Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. fefiruár 14. TUDOMÁNY TECHNIKA A jégmezők vándora Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés kiséri a jegesmedve sorsát. Nyilvánvaló, hogy ebben nagy szerepet játszik a kérdés érzelmi oldala is, hiszen a jegesmedve az egyik leghatalmasabb vadállat a földön: hosz- sza eléri a három métert, súlya az egy tonnát, mégis a békésebb természetű vadak közé tartozik. Nem véletlen, hogy a sarkkutatók a jégmezők jelképének tekintik. A kutatók érdeklődését mindenekelőtt az magyarázza, hogy perspektivikus „élő modellnek” tartják ezt a fajt, amely hozzájárulhat egy sor fontos általános biológiai probléma megoldásához. Valóban meglepő az a tény, hogy a fehér medve alkalmazkodni tudott az „élet határát” jelentő életfeltételekhez, a szokatlanul szigorú körülményekhez, a szokatlanul szigorú éghajlathoz, s az igencsak sanyarú táplálékszerzési lehetőségekhez. A fehér medvék érdekes tulajdonsága, hogy táplálék hiányában bármely évszakban képesek „téli álomba” merülni, vagyis' a jegesmedvék „nyári álmot” is al- hatnak. Hatalmas távolságokat, cserkésznek be, amíg egy-egy fókát elejtenek, több száz kilométert is gyalogolnak. Táplálék nélkül 8—10 napot is kibírnak. Az egyik elejtett medve gyomrában 12 kiló frissen elfogyasztott húst találtak, de előfordult olyan eset is, hogy 71 kiló rozmárzsírt fedeztek fel az egyik jegesmedve gyomrában. A jegesmedvéket nem is olyan régen a teljes kipusztulás fenyegette, de a Szovjetunió, az USA, Kanada, Dánia és Norvégia olyan intézkedéseket hoztak, amelyek megjavították a medvék helyzetét. További javulást hozott, amikor a „sarkvidéki” állomások nemzetközi egyezményt írtak alá. Ma már ezt úgy emlegetik, mint a természetvédelmi problémák megoldásának jó példáját. Míg az ötvenes években a jegesmedvék száma nem érte el az 5000-et, számuk jelenleg 20 000-en felül van. Fémkombinát épül a sarkkörön túl Gyakran mondják, hogy a Kelet-Szibéria területén bőségesen ta- látható ércek a Mengyelejev-táblázat valamennyi elemét tartalmazzák. Geológiai szempontból igen változatos a tájegység, éghajlata szélsőséges, mivel Ázsia mérsékelt és hideg égövében van. A Szovjetunió sarkköri városai között a legfiatalabb és legújabb Norilszk. 1935-ben kezdték építeni az északi szélesség 70. fokánál található nikkellelőhely közelében. 1939-ben a szénbányászat is megindult a környéken. Az 1942-től folyamatosan termelő Norilszk környéki bányák és üzemek a Nagy Honvédő Háború idején nagy mennyiségű nikkellel, kobalttal és rézzel siettek a front, segítségére. Az 1960- as években Norilszk közelében felfedezték a világ eddig leggazdagabb színesfém-lelőhelyét. A 80—90 százalékban kobaltot, nikkelt, platinát, aranyat, ezüstöt, tellurt, szelént tartalmazó kőzet feldolgozásakor a kohászoknak jórészt a fémek szétválasztása a feladatuk. A mintegy 300 000 lakosú modern város a bányáktól, kohóktól távolabb eső Dol- goje-tó mellett fekszik. Mivel a város az állandó fagyott talajra települt, csak‘riém ....minden é pület alatt megtalálható a „lélegzőcsatorna”, amelv a talajt a fel- melegedéstől, az épületeket a süllyedéstől óvja. Norilszk- ban nyáron nem nyugszik le a nap, a rendkívül hideg teleken viszont két hó- I i napig tart a sarki éjszaka. A szovjet kormány mindent megtesz a zord éghajlati viszonyok között élők egészségének védelmére. Képünkön: A sarkkörön túl, a hó és fagy birodalmában, Norilszk közelében épül egy új fémipari kombinát, ahol a legújabban feltárt nikkel-, réz- és kobaltlelőhelyek kincsét fogják feldolgozni. Motoros hójárművék Az év nagy részén hóval borított területeken igen nagy gondot okoz a közlekedés. Szibéria északi részein azonban lakott települések vannak ilyen helyeken, ahol nem nélkülözhető a külvilággal való érintkezés. A hagyományos közlekedési eszköz, a kutyaszán ma már egyre kevésbé felel meg az igényeknek, a modern helikopter viszont túl költséges. Ezért nagy jelentőségűek azok a fejlesztési