Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. fefiruár 14. TUDOMÁNY TECHNIKA A jégmezők vándora Az utóbbi időben egyre na­gyobb érdeklődés kiséri a jeges­medve sorsát. Nyilvánvaló, hogy ebben nagy szerepet játszik a kérdés érzelmi oldala is, hiszen a jegesmedve az egyik leghatal­masabb vadállat a földön: hosz- sza eléri a három métert, súlya az egy tonnát, mégis a békésebb természetű vadak közé tartozik. Nem véletlen, hogy a sarkkuta­tók a jégmezők jelképének te­kintik. A kutatók érdeklődését min­denekelőtt az magyarázza, hogy perspektivikus „élő modellnek” tartják ezt a fajt, amely hozzá­járulhat egy sor fontos általános biológiai probléma megoldásához. Valóban meglepő az a tény, hogy a fehér medve alkalmazkodni tu­dott az „élet határát” jelentő életfeltételekhez, a szokatlanul szigorú körülményekhez, a szo­katlanul szigorú éghajlathoz, s az igencsak sanyarú táplálékszerzési lehetőségekhez. A fehér medvék érdekes tulaj­donsága, hogy táplálék hiányában bármely évszakban képesek „té­li álomba” merülni, vagyis' a je­gesmedvék „nyári álmot” is al- hatnak. Hatalmas távolságokat, cserkésznek be, amíg egy-egy fó­kát elejtenek, több száz kilomé­tert is gyalogolnak. Táplálék nél­kül 8—10 napot is kibírnak. Az egyik elejtett medve gyomrában 12 kiló frissen elfogyasztott húst találtak, de előfordult olyan eset is, hogy 71 kiló rozmárzsírt fe­deztek fel az egyik jegesmedve gyomrában. A jegesmedvéket nem is olyan régen a teljes kipusztulás fenye­gette, de a Szovjetunió, az USA, Kanada, Dánia és Norvégia olyan intézkedéseket hoztak, amelyek megjavították a medvék helyze­tét. További javulást hozott, amikor a „sarkvidéki” állomások nemzetközi egyezményt írtak alá. Ma már ezt úgy emlegetik, mint a természetvédelmi problémák megoldásának jó példáját. Míg az ötvenes években a jegesmed­vék száma nem érte el az 5000-et, számuk jelenleg 20 000-en felül van. Fémkombinát épül a sarkkörön túl Gyakran mondják, hogy a Kelet-Szibéria területén bőségesen ta- látható ércek a Mengyelejev-táblázat valamennyi elemét tartalmazzák. Geológiai szempontból igen változatos a tájegység, éghajlata szélsősé­ges, mivel Ázsia mérsékelt és hideg égövében van. A Szovjetunió sarkköri városai között a legfiatalabb és legújabb Norilszk. 1935-ben kezdték építeni az északi szélesség 70. fokánál ta­lálható nikkellelőhely közelében. 1939-ben a szénbányászat is megin­dult a környéken. Az 1942-től folyamatosan termelő Norilszk környé­ki bányák és üzemek a Nagy Honvédő Háború idején nagy mennyi­ségű nikkellel, kobalttal és rézzel siettek a front, segítségére. Az 1960- as években Norilszk közelében felfedezték a világ eddig leggazdagabb színesfém-lelőhelyét. A 80—90 százalékban kobaltot, nikkelt, plati­nát, aranyat, ezüstöt, tellurt, szelént tartalmazó kőzet feldolgozásakor a kohászoknak jórészt a fémek szétválasztása a feladatuk. A mintegy 300 000 lakosú modern város a bányáktól, kohóktól tá­volabb eső Dol- goje-tó mel­lett fekszik. Mivel a város az állandó fa­gyott talajra települt, csak­‘riém ....minden é pület alatt megtalálható a „lélegzőcsa­torna”, amelv a talajt a fel- melegedéstől, az épületeket a süllyedéstől óvja. Norilszk- ban nyáron nem nyugszik le a nap, a rendkívül hi­deg teleken vi­szont két hó- I i napig tart a sarki éjszaka. A szovjet kormány mindent megtesz a zord éghajlati viszo­nyok között élők egészségének védelmére. Képünkön: A sarkkörön túl, a hó és fagy birodalmában, No­rilszk közelében épül egy új fémipari kombinát, ahol a leg­újabban feltárt nikkel-, réz- és kobaltlelőhelyek kincsét fogják feldolgozni. Motoros hójárművék Az év nagy részén hóval borí­tott területeken igen nagy gon­dot okoz a közlekedés. Szibéria északi részein azonban lakott te­lepülések vannak ilyen helyeken, ahol nem nélkülözhető a külvi­lággal való érintkezés. A hagyo­mányos közlekedési eszköz, a ku­tyaszán ma már egyre kevésbé felel meg az igényeknek, a mo­dern helikopter viszont túl költ­séges. Ezért nagy jelentőségűek azok a fejlesztési kísérletek, ame­lyeket a Szovjetunióban a mo­toros hószánok építésére folytat­nak. Már ma is felváltották a kutyaszánokat Szibéria hómezőin a motoros szánok, amelyeknek nagy jövőt jósolnak a tartós, nagy havazásos területeken. A rubinszki autógyár legújabb motoros szánja a Burán (Hóvi­har). Kéthengeres, léghűtéses motorjával 80 kilométeres órán­kénti sebességet képes elérni, vi­szonylag kis üzemanyag-fogyasz­tással. Vezetése semmivel sem igényel több szakértelmet, mint egy motorkerékpáré. Párnázott ülésén két személynek van hely, és kisebb teher szállítására is át­alakítható. A Burannál jóval nagyobb tel­jesítményű hójárműveket is épí­tettek már. Az úgynevezett aero- szánt, amelyet Tupoljev szerkesz­tett, légcsavar hajtja óránként 120 kilométeres sebességgel és kb 800 kilogramm terhet szállíthat­nak rajta. Egyszeri üzemanyag- töltéssel 600 kilométer utat tehet meg. • .Az Amur nevű aeroszán, amely Komszomolszk térségében teszi le­hetővé a közlekedést a hó miatt elzárt falvak és a város között. A szán személy- és teherszállításra egyaránt alkjalmas. Új, korszerű termékek a Fákon bajai gyárából A Fékon Ruházati Vállalat bajai gyára az idén új, divatos termékcsaláddal bővítette a férfiingválasztékot. Az új gyárt­mányoknak a Nomád fantázianevet adták. Téli, tavaszi és nyári változatban egyaránt készítik a divatos anyagból ter­vezett és korszerű, ragasztott technológiával, s több tűs gé­pekkel előállított ingeket. Ebben az évben havonta 25 ezer darab Nomád inget szál­lítanak a kereskedelemnek. A kifogástalan minőség felett két szocialista brigád védnökséget vállalt, s ennek köszönhető, hogy az esztendő első hónapjában a termékek 99,6 százaléka első osztályú minősítést kapott. ft A kéttűs varrógéppel nemcsak a műveletidő csökkenthető, hanem a tűzés minősége is jobb, mint ha egytűs géppel, ismétléssel végzik el i a varrást. • A folyamatosan működő svájci ragasztógép igen nagy teljesítményre képes. • A négytűs gépeknek is fontos szerep jut az új termékek varrásánál. A Nomád ingeket gyártó sza­lagon 100 százalék felett teljesítenek a lányok és asszonyok. ft A Nomád ingeket patenttal készítik. Szűcs Józsefné egy mű­szakban 7—8 ezer patentot tud gépével helyére erősíteni. (Pász­tor Zoltán felv.) A TAKARÉKOSSÁG ERDEKEBEN T ermelésszervezési és technológiai változtatások a Kalocsai Állami Gazdaságban Évek óta törekednek a Kalocsai Állami Gazdaság vezetői arra, hogy a termelési költségek csökkentésével is hozzájáruljanak az ered­ményesebb gazdálkodáshoz. A megyében elsőként vezették be a gye­pek fűtermésére alapozott szarvasmarha-takarmányozást nemcsak a hízóknál, hanem a tejelő állatoknál is. Olyan egységeket hoztak létre, ahol az állattenyésztőknek biztosították azokat a feltételeket, ame­lyekre a jó minőségű, gazdaságos takarmányozáshoz szükségük volt. Az utóbbi hónapokban újabb módosítások történtek a szervezeti fel­építésben, a termelési szerkezetben és technológiában a takarékosság érdekében, amiről dr. András László, az állami gazdaság igazgató­helyettese tájékoztatott. Átalakították az állattenyészté­si kerületeket. Ennek lényege, hogy a tömegtakarmány termesztésén kívül a szemestermény megterme­lése is egy-egy állattenyésztő ke­rület hatáskörébe került. A terü­leti koncentráció termelésszerve­zési előnyöket is hozott a múlt év őszén történt bevezetésétől. Kide­rült egyebek között az, hogy en­nek köszönhető a dolgozók gyor­sabb, egyszerűbb, ugyanakkor ke­vesebb költséggel iáró szállítása is A melléktermékek hasznosítása ugyancsak a kerületek feladata. A kukoricaszárat és egyéb mellék- termékeket már tavaly Stack- Hand gépsorral takarították be. Mintegy 700 tonna kukoricaszárat gyűjtöttek össze, az idén azonban ennél is többet akarnak. Egy ré­szét takarmánynak, az érre al­kalmatlant pedig a kötetlen tartá- sú istállókban alomnak használ­ják. A tejtermelés is növekedett az elmúlt években. Tavaly egy tehén évi hozama 5 ezer 32 liter volt, és egy liter tejre számított abrakfelhasználásuk 41 dekára, — 1977-hez képest 13 dekával — csökkent. A marhahizlalásban még látványosabbak az eredmé­nyek, az idei tervük szerint 4,80 kilogramm abrakot használnak egy kiló súlygyarapodáshoz, ami 3 kilogrammal kevesebb a három évvel ezelőtti értéknél. Ugyan­csak hasznosítják a konzervgyári melléktermékeket is. A szántóterületeken kissé csök­kentik a tömeg takarmány-terme­lést, amire nemcsak a mellékter­mékek szélesebb körű hasznosítá­sa ad lehetőséget, hanem az is, hogy jelentős a gyepterület az állami gazdaságban. Az idén újabb 100 hektár ősgyep intenzív hasznosításába kezdenek. Mivel ezek távol esnek az állattartó ke­rületektől, ezért itt nem legeltet­nek, hanem kaszálják, és szénát készítenek a fűtermésből. Az ősszel már takarékosabb ta­lajművelést alkalmaztak. Korább ban őszi mélyszántást végeztek .valamennyi területükön, amihez sok energiát felhasználó erőgépek­re, drága munkagépekre . volt szükség. A búza-vetésterületük 40 százalékán az elmúlt őszön a ta­lajlazítás, illetve tárcsázás után vetették el a szemeket. Az eddigi tapasztalatuk kedvező, a búza szé­pen és egyenletesen fejlődött, és ezért ebben az esztendőben még nagyobb területen végeznek októ­berben és novemberben hasonló í ■talaj-előkészítést. Kötött talajokon termesztik a kukoricát és egyéb kapásnövénye­ket. Tavasszal mindig gondot okoz i a talaj-előkészítés, mivel a mély j talajra későn tudnak rámenni a gépekkel, amelyek hatalmas sú- ! lyuknál fogva tömörítik, rontják a talaj szerkezetét is. Éppen ezért a múlt évben a mélyszántás után elművelték a talajt, s tavasszal 1—2 művelettel tudnak magágyat készíteni. Ily módon nemcsak gyorsabbá, biztonságosabbá válik a munkavégzés, hanem az üzem­anyag-felhasználást is csökkentik. Az említett módszerek valóban a tartalékok kihasználását példáz­zák. Beruházás nélkül, szervezés­sel, agrotechnikai módosításokkal; teszik takarékosabbá gazdálkodá­sukat. A termelési szerkezetben j végrehajtott változások is azt bi-! zonyítják, az állami gazdaság ve- | zetői figyelemmel kísérik a világ­piac igényeit, alkalmazkodnak a* kereslethez. Két év alatt 20 szá-: zalékkal növelték a zöldségtermő területüket, ahol fűszerpaprikát, kaprot, csemegekukoricát és újab­ban zöldbabot is termelnek. Ki-: sebb területen bár, de az elmúlt évekkel azonos mennyiségű fű- szerpaprikát termelnek az idén intenzívebb technológiával. A töb­bi zöldségnövény munkálatait is — a vetéstől a betakarításig — gépesítették. Az állami gazdaság; műszaki kollektívája önjáró ka­porbetakarító gépet is szerkesztett i egy NDK-gyártmányú szecskázó- i ból. Az idén tehát a szántóterüle­tük 26 százalékán terem zöldség­féle, amelynek átvételére megkör tötték a szerződést a felvásárlók­kal, illetve a feldolgozó vállala­tokkal. Felismerték a gazdaság vezetői még azt is, hogy az utóbbi időben csökkent a retek-, a repce- és a lenolaj iránti kereslet. Ezért e nö­vényeket az idén nem termesztik viszoht a tavalyinál kétszerte na­gyobb területen vetnek mustárt, valamint a Bácsalmási Naprafor­gótermelési Rendszerhez csatla­kozva, 250 hektáron napraforgót. Cs. 1. Van mit megőriznünk! Egyetlen korábbi időszakban sem gyarapodott olyan egyenlete­sen a lakosság reáljövedelme, ■mint a hetvenes években, ugyan­akkor a gazdasági hatékonyság növekedése, és a termelési szer­kezet átalakítása a tervezettnél kisebbnek, illetve lassúbbnak bi­zonyult; a gazdasági egyensúly jelentős rontása következett be. zesojhsilfiv uvnagiygan ß vgoíí Amit elértünk 1973 és 1979 között a reálbérek tizenhét, a reáljövedelmek hu­szonegy százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor kettévált a jelzett időszak, mert 1971 és 1975 kö­zött évi átlagban 4,5 százalékkal, 1976 és 1978 között esztendőn­ként csupán három százalékkal gyarapodott az egy főre jutó reál- jövedelem. Ez a három százalék még mindig meghaladta — a cse­rearányok ismert változása, vala­mint a tervezettől eltérő belső termelési, felhasználási szint miatt — a ténylegesen létrehozott for­rásokat. „Megelőlegeztünk” magunknak bizonyos életszínvonalbeli eleme­ket, tényezőket, ez a „hitelezés” azonban nem lehetett állandó gyakorlat. Amit elértünk, annak megőrzése vált elsődlegessé. Ez történt 1979-ben, s folytatódik idén, valamint a következő esz­tendőkben. Amit elértünk, nem kevés! Eb­ben az időszakban vált természe­tessé, hogy az ingyenes egészség- ügyi ellátás mindenki állampol­gári joga. Utalhatunk arra, hogy két évtized alatt négymillió em­ber költözött új lakásba — 1,3 millió otthon épült fel —, s ma a családok harminc százalékának van személygépkocsija. A hús és húskészítmények egy főre jutó mennyisége ma hetvenöt kilo­gramm, 1960-ban 48 kilogramm volt. S bár 1979-ben már a lakos­ság is a korábbiaknál jobban ér­zékelte a világgazdaságban vég­bemenő változásokat, húszmilliárd forinttal nőtt a takarékbetét-ál­lomány, igaz, a számítottnál. — hárommilliárd forinttal — kisebb mértékben, aminek oka a megnőtt áruvásárlási kedv. Ez 'utóbbi ha­tására nem a pénz fogyott él, ha»- nem több iparcikk: műszaki áruk, bútorok, építőanyagok, néhány ruházati termék került fel a hiánycikkek listájára. Ragaszkodva a kellő fedezethez Köznapi ismeretek, tapasztala­tok alapján is beláthatjuk: értel­metlen a vásárlóerő — a kereset­ként, pénzbeli juttatásként ki­áramló forintösszegek — növelése, ha nincs megfelelő árufedezet. Ezért a nominálbérek folyamatos emelkedésénél fontosabb a reál­bérek — a nominálbérek és az árszínvonal növekedésének külön- bözete — alakulása. Ez utóbbi ta­valy — a júliusi áremelések ha­tására — átmenetileg csökkent, idén nagyon lassan — országos átlagban 0,5 százalékkal — gyara­podik. S mert a nominálkeresetek a korábbiaknál jobban igazodnak a gazdasági eredményekhez, e fél százalék mögött jelentős — egyé­ni — reálbéreltérések rejlenek. • -Félreérthetetlenül; ászéit erről 1979. -szeptemberi jSr&pj " a , Csepeli Sportcsarnokban megtartott büdá- pesti pártaktíván Kádár János, az MSZMP Központi- Bizottságának első titkára, amikor azt mondot­ta: „Nem azt akarjuk, hogy most böjt következzék, hanem azt, hogy legyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.” S a megfelelő árualap kifejezésen nem egyszerűen termékek töme­gét kell értenünk, hanem a bél­és külföldi értékesítés változó kö­vetelményeinek mindenkor eleget tevő, azaz versenyképes, gazdasá­gosan forgalmazható árucikkeket. S azt szintén, hogy a fölhasználás, a fogyasztás kellően érzékelje a különféle hatásokat, így például azt is, hogy tavaly, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt, két­millió tonna kalászos gabonával kevesebb termett a tervezettnél. A lehetőségek kamatoztatása 1976 és 1979 között az ország­ban ötvenezer gyermek számára készítettek új óvodai helyet. Ahogy a szinte észrevétlen ténye­zők közé' tartozik az is, amit a jelzett időszakban a kereskedelem­fejlesztésben elértünk, egyebek mellett 230 ÁBC-áruház fölépíté­sével. Ráadásul ismeretes gond­jaink ellenére sem kell kénysze­rűen arról számot adnunk, hogy amit elértünk, annak különböző részelemeiről lemondunk. A csa­ládi pótlékra kifizetendő összeg 1980-ban 2,7 milliárd forinttal na­gyobb az 1979. évinél, a nyugdí­jaknál a többlet 5,7 milliárd; a társadalombiztosítási kiadások idén 78 milliárd forintot követel­nek! Folytathatjuk: 82 ezer lakás fölépítése szerepel az idei népgaz­dasági tervben — s így várhatóan a tervezett 430 ezer otthonnál több kerül tető alá 1976 és 1980' vége között —, Í900 új autóbusz javítja a tömegközlekedést,'16 300 első éves hallgatót vesznek fel a főiskolák és az egyetemek nappali tagozatára... A másik oldalról közelítve: ket­tő és kilenc százalék között szó­ródnak — a munka eredményes­ségétől függően — a vállalati bér­emelési lehetőségek, s ez a diffe­renciálódás még inkább erősödik a következő években. Azaz: van mit megőriznünk az életszínvonal­ban, az életkörülményekben, de ezt csak sokkal jobb munkával, nagyabb eredményekkel, a gazda­sági hatékonyság magasabb fo­kával érhetjük el. Először az elértek megőrzéséért kell cselekednünk, s majd csak azután indulhatunk tovább: előre. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents