Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

J

4 0 PET OH NÉPE 0 1980. február 24.

A talaj termőképességét

0 A tereprendezéshez lánctalpas erőgépekkel vontatott szkréper- ládákat használnak.

0 Értékes a Kecel—Siikösd közötti tőzeg, ahonnét az idén is 120 ezer tonnát szállítanak.

Amikor a föld termőképességét a talajjavítás különböző j módszereivel nagymértékben és tartósan növeljük, ' akkor összefoglalóan meliorációról beszélünk. A termelési feltételeket javító külső beavatkozásnak több évszázados . története van, bár korábban általában csak egy-egy kisebb munkát végeztek el. A melioráció főbb területe .a kémiai talajjavítás, talajvédelem és a vízrendezés. Hazánkban legnagyobb hagyománya a kémiai talajjavításnak van, Tessedik Sámuel úttörő munkássága nyomán.

Napjainkban, amikor a mezőgazdaságban az úgynevezett belterjes gazdálkodás válik uralkodóvá, az intenzív művelés az egységnyi területek hozamainak mit elése" különösen nagy , jelentősége van ennek a munkának. Ezen túl azért is kiemelkedően fontos, mert a melioráció elvégzése nélkül egy-egy ’ területen nem lehetne szántóföldi, vagy éppen kertészeti növényeket .termelni, és ültetvényeket létrehozni. Meliorációval nemcsak a terület termőképessége, termelésre alkalmassá tétele érhető el, hanem, az is, hogy ezután biztonságosan lehet itt termelni.

Bács-Kiskun megyében a mostani szőlő- és gyümölcstelepítési program megvalósulása . el sem képzelhető a meliorációs munkák végzése nélkül. Szinte nincs olyan hely, ahol az új felépítések előtt - ne kelljen a területet rendezni, a talajt mélyen átforgatni, és szervesanyaggal feltölteni, vagy éppen a vízrendezést megoldani. Vannak olyan ,gazdaságok, amelyek saját- erőgépeikkel végzik e munkát, legtöbben azonban a Dunántúli Meliorációs Vállalat területi főmérnökségét bízzák meg ezzel. A múlt év júniusában Ceglédről Kecskemétre költözött a főmérnökség. Nemcsak Bács- Kiskun megyében, hanem Pest megye egy részén is dolgoznak erő- és munkagépeikkel. Skultéti Béla műszaki vezető arról is tájékoztatott, hogy a Kecel és Sü- kösd közötti tőzegbánya ugyancsak a vállalaté, s az itt kitermelt tőzeget talajjavításra használják.

javítják

Az elmúlt évben Bács-Kiskun megyében 3750 hektáron végeztek különféle munkálatokat. Tevékenységük minden részletét bemutatták a nyáron Tiszakécskén rendezett országos tapasztalatcsere-napon. Itt volt egy új gépük is, amely lézer vezérlésű, és perforált műanyagcsövet fektet a talajba, tetszés szerinti rrtély- ségbe.

Az idén mintegy 60 millió fo- ’Tint értékű meliorációs munkára kötöttek szerződést a megyében. Hasonló nagyságú területen végzik el a kémiai talajjavítást, a rónázást, a mélyforgatást, valamint a szervestrágya-terítést. mint az elmúlt esztendőben. Legnagyobb feladatuk a keceli Szőlőfürt, a kunszállási Alkotmány, a lászlófalvi Egyetértés a kiskőrösi Kossuth mezőgazdasági szövetkezetekben lesz. Általános tapasztalat — s az idén sem változik a helyzet —, hogy csak áprilisban kezdhetnek a munkához, ekkor bocsátják rendelkezésükre a szövetkezetek a beruházási okiratokat, aminek alapján a hiteleket felvehetik a megrendelők. A beruházási okirat nélkül nem kezdhető el a .melioráció.

Erről a műszaki vezető a következőket mondotta:

— Jelenleg Bács-Kiskunban évente -készülnek a meliorációs J tervek, emiatt nem tudjuk megfelelően programozni a munkánkat. A gazdaságoknak és a vállalatunknak is jobb lenne, ha hosszú távú program szerint, folyamatosan dolgozhatnánk. Ezt már megoldották Pest megyében, nagyon reméljük, hogy a VI. ötéves tervidőszakban már itt\ is hasonló hosszú - távú program szérint dolgozhatunk. Második félévre tolódik most a meliorációs feladatok nagyobb része, sőt az év utolsó negyedévére, hónapjára amit így nehezen győzünk.

A tőzegbártyából évente 120—

160 ezer tonna, talajjavításokhoz

szükséges tőzeget visznek 'el. Az országban ez az egyetlen bánya, ahonnét vasúttal is lehet szállítani. A teli, a MÁV által is propagált előszállítások, nem sok sikert hoznak a vállalatnak, most sem kapnak elegendő vagont a szállításokhoz.

A meliorációs vállalat területi főmérnöksége nemcsak az említett fontos munkákat látja el a

megyében, hanem nagyban hozzájárul a város szépítéséhez is. Évente több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, 1977-ben a fogathajtó világbajnokság idejére versenypályát ugyancsak ők <d. .xítot- ták ki. A főmérnökség gépei dolgoztak a kecskeméten létesülő gokartpálya tereprendezésén is.

Cs. I.

BŐVÜLŐ TELEVÍZIÓLÁNC A rózsaszín madarak titka

Nagy ütemben folynak Mongó- lia-szerte a munkálatok a televízióhálózat bővítésére. Hét fő- és 36 közbenső automata állomást építenek a hegycsúcsokon és hegyi átjárókon. 2000 kilométer hosszú rádió relévonal épül ki, amely a fővárost a legtávolabbi aj makkal, Bajan-ölgijjel köti öszsze. A televíziós vételek az Orbi- tánál tökéletesebb „Ekran ChM" kompakt rendszer útján történnek majd. A televíziólánc várhatóan az 1980. évi moszkvai olimpia megnyitására elkészül, hogy Mongóliában is láthassák majd a képernyőn a világeseményt.

Lassanként a szubtrópusi éghajlatú Azerbajdzsán válik a rózsaszín flamingók második otthonává. Ezek a ritka madarak korábban csak a teleket töltötték itt, különben a Kaspi-tenger északkeleti partjain fészkel. Az idén körülbelül 200 madár maradt nyárra is a Kaspi-tenger túlsó, partján, a Lenkorán melletti természetvédelmi területen.

Az ornitológusok keresik a titok nyitját. Véleményük szerint az új' fészkelőhely a flamingók gyors szaporodása következtében jött létre. A madarak elhagyják a megszokott vidékeké*-, hogy a rezervátum nehezen megközelíthető részein új fészkeket építsenek maguknak.

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

A gondatlanság ára

KÉT EMBER HALT MEG a múlt év február húszadikán azért, mert egy harmadik gondatlanul vezette gépkocsiját. Az ügy természetesen nem ilyen egyszerű, de ebben az egy mondatban lehet összefoglalni a lényeget. A bíróságon a közelmúltban' született jogerős ítélet a közlekedési tragédiát okozó Marjai Sándor, Tass, -Lenin utca 20. szám alatti lakos ügyében. A nyomozás, majd a bírósági tárgyalás, a szakértői vélemények alapján világos képlet alakult ki . arról, hogyan, milyen okok miatt halt meg egy kereszteződésben Bécsi - Sándor 59 éves kiskunlacházi lakos és ötvenöt éves felesége, akik motorkerékpárral közlekedtek és elsőbbségük volt.

Marjai Sándor évek óta olyan betegségekben szenved, amelyek miatt nagy fájdalommal járó, váratlanul fellépő görcsök kínozzák, rendszeres orvosi felügyelet, kezelés alatt áll. Ezek tudatában az ember azt gondolná, hogy saját és közlekedő társai érdekében nem ül volánhoz, hiszen nem tudhatja, mikor, milyen közlekedési szituációban lép fel a fájdalom, ami bizony tragédiával is járhat. Jelen esetben a fájdalomnak nem sok köze volt a tragédiához, bár hinnünk kell annak az állításnak, amit Marjai mondott, hogy a kritikus pillanatban szúró fájdalmat érzett. Véleményünk szerint

— s ez a bíróság álláspontja is

— ez csupán kismértékben járulhatott hozzá a következményekhez: Nézzük azonban, mi történt a múlt év február 20-án Tasson, az úgynevezett Dunai út és az 51. számú út kereszteződésében?

MARJAI SÁNDOR délután két óra körül indult el Zsigulijával a Dunai úton Tass irányába. Az úton javítási munkálatok folytak, a menetirány szerinti bal oldalon. A Zsiguli ötven kilométeres sebességgel haladt, de közeledve a kereszteződéshez, ezt a sebességet Marjai fokozatosan csökkentette, s mire elérte az elsőbbségadás kötelező táblát, már csak harmincöt kilométerrel haladt. Ez a csak harmincöt kilométer azónban még mindig nagyon sok volt.

Különösen annak kell tekinteni, ha tudjuk, .későbferMarjai^az- , zal is védekezett, hogy az útjavítást^ j.e)zőM .tábla jniatt pem látta be rendesen a kereszteződéstől neki bal oldalra eső útszakaszt. Méginkább relatív gyorshajtásnak minősül a harmincöt kilométer, ha figyelembe vesszük a bíróság következő megállapítását: „A kereszteződéstől visszafelé számítva, körülbelül kétszáz méterről a Dunai útról az 51-es számú út jól belátható, ettől kéz-'

dődően a Dunai úton házak nincsenek.”

Marjainak tehát látnia kellett volna a balról közeledő motor- kerékpárost is, mint ahogyan látta a motoros után haladó IFA tehergépkocsit. Ez azért is érthetetlen, mert elmondása szerint előbb jobbra tekintett,: de mert éppen arról sütött a nap, elvakította s ezért balra nézve a motorost nem vette észre, csak a teherautót. Behajtott a kereszteződésbe (pedig az IFA kétszáz méterre sem volt) s a motoros Bécsi Sándor hetven kilométeres sebességgel nekiütközött a Zsigulinak. Bécsi va helyszínen meghalt, felesége pedig másnap, a dunaújvárosi kórházban hunyt el a sérülések következtében.

Marjait .a rendőrség őrizetbe vette, majd letartóztatták, vezetői engedélyét elvették.

A RENDŐRSÉGI meghallgatás során arra hivatkozott, hogy a kerszteződés előtt elhelyezett útjavítást jelző tábla akadályozta a kilátásban. Ezt a védekezést természetesen nem fogadta el a bíróság, hiszen ha a tábla miatt valóban nem látott kellőén, még inkább óvatosan kellett volna megközelítenie a kereszteződést. Noha Marjai nem hivatkozott fékhibára, a baleset súlyossága miatt mégis elrendelték a gépkocsi műszaki vizsgálatát. A szakértő megállapította, hogy a vizsgálat idején (március 1. és 8. közötti a Zsiguli fékberendezése hibás volt, s ez a hiba a baleset idején is fennállhatott.

Ezt a szakértői véleményt azonban a bíróság — érthetően — nem tette magáévá, hiszen Marjai többszöri rákérdezés után is azt állította, hogy műszaki hibája nem volt a kocsinak. Márpedig ezt neki tudnia kellett, hiszen a kereszteződés felé haladva fékezett, s a fékezés hatásfoka jő volt. A fékhiba megállapítása több, mint egy héttel a nagy erejű ütközés után százszázalékos pontossággal és megnyugtató egyértelműséggel — a vádlott tagadása ellenére — úgyszólván lehetetlen.

A BÍRÓSÁG Marjai Sándort egy év ’ és nyolchónapi szabadságvesztés büntetésre ítélte, amit fogházban kell végrehajtani! Ugyanakkor továbbiul,kéb: eseten- 1 dőre eltiltotta a járművezetéstől. A>, büntetés kiszabásánál^.a,,.bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, kiemelkedően jó, munkavégzését, a társadalmi munkában való részvételét. Súlyosbító tényező volt ugyanakkor, hogy nagyfokú gondatlansága következtében két, ember életét vesztette. Az ítélet jogerős és végrehajtható.. G. S.

Képesek gyors lépésváltásra

• Kakukk

Istvánné,

a Hámán

Kató

ifjúsági

szocialista

brigád

vezetője

(balról),

mellette

Károly

Gyuláné,

bizalmi.

(Straszer

András

felvételei.)

' • Az új automata gépsor.

Alig van üzemünk, ahová az újságíró — több éves kihagyás után, — ne azzal a benyomással lépne be, hogy: Mintha nem egészén így nézett volna ki, mikor legutóbb itt jártam.. <

Mert az újdonságok többnyire már a porta után köszöntik az embert. Mint itt, á Pamutnyomóipari' V. kiskunhalasi gyáregységében is, ahol a szövőműhelyekig vagy az irodákig vezető útvonalon egyre-másra új ismerősökre ítész szert a látogató. Ván József gyáregységvezető végzi a bemutatást. Saját orvosi rendelőnk — mutat egyik ajtóra, s meg is nyitja —, két éve működik. Heti két alkalommal van rendelés. — KJSZ-klubunk. — Kíséri nyomatékos hangsúly a másik ajtótárást, és a vendég önkéntelenül a küszöbnél ragad, ‘hogy kigyönyör-* ködje magát a látnivalók egészén. Színes függönyök rései mögül vág be a déli napfény egy-egy nyalábja — rá a sárgái, zöld fötelszékék- re, á festményekre. Még a könyv- szekrény sarkára is jut valami.

A magnó, lemezjátszó, társasjáték inkább árnyékban álmodik az esti műszakról, s a tévé is inkább visszatükrözi a ráhulló visszfényeket; hagyják őt is pihenni. Hátrább — a kis beugróban a hűtőszekrény tartja ä frontot, most is dolgozik. Odébb a párt- és szakszervezeti iroda mutatkozik be, mint új gyermek, hogy aztán a Csendszoba hívogasson derűs némaságával, világosságával. Itt jólesik a kávé műszakkezdéskar, reggeli után ... No meg napközben is be lehet ugrani pár igazolt percre.

—* Az irodákból egyszerűbb — kaj árukódom egy kicsit, de Ván József nyomban megnyugtat.

— A műhelyekből is. A munkásnő megkéri társát, figyeljen

már a gépére, olyan jót tenne neki most égy dupla, és... öt perc nem a világ. Aki felhányja, álljon ki csak egy műszakot abban a zúgásban.

A szociális újdonságokról csak eszébe jut az embernek: miből tellett minderre alig pár esztendő leforgása alatt? Pláne, hogy azt is tudjuk, nem minden gyáregység helyzete mondható rózsásnak ilyen szempontból. Ván József mosolyog és tárgyilagos.

—| Ha jól megy a termelés, lehetnek igényeink. Produkálni kell előbb, aztán jelentkezhetünk ki- • vánságokkal.

Ebből már sejthető, hogy nem égből jött mannaként hullt ölükbe a számos jóléti újdonság. Meg kellett azért dolgozniuk. Kívülállónak is szépen hangzó szám, hogy tavaly közel 4 millió méter árut készítettek itt.

— Nyers szövetre óriási szükség van az országban — adja mindjárt a magyarázatot a gyáregységvezető.

— Csak nekünk gyártanak ilyet?

— Exportra is. A Szovjetunióba s Nyugatra egyaránt megy belőle.

' A múlt évben például tőkés ex- - portkötelezettségeinket már november 15-ig teljesítettük.

Az üzemi séta közben is feltű-. ni'k: a gépekről tiszta rotációs pa- pírfolyamokként lekerülő nyers szövetek mintha fehérebbek, s ránézésre is finomabb külieműek volnának, mint a négy-öt éve itt készült anyagok.

— így van ez valóságban is — erősíti meg a szintén új benyomás megalapozottságát Ván József. — Mikor utoljára felénk járt, durva flianellárut készítettünk — régi gépeken. Azóta, hetvennyolc-het- venkilencben, 80 új — szovjet automata szövőgépet telepítettünk az üzemben, s fokozatosan selejteztük ki az öreg masinákat.

<1

— Eszerint már nincs is azokból?

— Száznegyvennégy vplt, s mára csak 56 maradt belőlük. Míg a rekonstrukció teljesen be nem fejeződik — ez pedig az * idén megtörténik —, azok is űzőméinek. Hanem ők sem flanellt szőnek, hanem igénytelenebb nyers szövetet.

Az új automatákon finomabb, vékonyabb fonalból pamutanyág készül.

— Meg kell tanulni nekünk is gyorsan lépést tartani a kereskedelem igényeivel. Ezelőtt hogy volt? Január elsején elkezdtük szőni azt az egyfajta durva fla- nellanyagot, és december 31-ig nem volt gondunk; szőttük, szőttük ugyanazt... Ma máriezt nem tehetjük meg, raktárra nem termelhetünk. Meg kellett szoknunk, hogy rövid időszaknak így indulunk: 30 gép ilyen árut, 20 gép másmilyet sző. S ha a kereskedelem újat kér, tudni kell minél rövidebb idő alatt lépést váltani. Ügy a múlt év második negyedétől ezt gyakoroljuk már... Tavalyi mennyiségi tervünket 110 százalékra váltottuk valóra, a minőség még kívánnivalókat hagyott maga után.

— Pedig a kereskedelem most már erre is kényesebb.

— A bőrünkön érezzük meg, ha' ezt elfelejtjük, hiszen nem mindegy, hogy az áru méteréért 18 forintot kapunk, mert első osztályú, vagy csak 6 forintot, mivel másodosztályúként veszik át. Ha meg nem felel meg a szabványnak, mi fizetünk bánatpénzt. Nem mellékes tehát, hogy 16,2 milliós éves tervünket milyen osztályzatú nyers szövetből álljuk.

— Hogyan sikerült állni a minőségi követelményeket az idén?

— Az imént kaptam meg a feb*

ruári első dekáderedményeket — hajtja szét a mappájában levő jelentést a telepvezető, s arról olvassa. — Az automata gépekre 70,1 százalék az I. osztályú áruk ■terve; teljesítve 77,5 százalék. A régi mechanikára 83,9 százalék a terv, és 92,6 százalék a tény — persze, itt igénytelenebb termékekről van szó, amelyeknél a mennyiségre más az a> iy.

Űj, magasabb minőségi követelményekét hordozó termék — a durva flanell helyett finom pamutáru —, új automata gépek. Hogy az új feladatoknak megfeleljenek, a munkások, műszakiak szellemi tőkéjének, fizikai készségének gyarapítására is. szükség van. Megfelelő szakképzettség nélkül aligha állnának helyt.

— Tizenkét férfi a minap fejezte be a szakmásító tanfoQyamot. Ez végeredményben átképzés, hiszen mást is kell tudnia egy lakatosnak, mint a régi gépeken, vagy ami még egy téesz karbantartó műhelyében elég volt. Most pedig negyvenkét munkásnő v' neki a tanfolyamnak... Most t ,fáztam a javaslatot — a sikeres vizsgázók jutalmazására. Ez egyszeri ösztönző. A szövőnőknek a kereti

setén is meg fog látszani a nagyobb képzettség.

Szoktuk mondani nagy általánosságban, hogy az életben-sokszor nehéz újra, illetve újat kezdeni. Persze a halasi PANYOVA- ban sem teljes újrakezdésről van szó, hanem — mint Ván József is használta a kifejezést — lépésváltásról.

Jó közösség . nélkül ez sem, vagy csak nagy zökkenőkkel menne. Ám a 300 fős üzemben 9 szocialista brigád verseng a megszerzett hírnév öregbítéséért. Köztük a Kakukk Istvánné vezette Hámán Kató brigád, s tagjai sorában Károly Gyuláné, akinek teljesítménye januárban 104,7 százalék volt, vagy Szabó László és Lakos István partivezetők, akiken sok múlik, hogy a 3X48 gépes partikban összehangoltan menjen a munka. A „Hámán Kató”-ról olyan hír érkezett a legutóbbi összevont — vállalati — brigádvezetői tanácskozásról, hogy — ami ritkán fordul elő — gyár-összesenbe véve, ezt a szocialista ifjúsági brigádot emelték ki termelési és

társadalmi munkateljesítményeikért. Aranyjelvény-várományos a Markovics Mária és az Alkotmány szocialista i brigád.

A minőségemelés szem előtt tartásán kívül a gazdaságossági szempontokról sem feledkeztek meg. Az újítómozgalom fellendülése tanúsítja, hogy a kollektívában rejlő szellemi tőkével tudnak sáfárkodni. Tavaly 13 újítást adtak be, valamennyit elfogadták és bevezették. Hét újító közül Tart Pál egyedül 4 újítást’ mondhat magáénak. A vállalattól azóta máshová távozott Orbán ' Károly újítása az egyszerű kis szerkezet, a fonalmentő gép, amelynek beiktatásával már 1979-ben 10 százalékkal több alapanyagot takarítottak meg, mint a megelőző évben. Hogyan? Ennyivel kevesebbet szőttek he? Ez igazi laikus elképzelés. Ván József magyarázata éppoly egyszerűnek . látszik, mint a megoldás, a fonalmentő gép.

— Nem megy hulladékba az a csekélyke fonal se, ami a csévén rajta marad !.. Rájöttünk, hogy ez a nagyvonalúság pazarlás. Sok kicsi — ezekből százezer forintokra megy évente... Tóth István