Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
I 1980. március 2. • PETŐFI NÉPE • 9 ÖSSZEÜLT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 4. oldalról) tése az V., illetve a VI. ötéves terv időszakában milyen nagy erőfeszítéseket tett, illetve tesz a lakosság egészségügyi ellátásáért: A főigazgató végül az orvosok tevékenysége mellett méltatta a nővérek, asszisztensek munkáját, s javasolta a pártértekezletnek: tolmácsolja äz illetékes párt- és állami fórumoknak, hogy az egészségügyi szakdolgozók is elnyerhessék a megtisztelő fizikai szakmunkás-kategóriába sorolást. való' Bór Géza, a kiskunhalasi Ganz-MÁVAG művezetője Felszólalásának bevezetőjeként jelezte: csaknem tíz éve a szakmunkás- képzés területén dolgozik,- mondanivalója tehát az ifjúmunkások és a fiatal szakmunkások társadalmi és gazdasági életébe történő bekapcsolódásának tapasztalataival kapcsolatos. A pártértekezletre készülve szót értett a munkahelyi közösséggel, s beszéde a kollektíva véleményét, állásfoglalását tartalmazza. — A tanulók általános és szakmai képzéséhez a szó mindkét értelmében otthont adott a szakmunkásképző intézet, amelyben csaknem ezer fiatal tanul, és az intézet 240 személyes kollégiuma. Sajnálatos viszont, hogy a gyakorlati képzéshez ma is hiányzik egy központi tanműhely. ■Jelentősebb ipari üzemeinkben sok fiatgl szakmunkás dolgozik több százezer, sőt millió forint értékű gépen. Pedig nem egy közülük néhány éve még tanyai iskolában tanult, mostoha körülmények között. Szólni kell azonban arról is, hogy nyugtalanítóan magas a lemorzsolódó tanulók száma, s a fiatal szakmunkások pályaváltoztatása. Ez megkérdőjelezi pályaválasztási munkánk eredményességét. Véleményünk szerint a városokban meglévő pályaválasztási tanácsadás mellett, pályaalkalmassági vizsgálatok lebonyolítására is módot kellene találni. örvendetes tény viszont, hogy a munkásfiatalok nagy számban tanulnak tovább. Az 1979—1980-as tanévben 606 fiatal szakmunkás vállalta a munka melletti továbbtanulást. Ezt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell, mert a szakképzett, gyakorlattal is rendelkező műszakiakra, közgazdászokra, középvezetőkre nagy szükség van. A továbbiakban arról szólt, hogy a fiatalok mit tettek jövőjük érdekében. A többi között-elmondotta: — Büszkék vagyunk rá, hogy a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregysége fiatal szakmunkásai napjainkig 8 millió forint értékű KISZ védnökségi munkát teljesítettek a paksi atomerőmű építéséhez. Az erőmű építésének befejezéséig ez az összeg a tervek szerint megközelíti a 20 millió forintot. A beszámolási időszakban megsokszorozódott Kiskunhalason az ifjúsági szocialista brigádok száma. Majd jólesőn szólt az üzemi KISZ-szervezetek taglétszámának növekedéséről, a munkásfiatalok általános műveltsége gyarapodásáról, az eszmei, politikai felkészültség , erősödéséről, s arról, hogy a párt soraiba egyre többen KISZ- ajánlás útján kerülnek. Felszólalását így fejezte be: — Meggyőződésem, hogy a munkásfiatalok érzik és tapasztalják a társadalmi törődést, hiszen városunkban az elmúlt négy év alatt ötszáznegyven fiatal munkáscsalád költözött új otthonba. Tapasztalják a munkával kivívott megbecsülést és készek rá, hogy lendületes munkával részt vállaljanak társadalmi, gazdasági I céljaink megvalósításában. 'zonyít, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték 180 százalékkal növekedett. A mezőgazdaságban a búzánál a megelőző ötéves iterv átlagához viszonyítva 21,. kukoricánál 31 százalékkal növekedett a termésátlag. A fű- szerpaprikánál elérték, hogy az egyre javuló minőség a piac igényeit — a hazai és. a külföldi igényeket is — ki tudja elégíteni. A szocialista demokráciáról szólva, fontosnak tartja ezt az intézményt mint a vezetés módszerét, ;es mint a dolgozók legszélesebb iskoláját, amelyben äz emberek tudata, erkölcsi magatartása napról napra alakul, s lehetőséget teremt az alkotásra. Ezzel összefüggésben égy hibás gyakorlatra hívta fel a figyelmet, ami a pártban és a termelő üzemekben is megtalálható. P — A szocialista demokrácia gyakorlatában kezd egy bizonyos féloldalúság kialakulni. Azt tapasztaljuk, hogy a különböző demokratikus fórumok akkor működnek jól, akkor tömeges az észrevétel, ha bajok vannak. Ez így rendben is van, de az nincs, ha jól mennek a dolgok, akkor eluralkodik az elégedettség, és akkor az üzemi demokratikus fórumrendszerek működésé formálissá válik, ez pedig nagy hiba. Mint mondotta, ha nem tapasztalnak a vezetőknél lelkesedést, akkor a munkások sem tudnak lelkesedni. Terjed a közömbösség. esetenként a cinizmus. Az eredményeket jobban fel kell tudni használni a hazafias, erkölcsi, politikai nevelésben. Az ifjúságot bíráló megjegyzésekkel kapcsolatosan kijelentette, a hibákat bírálva azokat a KISZ- nek. általában az ifjúságnak címezték. A párt nélkül azonban a KISZ-ről nem szabad beszélni éppen úgy, mint az ifjúságról a felnőttek nélkül. — Nem szabad elfelejteni, hogy az ifjúság olyan, amilyenné mi neveljük. Hibái, erényei a felnőtt társadalom hibái és erényei is. Van jó ifjúsági határozat, jó ifjúsági törvény, de nem jő a gyakorlat. Alacsony színvonalú az iskolában a hazafias nevelés. A felszólaló bírálta az üzemi vezetők nagy részét, akik albérVeteránok köszöntése Kedves színfoltja volt a pártértekezletnek az ebéd után megrendezett baráti hangulatú ünnepség, amelyen azokat a veterán' kommunistákat, a munkásmozgalom régi harcosait köszöntötték, akik az idén párttagságuk jelentős évfordulójához érkeztek. Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte Farsang Pétert, aki 70 éve a párttagja, Kákonyi Józsefet, Neiner Jánost, Ozvald Istvánt, akik fél évszázada tagjai a pártnak és Fekete Lászlót, aki 40 évvel ezelőtt lett a párt tagja. Köszöntőjében Horváth István hangsúlyozta, a párt erejének egyik forrása, hogy a munkásmozgalom régi harcosai, a párt veteránjai átadják sok. évtizedes tapasztalataikat. Mint mondta, külön öröm, hogy jó egészségben vannak, s kérte további segítségüket, véleményeiket és javaslataikat. A veteránoknak Horváth István átadta a megyei pártbizottság ajándékát és köszöntő levelét. leibe adják ki az ifjúsági munkát. A példamutatást hiányolta a szülők, a vezetők részéről, majd javasolta, szembe kell nézni a gondokkal, és változtatni is kell a hibás gyakorlaton, hiszen azé a jövő, akié az ifjúság. Koperniczkyné Torma Mária, a kecskeméti Hunyadivárosi Általános Iskola igazgatóhelyettese Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke séges ivóvízzel való ellátást, az egészségügyi, a fekvőbeteg-ellátás javítását, ' a szükséges tanterem létrehozását, s mindezt a lehető leggazdaságosabban. Meg kell tanulnunk becsülni és jobban kihasználni meglevő adottságainkat — mondotta dr. Gajdócsi István. — Az a véleményünk, hogy a VI. ötéves tervben az eddiginél szerényebb, de feltétlenül jelen- Simon Zoltánná, tős fejlesztést valósíthatnak meg tanácsaink. Ehhez továbbra is nélkülözhetetlen a megyére jellemző nagyszerű hagyományok folytatása, a helyi erők összefogásában, a feladatok rangsorolásában. Meggyőződésünk,' hogy céljaink reálisak, mozgósító erejűek, megvalósításuk jobbá, értelmesebbé teszi az életet itt, a Duna— Tisza közén — mondotta befeje- * -zésül' a megyei tanács elnöke. — Nekem, pedagógusnak, elsősorban a közművelődéssel, az ifjúság nevelésével, közéletiségével kapcsolatban felvetett problémák ragadták meg a figyelmemet. A felnövekvő nemzedék neveléséért szorosabbra kell fűzni kapcsolatainkat az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel,’ a közművelődési lntézmé- . nyekkel, a termelő üzemekkel, s nem utolsósorban a családdal. Az úgynevezett nyitott Iskola szellemének valóraváltásáért mi, pedagógusok, az elmúlt évek alatt igen sokat tettünk. A hunyadivárosi általános iskola közössége azon fáradozik; hogy létrehozzon egy olyan modellt a kulturális intézmények, a patronáló üzemek, és az iskola együttműködésére, amely a helyi sajátosságok optimális kihasználásával eredményesebbé teszi a közoktatási és közművelődéspolitikai párthatározatok megvalósítását. Nem büszkélkedhet lakótelepünk olyan intézménnyel, amely lehetőséget nyújtana az itt élő lakosság kulturált szórakozására, művelődésére. Ezért, iskolánk nevelőtestülete a tőlünk távol eső kulturális intézmények és közművelők között egy olyan közművelődési alapot teremtett az iskolában, amely a jelenlegi feltételek mellett nemcsak tanítványaink, hanem a szülők, és a lakótelep felnőttjei számára is alkalmanként művelődési lehetőséget nyújt. Hangversenyeinket, kiállításainkat a gyermekek, nevelők, népművészek és városunk, megyénk alkotó művészeinek együttműködésével rendezzük. A kecskeméti pedagógus szólt a problémákról is. Mint mondta, a közönyös, gyakorta agresszív felnőttek negatív példái hátráltatják nevelési céljaik elérését, s ezek nyomaival több esetben találkozni lehet, mint például a környezet szépítése, csinosítása , után tapasztalt rombolással, a letördelt fákkal, széttaposott Virágágyakkal» felborított szemetesekkel, kivert villanykörtékkel. — Ezúton tolmácsolom a pedagógusok kérését és felhívását valamennyi munkahelyi pártalap- szervezetnek — folytatta —, hogy fordítsák figyelmüket a munkahelyen kívüli emberi magatartásra is, küzdjenek a káros magatartások ellen. A továbbiakban az igazgató- helyettes elmondta, hogy a közelmúltban felettes szerveik által közzétett állásfoglalás noha foglalkozott a pedagógusok feladatainak körvonalazásával, de a' gyakorlaton semmit sem változtatott Továbbra .is áradnak feléjük az intézményektől érkező felszólítások, adminisztratív és egyéb, nem pedagógiai feladatok elvégzésére. Arra kérte pedagógus társai nevében a pártértekezletet, hogy nyújtson segítséget az említett ál- ' lásfoglalás végrehajtásához, hadd éljenek a tanárok teljes odaadással a gyermeknevelésnek, közművelődésnek. Dr. Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára A kalocsai járásban szerzett tapasztalatok alapján az irányelvek vitájáról elmondta, hogy a nehezebb helyzetben sem vált kapkodó- vá a párt politikája, jól követi a bevált elveket, miközben bátran szembenéz önmagával, és megújulásra is képes. A párt politikáját ebben a helyzetben is az őszinteség, a nyíltság, a demokratizmus elvi és gyakorlati megvalósulásának egysége, a további út megjelölése és az abban való hit jellemzi. Az alapszervezetekben végzett pántmunkával kapcsolatban kijelentette, hogy a kerületi alapszervezeti munka kivételével lényeges • fejlődés van, növekedett a pántirányítás hatékonysága, tervszerűbbé, hatékonyab- ’bá vált, színvonalasabb . lett a munka. Jónak értékelte az'alap- szervezetek gazdaságpolitikai tevékenységét, amelyet az is biDr. Gajdócsi István felszólalásában — mint bevezetőjében jelezte — a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlődése közötti feszültség néhány kérdésével, valamint a VI. ötéves terv tanácsi gazdálkodásának és^terü- letfejlesztési elképzeléseinek várható alakulásával kívánt foglalkozni. Mint mondotta, az első témakör azért fontos, mert a-megye népgazdaságában ez a terület változatlanul jelentős helyet foglal el. Az ország mezőgazdasági termeléséből a megye mezőgazdasága 10—12 százalékkal részesedik, ugyanakkor az élelmiszeripar, amely termékeinek felét külpiacon értékesíti — s ennek felét tőkés viszonylatban — a mezőgazdasági termelés fejlődésétől lér nyegesen elmaradt. Ennek az elmaradásnak a fokozatos megszüntetése természetesen nemcsak rpegyei, hanem népgazdasági érdek. Az export növelésében a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak rangos szerepe van, s lehetőségei, megfelelő beruházásokat feltételezve, tovább növelhetők. — Erezzük évek óta, hogy milyen, népgazdasági szinten tapasztalható veszteség származik abból, ha a termelés és a feldolgozás földrajzi értelemben nagy . távolságra kerül egymástól — sokszor oda-vissza kell szállítani, sok költséggel az amúgy is agyonterhelt szállítási ágazat gondjait, tetézve. Az a veszteség sem közömbös, ami a nagy távolság miatt a szállítás során a súlycsökkenésben és a termékek minőségi romlásában bekövetkezik. Mint mondotta: bár az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jelentős beruházással fokozták a takarmánykeverék-gyártást, mégis ott tartunk, hogy évente 120—130 ezer tonna takarmánygabonát szállítunk más megyékbe, és-onnan hozzuk vissza a keveréktakarmányt. A már működők mellett tehát új, korszerű keverőüzemekre van szükség, hogy a termelés biztonságát megőrizhess sük. Hasonló a helyzet a sertések kiszállításával is, amire jellemző, hogy a megyében meghizlalt sertésmennyiség 12—14 százalékát teszi ki az országosnak, ugyanakkor . a vágókapacitásnak alig másfél-két százaléka van nálunk. A bőriparral kapcsolatosan elmondta a felszólaló, hogy hazánkban az árubor 40—49 százalékát megyénkben termelik meg, az állami boripar szőlőfeldolgozó kapacitásának mintegy fele, tárolóhelyének egynegyede, de a a Finomkerámiaipari Művek kalocsai porcelánfestő üzemének szakmunkása palackozásnak csak mindössze 8 százaléka található a megyében. Végül — mondotta — az élelmiszeripar „népgazdasági érdekből” e területen indokolt fejlesztéséhez még egy érvet kell csatasorba ál- •lítani: azt, tudniillik, hogy az állami és szövetkezeti gazdaságok élelmiszeripari tevékenysége az országban folyó ilyen jellegű termelésnek több mint egynegyedét teszi ki. Azt hiszem, nem kell kommentálni, hogy az élelmiszeripar üzemi erőből történő fejlesztésében előkelő — kissé szerénytelenül úgy is mondhatnánk — első helyen áll Bács-Kiskun. A megyei tanács elnöke felszólalása további részében arról szólt, hogy az 1975. évi megyei pártértekezlet határozatainak a tanácsi tervező munkára és a területfejlesztésre vonatkozó-irányelveit sikerült megvalósítani, illetve a munka során érvényesíteni. A tanácsi gazdálkodás módszereit, jelentős feladatait rugalmasan igazítottuk a változó körülményekhez, szem előtt tartottuk ázt az alapvető követelményt, hogy a társadalompolitikailag legfontosabb célokra koncentráljuk a rendelkezésre álló személyi, pénzügyi és műszaki lehetőségeinket. Végül arra utalt, hogy a még hátralevő 10 hónapban hatékony, sztervezett, következetes munka szükséges ahhoz, hogy a megye V. ötéves tervének várható teljesítésére irányuló elképzelések valóra váljanak. Fő feladatunk az alapellátás javítása minden településen, ezen belül is elsők közé soroljuk a lakásépítést, az egészKalocsa város Lakosságának életében az elmúlt 35 évben nagy fejlődés következett be, hiszen a cselédekből, kubikosokból, zsellérekből ipari munkások lettek. A jelentős életforma-vál- I tozás ellenére a parasztság évszázados népművészete ma is él. 1952-ben alakult meg a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A régi hagyományok tiszteletben tartásával díszítik termékeiket az eredeti motívumok felhasználásával. Áruikat a világ minden táján ismerik. Az elmúlt évtizedekben többen kapták meg a Népművészet Mestere, a Népművész, és a Szakma Kiváló Mestere címet A szövetkezet vezetőinek legnagyobb gondja a bedolgozók magás életkora. Hamarosan nyugdíjasok lesznek, és az ügyes kezek utánpótlásáról gondoskodni kell. Munkájuk igen gazdaságos, mivél importanyag felhasználása nélkül, - az általuk készített termékek nagy része tőkés exportra kerüL A munkaerő-utánpótlás megoldatlan, mert az alacsony bérszínvonal miatt a fiatalok nem folytatják a hagyományokat Kisebb egységek összevonásával, közös munkahelyek kialakításával, valamint bérendezéssel vonzóbbá lehetne tenni a~ szakmát az Ifjúság számára. — Városunk legfiatalabb létesítménye, a Finomkerámiaipari Művek porcelánfestő üzeme — folytatta a felszólaló — 1972-ben alakult, dolgozóik egy része He- renden tanult. A népművészeti hagyományok új formában történő felhasználásával készül a kézzel festett kalocsai porcelán. Az üzemnek száznegyven nődolgozója van, kiknek átlagos életkora 26 esztendő. Büszkék arra, hogy termékeik a hazai és a külföldi piacon egyaránt keresettek. Mi, akik a sokszínű virágokat varrjuk, illetve festjük, igyekszünk megőrizni évszázados népművészetikiket. Közkinccsé akarjuk tenni népi kultúránk kiemelkedő területét. Döntőnek tartjuk azt’ is, hogy színvonalas munkával értékes, a határon kívül is keresett termékeket hozzunk létre. . Áruink 50 százaléka most is a tőkés országokba kerül. Mi ezzel járulunk hozzá a népgazdaság pénzügyi helyzetének javításához. Célunk, hogy munkánk minőségi színvonalát tovább növeljük — hangsúlyozta végezetül a felszólaló. A megyei pártértekezlet tegnapi ülésén felszólaltak még: Balázs- Piri Erzsébet, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát szakmunkása, Németh Ferenc, a KISZ megyei első titkára, Sztanojev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára Farkas Jánosné, a kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet elnöke, Katona István, a Kiskun- halasi Állami Gazdaság igazgatója dr. Fehér Géza rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. Kapitány József, a ZOKUTI tudományos kutatója Bóna Józsefné, a rémi Dózsa Tsz szakmunkása, dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára Faragó József, a szabadszállási Lenin Tsz gépszerelője és Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke. A lapzárta után elhangzott felszólalásokat keddi számunkban közöljük. Ugyancsak a keddi lapszámban adunk részletes beszámolót w vasárnapi vitáról, ismertetjük a megyei pártértekezlet feladatokra vonatkozó állásfoglalását, a pártértekezlet harmadik napirendi pontjának eredményét, és beszámolunk ás újjáválasztott megyei pártbizottság első üléséről.
