Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1910. február 27. események sorokban A FEGYVERES ELLENFORRADALMI AKCIÓK UTÁN. Kabulban helyreállt a rend NAPI KOMMENTÁR Szadat és az arabok MOSZKVA Kedden a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, át­nyújtotta az Októberi forradalom érdemrendet Czinege Lajos had­seregtábornoknak, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi miniszte­rének. (MTI) KAIRO Egyiptom és Izrael kedden hi^ vatalosan nagyköveti szintű' dip­lomáciai kapcsolatokat létesített egymással: a déli órákban Sza­dat egyiptomi elnök Kairóban át­vette Eliahu Ben Elisszar izraeli nagykövet megbízólevelét és ezzel majdnem egyidőben Jeruzsálem­ben Szaad Murtada egyiptomi nagykövet átadta sajátját Navon izraeli államfőnek. DAR ES SALAAM Julius Nyerere tanzániai elnök sajtóértekezletén élesen bírálta Nagy-Britanniát, amiért megsérti a londoni Rhodesia-megállapodást. SALISBURY Feszült helyzetben befejezésé­hez közelednek Rhodesiában a szerdán kezdődő parlamenti vá­lasztások előkészületei. A volt törvénytelen kormány erői — brit és dél-afrikai támogatással — megerősített erődökké‘változ­tatták az ország városait, katonai puccsot készítve «lő arra az eset­re, ha a Robert Mugabe vezette Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) átütő sikert érne el a vá­lasztásokon. BONN Az Egyesült Államok iránti szö­vetségi hűséget hangsúlyozták nyomatékosan Attilio Ruffini olasz és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter hét­főn Bonnban folytatott háromórás megbeszélésén. Ruffini és Gen­scher a megbeszélés után tartott sajtóértekezleten megismételték azt a jól ismert nyugati álláspon­tot, hogy Afganisztánt — a segít­ségnyújtás céljából odaküldött szovjet csapatok kivonásával — „semlegessé kell nyilvánítani” mert enélkül „elképzelhetetlen” a tőkés országok részvétele a moszkvai, nyári olimpiai játéko­kon. A hírügynökségek egybehang­zó jelentései szerint az afgán párt-, társadalmi és biztonsági szervek tevékenységének köszön­hetően Kabulban helyreállt a nyugalom, az élet' fokozatosan visszatér a rendes kerékvágásba. A Kabul New Times keddi száma arról számol be, hogy sok üzlet kinyitott. Az állami alkalmazot­tak túlnyomó többsége — mint ezt még Hodding Carter amerikai külügyi szóvivő is elismerni kény­szerült — már hétfőn felvette a munkát. Az ellenforradalmárok ennek ellenére továbbra is meg­próbálják akadályozni a kereske­delem normális menetét. Mint az AFP francia hírügynökség beszá­mol róla: egy Kandaharból Ka­bulba érkezett indiai kereskedő elmondta, hogy magukat „mud- zsahidoknak” (szabadságharco­soknak) nevező fegyveres marta- lócok feldúlták üzletét, két má­sik indiai boltját pedig felégették. Akciójukat azzal indokolták, hogy az indiai kormány „türelmet ta­núsít” az Afganisztánnak nyújtott katonai segítség ügyében. Kedden a kabuli rádió bírálta Carter amerikai elnököt, aki „az iszlám világ nagy barátjának és vezetőjének szerepében tetszeleg”, Liu Sao-csit rehabilitálják PEKING Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Félhivatalos kínai forrásokból származó értesülés szerint Pe- kingben megkezdte munkáját a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának ötödik plénuma. A plénum napirendjén a követ­kező kérdések szerepelnek: 1. Szervezeti problémák, a központi bizottság titkárságának megerő­sítése. 2. Tizenkét pontos doku­mentum a párttagsággal szem­ben támasztott követelmények megszigorításáról. 3. Liu Sao-csi volt államelnök rehabilitálása. 4. A’Kínai Kommunista Párt soron levő XII. kongresszusának előké­szítése. 5. Eddig megoldatlan, úgynevezett történelmi kérdések rendezése. Megfigyelők rámutatnak, hogy (kínai források szerint) az ötödik plénum összehívását korábbra tervezték, s eredetileg a napiren­den szerepelt volna a kínai gaz­daság és á külpolitika kérdései is. A plénum fontos feladatának ígérkezik azoknak a pártvezetés­ben és a hadsereg vezetésében immár végrehajtott kádermozga­tásoknak a szentesítése, amelyek célja egyrészt a vezetés bizonyos megfiatalítása, másrészt a meg­szabadulás azoktól a vezetőktől, akik ellenzik és szabotálják a pártvezetés vonalát, és politiká­ját, és ezért alkalmatlannak mi­nősülnek a „négy modernizálás” megvalósítására. Megalapozott­miközben beavatkozik más orszá­gok belügyeibe. Az Egyesült Ál­lamok alaptalanul vádolja a Szovjetuniót beavatkozással, hi­szen saját maga teszi azt. Több mint 2000 amerikai. haditámaSz- pont hálózza be az egész világot — emlékeztetett rá a kabuli rá­dió. A Carter-kormány — washing­toni idő szerint hétfőn este — „megtorló, intézkedésként” meg­határozatlan időre elrendelte a Szovjetunióba irányuló foszfát­szállítások felfüggesztését. Ugyanakkor a kongresszusban a kormány képviselői — köztük Robert Barry külügyi államtit­kár-helyettes — a szovjet—ameri­kai tengerhajózási egyezmény to­vábbi fenntartása mellett foglal­tak állást. Az egyezményt 4 év­vel ezelőtt kötötték és hatálya 1981. december 31-ig szól. : * A Bakhtar afgán hírügynökség hétfőn határozottan cáfolta azo­kat a rágalmakat, amelyeket több nyugati sajtószerv terjesztett ve­hető afganisztáni politikusok sor­sáról. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Reuter és az AFP hírügy­nak tűnik az az értesülés, amely szerint a központi bizottság tit­kársága, Hu Jao-pang főtitkár ve­zetésével, az eddiginél lényege­sen fontosabb szerephez jut az egész párt irányításában és át­veszi Hua Kuo-feng pártelnök és Teng Hsziao-ping pártalelnök pártfunkcióinak egy részét. Hírek szerint bekerül a központi bizott­ság titkárságába Csao Ce-jang, a Szecsuan tartományi pártbizott­ság első titkára és Peng Csüng, a sanghaji első titkár, akik egy­idejűleg miniszterelnök-helyettesi rangot is kapnak. A két, vi­szonylag fiatalabb politikus fel­adata lesz, hogy tehermentesítse Hua Kuo-fenget és Teng Hsziao- pinggt. Az új felállás lehetővé teszi majd Hua Kuo-feng számá­ra. hogy többet foglalkozzék kife­jezetten párt ügyekkel, Teng Hsziao-ping számára pedig, hogy elsősorban stratégiai kérdésekre koncentráljon. A most .folyó pártplénum kap­csán sokan felvetik a kérdést, mi történik Varig Tung-hszinggel és „radikális” társaival, akik to­vábbra is jelen vannak ugyan a politikai bizottságban, bár a tény­leges hatalomtól megfosztották őket. Eléggé általános vélemény, hogy a Hua—Teng-féle vezetés az „egység és a stabilitás” jelszava jegyében ezúttal is kompromisz- szumos megoldásra törekszik, és a kizárások helyett inkább to­vább növeli a politikai bizottság tagjainak számát. Azaz a „radi­kálisok” ügyének végleges ren­dezése valószínűleg a XII. párt- kongresszusra marad. (MTI) nökségek, valamint a BBC, az Amerika hangja, a Deutsche Welle és a peshawari rádióadók közölték: Szultán Ali Kestmand, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi tanács elnökhelyettese állítólag megsebesült egy lövöldözésben, majd később meghalt. A Bakhtar ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Kestmandot nemrégiben a Szovjetunióba küldték gyógykezelésre. Erre azért volt szükség, mert Amin hosszabb időre börtönbe vetette őt, és egészsége az elszenvedett kínzások miatt megrendült. A po­litikus a közeljövőben hazatér Af­ganisztánba. A nyugati hírforrások terjesz­tette hazugságok másik példája az a híresztelés,'' hogy Muhammed Barjalaj, az Afganisztáni Egysé­ges Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottságának tagjai szintén megsebesült a forradalmi tanács ülésén kirobbant lövöldözésben. Az afgán hírügynökség hivatalos közleménye aláhúzza, hogy Barja­laj' egészséges és hétfőn pártkül­döttség élén az etiópjai főváros­ba utazott. (TASZSZ) Amerikai fegyverek Egyiptomnak Az Egyesült Államok milliár­dos értékben szállít fegyvereket Egyiptomnak — kivéve a legkor­szerűbb harci gépet, hogy meg­nyugtassa Izraelt. A külügymi­nisztérium szóvivője hétfőn meg­erősítette, .hogy Kairóval megál­lapodtak: Egyiptom 40 F—16-os típusú repülőgépet, 250 M60-as harckocsit, s nagy mennyiségű egyéb korszerű amerikai hadi­anyagot kap — hozzá amerikai személyzetet a kiképzésre. A wa­shingtoni álláspont szerint Kairó „elhalasztotta” az F—15 harci gé­pek vásárlására vonatkozó igé­nyét. Az utóbbi gép az amerikai légierő legkorszerűbb típusa és Izrael (amely rendelkezik velük) élesen tiltakozott ellene, hogy Egyiptom is F—15-ösökhöz jut­hasson. Értesülések szerint a Szadat- rendszer, a Camp David-i alku viszonzásaként öt év alatt több, mint négymilliárd dollár értékű amerikai hadianyaghoz jut. Puccs Suriname-ban Suriname Köztársaságban át­vették a hatalmat a hadsereg hétfőn fellázadt alakulatai—erő­sítették meg kedden á helyszín­ről érkezett hírügynökségi jelen­tések. Az ország irányítása je­lenleg az úgynevezett nemzeti katonai tanács kezében van. A testület hivatalosan közölte, hogy az országban hamarosan katonai juntát hoznak Hétre. Egyelőre nem ismeretes, hogy az állam­csíny miatt elhalasztják-e a már­cius 27-re tervezett általános vá­lasztásokat. SZEMÉL YCSERÉK VÁRHA TÓK Ülésezik a kínai pártvezetés ViVr# •XÍVAVAVAVAV.« Janus-arcú bonni politika Egyes kommentátorok azzal ijesztgetik a nyugat-európaiakat, hogy ha nem sorakoznak föl egyértelműen az amerikaiak mögé, az Egyesült Államok hátat fordít nekik, sorsukra hagyja őket. A háború utáni korszak tanulságai alapján azonban megállapítható, hogy ez a „ve­szély” nagy távlatokban sem fenyeget. Vance amerikai külügyminisz- ter nyugat-európai körútja is erre utal: a francia elutasítás miatt nem jöhetett létre a nyugati hatalmak külügyminisztereinek „Afganisz- tán-értekezlete”, így Carter emberének kellett sorra járnia a szóban forgó fővárosokat. Igaz, nem Nyugat-Európa az erősebb fél ebben a játszmában, de mint látni, az amerikaiak házhoz mentek meggyőzni szövetségeseiket. 1. Az együttműködésnek és a vi­tának ebben az összefonódásában kulcsszerepe van az NSZK-nak. Megmutatkozott ez már a decem­beri, a dicsőségesnek nem mond­ható szerepben, amelyet Bonn a közép-hatósugarú rakétákról szó­ló határozat körül játszott. Kö­tötte az ebet a karóhoz, rábeszél­te a részvételre a kisebb nyugat­európai államokat — ahelyett, hogy segített volna megragadni , azt a kitűnő lehetőséget, amelyet/ a berlini Brezsnyev-beszédben foglalt tárgyalási ajánlat nyújtót/. Több tekintetben más jellegű volt a nemrég kelt közös francia—nyu­gatnémet nyilatkozat. Mindketten szolidaritásukról biztosították íaz Egyesült Államokat Afganisztán­nal kapcsolatban, de elhatárolták magukat a konkrét lépésektől, a bojkottól. Ugyanez történt Vance bonni látogatásakor is. Mindebből nem szabad elha­markodott következtetéseket le­vonni. Sok erős szál köti össze az NSZK-t az Egyesült Államokkal, szinte függetlenül attól, hogy milyen párt van hatalmon Bonn­ban. Mintegy háromszázezer ame­rikai katona állomásozik az or­szágban, és ezt a nyugatnémet ál- /lam biztonságpolitikája, katonai felfogása, stratégiája részének te- kinti. Az a -r történelmi távla­tokban remélt, de mégiscsak szó­ba kerülő elgondolás, hogy a két nennet állam egyszer majd riyu- gatiégisz^alatf^egyesül, ugyan­csak' elképzelhetetlen még el­vileg is -— a tengerentúli, nagy­hatalom támogatása nélküle S végül, az NSZK csakúgy, mint USA, a Nyugat fő rendszerének, az Atlanti Szövetségnek a tagja, alapvető érdekek kötik össze őket. * 2. Bizonyos tényezők azonban el is választják a két országot egy­mástól. Willy Brandt mondta nemrég: a szövetségesi hűség nem követeli meg, hogy mindig ugyan­azt mondjuk, mint a másik. Az NSZK nem szuperhatalom, és kö­zelebb is ‘fekszik a Varsói Szer­ződés határaihoz, mint Amerika. Bármilyen feltételezett katonai összecsapás esetén elsősorban en­nek a térségnek az államai pusz­tulnának el. Ám más, pozitív ol­dalról is közeledhetünk a kérdés­hez: az NSZK az enyhülés közvet­len haszonélvezője volt és marad. Gondoljunk csak a két német ál­lam kapcsolatainak javulására, a sok millió látogatóra, á többi szo­cialista országgal kötött szerződé­sekre, az előnyös gazdasági cseré­re, a Nyugat-Berlinről szóló meg­állapodásra. Áz NSZK-nak a helyzet romlásával több veszteni­valója lenne, mint tengerentúli szövetségesének. 3. Mindez megmagyarázza Bonn kétarcú magatartását az „Afga­nisztán utáni” helyzetben. Állás­pontjának lényege: folytatódjék az enyhülési folyamat, az a pár­beszéd, amely a hetvenes évek­ben megindult Európában. Ezt fejtették ki a múlt héten Vance külügyminiszternek, s amit mond­tak, jól beleillik a fenti képbe. A nyugatnémet kormány nem hatá­rolja el magát teljesen az ameri­kai fellépéstől; nem akar kockáz­tatni. Ezért ajánlotta föl, hogy hozzájárul az Afganisztán kör­nyékén elterülő államok segélye­zéséhez és felfegyverzéséhez. -Sőt — ez már bonyodalmakat okoz­hat az európai tárgyalásokon, fő­leg Bécsben — kész tovább erősí­teni a Bundeswehrt, a nyugatné- rrtet hadsereget: átvállalni a Nyu- gat-Európában állomásozó ame­rikai erők feladatainak egy ré­szét, ha az Egyesült Államok csa­patokat helyez át a Közép-Kelet­re. De ez az ajánlat is azt mu­tatja, hogy Bonn a Közép-Kelet­re akarja korlátozni a válságot; azon van, hogy ne hozzák át az amerikaiak a feszültséget Euró­pába. Tíz év kelet—nyugati együttműködése nagyon sok előnnyel járt, különösen nekünk németeknek — mondta Schmidt kancellár Vance-nek. Az NSZK szociáldemokrata-sza­baddemokrata kormánya igyek­szik hatást gyakorolni Carter el­nökre; enyhíteni Washington lé­péseit. Kérdés, mennyire sikerül­het megőrizni az együttműködést az amerikaiakkal és egyúttal ér­vényesíteni a nyugat-európai ér­dekeket olyan körülmények kö­zött, amikor az Egyesült Államok általánosan — földrészünkön is — lehűti a kapcsolatok hőfokát. T. I. A sziriai. fővárosban hivatalosan közölték, hogy hamarosan csúcs- értekezletet tart az egyiptomi—iz­raeli ^közeledést ellenző arab or­szágok (Szíria, Algéria, Dél-Je­men, Líbia, illetve a PFSZ) cso­portja, az úgynevezett Szilárdság Frontja. Élég egy pillantást vet­nünk akár a közelmúlt, akár a jelen krónikájára ahhoz, hogy megértsük: a bejelentés időzíté­se nem véletlen. A kezdeményezés mindenek­előtt azzal a damaszkuszi érté­keléssel függ össze, hogy Izrael — Dél-Libanonon keresztül — át­fogó hadműveletet készít elő Szí­ria és a palesztin ellenállási moz­galom ellen. Az sem véletlen, hogy a közlemény annak a napnak — február 26-ának — az előestéjén hangzott el, amelyen megnyílt Egyiptom izraeli nagykövetsége, vagyis gyakorlatilag életbe lépett a két ország között amerikai se­gédlettel még Camp Davidben megalapozott diplomáciai kap­csolat. A lépés most éppoly heves ellenérzést vált ki az egész arab világban — beleértve még a leg­konzervatívabb Szaúd-Arábiát is —, mint az alku megkötése idején. Ma számtalan arab lap és rádió- állomás használja szinte ugyan­azt a fogalmazást: .Szadat elnök ezzel falat vont Egyiptom és az arab világ közé, vállalnia kell te­hát ennek hosszú távú következ­ményeit. Az egyiptomi elnök — hangzik a legfrissebb PFSZ-nyilatkozat — „olyan időben teszi mindezt, ami­kor Tel-Aviv telepítéspolitikáját világszerte felháborodással - fo­gadják”. Hogy ez mennyire így van, azt egyebek között az is bi­zonyítja, hogy a Biztonsági Ta­nács éppen most foglalkozik a problémával, amelynek lényege a Gázai övezet és Ciszjordánia tel­jes bekebelezésére irányuló nyílt izraeli törekvés. A kérdéses övezetekben forr- pontig hevült a létérdekeiben ve­szélyeztetett lakosság hangulata. Ezzel magyarázható, hogy a szankciók és fenyegetések ellené­re a legutóbbi órákban Ciszjordá- niában tüntetésekre került sor az egyiptomi—izraeli . „ünnepélyes kapcsolatfelvétel” ellen. Az el­lenállás magára Egyiptomra is vonatkozik. Éppen most érkezett hír arról, hogy Egyesült Nemzeti Front néven tekintélyes személyi­ségekből álló politikai szervezet alakult Kairóban, amelynek egyetlen célja: küzdeni az egyip­tomi—izraeli közeledés ellen. Spk más esemény mellett a li­banoni fejlemények figyelmezte­tik az arab — és nemcsak az arab — világot arra, hogy milyen köz­vetlen veszélyekkel jár a térség­ben a Camp David-i alku megva­lósulása. A Kairó—Tel-Aviv „ten­gely” egyrészt elmélyíti a libano­ni polgárháborús szakadékot, szinte elviselhetetlenné teszi a so­kat szenvedett országra nehezedő nyomást, másrészt fokozza a fe­szültséget a Közel-Keleten. H. E. Jugoszláv megállapodás a Közös Piaccal • öt évre szóló megállapodást írtak alá Jugoszlávia és a Közös Piac képviselői. A képen Sztojan Andov jugoszláv miniszter (balra) és Wilhelm Haferkamp, az EGK megbízottja sajtóértekezletet tart Brüsz- szelben, (Telefotó — AP) Befejeződött a magyar-csehszlovák együttműködési bizottság ülésszaka Jegyzőkönyv aláírásával kedden Budapesten befejeződött' a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság 16. ülésszaka. A baráti hangulatú tanácskozás ered­ményeit. összegző okmányt Mar­jai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnökhe­lyettese, a bizottság társelnöke írta alá. A bizottság megállapította, hogy a két ország külkereskedel­mi forgalma a múlt évben 10 százalékkal nőtt, elérte az egy- milliárd rubelt. Az 1980. évi áru­forgalmi jegyzőkönyv előirányza­tai további 4 százalékos növeke­déssel számolnak. Rudolf Rohliceket kedden fo­gadta Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A csehszlovák delegáció kedden elutazott Magyiarországról.' (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Kádár János látogatása a Magyar Távirati Irodában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ked­den a Magyar Távirati Irodába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kékedi György, az I. ke­rületi pártbizottság első titkára és az MTI vezetői fogadták, majd tá­jékoztatták a száz évvel ezelőtt alapított hírügynökség munkájáról. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a külföldi adások szerkesztőségében a számítógéppel' működő képernyős szerkesztési rendszert A hírek, tudósítások innen öt világnyelven kábelén, rádió­hullámokon, illetve műhold közvetítésével jutnak el négy' világrész csaknem* száz országába. A vendégek ezután a hírügynökség nagy­termébe látogattak, ahol a belföldi, valamint a külpolitikai szerkesz­tőség tevékenységével ismerkedtek, majd a telefotó-központöt és az MTI fotólaboratóriumait keresték fel. Ezt követően Kádár János az MTI párt-, állami és társadalmi vezetőivel találkozott. (MTI) • Külkereskedelmi sajtótájékoztató Sikeres évet zfrt a külkereskedelem: javult a gazdasági egyensúly és a tervezettnél is kedvezőbb eredményt értünk el a külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentésében — vonta meg az elmlút év export-import mérlegét Veress Péter külkereskedelmi miniszter keddi, sajtótájékoztatóján a Parlamentben. 1979-ben a kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több volt, mint egy évvél korábban, a be­hozatal viszont 3 százalékkal maradt alatta az 1978. évinek. A teljes export árszínvonala 4, az importé 5,6 százalékkal növekedett. Az ár­változások következtében az összes kivitel 17 százalékkal, az összes behozatál pedig 3 százalékkal nőtt. A teljes kivitelben 47,5 százalékról 51,3 százalékra nőtt a nem rubel elszámolású forgalom aránya. A be­hozatalban — bár nem ilyen mértékben —ellentétes folyamat játszó­dott le. V 4

Next

/
Thumbnails
Contents