Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

1980. február 21. • PETŐFI NÉPE • X KETTEN A KISKUNFÉLÉGYHÁZIAK KÖZÜL Fiatal megyei küldöttek Kiskunfélegyházán, városi pártértekezle­ten, több fiatal kommunista is felszólalt. El­sősorban a korosztályukat érintő kérdések­ről szóltak, s a hiányosságokról, az elért eredményekről egyaránt elmondták észrevé­teleiket, javaslataikat. A részt vevő fiatalok közül többen elnyerték azt a bizalmat, hogy a március elején sorra kerülő megyei párt- értekezleten, mint vállalatuk és városuk kül­döttei részt vehetnek. Közülük kettőt — a két legfiatalabbat — kerestük fel munkahe­lyén, ahhonan indultak, ahol 'már bizonyí­tottak. ’— Koczka Rozáliát négy éve, tizenkilenc éves korában vettük fel pártszervezetünk tagjai közé — mondja Gulyás László, az Al­földi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregységének párttitkára. — Időközben elvégzett egy öthóna­pos pártiskölát, s egy pártvezető­képző itanfolyamot. Nyolcadik éve dolgozik gyárunkban betanított munkásként. Véleményem szerint egyszerű, szolid, becsületes mun­káslány, aki nagyon sok energiát áldoz vállalt társadalmi megbíza­tásainak teljesítése- ; érdekében. Ezen az alapon érdemelte ki azt a bizalmat, hogy a városi pártér­tekezlet küldöttei közé válasszuk. A oipőfelsőrész-készítő üzem­ben, kattogó, zajos. gépek, gyors kezű munkásnők között dolgozik Bozika. — Mire gondolt legelőször, ami­kor megyei küldöttnek megvá­lasztották? '— Büszke voltam, de egy kicsit féltem is ... Tudom, hogy nem várnak • tőlem lehetetlent, de mégis csak egy ezer fős gyárat, egy várost képviselek majd, ha nem is egyedül. Na, és a korosztá­lyomat ... Nagy dolog ez, és fele­lősségteljes. Ügy érzem, szót érdé-* melnek városunk sportlétesítmé­nyeinek hiányosságai éppúgy, mint a fiatalok kulturált szórako­zási lehetőségeinek; javítása,.»- De mindenekelőtt tanulni szeretnék a megyei pártértekezleten, tapaszta­latokat szerezni, amelyeket ké­sőbb hasznosíthatnék a pártmun­kában, illetve a KISZ, a szakszer­vezet és a brigádmozgalom kere­tein belül is. Milyen céljaim van­nak a jövőben? Elvégezni a cipő­ipari szakközépiskolát, meg a marxista—leninista esti egyete­met. Tudom, nagyon be kell majd osztanom az időmet, hogy marad­jon tanulásra is a társadalmi meg­bízatásaim, meg a munkám mel­lett. * — Már jó ideje szolgálattevő beosztásban dolgozik Kiss Sarolta. Munkaköre felelősségteljes, jó szakmai felkészültséget, s gyakor­latot igényel — mondja Gdcsi Var­ga István főintéző, a kiskunfél­egyházi MÁV-állomás pártszerve­zetének szervező titkára. — Ami­• Koczka Rozália. kór még szakközépiskolába járt, minden nyáron nálunk töltötte az egyhónapos szakmai gyakorlatát, s közöttünk maradt azután is, hogy végzett. Tehát annak ellené­re, hogy mindössze huszonegy éves, elég régóta ismerjük. Két éve vettük fel Saroltát a pártba, s ő a legfiatalabb tagja 52 fős alap­szervezetünknek. A városi párt- értekezletre azért választottuk meg küldöttként, mert meggyőző­désünk, < hogy nem csak vélemé­nye van bizonyos dolgokról, de azt kendőzetlenül ki is nyilatk’oz'- tatja. Érdekli minden, ami körül­veszi, a munkája, az emberek, a politika ... Minderről alapszerve­zeti taggyűléseken éppúgy meg­győződhettünk, mint a tömegpro- paganda-oktatásokon, amelyeken második éve vesz részt rendszere­sen. Pártmunkáján kívül, KISZ-’ vezetői feladatokat lát el, továbbá értékes tagja a szakszervezetnek, és a brigád-mozgalomnak egyaránt. Hatalmas- asztal. gombokkal, kapcsolókkal, lámpákkal. Innen állítja'a szolgálattevő a váltókat, jelzőket, sorompókat. — Nem nehéz ekkora felelőssé­get cipelni? — kérdezem Saroltát. — Hát, észiíél kell .lenni...- — mondja mosolyogva. — Ha száz­, szór jól csinálunk valamit, az ter­mészetes. Ha viszont véletlenül hibát ejt az ember, azt nemcsak, hogy azonnal észreveszik, de sú- ' lyos következményekkel is járhat. Egyszer éppen én voltain szolgá­latban, amikor összeszaladt két vonat. Elaludt az egyik mozdony- vezető, s behajtott a piros jelzés­be.. Itt, az asztalon, mutatták a lámpák, hogy baj van, de már nem volt mit; tenni. Azután zör- gött, recsegett minden. Nagyon rossz érzés volt..!-— Gondolt arra, hogy megvá­lasztják, -a kiskúnfélegyháziak megyei küldöttnek? — Őszintén szólva *már azon is meglepődtem, hogy a városi párt­értekezlet küldöttei közé jelöltek engem, a pártszervezetünk legfia­talabb tagját. Talán koromnál fogva elsősorban a fiatalok hely­zete, problémái foglalkoztatnak. Ha a megyei pártértekezleten fel-' vetődnek olyan kérdések, ame­lyekről úgy érzem, .hogy megala­pozott véleményt, vagy javaslatot tudok mondani, azokhoz szeret­nék hozzászólni Azután majd be­számolok a többieknek is arról, amit hallottam, tapasztaltam, a többieknek,, akiktől a bizalmat kaptam. . — Milyen tervei vannak a jö­vőt illetően? — Szeretnék tovább tanulni, szakmailag is, meg politikai téren is. Mert mikor tanuljon az ember, ha nem huszonegy évesen? Koloh Elek Közös munka, jó együttműködés Az MHSZ és a Hazafias Népfront kapcsolata — Több mint húsz éve együtt­működési szerződés rögzíti a Ha­zafias Népfront és a Magyar Hon­védelmi Szövetség közötti kapcso­latokat a községekben, városok­ban és természetesen a megyében is. — Ezekkel a szavakkal kezdte a beszélgetést Farkas József, a Hazafiás Népfront megyei titkára, aki alapítótagja az MHSZ-nek, s, hosszú évek óta a. tanácsadó tes­tület tagja. — A közös munka, a jó együttműködés nemcsak me­gyei szinten, de ott, ahol a mun­ka dandárja van, a községekben is magas színvonalú. Évek óta közösen rendezzük meg a béke és barátsági hónap keretében a Béke lóversenyt, a rádióbemérők és -a rádiótávirászok versenyét. A klu­bokkal a helyi népfrontbizottsá- gók működnék együtt, s míg egy­felől az előadásokat igénylik, másfelől — viszonzásképpen — be­mutatókat rendeznek. A nemzeti ünnepeken, megemlékezéseken ott vannak áz MHSZ ejtőernyősei, modellezői, és sorolhatnám to­vább. Az MHSZ és a Hazafias Népfront közösen szervezi meg a fiatalabbak és az idősebbek szá­mára a hazafias és honvédelmi neveléshez szükséges előadásokat, rendezvényeket. A két testület azonos módon ké­szül a párt XII. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 35. év­fordulójára. A Hazafias Népfront hirdette meg a lakóhelyek fejlesz­téséért indított-versenyt. A. Ma­gyar Honvédelmi Szövetség klub­jai, megyei vezetősége a lőterek, sportpályák építésére, karbantar­tására, fejlesztésére vállalkozott e mozgalom keretében, de ugyanak­kor csatlakozott a Hazafias Nép­front elképzeléseihez is. — A lakóhelyek fejlesztésében nagyon sokat segítenek az MHSZ- aktivisták, klubok. Csak néhányat ezek közül: a hartai tornacsarnok, a .vaskúti iskolai tanuszoda, a ba­jai sportudvarok, Kalocsán pedig a sportpálya építése. A megyében most folynak a falugyűlések, ame­lyek szervezésében is aktívan részt vesznek az MHSZ-aktiyis- ták, sőt újabb / vállalásokat tesz­nek lakóhelyük kommunális fej­lesztésére. Ez történt Lajosmizsén, is, az óvodaépítés esetében. Ezek a falugyűlések a legdemokratiku­sabb fórumok, ahol az MHSZ-ak- tivisták a vállalások1 mellett a hazafias és honvédelmi nevelés kérdéseivel is foglalkoznak. ■ A Magyar Honvédelmi Szövet­ség egy széles körű mozgalmat, rejfvénypályázatót bocsátott útjá­ra 35 év szabad hazánkban cím­mel. Ebben is segítséget nyújt a Hazafias Népfront. — A legnagyobb támogatást eb­ben a honismereti ' bizottságok nyújtják, akik segítik összegyűj­teni la helyi történelem anyagait, fényképeket, dokumentumokat, írásokat. Mondani sem kell, hogy ebben is segítenek az MHSZ ak­tivistái, ám ott, ahol az MHSZ- klubok rendelkeznek összegyűj­tött helyi anyagokkal, sokkal ered­ményesebben tudják biztosítani a részvételt ezen a rejtvénypályáza- ton. Ha lehet ajánlást tenni, meg­jegyezném, hogy a felszabadulás 25. évfordulójára' készített albu­mokat jó lenne előkeresni, hiszen abban nagyon sok jelenleg is szükséges dokumentáció található. A Hazafias Népfront széles kö­rű, az egész lakosságot átfogó te­vékenysége nyilvánvalóan tovább mélyíti az MHSZ-szel az együtt­működést. — Ügy vélem, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Haza­fias Népfront közötti együttműkö­dés a jövőben még csak mélyülni fog, amelynek eredményeit sze­retnénk még a tanácsválasztások előtt összegezni. Ezt felhasznál­nánk arra is, hogy véleményt és javaslatot, s természetesen közreműködést kérjünk, A köl­csönös segítségnyújtás igénye mindkét testületben megvan, amit az is bizonyít, hogy több kiváló, érdemes társadalmi munkás ki­tüntetést kaptak az MHSZ klub­jainak tagjai. Gémes Gábor SZAVAK ÉS TETTEK Németh Ferenc felszólalása a megyéi pártérte- kékleten, 1975. Nincs egyetlen városunkban sem megfelelő ifjúsági park, úttörőház. Ezen a területen a társadalmi összefogást jobban- ki kellene hasz­nálni. - ■( Átadták Baján a megye legkorszerűbb úttörő­házát. Az egészségügy pillére: a körzeti orvos • Fáradhatatlanul látogatja a betegeket a falusi körzeti orvos. / A zsúfoltság ellen az elmúlt években valamit tenni kellett. A körzeti orvosoknál a gyógyszer- rendelés reformja óta kissé eny­hült a betegáradat: évente kb. 5 millióval kevesebben várakoznak nála. Elmaradnak azok, akik gyógyszerüket recept nélkül kap­hatják meg a patikában. A szakrendelők, a járóbeteg­gondozók is rendkívül zsúfoltak. Évente 105 millióan keresik fel a szakrendelő-intézeteket és ez azért van jgy, mert a körzeti orvos a jelenlegi helyzetben nem képes befejezett ellátást biztosítani a betegeknek. Hazánkban elég sűrű a szakorvosi-hálózat: minden la­kott településtől 40 kilométeres körben elérhető egy szakrendelő. A jövő útja Az elmúlt években egyre több szó esett az egészségügyi integrá­cióról. Ennek lényege az, hogy a betegek érdekében közös tanácsi irányítás alá vonják egy-egy terü­let minden egészségügyi intézmé­nyét: a kórházat, a szakrendelőt és a körzeti orvost. A szakrende­lő és a körzeti orvos munkáját a csoportvezető főorvos hangolja össze, aki azelőtt csak a keresőké­pesség elbírálásával foglalkozott. Az integráción belül feladatkörük bővül: a kórház, a rendelőintézet és a körzeti orvos munkáját egy sok éves szakmái tapasztalattal rendelkező főorvosi gárda segíti, aróely bonyolult kérdésekben ta­nácsot ad a körzeti orvosnak is. Lassan kibontakoznak a körzeti orvosi hálózat fejlesztésének irá­nyai is. A VI. ötéves tervben fő­ként a vidéki orvosi ellátást kí­vánja továbbfejleszteni ai Egész­ségügyi Minisztérium. Több kis település egészségügyi központját egy helységben akarják létrehoz­ni, ahol esetleg több körzeti or­vos letelepítésére van lehetőség. A betegek rendelkezésére áll a fog- és a gyermekorvos is, a la­boratórium a szívvizsgálathoz szükséges EKG-berendezés, a gyógyszertár, és minden más, ami­re szükség lehet. Biztos, hogy e terv megvalósításának számos anyagi és személyi feltétele van, de a falusi lakosság jobb ellátása nem tűr halasztást. B. L Ingyen van, hát kihasználjuk ? Ami számunkra természetes és megszokott, hogy bármikor felke­reshetjük a körzeti orvost — ál­lampolgárt jogaink alapján va­gyunk valamennyien biztosítot­tak — az a fejlődő országokban, egyes tőkés országokban koránt­sem megoldott kérdés. . Mi pedig, ezt a borítékon kívü­li juttatást igyekezünk a végsőkig kihasználni. Igen — meg merem kockáztatni — a zsúfoltság a kör­zeti orvos várójában azért akko­ra, mert sokan igazán nyomós ok nélkül keresik fel az orvost. Leg­alábbis erre utal az összehasonlí­tó statisztika. Egyesek a körzeti orvosi rendelőt a társasági élet egy részének tekintik, ahol véle­ményt cserélnek és igénybe ve­szik az orvos idejét. Az ideje pedig nagy kincs, mert abból jut éppen ezért egyre ke­vesebb a betegekre. Gyakran csak két-három perc. Ez alatt még ír­nia kell: receptet,- statisztikát, naplót és ki tudja még mennyi mást. Sokén kilométereket gyalo­golnak hóban, sárban, annyi lép­csőt másznak egy nap, hogy egy- végtében magasabbra vezetne, mint az Eiffel-torony — közben a beteg ráköhög, rátüsszent és mi­vei ő is csak ember — megbeteg­szik. Irigyelt foglalkozás ? Lehetséges. Ne féledjük viszont, hogy azt nem lehet másként csi­nálni, mint a legmagasabb fokú hivatástudattal, humánummal. Itt nem lehet tévedni. Nem lehet el­késni, gyakran a perceken múlik az emberélet. Hazánkban 1952. november 1-én hozták létre a körzeti orvosi hálózatot. Kezdetben mintegy 2900 körzeti orvos működött, szá­muk azóta jelentősen nőtt. Jelenleg 2500 la­kosra jut'egy körzeti orvos. Első pillantásra ez a szám túl­ságosan nagynak tűnik. De gon­doljunk arra, hogy a körzéti or­vosok az egészségügy rendszeré­ben olyanok, mint az előretolt alakulatok. Ók veszik fel elsőként a harcot a betegért, az életért. Mögöttük erősebb, jobban gépesí­tett egységek sorakoznak fel: • a körzeti szakrendelők, a kórházak, gondozók, szanatóriumok hálózata és végül az egyetemi klinikák. Alig másfél éve annak, hogy a WHO, az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete Ailma-Atában vi­lágkonferenciát rendezett az egészségügyi alapellátásról.. A konferencián számos előadás el­hangzott, amely rádöbbentette a világot arra, hogy Földünk la­kosságának négyötöde-számára az orvosi alapellátás elérhetetlen vágyálom. • Áldozatos munka a falusi körzeti orvosé. Szó szerint, tes­tes től-lelkes- től a hivatásá­nak él. Nem­csak tudásával, fizikumával is szolgálja a gyó­gyítást. Tűző napon, esőben, fagyban, gyak­ran kilométere­ket gyalogol, ha beteghez hívják. Minden perc aranyat ér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents