Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

• PETŐFI NÉPE • 1930. február 13. események sorokban BELGRAD Tito elnök egészségi állapotáról a ljubljanai klinikai központ or­vosi konzíliuma hétfőn este az alábbi közleményt adta ki: „Jo- szip Broz Tito köztársasági elnök­nél továbbra is zavarok tapasztal­hatók a veseműködésben. A gyógykezelést megnehezítik a szívgyengeség bizonyos tünetei. A betegen a szükséges gyógymódot alkalmazzák" — hangzik az orvo­si jelentés. (MTI) RÓMA Rómában kedden délben terro­risták agyonlőtték az olasz igaz­ságszolgáltató testület legfelsőbb tanácsának (a bírák és ügyvédek önkormányzati szervének) alelnö- két, Vittorio Bachelet jogászpro­fesszort. Az 54 éves férfit a római egye­tem politikai tudományok kará­nak lépcsőházában ölték meg. Ép­pen egy gyűlésre tartott, amely­nek témája a terrorizmus elleni harc volt. A gyűlés díszvendégei között szerepelt Pertini köztársa­sági elnök is, aki a gyilkosság pil­lanatában — a jelek szerint — nem tartózkodott még a helyszí­nen. • A merénylet elkövetői elmene­kültek a helyszínről. (MTI) Folytatja munkáját a lengyel pártkongresszus Barabás János és Kelemen Ist­ván, az MTI tudósítói jelentik: Plenáris ülésen folytatta kedden reggel munkáját a Lengyel Egye­sült Munkáspárt hétfőn megnyílt nyolcadik kongresszusa. A meg­nyitás után a tanácskozás elnöke üdvözölte a dán és a norvég test­vérpárt küldöttségét, amely hétfőn a késő esti órákban érkezett Var­sóba. Ezzel a részt vevő kommu­nista és munkáspártok száma 34- re emelkedett. Ezután megkezdő­dött a vita a politikai bizottság programreferátumáról, amelyet hétfőn délután három és fél órás beszédében Edward Gierek, a LEMP első titkára terjesztett elő. A beszédet a keddi lengyel la­pok ismertették, egyenes adásban sugározta a rádió és a televízió. A keddi vitában elsőként Zdzi- islaw Grudzien, a LEMP Katowi­céi Vajdasági Bizottságának első titkára szólalt fel. Beszámolt a Vajdaságban az elmúlt tíz évben elért eredményekről, köztük arról, hogy a sziléziai szénbányászok ez idő alatt a tervezettnél 8 millió tonnával több szenet hoztak a fel­színre, és az ország történetében a legnagyobb ipari beruházás, a Katowice Vas- és Acélművek már 11 millió tonna acélt adott az or­szágnak. A lengyel pártkongresszus foly­tatja munkáját. (MTI) „ÁZSIA ÉS A VILÁG BÉKÉJE ERŐSÍTÉSE JEGYÉBEN” Gromiko Új-Delhiben tárgyal PEKING Hivatalos bejelentés szerint Kí­na lakosainak száma elérte az egymilliárd főt. Ennek kapcsán a Zsenmin Zsipao vezércikkben hangsúlyozza a népszaporulat csökkentésének fontosságát. Mint írja. a cél az, hogy az ezredfor­dulóra nullára csökkentsék a nép- szaporulatot. s amennyiben ez si­kerül, húsz év múlva 1.2 milliárd lesz Kína lakosainak száma. Eh­hez azonban az ke(l, hogy váro­son és falun egyaránt szigorúan hajtsák végre a .születéskorláto­zást. és elérjük, hogy 1985-re az ezer főre jutó újszülöttek száma ne haladja meg az ötöt. (MTI) Kedden hivatalos baráti láto­gatásra Indiába érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Gromikót Üj- Delhi repülőterén kollégája — Naraszimha Rao indiai külügymi­niszter és más indiai hivatalos személyiségek, valamint a szocia­lista országok Új-Delhibe akkre­ditált diplomáciai képviseleteinek vezetői fogadták. A repülőtéren a szovjet külügy­miniszter az alábbi nyilatkozatot adta: „Örülök, hogy eleget tehetek az indiai kormány meghívásának, és újból ellátogathatok a baráti Indiába. Az indiai vezetőkkel folytatandó tárgyalások során cé­lunk, hogy megvitassuk a kétol­dalú 'kapcsolatok kérdéseit, vala­mint olyan nemzetközi problémá­kat, amelyek számot tartanak In­dia és a Szovjetunió érdeklődésé­re. Kapcsolataink a békét és a stabilitást biztosító fontos ténye« zővé váltak nemcsak Dél-Ázsiá­ban, hanem szélesebb nemzetközi téren is, olyan tényezővé, amely minden hegemonista és imperia­lista törekvés ellen irányul. Ügy véljük, hogy a jeleh kö­rülmények között, amikor az im­perializmus és a reakció erői megkísérlik a nemzetközi helyze­tet az enyhüléstől a feszültség és a veszélyes ‘szembenállás útjára terelni. India és a Szovjetunió közös erőfeszítései fontos szerepet játszhatnak e helyzet normalizá­lásában. Ügy gondolom, hogy az indiai vezetőkkel folytatándó ta­lálkozóink és ■ eszmecseréink e magasztos célt szolgálják a szov­jet és az indiai nép javára, Ázsia és a világ békéje erősítése jegyé­ben. Válaszában Naraszimha Rao hangsúlyozta: teljes mértékben osztja kollégájának meggyőződé­sét, hogy a küszöbönálló indiai— szovjet tárgyalások gyümölcsöző­ek lesznek és a két ország népei között a hagyományos barátság további erősítését szolgálják. En­nek záloga, hogy a Szovjetunió és India sok nemzetközi kérdés­ben azonos nézetet vall. (MTI) (ITNI) IRÁN Gondok és tervek a gazdaságban Az iráni forradalom legfőbb problémája jelenleg a gazdasági nehézségek leküzdése. A nehézsé­gek gyökerei még a sah uralkodá­sának idejébe nyúlnak vissza. A korábban agrárország Irán mező- gazdaságának teljes elhanyagolása és az építőipar túlzott felfuttatása a falusi lakosok száz- és százezreit kényszerítette a városokba. A va­lamikor önellátó ország élelmi­szerimportja a hibás gazdaságpoli­tika következtében 1977—78-ban meghaladta az 1.5 milliárd, más források szerint a 3 rpilliárd dol­lárt, a munkanélküliség rohamo­san nőtt. s az árak is egyre emel­kedtek. A múlt év elején már tel­jes gazdasági összeomlás fenyege­tett. Becslések szerint a munkaké­pes' lakosság egynegyede volt munka nélkül és az infláció re­kordszintet ért el. Bázis — az olaj A tavalyi változások, a belpoli­tikai harcok nem tették lehetővé, hogy a nyersanyagkincsekben és energiában egyébként gazdag or­szág gazdaságát a helyes vágányra’ tereljék. Változatlanul nagy az infláció és sokan vannak munka nélkül. Nem véletlen, hogy az el­nökválasztáson az a Baniszadr kapta a szavazatok túlnyomó több­ségét. akit a lakosság kiváló gaz­dasági szakembernek ismert. A gazdaság újjászervezésének legfőbb bázisa az1 olaj. Az Iráni Nemzeti Bank elnöke kijelentette,' hogy az ország napi olajbevétele 80—90 millió dollár. Ez elegendő a napi szükségletek fedezésére, de nem elegendő a nagyszabású ter­vek és beruházások, valamint a szociális programok megvalósítá­sára. A sah által elindított mér­téktelen építkezések egy részét le­állítják és elsősorban azokat foly­tatják. amelyek a lakosság ellátá­sát szolgálják. A tervek szerint újabb utak és kikötők épülnek. A luxuslakások helyett nagyszámú olcsóbb lakás építésébe kezdenek, így kívánják felszámolni az egész ország városaiban jelentkező óriási arányú lakáshiányt. Pangó nagyipar Az ipari termelés mintegy 50 százalékkal esett vissza, főleg a nyersanyag- és alkatrészhiány miatt. Az egyetlen nem külföldi licenc alapján dolgozó autógyár, a Paykan Művek például — saját adatai szerint — a tervezett száz?: ezer személygépkocsi helyett al­katrészhiány miatt csupán 50 ezret gyárt. A cipőgyárak borhiánnyal küzdenek és a tv-készülékek gyár­tása is erősen visszaesett. Khomei­ni forradalmának egyik fő támo­gatója a bazár volt, és hogy nem alaptalanul álltak az ajatollah mellé, azt bizonyítja, hogy míg a nagyipar a vázolt okok miatt stag­nál. a kisipar és a kézművesipar virágzik. Ez a gazdasági ág. amely a naponta keresett cikkek terme­lésében fontos szerepet játszik, a forradalom alatt nagyrészt zavar­talanul dolgozhatott és úgy látszik, hogy gazdasági tevékenységét rrlost is a megszokott szinten tudja tar­tani. A mezőgazdaság az iráni gazda­ság legjelentősebb, de egyben leg­gyengébb szektora. A Sah annak idején végrehajtott földreformja teljes csődhöz vezetett, minthogy az új tulajdonosoknak semmi se­gítséget nem adtak földjeik meg­műveléséhez. Ennek volt a követ­kezménye az elvándorlás, 3—4 millió nincstelen özönlött a váro­sokba. Most a forradalmi tanács és a kormány elsőrendűnek nyilvání­totta a mezőgazdaság fejlesztését. A mezőgazdasági önellátás nagy- ratörő célját a kormányzat a föld­reform folytatásával kívánja elér­ni. mégpedig úgy, hogy mindenek­előtt a kisgazdálkodókat támogat­ja. Arra számítanak, hogy a par­lagföldek ismét művelés alá ke­rülhetnek és így fokozatosan meg­szüntetik az élelmiszer-behozatalt. Kérdés csak az, hogy a mezőgaz­daság fejlesztését hogyan tudják összhangba hozni a műtrágya-, a gép- és az alkatrész-behozatal visszaszorításával. Baniszadr két évre, más szakértők ennél jóval hosszabb időre teszik az élelmi­szer-önellátás megteremtését. Védekezés a blokád ellen Irán a belső szükséglet fedezését mindenekelőtt a hazai ipar fejlesz­tésével, másrészt .fokozott keres­kedelmi diplomáciával kívánja el­érni. Elsődleges cél, hogy megsza­baduljon az amerikai importtól való függőségtől. Ezért az élelmi­szerek beszerzési forrásait kiter­jesztették, és új megállapodásokat kötöttek Ausztráliával. Üj-Zéland- dal, Pakisztánnal, Törökországgal, az Európai Gazdasági Közösség­gel, a Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal. Japán gyógy­szereket szállít; az olaj ki temeté­séhez szükséges berendezéseket, valamint az autószerelő üzemek részére a hiányzó néhány ameri­kai pótalkatrészt harmadik orszá­gokon keresztül szerzik be. Ily módon előre biztosították magukat egy esetleges amerikai gazdasági blokáddal szemben. A hosszú lejáratú gazdasági ter­vek megvalósíthatósága természe­tesen attól függ, hogy a bel- és külpolitika terén sikerül-e nyug­vópontra jutnia az országnak. Az iráni vezetés mindent elkövet an­nak érdekében, hogy a 37 milliós ország lakosságát bevonja a belső gazdasági gondok megoldásába. G. I. | NAPI KOMMENTÁR Hangnemváltás Ha hinni lehet a kiszivárgott, de még inkább a kiszivárogtatott értesüléseknek, akkor a teheráni túszügy utolsó felvonásához érke­zett. Bizonyára senkiben nem kelt csalódást az óvatos fogalmazás: a fogva tartott amerikaiak esetében már. annyi ellentmondó jelentés látott napvilágot, hogy minden­képpen indokolt a fenntartás. Ügy tűnik, ezúttal Kurt Waldheim és az ENSZ felfokozott erőfeszítései jelentenek új elemet a több, mint száz napja, tartó nyilatkozathá­borúban. Persze, a bizonytalansá­gi tényezőket most sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ismeretes, hogy közvetlenül be­iktatása után Baniszadr, Irán ál­lamfője, élesen bírálta az ameri­kai nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákokat"... A többi között megengedhetetlennek tar­totta, hogy Irán külpolitikai irány­vonalát önhatalmúan veszélyez­tessék. Amióta ugyanis november 4-én túszul ejtették az ötven dip­lomatát és követségi alkalmazot­tat, kétségtelenül hatalmi köz­ponttá nőtte ki magát a fegyvere­sek csoportja. Többször hangoz­tatták ugyan, hogy Khomeininek engedelmeskednek, néhány meg­nyilatkozásuk azonban arra utalt, hogy a vallási vezetővel sem mindenben értenek egyet. Az utóbbi időben Washington magatartásában is észrevehető változás mutatkozik a túszügy megítélésében. Az amerikai hang­nemváltást minden bizonnyal az indokolja, hogy a közép-keleti játszmában az USA szívesen állí­taná a maga oldalára Teheránt, kárpótlásul Afganisztánért. összecsengenek ezzel ta törek­véssel Baniszadrnak a Le Monde hasábjain megjelent elképzelései. Ezek szerint a túszok kiszabadu­lásához elegendő lenne, ha az amerikaiak elismernék: részben őket is felelősség terheli a meg­buktatott uralkodó bűneiért. Bár Washington sietve elzárkózott minden ilyen szellemben fogant nyilatkozat elől, lehetséges, hogy a jövőben hajlékonyabbnak mu­tatkozik. Annál is inkább, mert esetleg már a közeli jövőben meg­kezdheti munkáját Teheránban a sah bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság. Waldheim főtitkár ezzel összefüggésben valóságos csomag­tervet dolgozott ki, amelynek rész­letei ugyan nem ismeretesek, de egy ENSZ-szóvivö szerint most „rendkívül érzékeny szakaszába érkezett" a diplomáciai tevékeny­ség. Persze, kérdéses, hogy a tú­szok őrzői miként reagálnak a diplomaták igyekezetére. S arról is nehéz lenne jóslatokba bocsát­kozni, hogy Khomeini ajatollah végül is beéri-e a nemzetközi bi­zottság vizsgálódásával, az USA esetleges önkritikájával. Annyi bizonyos, hogy Teheránra rendkí­vül nagy nyomás nehezedik Wa­shington részéről. Ennek első szá­mú kiváltója a túszügy, de ennél alighanem már rég többről van szó. Gy. D. GENF Magyar felszólalás a leszerelési bizottság ülésén Kedden ülést tartott a genfi leszerelési bizottság. A tanácsko­záson felszólalt dr. Kőmives Im­re nagykövet. Magyarország ál­landó genfi képviselője, a bizott­ság munkájában részt vevő ma­gyar delegáció vezetője. i A nagykövet felszólalásában sajnálatosnak -minősítette, hogy a NATO-országok küldöttei a bi­zottság fórumát az afganisztáni dSerMnyek ürügyén szított szov- jetellenes kampány céljaira hasz­nálják fel. Elítélte a nyugati mi­litarista köröknek azon szándé­kát. hogy az afganisztáni esemé­nyek leple alatta a,: nemzetközi enyhülési ' folyamat jí aláásásái’ái fegyverkezési terveik keresztül­vitelére törekszenek. Hangsúlyoz­ta, hogy a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetért azok az im- pet ialistá körök a felelősek, ame­lyek katonai erőfölényük elérése érclekében többé nem hajlandók együttműködni az egyenlő biz­tonság elve alapján. A leszerelési bizottság előtt ál­ló feladatokról szólva Kőmíves Imre fokozottan időszerűnek tar­totta a szocialista országok által korábban a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetéséről, e fegyverek készleteinek megsem­misítéséről, a bizottság elé ter­jesztett javaslatát. A vegyi fegyverek gyártásá­nak. készletei megsemmisítésé­nek kérdéséről folyó tárgyalások legmegfelelőbb ' szei'yezetr' keret- ‘Yiélr 'eáy 1 m u ril? ácstípöiHr' létreho­zását tartotta. A magyar küldött­ség vezetője végezetül hangsú­lyozta, hogy az imperialista kö­rök fegyverkezéseire tekintettel még szükségesebbé vált az átfo­gó nemzetközi szerződés kidolgo­zása az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének és gyártásának eltiltásáról. E téma­körön belül javasolta a munka- csoport létrehozását azzal, hogy az 1980. évi ülésszak végéig ke- í üljön sor a radiológiai fegyverek eltiltásáról szóló szerződés kidol­gozására — a korábbi szovjet— amerikai közös kezdeményezés alapján. (MTI) Afganisztán és India szélesíti az együttműködést Kabulban nyilatkozatot adtak ki azoknak á tárgyalásoknak az eredményeiről, amelyekre az af­gán fél és Silendra Kumar Szingh. az indiai kormány külön képviselője között került sor. Mint a nyilatkozatban hangsú­lyozzák: Afganisztánt és Indiát áthatja az az eltökélt szándék, hogy tovább erősítik a baráti kapcsolatokat, és szélesítik az együttműködést, különösen gaz­dasági és műszaki területeken. A tárgyalások során megálla­pították: minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy megszűn­jék az a veszélyes és feszült hely­zet. , Az afgán fél megerősítette azt a szándékát, hogy szigorúan' kö­veti a be nem avatkozás politiká­ját, és az ENSZ alapokmányá­nak elveit, sokoldalú erőfeszíté­seket tesz azért, hogy baráti kap­csolatokat tartson fenn minden, országgal, különösen ja szomszé­dos országokkal: Indiával, a Szov­jetunióval, Pakisztánnal, Iránnal és másókkal a függetlenség, a nemzeti szuverenitás és" az egy­más belügyeibe való be nem avat­kozás kölcsönös tiszteletben lar- tása alapján. Komoly aggodalmat keltenek bizonyos országok arra irányuló kísérletei, hogy az Afganisztán elleni fegyveres agresszió felvo­nulási területévé: változtassák Pa­kisztánt. Az afgán fél — hangzik a nyilatkozat — megerősítette azt az óhaját, hogy békés- úton rendezze minden problémáját Pa­kisztánnal. Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkára, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke és miniszter- elnöke fogadta Silendra Kumar Szinghet, aki átnyújtotta Babrak Karmainak Indira Gandhi indiai miniszterelnök üzenetét. (MTJ) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Jugoszláv párlkiildöltség látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghí­vására — Boriszláv Milosevicsnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága elnöksége végrehajtó titkárhelyettesének ve­zetésével — február 11—12-én jugoszláv pártküldöttség tartózkodott hazánkban. A delegációt fogadta Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Berecz János, a KB osztályvezetője megbeszé­léseket folytatott a küldöttséggel a magyar—jugoszláv kapcsolatok, a nemzetközi élét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről, s egyeztették az MSZMP KB és a JKSZ KB két­éves együttműködési munkatervét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete, (MTI) i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents