Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
1980. február 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Betegnek messze van Kecskemét Bizony korszakok teltek, miközben a kunszentmiklósi ember számára csak a sóvárgó — nosztalgikus vágyakozás jelképe volt az 1794- ben kapott hajdani mezővárosi rangra és vásártartási jogra emlékeztető régi címer — ott a tanácsháza homlokzatán. Az egykori pecsétnyomó is — bármilyen megható és kedves muzeális érték —, szintén az elveszett rangos időkre emlékeztetett. Igencsak fájhatott a „kisközségi” sors még a hatvanas évek felén túl is, amikor hétezer-ötszáz lakost számlált a helység, ám közülük ezerhatszázan Budapesten keresték meg kenyerüket. A jogos patrióta büszkeségbe, hogy azért Kuntszentmiklósnak már 1852-től gimnáziuma működött, 1880-tól meg kisdedővója, szintén némi kesernyes- ség vegyült. Hogyne, hisz’ a középiskolájukból éretten kikerülő fiatalok elhelyezkedni se nagyon tudtak, továbbképzésükre se volt mód. SZAVAK ÉS TETTEK Dr. Balázs Sándor felszólalása a megyei pártértekezleten, 1975: c termelésben folyó világméretű versenyben elfoglalt helyünk az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sok tekintetben a kutatási munka eredményeitől függ. Elkészült a Zöldségtermesztési Kutatóintézet kalocsai telepén az új üvegház, ezzel is eredményesebbé vált az új paprikafajták előállítása. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei programjából A kocka fordult Mígnem aztán a huszonnegyedik órában jött ipartelepítéssel kezdett megfordulni a. kocka. Ne részletezzük most ennek stációit, sem a nagyüzemi mező- gazdálkodás haladásának szakaszait, mindkettőről nem egyszer írtak, szóltak mostanában. Ami tény, s a folyamat fölfelé ívelésének meggyőző bizonyítéka: Kunszentmiklós lakosainak száma most 8800. Az emberek mozgásának iránya is megfordult: nem innét járnak el dolgozni, hanem ide jönnek a környék falvaiból is. Az elmozdulás elánjának egyik fontos kilométerköve —,a nagyközségi cím elnyerése 1970. január elsején — .tehát nem az „adományozók” gesztusa volt. Az itteni kiskunok szívós iparkodása volt, mögötte, s ugyanez garancia a jövőre is. Azóta sohasem marad ki a helyi vezetők nyilatkozataiból, hogy a fejlődésben nem akarnak megállni, s törekszenek olyan élet- és munkakörülményeket teremteni, hogy a lakosság egyre inkább városias viszonyok közé kerüljön. Hogy mire jutottak ez ideig, azt sem szükséges ehelyütt' teljes listával alátámasztani. Elég csak a változások legjavából szemel- getni. Hogy például: megépült a több mint 200 lakásos Petőfi-te- lep, s í hetven óta legalább 50 téeszgázda építtetett új házat, ugyanennyi meg a régit modernizálta; 3,5 kilométeres szakasz kivételével minden utcába eljut már a vezetékes víz; van szennyvíztisztító telep; építettek 18 kilométer hosszú közutat; nyolcvanhelyes kollégiumot, százszemélyes óvodát. Ki ne hagyjuk a földgázvezetéket, amit már csak bekötni1 kell. Kinek volna szíve nem említeni az új konyhát, amely 2000 embert lát el! Meg az orvosi rendelőt, a szolgálati lakásokat ... Ámbár... „Beteges” egészségügy Ámbár épp ez utóbbi „tétel” juttatja eszünkbe, hogy az egészségügyi szolgáltatás — a szó kínos-játékos ellenpárjával élve — bizony „beteges”. Ezért nem tekinthető csupán a célbavett városi ranghoz kért „előlegnek”, hanem sokkal inkább rég időszerű igénynek az egészségügy „gyógyítása”. Hiszen a jelenlegi viszonyok már a nagyközségi körülmények közül is kiütköznek elavultságukkal. Ezért helyezik a hatodik ötéves fervciklus várható beruházásai közt is élre rendelőintézet létesítését — nyolc szakágazati alapellátásra. Az egészségügyi helyzetről Udvari Jánosné védőnő adott számot a nagyközségi pártértekezleten. Elmondotta, hogy az egészségügyi ellátást napjainkban 4 körzeti orvos (1977 óta), 2 fogorvos, 4 körzeti védőnő (1979 júliusa óta), 5 házibeteg-ápolónő (egyikük szülési szabadságon), és 4 orvosírnok végzi. Előadta, hogy a helyzet gyökeres megváltozásáig is tesznek azért valamit az ellátás javítása érdekében. Például —■ folynak a munkálatok az új központi ügyelet épületén. Ez az intézmény véget vet majd a betegek vándorlásának. Készül a laboratórium is, amelyben az alapvető vizsgálatokat elvégzik, s mivel részben megkímélik a betegeket az utazástól. Mert ezeket a vizsgálatokat eddig — még ‘ a legegyszerűbbeket is — Kecskeméten, . illjetve Szabadszálláson végezték. A „recept” megvan Persze — az utazással járó fá- rasztás — ami a betegeket duplán megviseli — és a munkakiesés csak akkor szűnne meg véglegesen, ha megépülne a központi szakrendelő. Addig viszont Kunszentmiklós jóval távolabb lesz Kecskeméttől, mint a kilométerek számából ítélhetnénk. Tudjuk, hogy a megyeszékhellyel nincs közvetlen vasúti összeköttetés. Akiket szakorvosi rendelésre utalnak, egy napjukat áldozzák a kecskeméti vizsgálatért. Kecskemétről csak a nőgyógyászok járnak oda vizsgálni, tanácsot adni, a többi szakorvost a kun- szentmiklósiaknak kell felkeres- niök. A négy körzeti orvos révén csupán alapellátásra vanpak berendezkedve. A krónikus és akut betegségben szenvedők ellátását ők nem tudják megoldani. Beszélt a védőnő arról is, mit jelent a gyermekszakorvos hiánya. Kecskemétről havonta kétszer jár ki szakorvos, só is csak az egészséges csecsemőket látja el. A gyermekszakorvos hiánya kihat a védőnők munkájára; erősen érzik a szakirányítás elégtelenségét. Külterületeken súlyos probléma az egészségtelen ivóvíz. A kun-. bábonyi részen például az eddig megvizsgált kutak vize nem alkalmas csecsemők táplálására, ápolására. Az egészségház műszerezettsége hiányos, s mert a gyermekek precíz vizsgálata csak szakrendelőben végezhető el, azért is egy napot kell szánni utazásra. Szólt Udvari Jánosné arról a kiterjedt felvilágosító, tanácsadó, ismeretterjesztő munkáról, amit a körzeti orvosokkal, meghívott szakorvosokkal együtt folytatnak iskolákban, üzemekben, különböző akciók keretében — a Vöröskereszt tevékenységéhez kapcsolódva ... Örömmel fogadták a helyi öregek napközi otthonának bővítését. Ezek a hiányos adottságok, távolsági, közlekedési viszonyok még „kiáltóbbá” teszik a mentőállomás hiányát. A sürgős esetekben Szabadszállásról riasztott rohamkocsi 20^—30 perc alatt ér oda, s további 40—50 perc kell általában Kecskemétig. Súlyos baleseti sérült — megtörténhet — ennyi időt nem bír ki életben ... Ha tehát a jövő jelentősebb beruházásainak sorrendiségére gondolunk, az egészségügyi intézmény sürgőssége aligha vitatható. Ha csupán a lélekszám alakulására figyelünk — 1967-ben hétezer-ötszáz, napjainkban 8800 —. és hozzávesszük, hogy a vonzáskörzetükbe tartozó falvakból várhatóan sokan költöznek majd befelé —. ez is, no meg az elmaradottság, indokolja a központi szakrendelő tető alá hozását Kunszentmiklóson. Habár tudjuk, ilyen „recept” megírása könnyebb, mint a megvalósítás. Tóth István Július 19-től augusztus 20-ig 16 előadást tartanak a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A közreműködő művészekkel többségében már megkötötték a szerződéseket. Erről számolt be csütörtökön Szegeden tartott sajtótájékoztatóján Horváth Mihály, a játékok igazgatója. Az évadot július 19-én új magyar dráma ősbemutatójával, Pás- kándi Géza Kálmán király című drámájának előadásával nyitják meg. Ez a mű szerepel a programon július 26-án és augusztus 2- án is. A darabot Ruszt József rendezi, díszlettervezője Csikós Attila lesz. Az előadás szereposztásáról még nem döntöttek. Verdi Falstaff-ját július 20-án, 25-én és 27-én adják ‘elő a Dóm téri színpadon, Horváth Zoltán rendezésében, a címszerepben Gregor Józseffel. A díszleteket Varga Mátyás tervezi. Bizet Carmen-jét Szinetár Miklós rendezésében augusztus 1-én, 3- án és 9-én tekintheti meg a Szegedre látogató közönség. A címszereplő Mészöly Katalin mellett többek között Kincses Veronika, Seregélly Katalin, Gregor József, Gylmesi Kálmán énekli a főbb szerepeket. Számítanak Ilos- falvy Róbert felléptére is, Esca- millót pedig a kijevi opera egyik kiválósága, Ivan Ponomarenko személyesíti meg. Az előadás díszleteinek tervezője Varga, Mátyás, a jelmezeké Márk Tivadar. Augusztus 8-án, 10-én, 16-án és 20-án musical kerül színre a Dóm téren: Szakcsi Lakatos Béla— Cserner Géza Piros karaván című műve. Az előadást Vámos László rendezi, a karmester Nagy Ferenc lesz. Kass János grafikusművész díszletterveit Csikós Attila alkalmazza a játékok színpadára. A szereplők között lesz Suka Sándor, Kertész Péter, Harsányi Gábor, Galambos Erzsi, Farkas Gábor, Kovács Zsuzsa is. További három estén, augusztus 15-én, 17-én és 19-én a Magyar Állami Népi Együttes műsorát tekinthetik meg a nézők. (MTI) • A régi címer a tanácsháza homlokzatán az 1794-ben kapott haj dani mezővárosi rangra emlékeztet. # Tavalyi felvétel az egészségházról. Nőtt a tűzesetek száma Húszmillió forint volt az anyagi kár EMBERKÖZELBE KERÜLNI Ha van járda, ültessünk fát is 1945. március 15-től az új rend katonája. Másfél hónappal utóbb, az első szabad május elsején, mint Szentendre tiszthelyettese zenekartól életében először hallja az Internacionálét. A Duna-kanyarban felhangzott induló azóta is megmaradt Kom- lódi József emlékezetében, — Kis ember voltam én negyvenötben. Semmi rendkívülit nem csináltam. Szolgáltam a napi kenyérért, mint annyian mások. Akkor, a felszabaduláskor nem volt nekem még semmilyen politikai állásfoglalásom — érvel, múltbeli énjét tanúnak szólítva arra föl, hogy nem újságba való ő. Keressek mást, ajánlja, aki érdemeiével erre jobban rászolgált. Annyi, de annyi van! Nem tágítok. Végül, előlegbe nem kapott érdem nélkül, belevágunk csak úgy a mába: hogyan él most, mit tesz egy 64 éves nyugdíjas katona? Lakik egy ódon kecskeméti utca szürke kapus házában. Árok utca 27. Kilenc éve ment nyugdíjba, mint a Néphadsereg őrnagya, a Szocialista Hazáért Érdemrend arany és ezüst fokozatával, a Haza Szolgálatáért és1 a Jubileumi Emlékéremmel kitüntetve. Tagja a százötven kommunistával dolgozó kecskeméti IV. kerületi pártalapszervezetnek. Második éve pedig, pártmunkásként ugyanebben a kerületben a körzeti népfrontbizottság elnöke. — A negyvenötös katonához — ma nyugalmazott.' tiszt — talán furcsa kérdés —, hogyan tudott beilleszkedni a polgári életbe — erről faggatom mindjárt. — Tavalyelőtt ősszel gyér reményekkel alakítottuk meg a lakókerületi népfrontbizottságunkat. Az adminisztrálásnál kezdetben többre nem jutottunk. Megállapítottuk: az elnökség létszáma teljes, de a bizottsági tagok el-elmaradoznak. A huszonnégyből jó, ha tizenkettő eleget tett meghívásunknak. így egyszerre meg sem ismerhettük egymást. Bénítólag hatott eleinte egy pár bizottsági tagunk formális ajánlása is. Olyan óvónőképző- hallgatót is delegáltak például a bizottságunkba, aki más vidékről való volt, s alig várta, hogy végzetten szülőhelyére visszatérjen. Aztán, papíron, volt olyan emberünk is, aki csak a nevét adta a listára. Mikor megkérdeztem: hajlandó-e velünk együtt dolgozni, azt felelte: „Nézze! Nyolc társadalmi funkcióm van Kecskeméten. A. kilencedik már nem hiányzik”.’ Akik maradtak — villanyszerelő, kőműves szabó, áruházi pénztáros, háziasszony, a legkülönbözőbb társadalmi rétegből — a népfrontmunka ábécéjeként érdekes feladatot kaptak: úgy is, mint a tanácstagok segítői, kerüljenek emberközelbe a lakossággal. Jó alkalmat adott erre a „Tiszta, virágos Kecskemétért” mozgalom. Limlom-akciót szerveztek a IV. kerületiek. Hússzor fordult a kommunális űzőm teherautója tavaly, míg a sok kacatot elhordták — emlékezik vissza a körzeti népfrontbizottság elnöke. Ez is egy eredmény. Amint jóra fordult az idő, több bizottsági tag kezdte feltalálni magát a népfrontban. Köblös Imre hívta lakótársait, és a Pusztaszer utcában, 300 méter szakaszon járdát építettek. „Ha van járda, ültessünk fát is!" Nem sokáig kérették magukat a Pusztaszer utcaiak: 250 csemete lett igyekvé- sük gyümölcse. — Lassan összerázódtunk... Komlódi József, amikor így fogalmaz, hozzáteszi még: — ... de azért az ördög se alszik. Hogy mi ez az „ördög”, rátér erre i$: — Az emberek bizalmával nem lehet játszani. Hát még. becsapni őket!... Egyszer, az egyik külterületi tanácstagunk formálisan le akarta tudni a beszámolóját. Fedezékül meghívókat készíttetett velem. Ezeken vasárnap délután 17 órát jelölt meg időpontul, s helyszínül egy ilyenkor zárva tartó, a körzettől távol eső iskolát. A meghívókból aztán mutatóba küldött egy példányt a városi tanácsnak és személy szerint nekem is. Elmentem. Mondanom sem kell, hogy az iskola kapuját kulcsra zárva találtam. Tanácstagnak, választó állampolgárnak nyoma sem volt. Komlódi Józsefnek ez rosszul esett. Nem annyira a kárbaveszett 200 meghívót sajnálta — bár azt is, hiszen mindet a saját pénzéért nyomatta —, mint inkább a tanácstag fásultsága, közönye bántotta. Azért, hogy az ilyen és hasonló eset a jövőben ne ismétlődhessék, ezekben a napokban és hetekben a legnagyobb megyeszékhelyi népfrontkörzetben ennek megelőzéséért is dolgoznak Komlódi Jó- zsefék. Az új választási ciklusra 19 tanácstagot jelölnek a lakosság képviseletében. Lemondás, átcsoportosítás. halálozás miatt ezek között hatan lesznek, akik mint új jelöltek jönnek számításba. S mivel a lakóterületi népképviselet ügye nagyon fontos dolog, jól megnézik, ki érdemes és ki nem a bizalomra. így azután a IV. kerületi népfrontmunkások — Gál Ferenc villanyszerelő, Baranyi Sándor titkár, Köblös Imre villanyszerelő és a többi — mostanában Komlódi Józseffel igencsak fontolgatják: — Meghagyjuk? — Ne hagyjuk? Mármint a szóba jöhető tanácstagokat. Nehéz döntés előtt állnak. Any- nyi még a munka, az elvégezni való. A Voelker- és a Dárdaitele- pen emberemlékezet óta kerékagyig ér a sár. A tejes, a kenyeres kocsik üggyel-bajjal forgolódnak. Ha bitumen nem is — mert drága —, á salak megtenné, hogy a kátyúkat legalább feltöltsék vele. Hátra van még a százezer facsemete elültetéséből is jócskán. És még sok emberi vágy — közte a lakóhely fejlesztésére ösztökélő — várja beteljesülését, hogy a szó legjobb értelmében mindenki jól járjon a IV. kerületben. Kohl Antal A tűzoltóság megyei parancsnokságán arról kaptunk tájékoztatást, hogy az elmúlt évben ösz- szesen 517 esetben keletkezett tűz, amelyből 455 okozott kárt, s ez megközelítette, a 20 millió forintot. Az összehasonlítás kedvéért elmondjuk, hogy 1978-ban 438 esetben okozott a tűz kárt,- ami alig haladta meg az 5 millió forintot. Mivel magyarázható a kár ilyen nagy emelkedése? Azzal például, hogy az elmúlt év februárjában a Dél-alföldi Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat zsanai É—2. számú kútjánál gázkitörés történt, ami önmagában 6 milliós kárt okozott. Augusztusban a Helvéciái Állami Gazdaság nyárfásában dolgozó külföldi gyártmányú fakitermelő kombájn égett le. Értéke 4 millió 300 ezer forint volt. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bugaci erdészetében a fenyő- és nyírfaerdő meggyulladása, szeptemberben a 3. számú Volán Vállalat pótkocsis tehergépkocsija és fóliarakományának elégése több mint másfél millió forintos anyagi kárral járt. A tűz pusztításának népgazdasági ágankénti értékelése arra utal, hogy még akad tennivaló a tűzvédelemben. Az ipari üzemek helyzete jónak mondható, bár a kárösszeg — a zsanai tűz ebbe szátnít — hatmillióval emelkedett. Ezek döntő többségben betartják a tűzvédelmi előírásokat, amelyet bizonyít az is, hogy a tűzesetek száma öttel csökkent. Érdekes, hogy a magánkisiparban a múlt évben nem történt tűz. A mezőgazdasági nagyüzemeknél már mást mutat a statisztika. A tüzesetek száma huszonnyolccal, a kárösszeg hatmillióval emelkedett az 1978. évhez viszonyítva. Ezt a növekedést jelentősen befolyásolta a száraz időjárás, s a már említett fakitermelő kombájn égése. Az erdőtüzek száma héttel, a kárösszeg 190 ezer forinttal nőtt. Ez abból származik, hogy az erdőtelepítések közül az idősebbek, a nagyobb értékkel bírók lobbantak', lángra. Az 1978. évhez képest a lakóházakban keletkezett tüzek száma hárommal, a kárösszeg 400 ezer forinttal emelkedett. Az okok között találjuk a sugárzó hőt, az építési hibát, a dohányzást és a nyílt láng használatát. Ezeknél az okoknál jelentős az emelkedés. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az elmúlt évben a lakóházakban keletkezett tűzeseteknél 16 haláleset és 18 sérülés fordult elő, majdnem duplája annak, ami 1978-ban történt. Az esetek többségében ittas, vagy idős, beteg, elhagyottan, magányosan élő emberek váltak a tűz áldozataivá. A középületek tűzvédelme a megyei tűzoltóság értékelése alapján .kielégítő. A tüzek száma kettővel, a kárösszeg pedig felére csökkent. A korszerű építkezés egyre nagyobb mértékben csökkenti a tüzek keletkezésének lehetőségét. Itt jegyezzük meg, hogy a legtöbb tüzet még mindig a gondatlanság, a dohányzás okozta, s még mindig magas — ötvenöt — a gyermekjátékból származó tüzek száma. A tűzoltóság igen jelentős időt és fáradságot fordít a tüzek megelőzésére. Ez megnyilvánul a tűzvédelmi szervezeteknek nyújtott segítségben és ellenőrzésben, valamint a szakhatósági és hatósági feladatok ellátásában. A múlt évben 75 alkalommal tartottak filmvetítést, 344 esetben propagandaelőadást, amelyeket 39 ezren néztek végig, illetve hallgattak meg. A mezőgazdasági tűzesetek megelőzése céljából 25 ezer példányban adtak ki felhívást és szaktanácsot. A megelőzés, az oltás mellett 258 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást, amelyek közül 153 esetben bírságot szabtak ki. A büntető eljárások száma 19 volt, s 3 esetben született ítélet. A tájékoztató nagyon is elgondolkodtató adatokat sorolt fel arról, hogy a gondatlanság milyen jelentős károkat okozott a társadalmi tulajdonban. Az emberélet, az anyagi javak megmentése azonban nemcsak kötelesség, hanem valamennyiünk jól felfogott érdeke is. Gémes Gábor
