőszakban minden eddiginél több általános iskolai tanterem épül. A napközis férőhelyejt- tervezett fejlesztése teljesül, de a helyhiány továbbra is gond marad, különösen városainkban. Az általános iskolai tanterem-ellátottság kielégítő a községek többségében. A tanulólétszám növekedése, a körzetesítés, valamint a tervezett fejlesztések elhúzódása miatt nem enyhült a feszültség Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Kiskőrösön, valamint néhány nagyközségben. A gyógypedagógiai intézmény- hálózat a szükségletektől elmarad. Az új gyógypedagógiai intézet felépítése a következő tervidőszakra húzódik át. Az állami gondozottakkal és a veszélyeztetett környezetben élő tanulókkal tervszerűbb, összehangoltabb a foglalkozás. A szakmunkásképzésben a nevelő-oktató munka tárgyi és személyi feltételei tovább javultak. Űj intézetek épültek: Kecskeméten a 623. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet és az 1. sz. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak- . munkásképző Intézet. Ideiglenesen megoldódott a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző intézetek elhelyezése Kalocsán és Kiskunhalason. A szakközépiskolai hálózat új szakokkal bővült. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban tíz szakmában került bevezetésre a , szakközépiskolai szakmunkásképzés.- A mezőgazdasági területen a szakmai képzés feltételei nem megnyugtatóak. A középiskolai tanulók létszámán belül a szakközépiskolások aránya kismértékben nőtt. A gimnáziumok a továbbtanulásra felkészítő funkciót jól teljesítik, s előbbreléptek az azonnali munkába állásra való felkészítésben a gyakorlati jellegű tárgyak oktatásával. Megkezdődött a fakultatív oktatási rendszer bevezetése. A középfokú iskolák diákotthoni ellátottsága tovább gyarapodott: Kecskeméten és Baján új kollégiumok épültek. A középiskolás tanulók 28%-á, a szakmunkástanulók 23%-a, az egészségügyi szakiskolások 44%-a lakik kollégiumban. A középiskolák első osztályos tanulóiból a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 68,4%. A tanulásukat segítő tevékenység rendszeres és sokirányú. Tanévenként csaknem 900 fő részesül közülük rendszeres havi’ ösztöndíjban. Arányuk a felsőfokú oktatás felvételi vizsgáira jelentkezettek között 60%, a felvettek között pedig 63,4%. A középiskoláink egyetemi-főiskolai továbbtanulásra felkészítő munkája sikeres. Megyénk gimnáziumaiból és szak- középiskoláiból továbbtanulásra jelentkezők á felvételi vizsgákon évek óta országosan a legjobb eredményeket érik el. Az általános iskolai felnőttoktatásban részt vevők, létszáma csökkenő tendenciájú. Különösen a községekben tapasztalható visz- szaesés, ugyanakkor még jelentős azoknak a negyven éven aluliaknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. A dolgozók középiskolái- - ban tanulók száma kisebb ingadozásoktól eltekintve állandósult. Nőtt a fiatal szakmunkások továbbtanulási aránya. Az oktatási, nevelési intézményeinkben a személyi feltételek is jobbak lettek mennyiségileg és minőségileg egyaránt. A pedagógusok létszáma félezerrel nőtt, a képesítés nélküliek aránya közel felére csökkent. Tovább erősödtek eszmei-politikai, szakmai és. szervezeti területen a felsőoktatási intézmények. A bajai tanítóképző 1978-tól Tanítóképző Főiskolaként működik. Tudományos munka A tudományos kutatás nem széles bázison, viszonylag nem nagy apparátussal, jelentős szerepet tölt be az országos és a megyei kutatásban, főképpen a zöldség, gyümölcs, szőlészeti, borászati és az erdészeti tudományos tevékenységben. A tudományos kutatómunka mennyiségben és-minőségben fejlődött. A Kecskeméten megrendezésre kerülő országos kertészeti' tudományos tanácskozások a tudományos és a gyakorlati szakemberek rangos, kiemelkedő fórumai. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemétre települt. Minőségi és mennyiségi fejlődést eredményezett a főiskolák további erősödése. A felsőoktatási intézmények kutatótevékenysége kibontakozóban van, hozzájárultak a társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítéséhez, a nevelőoktató munka színvonalának ja- . vitásához. A haladás iránya azonban elsősorban extenzív jellegű volt. Mind nagyobb elismerést kap szakmai körökben a bajai csillagászati obszervatórium munkája. A Zöldségtermesztési Kutató- intézetben, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben,' a gyümölcstermesztési és az erdészeti kutatásban értékes eredmények születtek, előrelépés történt a hazai és a külföldi eredmények gyakorlati hasznosításában, ez azonban továbbra is elmarad a termelési szükségletektől. A tudományos intézeteink és az üzemek közötti kapcsolatok nem elég széles körűek és hatékonyak. A társadalomtudományos kutatás jobban segítette a valóság feltárását, a politikai döntések előkészítését, ugyanakkor nem kielégítő még a fejlődés nézőpontjából a jelentősebb témák aránya. Közművelődés A közművelődési és a művészeti élet más terültetekkel arányosan fejlődött. A lakosság általános és szakmai műveltsége javult. Megkülönböztetett figyelmet kapott a munkásság és az ifjúság kulturális igényeinek magasabb színvonalú kielégítése. A közművelődés j feltételei javultak. Átadásra került a ' kalocsai Művelődési Központ, Kecskeméten a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézet és a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, megújult a kecskeméti Művésztelep. Néhány tervezett beruházás — pl. az új megyei könyvtár — nem valósult meg. A tanyán élők művelődési szükségletének kielégítése a tanyai iskolák megszűnése i miatt több helyütt romlott. Az alapellátásban javult a könyv, romlott a kis települések színházi ellátása. Bővült a művelődési házak és múzeumok hatóköre. Minőségileg fejlődött az énekkarok, a magyar és nemzetiségi népi együttesek, népművészeti csoportok munkája. Kialakulóban ván a szocialista brigádok és a közművelődési intézmények tartalmas kapcsolata. Javult a fizikai dolgozók körében végzett tudományos ismeretterjesztő munka. Formálódik a rétegigényeket kielégítő filmter- jesztés, az ifjúság olvasását befolyásoló olvasási mozgalom, a mindennapi kultúrát segítő tevékenység. A tartalmi munka eredménye, hogy új igények teremtődtek, és kielégítésükre több esetben sikeres erőfeszítés .történt. Tervszerűbbé, . szervezettebbé és össze- hangoltabbá vált a munkahelyi és lakóterületi közművelődés, ugyanakkor az egyenlőtlenségekkel a továbbiakban is számolunk. A pártszervek rendszeresebben ’ foglalkoznak az irányítás javításával, a feltételek elvi és gyakorlati fejlesztésével, tagjaik művelődésével. Kedvező változás következett be a közművelődés tanácsi irányításában is. Időnként a szervezeti és anyagi gondok lekötötték az erőket, a tevékenységek összehangolása kívánnivalót hagy maga után. Jelentős megyei erkölcsi és anyagi támogatással; kezdeményezéssel a művészeti műhelyek tovább gazdagodtak. * A megye anyagi és szellemi gyarapodása az elmúlt öt esztendőben kedvezőbb feltételeket teremtett a 'szocialista életmód formálódásához. Néhány objektív tényező nehezíti a gyorsabb kibontakozást. . A dolgozók növekvő szabad idejüket mindinkább kulturális szükségleteik kielégítésére, pihenésre és jelentős számban a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munkára fordítják. ' A szocialista ipari és mezőgazdasági üzemek szervezettsége, technikai felszereltsége, a tömegszervezetek és -mozgalmak tevékenysége, a szocialistabrigád-moz- galom szervező ereje együttes tényezőként hat az életmód formálására. Meghatározó szerepet játszanak a munkahelyeken,, a munkában létrejövő közösségi kapcsolatok. A közösségi tudat erősödött, a munka- és lakóhelyért végzett önzetlen társadalmi tevékenység mennyiségileg nőtt. Erősödik a közélet és a magánélet harmonikusabb egysége, valamint a szocialista együttélés normáinak szokássá válása. A megye különböző társadalmi rétegei egyes tagjainak gondolkodásában, cselekedeteiben tapasztalható kapzsiság, az anyagiak harácsolása. A közéletben éles bírálatot vált ki — különösen ha kommunista vagy vezető magatartásában jelentkezik — a kispolgári gondolkodás és magatartás. A szociális gondoskodás, a gyermeknevelő Intézmények és a szülők szorosabb kapcsolata, a „Társadalom az idősekért” megyei kezdeményezésű mozgalom értékes eredményeket hozott. A testnevelés és a sport megyénkben is javuló személyi-, pénzügyi- és tárgyi feltételek mellett az egészséges életmód fontos alakítója. Jelentős fejlődés indult el az iskolai testnevelés és a sport területén. A tantestületek és szülők többségénél a testnevelés megítélésében kedvező szemlélet- változás történt. A versenysportban a megyék sorában az olimpiai pontszámok alapján az ötödik helyet foglaljuk el. A mozgásigény felkeltésében, a sportolás rendszeresebbé tételében, az ehhez szükséges feltételek biztosításában fejlődés van. Nem megfelelő azonban a munkahelyi és lakóterületi tömegsport rendszeressége. • . V. A pártélet kérdései A párt vezető szerepe a társadalmi folyamatok irányításában érvényesül. A megye pártszervei és -szervezetei, a tömegszervezetek és -mozgalmak tervszerű munkát folytattak a párt politikájának elfogadásáért és végrehajtásáért. Irányítói, szervezői voltak annak a fejlődésnek, amelyről a megyei pártbizottság számot ad. Az utóbbi öt esztendőben végzett munkánk eredményeiben és fogyatékosságaiban egyaránt tükröződik a megye pártszerveinek és -szervezeteinek tevékenysége. A megye társadalmi, gazdasági életében történt változásokhoz igazodott a pártirányítás rendszere, az ellenőrzés hatékonysága. Fejlődött a pártszervezetek munkastílusa, munkamódszere. A tagkönyvcsere során kibontakozott őszinte, nyílt eszmecsere, a hiányosságok feltárása a párttagságot egységesebben sorakoztatta fel a feladatok megoldására, tovább erősítette a párt vezető szerepének helyi érvényesülését. A Központi Bizottságnak, a megyei pártbizottságnak a XI. kongresszus óta végzett munkáról szóló félidős értékelése hozzájárult helyzetünk reális áttekintéséhez, feladataink következetesebb végrehajtásához. A párthatározatok végrehajtása, ellenőrzésének formái és módszerei tovább gazdagodtak. Kiterjedt a politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai, az állami élet minden . területére. A testületi üléseken rendszeresek a beszámoltatások. Az ellenőrző munka során következetesebb a feladatelhatárolás, a számonkérés. üsszehangoltabbá vált az eszmei, politikai irányító- és nevelő munka, a határozatok folyamatos végrehajtásának ellenőrzése. A beszámolási időszakban tovább erősödőét a pártegység. A megye pártszervei és -szervezetei alapvető feladatnak tartották a pártegység erősítését, az időszerű feladatokhoz kapcsolódó állandó megújítását. Sokoldalú, alkotó viták kibontakoztatásával, a nézetek ütköztetésével biztosítani tudták, hogy a párttagság helyesen és egységesen értelmezi, képviseletével és munkájával magáénak vallja politikai célkitűzéseinket. Az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység biztosította, hogy a pártszervezetek' képesek voltak a feladatok meghatározására, végrehajtására. A párttagság tudatosabb és megalapozottabb nézetekkel rendelkezik, erősödött az eszmei elkötelezettsége, növekedett tettre- készsége, aktivitása. Javult a munka kritikus vizsgálata, nyíltabban lépnek fel a visszásságok ellen. Véleményükkel, javaslatukkal segítették a gazdasági és társadalmi élet területén jelentkező nehézségek megoldását. Tovább szilárdult a megye párttagságának fegyelme. A kommunisták döntő többsége pártszerű magatartást tanúsít, példamutatóan él és dolgozik, teljesíti a párttagsággal járó kötelezettségét. A pártszervek és -szervezetek, a fegyelmi bizottságok határozottabban és következetesebben lépnek fel a párt. szervezeti rendjét, erkölcsi normáit, fegyelmét megsértőkkel szemben. A pártfegyelmi munkára egyre inkább a megelőzés jellemző,- amely hozzájárult számos kedvezőtlen jelenség visz- szaszorításához. Ugyanakkor a Szervezeti Szabályzat megsértése nem minden esetben járt együtt a következetes felelősségre vonással. A megye pártszerveinek és -szervezeteinek tevékenységében érvényesülnek a lenini normák. A kollektív vezetés az irányítás minden területén magasabb színvonalon valósul meg. < Erősödött a döntések szakszerűsége, előkészítésük demokratizmusa. A választott pártszervek és alapszervezetek tevékenysége megfelel a Szervezeti Szabályzat követelményeinek. Felelősségteljesen gyakorolják feladatkörüket, jogkörüket. Üléseik napirendjein rendszeresen szerepelnek az adott terület legfontosabb kérdései. A testületek által hozott politikai döntések jelentős többsége érdemben' szolgálta a párt politikájának végrehajtását. Rendszeresebbé vált a testületi tagok, a párttagság tájékoztatása. Tovább fokozódott a helyszíni segítés, javultak a területi kapcsolatok. Ebben jelentős szerepük van a választott munkabizottságoknak, társadalmi aktíváknak. A megyei pártbizottság a pártértekezlettől kapott megbízatása alapján a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően végezte munkáját. Megfelelő figyelmet fordított a társadalmi, gazdasági, politikai élet új jelenségeinek feltárására, a különböző ellentmondások vizsgálatára és megoldására. Céltudatosabban kereste és a megye sa j átosságai nak figyelem-bevételével — a változó körülményekhez igazította azokat a szervezési, vezetési formákat, gyakorlati módszereket, amelyek biztosították a politikai célkitűzések megvalósulását. A döntések kialakításában figyelembe vette és hasznosította a pártszervek és -szervezetek, az állami, gazdasági és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tapasztalatait, javaslatait Tevékenységében érvényesült a kollektív vezetés. A testület tagjai rendszeresen részt vették a feladatok kialakításában, a végrehajtás ellenőrzésében. A pártbizottság munkabizottságai tervszerűen segítették a testület elé kerülő napirendek előkészítését, a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A városi pártbizottságok irányító, éllenőrző munkája hatékonyabbá vált. Növekedett politikai súlyuk, önállóságúk, tekintélyük. Munkájuk tervszerűbb a párt politikájának helyi végrehajtásában, jobban összpontosult a várospolitikai kérdésekre. Következetesebben valósítják meg a tanácsok pártirányítását, - céltudatosabb a tömegszervezetek bevonása a feladatok megvalósításába. Fejlődött az .alapszervezeteket irányító munkájuk tartalma és módszere. A pártmunka társadalmasításával, szervezeti intézkedésekkel rendszeresebbé és konkrétabbá tették az alapszervezetek munkájának helyszíni segítését, ellenőrzését. A járási pártbizottságok a társadalmi, gazdasági ' feladatokhoz igazodva fejlesztették munkastílusukat, munkamódszerüket. A megyei célkitűzésekkel összhangban eredményesen valósítják meg a járások fejlesztésére vonatkozó határozatokat. Munkájukban nagyobb figyelmet l&pott a községi pártszervek és alapszervezetek segítése. Intézkedéseket tettek am nak érdekében, hogy a községek szerepkörének megfelelően alakuljon a pártszervezetek szervezeti felépítése, fejlődjön munkastílusuk. A községi, üzemi, intézményi pártszervek ,irányító, ellenőrző tevékenysége a megnövekedett hatáskörükhöz, feladatkörükhöz igazodva változott. Többségük a központi irányelveknek és határozatoknak megfelelően tevékenykedik. Kezdeményezően vesznek részt a községpolitikai, gazdaság- politikai feladatok megvalósításában. Rendszeresebben foglalkoznak területük ideológiai, közművelődési kérdéseivel. Az irányító munka színvonalának javulását jól segítette, hogy ‘ a követelményekkel Összhangban fejlődött a pártapparátusok tevékenysége. Tervszerűbben foglalkoznak a testületi ülések előkészítésével, növekedétt kezdeményező és szervező tevékenységük. Az apparátusok káderhelyzetének, . munkastílusának, munkamódszerének fejlesztésére hozott párthatározatok végrehajtásával össze-, tételük, politikai, szakmai felkészültségük tovább javult. A XI. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásaként javult az alapszervezeti pártmun-, ka színvonala. Az irányító párt- szervek többet - foglalkoztak az alapszervezetek munkájának fejlesztésével, gyakoribb a konkrétabb tájékoztatásuk és a részükre nyújtott segítség. A gazdaságszervező, ellenőrző munkájuk a cselekvési programok készítésével tervszerűbb és gyakorlatiasabb. Elősegítették a nép- gazdasági célokra épülő helyi gazdasági tervek megvalósítását. Nagyobb figyelmet fordítottak a gazdaságpolitikai összefüggések megértetésére, á határozatok végrehajtására. Az alapszervezeti pártmunka fejlesztését segítette, hogy a párttaggyűlések egyre inkább betöltik a Szervezeti Szabályzatban biztosított szerepüket. Hatáskörük, döntési jogkörük alapvetően érvé- ’ nyesül. Fontos szerepe van munkájuk önértékelésében az éves beszámoló taggyűléseknek. A fejlődés ellenére gondot okozott a pártszervezetek számára a feladatok helyes kiválasztása. Határozataik egy része túl általános, irányító, szervező munkájuk hiányossága, hogy a pártmegbízatásak nem kapcsolódnak kellően az éves gazdasági tervekkel összefüggő politikai feladatok végrehajtásához. A társadalmi és tömegszervezetek pártirányítása A XI. kongresszus határozatainak megfelelően az irányító pártszervek foglalkozták a tömegszer- vezetek és -mozgalmak pártirányításának fejlesztésével. Elvi, politikai eszközökkel, a káderpolitikai elvek érvényesítésével biztosították, hogy munkájukban tovább erősödött a politikai jelleg, növekedett tömegbefolyásuk. Javult a párt- és tömegszervezetek közötti feladatelhatárolás, növekedett önállóságuk és politikai felelősségük. Rendszeressé vált a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták beszámoltatása, munkájuk segítése. A pártirányítás fejlődése hozzájárult, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak aktívan vesznek részt a párt politikájának alakításában, a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásában. Tevékenységükben erősödött a becsületes, fegyelmezett munkára, tanulásra való nevelés. A szakszervezetek politikai szerepe, tekintélye tovább erősödött. Bővültek lehetőségei, feladatai, növekedett felelősségük. Aktívan részt vesznek a megye politikai, társadalmi, gazdasági feladatainak végrehajtásában. Kettős hivatásuknak megfelelően mozgósítják, szervezik és nevelik a dolgozókat, segítik a munkások szociális kulturális és ahya- gi igényeinek a kielégítését, .valamint képviselik a dolgozók érdekeit, a törvényekben, rendeletekben biztosított jogait. Előrehaladás történt az üzemi demokrácia gyakorlásában, fórumainak működésében. A Politikai Bizottság határozata jól segítette az üzemi, demokrácia hatékonyságának növelését. A kialakult szervezeti keretek lehetővé tették a gyorsabb ütemű előrehaladást. Javult a különböző fórumok munkájának összehangolása, csökkentek a párhuzamosságok, a formális elemek. Megfelelő figyelmet kapott a szocialista munkaversenymozga- lom szervezése, irányítása. Előtérbe kerültek azok a kezdeményezések, amelyek a termelőmunka-javítását, a gazdálkodás hatékonyságát, valamint az anyaggal és energiával való takarékoskodást szolgálják. A Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti hivatását. Eredményesen vesz részt a párt politikájának alakításában, megismertetésében, megvalósításában, a fiatalok szocialista nevelésében. Az ifjúság társadalmi megítélésében növekedett a munkában, tanulásban, a haza védelmében tanúsított helytr állás szerepe. i A KISZ-szervezetek termelési mozgalmai, akciói a munkahelyi v kötelességek teljesítését szolgál- ■ ják. A dolgozó * fiatalok 70%-a vesz részt szocialistabrigád-moz- galomban. Megyénk fiataljai becsülettel teljesítették vállalásaikat. A védnökségek, az építőtáborokban végzett munka jól segítette a közösségi életre, a munkára nevelést. Nőtt a fiatalok közéleti aktivitása, a közügyek iránti érdeklődése. A politikai tömegrendezvények (szelidi, tőserdei találkozók, ifjúmunkás, szakmunkástanuló napok) tartalmasabbá, vonzóbbakká váltak, erősödött érzelmi ' hatásuk. Fejlődött az ifjúsági szövetség kommunista jellege. Az ifjúsági rétegek ' körében végzett tevékenysége következetesebb. To- •vább nőtt a tömegbefolyása és szervezettsége. A fejlődés ellenére alacsony a KISZ szervezettsége a munkás- és parasztfiatalok körében. A KISZ irányításával a megyei úttörőszövetség az elmúlt években erősítette a gyermekszervezet politikai jellegét, változatos, tartalmas programmal szervezte a gyermekek közöségeit és segítette az iskolai nevelőmunkát. A Hazafias Népfront a szövetségi politika erősítése érdekében fokozta a különböző társadalmi rétegek megnyeréséért folytatott agitációs és politikai munkáját. Következetesen munkálkodott a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, művelődéspolitikai feladatok végrehajtásán. Részt vett a gazdasági célkitűzések megismertetésében, elfogadtatásában. A szocialista demokrácia fejlesztését jól segíti, hogy megfelelő együttműködés alakult ki a népfrontbizottságok és a tanácsok között. A képviselő- és tanácstagi választások, beszámolók és falugyűlések — mint politikai fórumok — lehetőséget biztosítottak a lakóterületi politikai munkának.' A lakosság jelzéseire, véleményére támaszkodó állásfoglalásaival tevékenyen részt vett a helyi .politika alakításában. . Kezdeményezően vett részt a különböző társadalmi akciók szervezésében (az idősekről való gondoskodás, a városok és községek fejlesztése, a környezetvédelem). Fokozták együttműködésüket a politikai és társadalmi szervezetekkel a szocialista nemzeti egység, a szocialista demokrácia erősítése érdekében. . * A megye párt-szervei és -szervezetei eredményesen dolgoztak azon, hogy a párt káderpolitikai elvei — az előttünk álló feladatokkal összhangban — hatékonyabban érvényesüljenek. Napirendre tűzték a határozatokból adódó feladatok végrehajtását, intézkedéseket tettek a kádermunka fejlesztésére. Eredményeként minden területen javult a káder- . munka pártirányítása, az állami személyzeti munkával való foglalkozás. A pártszervezetek kádermunká-; ja, a káderpolitikai elvek érvényesülése jól szolgálta a politikai, társadalmi, gazdasági célkitűzések megvalósulását, a párt vezető szerepének érvényesülését. A káderpolitikai elvek értelmezése és alkalmazása egységesebb. Több jó kezdeményezés bontakozott ki a gyakorlati munka fejlesztésére, amelynek kedvező ha- , tása van a párt tömegkapcsolatának erősítésére. Javult a kádermunka tervszerűsége, átgondoltabb a káderek cseréje, az utánpótlás kiválasztása, felkészítése, nevelése. A párt szervezeti helyzetének alakulása A-.párttagság létszáma 1979. június 30-án 29 135 fő volt. A tagság 920 pártalapszervezethez tartozik. A felnőtt lakosság 7%-a tagja a pártnak. A megyei pártértekezlet óta — a XI. kongresz- szus határozatával összhangban — mérsékeltebb ütemben (5,2%-kal) növekedett a taglétszám. A megye társadalmi életében betöltött szerepének megfelelően növekedett a nők, a szellemi dolgozók, az értelmiségiek aránya az összpárttagságon belül. Kedvező, hogy a párttagok általános és politikai műveltsége folyamatosan javul. A pártszervek és -szervezetek nagy gondot fordítottak a pártépítő munkára, ennek eredményeként tovább folytatódott a kiegyensúlyozott tagfelvételi munka. Politikai eszközökkel biztosították a tagfelvétel mérsékelt ütemét, a , magasabb minőségi követelmények betartását. A pártba azok kerültek, akik eszmeileg, politikailag megfelelnek a követelményeknek. A tagfelvételi munka jól szolgálta a párt élcsapat jellegének erősítését. A kiválasztásban, nevelésben nagyobb szerepet kaptak a pártcsoportok és a tömegszervezetek.
