Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma: változóan (el* hOs, délnyugaton hajnalban még he* lyenként ködös ldö. Legfeljebb néhány helyen lehet futó havazás. Megélénkülő délkeleti, keleti szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3—mínusz 3. legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 1—plusz 8 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 48. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 27. szerda Magyar-olasz fórum az együttműködésért Az európai biztonság és együttműködés kérdéseit, a két ország kapcsolatait ezúttal nyolcadik alkalommal áttekintő magyar—olasz fórum kedden Budapesten megkezdte munkáját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában zajló megbeszélésen a fórum magyar résztvevői Gyovai Gyulának, a Külügyi Intézet igazgatójának, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága elnökségi tagjának vezetésévei üllek asztalhoz. Az olasz delegációt Angelo Maria Sanco kereszténydemokrata párti parlamenti képviselő, az európai és földközitengeri biztonság és együttműködés olasz fórumának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai:-Michele Achilli szocialista párti képviselő és Vittorio Oirilia, az Olasz Kommunista Párt külügyi osztályának munkatársa. A megbeszélés középpontjában az európai enyhülés és együttműködés helyzete, perspektívája, s ezzel összefüggésben a leszerelés kérdése áll. DUNA ÁRUHÁZ, DOMUS-RAKTÁR, FELÚJÍTOTT BOLTOK Továbblépés a fogyasztók érdekében A televíziótól a bútorig a kereskedelem 12 — híradástechnikai, villamossági, háztartási, vas-műszaki árukat, játékot, sportszert, stb. forgalmazó — ágazatában felelős a lakosság ellátásáért a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat. Kalmár Pállal, a vállalat igazgatójával az iparcikk-kereskedelem helyzetéről és több időszerű kérdésről beszélgettünk. — A tervidőszak utolsó esztendejéig fejlődésük milyen eredménnyel járt? — A megyében négy év alatt 16 üzletünket alakítottuk át önkiszolgálóvá- Ehhez az időszakhoz fűződik Kecskeméten a Domus Áruház megnyitása. Lakberendezési áruházat adtunk át Kiskunfélegyházán, ahol ezenkívül egy- papír-, írószer- és egy üveg-, porcelánbolttal is javítottunk az ellátáson. Egy ' másik lakberendezési áruházunkat Kalocsán adtuk át. Ugyanott egy 550 négyzetméter alapterületű mezőgazdasági kisáruház is a mienk. Egy éve nyitottuk meg. Nem maradt el a fejlődésben Baja sem: egy villamossági és alkatrész-szaküzlettel, egy bővített, önkiszolgáló járműalkatrész-bolttal, egy barkácsbolt- tal és egy lakásfelszerelési áruházzal tettük kereskedelmét gazdagabbá. A hálózat fejlesztése és az a körülmény, Jiogy a tartós fogyasztási cikkek, főképp pedig a bútorok iránt igen megnőtt a kereslet, a forgalom emelkedését eredményezte. Tavaly a fogyasztók 78 megyei üzletünkben — ideértve az egy, megyén kívüli^ nagykőrösi háztartási boltunkat — 1 milliárd 692 millió forintért vásároltak iparcikkeket. Ez az összeg több mint 11 százalékkal volt nagyobb az 1978-as árbevételünknél. — Javítanak-e az idén a vásárlási körülményeken, és enyhül-e a vállalat raktározási gondja? — A többcsatornás beszerzésre mint lehetőségre ez évben még inkább rá leszünk utalva. Az olyan nagy gyártóktól, mint a székesfehérvári Videoton és a Jászberényi Hűtőgépgyár, közvetlen nem, csak a nagykereskedelmi vállalatok útján kaphatunk árut. Így aztán kétszáznál több — szomszéd megyei és budapesti — szállítóval állunk kapcsolatban. Reméljük, hogy az idei árukínálatunk a múlt évivel azonos, vagy hasonló lesz. Üzlethálózatunkat 1980-ban tovább bővítjük, korszerűsítjük. Kalocsán a második félévben megépülő Duna Áruházban a Bács- Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalaton kívül mi is kapunk helyet. A földszinten villamossági cikkeket, háztartási felszerelési tárgyakat, autóalkatrészeket, kis és .nagy motorkerékpárokat és ajándéktárgyakat árusítunk majd. Kecskeméten felújítjuk a Rákóczi úti háztartási boltot; a túloldali jármű- és alkat- rész-szaküzletünket pedig 790 ezer .forintért önkiszolgálóvá fejlesztjük. A legégetőbb gond, a bútorraktározás megoldására is találunk módot. Kecskeméten, a Matkói úton már júniustól használatba vehetjük azt a kétezer négyzetméteres Domus-raktárat, amelyben három szinten, rakodólapokon tárolhatjuk az értékes berendezési tárgyakat. Ezzel egy- időben két elavult — közte a vasútállomás mögötti, Kandó Kál• A kecskeméti Rákóczi úti játékboltban. A haztaii haszn 9 A megyeszékhelyen, a lakásfelszerelési cikkedet kínáló áruházban bőséges a választék. (Tóth Sándor felvételei) mán utcai — szükségraktárunkat felszámoljuk és a Domus-raktá- ron kívül csupán a Nyár utcait használjuk. — Okkal panaszolják a vevők, hogy a kecskeméti Rákóczi úti villamossági áruházunk régimódi, fölöslegesen nagy légterű, s megérett már az átalakításra. Ezt figyelembe véve tervezzük ennek az árusítóhelynek is a rekonstrukcióját. A vásárlási körülmények javítása mellett azonban legalább ilyen fontosnak tartjuk a vevőkkel való korrekt kapcsolatot, a figyelmes, udvarias kiszolgálást. — Bevételünk egyharmadát intézmények, hivatalok, üzemek adják közületi vásárlásaikkal. Ennek is tulajdonítható, hogy árbevételi tervünk teljesítése hosszú évek óta simán megy. Ez természetesen nem vezethet egyfajta elszemélytelenedésre, önelégültségre a mi kereskedő szakmánkban sem. A kulturált, udvarias kiszolgálásért ezentúl is számítunk 87 szocialista brigádunk 864 tagjára, akik közel ezer fős létszámunknak döntő többségét alkotják. A fogyasztói közérzet emberi tényezőit nem becsüljük alá. Ezért több intézkedést hoztunk. Július 1-től áttérünk az ügyvitel központi gépesítésére. A központi adatfeldolgozással minimálisra csökkentjük az üzletekben a vezetők és helyettesek adminisztrációs kötelezettségét, hogy a vásárlásnál még inkább a vevők segítségére legyenek. A lakossági forgalom növelésében érdekeltté tesszük az eladókat oly módon is, hogy a mostani jutalékos rendszerrel az eddiginél jobban ösztönözzük őket a kis tételű eladásokra. — Sok termékünkre nem kalkulálhatunk végleges árat, mivel az árak módosítása a nagykereskedelmi vállalatoknál még tart. Remélhetőleg az első negyedév végéig sikerül ^tisztázni az új fogyasztói árakat minden cikkünkre — fejezte be a beszélgetést Kalmár Pál igazgató. K—1 9 Az új megyei kórház diagnosztikai ^pülete. Jó ütemben épül az új megyei kórház Évek óta nagy érdeklődés kíséri az új megyei kórház építését. Az egészségügyi ellátást lényegesen javító intézmény határidőre — ez év végére — való átadását a megye vezetői is mindén erejükkel szorgalmazzák, a maguk eszközeivel részt vesznek az anyagbeszerzési és munkaerőgondok elhárításában, és szemé-' lyesen is sűrűn látogatják az építkezést. Egy év óta különösen felgyorsult a munka, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat és alvállalkozói pótolták a kezdetben tetemes lemaradást. Jelenleg egyáltalán nem rajtuk múlik, hogy az új megyei kórházban ez év végén májr betegeket gyógyíthassanak. Néhány nappal ezelőtt dr. Gaj-, dócsi István, a megyei tanács elnöke tartott szemlét az építkezésen, és megbeszélést a kivitelezésben részt vevő szervezetekkel. Áz új egészségügyi intézmény lelkét, — az ötszintes diagnosztikai épületet, ahol majd a központi egészségügyi szolgáltatás zajlik — járták végig. Valóságos város belülről ez a létesítmény. Tizenöt féle részleg kap benne tágas helyet a legkorszerűbb gyógyító eszközökkel felszerelve — tájékoztatott dr. Losoncz Mihály, a megyei kórház főigazgatója. — Ezek: a központi műtő, az intenzív betegellátó osztály, a központi betegfelvételi osztály, a baleseti sebészeti állomás, a megyei egészségügyi szakrendelés, á központi laboratórium, a központi röntgen, az izotóp laboratórium, az endoszkópia, a szemészeti műtő, a központi sterilizáló, a kórbonctan, a gyógy- . szertár, a fizikotherápia, s az osztályok ambulanciái. Áz új megyei kórház kivitelezésén jelenleg 400-an dolgoznak. A legtöbben a diagnosztikai épületben szorgoskodnak.' Az építők lényegében befejezték a munkát, ami nem volt könnyű — mert mint Kertész Gábor, a BÁCSÉP Tavaszi hónap közeledik. Megélénkültek a mezőgazdasági szaküzletek, vetőmagboltok. Az. utakhoz nem messzi eső földeken, falvakban és a városszéli házak kertjeiben is fóliasátrak fehérlenek. De hasonló látvány kíséri az embert a hétvégi telkek, hobbiföldek mentén is. Mindez csak külső jele annak, hogy hazánkban, különösen az alföldi megyékben a nagyüzemi gazdaságok mellett jelen van a háztáji, kisegítő gazdaság, vagyis a kistermelő is. Látjuk, érezzük a jelenlétét egész éven át a piaci elárusítóhelyeken, s főleg nyaranta a boltok zöldség-, gyümölcsválasztékából is. Volt idő, amikor azt hittük, hogy a nagyüzemi gazdálkodás térhódításával a kisáruterme- l és jelentősége majd egyre csökken, idővel talán meg is szűnik, vagy legfeljebb a saját szükséglet kielégítésére korlátozódik. Elég hosszú ideig az adó- és árpolitika is inkább a visszaszorítás, mint a természetes fejlődés irányában hatott. Ma már általában nem szükséges magyarázni senkinek, hogy a szocializmus, anyagi, erkölcsi alapjait a saját és családi munkaerővel végzett és ténylegesen a munkára épülő háztáji termelés semmi esetre sem veszélyezteti. Ezt a tevékenységet nem lehet egy kalap alá venni a munka nélküli jövedelemszerzéssel jellemezhető spekulációs törekvésekkel. A kiskertekre, elhagyott parlagföldek, hobbitelkek hasznotermelési igazgatója mondotta —, az építkezéshez szükséges importanyagok jelentős késéssel, csak karácsony előtt érkeztek meg. Igen nagy munkát kellett végesni a BÁCSÉP-nek és az alvállalkozóknak az elmúlt másfél hónap alatt. Jellemző például, hogy januárban csupán az Országos Szakipari Vállalat dolgozói 15 ezer négyzetméter vízszintes és függőleges burkolatot készítettek el. Erre csatlakoznak a beépített bútorok, amelyek szerelése a késés miatt még jelenleg is folyik. A diagnosztikai épület műszaki átvétele azonban már a napokban megtörtént. Jelenleg a hiánypótlások folynak. A technológiai tervezők, a MEDICOR és a BÁCSÉP szakemberei egyeztetik a technológiai részleteket, hogy az építők március 10-ig teljesen elhagyják az épületet. Erre azért van szükség, hogy a MEDICOR zavartalan munkaterületet vehessen át, s ily módon 4—5 hónap alatt elvégezhesse a különböző nagyértékű berendezések felszerelését és üzempróbáját. Ezek a berendezések — néhány külföldi gép kivételével — már a helyszínen vannak. A munka gyors ütemben való előrehaladását . nagymértékben előmozdította, hogy az elmúlt hónapokban a megye építőipari vállalatai, szövetkezetei, s még kisiparosok is besegítettek a szakipari munkák végzésébe. Csupán egy napot kiragadva, február 13- án például 300 munkásból 83 festő, fűtésszerelő, kőműves, asztalos, mint más építőipari szervezet dolgozója volt az építkezésen. A megyei összefogás más formájára is sor került. Társadalmi munkában takarító brigádok segítettek az épület belsejének tisztításában. Ilyen brigádok érkeztek a megyei tanácstól, BÁCS- BER-től a KISZ-bizottságról, a megyei kórházból, a kertészeti főiskoláról, a Katona József, a Bányai Júlia Gimnáziumból, az óvónőképző intézetből stb., s amíg szükség lesz rá, mindig újabb takarítóbrigádot szerveznek. Az orvosmedikai gépek beszerelésénél pedig majd a MEDICOR-nak segítenek a megyed kórház műszerész technikusai. A MEDICOR tehát március 10- én megkapja a munkaterületet a diagnosztikai épületben. A BÁCSÉP, hogy addig elkészüljön minden "munkával, tíz asztalos szakmunkás segítséget kért más vállalatoktól, szövetkezetektől. Mint Kertész Gábor, a BÁCSÉP termelési igazgatója kijelentette, június 30-ra a 9 emeletes hotelépülettel is elkészülnek. Igaz ennek feltétele az is, hogy mintegy tízmillió forint értékű import építőanyag beérkezzen az országba. Jól szervezett munkával az említett határidő a Beruházási Vállalat főmérnöke, Sőreg Dénes szerint is tartható, s ebben az esetben a MEDICOR a hotelépület berendezésével is tud végezni október elejére. Hogy.végül is mikor kezdődhet meg a gyógyító munka az új kórházban? — erre dr. Losoncz Mihály főigazgató így válaszolt-: — Működik már a mosoda, a kazánház* a transzfocmátorház. Április végére teljesen elkészül a .gazdasági épület, a konyha, az étterem, s ezek a részlegek ekkor ki is költöznek. A létesítmények folyamatos elkészülésével a kezelő személyzet elfoglalja helyét. Júliusra az építők lényegében elvonulnak, s utána már a MEDI- COR-é a főszerep. Szeretném remélni, hogy minden importanyag, berendezés is idejében megérkezik, s ily módon ennek az évnek utolsó heteiben már megkezdődhet a gyógyító munka az új megyei" kórházban. Természetesen addig még sok gondot, nehézséget kell leküzdeni a kórház építésében közreműködőknek. N. O. sitására alapozott kistermelő gazdaságok nem termelik újra a kapitalizmust, a velük foglalkozó . egyének legfeljebb annyi haszonra tesznek szert, hogy a saját szükségletük mellett, a termelőszövetkezet vagy az áfész felvásárló útján értékesített termék jövedelméből javíthatják családjuk életszintjét. A mesés jövedelmekről szóló legendák ma már alig hallhatók, amióta városi emberek is belekóstoltak ebbe a fáradságos munkába. Hiszen kiszámították, hogy például egy háztáji sertésnevelő — mivel veszi a malacot, a takarmányt, és a tápot — mire mindennel elszámol, s a maga munkaerejét, ha nem is számítja, 20—30 állat felnevelése után sem tesz szert húsz-harminc ezer forintnál nagyobb haszonra. S ezt ugyan ki irigy- li tőle? Csak az, aki nem próbált akár egy-két sertést hizlalni az óljában. Mert a jószág enni kér hajnalban, délben és este, s aki ezt a munkát vállalja, ■ számolhat azzal, hogy a család egyik tagja sohasem mozdulhat el hazulról. De aki zöldségfélét, pláne primőrt termel, az is rengeteg munkát áldoz ebbe a tevékenységbe. Munkát és pénzt is. S ha mégis vállalja a nagy lekötöttséget, fáradságot, bajosan hihető, hogy a meggazdagodás reményében teszi. Nem is szólva a sokezer kiskert-tulajdo-- nősről, akik nélkül aligha lenne friss saláta, zöldségféle a tavaszi és nyári piacon. A nagyüzemi gazdaság és a háztáji kistermelők közti munkamegosztás tanúi vagyunk, s kialakulóban van — sajnos még nem elég széleskörűen — az úgynevezett integráció is, amikor a termelőszövetkezeti termelésnek valóban szerves részeként kezelik a tagok háztáji gazdaságát, segítik, szervezik a termelést, az áru értékesítését egyaránt. De valóban amolyan „kisegítő” szerepet töltenek-e be napjainkban nálunk a háztáji és kisegítő gazdaságok?, Jó néhány területen a részvételük a lakosság ellátásában, bizonyos termékfajták előállításában jelenleg szinte meghatározó. S nemcsak a nehezen gépesíthető, és nagyon munkaigényes termékféleségeknél van ez így. Inkább ott, ahol valamelyes haszon elérhető, s van igéfny, felvevőpiac, illetve megfelelő állami támogatás, hosszabb távra is biztonságot jelentő szerződéses értékesítési lehetőség. Néhány adat a kistermelők megyénkben közhasznú munkájára, inkább csak alátámasztásul a fentiekhez. Tavaly őszszel a sertésállomány 61 százaléka, csaknem 681 ezer sertés a kistermelők óljaiban volt található. A burgonyatermésnek több mint felét, a fűszerpaprika, zöldpaprika, paradicsom mintegy 40 százalékát a kistermelők vitték piacra. Hasonló volt a helyzet a szőlővel és gyümölccsel is, de ezen belül a cseresznye és meggy zöme szintén a kiskertekből, ■ a háztájiból került ki. Innét származott a kukorica 21, a dohány 73, i a vöröshagyma 63 százaléka is. Bár számuk csökkenőben, de még mindig 24 és fél ezer tehenet tartanak a háztájiban, az egész megyei állomány 40. százalékát. A juhok száma pedig növekszik és meghaladja a 79 ezer darabot, aminek többsége anyajuh. Nem mindenki ismeri ezeket az adatokat azok közül, akik hajlamosak még ma is tized- rangú dolognak tartani — hivatali és gazdaságszervező munkában egyaránt — ennek a fontos nép gazdasági ágazatnak az ügyét. Talán ezért is fordul elő, hogy olykor akadozik a tápellátás, bár csaknem 300 takarmány- és tápforgalmazó bolt és lerakat van a megyében, de a táp jetentős részét távoli megyékből kell ide- szállítani. Változatlanul kevés a jó minőségű csemegeszőlő- és gyümölcsszaporító anyag, főleg csonthéjasokból nem tudják az igényeket kielégíteni. Amint a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megállapította: javítani kell a kisgép-, és alkatrész- ellátást, szervezette bbé tenni a javító szolgáltatást, bővíteni a kisgépkölcsönzést, szélesíteni a szakbolthálózatot, elősegíteni a nagy termőképességű növényfélék vetőmagvainak elterjesztését. Van tehát tennivaló bőven, de talán legfontosabb mégis a munka megbecsülése, elismerése, a jelenlegi termelési arányainak megfelelő intézményes támogatása, a szervezettség fokozása, a háztáji termelésnek a nagyüzemek terveibf való beillesztése. A háztáji és kisegítő gazdaságok politikai megítélése teljesen egyértelmű, a kormány a népgazdasági hasznának megfelelően támogatja a kistermelők tevékenységét. Ideje, hogy a gyakorlati munkában, a technikai ellátottságban, az eszköz- ellátásban is fordulat következzen be ezen a területen. T. P.
