Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

1980. tnárcius 18. • PETŐFI NÉPE • S KONGRESSZUSI KÜLDÖTT mivel úgy XII. párt­Halpörkölt rotyog a gáztűzhelyen. Az .új ház tágas konyhájá­ban Dusnoki József­né háziasszonyi teen­dőit végzi. Nem vár­ta érkezésem. A meg­lepetés nem véletlen, akartam találkozni a kongresszus egyik megyei küldőt tével, mint a hétköznapokban ott­hon tevékenykedő asszonnyal. Amíg bein vitái a meleg szobába, szabadkozik, hogy „szalad” a la­kás, mert hogy tegnap, vasárnap, ő is Budapestre kísérte a kelebiai általános iskolásokat. — Az iskola szülői munkaközös­ségének vezetőségi tagja vagyok. Délelőtti színházi előadásokon voltunk már Szegeden, tegnap pedig a fővárosban. Délután az állatkertbe vittük el a gyereke­ket. Mónika, az én láhyom is kö­zöttük volt. Egy történetet is elmesél a harmadikos lányáról. Osztályfő­nöki órán arra a kérdésre kel­lett a gyerekeknek válaszolniok, hogy kire a legbüszkébbek. Mó­nika azt mondta: : „Anyukámra vagyok a legbüszkébb, mert meg­választották kongresszusi küldött­nek és már van kitüntetése is.” Örömpír lobogott Dusnokiné ar­cán a mondatok után ... Elnézést kérve a konyhába szaladt, mert hogy az ebédre is oda kell figyelni, no meg kávét főz. A kelebiai Rákóczi Tsz-ben dol­gozik Dusnoki Józsefné. A ba­romfitelepen brigádvezető. A munkabeosztás teszi lehetővé, hogy ma egész ,vnap otthon van. Tizenkét órát dolgoznak és ezután huszonnégy óra a pihenő. Ma, hétfőn éjszakás. Nincs még üze­mi konyhája a szövetkezetnek, ezért délre megfőz, a férjét vár­ja meleg ebéddel, aki ugyancsak brigádvezető a növénytermesztési ágazatban. Dusnoki Józsefné brigádvezető tíva több alkalommal kiérdemel­te a szocialista címet. Elnyerték már a zöld- és a bronzkoszorús jelvényt. A Kelebián oly jelen­tős társadalmi munkából is kive­szik a részüket. Az idén több mint ezer óra társadalmi munkát vál­lalt a brigád a községi általános iskola, az óvoda szépítési, felújí­tási munkáiban és háromezer órát a baromfitelepen. A rövidesen átadásra kerülő orvosi rendelő takarítását is elvállalták. Jól dol­gozó, szorgalmas asszony hírében áll Dusnokiné. Bíznak is benne, ezért jelölték a járási, majd a megyei pártértekezlet küldötté­nek. Itt megválasztották a me­gyei pártbizottság tagjának és kongresszusi küldöttnek. A gőzölgő kávét kortyolgatva, életéről, munkájáról érdeklődöm. — Tanyán éltünk Kelebia kül­területén. Csupán két éve, amikor elkészült ez a ház, költöztünk ide. Én ott töltöttem a gyermek­koromat iá Tizenöt évesen kezd­tem dolgozni a tsz-ben. Sokféle munkát végeztem a növényter­mesztésben, a kertészetben. Ami­kor a baromfihizlalás elkezdődött a szövetkezetben, én is gondozó­nő lettem. Sikerült továbbtanul­nom. Levelezőn elvégeztem a me­zőgazdasági technikumot. Megta­láltam helyemet a szövetkezetben, szeretnek, megbecsülnek. A termelőszövetkezet vezetőségi tagjainak sorába választották. 1975-ben felvették a pártszerve­zetbe és rábízták a November 7. brigád vezetését is. Ez a kollek­— A megyei pártértekezleten igen sok élményben volt részem és azt mondhatom, hogy okosabb is lettem. Nyíltan, őszintén be­széltek az előadók, a' felszólalók. Az eredményekre és a hiányos­ságokra egyaránt rávilágítottak. Nagyon lelkesen, szívből szóltak a küldöttek. Jól emlékezem a ré­mi Dózsa Tsz keltetőüzeme dolgo­zójának, Bóna József nénak felszó­lalására, aki feltárta saját gond­jaikat is, és beszélt arról, milyen . intézkedéseket tettek a. . keltető­üzemükben a jobb minőségű ter­melés érdekében. Ugyancsak em­lékezetes marad dr. Gajdócsi Ist­ván felszólalása, aki részletesen foglalkozott a megye mezőgazda­ságának helyzetével, az élelmi­szer- és takarmánytermeléssel, valamint a feldolgozással. A me­gyei pártértekezlet megjelölte a feladatokat, amelyek úgy érzem, reálisak. Teljesítenünk kell ah­hoz, hogy g megye továbbfejlőd­hessen, az itt élő .emberek életkö­rülménye. helyzete javulhasson. — Felejthetetlen marad az el­ső megyei pártbizottsági ülés. Azt mondhatom, hatvanhat kommu­nista mellett a hatvanhetediknek éreztem magam ... dehát .majd feloldódok és bizonyára én is olyan aktív leszek, mint a többi­ek. Már csak néhány nap választ el bennünket a XII. kongresszus­tól. Erre is készül Dusnoki Jó­zsefné. — Áttanulmányozom az írásos anyagot, beszélgetek az emberek­kel, munkatársaimmal, hogy aki­ket ezen a kongresszuson képvi­selek, még jobban ismerjem és tudjam elképzeléseiket, gondjai­kat. _ '— Vannak már olyan témák is, amiről a kongresszuson beszélni tudna? — Nem gondolok én arra, hogy felszólaljak, de bizonyára lesz olyan, aki a megyei küldöttek kö­zül megteszi ezt és tolmácsplja az én gondolataimat, tapasztala­taimat. Például arról érdemes lenne beszélni, hogy mindenki nem dolgozhat irodában, nem kel­lene a fiataloknak az íróasztal mellé törekedni. Sok a munkale­hetőség, ezek megismertetése és a szakmunkásképzés helyzetének javítása — gondolok itt saját szakmámra, a baromfigondozói munkakörre — ugyancsak a té­mák sorába tartozhat. A háztáji sertéstartás újabb gondjai előtér­be kerültek, ez is említésre mél­tó. Hiszen nem lenne hasznos dolog, ha a megyében, vagy az országban is csökkenne a sertés­hizlalási kedv. Persze nemcsak gondok, eredmények is sorolha­tók. Kelebia fejlődése, gyarapo­dása a 'kellemes témák közé tar­tozik, különösen azért, mert az itt élő emberek nagy szorgalom­mal, szabad idejük feláldozásával sokat tesznek ezért. Jellemző ez más községekre, a megyére is, amiből az összefogás, az egység és a szülőföld iránti szeretet is kitűnik. Észrevétlenül elszaladt az idő, ebédre megérkezett a férj, nem sokkal később Mónika is. Búcsú­zóul jó munkát kívántam a kongresszuson ... amire a férj válaszolt, — Nem tudna Rózsikanyugodt lelkiismeretteí lenni, ha amit vál­lalt, nem teljesítené. Mindannyi­an, a családunk örül, hogy ilyen fontos megbízatást kapott, és se­gítjük is, hogy eleget tudjon ten­ni kötelezettségeinek. Csabai István Külföldi újságírók körútja hazánkban Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának és a Kül­ügyminisztérium sajtófőosztályá­nak meghívására 38 ország több mint 80 lapjának, rádió- és tele­vízió-társaságának, hírügynöksé­gének 90 munkatársa több cso­portban egy-egy hetes körutat tett az országban. Ennek során meg­ismerkedtek a párt XII. kong­resszusát előkészítő politikai ese­ménysorozat tapasztalataival, az elmúlt 35 esztendőben népünk életében bekövetkezett változások­kal. Meglátogattak számos párt-, állami és társadalmi intézményt, vállalatot, szövetkezetét, találkoz­tak közéletük több vezető szemé­lyiségével. Az újságírókat fogad­ta Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője,1 Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Bács-Kiskun megyei fiatalok sikere Gödöllőn A KISZ Központi Bizottsága és az Oktatási Minisztérium ebben a tanévben is meghirdette a szak­munkásképző intézetek fiataljai­nak tanulmányi versenyét. A me­gyék és a főváros legjobbjai az országos döntőben mérik össze tudásukat. A matematikai és a fi­zikai tárgyakból az elmúlt na­pokban Gödöllőn az ipari szak­munkásképző intézetek tanulói versenyeztek, amelyen Bács-Kis­kun megye legjobbjai kitettek magukért. A matematikai verseny győzte­se DINNYÉS TIBOR, a kiskun­félegyházi 608-as Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulója lett. Fizikából két kecskeméti fiatal­ember szerepelt jól: KOCSIS PÉ­TER 3., ANTAL ISTVÁN 4. he­lyen Végzett, mindketten a 623- as Ipari Szakmunkásképző Inté­zet növendékei. Győzelmük, illet­ve helyezésük értékéről még el lehet mondani, hogy a verseny zsűrijének véleménye szerint az elmúlt évek egyik legszínvonala­sabb vetélkedője volt. ÉLJENEK SOKÁIG Meddig gyógyszer a gyógyszer? „A gyógyszertár az államnak igen fontos intézménye." A kécskeméti Szabadság téri gyógyszertárban, a falon sokáig meg­volt ez a felirat, míg a bővítéskor a jelmondatot a törmelékkel együtt ki nem lapáltolták. A tételes megállapítás azonban ezzel mit sem vesztett érvényéből. Megerősíti, hogy hazánkban évente több mint százmiiliószor találkozik orvos és beteg egymással. A gyógyszervá­sárlás — házunk táján szemlélődve — Bács-Kiskun megyében tavaly 6,2 százalékkal nőtt. Harminc idegnyugtató Ennyire betegek lennénk? Kétlem. A jó gyógyszerellátás már egyenlő az egészséggel? önámítás volna ezt hinni. Magyarországon hozzávetőleg kétezer gyógyszerkészítménnyel is óvják az emberek életét, egészsé­gét. Ebből 1200 van a különböző gyógyszertárakban. Dr. Körmöczi Magdolna, a megyei gyógyszertá­ri központ főgyógyszerésze szerint egy orvos általában 60—100-féle készítménnyel i „gazdálkodik”. Csupán idegnyugtatóból harminc különbözőfélét tartanak a megye 85 — a'kunszállási kisegítő pati­kával együtt 86 — gyógyszertórá­ban. Vaskó Tódorné, a Bács-Kiskun megyei * Gyógyszertári Központ igazgatója elégedett: — Hiányzó cikk nálunk nem akadályozza az ellátást. A tőkés import gyógyszerek helyett is egyre inkább számolhatunk azok hazai megfelelőivel, illetve egyes külföldi készítmények gyártási jo­gát az állam megvásárolja. Természetesen a gyógyszer is pénzt ér. Kinek többet, kinek ke­vesebbet kell fizetnie érte, asze­rint, hogy ki, miért és mit kap. Az árak, a'térítés mértéke, az egyéb kedvezmények jóllehet a jelen gazdasági helyzethez igazodók, mégis messzemenően humánu­sak. Akinek valóban szüksége van valamilyen külföldi gyógy­szerre, annak az Egészségügyi Mi­nisztérium névre szólóan, havon­ta elküldi. Méltányos és embersé­ges, hogy a krónikus cukorbete­gek, az asztmában és bizonyos idegrendszeri betegségben szenve­dők, akárcsak a krónikus bőrfe-' kéllyel kezeltek, valamint az öz­vegyek és az ipari tanulók — in­gyen kapnak gyógyszert. ,,Százharminc betegem volt” Kérdés: Vajon a körzeti orvos egyetlen, kizárólagos fegyverté­nyének tekinti-e a gyógyszer- adást? — Nerp! \ Dr. Kellermann Péteré, a kecs­keméti Rákóczi úti körzeti rende­lő egyik orvosáé a meggyőződés­sel adott válasz. . — Ma, négy óra alatt százhar­minc betegem volt. Tél végén,'ta­í vész elején ez már megszokott. Ebben a két évszak közti „hajrá­ban” is azonban — mint mindig — a betegek érdeke a legfőbb. A bizalom köztünk legalább annyi- ,ra fontos, mint a drazsé, a cseppek, vagy az injekció. Betegeim több­sége jóhiszemű: megértik, hogy felesleges üzem-, körzeti orvossal, rendelőintézeti szakorvossal, s ha egyik se „válik be", esetleg még magánorvossal is kezeltetni magukat. Hiszen, ha a tucatnyi, más nevű — de hatásmechaniz­musában jobbára megegyező —, több orvostól összegyűjtött gyógy­szereket végül egy asztalra rak­nánk. láthatnánk: nem tévedett egyik kollégánk sem. Nem cukorka — Van-e gyógyszert követelő beteg? — Hogyne. Az ilyet próbálom meggyőzni. Olykor sikerül is. Aki nem tágít, mert ő „hallott vala­mi másról", az rendszerint el­megy egy másik orvoshoz. Volt olyan is, aki följelentett, mert nem álltam kötélnek egy általa jónak vélt gyógyszer felírásában. A felszínes, hiányos ismeretek a gyógyszerekről, nehezítik a gyó­gyító orvos munkáját is. A gyógy­szer, ha külföldi és neve tetsze­tős, sokaknál még ma is csak ek­kor arat „sikert". Nem mintha le akarnánk ezeket becsülni, de pél­dául a svájci cégtől megvásárolt Colfarit nem más, mint a régi, jó Aszpyrin. A családok házi patikája a láz^ és a szokásos fájdalomcsillapítók­kal; görcsoldókkal hasznos lehet az orvos érkezéséig. A Tétrán, a Maripen és más antibiotikumok halmozása és a családtagok, bará­tok, ismerősök közötti cukorka­szerű kínálgatása, mint annyi más gyógyszeré is, nem kívánatos, vagy egyenesen veszélyes reakciót vált ki a szervezetből, az alkohol és a gyógyszerek együttes mellék­hatásáról nem is szólva. A fejlett gyógyszerellátás, mint láttuk, mégsem egyenlő az egész­séggel. Kellermann doktor szerint is a kivédhető betegségek meg­előzése lenne a kívánatos. Ha a királynő teheti — Az egészségükkel, sajnos, ke­veset törődnek nálunk az embe­rek — mondja az orvos. — Tanul­junk meg ismét járni, mozogni. Ez pénzbe sem kerül, még csak • Asszisztensek gyógyszergolyócs­kákat formálnak. (Méhesi Éva felvétele.) sorba sem kell érte állni. A vé­letlen játéka-e, hogy egész Ame-\ rika fut? Véletlen-e, hogy Hollan­diában a gyerekek télen korcso­lyázva mennek az iskolába, nyá­ron pedig rengeteget kerékpároz­nak? Még a holland királynő is felül a biciklire. S nem szenvednek annyian különféle nyavalyáktól, a náthától, az influenzától kezdve a keringési és mozgásszervi beteg­ségekig. mint nálunk, ahol — hogy mást ne mondjak — városunkban van az ország egyik legszebb fe­dett uszodája. Azonkívül sportpá­lyák, s a környékben kerékpár­utak, erdők, ligetek, találhatók. Mint orvos, meggyőződtem róla, hogy mennyit romlik fokozatosan az emberek állóképessége. Aki ma húsz métert szalad a busz után. ki­fullad. Jövőre talán tíz méter is sok lesz neki... „A gyógyszertár az államnak igen fontos intézménye” — idéz­tük cikkünk elején a régi patika feliratát. Érvényes ez napjaink­ban is. Hozzátéve: az államnak is ugyanilyen fo'ntos, hogy a társa­dalomban egészséges, boldog em­berek éljenek, sokáig. Kohl Antal Történelmi lépés Harmincöt évvel ezelőtt, 1945. március 18-án jelent meg, il­letve lépett hatályba „A nagy­birtokrendszer megszüntetésé­ről és a földműves nép földhöz- juttatásáról” szóló 600 1945. számú kormányrendelet, amit röviden csak „hatszázas”-nak neveztek. A rendelet megszü­letésének körülményeiről a mai nemzedék már alig tud valamit. Érdemes felidézni a legfontosabbakat. A szétvert fasizmus lerom­bolt országot hagyott maga mögött, romokban heverő vá­rosokat, gyárakat és üzemeket, felperzselt falvakat, felrobban­tott hidakat és vasutakat. Igen sok ember vesztette életét. A felszabadítás fél éve alatt azon­ban az ország — óriási ne­hézségek leküzdésével, a fel­szabadító szovjet csapatok se­gítségével — mégis érezhetően haladt előre az újjáépítés út­ján. Így 1945 tavaszán elérke­zett az idő a földkérdés sok évszázados problémájának a megoldásához is. A földreform végrehajtása, a nagybirtok- rendszer felszámolása döntő jelentőségű volt a munkás­paraszt szövetség, a népi de­mokratikus hatalom alapjainak megszilárdítása és a népi de­mokratikus átalakulás meg­gyorsítása szempontjából. Magyarországon a felszaba­dulás előtt a több mint másfél millió szegény- és középpa­raszti gazdaság a hasznosítha­tó földterületeknek alig egy- harmadán gazdálkodott. A földterület 43 százalékát a 200 katasztrális holdon felüli bir­tok tette ki. Az ezer holdon felüliek csaknem egyharmadát birtokolták a művelhető föld­területnek. s köztük a római katolikus egyház 825 ezer, Es­terházy herceg 223 ezer. Feste- tich György 69 és Pallavicini őrgróf 51 ezer kát. holddal ren­delkezett. A földosztó rendelet, melyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány 1945. március 15-én fo­gadott el, bevezető szavaiban indoklásként ezt írta: „A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szóza­tában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatában le­fektetett elvek és a megadott felhatalmazás alapján, a nagy­birtokrendszer megszüntetésé­vel valóra váltsa a magyar földmives nép évszázados ál­mát. és birtokába adja ősi jus­sát, a földet.” A rendelet ki­mondta. hogy a földosztás cél­jaira az állam földalapot léte­sít. amely az elkobzott, kisajá­tított és állami tulajdonban le­vő földbirtokokból áll. Teljes egészében kisajátították az ezer holdon felüli nagybirtoko­kat. elkobzásra került a haza­árulók, nyilas vezetők. Volks­bund-tagok és a háborús és népellenes bűnösök földbirto­ka. A rendelet több kivételt és mentesítést is tartalmazott, részben a fasizmus elleni harc­ban szerzett érdemek alapján, s meghagyva a földművelést hivatásszerűen végzőknek a kétszáz holdat meg nem haladó birtokait. Azt is kimondta, hogy első­sorban a béreseket, mezőgazda- sági munkásokat, törpebirto­kosokat kell földjuttatásban részesíteni. A földreformren­delet megjelenését követő he­tekben nagyarányú, forradalmi jellegű mozgalom bontakozott ki a dolgozó parasztság köré­ben. A túlnyomórészt már fel­szabadult ország községeiben napok alatt létrejöttek a föld­igénylő bizottságok. Megala­kulásukat a Magyar Kommu­nista Párt és a Nemzeti Pa­rasztpárt munkások és fiatal értelmiségiek százainak falura küldésével is elősegítette. A földreform méreteire jel­lemző. hogy az ország művelés­re alkalmas területének 35 szá­zalékát érintette. A földalapba ötmillió-hatszázezer kát. hold került, ebből hárommillió-két- százhatvanezret osztottak szét, a többi — nagyrészt erdőség — állami tulajdonba került. A földigénylő bizottságok által összeírt 730 ezer igénylő közül mintegy 660 ezer részesült jut­tatásban, ezen felül 350 ezren kaptak házhelyet. Csaknem 110 ezer gazdasági cseléd, 260 eZec^ mezőgazdasági munkás, 214 ezer törpebirtokos „földéhsé­gét” enyhítette ez a hatalmas reform, amely a magyar nagy­birtokrendszert egyik napról a másikra elsöpörte. A földreform a népi I de- mokrácia kezdeti időszakának legnagyobb jelentőségű, az or-* szág gazdasági és osztályviszo­nyait mélyrehatóan átalakító vívmánya volt. Kiütötte a gaz­dasági hatalmat a magyar reakció kezéből, s közvetve meggyengítette a nagytőkés' osztályt is, a nagybirtokosság szoros szövetségesét. A sze­gényparasztság továbbra is számottevő maradt, de a föld­reform vívmányaként eltűnt a „hárommillió koldus” Magyar- országa, s a faluban túlnyomó­an az' egyéni munkán alapuló kisbirtok vált uralkodóvá. A népi demokrácia alakuló rend­je ennek révén megszilárdult. A forradalmi demokratikus át­alakulás történelmileg szilárd alapot biztosított a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetsége számára. A továbblépés — a szövetke­zetekké szerveződés ugyan­csak nem könnyű és megtorpa­násoktól sem mentes időszaka — már egy másik, új fejezete a magyar parasztság történe­tének. T. P. KÉPERNYŐ Amennyi kell Másként ketyeg a tévé órája, mint a színpadé, a mozié. A kép­ernyőnek erősebben meg kell markolnia a néző-hallgató érdek­lődését. mert erősebb a környezet vonzása. Újságok, könyvek hever­nek a műsornéző karosszék mel­lett. a rádió is elcsábítja olykor az embert, meg az otthoni tenni­valók sokasága is hamar elfordít- tatja a tekintetet. A nyilvánosság .kötöttségei, alkalmazkodást pa­rancsoló előírásai nem enyvezik a magában vagy családja körétfen figyelő, bámészkodó, be-, vagy ki­kapcsolódó előfizetőt. Mások a be­fogadó. a befogadás körülményei, más ütemet, ritmust kívánnak a tévé műfaji sajátosságai. Allergiás a túlbeszélésre, nem tűri az üres­járatokat. Még á könnyed bohózatok ked­velőit is untatná Sardou és Najac Váljunk el! vígjátékának színhá­zi közvetítése. Társaságban köny- nyebben nevetünk, hahotázós han­gulatban a legelkoptatottabb öt­lettel, a legbárgyúbb poénnel is növelhető a jókedv. Ragadós a vidámság, az egyik éle a másik sikerét alapozza. Otthon kritiku­sabban nézzük-hallgatjuk a mű­sort. nehezebben vigadunk, ezért oly hálátlan feladat tévés szóra­koztató műsorok készítése. Mi mindennel próbálkoztak már á szombat esti kötelező „kikapcso­lódással”., i mosolyfakasztással megbízott osztályok, rovatok. NincS a hétnek még egy napja, amely annyi gondot okozott 'vol­na a Szabadság téri intézmény il­letékeseinek, mint az utolsó hét­köznap estéje. Szinte -mindennel és mindennek az ellenkezőjével kísérleteztek már. Népszerű bohózatok tévésített változatával érték el a legtöbb sikert. A tévéváltozat dramaturg­ja jól megerezte, hogy mennyi az, amennyit ebből a kissé avítt já­tékból a képernyő elvisel. A hat- vanherces tévéváltozat megőriz­te a már maga idejében sem túl­ságosan eredeti, de mégis csak szó­rakoztató történet fordulatosságát, fel-felcsillantottfa e háromszög­történet sajátos, hogy úgy mond­jam, történelmi körülményeit. (A házasság felbonthatóságáról foly­tatott parlamenti csatározás mi­kénti kimenetele árnyalja, dúsít­ja valamivel a természetesen bol­dog véggel befejeződő családi per­patvart.) Marton László rendező és Hol­lós Olivér vezető operatőr egy­aránt ügyelt a színpadi hangulat megőrzésére, nem csináltak > na­gyobb ügyet a Váljunk el!-ből, mint amennyit megérdemel.-Olyan biztosan, pontosan gazdálkodtak a színészekkel, a technikával, mint amilyen hozzáértéssel szolgálta ki annak idején Sardou úr közönsé­gét. Ellenálltak. a kísértésnek; a maga világában tartották a bölcs férj és a változatosságra vágyó ifjú asszony pikáns históriáját, így adtak módot néhány kitűnő színésznek a komédiázáshoz. A Váljunk el! jól kitöltötte azt a bizonyos hatvan percet, nem ér­demelt se többet, se kevesebbet. Rövidebbnek tűnt a Szöktetés a szerájból opera közvetítése, mint a nagyszínházi produkció. Nem néztem utána, hogy a dramaturg mennyit húzott az eredeti szöveg­ből. mert esetünkben ez teljesen fölösleges. Maradéktalanul kibon­takozott Mozart muzsikájának a szépsége, a játék derűje, teljesen felidézte a mű csodavilágát. Csi­petnyi iróniával adták elő a ro­mantikus mesét! Ennek is köszön­hető. hogy felszabadultan mókáz­hattak a szereplők, vehették „ha­lálos komolyan” a rájuk bízott figurát. A csütörtök este látott, hallott száz percbe tömörített Szöktetés a szerájból igen kelle­mes műsornak bizonyult, a Tv Ze­nés Színházának java bemutatói közé sorolható. —i —r,

Next

/
Thumbnails
Contents