Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

J O PETŐFI NSrE 9 1980. február 21. V TUDOMÁNY TECHNIKA A radioaktív háttérsugárzás fiietünk folyamán állandóan radioaktív sugárzásnak vagyunk kitéve. Ez* a sugárzás részben ter­mészetes környezetünkből: a vi­lágűrből, a levegőből, a földből, az épületek falából stb. szárma­zik. Másik részéért korunk tech­nikája a felelős. Ide sorolhatók az orvosi röntgen-, izotópdiag­nosztikai és terápiái sugárterhe­lések, valamint a reaktorok, ré­szecskegyorsítók, az iparilag al­kalmazott izotópok sugárzása. Ezekhez a „külső” sugárforrások­hoz járulnak .a „belső” sugárfor­rások, az emberi szervezet ugyanis mindig tartalmaz radio­aktív anyagokat. A szervezetbe épült sugárzó anyagok is az előb­biekhez hasonlóan csoportosítha­tók: a kálium—40 izotóp pl. a szervezetek nélkülözhetetlen al­kotó része, ami mellett újabban még járulékos terhelés is fellép. Ennek oka az orvosi izotópalkal­mazás. Ma minden ember szer­vezetében található cézium—137 és stroncium—90 radioaktív izo­tóp. A kutatók a környezet aktivi­tását azért vizsgálják, hogy meg­felelő sugármentes .hely és kis aktivitású árnyékolóanyagok ki­választásával olyan, szinte telje­sen sugárzásmentes szobát tudja­nak készíteni, ahol az emberi test sugárzása jól kimutatható. A leg­jobb sugárviédő árnyékolást nem ólomból lehet építeni, hanem vas­ból, de a vasat is célszerű elektro­lit-rézzel borítani. A levegő min­dig tartalmaz radioaktív szennye­ződést, ezért a mérőszoba leve­gőjét meg kell szűrni. A levegő ^szennyező hatásával magyarázha­tó az a jelenség, hogy a vasleme­zeken aktivitás mutatható ki. de alapos tisztítás után az aktivitás megszűnik. A szerzett tapaszta­latok alapján az emberi test akti-' vitását mérő berendezést 15 cen­timéter vastag vaslemezből ké­szült szobában helyezik el. Állatok cukorbetegsége Már igen sok állaton' figyeltek meg valódi cukorbetegséget (szarvasmarha, kutya, ló, sertés, juh, macska), de csak újabban sikerült spontán, több nemzedé­ken át öröklődő cukorbetegséget megállapítani. Eddig azt tartották, hogy e be­tegség háziállatoknál általában nem gyakori. Egy amerikai kuta­tó azonban Bostonban 30 000 ál­laton végzett megfigyelései alap­ján a betegség gyakoriságát, ku­tyákon 1:200, macskáknál pedig 1:800 körül állapította meg. A cukorbaj minden korosztályban előfordul, de kutyáknál jóval gyakoribb a 8. életév után. Macs­káknál több hím, kutyáknál pe­dig több nőstény betegedett meg. A betegség klinikai képe a kö­vetkezőképpen alakylt. Lovaknál a bőr durvává -és fénytelenné vált, a vizelet cukortartalma és mennyisége megnövekedett, és nagy fokú szomjúság Tépett fel. Az állatok jó étvágyuk ellenére lefogytak, bágyadtakká váltak. Néhány esetben egy- vagy kétol­dalú hályogot, sőt teljes megva- kulást és a szem szaruhártyájá­nak a kifekélyesedését észlelték. Szarvasmarháknál súlyosabb ese­tekben a vér savi irányba eltoló­dott, mely végül is pusztulásukat okozta. Mindig találtak elválto­zásokat az állatok hasnyálmiri­gyében is. Juhoknál eszméletlen, görcsös állapotot is megfigyeltek. Jellemző a vér és a vizelet cu­kortartalmának megnövekedése, aceton jelenléte a vizeletben, va­lamint a vér zsírtartalmának a növekedése. Inzulinos kezeléssel teljes gyógyulást értek el, és emellétt megelőzésként csökken­tették a táplálék szénhidráttartal­mát is. Cukorbetegséget kísérletileg többféle módon lehet kiváltani állatoknál: az agyalapi mirigy elülső lebenyéből, vagy pajzsmi- rigyből készült kivonattal, mel- tékvesekéreg-hormonokkal, rész­leges hasnyálmirigy eltávolítás­sal, hosszú időn át adagolt szőlő­cukorral. Hatására megnövekszik a vér cukortartalma. A kerékpár története Egyes adatok szerint 1813-ig nyúlik vissza a kerékpár törté­nete, más adatok szerint 1815-ig: állítólag ekkor találta fel K. Drais badeni fürdőmester. Az ősi ke­rékpár egy vázon elhelyezett nye­regből. két kerékből állt, és láb­bal lökték előre. M. Fischer né­met mechanikus 1850-ben alkal­mazta először a lábpedált. A se­besség fokozása érdekében 1880- ban nagy első kereket szereltek a kerékpárra, amelyet lábbal köz­vetlenül hajtottak. Fontos későb­bi dátum a kerékpár történeté­ben a légtömlős abroncs felfede­zése 1888-ban, amely Dunlop an­gol állatorvos nevéhez fűződik. 1896 óta olimpiai versenyszám a kerékpársport. A kétkerekű közlekedési esz­köz századunkban egyre jobban elterjedt. Számos korszerűsítést végeztek rajta, például az 1903- ban bevezetett kontraféket. Csak­hamar mint sporteszköz is nép­szerű lett, amely további techni­kai fejlesztéseket is eredménye­zett. Véletlen esemény érlelt meg például egy sportszempontból fontos újítást. 1925-ben egy he­gyi versenyen az egyik versenyző­nek gumit kellett cseiélnie, ám a hidegtől elmerevedett ujjaival nagyon lassan tudta kivenni a rögzítő csavarokat. Ez adta az öt­letet, hogy korszerű kerékrögzítő csavart szerkesszen, amely segít­ségével egyetlen mozdulattal ki­cserélhető a kerék. Nem sokkal később megszerkesztette az első kerékpárváltót, amely forradal­masította a kerékpársportot. De nemcsak a versenyeken tett a kerékpárváltó jó szolgálatot, ha­nem a hegyes terepen is lehető­vé tette a kerékpárközlekedést. A kerékpározás újabb megúj- hódásának lehetünk ma tanúi. A városi közlekedés zsúfoltsága, a környezetszennyezés, elleni pro­paganda, az . egészséges életmód­dal járó mozgásigény mind elő­segíti a kerékpár további terje­dését. A kerékpársport népszerű­ségére jellemző, hogy Nyugat- Európában még a labdarúgást is megelőzi. Érdekes, hogy bár Ame­rikában is rendkívül megnöve­kedett a kerékpáreladások szá-. ma, amelyek a mozgásigény ki­elégítését szolgálják, mint Sport­ág nem nagyon terjedt el. A kerékpárgyártás hatalmas iparággá fejlődött. Híres kerék­párgyár működik például a nyu­gat-csehszlovákiai Cheb-ben, a Favorit kerékpárgyár, ahol- nem­régiben új szerkezetű. 3—5 foko­zatú sebességváltót fejlesztettek ki. A kerékpárok nagy részét exr portálják, egyik felvevő piaca. Kanada. Képünkön: az új rendszerű se­bességváltó. (MTI Külföldi Kép- szolgálat.) Mélyhűtött gumiabroncsok Az USA-ban a Wisconsini Egyetem kutatói új eljárást dol­goztak ki az elhasznált gumiab­roncsok gyors és egyszerű feldol­gozására. Az abroncsokat folyé­kony nitrogénnel mínusz 196 C-fokra hűtik. Ezen a. hőmérsék­leten a gumi üvegtörékeny, és mechanikai úton könnyen felap- ritható. A keletkező gumizúzalék csupán 18 százalékát foglalja el az eredeti térfogatnak. A gumizúzalék felhasználható sportpályák burkolatainak a ké­szítéséhez, aszfaltburkolatok tar­tósságának növelésére (az aszfalt— gumi keverék tízéves, élettarta­mú) — és fűtésre is. Ha 10—30 százalék gumizúzalékot kevernek a szénhez, kilogrammonként 7500 kilokalóriás fűtőérték érhető el. Ez a hidegeljárás más műanya­gok esetében is alkalmazható. Így eltávolítható vele a rézhu- zal.ok szigetelése és a dróthulla­dék reze tiszta formában visz- sza nyerhető. . A Wisconsini Egyetemen ezt az eljárást másra is felhasznál­ják. Fagyasztással és felaprítás­sal hetenként 2000 tudományos kísérletben használt patkányt „dolgoznak fel”, s az így nyert zúzalékkal más kísérleti állato­kat etetnek. A KEVERÉKTAKARMÁNY-GYÁRTÁS JELENE ÉS JÖVÖJE RÁCS-KISKUNBAN Halaszthatatlan a tartalékok feltárása és kihasználása Amennyiben minden mqrad a régiben, nem épül új üzem, a meglevő kapacitásokat nem használják ki jobban, és nem válik szer­vezettebbé a keveréktakarmányt gyártó ipar, abban az 9 esetben nincs sok remény arra, hogy a mostani viszontagságos tápellátási helyzet javuljon. Üj keveréktakarmány-gyá- rak építése lenne a legegyszerűbb, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve, mindenképpen a meglevő tartalékok, lehetőségek feltárása, kihasználása az elsőd­leges. Recept változatok — bűvés ztrükkök — Mi a véleményük a felhasz­nálóknak arról. hogy hazánkban négyszázféle recept szerint készí­tenek különféle tápokat? Dr. András László, a Kalocsai Állami Gazdaság igazgatóhelyet­tese a következőket válaszolta: — A receptdömping zavarja az állattenyésztők munkáját. Jó len­ne, ha központilag vizsgálnák meg, értékelnék és engedélyez­nék a különféle receptek szerin­ti tápgyántást. — A négyszáz féle receptet propaganda és nyerészkedési okokra lehet visszavezetni — mondotta dr. Németh István, a Bácskai és Dna melléki TESZÖV titkárhelyettese. — Egy-egy gaz­daság, rendszer, intézet ily mó­don kíván feltűnni és előnyökre szert tenni. A felhasználók sem tudnak eligazodni ebben a káosz­ban. Például a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségnek határozottan kellene dönteni ar­ról, melyik gyártható, melyik nem. Emellett megbízható, vizs­gálatokra alapozott tájékoztató­ra is szükség lenne a receptek­kel kapcsolatban. • — A lehetőségeink jobb ki­használását segítené, ha jelentő­sen csökkenne a .tápreceptek, és ezzel együtt a keveréktakar- mányfélék száma. Ugyanis minél több van belőle, annál rosszabb a kapacitáskihasználás, mert egy- egyből kevesebbet,® sokféle kom­ponenssel kell készíteni. Meggyő­ződésem, hogy négyszáz tápfélé­re nincs szükség. Egy-egy állat­fajnak más-más recept alapján készült táp között alig van kü­lönbség. A receptszámcsökkenés hozzájárulna a takarékosabb és ésszerűbb fehérjefelhasználáshoz is — érvelt dr. Tomay Tibor a Gabona Tröszt igazgató-főmér­nöke. — Nem helyeslem a sokféle re­ceptet, ugyanis ez is hozzásegíti a 'tápgyártókat, hogy valójában jelentéktelen ■ módosítás miatt emeljék az árat. Nagyon határo­zottan, gyorsan, ha szükséges, ad­minisztrációs, központi eszközök­kel, meg kell szüntetni ezt az ál-, datlan helyzetet! — szögezte le Bátyai József, a jánoshalmi Pe­tőfi Tsz elnöke. Majd így foly­tatta: — Mi is kipróbáltunk többféle receptet. Az igazságot mondom: egy körül kevereg az egész. Bűvésztrükkök ezek a re­cepték. egyes tápgyártók nagyobb hasznát szolgálják a mezőgazda- sági üzemek rovására, de nép- gazdasági kárt is okoznak. Varga József, az AGROBER Élelmiszeripari Tervező Iroda fő­mérnöke is egyetértett a véle­ményekkel, és még kiegészítette a következőkkel: • A jelenlegi kecskeméti takarmány­keverő üzem. — A többféle recept szerinti gyártáshoz egyedi berendezések, gépek, és igen sok tárolókamra