Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 22. \ események sorokban OTTAWA ___________________ P ierre Elliott Trudeau, a kanadai parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott liberális párt vezetője kijelentette, hogy megalakítandó kormánya egyik legfontosabb feladatának a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti feszültség csökkentéséhez, az egyetemes béke és az enyhülés megszilárdításához való hozzájárulást tekinti. LONDON A The Times terjedelmes, fényképpel illusztrált, igen elismerő beszámolót közölt a pécsi filmszemléről. David Robinson, a magyar filmszemlék régi látogatója, emlékezteti olvasóit, hogy jóformán nincs egyetlen nagyobb filmgyártás a világban, amely ne köszönhetne sokat a magyar filmművészeknek. Ami pedig az éves filmszemléket illeti, „évről évre nem kevesebb, mint a teljes filmtermés egyharmada valamilyen okból kiemelkedő, ami mindenféle mércével igen magas arány". HANOI Egy Hanoiban csütörtökön kiadott jelentés szerint az elmúlt napokban is voltak kínai provokációk a határon. A jelentés kiemeli, hogy Kína fokozta a kémtevékenységet, s növekvő számban dobott át diverzánsokat, akiket — mint írja — „hírszerző feladatok mellett, vietnami káderek, lakosok meggyilkplásával is megbíztak”. „A vietnami határőrök, a helyi lakossággal együtt határozottan visszavágtak az ellenségnek”. — írja a hanoi összefoglaló. ALEKSZEJ KOSZIGIN VÁLASZTÁSI BESZÉDE MOSZKVÁBAN „Továbbra is a béke és a barátság politikáját folytatjuk” Bel- és külpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozott Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, választási beszédében. Koszigin csütörtökön Moszkvában, a Nagyszínházban találkozott a választókkal, akik az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsba jelölték. A szovjet kormányfő szólt a többi között a jelenlegi népgazdasági terv teljesítésének eddigi eredményeiről. • „Már most elmondhatjuk, hogy ebben az ötéves tervidőszakban jelentősen megnövekszik országunk ipari termelésének kapacitása — mondotta. Az újonnan üzembe helyezett gyárak és a felújított, korszerűsített ' berendezések együttes kapacitása ebben az öt évben annyi lesz* mint amennyi országunk birtokában volt a 60- as évek végén. A szovjet kormányfő külön aláhúzta, hogy 1965-től kezdődően az ország egész ipari termelésében olyan fordulatot hajtottak végre, amelynek leélj a a mező- gazdaság fejlesztésének megsegítése volt. Az eltelt 15 évben ilyen célú beruházásokra 3,8-szer többet fordítottak, mint addig a szovjethatalom létrejöttének kezdete óta. Beszéde külpolitikai részében Alekszej Koszigin kijelentette: a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy erősödjék a testvéri szocialista országok ösz- szeforrottsága, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés szervezetének keretei között. Koszigin aláhúzta: az imperialista körök politikájában megnyilvánuló fenyegető magatartás, veszélyes tendenciák következtében a világ ma feszült pillanatokat él át a nemzetközi kapcsolatokban. A Szovjetunió következetesen folytatja békés politikai irányvonalának, megvalósítását. Leonyid Brezsnyev több beszédében is olyan fontos, új kezdeményezéseket, javaslatokat ismertetett, amelyek a. fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a katonai enyhülés biztosítására irányulna. Az Egyesült Államok és néhány más NATO-ország vezető körei azonban nemcsak hogy nem fogadták támogatóan a békés szovjet kezdeményezéseket, hanem a katonai előkészületek még intenzívebb meggyorsításának veszélyes útjára léptek. A helyzet jelenlegi kiéleződésének valódi oka az imperialista erők kardcsörtető politikája, az a próbálkozása, amellyel meg akarják állítani a világméretű felszabadító folyamatot. Ugyanakkor az Egyesült Államok azt követeli a szabadság és a függetlenség útjára lépett népektől, hogy mondjanak le a nemzetközi'szolidaritásról, az imperializmussal és az ellenforradalommal, igaz ügyük védelmében vívott harcukban. „Ami a Szovjetuniót illeti, semmi sem idegenebb tőlünk, mint az, hogy országunk boldogulását inás népek rovására próbáljuk megvalósítani” — mondotta Koszigin. — „Továbbra is a béke és a népek közötti barátság politikáját folytatjuk. Miközben megőrizzük éberségünket, készségünket arra, hogy visszaverjünk mindenfajta agresszív próbálkozást, bárhonnan is jöjjön az, továbbra is kitartunk az enyhülés gyümölcsei mellett, amelyeket sok ország tartós erőfeszítései hoztak meg. Továbbra is politikai eszközökkel küzdünk azért, hogy az enyhülés, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a békés egymás mellett élés ügye megerősödjék és továbbfejlődjék”. A szovjet kormányfő megállapította, hogy a Nyugaton nemcsak a széles néprétegeket, hanem az uralkodó körök józanul gondolkodó képviselőit is nyugtalansággal töltik el az amerikai kormányzat jelenlegi irányvonalának következményei. Ezek a körök is megértik: történelmileg szükségszerű az, hogy megőrizzék mindazt a pozitívumot, amelyet a nemzetközi kapcsolatok normalizálása terén értek el. „Nincs a világon olyan nép, amely tudatosan a fegyverkezési verseny, a háborús előkészületek esztelen politikájával kötné ösz- sze sorsát. Hisszük, hogy a nemzetközi kapcsolatokban győzedelmeskedni fog a béke és az enyhülés, politikája, mert ez a politika nyitja meg a népek előtt a jövőhöz vezető utat. A Szovjetunió külpolitikája továbbra is ezt a nemes célt fogja szolgálni” — hangoztatta választási beszédében Alekszej Koszigin. (MTI) KHOMEINI TÁMOGATJA AZ „ISZLÁM DIÁKOK” KÖVETELÉSEIT Teherán visszatért korábbi álláspontjára Magyar felszólalás Becsben Csütörtökön á közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 228. plenáris ülésén felszólalt Fodor Zoltán magyar nagykövet. A magyar delegátus elemezte a nyugati résztvevők javaslatait, és megállapította, hogy azok továbbra sem egyeztethetők össze a bécsi tárgyalások alapelveivel. Aláhúzta beszédében, hogy a nyugati fél fokozatosan és rendszeresen Szűkíti a bécsi tárgyalások célkitűzéseit és tárgyát. Az elmúlt év december 20-i javaslatukból már egyértelműen kivehető, hogy a nyugati tárgyalópartnerek csak szárazföldi csapataik létszámát készek csökkenteni. A szocialista országok küldöttségeinek ugyanakkor az a véleményük, hogy a csökkentés csak akkor lehet hatékony, ha abba bevonják a fegyverzetet — beleértve az atomfegyvereket — is. (MTI) Az iráni diplomácia jelenlegi legfontosabb törekvései közé tartozik, hogy amennyire csak lehetséges, egymástól elkülönítve kezelje az amerikai túszok ügyét és az ENSZ ténymegállapító bizottságának szerdára várt, de Waldheim ENSZ-főtitkár által „egyes tisztázatlan kérdések miatt” — későbbre halasztott teheráni utazását. Külügyminisztériumi források szerint Irán semmiféle garanciát nem adott —, s a továbbiakban sem akar adni arra vonatkozóan, hogy az ENSZ öttagú bizottságának majdani teheráni munkája meggyorsítaná vagy elősegítené a túszok szabadon bocsátását. Az iráni álláspont szerint ugyanis a ténymegállapító misszió feladata az Egyesült Államok és a volt sah bűneire vonatkozó teheráni vádak megalapozottságának vizsgálata; munkájának eredményességéhez ezért feltétlenül szükség van arra, hogy tagjai találkozzanak a túszokkal, még akkor is, ha Washington ezt ellenzi, a túszok diplomatastátuszára, és arra való hivatkozással, hogy kihallgatásuk összeegyeztethetetlen a diplomáciai mentességre vonatkozó előírásokkal. A túszok szabadon bocsátásának Ugye azonban rtierőben más kérdés, hiszen esetükben más irányú vizsgálatokat követelő kémügyről van szó. A jelek szerint erre az álláspontra helyezkedett az iráni iszlám forradalmi tanács szerda esti, hosszúra nyúlt ülésén, amelyen megtárgyalta Ghotbzadeh külügyminiszter beszámolóját nyugateurópai kőrútjának részleteiről. ♦ Khomeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője szerdán felszólította az irániakat, hogy továbbra is határozottan követeljék a megbuktatott sah Iránnak történő kiadatását. Késő esti rádiónyilatkozatában a főpap arra hívta fel az ország népét, hogy fokozza, és „a győzelemig ne szüntesse be” a Reza Pahlavi teheráni bírósági felelősségrevonására és vagyonának visszaszolgáltatására irányuló erőfeszítéseit. A főpap beszédében nem utalt közvetlenül a Teheránban fogva tartott amerikai túszokra, de több ízben teljes támogatásáról biztosította az iráni fiatalokat, akik „felkeltek, hogy megszabadítsák az országot ellenségeitől”. Nyugati hírügynökségek szerint ez az utalás a túszakciót végrehajtó „iszlám diákok” támogatásának nyilvánvaló jele, és aligha növeli az amerikai diplomaták közeli szabadon bocsátásának esélyeit. (MTI) PORTRÉ HÁTTÉRREL Abol Hasszán Baniszadr Január 25-e újabb mérföldkő volt az iráni nép életében. A közel húszmillió választásra jogosult állampolgár 70—75 százaléka járult az urnákhoz, hogy — az ország kétezerötszáz éves történetében először — köztársasági elnököt válasszon. A 106 induló jelölt közül — a választás napján már csupán heten maradtak versenyben — Baniszadr kapta a legtöbb szavazatot. A voksok 75 százalékával ért célba. Abol Hasszán Baniszadr, az Iráni Iszlám Köztársaság első elnöke ' 1933. március 23-án született a nyugat-iráni Hamadan városában. Vallásos neveltetésben részesült (apja Baniszadr ajatollah), ami azonban nem akadályozta . meg abban, hogy bekapcsolódjon a sah önkényuralmi rendszere elleni politikai küzdelembe. A teheráni egyetem köz- gazdasági fakultásának első éves hallgatójaként csatlakozott Mohamed Mosszadik Nemzeti Frontjához, és az ifjúsági mozgalom egyik vezetője lett. A Mosszadik miniszterelnököt megbuktató, és liberális nemzeti programját elsöprő jobboldali puccs után gyakran bírálta a front, jobbszárnyát, amely behódolt a monarchiát helyreállító amerikai irányzatnak. Amikor 1963-ban a klérus és a .lakosság egy része fellázadt Reza Pahlavi úgynevezett fehér forradalma ellen, s Khomeinit száműzték, Baniszadr is külföldön keresett menedéket. Családjával együtt Párizsban telepedett le. Folytatta közgazdasági tanulmányait, ugyanakkor részt yállalt a sah ellen irányuló küzdélemben. Az akkor Irakban élő Khomeini- vel annak fia, az 1977-ben meggyilkolt Musztafa révén tartott kapcsolatot. Szabad Irán (Irán Azad) címmel perzsa nyelvű lapot adott ki Franciaországban; közreműködött az ajatollah hangszalagra vett beszédeinek iráni terjesztésében. Egyre nagyobb figyelmet szentelt országa gazdasági helyzetének. A Sorbonne-on megvédett diplomája az iráni földreformmal, egyik Párizsban kiadott könyve Irán gazdasági helyzetével, a másik pedig az olajipar jelenével és jövőjével foglalkozik. Khomeinivel annak 1978-ban történt párizsi letelepedése óta' szoros kapcsolatot tart. A főpap Baniszadh házának vendége volt. amíg alkalmas szállást nem találtak neki. Részt vett a hazatérés előkészítésében, és kezdettől fogva Khomeini legszűkebb tanácsadó’ köréhez tartozik. A múlt év őszén, amikor Bazargan miniszterelnök lemondásra kényszerült, Bahiszadr friss külügyminiszterként önállóan akart cselekedni a túszügyben. Bejelentette, hogy New Yorkba utazik a Biztonsági Tanács ülésére, ezért Khomeini habozás nélkül megfosztotta őt külügyminiszteri funkciójától. Ez az epizód is érzékeltette: Baniszadmak megvannak a saját elképzelései az ország ügyeinek irányításáról, és a társadalmi-gazdasági berendezkedésről is. A választási küzdelem idején elhangzott kijelentései arról tanúskodnak, hogy következetes akar maradni a maga választotta úthoz. Szeretné megőrizni a soknemzetiségű Irán egységét, autonómiát biztosítva a kurdoknak és az azerbajdzsánoknak. De ha a tárgyalások nem vezetnek célra, kész fegyverrel leverni a lázongást. Ehhez erős központi hatalomra van szükség, amelynek megteremtéséhez azonnal hozzálátott. A március 15-re tervezett parlamenti választások után át fogja szervezni a kormányt, feloszlatja az Iszlám Forradalmi Tanácsot, megteremtve a polgári demokratikus kormányzás feltételeit. Ezzel párhuzamosan Baniszadr folytatni kívánja a már megkezdett gazdasági átszervezést. Kezdeti lépésként államosította a bankokat, és az ország 53 legnagyobb iparvállalatát; készül a földreformtörvény és a külkereskedelem állami ellenőrzésének tervezete; az oktatási és az egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási program, amelynek megvalósításához jelentős pénzeszközökre lesz szükség. Az olaj- bevétel — napi 80—9Ó millió dollár — és a jelenlegi termelési szint csupán a létfenntartáshoz elegendő, fejlesztésére már nem. A belső béke és rend megteremtése mellett biztosítani kell a fejlődés külső feltételeit is. Bániszadr elképzelései szerint az új iráni kormánynak el nem kötelezett politikát kell folytatnia, támogatni a felszabadító mozgalmakat. E kereteken belül jó kapcsolatokra törekszik szomszédaival, és rendezni kívánja Irán és az Egyesült Államok kapcsolatait, amelyek a tavaly februári fordulat nyomán, de különösen az amerikai nagykövetség november 4-i megszállása óta a mélypontra süllyedtek. Baniszadr új elképzeléseket dolgozott ki a túszok szabadon bocsátására, s a jelek szerint azokat Khomeinivel is jóváhagyatta. Eszerint: ha Washington nyilatkozatban ismeri el. hogy hibákat követett) el az iráni—amerikai kapcsolótokban; nem akadályozza meg a sah kiadatását Panamából, és a vizsgálat lefolytatását, számíthat a túszok szabadon bocsátására. Az iráni—amerikai viszony azonban már soha nem lehet a régi. Az iráni népnek okozott sérelmek túl mély sebeket ütöttek, s az új köztársasági elnök jól ismeri az imperializmus természetét. *Aligha hagyhatja figyelmen kívül, hogy Carter utasítására — a rendezési kísérletek ellenére is’ — a Perzsa-öböl térségébe irányítottak nlégy újabb amerikai hadihajót, fedélzetén 1800 tengerészgyalogossal, partra- szállító járművekkel, harci helikopterekkel és M 60-as páncélosokkal. A katonai fenyegetés, a beavatkozás veszélye még nem szűnt jneg. Nyilván ennek is tulajdonítható, hogy Khomeini Ba- niszadrt bízta meg a hadsereg- főparancsnoki tiszt ellátásával is. Kanyó András J NAPI KOMMENTÁR Pentagon-küldöttség Kairóban 1 Sas® Az amerikai hadügyminisztérium népes küldöttsége — David McGiffer államititkárral az élen — tárgyal jelenleg Kairóban az Egyiptomnak szánt katonai támogatás részleteiről. Egyiptom amerikai felfegyverzése az Izraellel kötött különbéke következménye; Washington ily módon is jutalmazza az arab egységet megbontó, az Izraellel• együttműködő és a térséggel kapcsolatos amerikai imperialista terveket kiszolgáló Szadat elnököt. A Camp David-i egyiptomi— izraeli különalkut összehozó Carter elnök már korábban hozzájárult ahhoz, hogy az egyiptomi hadsereget az amerikai katonai arzenál legkorszerűbb eszközeivel szereljék fel. Kamal Hasz- szan Ali egyiptomi hadügyminiszter tavaly ősszel Washingtonban folytatott tárgyalásainak eredményeképpen megállapodtak, hogy Kairó a következő öt év során mintegy ötmilliárd dollár értékű katonai felszerelést kap mecénás hajlamú szállítójától, nagyobbrészt hosszú lejáratú hitelre. E fegyverszállítás első szakaszának a részleteit vitatják meg most Kairóban. Már a tárgyalások első napja után az egyiptomi hadügyminiszter büszkén közölte, hogy partnere nem alkalmaz megkötéseket az országának nyújtandó fegyverfajták tekintetében. Ily módon „Egyiptommal első ízben egyenlő szintre jut Izraellel fel- fegyverzettsége vonatkozásában”. Megállapodtak, hogy Egyiptom még az idén kap 38 darab F— 16-os típusú harci repülőgépet s az Egyesült Államok készséggel szállít F—15-ösöket is Kairónak. Szóba került még 150 darab M— 60 mintájú harckocsi leszállítása is. Egyiptom az elkövetkezendő években tehát — nem kis költség árán, mert a hiteleket visz- sza is kell fizetni egyszer — jelentősen növeli haderejét. De vajon ki ellen akarja felhasználni? Izrael ellen biztosan nem, hisz békét kötött vele és kötelezettséget vállalt arra, hogy vitás esetekben nem folyamodik katonai eszközökhöz. Kairó nem rejti véka alá, mire akarja felhasználni megnövekedett hadigépezetét. Szadat elnök már korábban felajánlotta katonai egységeit az afrikai kontinensen küzdő felszabaditási mozgalmak elfojtására, a haladó rendszerek leverésére. Üjabban Kairó „a Perzsa-öböl körzete megvédelmező- jének" a babérjaira pályázik. Támaszpontok használatát is felkínálta az amerikai globális beavatkozás eszközéül szolgáló gyorshadtestnek. Ezt honorálja most bőkezűen Washington. Pált! Viktor A NOB bízik a megtartásában 4 Annak ellenére, hogy az amerikai kormány szerdán bejelentette, nem engedélyezi az amerikai csapat részvételét a moszkvai nyári olimpiai játékokon, az Egyesült Államok olimpiai bizottsága hozzálát a Moszkvába küldendő sportolók kiválogatásához és felkészítéséhez, és csak áprilisban, Colorado Springsben tartandó ülésén vitatja meg Carter bojkottra vonatkozó döntését — hangsúlyozta szerdán este Lake Placidben Robert Kane, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának elnöke. Kané továbbá bejelentette, hogy amennyiben Colorado Springsben nem tudnának megállapodni, az amerikai olimpiai* bizottság.jnjieg- várja a moszkvai olimpiára való név szerinti nevezés végső határidejét, május 24-ét, és akkor közli végleges döntését. Az amerikai bizottság elnöke azt is elmondotta, nem helyesli^ hogy az amerikai olimpiai bizottság akármilyen módon is részt vegyen egy, az Egyesült Államokban megtartandó „ellenolimpia” megszervezésében. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerdán, Carter elnök „ultimátuma” lejártának napján Lake Placidben ismételten annak a reményének adott hangot, hogy a moszkvai olimpiát sikerül megtartani, s a nemzeti olimpiai bizottságok többsége támogatja majd a NOB Lake Placid-i döntését, amely — mint ismeretes — síkraszállt a moszkvai - nyári olimpiai játékok megtartásáért. Killanin nyilatkozatában megjegyezte: nagyon sajnálatos volna az olimpiai mozgalom számára, ha az amerikaiak nem vennének részt at moszkvai játékokon. moszkvai olimpia A Carter-kormányzat egyébként azt állítja, hogy közel ötven ország kormánya hajlandó követni a moszkvai olimpia bojkottjára szóló felhívását. Nyugati hírügynökségek ugyanakkor rámutatnak, hogy a valóságban eddig csak Kína, Malaysia és Kenya nemzeti olimpiai bizottságai jelentették be, hogy nem vesznek részt a moszkvai olimpián. Willi Daume, a NOB nyugatnémet tagja Lake Placidben kijelentette, hazájának olimpiai bizottsága a nyugatnémet kormánnyal egyetértésben ellenzi a bojkottot. A Washingtonban tárgyaló Gerhard Rudolf Baum nyugatnémet belügyminiszter pedig kifejtette: kormánya nem fogja szankciókkal — például útlevelük bevonásával — megakadályozni országa sportolóit abban, hogy részt vegyenek a moszkvai játékokon. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár — Vance amerikai külügyminiszter bonni látogatása után — kijelentette: az NSZK a májusi benevezési határidő lejártáig elhalasztja döntését arról, hogy csatlakozik-e az amerikai bojkottfelhíváshoz. Ezzel szemben Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugatnémet olimpiai csapat számára „elképzelhetetlen lenne”, hogy részt vegyen a moszkvai játékokon, ha az amerikaiak otthon maradnak. A brit kormány mérlegeli, hogy „tanácsolni” fogja a brit televíziós társaságoknak: ne közvetítsék a moszkvai olimpia eseményeit — jelentette be szerdán Douglas Hurd brit külügyi és nemzetközösségi államminiszter. Hírlapterjesztés a megyében (Folytatás az 1. oldalról.) egyik-másik, ma még üres pavilonba kit ültessünk be eladónak. Az egyik — a kecskeméti Nagykőrösi utcai — árudát hónapok óta úgyszólván vastagon belepte a por. A Széchenyivárosiban másodikként megnyíló pavilonunkhoz bár sikerült egy árust felvenni, csalódottak a széchenyivárosdak velünk együtt, mert a kivitelező ÉP- SZISZ a stand világításával és fűtésének megoldásával még mindig adós. Jóllehet az árusításnak elemi feltétele, hogy a pavilonban legalább plusz 5 Celsius-fok hőmérséklet legyen. Az olvasók végül is akkor elégedettek, ha falun és városon egyaránt megbízhatóan — késedelem nélkül — ^kapják kézhez újságjaikat. A hírlapok frissessége, információs értéke a nyomdászok munkája mellett nagymértékben az árusokon, a postásokon múlik. A mi szervező-terjesztő munkánknak — a megye 116 postahivatala dolgozóinak — tulajdonképpen akkor van a „lapzártája”, amikor reggelente, a szokott időben ott a levelesládában , illetve az olvasó kezében az aznapi újság — mondta befejezésül dr. Mártfai Ferencé: K—I 4 A hírlapterjesztés próbája a kézbesítés. Hajnalban kelve, tíz éve hordja Kecskeméten az erzsébetvárosi előfizetőknek az újságokat Bitó Ferencné, aki naponta 500 napilappal és hetente 350 képes újsággal indul útnak. (Tóth Sándor felvételei.)
