Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 27. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 2. szombat könyvhónapot ha szóba kerül, hogy a mezőgaz­dasági terméseredmények európai listáján hazánk a hátul kullógók közül kiugrott, és szinte néhány esztendő alatt az élre küzdötte fel magát, akkor nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy ebben óriási szerepe van a szakkönyveknek is. A könyvkiadás eredményeinek méltatása után a magyar mező- gazdaság előtt álló feladatokról beszélt, amelyek megvalósításá­ban kiemelkedő szerepe van a Bács-Kiskun megyében élő föld­művelőknek .(ők termelik meg évente két és fél millió ember számára a mindennapi kenyeret, kétmillió embernek a húst, három és fél milliónak a zöldséget, négy és fél milliónak pedig a bort) — s nem mindegy, hogy e feladat­nak' a szakértelem milyen fokán felelnek meg. A megnyitó ezt követő részében dr. Füri József, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudomá­nyos osztályvezetője tartqtt elő­adást „A szőlő intenzív szaporít túsznak módszerei és eredményei’1 címmel. K. J. „Január, február — itt a nyár!” — tartja a népi mondás. Tudják ezt jól a kiskert-tulajdonosok is, s ezért egyre-másra keresik fel Kecskeméten a Petőfi Sándor ut­cai vetőmag-mintaboltot. A bolt­ról annyit, hogy két évvel ezelőtt nyílt meg, s mint ahogy Adok József boltvezető mondta, jobban ismerik Szegeden, sőt Jugoszlá­viában, mint Kecskeméten. Minta­boltról van szó, s ezért az itt kapható árucikkek két héttel ha­marabb jelennek meg, mint más boltokban. Tegyük rögtön hozzá, hogy ebben olykor-olykor hiba csúszik, de jelenlegi árukészletük valóban nem hagy kívánni valót maga után. — Az országban egyedül mi árusítjuk a Bonamid horgonyzó- csigát, a kordonos gyümölcs- és szőlőtelepítések végoszlopainak rögzítéséhez — mutat egy tenyér­nyi nagyságú, tíz centiméteres csigaszerkezetet Adok József. — Ezt, ha jól befúrják a földbe, csőrlővel se lehet kihúzatni. Tényleg ügyes, egyszerű alkat­rész, amely kiválóan pótolja a betongyámot. Miközben erről be­szélgetünk, az üzletben egymás­nak adják a kilincset a kertész- kedők, a kisállattenyésztők, a vi­rágtermesztők. Az ellátás iránt ér­deklődünk. — A kiskert-tulajdonosok szin­te mindent megtalálnak nálunk. Borsóból nyolc, petrezselyemből három, sárgarépából hét, retekből hat fajta áll rendelkezésre. Sós­ka, spenót, kelkáposzta, karfiol, karalábémagvak minden meny- nyiségben .kaphatók. Ami hiány­zik, a bimbóskel, a patiszon, és a Ventura-saláta vetőmagja. Besze­reztünk különleges fűszernövé­nyeket, édesköményt, majoránnát, zsázsát, mangoldot, mézontófüvet és padlizsánt is. A zöldségmagvakhoz tartozik a tizennégyfajta paprika, a négy­fajta hagyma, a kilencfajta para­dicsom vetőmagja, sőt, a sziget­csépi dinnyevetőmag is. Burgonya vetőgumóból 25 vagonnyi áll a kistermelők és a nagyüzemek ren­delkezésére. Gazdasági vetőmag­vakból a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa áll rendelkezésre. A virágmagvak mennyiségét és faj­táját képtelenség felsorolni, csu­pán annyit mondunk, hogy egy- és kétnyári virágok, valamint éve­lők magvaiból válogathatnak a vásárlók. Rövidesen megérkeznek a kardvirág, a dália és a kána gumói is az üzletbe. — A vetőmag mellett tápszere­ket is árusítunk. A különböző premixek és állatgyógyszerek, va­lamint csirke-, sertés- és galamb­tápok széles skálája teszi lehető­vé a tenyésztőknek az eredményes munkát. Régóta kifogás, hogy nem lehet kapni madáreleséget. Nos, már ilyet is forgalmazunk. A kertészkedéshez nemcsak magvak, hanem szerszámok, mű­trágya is szükséges. Ebből vajon milyen az ellátás? — A különböző típusú műtrá­gyákból kellő mennyiséget besze­reztünk, mint ahogy kerti szer­számokból is. Metszőolló, horoló, kapa, villa, ásó, lapát, kasza, kö­tőzsineg, fólia minden méretben, fóliaváz, locsolócső, szórófej és sorolhatnám tovább, rendelkezés­re áll. Ami országosan, és így ná­lunk is hiánycikk, a motoros per­metező, a rotációs kapa, és a fű­nyírógép. A kertészkedőknek, borászko- dóknak ténylegesen jó ajánlat a V etőmagtermeltető Vállalat kol­lekciója, amelyben minimum-ma­ximum hőmérő (fóliasátorba)', mustfokoló, biztosítótölcsér, szesz­fokmérő található. * — Az árusítás mellett köteles­ségünk a szaktanácsadás. Őszintén szólva, szívesen végezzük ezt a munkát, hiszen vásárlóink vissza­térnek, s elmondják, hogy milyen eredményeket értek el szakmai tanácsainkkal... Messze még a tavasz, de a kis­kert-tulajdonosok, a hobbikert- művelők, a kisállattenyésztők már most készülnek a kikeletre, s eh­hez elengedhetetlenül szükséges, hogy beszerezzék a szükséges ve­tőmagvakat, tápszereket, kerti­szerszámokat — ez már most idő­szerű. Gémes Gábor A huszadik Kecskeméti Jogásznapok A törvények módosításainak tapasztalatairól, a Legfelsőbb Bíróság irányító munkájáról tanácskoztak Tegnap reggel a megyei bíróságon nem volt nagy forgalom a tárgyalószobák előtt, de annál többen gyülekeztek az első emeleti díszteremben, ahol az immár két évtizede hagyományos eseményre, a kecskeméti jo­gásznapok megnyitójára került sor. Dr. Dobos László, a Magyar Jogász Szö­vetség Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a bírákat, ügyészeket, ügyvédeket, jogtanácsosokat, az államigaz­gatási jogászokat, s meghívott vendégeket, közöttük Horváth Istvánt, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Isvánt, a megyei tanács elnökét, az Igazságügyi Mi­nisztérium, a Legfőbb Ügyészség, valamint a megye társadalmi és tömegszervezeteinek, a megyei rendőr-főkapitányságnak a képvi­selőit. Megnyitó szavaiban dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövet­ség főtitkára felidézte a 24 évvel ezelőtt az országban elsőként Kecskeméten megrendezett jo­gásznapokat. A kezdeményezést azóta már több városban köve­tik, . noha természetesen még nem olyan tapasztalattal, mint itt, Bács-Kiskunban, ahol husza­dik alkalommal került sor ilyen eseményre. A jubileummal kapcsolatban az MJSZ főtitkára érdekességként még két jelentős évfordulót em­lített meg, nevezetesen azt, hogy száz évvel ezelőtt alakították meg a Magyar Jogász Egyletet, amely­nek elsődleges célja volt a jog­alkotással és jogalkalmazással kapcsolatos kérdések rendszeres megtárgyalása. A másik kerek évforduló: harminc évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Jogász Szövetség első központi vezetősé­ge. A megnyitó után a jogászna- pok programja érdemi munkával folytatódott. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az elvi irányító tevékenységről és az új Büntető Törvénykönyv helyes alkalmazása érdekében kifejtett segítő munkáról tártott előadást. Mint azt az Alkotmány meg­határozza. a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol a bírósá­gok működése és ítélkezése fö­lött. Lényeges alapelv az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irány­elvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. Az ezeknél alacsonyabb szintű állásfoglalá­saikkal, eseti döntéseikkel első­sorban arra törekednek. hogy minden ügyszakban konkrét út­baigazítást adjanak. — A Legfelsőbb B.íróság által hozott irányelvek elkészítését a • A könyvkiállítás. (Tóth Sándor felvételei) bírósági gyakorlat részletes elem­zése előzi meg. — hangsúlyozta dr. Szakács Ödön. — Az irány­elvek mihdig széles jogterülete­ket érintenek, nagy problémakö­röket fognak át. Elvi döntéseink­ben a jogszabályok értelmezésére törekedünk, például a bűnszövet­ség fogalmának tisztázására. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság elnöke arról beszélt, hogy milyen lehetőségük van közvetlenül is segíteni a bírósá­gok ítélkezési gyakorlatát. A Leg­felsőbb Bíróság képviselői rend­szeresen részt vesznek a megyei bíróságok kollégiumi ülésein. Az alsóbb fokú bíróságok munkájá­ról tájékozódnak, s ezeken a sze­mélyes beszélgetéseken gyakran kiderül, hogy a jogászok a Leg­felsőbb Bíróságtól milyen elvi állásfoglalásokat várnak. A fentieken kívül egyéb eszkö­zökkel is segítséget ad a Legfel­sőbb Bíróság. Valamennyi hatá­rozatuk áz alacsonyabb bíróságok szakembereinek rendelkezésére áll, s egyebek között a dokumen­tumtár, illetve a döntvénytár használata is megkönnyíti a jog- alkalmazók munkáját. A Legfelsőbb Bíróság szoros kapcsolatot tart az állami és tár­sadalmi szervekkel. Bizonyos kérdések megoldásához vélemé­nyüket, javaslatukat kérik. A tár­sadalmi szervek kezdeményezései, például a szociálpolitikai határo­zatok iránymutatásul szolgálnak a Legfelsőbb Bíróság munkájá­hoz is. A kapcsolatokról szólva a Legfelsőbb Bíróság elnöke el­mondta például azt, hogy évente 8—10 ezer bejelentés illetve pa­nasz érkezik hozzá. Ezeket min­den esetben az illetékes kollégi­umok megvizsgálják, s ha indo­kolt, törvényességi óvást kezde­ményeznek. Előadásának további részében dr. Szakács Ödön azt ismertette, hogy a Legfelsőbb Bíróság milyen segítséget adott a Büntető Tör­vénykönyv módosításában. Mint mondta, fontos feladatuk volt az előkészítő munka során, hogy az alsóbb fokú bíróságok gyakorla­tát részletesen vizsgálják. Ta­pasztalataikat összegezték, s a bí­rói gyakorlatokat figyelembe véve tettek javaslatokat a BTK mó­dosítására. Mélyreható^ elemző munkával, társadalmi életünk alakulását is figyelembe véve tet­tek javaslatot például az új bün­tetési tételekre. Előadása végén dr. Szakács Ödön ismertette a Legfelsőbb Bí­róság további feladatait, az elvi irányítás jelentőségét. Ezt követően dr. Juhász Tibor a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke megnyitotta a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadónak a bí­róság folyosóján rendezett kiál­lítását. Délután folytatódott a prog­ram. Az eseményen részt vevő több mint kétszáz 'jogász szak­ember szekcióüléseket tartott. Ennek keretében dr. Böőr Péter, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezetője az új Büntető Törvénykönyv alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdése­9 Dr. Szakács Ödön. két ismertette. Ezzel összefüggés­ben dr. Lengyel Zoltán, a me­gyei bíróság elnökhelyettese, és dr. Harajka István, megyei fő­ügyész-helyettes mondott korre­ferátumot. A módosított Polgári Törvény- könyv néhány elvi és ítélkezési kérdéséről dr. Kemenes Béla, a szegedi egyetem Állam- és Jog- tudományi Karának tanszékveze­tő egyetemi tanára tartott elő­adást. E témában dr. Gaál István, a kalocsai járásbíróság elnöke, és dr. Andrássy Jenő, a Kecske­méti Ügyvédi Kamara titkára korreferált. Dr. Radnay József, a Munka­ügyi Minisztérium főosztályveze­tője a módosított Munka Tör­vénykönyvének alkalmazásával kapcsolatos fő feladatokat ismer­tette előadásában. Dr: Deák Ár­pád, a Munkaügyi Bíróság elnö­ke és dr. Orosz Antal, az ÉP­SZER Vállalat osztályvezetője tartott korreferátumot. A jogásznapok eseménysorozata ma folytatódik. T. L. Immár egy hónap telt el azóta, hogy a vállalatok, üzemek dolgo­zói nekiláttak az idei megnöve­kedett feladatok végrehajtásának. A januári tapasztalatok összege­zése után már arra is lehet kö­vetkeztetni, hogy vajon sikerül-e teljesíteni az első negyedév ter­veit? Az alábbiakban három üzemben érdeklődtünk az évből eltelt négy hét eredményeiről. — A jól sikerült múlt év után bízunk abban, hogy az idén is teljésíteni tudjuk kötelezettségein­ket — mondta Dobó Endre, az Április 4. Gépipari Művek kis­kunfélegyházi központi gyárának termelési főmérnöke. — Tavaly év elején a dolgozók, a szocialista brigádok vállalták, hogy az éves tervet december 10-ig befejezik. Becsülettel teljesítették a felaján­lásukat, és így december végéig elértük a 102 százalékos teljesí­tést. Decemberben a termelés mellett nagy gondot fordítottunk az idei munka feltételeinek meg­teremtésére. Így azután zökkenő- mentesen láthattunk, munkához, és az év első napjaiban már meg is kezdhettük a program szerinti szállításokat. Januárban már 8 vagonnal mintegy 110 tonna súlyú különböző atomerőművi berende­zést indítottunk útnak a Szovjet­unióba, megkezdve ezzel az ex­portfeladatok teljesítését. Külön örömünkre szolgál, hogy az idén a korábbi évektől elté­rően, várhatóan jobb lesz az alap­anyag-ellátás. Már január első napjaiban több vagon anyag ér­kezett, lehetővé téve a zavartalan termelést. • Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi központi gyárá­ban Fekete Ferenc, a tmk arany­koszorús szocialista brigádjának egyik tagja üzembe helyezi az újonnan érkezett finn gyártmá­nyú korszerű hegesztőberende­zést. Januárban különben megtartot­tuk a termelési tanácskozásokat, értékeltük a múlt évi eredménye­ket, s vázoltuk az idei célkitűzé­seket. Február elején végleges formát kap az idei tervünk, amelynek teljesítéséért mindent el fogunk követni. Az első félévben hat új, korszerű hegesztőberen­dezéssel és egy, a hegesztési var­ratok vizsgálatára alkalmas rönt­gen-berendezéssel gazdagodik a gépparkunk. A röntgen-berende­zés és két hegesztő már megérke­zett, most folyik az üzembe he­lyezésük. A lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat helybeli gyáregységének igazgatója, Kiss József, a követ­kező tájékoztatást adta: — A múlt év végén sikerült ja­vítani a- készletgazdálkodásunkat, s januárra nem maradt befejezet­len termékünk. Ez azt jelend, hogy az év első napjaiban nullá­ról indultunk, de miután minden feltételt megteremtettünk, a ter­vezett ütemben folyt a januári termelés. A program szerint sz­élső készárut — szennyvíziszap- víztelenítő berendezést — február elején indítjuk útnak az NSZK- beli megrendelő címére. Tekintve, hogy termékeink nagysága miatt dolgozóinknak a szabad ég alatt is kell dolgozni, minden télen nagy gondot fordí­tunk a munka megszervezésére. Most is így történt, és a váratlan nagy hideg nem jelentett aka­dályt. Az emberek a műhelyek­ben dolgoznak, s csak akkor kez­dődik meg a szabadban a munka, amikor a hőmérséklet ezt lehető­vé teszi. A múlt évi árbevételi tervün­ket 4 millió forinttal túlteljesít­ve elértük a 119 millió forintot. Nem utolsósorban köszönhető ez gyáregységünk 21 szocialista bri­gádjának, illetve annak, hogy becsülettel teljesítették vállalása­ikat a kongresszusi versenyhez csatlakozva. Tevékenységük ér­tékelése most folyik, s ha az idei vállalásaikat teljesítik, bízunk abban, hogy az 1980-as év célki­tűzéseit is elérjük. — Nem vagyunk elégedettek az első hónap ’ eredményeivel — mondta Schrauf József, a ME­ZŐGÉP kerekegyházi gyáregysé­gének főmérnöke. — Megnöveke­dett feladataink végrehajtását már az év első hónapjában na­gyon akadályozta, hogy a Székes- fehérvári Könnyűfémműből és a Salgótarjáni Síküveggyárból zök­kenőkkel érkezik az alapanyag. Legfőbb partnerünk az Ikarusz, az általuk gyártott autóbuszok­hoz mi készítjük a különböző alu­mínium alkatrészeket, díszléce­ket, dísztárcsákat, ablakokat. A termékeink iránti igény növeke­dését mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy 1978-ban 80 ezer autóbuszablakot gyártottunk, ta­valy 100 ezret, az idén pedig már 120 ezerre van megrendelésünk. A zökkenőktől eltekintve biza­kodunk, s reméljük, hogy az em­lített két gyár leküzdi azokat a nehézségeket, amelyekre most hi­vatkozik, s ellát bennünket ele­gendő alapanyaggal. A múlt évi 230 millió forintos árbevételi tervünket 257 millió­ra teljesítettük. Nagyon bízunk abban, hogy a tavalyi eredmé­nyeink után tizenkettedszer is megkapjuk a Kiváló gyáregység kitüntetést. Húsz szocialista bri­gádunk 280 tagja becsülettel tel­jesítette a kongresszusi verseny­ben vállalt felajánlásait. Már ér­tékeltük a tevékenységüket. Nyolc kollektívát terjesztettünk fel az arany fokozatra, közülük az Egyetértés II. brigád részére a Vállalat kiváló brigádja cím oda­ítélését is javasoltuk. Tíz brigá­dot javasoltunk ezüst , kettőt pe­dig a bronz fokozatra. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents