Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 22. \ események sorokban OTTAWA ___________________ P ierre Elliott Trudeau, a kana­dai parlamenti választásokon el­söprő győzelmet aratott liberális párt vezetője kijelentette, hogy megalakítandó kormánya egyik legfontosabb feladatának a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kö­zötti feszültség csökkentéséhez, az egyetemes béke és az enyhülés megszilárdításához való hozzájá­rulást tekinti. LONDON A The Times terjedelmes, fény­képpel illusztrált, igen elismerő beszámolót közölt a pécsi film­szemléről. David Robinson, a ma­gyar filmszemlék régi látogatója, emlékezteti olvasóit, hogy jófor­mán nincs egyetlen nagyobb film­gyártás a világban, amely ne kö­szönhetne sokat a magyar film­művészeknek. Ami pedig az éves filmszemléket illeti, „évről évre nem kevesebb, mint a teljes film­termés egyharmada valamilyen okból kiemelkedő, ami mindenfé­le mércével igen magas arány". HANOI Egy Hanoiban csütörtökön ki­adott jelentés szerint az elmúlt napokban is voltak kínai provo­kációk a határon. A jelentés ki­emeli, hogy Kína fokozta a kémte­vékenységet, s növekvő számban dobott át diverzánsokat, akiket — mint írja — „hírszerző feladatok mellett, vietnami káderek, lako­sok meggyilkplásával is megbíz­tak”. „A vietnami határőrök, a helyi lakossággal együtt határo­zottan visszavágtak az ellenség­nek”. — írja a hanoi összefoglaló. ALEKSZEJ KOSZIGIN VÁLASZTÁSI BESZÉDE MOSZKVÁBAN „Továbbra is a béke és a barátság politikáját folytatjuk” Bel- és külpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozott Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió miniszterelnöke, választási beszédében. Koszigin csütörtökön Moszkvában, a Nagyszínházban talál­kozott a választókkal, akik az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanács­ba jelölték. A szovjet kormányfő szólt a többi között a jelenlegi népgaz­dasági terv teljesítésének eddigi eredményeiről. • „Már most el­mondhatjuk, hogy ebben az öt­éves tervidőszakban jelentősen megnövekszik országunk ipari termelésének kapacitása — mon­dotta. Az újonnan üzembe he­lyezett gyárak és a felújított, korszerűsített ' berendezések együttes kapacitása ebben az öt évben annyi lesz* mint amennyi országunk birtokában volt a 60- as évek végén. A szovjet kormányfő külön aláhúzta, hogy 1965-től kezdődő­en az ország egész ipari termelé­sében olyan fordulatot hajtottak végre, amelynek leélj a a mező- gazdaság fejlesztésének megsegí­tése volt. Az eltelt 15 évben ilyen célú beruházásokra 3,8-szer töb­bet fordítottak, mint addig a szovjethatalom létrejöttének kez­dete óta. Beszéde külpolitikai részében Alekszej Koszigin kijelentette: a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy erősödjék a testvéri szocialista országok ösz- szeforrottsága, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és a Var­sói Szerződés szervezetének ke­retei között. Koszigin aláhúzta: az imperia­lista körök politikájában meg­nyilvánuló fenyegető magatartás, veszélyes tendenciák következté­ben a világ ma feszült pillana­tokat él át a nemzetközi kap­csolatokban. A Szovjetunió kö­vetkezetesen folytatja békés po­litikai irányvonalának, megvaló­sítását. Leonyid Brezsnyev több beszédében is olyan fontos, új kezdeményezéseket, javaslatokat ismertetett, amelyek a. fegyverke­zési hajsza megszüntetésére, a katonai enyhülés biztosítására irányulna. Az Egyesült Államok és néhány más NATO-ország ve­zető körei azonban nemcsak hogy nem fogadták támogatóan a bé­kés szovjet kezdeményezéseket, hanem a katonai előkészületek még intenzívebb meggyorsításá­nak veszélyes útjára léptek. A helyzet jelenlegi kiéleződésének valódi oka az imperialista erők kardcsörtető politikája, az a pró­bálkozása, amellyel meg akar­ják állítani a világméretű felsza­badító folyamatot. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok azt követeli a szabadság és a függetlenség útjára lépett né­pektől, hogy mondjanak le a nemzetközi'szolidaritásról, az im­perializmussal és az ellenforra­dalommal, igaz ügyük védelmé­ben vívott harcukban. „Ami a Szovjetuniót illeti, semmi sem idegenebb tőlünk, mint az, hogy országunk boldogulását inás né­pek rovására próbáljuk megva­lósítani” — mondotta Koszigin. — „Továbbra is a béke és a népek közötti barátság politiká­ját folytatjuk. Miközben megőriz­zük éberségünket, készségünket arra, hogy visszaverjünk minden­fajta agresszív próbálkozást, bár­honnan is jöjjön az, továbbra is kitartunk az enyhülés gyümölcsei mellett, amelyeket sok ország tartós erőfeszítései hoztak meg. Továbbra is politikai eszközökkel küzdünk azért, hogy az enyhü­lés, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése, a békés egymás mel­lett élés ügye megerősödjék és továbbfejlődjék”. A szovjet kormányfő megálla­pította, hogy a Nyugaton nem­csak a széles néprétegeket, hanem az uralkodó körök józanul gon­dolkodó képviselőit is nyugtalan­sággal töltik el az amerikai kor­mányzat jelenlegi irányvonalának következményei. Ezek a körök is megértik: történelmileg szükség­szerű az, hogy megőrizzék mind­azt a pozitívumot, amelyet a nemzetközi kapcsolatok normali­zálása terén értek el. „Nincs a világon olyan nép, amely tudatosan a fegyverkezési verseny, a háborús előkészületek esztelen politikájával kötné ösz- sze sorsát. Hisszük, hogy a nem­zetközi kapcsolatokban győzedel­meskedni fog a béke és az eny­hülés, politikája, mert ez a po­litika nyitja meg a népek előtt a jövőhöz vezető utat. A Szov­jetunió külpolitikája továbbra is ezt a nemes célt fogja szolgálni” — hangoztatta választási beszé­dében Alekszej Koszigin. (MTI) KHOMEINI TÁMOGATJA AZ „ISZLÁM DIÁKOK” KÖVETELÉSEIT Teherán visszatért korábbi álláspontjára Magyar felszólalás Becsben Csütörtökön á közép-európai fegyveres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tár­gyalássorozat 228. plenáris ülésén felszólalt Fodor Zoltán magyar nagykövet. A magyar delegátus elemezte a nyugati résztvevők javaslatait, és megállapította, hogy azok tovább­ra sem egyeztethetők össze a bé­csi tárgyalások alapelveivel. Alá­húzta beszédében, hogy a nyugati fél fokozatosan és rendszeresen Szűkíti a bécsi tárgyalások célki­tűzéseit és tárgyát. Az elmúlt év december 20-i javaslatukból már egyértelműen kivehető, hogy a nyugati tárgyalópartnerek csak szárazföldi csapataik létszámát készek csökkenteni. A szocialista országok küldöttségeinek ugyan­akkor az a véleményük, hogy a csökkentés csak akkor lehet haté­kony, ha abba bevonják a fegy­verzetet — beleértve az atom­fegyvereket — is. (MTI) Az iráni diplomácia jelenlegi legfontosabb törekvései közé tar­tozik, hogy amennyire csak lehet­séges, egymástól elkülönítve ke­zelje az amerikai túszok ügyét és az ENSZ ténymegállapító bizottsá­gának szerdára várt, de Waldheim ENSZ-főtitkár által „egyes tisztá­zatlan kérdések miatt” — később­re halasztott teheráni utazását. Külügyminisztériumi források sze­rint Irán semmiféle garanciát nem adott —, s a továbbiakban sem akar adni arra vonatkozóan, hogy az ENSZ öttagú bizottságának majdani teheráni munkája meg­gyorsítaná vagy elősegítené a tú­szok szabadon bocsátását. Az iráni álláspont szerint ugyanis a tény­megállapító misszió feladata az Egyesült Államok és a volt sah bűneire vonatkozó teheráni vádak megalapozottságának vizsgálata; munkájának eredményességéhez ezért feltétlenül szükség van arra, hogy tagjai találkozzanak a tú­szokkal, még akkor is, ha Wa­shington ezt ellenzi, a túszok dip­lomatastátuszára, és arra való hi­vatkozással, hogy kihallgatásuk összeegyeztethetetlen a diplomá­ciai mentességre vonatkozó előírá­sokkal. A túszok szabadon bocsá­tásának Ugye azonban rtierőben más kérdés, hiszen esetükben más irányú vizsgálatokat követelő kémügyről van szó. A jelek szerint erre az állás­pontra helyezkedett az iráni isz­lám forradalmi tanács szerda esti, hosszúra nyúlt ülésén, amelyen megtárgyalta Ghotbzadeh külügy­miniszter beszámolóját nyugat­európai kőrútjának részleteiről. ♦ Khomeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője szerdán fel­szólította az irániakat, hogy to­vábbra is határozottan követeljék a megbuktatott sah Iránnak törté­nő kiadatását. Késő esti rádiónyi­latkozatában a főpap arra hívta fel az ország népét, hogy fokozza, és „a győzelemig ne szüntesse be” a Reza Pahlavi teheráni bírósági felelősségrevonására és vagyoná­nak visszaszolgáltatására irányuló erőfeszítéseit. A főpap beszédében nem utalt közvetlenül a Teheránban fogva tartott amerikai túszokra, de több ízben teljes támogatásáról biztosí­totta az iráni fiatalokat, akik „fel­keltek, hogy megszabadítsák az országot ellenségeitől”. Nyugati hírügynökségek szerint ez az uta­lás a túszakciót végrehajtó „isz­lám diákok” támogatásának nyil­vánvaló jele, és aligha növeli az amerikai diplomaták közeli szaba­don bocsátásának esélyeit. (MTI) PORTRÉ HÁTTÉRREL Abol Hasszán Baniszadr Január 25-e újabb mérföldkő volt az iráni nép életében. A közel húszmillió választásra jogosult állampolgár 70—75 százaléka járult az urnákhoz, hogy — az ország kétezerötszáz éves történetében először — köztársasági elnököt válasszon. A 106 induló jelölt közül — a választás napján már csu­pán heten maradtak versenyben — Baniszadr kap­ta a legtöbb szavazatot. A voksok 75 százalékával ért célba. Abol Hasszán Baniszadr, az Iráni Iszlám Köztársaság első el­nöke ' 1933. március 23-án szüle­tett a nyugat-iráni Hamadan vá­rosában. Vallásos neveltetésben részesült (apja Baniszadr ajatol­lah), ami azonban nem akadá­lyozta . meg abban, hogy bekap­csolódjon a sah önkényuralmi rendszere elleni politikai küzde­lembe. A teheráni egyetem köz- gazdasági fakultásának első éves hallgatójaként csatlakozott Mo­hamed Mosszadik Nemzeti Front­jához, és az ifjúsági mozgalom egyik vezetője lett. A Mosszadik miniszterelnököt megbuktató, és liberális nemzeti programját el­söprő jobboldali puccs után gyak­ran bírálta a front, jobbszárnyát, amely behódolt a monarchiát helyreállító amerikai irányzatnak. Amikor 1963-ban a klérus és a .lakosság egy része fellázadt Reza Pahlavi úgynevezett fehér forra­dalma ellen, s Khomeinit szám­űzték, Baniszadr is külföldön ke­resett menedéket. Családjával együtt Párizsban telepedett le. Folytatta közgazdasági tanulmá­nyait, ugyanakkor részt yállalt a sah ellen irányuló küzdélemben. Az akkor Irakban élő Khomeini- vel annak fia, az 1977-ben meg­gyilkolt Musztafa révén tartott kapcsolatot. Szabad Irán (Irán Azad) címmel perzsa nyelvű lapot adott ki Franciaországban; köz­reműködött az ajatollah hang­szalagra vett beszédeinek iráni terjesztésében. Egyre nagyobb fi­gyelmet szentelt országa gazda­sági helyzetének. A Sorbonne-on megvédett diplomája az iráni földreformmal, egyik Párizsban kiadott könyve Irán gazdasági helyzetével, a másik pedig az olajipar jelenével és jövőjével foglalkozik. Khomeinivel annak 1978-ban történt párizsi letelepe­dése óta' szoros kapcsolatot tart. A főpap Baniszadh házának ven­dége volt. amíg alkalmas szállást nem találtak neki. Részt vett a hazatérés előkészítésében, és kez­dettől fogva Khomeini legszűkebb tanácsadó’ köréhez tartozik. A múlt év őszén, amikor Bazargan miniszterelnök lemondásra kény­szerült, Bahiszadr friss külügy­miniszterként önállóan akart cse­lekedni a túszügyben. Bejelentet­te, hogy New Yorkba utazik a Biztonsági Tanács ülésére, ezért Khomeini habozás nélkül meg­fosztotta őt külügyminiszteri funkciójától. Ez az epizód is érzékeltette: Baniszadmak megvannak a saját elképzelései az ország ügyeinek irányításáról, és a társadalmi-gaz­dasági berendezkedésről is. A vá­lasztási küzdelem idején elhang­zott kijelentései arról tanúskod­nak, hogy következetes akar ma­radni a maga választotta úthoz. Szeretné megőrizni a soknemzeti­ségű Irán egységét, autonómiát biztosítva a kurdoknak és az azerbajdzsánoknak. De ha a tár­gyalások nem vezetnek célra, kész fegyverrel leverni a lázon­gást. Ehhez erős központi hata­lomra van szükség, amelynek megteremtéséhez azonnal hozzá­látott. A március 15-re tervezett parlamenti választások után át fogja szervezni a kormányt, fel­oszlatja az Iszlám Forradalmi Ta­nácsot, megteremtve a polgári de­mokratikus kormányzás feltéte­leit. Ezzel párhuzamosan Baniszadr folytatni kívánja a már megkez­dett gazdasági átszervezést. Kez­deti lépésként államosította a bankokat, és az ország 53 legna­gyobb iparvállalatát; készül a földreformtörvény és a külkeres­kedelem állami ellenőrzésének tervezete; az oktatási és az egész­ségügyi, valamint a társadalom­biztosítási program, amelynek megvalósításához jelentős pénz­eszközökre lesz szükség. Az olaj- bevétel — napi 80—9Ó millió dol­lár — és a jelenlegi termelési szint csupán a létfenntartáshoz elegendő, fejlesztésére már nem. A belső béke és rend megterem­tése mellett biztosítani kell a fej­lődés külső feltételeit is. Bániszadr elképzelései szerint az új iráni kormánynak el nem kötelezett politikát kell folytat­nia, támogatni a felszabadító moz­galmakat. E kereteken belül jó kapcsolatokra törekszik szomszé­daival, és rendezni kívánja Irán és az Egyesült Államok kapcso­latait, amelyek a tavaly februári fordulat nyomán, de különösen az amerikai nagykövetség novem­ber 4-i megszállása óta a mély­pontra süllyedtek. Baniszadr új elképzeléseket dolgozott ki a tú­szok szabadon bocsátására, s a jelek szerint azokat Khomeinivel is jóváhagyatta. Eszerint: ha Wa­shington nyilatkozatban ismeri el. hogy hibákat követett) el az irá­ni—amerikai kapcsolótokban; nem akadályozza meg a sah ki­adatását Panamából, és a vizsgá­lat lefolytatását, számíthat a tú­szok szabadon bocsátására. Az iráni—amerikai viszony azonban már soha nem lehet a régi. Az iráni népnek okozott sé­relmek túl mély sebeket ütöttek, s az új köztársasági elnök jól ismeri az imperializmus termé­szetét. *Aligha hagyhatja figyel­men kívül, hogy Carter utasítá­sára — a rendezési kísérletek el­lenére is’ — a Perzsa-öböl térsé­gébe irányítottak nlégy újabb amerikai hadihajót, fedélzetén 1800 tengerészgyalogossal, partra- szállító járművekkel, harci heli­kopterekkel és M 60-as páncélo­sokkal. A katonai fenyegetés, a beavatkozás veszélye még nem szűnt jneg. Nyilván ennek is tu­lajdonítható, hogy Khomeini Ba- niszadrt bízta meg a hadsereg- főparancsnoki tiszt ellátásával is. Kanyó András J NAPI KOMMENTÁR Pentagon-küldöttség Kairóban 1 Sas® Az amerikai hadügyminisztéri­um népes küldöttsége — David McGiffer államititkárral az élen — tárgyal jelenleg Kairóban az Egyiptomnak szánt katonai tá­mogatás részleteiről. Egyiptom amerikai felfegyverzése az Izrael­lel kötött különbéke következmé­nye; Washington ily módon is jutalmazza az arab egységet meg­bontó, az Izraellel• együttműködő és a térséggel kapcsolatos ame­rikai imperialista terveket kiszol­gáló Szadat elnököt. A Camp David-i egyiptomi— izraeli különalkut összehozó Car­ter elnök már korábban hozzá­járult ahhoz, hogy az egyipto­mi hadsereget az amerikai kato­nai arzenál legkorszerűbb eszkö­zeivel szereljék fel. Kamal Hasz- szan Ali egyiptomi hadügyminisz­ter tavaly ősszel Washingtonban folytatott tárgyalásainak eredmé­nyeképpen megállapodtak, hogy Kairó a következő öt év során mintegy ötmilliárd dollár értékű katonai felszerelést kap mecénás hajlamú szállítójától, nagyobb­részt hosszú lejáratú hitelre. E fegyverszállítás első szakaszának a részleteit vitatják meg most Kairóban. Már a tárgyalások első napja után az egyiptomi hadügymi­niszter büszkén közölte, hogy partnere nem alkalmaz megkö­téseket az országának nyújtandó fegyverfajták tekintetében. Ily módon „Egyiptommal első ízben egyenlő szintre jut Izraellel fel- fegyverzettsége vonatkozásában”. Megállapodtak, hogy Egyiptom még az idén kap 38 darab F— 16-os típusú harci repülőgépet s az Egyesült Államok készséggel szállít F—15-ösöket is Kairónak. Szóba került még 150 darab M— 60 mintájú harckocsi leszállítása is. Egyiptom az elkövetkezendő években tehát — nem kis költ­ség árán, mert a hiteleket visz- sza is kell fizetni egyszer — je­lentősen növeli haderejét. De vajon ki ellen akarja felhasznál­ni? Izrael ellen biztosan nem, hisz békét kötött vele és köte­lezettséget vállalt arra, hogy vi­tás esetekben nem folyamodik ka­tonai eszközökhöz. Kairó nem rejti véka alá, mire akarja fel­használni megnövekedett hadi­gépezetét. Szadat elnök már ko­rábban felajánlotta katonai egy­ségeit az afrikai kontinensen küz­dő felszabaditási mozgalmak el­fojtására, a haladó rendszerek le­verésére. Üjabban Kairó „a Per­zsa-öböl körzete megvédelmező- jének" a babérjaira pályázik. Tá­maszpontok használatát is fel­kínálta az amerikai globális be­avatkozás eszközéül szolgáló gyorshadtestnek. Ezt honorálja most bőkezűen Washington. Pált! Viktor A NOB bízik a megtartásában 4 Annak ellenére, hogy az ameri­kai kormány szerdán bejelentette, nem engedélyezi az amerikai csa­pat részvételét a moszkvai nyári olimpiai játékokon, az Egyesült Államok olimpiai bizottsága hoz­zálát a Moszkvába küldendő spor­tolók kiválogatásához és felkészí­téséhez, és csak áprilisban, Colo­rado Springsben tartandó ülésén vitatja meg Carter bojkottra vo­natkozó döntését — hangsúlyozta szerdán este Lake Placidben Ro­bert Kane, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának elnöke. Kané továbbá bejelentette, hogy amennyiben Colorado Springsben nem tudnának megállapodni, az amerikai olimpiai* bizottság.jnjieg- várja a moszkvai olimpiára való név szerinti nevezés végső határ­idejét, május 24-ét, és akkor közli végleges döntését. Az amerikai bi­zottság elnöke azt is elmondotta, nem helyesli^ hogy az amerikai olimpiai bizottság akármilyen mó­don is részt vegyen egy, az Egye­sült Államokban megtartandó „el­lenolimpia” megszervezésében. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerdán, Carter elnök „ultimátuma” lejár­tának napján Lake Placidben is­mételten annak a reményének adott hangot, hogy a moszkvai olimpiát sikerül megtartani, s a nemzeti olimpiai bizottságok több­sége támogatja majd a NOB Lake Placid-i döntését, amely — mint ismeretes — síkraszállt a moszk­vai - nyári olimpiai játékok meg­tartásáért. Killanin nyilatkozatá­ban megjegyezte: nagyon sajnála­tos volna az olimpiai mozgalom számára, ha az amerikaiak nem vennének részt at moszkvai játé­kokon. moszkvai olimpia A Carter-kormányzat egyébként azt állítja, hogy közel ötven ország kormánya hajlandó követni a moszkvai olimpia bojkottjára szó­ló felhívását. Nyugati hírügynök­ségek ugyanakkor rámutatnak, hogy a valóságban eddig csak Kí­na, Malaysia és Kenya nemzeti olimpiai bizottságai jelentették be, hogy nem vesznek részt a moszk­vai olimpián. Willi Daume, a NOB nyugatnémet tagja Lake Placid­ben kijelentette, hazájának olim­piai bizottsága a nyugatnémet kor­mánnyal egyetértésben ellenzi a bojkottot. A Washingtonban tárgyaló Ger­hard Rudolf Baum nyugatnémet belügyminiszter pedig kifejtette: kormánya nem fogja szankciókkal — például útlevelük bevonásával — megakadályozni országa spor­tolóit abban, hogy részt vegyenek a moszkvai játékokon. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár — Vance amerikai kül­ügyminiszter bonni látogatása után — kijelentette: az NSZK a májusi benevezési határidő lejár­táig elhalasztja döntését arról, hogy csatlakozik-e az amerikai bojkottfelhíváshoz. Ezzel szemben Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugatnémet olimpiai csapat szá­mára „elképzelhetetlen lenne”, hogy részt vegyen a moszkvai já­tékokon, ha az amerikaiak otthon maradnak. A brit kormány mérlegeli, hogy „tanácsolni” fogja a brit televíziós társaságoknak: ne közvetítsék a moszkvai olimpia eseményeit — jelentette be szerdán Douglas Hurd brit külügyi és nemzetközös­ségi államminiszter. Hírlapterjesztés a megyében (Folytatás az 1. oldalról.) egyik-másik, ma még üres pavi­lonba kit ültessünk be eladónak. Az egyik — a kecskeméti Nagykőrösi utcai — árudát hónapok óta úgy­szólván vastagon belepte a por. A Széchenyivárosiban másodikként megnyíló pavilonunkhoz bár sike­rült egy árust felvenni, csalódot­tak a széchenyivárosdak velünk együtt, mert a kivitelező ÉP- SZISZ a stand világításával és fűtésének megoldásával még min­dig adós. Jóllehet az árusításnak elemi feltétele, hogy a pavilon­ban legalább plusz 5 Celsius-fok hőmérséklet legyen. Az olvasók végül is akkor elé­gedettek, ha falun és városon egyaránt megbízhatóan — késede­lem nélkül — ^kapják kézhez új­ságjaikat. A hírlapok frissessége, információs értéke a nyomdászok munkája mellett nagymértékben az árusokon, a postásokon múlik. A mi szervező-terjesztő mun­kánknak — a megye 116 postahi­vatala dolgozóinak — tulajdon­képpen akkor van a „lapzártája”, amikor reggelente, a szokott idő­ben ott a levelesládában , illetve az olvasó kezében az aznapi új­ság — mondta befejezésül dr. Mártfai Ferencé: K—I 4 A hírlapterjesztés próbája a kézbesítés. Hajnalban kelve, tíz éve hordja Kecskeméten az erzsé­betvárosi előfizetőknek az újságo­kat Bitó Ferencné, aki naponta 500 napilappal és hetente 350 képes újsággal indul útnak. (Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents