Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

é. 2 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 21. események sorokban HANOI ______________________ V ietnam csütörtökön megismé­telte azt a Kínának korábban tett javaslatát, hogy a két ország kül­ügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalásai július közepén folyta­tódjanak Hanoiban, de, mint ere­deti javaslatában is, hozzáfűzte, hogy a VSZK kész lenne már áp­rilisban fogadni a kínai küldött­séget ________________________ T EHERAN Az iszlám alkotmány 44 cikke­lyének megfelelően Iránban álla­mosítják a külkereskedelmet — jelentette be szerdán Teheránban Reza Szadr kereskedelmi minisz­ter. A miniszter közölte, hogy az állam ellenőrzése alatt 130 „vá­sárlási központot” hoznak létre, amelyeknek kizárólagos joga lesz a különböző árucikkek importá­lása._______ M OSZKVA_________ C sütörtökön Moszkvából Lenin- grádba utazott a nicaraguai párt­ós kormányküldöttség, amely Moises Hassannak, a Nemzeti Új­jáépítés Ideiglenes Kormánya kor­mányzó tanácsa tagjának vezeté­sével hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Szovjetunióban._____ M ADRID;____________________ Csü törtökön reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek Katalónia négy tartományában, hogy a 4 385 190 katalán szavazópolgár megválassza a% autonóm katalán parlament 135 képviselőjét. A 235 mandátumért, amelyek közül 85- nek a sorsa a legnépesebb tarto­mányban, Barcelonában dől el, 16 párt és pártszövetség indult harc­ba;__________________________ BR ÜSSZEL___________________ Csütörtökön, Raymond Goor belga kanonok elnökletével, meg­kezdte kétnapos ' tanácskozását Brüsszelben az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bi­zottsága. A tanácskozáson első­sorban azt vitatják meg, hogy mi­ként mozgósítsa a nemzetközi bi­zottság az európai közvéleményt a madridi találkozó sikere érde­kében. Kínai PEKING Éliás Béla, az MTI tudósítója j( It.nti: Pékingben tartják magukat azok a hírek, amelyek szerint ha­marosan megtartják az 1976-ban letartóztatott és bebörtönzött „né­gyek bandájának” perét, az első f^agyszabású politikai pert a Kí­nai Kommunista Párt történeté­ben. Kínai források szerint Csiang C.singnek, Mao Ce-tung özvegyé­nek és radikális társainak perét zárt ajtók mögött, a nyilvános­súg teljes kizárásával' rendezik meg, nehogy olyan párt- és ál­lamtitkok kerüljenek napvilágra, amelyek kényelmetlenek lehetnek a jelenlegi pártvezetés számára. Megfigyelők rámutatnak, hogy nem feltétlenül és nem elsősor­ban á titkok féltéséről van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy a per olyan tényeket hozhat fel­színre, amelyek közvetlenül érint­hetik Mao Ce-tung és más ve­zetők presztízsét. Liu Sao-csi volt államelnök posztumusz rehabiüiiitása kapcsán a kínai közvélemény körében jog­gal vetődik fel a kérdés: vajon a „négyek bandájával” együtt a vádlottak padjára kerülnek-e azok, akiket a fő felelősség ter­hel a kulturális forradalomért, és nem kevesebb, mint százmillió ember kegyetlen meghurcolá- sáért? A fő felelősök között emle­getik az 1975-ben elhunyt Kang Senget és a politikai bizottsági és pártelnöki tisztségéből nem­rég eltávolított Vang Tung-hszing- et. Mindketten a legszorosabban együttműködtek nemcsak Mao Ce-tunggaü, hanem a „négyekkel’’ is, és vezető szerepeit játszottak abban a különleges ügyeket ki­vizsgáló csoportban, amely futó­szalagon gyártotta a hamis do­kumentumokat Liu Sao-csi és állítólagos követői ellen. A veze­tés eleve mentesíti a felelősség aló! Mao Ce-tungot, akit úgy­mond félrevezettek. További kér­dőjel azonban, hogy a gondolkodó kínaiak mennyire adnak hitelt ennek a mostanában hangozta­tott magyarázatnak. A kínai pártvezetés arra készül, hogy ünnepélyes gyászszertartás keretében helyezi el Liu Sao-csi hamvait a forradalom mártírjai és vezetői részére fenntartott Papaosan temetőben. De vajon sor kerülhet-e erre a gyászszer­tartásra addig, amíg el nem tá- volítják a temetőből a Kang Seng hamvait tartalmazó, különleges márványból készített urnát, — teszik fel a kérdést a kínai tár­sadalmi és politikai körökben. Lemondott az olasz kormány Szerdán késő este lemondott az olasz kormány. Francesco Cossiga kereszténydemokrata—szociálde- makraíta—liberális koalíciója nem szerezte meg a parlament bizal­mát — a szocialisták és a kom­munisták bejelentették, hogy új kormányt akarnak. Sandro Perti­ni államfő felkérte Cossiga kor­mányát, hogy a folyó ügyek in­tézése maradjon hivatalában. Cossiga kormánya tavaly augusz­tus óta irányította Itáliát, a köz- társasági Olaszország 38. kabinet­jeként. Kezdettől fogva kisebb­ségben volt a parlamentben, és csak a szocialisták tartózkodásá­val volt képes hivatalban ma­radni. Legfontosabb intézkedé­sei közül kiemelendő az „eurora- kélákkal” kapcsolatos, amelyet Craxi szocialista pártjának egyet­értésével hoztak: Olaszország be­leegyezett abba, hogy miközben az amerikai szenátus meghatáro­zatlan időre elnapolta a SALT—2- egyezmény ratifikálását, olasz föl­dön amerikai cirkáló szárnyasra­kétákat helyezzenek el. A terv ellen csak az OKP lépett fél. A Cossiga-kormány nevéhez fűződik az antiterrorista szükségtörvény is. Ennek értelmében Olaszor­szágban megkülönböztetett hata­lommal ruházták fel Dalia Chiesa csendőr tábornokot,. a terroristák ellen létrehozott különítmény fő- parancsnokát, és hatáskörébe vonták az olasz csendőrség jelen­tős részét. A terrorizmus ezzél együtt nem szűnt meg, sőt az utóbbi időben megint fellángolt. A héten három bíróit öltek meg: a salernói főügyészt, a római semmitőszék főtanácsosát és egy milánói vizsgálóbírót. Megfigye­lők összefüggést Hátnak a fellán­goló terrorizmus és a kormány- válság között. Rómában ismét elhúzódó" kor­mányválságra számítanak, tekin­tettel arra, hogy a keresztényde­mokraták kizárták az OKP-vel való kormányszintű összefogást, s a szocialistákkal szeretnének koa­líciót alakítani, ám az OSZP megosztott a kérdésben. Craxi fő­titkár egy szocialista miniszterel­nök vezette középbal -koalíció hí­ve, a balszárny viszont ellenzi azt, hogy akár ilyen alapon is felújítsák az évekkel ezelőtt dics­telenül letűnt középbal formulát. Attól tartanak, hogy egy ilyen vállalkozás ismét megingatná az OSZP tömegbázisát, hiszen a dol­gozók körében nem örvendene rokonszenvnek, ha az OSZP ma­gára vállalná a kereszténydemok­raták politikai csődtömegét. (MTI) Szovjet­csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Csütörtökön Moszkvában véget értek Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, Csehszlovákia külügymi­niszterének megbeszélései. Chnou­pek a szovjet kormány meghívá­sára szerdán érkezett Moszkvába. A két külügyminiszter áttekin­tette a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének távlatait. Megbeszélést folytattak az idősze­rű nemzetközi kérdésekről is. Ezen belül különösen nagy fi­gyelmet szenteltek a nemzetközi feszültség további enyhítése,-' a fegyverkezési verseny megszünte­tése, a leszerelés témakörének, és az európai biztonság kérdéseinek. Ugyancsak áttekintették a Közel­és Közép-Kelet, Dél- és Délkelét- Ázsia, a Távol-Kelet helyzetét. Gromiko és Chnoupek megbe­széléseit a kölcsönös megértés, a megvitatott kérdésekben való tel­jes nézetazonosság jellemezte. Sztrájk Madridban Teljesen megbénította a mad­ridi metró forgalmát a földalatti vasút dolgozóinak csütörtökre meghirdetett egynapos sztrájkja. A sztrájk következtében, még a múlt heti munkabeszüntetésnél is nagyobb forgalmi dugók kelet­keztek Madridban, mert most a hatóságok nem állítottak be elég mentesítő autóbuszt. Ennek oka az, hogy szerdán kormányrendelet jelent meg, amely kötelezi a met­ró dolgozóit a minimális' szolgá­lat fenntartására. A Vállalat ennek megfelelően táviratilag rendelte be a szolgá­lat fenntartásához szükséges dol­gozókat, de a címzettek megta­gadták a munka felvételét. Képviselői, tanácskozás Rhodesiában • Salisburyben tanácskozott a képviselőház. A képen balról- jobbra: Nkomo belügyminisz­ter, Mugabe mi­niszterelnök és Mzenda minisz­terelnök-he­lyettes, külügy­miniszter a ta­nácskozáson. (MTI-fotó.) AZ FKP GYENGÍTÉSE VOLT A CÉL Összeomlottak a burzsoá sajtó rágalmai A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatban biztosította szolidaritásáról Georges Marohais-t, a párt fótit-«, kárát s burzsoá 'sajtó kampányán val szemben. A KB szerdai ülé­sén egyhangúlag elfogadott párt­okmány jóváhagyja a politikai bi­zottság és a főtitkár annak érde­kében kifejtett tevékenységét, hogy visszaverjék a támadást és üdvözli azt a tényt, hogy a rágal­mak gyorsan összeomlottak. A Központi Bizottság elemezte a kommunistaellenes kampány politikai tanulságait, miutánv a politikai bizottság a maga részé­ről megállapította, hogy a polgári sajtó Marchais múltjáról terjesz­tett különböző rágalmai sorra va­lótlannak bizonyulok. Először a L’Express című heti­lap állította azt, hogy Georges , Marchais, akit Franciaország ná­ci megszállása idején németorszá­gi munkaszolgálatra hívtak be, nem szökött meg, mint ez koráb­ban ismeretes volt, hanem 1944- ben még Augsburgban tartózko­dott. Azóta a polgári sajtó is el­ismerte — maguknak az NSZK- ■öeii irözttsztviselőkirek nyilatko­zata alapján —, hogy a rágalom tarthatatlan. Ezt követően a szo­cialista párthoz közel álló Le Nou- vel Observateur, a Le Matin állí­totta azt, hogy noha Marchais csak 1947 óta párttag, valójában már korábban a Komintern titkos ügynöke volt, karrierjét pedig an­nak köszönheti, hogy úgymond 1955-ben szovjet pártiskolát vég­zett. A L’Humanité okmányok soro­zatával bizonyította, hogy 1955- iben Marchais Franciaországban tartózkodott és a Kominternre va­ló utalás teljesen képtelenség — a kommunista vezető először 1959- ben járt a Szovjetunióban. Az FKP Központi Bizottságának határozata a párt főtitkára elle­ni kampányt azzal magyarázza, hogy a válság körülményei között a tőke még inkább meg akarja erősíteni nadrágszíjmneghúzó poli­tikáját,. de ennek útjában áll a kommunista párt-t A céí tehát a párt meggyengítése.’ Most, hogy közeledik az (1981-ben esedékes!) elnökválasztás, a jobboldal és a szocialista párt olyan feltételeket kíván teremteni, amelyek között elérhetik ezt á célt — hangoztatja a KB-dokumentum. Ezért indíta­nak példátlan támadást a párt és Georges Marchais ellen, akiről úgy gondolják, hogy a párt el­nökjelöltje lesz. A KB végül az FKP kezdemé­nyezéseit emeli ki annak érdeké­ben, hogy minden fontos politikai személyiség tisztázza második vi­lágháború idején kifejtett tevé­kenységét, mindazok adjanak ma­gyarázatot eljárásukról, akik tá­mogatták Bokassa közép-afrikai császárt vagy hasznot húztak be­lőle, minden politikus ismertesse jövedelmét és vagyonát, minden párt és sajtószerv vesse magát alá jövedelmei ellenőrzésének. (MTI) Európai gondok Fel-feltűnik a politikai nyilatkozatokban, az európai helyzettel foglalkozó beszédekben Madrid neve. Terv szerint itt kell összeülniük ez év őszén az európai biztonsági és együttműködési értekez­let résztvevőinek, a 33 európai és a két észak­amerikai állam küldötteinek, s megvitatni, hogyan áll a helsinki záróokmányban foglaltak végrehajtása. E tanácskozás a kelet—nyugati együttműködés fo­lyamatosságát lenne hivatva biztosítani a záróok­mány szellemében. Kis visszapillantás, öt esztendeje írták alá a leg-' magasabb rangú vezetők az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát, amely­ben — 100 oldalon át — rögzítették a 35 állam po­litikai, gazdasági, kulturális és emberi együttmű­ködésének szabályrendszerét, mágatartáskódexét. Magában foglalja ez az irat azt is, hogy az érde­keltek időnként üljenek össze (nem a legmagasabb szinten), hogy lássák, mi valósult már meg, mit tettek az együttműködés szélesítéséért. Belgrádban zajlott le 1977-ben az első ilyen vizsgálódás, itt állapodtak meg abban, hogy a következő állomás Madrid legyen. Minden konferenciára az adott nemzetközi hely­ezet nyomja rá bélyegét, minden fontosabb találkozó résztvevőinek olyan a viszonya egymással, amilyen államaiké az adott időben. Belgrádban — a mos­tani a lehűlés előjátékaként — a nyugatiak az em­beri jogokat állították előtérbe — saját értelmezé­sük szerint — tudva, hogy ezzel, ilyen formában csak feszültséget keltenek. S most?. Még több mint fél esztendő választ el a madv ridi találkozóra előirányzott dátumtól; nem tudni, milyenek lesznek az akkori körülmények. Egye­lőre az előkészületeknél tartunk, a diplomáciai ta­pogatózásoknál. Jelenleg bpnyolult, feszült a hely­zet Európában, az amerikai kormány új politikája érezteti hatását a két vllághatalom, áltálában a két katopai szövetségi rendszer "viszo^yábani|Ez az egy­két esztendeje tartó feszültség i^iíiutatja: nem Af­ganisztánnal kezdődött, nem emiatt ’ keletkezett a baj. Púja Frigyes és Andrej Gromiko moszkvai ta- lákozóján megfogalmazták a szocialista államok álláspontját a legsürgősebb európai teendők tekin­tetében. Ajánlották, vizsgálják felül a NATO de­cemberi határozatát a közép-hatótávolságú raké­ták nyugat-európai felállítása ügyében, függessze föl a fegyverek elhelyezéséről hozott döntését. Fokoz­ná e lépés hatását, ha megvalósulna a Varsói Szer­ződés államainak egy régebben kelt javaslata: mind­két fél mondjon le a nukleáris és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalmazásáról. További, illetve ezzel párhuzamos intézkedés lenne a másik szocialista elgondolás: hívjanak össze a helsinki záróokmány aláírói konferenciát, amely az euró­pai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkoz­na. Három gondolat, terv, amely megváltoztatná a légkört. A szovjet külügyminiszter szavaival él­ve: „még mindig nem késő megtalálni a közös nyel­vet az európai biztonsági értekezleten részt vevő or­szágok számára...” Ezt a célt lenne hivatva szol­gálni a madridi 'találkozó is. Mint látni, Európában a katonai enyhülés meg­teremtése lenne a legfontosabb. Ez a helyzet kul­csa. A helsinki záróokmány 100 oldalán — némi katonai utalásitól eltekintve — egyéb témák sze­repelnek; alapelvek, kereskedelem, tudomány, tu­rizmus, sajtó. Közöttük néhány olyan téma, amely az év végén feltétlenül napirendre kívánkozhatna. De hogyan lehet ehhez kedvező feltételeket lét­rehozni? A mai légkör akkor változna meg, ha valamilyen, a katonai enyhülést szolgáló lépés tör­ténne. így lehetne a leghatásosabban előkészíteni a politikai tárgyalásokat, főképpen az egyetlen idei nagy nemzetközi eszmecserét, a madridi találkozót. És ha mindkét félben megvan az enyhülés megte­remtésének szándéka, Madridban, dönthetnének az európai katonai enyhülést szolgáló konferencia összehívásáról. Nem a sorrend a fő, hanem a köl­csönös hajlandóság. Egyelőre azonban minden kérdés nyitott. Egy sor nyilatkozat Madrid mellett foglal állást, jó lenne, ha őszig a körülmények is kedveznének az európai enyhülést elősegítő hartnincötös találkozóhoz. Tatár Imre ' A fajgyűlölet elleni harc napja A fajgyűlölet az emberek — faji hovatartozásuk szerin­ti — elkülönítésének, megkü­lönböztetésének legalantasabb formája. Különösen akkor, ha ez egy állam hivatalos poli­tikájának a rangjára emelke­dik, s így egy kisebbségi Ura­lom ideológiai támaszává vá­lik. Ma 20 éve annak, hogy a Dél-afrikai Köztársaság (ak­kor Unió) egyik városában, Sharpvdlle-ben a kormány rá­lövetett az apartheid ellen tüntető négerekre. Batvanki- lenc ember életét oltotta ki a sortűz. Mit követeltek a felvo­nulók?. Az emberi élet lehető­ségét akarták megkapni. Az apartheid tétele, mely szerint a fajok elkülönülten fejlődnek, így területileg is el kell őket választani, úgynevezett rezer- vációkba szorította a lakosság 70 százalékát, a színesbőrűe- ket, ahol a legelemibb jogok­tól megfosztottan kellett és kell dolgozniuk. A dél-afrikai fehérek fegyverei ezt az álla­potot máig fenntartották: a négerek nem hagyhatják el lakóhelyüket, nem. sztrájkol­hatnak, csak egymás közt há­zasodhatnak, s a rendszabályok megszegőit - külön törvények szerint ítélik el. Az ENSZ állást foglalt amel­lett, hogy a fajta vagy bőrszín alapján tett megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, ezt meg kell szüntetni, s az egész világon biztosítani kell az emberi személyiség tiszteletben tartását. Ennek jegyében nyilvánították Sharperville-re emlékeztetve, március 21-ét á fajgyűlölet el­leni harc napjává, az 1974—84 közötti időszakot pedig e küz­delem évtizedévé, alapvető célként tűzve ki minden or­szág és nemzetközi szervezet számára az apartheid megszün­tetését. A faji megkülönböztetés el­leni küzdelem napja« azon túl, hogy kerek 20 évvel ezelőtti esemény emlékére nyilvánítot­ták annak, ebben az évben kü- *lön jelentőséget kap. Afrika két szomszédos fajgyűlölő fe­hértelepes rezsimjének egyike Rhodesia-Zimbabwe — az el­ső szabad parlamenti válasz­tások révén — az önálló fej­lődés útjára lépett, s a színes­bőrű többség maga határozhat sorsáról, jövőjéről. Éppen a közelmúlt esemé­nyei bizonyították tehát, hogy az ember elidegeníthetetlen jo­gának — a faji egyenlőség­nek — kivívása nemcsak mo­rális, hanem történelmi szük­ségszerűség is. H. Z. Kurdisztánban elhalasztották a nemzetgyűlési választásokat A nyugat-iráni Kurdisztánból érkező Hírek szerint a tartomány­ban változatlanul igen feszült a légkör. A teheráni hatóságok er­re hivatkozással „h rend helyre- állításáig” — azaz gyakorlatilag korlátlan időre — elnapolták a nemzetgyűlési választásokat Sza- nandadzs tartományi székhelyén és további hat, túlnyomófészt kurd nemzetiségűek lakta város­ban. ' A helyi lakosság tiltakozó fel­vonulásokat tart, egy részük éh- .ségszjtrójjrp^, kezdett; , Véleménye szerint a '^kormányzat a valásztá- •sók ^felíüfí&é^téáévef; Sutt-’a 'nyil­vánvaló Célt követte, hogy kiik­tassa a parlamentből a kurd nem­zetiség igazi képviselőit. A tiltó rendelkezés ellenére több város­ban a helyi polgármesterek felhí­vására megtartották a szavazást: ennek eredményeit Teherán sem­misnek nyilvánította. A tartomány vámosaiban barikádokat emelnek, s a fedajin gerillaszervezet fegy­veresei házról házra járva arra készítik fel a lakosságot: számol­jon a hadsereg várható ellenak­ciójának lehetőségével. A nemzetiségi kérdések legma­gasabb rangú felelőse ma Iránbap Ibrahim Jazdi volt külügyminisz­ter, Khomeini ajatollah személyes megbízottja. Mint az MTI tudósí­tójának elmondta, véleménye sze­rint a választások elhalasztása „előrelátó”, s indokolt lépés volt, mivel a tartományban nagy meny- nyiségű fegyver halmozódott fel a lakosság kezép^g^balpldal^jg^o- portok mérhetetlen, gondokat" .ókóznak... v TqVjind Jazdi szerint a parlamenti vá­lasztások eddigi eredményei arra utalnak, hogy a „tömegek belefá­radtak a tüntetésekbe, nyugalmat akarnak, ezért nemet mondtak a jobb- és baloldali képviselőjelöl­tekre egyaránt, s pártállásuktól függetlenül a középutas politiku­soknak szavaztak bizalmat”. (MTI) LAPZÁRÍAKOR ÉRKEZETT • Szadat sajtónyilatkozata Anvar Szadat egyiptomi elnök Kairóban újságíróknak nyilatkozott a Carter amerikai elnökkel áprilisban tartandó találkozójáról. A posta tájékoztatója! Baján az új telefonközpont üzemi próbáit 1980. március 21-én 15 órától megkezdjük. Ettől az időponttól a a telefonszámok megváltoznak Kérjük, hogy az új számot az 1979. évi telefonkönyvben szíveskedjenek megkeresni. A telefonkönyv Baja 1. sz. postahivatalban megvásárolható! Telefonáljon röviden, időt, pénzt takarít meg! Postaigazgatóság, Szeged. 394

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents