Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-23 / 45. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 23. A szocialista országok békepolitikája a nemzetközi élet egyik legfontosabb tényezője lett (Folytatás az 1. oldalról.) potenciáljának további töretlen növekedése. Ez lehetővé tette, hogy emeljék a nép életszínvonalát. A hetvenes években az egy lakosra számított reáljövedelem másfélszeresen növekedett. Több mint 108 millió szovjet ember lakáskörülményei javultak meg, vagyis az ország lakosságának több mint 40 százaléka került kedvezőbb lakáskörülmények közé. Megfelelő szinten tartották a Szovjetunió védelmi erejét isJ Minden szükséges eszköz megvan ahhoz, hogy bármiféle katonai provokációt visszaverjenek, s megbízhatóan biztosítják a szovjetország békés jövőjét. A nyolcvanas évek küszöbén minden alapunk megvan arra, hogy .nyugodtan és magabiztosan nézzünk a jövőbe — mondotta Brezsnyev. — Mint eddig 'is, irányvonalunk; most is a békés alkotómunka irányvonala, az a vonal, amelynek megvalósításával átalakítjuk országunk hatalmas térségeit, megsokszorozzuk a ■ szovjet nép anyagi és szellemi gazdagságát. Senki sem téríthet ' le bennünket erről az irányvonalról. • — Magától értetődő, hogy a párt a társadalmi élet egészét áttekintve széles látókörrel szemléli a gazdasági feladatokat, elszakíthatatlan összefüggést lát a gazdasági és a társadalmi viszonyok egész rendszere között — hangoztatta Brezsnyev. — A társadalmi viszonyok fejlődésének iránya a hetvenes években a szovjet társadalom egységének és összeforrott- ságának megszilárdulása volt. Az eszmei-politikai összeforrottság megnyilvánul á kommunisták pártja és a nép szoros egységé-* ben, a párt választási programjának országos méretű támogatásában, . annak a programnak az igenlésében, amely a pártprogramok, a központi bizottsági ülé’ sek határozatainak teljes mértékű támogatását jelenti. A szovjet társadalom összeforrottsága kifejezésre .jut a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség megbonthatatlan szövetségében, valamennyi társadalmi csoport és réteg létérdekeinek azonosságában, a város és a falu közötti különbségek főkozatos megszüntetésében, a fizikai és a szellemi munka között még meglevő különbség fokozatos eltűnésében. Brezsnyev rámutatott arra, hogy a társadalom összeforrottsága és egysége a szocializmus számára különleges értéket! felmérhetetlen és legyőzhetetlen erőt jelent. i — Természetesen az imperialistáknak, épp úgy,, mint nekünk, vannak rakétáik. Nekik is vannak, éppígy, mint nekünk, ter' mészeti kincseik. Nekik is vannak tehetséges tudósaik,, mérnökeik, művészeik. De náluk nincs és nem is lehet egységes társadalom — mondotta Brezsnyev. — Ellenségeink emlékezetébe kell idézni a történelem leckéjét. Hadd tudják meg, hog/ a szovjet emberek egysége éppen akkor nyilvánul meg különös erővel, amikor a fenyegetések nyelvén próbálnak beszélni velük. A szovjet nép összeforrottsága jelenti szocialista államunk hatalmának megbízható alapját. A hetvenes években a szovjet állam, államunk gazdasági, társadalmi és politikai alapja még szilárdabbá vált. Elmélyült a szocialista demokrácia, elfogadták az új alkotmányt, a fejlett, érett szocializmus alkotmányát — hangoztatta a többi között Leonyid Brezsnyev. Beszéde nemzetközi részében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt azt húzta alá, hogy az elmúlt évtizedben továibb fejlődött és gazdagodott a szocialista közösség országainak együttműködése. Ez az együttműködés valamennyi téstvérország fejlődésének nagy fontosságú gyorsítója. A testvérországok egységének, a szocialista internaoionalizmusnak ereje különösen meggyőző erővel nyilvánult meg abban a nagyszabású támogatásban, amelyet Vietnam népének nyújtottak az amerikai, majd a kínai agresszorok ellen vívott harcához — mondotta Brezsnyev. — így lesz ez a lövőben is, ha bárkinek is az a gondolata támadna, hogy merényletet kísérel meg e hősi nemzet békéje és biztonsága' ellen. Szolidárisak vagyunk Laosz és Kambodzsa népével is, támogatjuk e népeket, amelyek hosszú küzdelemben vívták ki jogukat az új életre. A nemzetközi élet egyik legfontosabb tényezője lett a szocialista közösség országainak békepolitikája, az enyhülésért, • a nukled- ’ ris rakéta-világháború veszélyének enyhítéséért , vívott közös küzdelme. Gyakorlatilag valamennyi olyan fontos döntés, amelyet az elmúlt évtizedben nemzetközi fórumokon hoztak a béke megszilárdításáról, a fegyverkezési hajsza megfékezéséről — az ezekről a kérdésekről folytatott minden — fontos tárgyalás a szocializmus országai kezdeményezéseinek eredménye. A leszerelésre, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó konkrét javaslataik olyan átfogó, előrelátó és realisztikus programot jelentenek, amely biztosítja korunkban a békét. Ma, amikor az imperializmus erői ellentámadásba mentek át az enyhülés, a béke, a népek jogai ellen, a szocializmus országainak egysége, e legfontosabb értékek védelmében,, minden eddiginél fontosabb. Meggyőződésem, hogy országaink teljes mértékben megoldják e történelmi feladatukat. Külpolitikánk’ ereje abban van, hogy megfelel mind a szocializmus országai létérdekeinek, mind pedig az emberiség hatalmas többsége érdekeinek. Mindenekelőtt ez a politika megfelel azoknak a népeknek, amelyek felszabadultak a gyarmati iga alól, s az új, független élet építésének nehéz feladatával foglalkoznak. E népeknek — nem kevésbé, mint a szocializmus országainak — tartós békére, arra van szükségük, hogy szigorúan tartsák tiszteletben az államok szuverenitását, a népek jogait, s valódi, valóban egyenjogú nemzetközi kapcsolatokat hozzanak létre. Pontosan ezen az alapon fejlesztjük jó kapcsolatainkat, kölcsönösen előnyös együttműködésünket ; Ázsia, Afrika és Latin- Amerika sok országával, legyen bár olyan nagy ország, mint India, vagy kicsiny, mint Benin, legyen az a köztársasági Algéria, vagy a monarchikus Jordánia, a szomszédos Törökország, vagy a távoli Brazília. Nagyra értékeljük kapcsolatainkat ezekkel az országokkal,’ tiszteletben tartjuk jogaikat, nem vágyódunk kincseikre, nem keresünk ezekben az országokban katonai támaszpontokat. A Szovjetunió jelentős mértékben járult hozzá számos ország gazdasági és kulturális építésének, védelmének megszilárdításához, s mi büszkék vagyunk erre. Lenin hagyatékához híven mindig azoknak a népeknek az oldalán állunk, amelyek védelmezik szabadságukat és függetlenségüket, de sohasem használjuk fel segítségünket arra, hogy nyomást gyakoroljunk azokra az országokra, amelyek e segítségben részesülnek. Mindez létrehozza kapcsolata- .ónkban a kölcsönös tisztelet 'és bizalom légkörét — s ez egyaránt jelent kölcsönös hasznot, a világ- béke hasznát. Leonyid Brezsnyev külön kiemelte azt, hogy sikeresen fejlődnek a kapcsolatok Indiával. E kapcsolatok megfelelnek mindkét ország érdekeinek, vÁzsia és az egész világ békéje érdekeinek. E barátság jelképe lett az a nemrég létrejött megállapodás, amelynek értelmében a nem távoli jövőben együtt indulnak a világűrbe szov- ■ jet és indiai űrhajósok. ’ * Az imperializmus kard csörtető köreinek — mindenekelőtt az Egyesült Államok imperializmusának — nem tetszik a béke megszilárdulása, a népek felszabadító harcának sikere — folytatta Brezsnyev. Nézzük csak meg, mivel válaszoltak arra, bogy a szocialista országok kapcsolatai si- kejrel fejlődnek számos tőkés országgal, hogy sikerrel végződött Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet, hogy győzelmet aratott Angola és Etiópia forradalmi népeinek harca az intervenciósok, az imperializmus zsoldosai fölött. Ez a válasz rendkívül furcsa volt. Halogatni kezdték például a SALT—2. tárgyalásokat, majd a szerződés ratifikációját, jutalomban ' részesítették Szádat árulását, amely megbontotta az agresszor elleni arab egységfrontot. Sok éves erőltetett fegyverkezési programot kényszerítettek a NATO országaira. Befagyasztották és több esetben megszakították a leszerelés kérdéseiről szóló tárgyalásokat. Végül pedig provokatív , határozatot hoztak arról, hogy Nyugat-Európa területén új, a Szovjetunióra és szövetségeseire irányzott amerikai rakétákat helyeznek el. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének irányvonala az enyhülés aláaknázására, a nemzetközi helyzet kiélezésére irányul. Minél inkább csökkennek áz imperializmus lehetőségei arra, hogy uralkodjék más országok és népek fölött, annál dühödtebben reagálnak erre a fejleményre az imperializmus legagresszívebb, leginkább rövidlátó képviselői. Az Egyesült Államok azt követően, hogy rakétatervét rákénysze- rítette Nyugat-Európa -országaira, figyelmét Ázsiára és a Közel-Keletre fordította. A forradalmi Irán partjaihoz irányította hadiflottájának nagy erőit azzal az ürügy- gyei, hogy megmenti a túszként fogva tartott diplomatákat. Ezután lecsaptak a véleményük szerint kedvező ürügyre: az afganisztáni eseményekre. Az ezzel kapcsolatban Amerikában megkezdett dühödt szovjetellenes kampány a jelek szerint minden eddigi rekordot megdönt. Természetesen ez csak ürügy. Carter úr és környezete tökéletesen tudja, hogy • Afganisztánban semmiféle orosz „intervenció” nem volt és nincs. A Szovjetunió a szovjet—afgán barátsági szerződés alapján járt el. Három egymást követő afgán kormány kérte tőlünk állhatatosan azt, hogy segítsünk megvédeUnezni az országot az ellenforradalmárok kívülről történő behatolása, ellen.. Washingtonban jól tudnak mindent arról is, hogy milyen intervenciót hajtanak végre Afganisztán ellen pakisztáni / területről. Hiszen ezt az intervenciót, amely komoly fenyegetést jelent az afgán forradalomnak és déli határunk biztonságának, maguk > az amerikaiak irányítják, kínaiakkal és másokkal együtt. A Fehér Ház azt is tudja, hogy a Szovjetunió azonnal kivonja katonai kontingensét Afganisztánból, ahogy'megszűnnek g jelenlétüket előidéző okok, és az afgán kormány úgy véli, hogy többé nincs szükség erre a jelenlétre. Az Egyesült Államok nagy hangon követeli a szovjet csapatok kivonását, de gyakorlatilag mindent meglesz annak érdekében, hogy ez a lehetőség minél távolabb kerüljöh: folytatja és növeli a beavatkozást Afganisztán ügyedbe. Teljes határozottsággal kívánom kijelenteni: készek vagyunk arra, hogy megkezdjük csapataink .kivonását, ahogy teljesen megszűnik az Afganisztán kormánya és népe ellen irányuló külső beavatkozás minden formája. Garantálja ezt az Egyesült Államok Afganisztán szomszédaival együtt — s akkor megszűnik a szovjet katonai segítség szükségessége. Az Egyesült Államok vezetői tudják azt is, hogy Afganisztán kormánya teljes mértékben tiszteletben tartja a lakosság vallásos hitét, kiszabadította azokat a papokat, akiket Amin vetett börtönbe, és hivatalosan a törvény védelme alá helyezte az iszlámot. Meglehetősen sután festenek a kísérletek, amikor az izraeli agresz- szor védelmezői, az Irán elleni megtorlás szervezői „az* iszlám védelmezőinek” próbálják feltüntetni magukat. Akkor hát miért szítanak Washingtonban világméretű hisztériát? Milyen célból terjesztik azokat a hazugságokat, amelyek szerint „az oroszok háborút folytatnak az 'afgán nép ellen”, „szovjet fenyegetés nyilvánul meg Pakisztánnal és Iránnal szemben”, s ehhez hasonló rágalmakat? Á válasz világos: Washingtonnak . egyszerűen ürügyre van szüksége ahhoz, hogy kiszélesítse expanzióját Ázsiában, s ezt az ürügyet minden eszközzel létre akarja hozni. A szovjetellenes hisztéria nem csupán azért vált szükségessé, hogy-ezt a hullámot meglovagolva bárki is győzelmet arasson ősszel az elnökválasztásokon. A fő dolog az, hogy az Egyesült Államokban megnyilvánul az a szándék, hogy létrehozzák katonai támaszpontjaik rendszerét az Indiai-óceánon, a Közel- és a Közép-Kelet országaiban, az afrikai országokban. Az Egyesült Államok’ saját hegemóniájának szeretné alárendelni • ezeket az országokat, akadály nélkül szeretné kiszipolyozni természeti kincseiket. Egyúttal föl akarja használni.területüket a szocializmus világa és a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irányuló hadászati elképzeléseinek megvalósításához. Ez a dolog lényege — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A jelenlegi gyarmatosítók azonban azt kockáztatják, hogy alaposan elszámítják magukat. Ma már nem a háború előtti időkben, s sem is az ötvenes években élünk. A korábban függő helyzetben levő országok tucatjai szereztek tapasztalatot az önálló életben és politikában. A népek jobban eligazodnak az imperialisták. játékaiban, tudják, hol vannak barátaik és hol ellenségeik. Még a világ olyan térségeiben is, mint például Nyugat-Európa vagy Japán, az emberek saját tapasztalataik alapján győződtek meg a nyugodt, békés élet, az előnyös kereskedelem fölényéről. Nem ’ egykönnyen mondanak le az enyhülésről az amerikai világuralmi tervek javára. Washingtonban szeretnek arról beszélni, hogy feltétlenül biztosítani kell az olajszállítmányoknak az Egyesült Államokba vezető útját. Ezt még meg is lehet érteni. De vajon ezt csak úgy lehet megvalósítani, hogy az útvonalak térségét lőporos hordóvá változtatják? Magától értetődő, hogy az eredmény éppen"a célokkal ellentétes lesz. Az „erőpolitika” új szószólóinak „kalandor-doktrínái” nemcsak egyes országok, vagy országcsoportok számára veszélyesek, de minden nép békéjét és biztonságát fenyegetik. A Szovjetuniót senki sem félemlítheti meg. Erőink, lehetőségeink hatalmasak. Szövetségeseinkkel együtt mindig helyt tudunk állni, vissza tudunk verni mindenfajta ellenséges rajtaütést, és senkinek sem sikerül az, hogy provokáljon bennünket. A háborús hisztéria, a •.fékevesztett fegyverkezési verseny „doktrínájával” szembeszegezzük a békéért, a világ biztonságáért vívott következetes harc doktrínáját. Hívek vagyunk a pártunk XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott békeprogramhoz. Ezért most, a 80-as években éppúgy, mint korábban, a 70-es években, az enyhülés megszilárdítása, nem pedig annak szétromibolása mellett foglalunk állást. Álláspontunk nem a fegyverzet növelése, hanem annak csökkentése, nem a mesterséges elidegenítés, ellenségeskedés, hanem a népek közötti közeledés és kölcsönös megértés. Magabiztosan tartjuk magasra lenini külpolitikánk zászlaját, a béke, a népek függetlensége, a szabadság, a társadalmi haladás zászlaját — mondotta Leonyid Brezsnyev. (MTI) Bemutatkozó Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Milan látogatás Verest, a Jugoszláv Szoclalistá Szövetségi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) Púja Frigyes Manilában 0 A hivatalos látogatáson a Fülöp-szigeteken tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter, megkoszorúzta Jósé' Rizal nemzeti- hós manilai emlékművét. A képen: külügyminiszterünk a koszorúzás után. (Telefotó — AP -r MTI — KSJ Bíró Gyula az MSZBT új főtitkára • A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége tegnap ülést tartott a Parlament' Vadász-termében. A tanácskozást Apró Antal, ~az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a társaság elnöke nyitotta meg. (képünk).' Az ülésen a nemzetközi helyzet alakulásáról, továbbá az MSZBT idei feladatairól esett szó. Az országos elnökség ezt követően Nagy Mária főtitkárt — érdemeinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt felmentette tisztségéből és megválasztotta az MSZBT alelnökévé. A testület a társaság főtitkárává, Bíró Gyulát választotta meg. Koszorúzási ünnepség • A szovjet hadsereg megalakulásának 62. évfordulója alkalmából a gellérthegyi Felszabadulási-emlékműnél a magyar fegyveres erők nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Benkei Antal' belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a hála és megemlékezés koszorúját. (MTI) •S:55fiÍ5.:.55555S:¥:W^ Szállítások a (Folytatás az 1: óldalról.) pesterzsébeti, vagy a pécsi építkezéseikre. Az előszállításokkal egyébként e hónap végén leál- lunk, ugyanis az építkezési területek, az anyagtárolásra szolgáló placcok lassan telítődnek. — Januártól átlagosan 20 százalékkal emelkedtek szállítási áraink. Mindez takarékosságra, a fuvarok szervezettebb, ésszerűbb lebonyolítására - ösztönzi az építőipari vállalatokat, aminek hatása már az eltelt másfél hónápban is érezhető volt. Egyre nagyobb jelentőséget kaptak a visszfuvarok, amelyek megszervezése jócskán csökkenti a vállalatok szállítási költségeit s emellett lehétővé teszik gépparkunk kapacitásának jobb kihasználását. tél végén — Ez év folyamán, gépjárműveinknek mintegy 70 százalékát kell műszaki vizsgára felkészíteni. Ezt úgy igyekszünk megoldani, hogy közben kielégíthessük a jelentkező szállítási igényeket is. Továbbá egy. új beruházás, egy korszerű műszaki vizsgáztató állomás * üzembe helyezése, várható, még az első negyedév folyamán, amely, jelentős mértékben meggyorsítja majd, a vizsgáztatások átfutási idejét. Eddig is arra törekedtünk, s a jövőben is azon leszünk, hogy úgy az előszállítási, mint a folyamatos anyagellátási igényeknek eleget tehessünk — mondotta végül az ÉPFU kecskeméti kirendeltségének vezetője. O, L, — K. E. I