kísérletek, amelyeket a Szovjetunióban a motoros hószánok építésére folytatnak. Már ma is felváltották a kutyaszánokat Szibéria hómezőin a motoros szánok, amelyeknek nagy jövőt jósolnak a tartós, nagy havazásos területeken. A rubinszki autógyár legújabb motoros szánja a Burán (Hóvihar). Kéthengeres, léghűtéses motorjával 80 kilométeres óránkénti sebességet képes elérni, viszonylag kis üzemanyag-fogyasztással. Vezetése semmivel sem igényel több szakértelmet, mint egy motorkerékpáré. Párnázott ülésén két személynek van hely, és kisebb teher szállítására is átalakítható. A Burannál jóval nagyobb teljesítményű hójárműveket is építettek már. Az úgynevezett aero- szánt, amelyet Tupoljev szerkesztett, légcsavar hajtja óránként 120 kilométeres sebességgel és kb 800 kilogramm terhet szállíthatnak rajta. Egyszeri üzemanyag- töltéssel 600 kilométer utat tehet meg. • .Az Amur nevű aeroszán, amely Komszomolszk térségében teszi lehetővé a közlekedést a hó miatt elzárt falvak és a város között. A szán személy- és teherszállításra egyaránt alkjalmas. Új, korszerű termékek a Fákon bajai gyárából A Fékon Ruházati Vállalat bajai gyára az idén új, divatos termékcsaláddal bővítette a férfiingválasztékot. Az új gyártmányoknak a Nomád fantázianevet adták. Téli, tavaszi és nyári változatban egyaránt készítik a divatos anyagból tervezett és korszerű, ragasztott technológiával, s több tűs gépekkel előállított ingeket. Ebben az évben havonta 25 ezer darab Nomád inget szállítanak a kereskedelemnek. A kifogástalan minőség felett két szocialista brigád védnökséget vállalt, s ennek köszönhető, hogy az esztendő első hónapjában a termékek 99,6 százaléka első osztályú minősítést kapott. ft A kéttűs varrógéppel nemcsak a műveletidő csökkenthető, hanem a tűzés minősége is jobb, mint ha egytűs géppel, ismétléssel végzik el i a varrást. • A folyamatosan működő svájci ragasztógép igen nagy teljesítményre képes. • A négytűs gépeknek is fontos szerep jut az új termékek varrásánál. A Nomád ingeket gyártó szalagon 100 százalék felett teljesítenek a lányok és asszonyok. ft A Nomád ingeket patenttal készítik. Szűcs Józsefné egy műszakban 7—8 ezer patentot tud gépével helyére erősíteni. (Pásztor Zoltán felv.) A TAKARÉKOSSÁG ERDEKEBEN T ermelésszervezési és technológiai változtatások a Kalocsai Állami Gazdaságban Évek óta törekednek a Kalocsai Állami Gazdaság vezetői arra, hogy a termelési költségek csökkentésével is hozzájáruljanak az eredményesebb gazdálkodáshoz. A megyében elsőként vezették be a gyepek fűtermésére alapozott szarvasmarha-takarmányozást nemcsak a hízóknál, hanem a tejelő állatoknál is. Olyan egységeket hoztak létre, ahol az állattenyésztőknek biztosították azokat a feltételeket, amelyekre a jó minőségű, gazdaságos takarmányozáshoz szükségük volt. Az utóbbi hónapokban újabb módosítások történtek a szervezeti felépítésben, a termelési szerkezetben és technológiában a takarékosság érdekében, amiről dr. András László, az állami gazdaság igazgatóhelyettese tájékoztatott. Átalakították az állattenyésztési kerületeket. Ennek lényege, hogy a tömegtakarmány termesztésén kívül a szemestermény megtermelése is egy-egy állattenyésztő kerület hatáskörébe került. A területi koncentráció termelésszervezési előnyöket is hozott a múlt év őszén történt bevezetésétől. Kiderült egyebek között az, hogy ennek köszönhető a dolgozók gyorsabb, egyszerűbb, ugyanakkor kevesebb költséggel iáró szállítása is A melléktermékek hasznosítása ugyancsak a kerületek feladata. A kukoricaszárat és egyéb mellék- termékeket már tavaly Stack- Hand gépsorral takarították be. Mintegy 700 tonna kukoricaszárat gyűjtöttek össze, az idén azonban ennél is többet akarnak. Egy részét takarmánynak, az érre alkalmatlant pedig a kötetlen tartá- sú istállókban alomnak használják. A tejtermelés is növekedett az elmúlt években. Tavaly egy tehén évi hozama 5 ezer 32 liter volt, és egy liter tejre számított abrakfelhasználásuk 41 dekára, — 1977-hez képest 13 dekával — csökkent. A marhahizlalásban még látványosabbak az eredmények, az idei tervük szerint 4,80 kilogramm abrakot használnak egy kiló súlygyarapodáshoz, ami 3 kilogrammal kevesebb a három évvel ezelőtti értéknél. Ugyancsak hasznosítják a konzervgyári melléktermékeket is. A szántóterületeken kissé csökkentik a tömeg takarmány-termelést, amire nemcsak a melléktermékek szélesebb körű hasznosítása ad lehetőséget, hanem az is, hogy jelentős a gyepterület az állami gazdaságban. Az idén újabb 100 hektár ősgyep intenzív hasznosításába kezdenek. Mivel ezek távol esnek az állattartó kerületektől, ezért itt nem legeltetnek, hanem kaszálják, és szénát készítenek a fűtermésből. Az ősszel már takarékosabb talajművelést alkalmaztak. Korább ban őszi mélyszántást végeztek .valamennyi területükön, amihez sok energiát felhasználó erőgépekre, drága munkagépekre . volt szükség. A búza-vetésterületük 40 százalékán az elmúlt őszön a talajlazítás, illetve tárcsázás után vetették el a szemeket. Az eddigi tapasztalatuk kedvező, a búza szépen és egyenletesen fejlődött, és ezért ebben az esztendőben még nagyobb területen végeznek októberben és novemberben hasonló í ■talaj-előkészítést. Kötött talajokon termesztik a kukoricát és egyéb kapásnövényeket. Tavasszal mindig gondot okoz i a talaj-előkészítés, mivel a mély j talajra későn tudnak rámenni a gépekkel, amelyek hatalmas sú- ! lyuknál fogva tömörítik, rontják a talaj szerkezetét is. Éppen ezért a múlt évben a mélyszántás után elművelték a talajt, s tavasszal 1—2 művelettel tudnak magágyat készíteni. Ily módon nemcsak gyorsabbá, biztonságosabbá válik a munkavégzés, hanem az üzemanyag-felhasználást is csökkentik. Az említett módszerek valóban a tartalékok kihasználását példázzák. Beruházás nélkül, szervezéssel, agrotechnikai módosításokkal; teszik takarékosabbá gazdálkodásukat. A termelési szerkezetben j végrehajtott változások is azt bi-! zonyítják, az állami gazdaság ve- | zetői figyelemmel kísérik a világpiac igényeit, alkalmazkodnak a* kereslethez. Két év alatt 20 szá-: zalékkal növelték a zöldségtermő területüket, ahol fűszerpaprikát, kaprot, csemegekukoricát és újabban zöldbabot is termelnek. Ki-: sebb területen bár, de az elmúlt évekkel azonos mennyiségű fű- szerpaprikát termelnek az idén intenzívebb technológiával. A többi zöldségnövény munkálatait is — a vetéstől a betakarításig — gépesítették. Az állami gazdaság; műszaki kollektívája önjáró kaporbetakarító gépet is szerkesztett i egy NDK-gyártmányú szecskázó- i ból. Az idén tehát a szántóterületük 26 százalékán terem zöldségféle, amelynek átvételére megkör tötték a szerződést a felvásárlókkal, illetve a feldolgozó vállalatokkal. Felismerték a gazdaság vezetői még azt is, hogy az utóbbi időben csökkent a retek-, a repce- és a lenolaj iránti kereslet. Ezért e növényeket az idén nem termesztik viszoht a tavalyinál kétszerte nagyobb területen vetnek mustárt, valamint a Bácsalmási Napraforgótermelési Rendszerhez csatlakozva, 250 hektáron napraforgót. Cs. 1. Van mit megőriznünk! Egyetlen korábbi időszakban sem gyarapodott olyan egyenletesen a lakosság reáljövedelme, ■mint a hetvenes években, ugyanakkor a gazdasági hatékonyság növekedése, és a termelési szerkezet átalakítása a tervezettnél kisebbnek, illetve lassúbbnak bizonyult; a gazdasági egyensúly jelentős rontása következett be. zesojhsilfiv uvnagiygan ß vgoíí Amit elértünk 1973 és 1979 között a reálbérek tizenhét, a reáljövedelmek huszonegy százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor kettévált a jelzett időszak, mert 1971 és 1975 között évi átlagban 4,5 százalékkal, 1976 és 1978 között esztendőnként csupán három százalékkal gyarapodott az egy főre jutó reál- jövedelem. Ez a három százalék még mindig meghaladta — a cserearányok ismert változása, valamint a tervezettől eltérő belső termelési, felhasználási szint miatt — a ténylegesen létrehozott forrásokat. „Megelőlegeztünk” magunknak bizonyos életszínvonalbeli elemeket, tényezőket, ez a „hitelezés” azonban nem lehetett állandó gyakorlat. Amit elértünk, annak megőrzése vált elsődlegessé. Ez történt 1979-ben, s folytatódik idén, valamint a következő esztendőkben. Amit elértünk, nem kevés! Ebben az időszakban vált természetessé, hogy az ingyenes egészség- ügyi ellátás mindenki állampolgári joga. Utalhatunk arra, hogy két évtized alatt négymillió ember költözött új lakásba — 1,3 millió otthon épült fel —, s ma a családok harminc százalékának van személygépkocsija. A hús és húskészítmények egy főre jutó mennyisége ma hetvenöt kilogramm, 1960-ban 48 kilogramm volt. S bár 1979-ben már a lakosság is a korábbiaknál jobban érzékelte a világgazdaságban végbemenő változásokat, húszmilliárd forinttal nőtt a takarékbetét-állomány, igaz, a számítottnál. — hárommilliárd forinttal — kisebb mértékben, aminek oka a megnőtt áruvásárlási kedv. Ez 'utóbbi hatására nem a pénz fogyott él, ha»- nem több iparcikk: műszaki áruk, bútorok, építőanyagok, néhány ruházati termék került fel a hiánycikkek listájára. Ragaszkodva a kellő fedezethez Köznapi ismeretek, tapasztalatok alapján is beláthatjuk: értelmetlen a vásárlóerő — a keresetként, pénzbeli juttatásként kiáramló forintösszegek — növelése, ha nincs megfelelő árufedezet. Ezért a nominálbérek folyamatos emelkedésénél fontosabb a reálbérek — a nominálbérek és az árszínvonal növekedésének külön- bözete — alakulása. Ez utóbbi tavaly — a júliusi áremelések hatására — átmenetileg csökkent, idén nagyon lassan — országos átlagban 0,5 százalékkal — gyarapodik. S mert a nominálkeresetek a korábbiaknál jobban igazodnak a gazdasági eredményekhez, e fél százalék mögött jelentős — egyéni — reálbéreltérések rejlenek. • -Félreérthetetlenül; ászéit erről 1979. -szeptemberi jSr&pj " a , Csepeli Sportcsarnokban megtartott büdá- pesti pártaktíván Kádár János, az MSZMP Központi- Bizottságának első titkára, amikor azt mondotta: „Nem azt akarjuk, hogy most böjt következzék, hanem azt, hogy legyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.” S a megfelelő árualap kifejezésen nem egyszerűen termékek tömegét kell értenünk, hanem a bélés külföldi értékesítés változó követelményeinek mindenkor eleget tevő, azaz versenyképes, gazdaságosan forgalmazható árucikkeket. S azt szintén, hogy a fölhasználás, a fogyasztás kellően érzékelje a különféle hatásokat, így például azt is, hogy tavaly, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt, kétmillió tonna kalászos gabonával kevesebb termett a tervezettnél. A lehetőségek kamatoztatása 1976 és 1979 között az országban ötvenezer gyermek számára készítettek új óvodai helyet. Ahogy a szinte észrevétlen tényezők közé' tartozik az is, amit a jelzett időszakban a kereskedelemfejlesztésben elértünk, egyebek mellett 230 ÁBC-áruház fölépítésével. Ráadásul ismeretes gondjaink ellenére sem kell kényszerűen arról számot adnunk, hogy amit elértünk, annak különböző részelemeiről lemondunk. A családi pótlékra kifizetendő összeg 1980-ban 2,7 milliárd forinttal nagyobb az 1979. évinél, a nyugdíjaknál a többlet 5,7 milliárd; a társadalombiztosítási kiadások idén 78 milliárd forintot követelnek! Folytathatjuk: 82 ezer lakás fölépítése szerepel az idei népgazdasági tervben — s így várhatóan a tervezett 430 ezer otthonnál több kerül tető alá 1976 és 1980' vége között —, Í900 új autóbusz javítja a tömegközlekedést,'16 300 első éves hallgatót vesznek fel a főiskolák és az egyetemek nappali tagozatára... A másik oldalról közelítve: kettő és kilenc százalék között szóródnak — a munka eredményességétől függően — a vállalati béremelési lehetőségek, s ez a differenciálódás még inkább erősödik a következő években. Azaz: van mit megőriznünk az életszínvonalban, az életkörülményekben, de ezt csak sokkal jobb munkával, nagyabb eredményekkel, a gazdasági hatékonyság magasabb fokával érhetjük el. Először az elértek megőrzéséért kell cselekednünk, s majd csak azután indulhatunk tovább: előre. L. G.
