Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
1980. tnárcius 18. • PETŐFI NÉPE • S KONGRESSZUSI KÜLDÖTT mivel úgy XII. pártHalpörkölt rotyog a gáztűzhelyen. Az .új ház tágas konyhájában Dusnoki Józsefné háziasszonyi teendőit végzi. Nem várta érkezésem. A meglepetés nem véletlen, akartam találkozni a kongresszus egyik megyei küldőt tével, mint a hétköznapokban otthon tevékenykedő asszonnyal. Amíg bein vitái a meleg szobába, szabadkozik, hogy „szalad” a lakás, mert hogy tegnap, vasárnap, ő is Budapestre kísérte a kelebiai általános iskolásokat. — Az iskola szülői munkaközösségének vezetőségi tagja vagyok. Délelőtti színházi előadásokon voltunk már Szegeden, tegnap pedig a fővárosban. Délután az állatkertbe vittük el a gyerekeket. Mónika, az én láhyom is közöttük volt. Egy történetet is elmesél a harmadikos lányáról. Osztályfőnöki órán arra a kérdésre kellett a gyerekeknek válaszolniok, hogy kire a legbüszkébbek. Mónika azt mondta: : „Anyukámra vagyok a legbüszkébb, mert megválasztották kongresszusi küldöttnek és már van kitüntetése is.” Örömpír lobogott Dusnokiné arcán a mondatok után ... Elnézést kérve a konyhába szaladt, mert hogy az ebédre is oda kell figyelni, no meg kávét főz. A kelebiai Rákóczi Tsz-ben dolgozik Dusnoki Józsefné. A baromfitelepen brigádvezető. A munkabeosztás teszi lehetővé, hogy ma egész ,vnap otthon van. Tizenkét órát dolgoznak és ezután huszonnégy óra a pihenő. Ma, hétfőn éjszakás. Nincs még üzemi konyhája a szövetkezetnek, ezért délre megfőz, a férjét várja meleg ebéddel, aki ugyancsak brigádvezető a növénytermesztési ágazatban. Dusnoki Józsefné brigádvezető tíva több alkalommal kiérdemelte a szocialista címet. Elnyerték már a zöld- és a bronzkoszorús jelvényt. A Kelebián oly jelentős társadalmi munkából is kiveszik a részüket. Az idén több mint ezer óra társadalmi munkát vállalt a brigád a községi általános iskola, az óvoda szépítési, felújítási munkáiban és háromezer órát a baromfitelepen. A rövidesen átadásra kerülő orvosi rendelő takarítását is elvállalták. Jól dolgozó, szorgalmas asszony hírében áll Dusnokiné. Bíznak is benne, ezért jelölték a járási, majd a megyei pártértekezlet küldöttének. Itt megválasztották a megyei pártbizottság tagjának és kongresszusi küldöttnek. A gőzölgő kávét kortyolgatva, életéről, munkájáról érdeklődöm. — Tanyán éltünk Kelebia külterületén. Csupán két éve, amikor elkészült ez a ház, költöztünk ide. Én ott töltöttem a gyermekkoromat iá Tizenöt évesen kezdtem dolgozni a tsz-ben. Sokféle munkát végeztem a növénytermesztésben, a kertészetben. Amikor a baromfihizlalás elkezdődött a szövetkezetben, én is gondozónő lettem. Sikerült továbbtanulnom. Levelezőn elvégeztem a mezőgazdasági technikumot. Megtaláltam helyemet a szövetkezetben, szeretnek, megbecsülnek. A termelőszövetkezet vezetőségi tagjainak sorába választották. 1975-ben felvették a pártszervezetbe és rábízták a November 7. brigád vezetését is. Ez a kollek— A megyei pártértekezleten igen sok élményben volt részem és azt mondhatom, hogy okosabb is lettem. Nyíltan, őszintén beszéltek az előadók, a' felszólalók. Az eredményekre és a hiányosságokra egyaránt rávilágítottak. Nagyon lelkesen, szívből szóltak a küldöttek. Jól emlékezem a rémi Dózsa Tsz keltetőüzeme dolgozójának, Bóna József nénak felszólalására, aki feltárta saját gondjaikat is, és beszélt arról, milyen . intézkedéseket tettek a. . keltetőüzemükben a jobb minőségű termelés érdekében. Ugyancsak emlékezetes marad dr. Gajdócsi István felszólalása, aki részletesen foglalkozott a megye mezőgazdaságának helyzetével, az élelmiszer- és takarmánytermeléssel, valamint a feldolgozással. A megyei pártértekezlet megjelölte a feladatokat, amelyek úgy érzem, reálisak. Teljesítenünk kell ahhoz, hogy g megye továbbfejlődhessen, az itt élő .emberek életkörülménye. helyzete javulhasson. — Felejthetetlen marad az első megyei pártbizottsági ülés. Azt mondhatom, hatvanhat kommunista mellett a hatvanhetediknek éreztem magam ... dehát .majd feloldódok és bizonyára én is olyan aktív leszek, mint a többiek. Már csak néhány nap választ el bennünket a XII. kongresszustól. Erre is készül Dusnoki Józsefné. — Áttanulmányozom az írásos anyagot, beszélgetek az emberekkel, munkatársaimmal, hogy akiket ezen a kongresszuson képviselek, még jobban ismerjem és tudjam elképzeléseiket, gondjaikat. _ '— Vannak már olyan témák is, amiről a kongresszuson beszélni tudna? — Nem gondolok én arra, hogy felszólaljak, de bizonyára lesz olyan, aki a megyei küldöttek közül megteszi ezt és tolmácsplja az én gondolataimat, tapasztalataimat. Például arról érdemes lenne beszélni, hogy mindenki nem dolgozhat irodában, nem kellene a fiataloknak az íróasztal mellé törekedni. Sok a munkalehetőség, ezek megismertetése és a szakmunkásképzés helyzetének javítása — gondolok itt saját szakmámra, a baromfigondozói munkakörre — ugyancsak a témák sorába tartozhat. A háztáji sertéstartás újabb gondjai előtérbe kerültek, ez is említésre méltó. Hiszen nem lenne hasznos dolog, ha a megyében, vagy az országban is csökkenne a sertéshizlalási kedv. Persze nemcsak gondok, eredmények is sorolhatók. Kelebia fejlődése, gyarapodása a 'kellemes témák közé tartozik, különösen azért, mert az itt élő emberek nagy szorgalommal, szabad idejük feláldozásával sokat tesznek ezért. Jellemző ez más községekre, a megyére is, amiből az összefogás, az egység és a szülőföld iránti szeretet is kitűnik. Észrevétlenül elszaladt az idő, ebédre megérkezett a férj, nem sokkal később Mónika is. Búcsúzóul jó munkát kívántam a kongresszuson ... amire a férj válaszolt, — Nem tudna Rózsikanyugodt lelkiismeretteí lenni, ha amit vállalt, nem teljesítené. Mindannyian, a családunk örül, hogy ilyen fontos megbízatást kapott, és segítjük is, hogy eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. Csabai István Külföldi újságírók körútja hazánkban Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának és a Külügyminisztérium sajtófőosztályának meghívására 38 ország több mint 80 lapjának, rádió- és televízió-társaságának, hírügynökségének 90 munkatársa több csoportban egy-egy hetes körutat tett az országban. Ennek során megismerkedtek a párt XII. kongresszusát előkészítő politikai eseménysorozat tapasztalataival, az elmúlt 35 esztendőben népünk életében bekövetkezett változásokkal. Meglátogattak számos párt-, állami és társadalmi intézményt, vállalatot, szövetkezetét, találkoztak közéletük több vezető személyiségével. Az újságírókat fogadta Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője,1 Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Bács-Kiskun megyei fiatalok sikere Gödöllőn A KISZ Központi Bizottsága és az Oktatási Minisztérium ebben a tanévben is meghirdette a szakmunkásképző intézetek fiataljainak tanulmányi versenyét. A megyék és a főváros legjobbjai az országos döntőben mérik össze tudásukat. A matematikai és a fizikai tárgyakból az elmúlt napokban Gödöllőn az ipari szakmunkásképző intézetek tanulói versenyeztek, amelyen Bács-Kiskun megye legjobbjai kitettek magukért. A matematikai verseny győztese DINNYÉS TIBOR, a kiskunfélegyházi 608-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója lett. Fizikából két kecskeméti fiatalember szerepelt jól: KOCSIS PÉTER 3., ANTAL ISTVÁN 4. helyen Végzett, mindketten a 623- as Ipari Szakmunkásképző Intézet növendékei. Győzelmük, illetve helyezésük értékéről még el lehet mondani, hogy a verseny zsűrijének véleménye szerint az elmúlt évek egyik legszínvonalasabb vetélkedője volt. ÉLJENEK SOKÁIG Meddig gyógyszer a gyógyszer? „A gyógyszertár az államnak igen fontos intézménye." A kécskeméti Szabadság téri gyógyszertárban, a falon sokáig megvolt ez a felirat, míg a bővítéskor a jelmondatot a törmelékkel együtt ki nem lapáltolták. A tételes megállapítás azonban ezzel mit sem vesztett érvényéből. Megerősíti, hogy hazánkban évente több mint százmiiliószor találkozik orvos és beteg egymással. A gyógyszervásárlás — házunk táján szemlélődve — Bács-Kiskun megyében tavaly 6,2 százalékkal nőtt. Harminc idegnyugtató Ennyire betegek lennénk? Kétlem. A jó gyógyszerellátás már egyenlő az egészséggel? önámítás volna ezt hinni. Magyarországon hozzávetőleg kétezer gyógyszerkészítménnyel is óvják az emberek életét, egészségét. Ebből 1200 van a különböző gyógyszertárakban. Dr. Körmöczi Magdolna, a megyei gyógyszertári központ főgyógyszerésze szerint egy orvos általában 60—100-féle készítménnyel i „gazdálkodik”. Csupán idegnyugtatóból harminc különbözőfélét tartanak a megye 85 — a'kunszállási kisegítő patikával együtt 86 — gyógyszertórában. Vaskó Tódorné, a Bács-Kiskun megyei * Gyógyszertári Központ igazgatója elégedett: — Hiányzó cikk nálunk nem akadályozza az ellátást. A tőkés import gyógyszerek helyett is egyre inkább számolhatunk azok hazai megfelelőivel, illetve egyes külföldi készítmények gyártási jogát az állam megvásárolja. Természetesen a gyógyszer is pénzt ér. Kinek többet, kinek kevesebbet kell fizetnie érte, aszerint, hogy ki, miért és mit kap. Az árak, a'térítés mértéke, az egyéb kedvezmények jóllehet a jelen gazdasági helyzethez igazodók, mégis messzemenően humánusak. Akinek valóban szüksége van valamilyen külföldi gyógyszerre, annak az Egészségügyi Minisztérium névre szólóan, havonta elküldi. Méltányos és emberséges, hogy a krónikus cukorbetegek, az asztmában és bizonyos idegrendszeri betegségben szenvedők, akárcsak a krónikus bőrfe-' kéllyel kezeltek, valamint az özvegyek és az ipari tanulók — ingyen kapnak gyógyszert. ,,Százharminc betegem volt” Kérdés: Vajon a körzeti orvos egyetlen, kizárólagos fegyvertényének tekinti-e a gyógyszer- adást? — Nerp! \ Dr. Kellermann Péteré, a kecskeméti Rákóczi úti körzeti rendelő egyik orvosáé a meggyőződéssel adott válasz. . — Ma, négy óra alatt százharminc betegem volt. Tél végén,'taí vész elején ez már megszokott. Ebben a két évszak közti „hajrában” is azonban — mint mindig — a betegek érdeke a legfőbb. A bizalom köztünk legalább annyi- ,ra fontos, mint a drazsé, a cseppek, vagy az injekció. Betegeim többsége jóhiszemű: megértik, hogy felesleges üzem-, körzeti orvossal, rendelőintézeti szakorvossal, s ha egyik se „válik be", esetleg még magánorvossal is kezeltetni magukat. Hiszen, ha a tucatnyi, más nevű — de hatásmechanizmusában jobbára megegyező —, több orvostól összegyűjtött gyógyszereket végül egy asztalra raknánk. láthatnánk: nem tévedett egyik kollégánk sem. Nem cukorka — Van-e gyógyszert követelő beteg? — Hogyne. Az ilyet próbálom meggyőzni. Olykor sikerül is. Aki nem tágít, mert ő „hallott valami másról", az rendszerint elmegy egy másik orvoshoz. Volt olyan is, aki följelentett, mert nem álltam kötélnek egy általa jónak vélt gyógyszer felírásában. A felszínes, hiányos ismeretek a gyógyszerekről, nehezítik a gyógyító orvos munkáját is. A gyógyszer, ha külföldi és neve tetszetős, sokaknál még ma is csak ekkor arat „sikert". Nem mintha le akarnánk ezeket becsülni, de például a svájci cégtől megvásárolt Colfarit nem más, mint a régi, jó Aszpyrin. A családok házi patikája a láz^ és a szokásos fájdalomcsillapítókkal; görcsoldókkal hasznos lehet az orvos érkezéséig. A Tétrán, a Maripen és más antibiotikumok halmozása és a családtagok, barátok, ismerősök közötti cukorkaszerű kínálgatása, mint annyi más gyógyszeré is, nem kívánatos, vagy egyenesen veszélyes reakciót vált ki a szervezetből, az alkohol és a gyógyszerek együttes mellékhatásáról nem is szólva. A fejlett gyógyszerellátás, mint láttuk, mégsem egyenlő az egészséggel. Kellermann doktor szerint is a kivédhető betegségek megelőzése lenne a kívánatos. Ha a királynő teheti — Az egészségükkel, sajnos, keveset törődnek nálunk az emberek — mondja az orvos. — Tanuljunk meg ismét járni, mozogni. Ez pénzbe sem kerül, még csak • Asszisztensek gyógyszergolyócskákat formálnak. (Méhesi Éva felvétele.) sorba sem kell érte állni. A véletlen játéka-e, hogy egész Ame-\ rika fut? Véletlen-e, hogy Hollandiában a gyerekek télen korcsolyázva mennek az iskolába, nyáron pedig rengeteget kerékpároznak? Még a holland királynő is felül a biciklire. S nem szenvednek annyian különféle nyavalyáktól, a náthától, az influenzától kezdve a keringési és mozgásszervi betegségekig. mint nálunk, ahol — hogy mást ne mondjak — városunkban van az ország egyik legszebb fedett uszodája. Azonkívül sportpályák, s a környékben kerékpárutak, erdők, ligetek, találhatók. Mint orvos, meggyőződtem róla, hogy mennyit romlik fokozatosan az emberek állóképessége. Aki ma húsz métert szalad a busz után. kifullad. Jövőre talán tíz méter is sok lesz neki... „A gyógyszertár az államnak igen fontos intézménye” — idéztük cikkünk elején a régi patika feliratát. Érvényes ez napjainkban is. Hozzátéve: az államnak is ugyanilyen fo'ntos, hogy a társadalomban egészséges, boldog emberek éljenek, sokáig. Kohl Antal Történelmi lépés Harmincöt évvel ezelőtt, 1945. március 18-án jelent meg, illetve lépett hatályba „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz- juttatásáról” szóló 600 1945. számú kormányrendelet, amit röviden csak „hatszázas”-nak neveztek. A rendelet megszületésének körülményeiről a mai nemzedék már alig tud valamit. Érdemes felidézni a legfontosabbakat. A szétvert fasizmus lerombolt országot hagyott maga mögött, romokban heverő városokat, gyárakat és üzemeket, felperzselt falvakat, felrobbantott hidakat és vasutakat. Igen sok ember vesztette életét. A felszabadítás fél éve alatt azonban az ország — óriási nehézségek leküzdésével, a felszabadító szovjet csapatok segítségével — mégis érezhetően haladt előre az újjáépítés útján. Így 1945 tavaszán elérkezett az idő a földkérdés sok évszázados problémájának a megoldásához is. A földreform végrehajtása, a nagybirtok- rendszer felszámolása döntő jelentőségű volt a munkásparaszt szövetség, a népi demokratikus hatalom alapjainak megszilárdítása és a népi demokratikus átalakulás meggyorsítása szempontjából. Magyarországon a felszabadulás előtt a több mint másfél millió szegény- és középparaszti gazdaság a hasznosítható földterületeknek alig egy- harmadán gazdálkodott. A földterület 43 százalékát a 200 katasztrális holdon felüli birtok tette ki. Az ezer holdon felüliek csaknem egyharmadát birtokolták a művelhető földterületnek. s köztük a római katolikus egyház 825 ezer, Esterházy herceg 223 ezer. Feste- tich György 69 és Pallavicini őrgróf 51 ezer kát. holddal rendelkezett. A földosztó rendelet, melyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-én fogadott el, bevezető szavaiban indoklásként ezt írta: „A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózatában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás alapján, a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltsa a magyar földmives nép évszázados álmát. és birtokába adja ősi jussát, a földet.” A rendelet kimondta. hogy a földosztás céljaira az állam földalapot létesít. amely az elkobzott, kisajátított és állami tulajdonban levő földbirtokokból áll. Teljes egészében kisajátították az ezer holdon felüli nagybirtokokat. elkobzásra került a hazaárulók, nyilas vezetők. Volksbund-tagok és a háborús és népellenes bűnösök földbirtoka. A rendelet több kivételt és mentesítést is tartalmazott, részben a fasizmus elleni harcban szerzett érdemek alapján, s meghagyva a földművelést hivatásszerűen végzőknek a kétszáz holdat meg nem haladó birtokait. Azt is kimondta, hogy elsősorban a béreseket, mezőgazda- sági munkásokat, törpebirtokosokat kell földjuttatásban részesíteni. A földreformrendelet megjelenését követő hetekben nagyarányú, forradalmi jellegű mozgalom bontakozott ki a dolgozó parasztság körében. A túlnyomórészt már felszabadult ország községeiben napok alatt létrejöttek a földigénylő bizottságok. Megalakulásukat a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt munkások és fiatal értelmiségiek százainak falura küldésével is elősegítette. A földreform méreteire jellemző. hogy az ország művelésre alkalmas területének 35 százalékát érintette. A földalapba ötmillió-hatszázezer kát. hold került, ebből hárommillió-két- százhatvanezret osztottak szét, a többi — nagyrészt erdőség — állami tulajdonba került. A földigénylő bizottságok által összeírt 730 ezer igénylő közül mintegy 660 ezer részesült juttatásban, ezen felül 350 ezren kaptak házhelyet. Csaknem 110 ezer gazdasági cseléd, 260 eZec^ mezőgazdasági munkás, 214 ezer törpebirtokos „földéhségét” enyhítette ez a hatalmas reform, amely a magyar nagybirtokrendszert egyik napról a másikra elsöpörte. A földreform a népi I de- mokrácia kezdeti időszakának legnagyobb jelentőségű, az or-* szág gazdasági és osztályviszonyait mélyrehatóan átalakító vívmánya volt. Kiütötte a gazdasági hatalmat a magyar reakció kezéből, s közvetve meggyengítette a nagytőkés' osztályt is, a nagybirtokosság szoros szövetségesét. A szegényparasztság továbbra is számottevő maradt, de a földreform vívmányaként eltűnt a „hárommillió koldus” Magyar- országa, s a faluban túlnyomóan az' egyéni munkán alapuló kisbirtok vált uralkodóvá. A népi demokrácia alakuló rendje ennek révén megszilárdult. A forradalmi demokratikus átalakulás történelmileg szilárd alapot biztosított a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége számára. A továbblépés — a szövetkezetekké szerveződés ugyancsak nem könnyű és megtorpanásoktól sem mentes időszaka — már egy másik, új fejezete a magyar parasztság történetének. T. P. KÉPERNYŐ Amennyi kell Másként ketyeg a tévé órája, mint a színpadé, a mozié. A képernyőnek erősebben meg kell markolnia a néző-hallgató érdeklődését. mert erősebb a környezet vonzása. Újságok, könyvek hevernek a műsornéző karosszék mellett. a rádió is elcsábítja olykor az embert, meg az otthoni tennivalók sokasága is hamar elfordít- tatja a tekintetet. A nyilvánosság .kötöttségei, alkalmazkodást parancsoló előírásai nem enyvezik a magában vagy családja körétfen figyelő, bámészkodó, be-, vagy kikapcsolódó előfizetőt. Mások a befogadó. a befogadás körülményei, más ütemet, ritmust kívánnak a tévé műfaji sajátosságai. Allergiás a túlbeszélésre, nem tűri az üresjáratokat. Még á könnyed bohózatok kedvelőit is untatná Sardou és Najac Váljunk el! vígjátékának színházi közvetítése. Társaságban köny- nyebben nevetünk, hahotázós hangulatban a legelkoptatottabb ötlettel, a legbárgyúbb poénnel is növelhető a jókedv. Ragadós a vidámság, az egyik éle a másik sikerét alapozza. Otthon kritikusabban nézzük-hallgatjuk a műsort. nehezebben vigadunk, ezért oly hálátlan feladat tévés szórakoztató műsorok készítése. Mi mindennel próbálkoztak már á szombat esti kötelező „kikapcsolódással”., i mosolyfakasztással megbízott osztályok, rovatok. NincS a hétnek még egy napja, amely annyi gondot okozott 'volna a Szabadság téri intézmény illetékeseinek, mint az utolsó hétköznap estéje. Szinte -mindennel és mindennek az ellenkezőjével kísérleteztek már. Népszerű bohózatok tévésített változatával érték el a legtöbb sikert. A tévéváltozat dramaturgja jól megerezte, hogy mennyi az, amennyit ebből a kissé avítt játékból a képernyő elvisel. A hat- vanherces tévéváltozat megőrizte a már maga idejében sem túlságosan eredeti, de mégis csak szórakoztató történet fordulatosságát, fel-felcsillantottfa e háromszögtörténet sajátos, hogy úgy mondjam, történelmi körülményeit. (A házasság felbonthatóságáról folytatott parlamenti csatározás mikénti kimenetele árnyalja, dúsítja valamivel a természetesen boldog véggel befejeződő családi perpatvart.) Marton László rendező és Hollós Olivér vezető operatőr egyaránt ügyelt a színpadi hangulat megőrzésére, nem csináltak > nagyobb ügyet a Váljunk el!-ből, mint amennyit megérdemel.-Olyan biztosan, pontosan gazdálkodtak a színészekkel, a technikával, mint amilyen hozzáértéssel szolgálta ki annak idején Sardou úr közönségét. Ellenálltak. a kísértésnek; a maga világában tartották a bölcs férj és a változatosságra vágyó ifjú asszony pikáns históriáját, így adtak módot néhány kitűnő színésznek a komédiázáshoz. A Váljunk el! jól kitöltötte azt a bizonyos hatvan percet, nem érdemelt se többet, se kevesebbet. Rövidebbnek tűnt a Szöktetés a szerájból opera közvetítése, mint a nagyszínházi produkció. Nem néztem utána, hogy a dramaturg mennyit húzott az eredeti szövegből. mert esetünkben ez teljesen fölösleges. Maradéktalanul kibontakozott Mozart muzsikájának a szépsége, a játék derűje, teljesen felidézte a mű csodavilágát. Csipetnyi iróniával adták elő a romantikus mesét! Ennek is köszönhető. hogy felszabadultan mókázhattak a szereplők, vehették „halálos komolyan” a rájuk bízott figurát. A csütörtök este látott, hallott száz percbe tömörített Szöktetés a szerájból igen kellemes műsornak bizonyult, a Tv Zenés Színházának java bemutatói közé sorolható. —i —r,
