Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

1980. március 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Az üzemmérnökképzés műhelyében Interjú dr. Kapitány Sándorral, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatójával A Felsőfokú Gépipari Techniku­mot 1964-ben alapították. Ez volt a' mai intézmény jogelődje, öt évvel később már Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskola néven működ­hetett tovább. Kezdetben az első év­folyamon alig több mint kétszázan tanultak. Jelenleg a levelező hallga­tókkal együtt a leendő diplomások száma megközelíti a hétszázat. Az oktatók száma nyolcvanöt. Részben volt egyetemi oktatók, részben pedig ipari szakemberek és középiskolai tanári diplomával rendelkező peda­gógusok tanítanak itt. Az új épület Az öt­szintes, impozáns épületben kapott helyet négy tanszék, valamint a tan­termeken, rajztermeken kívül a szá­mítóközpont és a két hagy befogadó­képességű előadóterem. A főiskolán két szakon belül hat ágazaton folyik az oktatás. Itt készülnelT az életre a „kékköpenyes mérnökök”, az üze­mek, a termelés középszintű műszaki „parancsnoki karának” fontos mun­kát végző tagjai. A főiskola életéről, eredményeiről, és a tennivalókról be­szélgetünk dr. Kapitány Sándor fő­igazgatóval, a műszaki tudományok kandidátusával. Magánkereskedők a lakosság ellátásáért 1968—1972 között épült fel. — Hogyan jellemezné a főisko­lát? Mi célt szolgál, milyen társa­dalmi-gazdasági igény, szükséglet hívta életre? — Intézményünket á Kohó- és Gépipari Minisztériutn hozta lét­re azzal a céllal, hogy az ország gépipari vállalatai részére techno­lógusokat, termelésirányító szak­embereket képezzünk. Azelőtt a felsőfokú technikumoknak kellett volna magasabb szintre emelniük a középfokú intézményekben fo­lyó képzést. A tudományos-tech­nikai forradalom magasabb köve­telményei miatt azonban főisko­lává kellett átszervezni a felsőfo­kú technikumokat, melyek akkor átkerültek az Oktatási Minisztéri­umhoz. Az üzemmérnöki képzést a mindennapi gyakorlat igénye szül­.te. Főiskolánk egyik jellemzője, hogy míg más intézményekben az automatizálási üzemmérnökkép­zés jellege alapvetően villamos be­, állítottságú, addig nálunk a kép­zés elsősorban gépészeti vonatko­zású. Olyan szakembereket képe­zünk, akik az automatizálási rend­szerek kérdéseiben járatosak. Ilyen jellegű oktatási tevékenységet má­sutt nem folytatnak. Ugyanakkor az itt végzett üzemmérnökök, ép- pep az alapképzettségükből kifo­lyólag, az automatizáláson kívül egyéb' munkakörökben Is megáll­ják a helyüket. ‘ — Mennyiben képes betölteni e felsőfokú intézmény a szerepét, el­végezni alapvető feladatait? Meg­vannak-e mindehhez a szükséges személyi, anyagi és más feltételek? — Arra a kérdésre, hogy egy felsőfokú intézmény képes-e betöl­teni. szerepét, két fontos kérdés > vizsgálata Után lehet megfogal­mazni a választ. Ezek közül az egyik az, Hogy az intézmény ok­tató munkája, a tananyag színvo­nala, az oktatás módszertana és természetesen a végzettek szakmai képzettsége eléri-e a felsőoktatás­ra jellemző színvonalat. Ügy ítél­jük meg, hogy oktató-nevelő mun­kánk ugyan számos területen kor­rekcióra szorul, mivel maga az ok­tatás és nevelés permanens folya­mat, így állandó korszerűsítést igényel, ám hiányosságai ellené­re is eléri azt a szintet, amelyet a felsőoktatási intézményektől nap­jainkban elvárnak. Ezt a végzett üzemmérnökeink munkája hiva­tott igazolni. A kérdés másik oldala pedig az, hogy az oktatás alapegységei, a tanszékek az általuk oktatott tu­dományterületet művelni tud­ják-e? Meg tudják-e valósítani' az alaptudományi eredményeknek a termelésbe való bevezetését, va­gyis hogy képesek-e termelőerővé változtatni a tudományt. E tekin­tetben is biztató eredmények szü­lettek, ám a fenti célok teljes ér- tékű megvalósulása még a jövő feladata. Bizakodóvá tesz bennün­ket, hogy a főiskola nyolc tanszé­kén és ; a számítástechnikai labo­ratóriumban összesen több mint harminc jól felszerelt oktatási cé­lú laboratórium van, ahol a leg­újabb technológiai és automatizá­lási feladatok megvalósulhatnak. — Kezdettől fogva milyen sza­kon, illetve szakokon oktatják a hallgatókat? Indulás óta módo­sult-e, változott-e — és ha igen, akkor mennyiben — a főiskola profilja? — Kezdetben csupán a gyártás­technológiai szakon folyt képzés. Később csatlakozott ehhez a gép­ipari automatizálási szak, melyen belül az automatika és számító­gép-technikai ágazatban folyik je­lenleg is az oktatás. Emellett még gyártástechnológiai, műanyag-fel­dolgozó technológiai, szerszám­szerkesztő és -gyártó, valamint rendszerszervező ágazat van. — Milyen képzettségű szakem­bereket készítenek elő e falak kö­zött az életre, a tervszerű terme­lő munkára? Általában miféle be­osztásokba, munkakörökbe kerül­nek a diploma megszerzése után azok, akik itt tanulnak? — A főiskolánkon végzett tanu­lók a legkülönbözőbb ipari terü­letekre kerülnek. Kecskeméten például kétszázötven egykori hall­gatónk dolgozik jelenleg, Bács- Kiskun megyében összesen eddig háromszázötvenen helyezkedtek el. Volt hallgatóink közül az el­múlt évtizedben meglehetősen so­kan kerültek vezető beosztásokba. Vállalati igazgatók, főmérnökök, főosztályvezetők, osztályvezetők szép számmal találhatók közöttük. Egyébként másfél évtized alatt mintegy két és fél ezer üzemmér­nököt bocsátottunk útjára. — Honnan, mely vidékekről és általában milyen társadalmi ré­tegekből történik a beiskolázás? És elégedettek-e évenként a je­lentkezők létszámával? — Hallgatóink az ország min­den részéből jönnek hozzánk; s több mint ötven százalékuk fizi­kai dolgozó gyermeke. A műszaki pályák beiskolázási létszáma vi­lágszerte csökkenő tendenciát mu­tat. Azonban az országos felvételi átirányítás keretében mindig volt kellő létszámú hallgatónk. Az az érzésünk, hogy a középiskolai osz­tályfőnökök, tanárok valamint a diákok szülei nem ismerik eléggé képzésünk jellegét, általában a fő­iskolánkat. Képzési célunk megis­mertetésére, főiskolánk széles kö­rű propagandjára a közelmúltban — reméljük sikeres — erőfeszí­téseket tettünk. — Hogyan ítéli meg, milyennek tartja a hallgatók előzetes szakmai és általános felkészültségét? Okoz-e gondot esetleg a hiányos matematikai-fizikai-kémiai elő­képzettség? — A felvételre jelentkező hall­gatók többsége ipari .szakközépis­kolákból és gimnáziumokból ke­rül ki. Matematikai, és fizikai elő­képzettségük bizony nem a leg­magasabb szintű, ezért az első két félévben bizonyos nehézségeink vannak a színvonal tartását ille­tően. Azonban azok, akik az első év nehézségeit áthidalják, általá­ban jól elsajátítják az üzemmér­nöki ismereteket, és később is megállják a helyüket a munkában. — Milyen a nők és férfiak ará­nya a hallgatók között, és milyen ez az arány a tanárok körében? Érezhető-e különbség az eredmé­nyeiket tekintve? — A nők aránya a hallgatók kö­zött tizenhét százalékos. A tapasz­talat azt mutatja, hogy tanulmá­nyi téren a lányok semmiben sem maradnak el a fiúktól. Sok jel mutat arra, hogy ezen a pályán a .főiskolán, majd később az életben is egyenrangúak a nők afér fiák­kal. Egyébként oktatóink között is van huszonöt nő. — A főiskoláról kikerült üzem­mérnökök az életben sikeresen megállják a helyüket. Az ország minden részén találkozhatunk ma már a volt hallgatóinkkal. Bács- Kiskun megye, és Kecskemét vá­ros természetesen többet tudott és tud fogadni közülük. Hallgatóink többsége a gépiparban helyezke­dik el. Túlnyomórézt a dinami­kusan fejlődő városokban talál­kozhatunk velük, ahol a műszaki továbbfejlődés szellemi bázisát al­kotják. — Van lehetőségük a továbbta­nulásra azoknak, akik itt szerez­etek diplomát? — Üzemmérnökeink egy része továbbtanul, igyekszik megsze­rezni a második diplomát; vagy pedig közgazdásági vonalon foly­tatja tanulmányait. Egyébként ez országosan is sarkalatos kérdés. Nemrégiben volt vélemé­nyezésen főiskolánkon az üzem­mérnök-továbbképzést szolgáló rendelettervezet, melynek alap­ján lehetőség nyílik majd a szak­üzemmérnöki képesítés megszer­zésére. Előreláthatólag még ez év­ben megjelenik az új rendelet. Sajnos, eddig a főiskolai képzés bizonyos fajta zsákutcának lát­szott. A műszaki egyetemek közül csak a Nehézipari Műszaki Egye­tem gépészmérnöki kara ismerte el érdemben a nálunk megszerzett diplomát, s Miskolcon a műszaki főiskolákon végzett hallgatók né­hány különbözeti vizsga letétele után a levelező tagozat utolsó előt­ti évével folytathatták tanulmá­nyaikat. — Milyen mértékben kapcsolód­nak be a város szellemi, kulturá­lis életébe? Hogyan szórakozhat­nak, művelődhetnek a fiatalok a tanulás mellett? — Szocialista szerződést kötöt­tünk a városi tanáccsal, és ennek alapján is igyekszünk bekapcso­lódni Kecskemét szellemi és kul­turális életébe. A három felsőok­tatási intézmény szerintünk je­lentős tényező a megyeszékhely szellemi életében. A magunk ré­széről elég gyakran — két-három hetente — rendezünk intézmé­nyünkben képzőművészeti kiállí­tást, meghívunk kecskeméti és fő­városi írókat, művészeket találko­zóra,» valamint többek között esz­tétikailag is értékes filmeket vetí­tünk: A jelentősebb kulturális ese­ményeinkről a diákújságunk rend­szeresen beszámol. A fentiekhez még azt tenném hozzá, hogy fi­gyelmet érdemel főiskolánk sport­élete is. Ehhez megvannak a meg­felelő feltételek. — Végezetül engedjen meg még egy kérdést: hogyan, milyen esz­közökkel és módszerekkel segíthe­tik önök a kecskeméti üzemeket? — A város üzemei és a GAMF közötti kapcsolatban fontos fela­datunknak tartjuk, hogy részt vál­laljunk abban a szerteágazó mun­kában, amelynek legfőbb célja a technika és a technológia korsze­rűsítése, a műszaki színvonal nö­velése, mint ahogyan ezt a városi pártértekezlet legutóbb határozat­ba foglalta. Varga Mihály Bács-Kiskun megyében jelenleg 671-en rendelkeznek magánkeres­kedői igazolvánnyal, s folytatnak kereskedelmi tevékenységet. A se­gítő családtagokkal és az alkal­mazottakkal együtt mintegy 1300- ra tehető azoknak a száma, akik a lakosság ^kereskedelmi ellátásá­ból részt vállalnak, hasonlóan az országos átlaghoz, a megyében is 1,9—2 százalékát bonyolítják le a kiskereskedelmi forgalomnak. Ez a részesedés igen kevésnek tűnik, de ha arra gondolunk, hogy kis üzleteik, boltjaik éppen azo­kon a helyeken vannak, ahol sem az állami, sem a szövetkezeti ke­reskedelem nem képviselteti ma­gát, az ellátó tevékenységüknek jelentősége megnövekedik. Vegyük a fűtőolaj-árusítást pél­dául. A megyében 33 kiskereske­dő foglalkozik ezzel, s az idei té­len öt új engedélyt adtak ki; Méntelekre, Soltvadkertre, Ka- dafalvára, Tompára és Pirtóra. E felsorolásból is kitűnik, hogy a kisebb településeken, de még a tanyavilágban is igénylik a na­gyobb kényelmet nyújtó olajfű­tést. A fűtőolaj-árusitásban a kis­kereskedők szolgáltatást is végez­nek: üzletkörükbe tartozik a ház­hoz szállítás is. A megyebeli üdülőterületeken — Tiszakécskén, Tőserdőn, a Sze- lidi-tónál — pecsenyét és lángost árulnak másutt, például a hajósi pincesoron hangulatos kifőzdében pacalt és disznótorost kínálnak. A vendéglátással kilencvenhét .magán-kiskereskedő foglalkozik. A zöldségkereskedők jó minősé­gű áruikkal, a vegyeskereskedők Az Erdészeti és Faipari Egye­tem az ország egyik legrégibb fel­sőoktatási . intézménye. 1808-ban alapították, és 60 éve Sopronban működik. Három kara közül az erdőmérnöki és faipari mérnöki kar Sopronban, a földmérési és földrendezői főiskolai kar Székes­fehérvárott vari. A felvételi írás­beli vizsga-a matematika és a fi­zika. Ugyanezen tárgyakból kell szóbeli vizsgát tenni a faipari és a földrendezői főiskolai karon. Az erdőmérnöki karra jelentkezők­nek matematikából és'biológiából kell szóbeli vizsgát tenniük. Az erdőmérnöki karon az 5 éves képzés után a jelöltek okleveles erdőmérnökök lesznek. A faipari mérnöki karon az 5 éves kéozés faipari mérnöki, a 3 éves képzés faipari üzemmérnöki, a 4 éves (levelező) tagozaton faipari üzem­mérnöki oklevéllel zárul. A föld­mérési és földrendezői főiskolai karon a nappali oktatás 3 éves, amely földmérő és földrendező üzemmérnöki oklevelet ad, ha­sonló ez a 4 éves levelező oktatás lezárása után is. Az egyetemre felvett hallgató­kat 2—4 ágyas szobákban helye­zik el, és a kollégium mellett az rugalmas, nyitvatartási -idejükkel érdemelik ki á lakosság megbe­csülését. Másodnyersanyagnak titulálják mostanában mindazokat a hasz­nos hulladékokat, amelyeknek gyűjtése és felhasználása jelentős népgazdasági érdek. A gyűjtők ma már magánkereskedői igazol­vánnyal, foglalkozásként folytat­hatják tevékenységüket, sőt az idei évtől kezdve nyugdíjjárulé­kot is fizethetnek. A Kiskereske­dők Országos Szövetségéhez tar­tozva — ha a beilleszkedés kez­detben némi nehézséget is okozott — helyzetük megnyugtatóan ala­kul. Bács-Kiskunban jelenleg har­mincán foglalkoznak hulladék­gyűjtéssel. A magánkereskedők tevékeny­ségére a kereskedelmi ellátás mi­nőségének javításához szükség van. A tanácsok támogatják a vállalkozókat, akik fontos lakos­sági igényeket elégítenek ki. A magánkereskedelem elismerése megmutatkozik abban is; hogy az üzletes kereskedők igyekeznek szépíteni boltjaikat, hűtővitrinek­kel, hűtőládákkal szemelik föl azo­kat, kulturált üzleteket alakíta­nak ki. Mind kevesebb a „szerencselo­vag”, aki a gyors meggazdagpdás reményében kísérletezik a keres­kedéssel. A magánkereskedők többsége nagy (szakmai felkészült­séggel áll a lakosság szolgálatá­ban, kiérdemelve a „mi bolto­sunk” megtisztelő minősítést. . étkezési lehetőséget is teremtett az intézet. Sopronban az egyetem országosan védett botanikus kert­ben van, ahol több mint ezer cserje és faféle nyújt lehetőséget a fajtaismeretek elsajátításához is. A gyakorlati oktatás a tanul­mányi állami erdőgazdaságban, a faipari tanműhelyben, az erdő- és fateldhlgpzóí rugazdaságotaiáí. és .Várgazdaságoknál, faipari -és- bú­torüzemekben. ~ geodézi&r'éS^tlr- képészeti intézetekben, vállalatok­nál történik, amelyik közül né­hány az egyetem bázisgazdasága, illetve vállalata. A hallgatók a nyár folyamán termelési gyakorlatra az üzemek­be és vállalatokhoz kerülnek, amely a képzési idő alatt általá­ban összesen 12 hét. Lehetőség van külföldi termelési gyakorla­tokra is a Szovjetunióban (Moszk­va, Leningrad, Kijev), Csehszlová­kiában (Zólyom) és a Német De­mokratikus Köztársaságban (Drez­da). Az ösztöndíjat á többi egyetem­hez hasonlóan állapítják meg. Le­hetőség van arra is, hogy a gaz­daságokkal és vállalatokkal ta­nulmányi ösztöndíjra szerződést kössenek a hallgatók: N. M. Továbbtanulók jelentkezhetnek a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre A Duna-part „elsüllyedt” 24 429 hrsz, — ■ E helyrajzi szám alatt ta­lálhatjuk fővá-j rosunkban neoklasszikus! és a romantM kus építészeti stílus két leg­nagyobb ma­gyar mesteré­nek remekét, a Vigadót, a haj­dani Redout-ot. Ismét pompá­zik. A tavasz, március i vége, április eleje már a Vigadó estjeire küldi a meghívókat, az áprilisi hang­versenyprogra­mok színhelyei közt már a Vi­gadó is szere­pel. Ismét mondjuk mert hányszor is hullott alá, s hányszor kelt életre újra?! Pollack Mihály első kiemelke­dő pesti alkotása. Gondolata a pozsonyi színház példájából szü­letett. A koronázó városban, az 1740-es években a színház a táncteremmel együtt épült. Ami­kor II. József Pozsonyból Budára helyezte a kormányszerveket, na­pi rendre került a színházépület, a 'bál- és fogadótermek épí­tése. 1808 .tavaszán indultak meg az alapozási munkák; Pollack 1816-ban kapott megbízást a ré­gi tervek átdolgozására. Munká­ja kora egyetemes építészetéből is — kimagaslik. 1833-ban ké­szült el a pesti Redout. Az első bálok. „A Redout-ban lezajlott a Nőegylet jótékony cé­lú bálja. Körülbelül 1200 főnyi előkelő közönség jelent meg, de Pest nemes érzületére, jótékony­kodó szívére vall, hogy számo­sán akadtak, akik jegyüket meg­vásárolták, anélkül, hogy vigad­ni akartak volna. A vendégművészek sorát a bé­csi valcerkirály vezette. Har­mincegy muzsikusával három es­tet adott a Redout-ban. Majd Liszt Ferenc következett a pesti árvízkárosultak javára. 48-ban a forradalmi országgyű­lés ülésezett itt. 49-ben Hentzki osztrák tábornok a budai várból esztelen ágyúzásával rommá lö­vette. A klasszicista Vigadó, vagyis a Redout helyén, Feszi Frigyes kel­ti életre romantikus stílusban az új Vigadót. (Hildnek volt egy terve az újjáépítésre 1853-ban, jóvá is hagyták, de anyagiak hiá­nyában ...! A nyitás. „Az 1865-i farsang fő eseménye a Redout termeinek megnyitása volt. Már hónapok óta ez képezte a kíváncsiság tár­gyát,, jobbára csak-erről beszél­getett a pesti ember, s szerette elképzelni, hogy a hatalmas tér­palotája újra életre kelt • Bal oldali képünkön: ahogy még Saljapin. Pablo Casals lát­ta... • Fenn: 1945 ostroma romba dönti. mekben. mily szépen fog hang­zani a magyar zene, s mi ennél is édesebb, a magyar szó”. Mai neve is ekkor honoso­dott meg. „A jóizű Vigadó szót, mint legmagyarabbat hihetőleg elfogadják, a bérlők által hasz­nálatba vett Vigardát pedig majd elhagyják. Mert annál még jobb a Gondilla, vagy a Díszcsárda név is”. A díszlépcsőt eredeti állapo­tában állították újjá. Ki minden­ki taposta? (A beruházó rriérnö- kélől kérdem, mikor járt először a Vigadóban? „Szabolcsból, a há­ború alatt Pestbe' jőve, akkor va­laki azt mondta, a Vigadóba te­lepedett át a lakáshivatal, ott kérjünk lakást”.) Liszt hangver­senyt adott az udvarnak, amikor ^-.Bösendorfer zongoragyáros is je­len volt.” Wagner Bayreuth javá­ra hangversenyez. Saljapin mégy lel ezeken a lépcsőkön, Pablo Ca­sals, Stravinszkij itt dirigálja a Tűzmadárt; Berlioz. Brahms, Dvorak, Debussy, Ravel: még 1942-ben is a zene otthona. De már megszólalnak a légvédelmi szirénák. Óvóhellyé alakítják át a Vigadó alsó szintjeit. 1945 ost­roma romba dönti. 1945 óta? Először az életveszély elhárítása volt a feladat... A városnak élni kellett, nem Viga­dót építeni. — Amikor idejöttünk 1963-ban — mondja a kísérőm, a beruhá­zást vezető mérnök —, beázott a lépcsőház. A nagyterem horgany­zott bádoggal vólt lefedve —, a háború után nem volt horgany —, s bizony, majd 20 év alatt, szin­te szitává vált. Legalább évente kellett volna mázolni . ... De most ne a múltról beszéljünk, hanem az örömnek adjunk han­got: a Duna-partnak egy lesüly- lyedt palotája feltámadt, él! Va­lamennyiünk gyönyörűségére. K. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents