Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 19SP. február 12. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Vetőmagtermesztés együtt Egyrészt multilaterális, másrészt két-, illetve háromoldalú szakosítási megállapodásokkal teszik a KGST-országok ésszerűvé és gazdaságossá a vetőmagtermesztést. A megállapodás megalapozta a nemzetközi szakosítást a mezőgazdasági növények vetőmagjának, illetve szaporítóanyagának termesztésében. Az egyezmény lényegileg az együttműködés feltételeit szabályozta. Az együttműködésben részt vevő országok célja az volt, hogy az együttműködők ott termeljék meg a maguk és a többi részvevők számára is a vetőmagot és az egyéb szaporítóanyagokat, ahol ez a feladat a legjobb minőségben és a leggazdaságosabban végezhető el. A magyar vállalás: vetőmagok és facsemeték Igen intenzíven veszi ki részét Magyarország ebből az együttműködésből. Csupán példa gyanánt: 1978-ban Magyar- ország kötelessége volt kukoricavetőmag termesztése a KGST valamennyi tagországának, de külön is kiemelten az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia számára. Az arányokra jellemző hogy Magyarország — bár itt a mezőgazdaságilag művelt terület legnagyobb részét a kukoricatermesztés veszi igénybe — mégis lényegesen nagyobb mennyiségű vetőmagot termesztett az együttműködésben részt vevő többi ország számára, mint amennyit saját maga használt fel. Lucernavetőmagot az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió, paradicsomvetőmagot az NDK és Csehszlovákia, paprikavetőmagot Csehszlovákia és Románia, hagymamagot az NDK és a Szovjetunió gyümölcsfacsemetéket' pedig a Szovjetunió és Csehszlovák kia részére szállított Magyarország. Ezzel szemben ugyancsak a sokoldalú szakosítás keretében Magyarország Lengyelországtól nagy tömegű fűmagot, a fehér here és a káposztafélék magvait, valamint burgonya-vetőgumót, az NDK-tól fűmagvakat, a káposztafélék és az étkezési borsó ve- tőmagvát, továbbá burgonya-vetőgumót, a Szovjetunióból az őszi búza, a napraforgó, a rizs, a Csehszlovákiától pedig a tavaszi árpa vetőmagvát kapta. • Ez a lista némileg — de csak kisebb módosításokkal — eltér az eredeti megállapodástól. Magyarországon például a bükkönyvetőmagot nem lehet eredményesen termelni. Vállalta viszont, hogy kukoricavetőmagot mindegyik együttműködő ország számára hajlandó termeszteni. Lengyelország a fehér here, Bulgária pedig a lucerna vetőmagjának termesztése alól kérte felmentését. Két- és háromoldalú megállapodások Magyarország kétoldalú megállapodásai körében a leghatékonyabban az NDK-val — a két ország műszaki-tudományos együttműködés keretében — megkötött „növénynemesítési és vetőmagtermesztési csoport” mű- dödik. Ez az együttműködés az adott viszonyokhoz igazodva - ki is bővül. Például a kukoricane- mesítési és vetőmagtermesztési munkaközösségben magyar és német nemesítők, vetőmagtermesztők és külkereskedők működnek együtt. Az együttműködés keretében előállított vetőmag az NDK teljes kukoricavetőmag- sziikségletének 75i r százalékát. fe-1 dezi. /A klimatikus ,i adottságok figyelembevételével a vetőmagot Magyarországon termesztik, itt dolgozzák fel a hibridüzemek és innen szállítják a németek lehívása szerint a megadott címre. Csakhogy az NDK különleges •igényeket támaszt a kukoricavetőmaggal szemben. Elsősorban olyan silókukoricát igényel, amilyet Magyarországon csak korlátozott mennyiségben termelnek. Ezt a speciálisan rövid tenyészidejű silókukoricát az NDK és a hozzá hasonló adottságú, nem kukoricaszemet termelő országok igénylik. Ezért az eredeti megállapodáshoz csatlakoztak a lengyelek is. Az így trilaleri- álissá vált megállapodás alapján a magyar,, a német és a lengyel szakemberek közös munkája lett a vetőmagnemesítés. A termesztés és a feldolgozás Magyarországon történik. Közös eredmények — összetett nevek Egyébként a magyar és a német nemesítők közös munkájának eredménye már eddig több olyan fajtában testesült meg, •amelynek neve is jelzi a kettős származást. A BEMA típusú kukoricák nevét például Bernburg és Martonvásár, a BEKE fajtá- júak elnevezését pedig Bernburg és Keszthely nevének kezdőbetűi alkotják. Ezenkívül kereskedelmi megállapodás alapján Csehszlovákiának, a Szovjetuniónak sőt kapitalista országoknak is 'szállít Magyarország a magyar »—német bilaterális egyezmény keretében közösen nemesített hibridkukorica-vetőmagot. Mennyiségileg nem azonos' jelentőségű, de jól működik a lucernanemesítés és vetőmagtermesztés terén kialakított magyar— NDK együttműködés is. Eredményességét eddig két lucernafajta fémjelzi: a VERTIBENDA és a VERKO. Szintén eredményes az együttműködés az NDK-val a zöldségnövényfajták, a cukorrépa és a burgonya nemesítésében ■ és szaporítóanyagaik termesztésében. A magyar—csehszlovák együtí- működés keretében pedig Magyar- ország kukorica, kender és takarmánynövények, Csehszlovákia viszont árpavetőmag nemesítését és szaporítását vállalta. Dr. T. Z. KGST-HÍREK A szocialista Kuba nagy és sokrétű segítséget nyújt sok fejlődő országnak gazdasági, egészségügyi és oktatása megszilárdításához. A kubai szakemberek 28 el nem kötelezett országban fejtik ki tevékenységüket. Vietnam, Angola, Jamaica, Mo- zambik, Peru, Líbia a helyszíne az ötezer fős kubai építőgárda tevékenységének. Csupán Angolában az elmúlt évben több ezer család kapott lakást a kubaiak segítségével. Ebben az évben újabb 3200 lakás átadását vállalták. * Az út- és vasútépítéssel foglalkozó DROMEX lengyel külkereskedelmi vállalat öt év alatt több mint ezer kilométer utat épített a Líbiai nagyvárosok között. A vállalat szakemberei Líbia különböző körzeteiben most 460 kilométer utat, több mint 10 hidat építenek. Tripoli körzetében most fejezik be egy több mint 100 kilométer hosz- szú kétvágányos vasúti fővonal lefektetését. Jelenleg Líbiában több mint kétezer lengyel pt- és vasútépítő szakember dolgozik. * v Törökország ebben az évben vásárolt először nagyobb mennyiségű magyar autóbuszt. A világhíres Ikarus 35 millió dollárért 550 autóbuszt adott el Törökországnak. A buszok segítenek megoldani az istanbuli és az ankarai városi közlekedés problémáját. A múlt évi augusztusi megállapodás értelmében Magyarország négy hónapon át 6,5 millió dollár értékű, gépet és berendezést szállít az angolai Sakma autógyár részére. Ez az üzem 10 éven belül 9000 Ikarus autóbuszt fog gyártani főképp magyar alkatrészekből. Ez lesz az Ikarus negyedik külföldi összeszerelő vállalata. Irakban már öt éve folyik az Ikarus üzem technológiája alapján az autóbuszok összeszerelése. Jelenleg ebben az országban 3000 ilyen autóbusz közlekedik. * Románia fejleszti intenzív gazdasági együttműködését az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal. Hányaduk Románia külkereskedelmében az 1960. évi 4 százalékról 1976-ra 21,3 - százalékra emelkedett, 1980-ban pedig eléri a 30 százalékot. Románia a fejlődő országok több mint száz ipari, szociális és egyéb létesítményének építésében vesz részt, több mint 30 vegyesvállalatot alapított ezekben az államokban, amelyekben több ezer román munkás, technikus, mérnök működik. A fejlődő országok szükségleteinek kielégítésére Románia többnek jelentős összegű hitelt nyújtott. A jugoszláv Neftagas és az algériai Sonatrac nemzetközi vállalat képviselői a közelmúltban kőolaj- és gázfeltárási együttműködési szerződést parafálták. A jugoszláv szervezet 12 000 négyzetkilométeren végez kőolaj feltárást, amire mintegy 20 millió dollárt fordít. A jugoszláv és az algériai szakemberek úgy vélik, hogy ebben a körzetben pozitív feltárási eredmények várhatók. Hasonló együttműködésről folynak tárgyalások Tunéziával, Angolával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. AZ ÜJ GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓK HATÁSA Megszűnt a munkaerő kötelező közvetítése és a vállalatok kategorizálása Üjszerű feladatok, elé néz a tanács munkaügyi szervezete. Ezzel összefüggő értesülésekért kerestük fel dr. Tóth Imrét, a megyei tanács munkaügyi osztály- vezetőjét. Mindenekelőtt megkérdeztük: — Érzékelhető-e az új gazdasági szabályozók hatása a vállalatok munkaerő-gazdálkodásában, s milyen változásokat von maga után ez a hatás a megye munkaügyi gazdálkodásában? — Az új gazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodás nyilván nem történik meg egyik napról a másikra. Idő kell hozzá, hogy a vállalatok folyamatosan, az új feltételekhez igazítsák intézkedéseiket — kezdte mondanivalóját az osztályvezető. — A szabályozók hatása azonban, ha lassan is, már érzékelhető. Akadnak vállalatok, amelyek a múlt évi gazdálkodásuk eredményét az új szabályozók tükrében szembesítik, mintegy ellenőrizve, hogy ezek mellett miként alakult volna az eredmény. Számos vállalat feltételezett helyzetből vizsgálódik, azt kutatva, milyennek kell lennie a legkedvezőbb magatartásnak — hogy a szakterületnél maradjunk — a munkaerő-gazdálkodásban, vagy éppen a bérkérdésben. Némely vállalat a munkaügyi szervezetüket bízta meg annak vizsgálatával, hogy például milyen létszám, milyen termelési eredményesség mellett valósítható meg a négy- vagy ötszázalékos bér- fejlesztés. Számos tapasztalat mutatja, hogy a tavalyi gazdálkodást az új szabályozók tükrében megvizsgálva, olyan következtetésre jutnak a vállalatok, hogy a mai feltételek mellett talán, ha 40—50 százalékát érik el az eredméValószínűleg kevesen tudják, hogy a háztartásokban vagy a technikában olyan gyakran használt porcelánt a Földközi-tengerben élő porcelánrákról nevezték el. A porcelán hosszú története egyébként egészen az i. sz. VII. századik nyúlik vissza, amikor is Kínában feltalálták. Ismerték Japánban is. A kínai kék-fehér és a japán virágos porcelánok nagy hatással voltak a későbbi európai porcelánkészítésre. Európába a portugálok hozták be a kínai porcelánt 1500 körül, és a XVI. század második felétől velencei, majd holland kereskedők rendszeresen importálták. Készítésével sokan próbálkoztak, de a titkát nem sikerült ellesni a kínaiaktól. Eredménytelen olasz és francia kísérletek után a német Böttger találta fel végül is az európai porcelánt. Az első gyár is Európában, a németországi Meissenben létesült; egymás után jöttek létre a jelentősebb európai gyárak, amelyeknyeknek. Mindezekből látható, hogy vizsgálják az összefüggéseket, egyre több vállalat létszámátcsoportosítással számol, amire már példák is akadnak. —• Ezek szerint feltételezhető, hogy idejét múlta a megyei tanács elnökének a kötelező közvetítés szabályait tartalmazó korábbi utasítása. — Felül kellett vizsgálni a korábbi szabályozást, ideértve a megyei tanács végrehajtó bizottságának a vállalatokat kategóriába soroló 1977. évi határozatát is. Ezek az adott időszakban szükségesek voltak, meg is hozták az eredményt, hogy csak egyet említsek: mérséklődött például a megyén belüli munkaerő-vándorlás. Ez év január elsejétől érvényét veszítette a kötelező közvetítést szabályozó, korábbi elnöki utasítás, s a vállalatokat kategorizáló határozat is. A vállalatok vezetői hamarosan megismerkednek az új elnöki utasítással, amely a munkaerő-közvetítés szabályait rendezi. Ez lényegében kiiktatja az adminisztratív kötelezettségeket. A jövőben a munkaügyi miniszter által 1976-ban kiadott, a kötelező közvetítésre vonatkozó szabályok a mérvadóak. Ezek csak két kategóriát érintenek: a kilépett bejegyzéssel munkahelyet változtatókat és azokat a dolgozókat, akik egy éven belül a harmadik munkaviszonyt létesítik, de az előző munkaviszonyukat felmondással szüntették meg. — A miniszteri rendelet hatályossága mellett mi tette szükségessé a megyei tanács elnökének utasítását? — Az elnöki utasításnak az a ben kialakult a rokokó szellemében fogant európai stílus. A porcelán nyersanyaga a kaolin, a földpát és a kvarc, ezekből nagy hőfokon történő égetéssel készül. A termékek minősége és felhasználása szerint a gyárak háztartási dísz- és műszaki porcelánt gyártanak. Az alkotó anyagok mennyiségének a változtatásával alakítható a termék tulajdonsága. A nyersanyagokat golyós malmokban őrlik, szűrősajtón víztelenítik, majd formázzák, korongolás, nedves sajtolás, vagy öntés útján. Formázás után égetés következik szén-, ólaj- vagy elektromos fűtésű kemencében, amelyet a mázas termékeknél kétszer végeznek el. A háztartási és díszporcelánok készítésének fontos lépése a festés. A tömegárunál ez matricázás vagy egyéb gyorsabb módszerekkel történik, de az igényesebb termékeket ma is egyedileg, kézzel festik. jelentősége, hogy megteremti a célszerű munkaerő-gazdálkodás kapcsolatrendszerét a vállalatok és a tanácsok között. Mindenekelőtt az információs rendszer kiépítéséről van szó. Ugyanis abból kiindulva, hogy sok vállalat létszámcsökkentéssel számol, a munkaerő-gazdálkodási szervekre kettős feladat hárul. Részint elő kell segíteniük a teljes foglalkoztatást, másrészt biztosítaniuk kell a munkaerő-átirányítást vagy átiráriyulást a válla- lalatok között. Hiszen akinek a munkájára nem taft majd igényt a vállalat, annak meg kell mondani, hol van rá szükség, hol tud elhelyezkedni. Nélkülözhetetlen tehát, hogy a munkaerő-közvetítő szervek ismerjék a mozgást. Az elnöki utasítás értelmében azoknak a vállalatoknak, amelyek az adott negyedévben tíz, vagy ennél több munkást kívánnak elbocsátani, vagy felvenni, Őzt kötelesek jelezni az illetékes munkaerő-közvetítő szervnél, mégpedig az előző hónap 10. napjáig. A rendelkezés tehát csak azokat a közületeket érinti, ahol. van ilyen törekvés. Hadd említsek még egy, valamennyi vállalatra vonatkozó kötelezettséget. Az említett elnöki utasítás értelmében a munkaerő- igényét a vállalat köteles bejelenteni a területileg illetékes követi tő szervnél, mégpedig a bürokrácia mellőzésével, tehát akár személyesen, telefonon, vagy írásban. Annak érdekében pedig,' hogy a munkaerő-gazdálkodás információs rendszere csakugyan élő legyen, a felvételtől számítva két ‘ napon belül az igényt töröltetni is köteles a vállalat — mondotta végül dr. Tóth Imre, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője. P. I. Mit érdemes AMI EDDIG qsak amolyan sürgető kívánság volt, napjainkban kényszerítő valósággá vált. A termelési szerkezet korszerűsítését — ezt az unalomig hangoztatott közgazdasági kifejezést — sokáig jelszóként kezelték a vállalatok. Érdemi intézkedés, jól használható terv kevés készült az országban. — Mit jelent valójában ez a kifejezés? A legegyszerűbben fogalmazva : azt gyártsa a vállalat, amire képes, amire adottak a személyi, s tárgyi feltételek, amit jó áron a nemzetközi versenyben is értékesíteni tud. Nem várható el egy vállalattól — legalábbis egyelőre —, hogy valamennyi terméke megfeleljen ennek a legszigorúbb mércének. Ám elengedhetetlen, hogy ma már világossá váljon: a cikkeknek melyik csoportjára számíthatnak hosszú távon, amely biztos alapot ad a további fejlődésre, gerincét adhatja egy gyár munkájának. A VÁLLALATOK termékszerkezet-korszerűsítési munkáját segítő első követelményrendszer hét éve látott napvilágot. Elveit mégis csak elvétve alkalmazták a gyakorlatban. Sem a vállalati fejlesztési döntéseknél, sem a központi célkitűzések megalapozásánál nem hasznosították a kritériumrendszer előnyeit. Talán az újszerű gondolkodásmódban, a tanulmány elvont jellegében kereshető a magyarázat. Beszélhetünk külső zavaró körülményekről is. Az 1973-ban tapasztalt árrobbanás akadályozta egy újszerű vállalati magatartás kibontakozását. Néhány, külföldi piacra, is . termelő nagyvállalat részletesen elemezte az új kritériumrendszer alapján a termék összetételét, ám a kedvezőtlen eredmény miatt nem vont le megfelelő következtetéseket, s a tudományos elemzésből, elfekvő akta lett. Több gépipari vállalatnál a termékek öthatoda korszerűtlennek bizonyult. Január 1-én új szabályozó rendszer lépett életbe hazánkban. A vállalatok soha ilven közel nem érezték magukhoz a világpiacot. Az első számítások után a legtöbb vállalat pontosan tudta: mit nem érdemes gyártani. A nyersanyag magasba szökő ára, a napról napra nehezebb biaci viszonyok lehetelenné tették az elavult termékek értékesítését. De mit gyártsanak a korszerűtlennek bizonyultak helvett? Melyek azok a cikkek, amelyeket feltehetően hosszú ideig értékel a világpiac? RECEPTET ADNI nem lehet. • A lengyelországi Kólóban készült porcelántárgyak nagy részét kézzel festik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) KÖNYVESPOLC KISTERMELŐK TANÁCSADÓJA A mezőgazdasági termelésen belül továbbra is fontos szerepe van a kistermelésnek. A termelés növelése mellett fontos további cél; hogy a piaci igényeknek megfelelő, jó minőségű árut állítsanak elő a kisgazdaságokban is. Ennek feltétele, hogy a termelők tisztában legyenek a fogyasztói igényekkel, a piaci követelményekkel, és ugyanakkor ismerjék a gyakorlatban is alkalmazható tudományos eredményeket, a jól bevált termelési módszereket, szervezési megoldásokat, szervezeti kereteket. E cél érdekében a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium több intézkedést tett. Ide tartozik a szaklapokban megjelentetett cikkek sora, a téli tanfolyamok szervezése, és most a Kistermelők Tanácsadójának megjelentetése is. A Tanácsadó elsődleges célja, hogy a termelők egy csokorban megkapják a korszerű kistermeléshez nélkülözhetetlen alapvető tudnivalókat. A kistermelés ezer szállal kötődik a nagyüzemekhez, ezeket a kapcsolatokat a kiadvány részletesen ismerteti. Beszámol továbbá a legkorszerűbb, nagy termelőképességű, a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő jövedelmezőbb fajtákról. Szorgalmazza a gyakorlatban bevált egyszerű, olcsó ' műszaki megoldásokat. A lap beszerezhető postahivatalokban, hírlapárusoknál, és az áf ész-boltokban.- mit nem? íi Megfontolt döntést hozni csak egy-egy iparág, vállalat adottsá- la gait figyelembe véve, a helyi le- i hetőségek ismeretében lehet. Ám a tervezés módjának pillérei adottak. Milyen követelményeknek kell megfelelniük az úgynevezett korszerű termékeknek? Elsőrendű, meghatározó kérdés a sorozatnagyság. A világ legnagyobb gyártóinak „ munkáját kell elemezni, az ott alkalmazott sorozatokhoz kell viszonyítani saját termelésünket is. Sokan már ennél a kérdésnél megtorpannak, arra gondolva, hogyan kelhetnének versenyre a százezreket foglalkoztató multinacionális konszernekkel. Pedig van rá mód. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár a világ egyik legnagyobb hátsóhídkésZítője, s az első számú exportőr. Áz autókhoz, buszokhoz készülő alkatrészből csak a legnagyobb járműgyárak gyártanak annyit, mint a Rába. Külön hátsóhíd- gyár Győrben létesült először a világon. A Rába nem is gondolt arra, hogy komplett teherautókból. autóbuszokból, traktorokból készítsen annyit, mint mondjuk a Ford. Ám ebből az egy igényes fontos alkatrészből tud annyit gyártani, mint bármelyik cég a világon. A második kritérium: a termék műszaki színvonala. A Taurus Gumiipari Vállalat nem tartozik a világ legnagyobb gumigyárai közé. Ha a termelés méreteit nézzük, hiába keressük az első: - ötven között. Ám nem egy termékből a > világ legnagyobb gyártója. Az olajkutatásnál használatos, s mind fontosabb mélyfúrótömlőkből Magyarországon készítik a legtöbbet. Kétszáz fős önálló kutató- , tervező gárda fejlesztette ki az új típust, amelynél korszerűbb sehol sem készül. Az új mély- fúrótömlő métere több mint kétezer dollár. Az önálló szellemi alkotást értékeli ennyire a világpiac. Ha nagy sorozatban készül, s műszakilag megfelelő a termék,' világszínvonalon kell eladni.' Mert a piackutatás, piacszervezés, a kereskedelmi hálózat kir építése ma már nem szakma,' hanem tudomány, amely szellemi felkészültséget, jól képzett gárdát kíván. A TERMÉKSZERKEZET korszerűsítésére készült kritérium- rendszer alkalmazása ma már kötelező valamennyi hazai vállalat számára. A gazdálkodás nehezebb körülményei kényszerítik is a vállalatokat az önálló tervezésre, a hosszú távú elképzelések kidolgozására. H. L.