szükséges. Emiatt a beruházás is jelentősen megdrágul. A keverő­üzemek kihasználtsága sokkal jobb lenne, nagyobb mennyiségű tápot lehetne gyártani, ha radi­kálisan csökkentenék a táprecep­tek számát. .V . , * — Hozzáteszem — vette át a szót dr. Tomay Tibor — nem elegendő a tápokat csak beltar- talmi értékük szerint ellenőriz-- tetni, hanem etetési kísérletek után a hús minőségének függvé­nyében is el kell bírálni. — Ha mindezt ilyen jól tudják a szakemberek, akkor .miért nem történtek már eddig is hatékony intézkedések a receptkavalkád- ban? ■ — E témában a legilleté­kesebb, a megyei Takarmányo­zási és Állattenyésztési Felügye­lőség osztályvezetője, Varga End­re a következőket mondotta: — Sajnos, nem tudjuk gyorsan elvégezni a különböző vizsgálato­kat, bár a felügyelőség eddig sem tétlenkedett. Bebizonyítot­tuk, hogy az AGROKOMPLEX tápsorai 10 százalékkal jobbak, a többi tápoknál. A mezőgazda- sági üzemeknek, a népgazdaság­nak is az a jó, ha minél olcsób­ban, hatékonyabban gyártanak jó minőségű tápot, mely az AGRO­KOMPLEX takarmánykeverékei­re jellemző. A vizsgálataink után jegyzőkönyvben többször leírtuk véleményünket, azonban eddig semmiféle hatása sem volt.. Zöld utat a csávolyi módszernek — A receptszámcsökkervtés mellett a tárolás új módszerei­nek elismerése és alkalmazása je­lentősen hozzájárulhatna a keve- réktakarmány-gyártó kapacitás kihasználásához, az ilyen üzemek beruházási költségeinek csökken­téséhez — folytatta Varga Endre. — Azt várjuk az ÉLGÉP-től, hogy olyan technológiát, mód­szert dolgozzon ki, hogy a szárí­tás nélkül tárolt kukoricát fel lehessen használni a keverékta- karmány-gyártásban. — Sajnos, nem nyert polgárjo­got még az országban a gödrös fóliás kukoricatárolási módszer, amelyet már tíz éve' alkalmaz sikerrel a csávolyi Egyesülés Tsz. A gabonaiparnak is zöld utat kel­lene adnia mégpedig úgy. hogy elismeri ezt a módszert, és átve­szi az így tárolt kukoricái, sőt búzát is. Haszna lenne egyebek között ennek a£ért is, mert nem• kellene annyi drága tárolót épí­teni. — A felügyelőség és még két intézet részletes vizsgálatokat vé­gez a fóliás kukoricatárolással kapcsolatban, amelyek az idén tavasszal lezárulnak — tette hoz­zá Varga Endre. — Az eredmények birtokában, az összefoglaló jelentések értéke­lése után születhet meg a dön­tés az említettekkel kapcsolatban — válaszolta dr. Tomay Tibor. — A MÉM illetékeseinek állásfogla­lása is szükséges ahhoz, hogy ki­alakíthassuk a nedvesen • tárolt kukorica felhasználásával,. átvé­telével összefüggő tennivalókat. — Nagyon fontos, s mielőbbi megoldást váró témákról, a tar­talékok, a lehetőségek kihaszná­lásáról tettek említést a megbe­szélés résztvevői — vette -át a szót dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. — Mindez jáyít a mostani tápellá- • tási gondokon, azonban á megyei párt-, és állami vezetés vélemé­nye, hogy az alapvető fejlesztése­ket folyamatosan, központi pén­zekből kell megoldani. Az ország gabonájának 10—12 százalékát termelik meg Bács-Kiskunban, ezzel szemben a gabonaipar me­gyei vállalata az ország szakipa­ri termeléséből csupán 7—8 szá­zalékkal . részesedik. Ahhoz, hogy a megyében megszűnjenek á táp­ellátási gondok, valamennyi le­hetőséget alkalmazni kell úgy, - hogy teljes egészében itt gyárt­sák a szükségletnek megfelelő mennyiségű keveréktakarmányt. A háztáji tápellátás is csak így javul. Nem másodrendű a háztáji sem A beszélgetések során szinte minden résztvevő említést tett a háztáji tápellátás helyzetéről. Ez önmagában is mutatja a téma jelentőségét és az ellátás gond­jait. Bács-Kiskunban kiemelke­dő szerepe van a háztáji és ki­segítő gazdaságoknak, ugyanis az állati termékeknek mintegy fele részét adják. A sertések 61 száza­lékát a háztájikban hizlalják, az apróbb állatoknak — galambnak, nyúlnak — 90—100 százalékát. Az állattartóknak szükségük van a keveréktakarmányokra, mégpedig olyan jó minőségűekre,’ mint amit a nagyüzemekben használnak. Tudomásul kell venni,, hogy min­den háztáji gazda számol, és ha nem hoz a tartás, a hizlalás mun­kájával arányos jövedelmet, egvik napról á másikra' abba­hagyja. Ez pedig beláthatatlan köve^KezményenKel, néngazdasági veszteségekkel járna. A hozzá­szólók szóvá tették, hogy az ál­lattartók egy részének nincs olyan hulladékanyaga, mellékterméke, amellyel kiegészíthetné a múlt évben forgalomba hozott gyen­gébb beltartalmi értékű tápot. Ezért is helyes az az intézke­dés, mely szerint mindkét minő­ségűt forgalmazni kell a takar­mányboltokban. Figyelemre méltó a megyei ga­bonaforgalmi vállalat kezdemé­nyezése. Megkezdték a háztájik 'részére is a koncentratumok áru­sítását. Saját auraktakarmányá-, ból odahaza készíthet' — á' részle­tes írásos tájékoztató alapján; — •tápot' a . háztáji ‘ állattartó. Elő­nyeik közölt említhető: a háztá­jikban megtermelt terményt fel­vásárlás el- és visszaszállítás nél­kül, maguk használhatják fel az állattartók. Olcsóbb a népgazda­ságnak és a gazdáknak is a ta­karmány — például' nem terheli. szállítási költség nem kell 7—8 forintokat valamennyi tápos pa­pírzsákért kidobni — és a minő­ségéről maauk gondoskodhatnak. A koncentrátum lényegesen ki­sebb mennyiség, mint a teljes táp. Ezért alacsonyabb költséggel na­gyobb terület, gyorsabban, az igé- . nyéknek megfelelően ellátható. A nagyüzemeit részére pedig konté-- nerekben ■ is szállítanak majd koncentratumoti A keveréktakarmány-gyártás- sal és -ellátással összefüggő gon­dokat igyekeztük feltárni, azon­ban Korántsem tartjuk lezártnak a témát. Mindaddig, amíg Bács- Kiskunban nem gyártanak any- nyi tápot, amellyel az egyre nö- venyő igényeket maradéktalanul ki nem elégítik. Csabai István JÓ EREDMÉNYEK A FELVÁSÁRLÁSBAN A múlt évben több esetben hírt adtunk arról, hogy a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmd és Húsipari Vállalat sertésfelvásárlási rekord­ra készült. Az 1978. évi 620 ezer hízott sertés után szeretnének át­venni a tenyésztőiktől 646 ezer da­rabot. Nos, a gazdaságokkal való összefogás meghozta a vártnál, is jobb eredményt, december végéig 689 ezer hízott' sertést vásároltak fel. Vajon hogyan kezdték az 1980-as esztendőt, és mik az idei terveik? —^kérdeztem a napokban Bíró Imrét, a vállalat'igazgatóját. — Nagyon nehé? lenne1 most, február közepén jóslatokba bocsát­kozni — mondta az igazgató. — Annyit máris mondhatok „rajtunk nem múlik”. Néhány perccel ez­előtt fejeztünk be egy értekezle­tet, ahol a szerződéskötések eddigi eredményeit értékeltük. Megálla­pítottuk, hogy az idei évet a ta­valyinál is jobban kezdtük. A múlt évben január végéig 542 ezer, míg az idén már 564 ezer hí­zott sertés leadására szerződtek a tenyésztők. Növekedett a hízott marhák száma is, tavaly az első hónapban 24, az idén pedig 29 ezerre kötöttünk szerződést. A megyében működő felvásárló kirendeltségeink igen jól dolgoz-- tak, de közülük külön említésre méltóak a bajai és kalocsai ered­mények. Egyenletes A múlt évvel kapcsolatban még annyit mondhatok, hogy kedvező­en alakult a nem rubel elszámo­lású exportunk. Tavaly,' több évi szünet után ismét megkezdtük ji tejes- és pecsenyebárányok vágá­sát, illetve exportálását. Az év vé­géig olasz, svájci és közel-keleti exportra 41 ezret szállítottunk 46 millió forintért. Marhahúst főleg Görögországba küldtünk, ebből az áruból 87 millió forint volt a be­vételünk. Ugyancsak jól sikerült az élőállat-exportálás, 270 millió forintért szállítottunk megfelelő minőségű állatokat Olaszországba és a közel-keleti államokba. A bárányok idejében való szállítá­sáért és kiváló minőségéért elis­merés illeti a többi között a szan- ki Haladás és a harkakötönyi Egyesülés Tsz-t. A hízott marhá­kért a félegyházi Lenin és a móriegáti Petőfi Tsz érdemel el­ismerést. Ha már itt tartunk,, meg kell említenem, a jó minőségű sertéseiért a Bajai Állami Gazda­ságot, valamint a bátyai, fajszi és miskei tsz-ek közös vállalkozását is. a húsellátás i j. — Tudomásunk szerint a felvá­sárolt állatok többsége a leadás után útra kel. — Sajnos, a vágási és feldolgo­zási kapacitásunk változatlanul igen kicsi. Tavaly üzemünkben mindössze 89 ezer sertést és 14 ezer szarvasmarhát tudtunk fel­dolgozni. A felvásárolt állatokat társvállalatoknak adjuk át, jut belőle Pápára, Keszthelyre, Sze­gedre és még nagyon sok más városba. A szállítás magától érte­tődően növeli a költségeket és‘ a minőségnek sem használ. Január 1-től valamennyire sikerül taka­rékosabban gazdálkodni. Koráb­ban ugyanis a szállítást átlagáron végeztük. Ugyanannyit kaptunk, ha közelebb, és ugyanannyit, ha • messze kellett vinnünk az állato­kat. Most Volán-tarifa szerint tör­ténik a szállítás és a partner vál­lalatok — saját költségeiket csök­kentve igyekeznek hozzánk minél közelebb levő üzemükbe irányíta­ni az állatokat.' Ez természetesén nekünk is kifizetődőbb, jobban ki tudjuk használni a járműparkot a rövidebb fordulókkal. Ami pedig az üzemünk tevé­kenységét illeti. A városi pártbi­zottság is segíteni szeretné a na­gyobb szabású rekonstrukciót, de sajnos, megfelelő anyagi eszközök hiányában egyelőre, nem látjuk a megvalósítás lehetőségét. Az idén mindenesetre új üzem- és mun­kaszervezési intézkedések kidolgo­zásával, illetve azok ’szigorú vég­rehajtásával remélhetően, növelni tudjuk a feldolgozott állatok szá­mát. A termelékenység növelésében, a célkitűzéseink elérésében igen sokat segít la 47 szocialista bri­gád 676 tagja is. A felszabadulá­si és kongresszusi munkaverseny­hez csatlakozva tavaly vállalták, hogy 4 millió 676 ezer forinttal növelik a termelést. A múlt évi' tevékenységüket napjainkban ér­tékeljük, és annyit már . tudunk, hogy vállalásaikat - 8 millió 434 ezer forintra teljesítették. — Közeledik a húsvét, hogyan készülnek az ünnepi ellátásra? — Megyénk húsellátása a múlt évben is jó volt, bízunk j abban, hogy az idén is ki tudjuk elégíte­ni az igényeket. Az ünnepek előtt két héttel hatvan tonna füstölt áru — kötözött sonka stb. — szál­lításit kezdjük meg az üzletekbe. A tervek szerint ebből a hat va- gonnyi áruból négy vagonnal a megye ellátására adunk, reméljük minden vásárló megtalálja közöt­te a neki legjobban tetsző húsvéti árut. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents