Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 19. JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLETEK BAJAI JÁRÁS ________________________ Ko rszerűbb mezőgazdasági termelés A bajai járási pártértekezlet vasárnap reggel kezdte meg mun­káját. A pártszékházban tartott eseményen részt vett Czank János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak instruktora, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Bor­sód! Miklós, a Borgazdasági Vál­lalatok Trösztjének vezérigazgató­ja, dr. Szalóki László vezérőr­nagy, nyugalmazott megyei rend­őr-főkapitány, Szabó Imre nyug­díjas, a bajai járási pártbizottság volt első titkára, Kollár Józsefné, a bácsalmási Petőfi Termelőszö­vetkezet pártalapszervezetének titkára. Slachta István, a bácsal­mási gimnázium igazgatója, Var­ga Mihály, a dávodi községi párt­vezetőség titkára, a megyei párt- bizottság tagjai, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese. Gál Gyulának, a járási pártbi­zottság első titkárának üdvözlő szavai után megválasztották a munkabizottságokat, ezután Vár­nagy István, a járási;, pártbizptt,-,. ság titkára, a pártö?t£}íw8k^WA'V zető elnöke köszöntötte a küldöt­teket. Miután ismertette a párt- értekezlet programját, amelyet a küldöttek elfogadtak, Gál Gyula emelkedett szólásra, szóban egé­szítette ki az előzőleg írásban ki­adott beszámolót. A járási pártbizottság írásbeli beszámolója hangsúlyozta, hogy az előző pártértekezlet által meg­jelölt alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A termelés állandó fejlesztése alapul szolgált a lakosság életszínvonalának emeléséhez. A mezőgazdasági termelés meg­határozó ebben a körzetben. Vál­tozatlan üzemnagyság mellett a termelési szerkezet alapvetően igazodott a népgazdasági terv főbb előirányzataihoz. A foglal­koztatottak számának csökkenése ellenére nőtt a termelési éltók a mezőgazdasági nagyüzemekben, javult a termelékenység. A nye­reség viszont — a költségek nö­velésére ható árváltozások és ' a több éve tartó kedvezőtlen időjá­rás hatására — általában mérsék­lődött, és üzemenként, ágazaton­ként differenciáltabbá vált. Jellemző volt a szakosodásra, a koncentrációra, a tervszerűségre, az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítésére való törekvés. En­nek megfelelően tovább csökkent a termelt növények száma, ja­vult a gépesítettség színvonala és összehangoltsága. Kialakult több növény iparszerű termelésének technológiai feltétele. Általános a talajvizsgálaton alapuló táp­anyag-visszapótlás, a tervszerű, a minőségi igényekhez igazodó faj­taváltás. Racionálisabbá vált a földhasználat, a szántókon meg­szűnt, az egyéb művelési ágakban jelentősen csökkent a megműve- letlen terület nagysága.: Az állattenyésztésben nagyobb teret kapott a fajtakeresztezés, az ebben rejlő lehetőségek kihaszná­lása. Javultak a szaporulati, ta- karmányértékesülési és a hozam­mutatók. Széleskörűvé Vált a ház­táji és a kisegítő gazdaságok kap­csolata, különösen az állattartás­ban és a hizlalásban. A beszámoló kiemelte az álla­mi gazdaságok tevékenységét. Ez utóbbiakra a termelési! eredmé­nyek stabilizálódása, az iparszerű termelés, a rendelkezésre álló le­hetőségek jobb kihasználása volt a jellemző. A területi adottságok, a termelőeszközök hatékonyabb kihasználása, a szakember-után­pótlás lehetővé tette a korszerű technológiai eljárások alkalmazá­sát. A növénytermesztés és a ker­tészet ágazatainak eredményeiben jelentős szerepe van az állami gazdaságok által kezdeményezett termelési rendszereknek. Korsze­rűbb, új szőlőtelepítések valósul­tak meg, például a Hosszúhegy! Állami Gazdaság Szőlőtermesztési Rendszerének keretében, Bátmo- nostoron, Csátalján, Nemesnádud­varon, Sükösdön és Vaskúton. A rendszergazdák szükség sze­rint telepítési okiratot készítenek, szaporítóanyagot, gépeket is ad­nak taggazdaságaiknak. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszerben módosították az eddigi szerződést, amely a közös érdekeltség és a kockázatvállalás jobb kibontako­zását szolgálja. Az állattenyésztésről szólva utalt a beszámoló arra, hogy a tavalyi tehénállomány 8 százalékkal ha­ladja meg az 1975. évit, az egy tehénre jutó tejtermelés 4 év alatt 54 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságokban 5 ezer liter ..felett van és több szövetkezet is kitűnt “ j az grszá^f, ifreWe a még^ei ver-1'3 1 seriyBén. Á Szarvasmarha-Hizlalás 71 eredményei viszont differenciál­tak, több helyen veszteséges volt az ágazat. Ez sok mindennel ösz- szefügg, elsősorban takarmányo­zási, technológiai hiányosságok­kal, valamint a közgazdasági kö­rülményekkel. A járásnak hagyo­mányai vannak a sertéstenyész­tésben. A kocalétszám 20 százalék­kal növekedett, a vágósertés-érté­kesítés pedig a háztájival együtt megközelíti a 300 ezer darabot. Legdinamikusabban a baromfite­nyésztés fejlődött. Ez utóbbi ter­melése 64 százalékkal, a tojásér­tékesítés pedig több mint kilenc­szeresére nőtt. Mindez a változó ár- és költségviszonyok miatt nem járt együtt az ágazat nyereség- növekedésével. Az állattenyésztésben tapasztal­ható előrehaladás mellett vannak gondok is. Általános jelenség pél­dául, hogy az állattenyésztés gé­pesítettsége nem mindenütt te­remti meg a korszerű munkakö­rülményeket. A berendezések ja­vítása, karbantartásának gondja is kevésbé megoldott. A járás élelmiszeriparának fej­lődése sajnos, elmaradt a mező- gazdaságétól. A bácsbokodi vaj- üzem már több éve korszerűsítés­re szorulna. Ennek ellenére a ter­melés folyamatos. A sükösdi pap­rikaüzemben szintén nem megfe­lelő körülmények között folyik a termelés. A következő időszakban várható javulás. Jelentős létesít­ménye a járásnak a bácskai hús­ipari közös vállalat, amelyet az üzemek összefogása hozott létre. Az üzempróbát már megkezdte, felépítésében jelentős munkát vé­geztek a járás üzemeinek építő­részlegei. Az exportfeladatokhoz igazodóan jelentős tenyésztői és fajtaátalakító munka kezdődött meg a mezőgazdasági termelőüze­mekben az egységesebb hízóalap­anyag előállítása érdekében. A járás iparában a munkaképes lakosságnak csupán 10 százaléka dolgozik. A korábbi döntéseknek megfelelően az állami ipar három területre összpontosul, CsátaljSra, Bácsalmásra és Bácsbokodra. Em­lítést érdemel, hogy az ipari szö­vetkezetek az elmúlt időszakban az országos átlagnál gyorsabban növelték a termelést. Sokat tettek az élet- és munka- körülmények javítása érdekében nemcsak a falvakban, hanem a mezőgazdasági üzemekben is. Szinte mindenütt szervezetten és kulturáltan oldják meg a munkás- szállítást, gyarapodott a folyama­tosan működő üzemi konyhák száma, és javultak az üdültetési lehetőségek. A beszámoló részletesen elemez­te a pártszervezetek munkáját, a tömegszervezetek tevékenységét. Megállapította, hogy tovább nőtt a bizalom a párt iránt, erősödött a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egysége. A pártalap- szervezetek munkája tartalma­sabbá vált. A taggyűléseken a megváltozott gazdasági feltéte­lekhez igazodva többet és konkré­tabban foglalkoztak a felsőbb pártszervezetek határozatainak a helyi viszonyokra való alkalma­zásával, határozataikat igyekeztek megvalósítani. A következő években még job­ban hasznosítják a közös tapaszta­latokat a gazdálkodásban, a tár­sulások előnyeit. A járás mező­gazdasági üzemei sokoldalú együttműködésének talaján maga­sabb szintű, szervezettebb formák is kialakíthatók. Fontos, hogy többet foglalkozzanak a munka­helyi körülmények javításával, a dolgozók szakképzettségének nö^ velősével, a szocialista brigád^ mozgalom fejlesztésével. A nagy­üzemek meghatározott szerepe mellett továbbra is feladat a ház­táji és a kisegítő gazdaságok te­vékenységének szervezése. A-termelés mennyiségi növelé­sével együtt fordítsanak nagyobb gondot a minőség javítására, a ta­karékos költséggazdálkodásira, ér­vényesüljenek az ésszerű energia­felhasználás követelményei. A termőföldek megfelelő védelme és hasznosítása érdekében átfogó programra van szükség a meliorá­ció megvalósításához, valamint az öntözés fejlesztéséhez. Nem kis feladat a termelés, a tárolás, és a feldolgozás összhang­jának további javítása. Az élelmi­szeriparban fontos a feldolgozás arányának növelése. A hatodik öt­éves tervidőszak alatt még na­gyobb gondot kell fordítani' a te­lepülésfejlesztésre, a lakosság el­látásának sokoldalú javításápa. Mindezek megvalósításához szük­séges, hogy hatékonyabb legyen a pártszervezetek irányító, segítő és ellenőrző munkája. A bevált módszerek mellett keressék a tá­jékoztatás és segítségadás újabb formáit. Lényeges, hogy minden vezetői munkakörben javuljon az irányí­tás színvonala. Engedjenek teret a KALOCSAI JÁRÁS kezdeményező, az új iránt fogé­kony vezetőknek. Fordítsanak gon­dot a káderutánpótlásnál a - nők és a fiatalok nevelésére. A párt vezető szerepének to­vábbi erősítése megköveteli, hogy a politikai munka valamennyi te­rületén javítsák az irányítást, job­béin ellenőrizzék a határozatok végrehajtását, a gyorsan változó gazdasági és társadalmi viszonyok­nak megfelelően állandóan töké­letesítsék a munkastílust. A beszámolót követő vitában huszonegyen szólaltak fel, közöt­tük Terbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára. Tizenegyen írás­ban adták be véleményüket. A járási pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a pártbizottság beszá­molóját és a kongresszusi irány­elvekről készült összefoglalót. Ezután került sor az ötvenöt tagú járási pártbizottság és a me­gyei pártértekezlet harmincöt küldöttének megválasztására. Az újonnan megválasztott járá­si pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizbttsá- got. Az első titkár ismét Gál Gyu­la, a titkár Várnagy István lett. A végrehajtó bizottság tagjai: Albert István, a bácsalmási nagy­községi pártbizottság titkára, Boh­ner Ferencné, a madarasi általános iskola tanára, Bolvári Istvánná, a sükösdi Községi Tanács elnöke, Mándity István, a csávolyi Köz­ségi Tanács kőműves szakmunkása, dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, dr. Nagy Károly, a megyei tanács ba­jai járási hivatalának elnöke, Pencz Andrásné, a bácsbokodi tejüzem szakmunkása, dr. Tóth Ferenc, a járási-városi rendőrka­pitányság osztályvezetője, dr. Var­ga Antal, a Bácskai és Duna mel­léki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Megválasztották a munkabizott­ságokat is. A tizenegy tagú fe­gyelmi bizottság elnöke Közma István, a nagybaracskai községi pártvezetőség titkára lett. Növekedett a munkások társadalmi szerepe A kalocsai járási pártértekez­letre a dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Házban került sor, tegnap délelőtt. Dr. Boza József első titkár köszöntötte a küldöt­teket és a meghívottakat. Jelen volt a tanácskozáson Dörner Hen­rik, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgató­ja, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Végrehajtó Bizottságának tagja, Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, a megyei pártbizottság tagjai, és Farkas Jó­zsef, a Hazafias Népfront megyei titkára. Ezután Berta Somogyi László, a járási hivatal elnöke vette át a szót, mint a pártértekezlet el­nöke. Megválasztották f a tanács­kozás tisztségviselőit, majd az elő­re elkészített írásos beszámolóhoz dr. Boza József fűzött szóbeli ki­egészítést. A járási pártértekezletre ké­szült írásos beszámoló elsősorban a társadalmi szerkezetben végbe­ment változásokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a fejlődés a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi szféráját érintette. Erősödött az élet valamennyi te­rületén a szocialista jelleg, növe­kedett az iparszerű termelés, és jelentős eredmények születtek a községekben a kommunális ellá­tást illetően. A két kongresszus között örvendetesen lelassult a járás lakosságának csökkenése, az elvándorlási folyamat ma- már korántsem olyan mértékű, mint hat-nyolc évvel, ezelőtt volt. Ez a jelenség összefügg a járás gazda­sági-kulturális, kommunális fej­lődésével. Tehát a járás társadal­mi szerkezete állandósult, az egyes társadalmi rétegek között a mozgások lelassultak, az osztályok között a közeledés politikai cél­jainknak megfelelően folytatódott. Igazi eredménynek számít, hogy a munkások létszáma kilenc- ezer-hétszázról immár 1 tízezerre emelkedett. Az ipari üzemekben, a telephelyeken 2700, a mezőgaz­dasági üzemekben 2800 munkás dolgozik, míg a többiek ingázók, bejáró dolgozók. A termelés tech­nikai korszerűsödésével, a minő­ségi követelmények fokozásával növekedett a szakmunkások és a betanított -munkások száma. Ez­zel összhangban tovább fejlődött a munkások politikai tudata, tár­sadalmi szerepe, tevékenysége és fegyelme, életmódjának szocialis­ta jellege. Viszont továbbra is gondot okoz az ingázó munkások bekapcsolása az üzem és a lakó­hely politikai, kulturális életébe. A szövetkezeti parasztság létszá­ma az elmúlt években mérsékelten csökkent. A mezőgazdasági szö­vetkezeteknek a nyugdíjasokkal, járadékosokkal együtt több mint 16 ezer tagja van, négyszázzal ke­vesebb, mint 1975-ben. Ezzel a nem számottevő csökkenéssel szemben azonban megnőtt az ak­tív dolgozók számaránya. A kialakult munkamegosztás, az emelkedő képzettségi szint nagy mértékben megváltoztatta a pa­raszti életformát. Ehhez hozzájá­rult az a tény, -hogy a járás te­rületén a pártoktatásban részt ve­vők mintegy kétharmada terme­lőszövetkezeti dolgozó. Jelentősen nőtt az elmúlt öt esztendőben a járás területén is az értelmiség szerepe. Ma már elmondható, hogy a kalocsai járás kétezer értelmi­ségi dolgozója közül csaknem min­den második valamilyen mező- gazdasági jellegű poszton -tevé­kenykedik. A pedagógusok szere­pe és jelentősége ugyancsak meg­nőtt a községek társadalmi-politi­kai életében. Rájuk különösen a marxista—leninista világnézet, a szocialista kultúra terjesztésében, a közgondolkodás formálásában, a közízlés befolyásolásában lehet számítani. Továbbra is nagy súlyt kívánnak helyezni a kisárutermé- lők, a kisiparosok és kiskereske­dők támogatására, akik a beszá­moló értékelése szerint hasznos szerepet töltenek be a járás gaz­dasági-társadalmi életében. A kalocsai járás egyik történeti és településtörténeti sajátossága, hogy délszlávok, németek és szlo­vákok egyaránt megtalálhatók benne. Éppen ezért az elmúlt öt esztendő alatt is fokozottan, ki­emelten foglalkoztak a párt nem­zetiségi politikájának gyakorlati megvalósításával. A nem magyar anyanyelvűek képviselete a poli­tikai, állami, társadalmi és gazda­sági életben tovább növekedett. A párt vezető testületéiben a nem­zetiségiek aránya meghaladja a 40 százalékot, a községi tanácsokban viszont csaknem eléri a 60 száza3 lékot. Kimagasló eredmények szü­lettek a nemzetiségi nyelvoktatás­ban; az óvodákban éppen úgy, mint az általános iskolákban. Nemzetiségi községeink oktatási intézményeiben fakultatív -nyelv­oktatás folyik és így mintegy 1400 gyermek fejlesztheti nyelvi tudá­sát. A pártértekezletre készült beszá­moló a továbbiakban részletesen, nagy körültekintéssel elemzi a gazdasági építőmunkában bekövet­kezett változásokat, az elért ered­ményeket. Az ipari tevékenység alakulásával kapcsolatban hang­súlyosan aláhúzza az értékelés azt az örvendetes tényt, hogy a járás ipara a pártértekezlet határozatá­nak megfelelően az országos és a megyei átlagnál nagyobb ütemben fejlődött. Az öt év alatti termelé­si érték csaknem a duplájára emelkedett. Az ipari beruházások a tervezettnek -megfelelően ala­kultak. Legjelentősebb ezek kö­zött a PA-NYOVA dunavecsei -kon­fekciógyárának, a Kalocsai Asz­talos- és Építőipari Szövetkezet hajósi telephelyének, valamint a solti ÁT-EV környezetvédelmi és rekonstrukciós beruházása. Érde­kes jelenség, hogy a járás ipari üzemeiben foglalkoztatottaknak több mint a fele nő és a jelek sze­rint a számarányuk további nö­vekedést mutat. A fizikai munká­soknak csaknem egyharmadá szakmunkás. Ez bizonyos fejlödésr,. re^taJ.lßSSl Jnégis kell ntönpa- ' ni, hogy alátta marád'a megiy-ei és országos átlagnak. Megháromszo­rozódott viszont a felsőfokú kép­zettséggel rendelkező szakemberek száma. Elemzi a beszámoló a mezőgaz­dasági munkák során elért ered­ményeket is. A párt kezdeménye­zésére, valamint a vezetők és a tagság együttes felismerésére, az így született döntések alapján az elmúlt öt esztendő alatt folytató­dott a téeszek egyesülése. Ma már ott tartanak a kalocsai já­rásban, hogy a szövetkezetek szá­ma 32-ről 22-re csökkent, míg az átlagos területnagyság mintegy egyharmadával növekedett. Elis­merésre méltó eredménynek szá­mít, hogy a mezőgazdasági üze­mek mindegyike valamilyen ter­melési rendszer technológiája sze­rint termeszti a növények többsé­gét. Az utóbbi fél évtizedben a szántóföldek háromszor annyi te­rületét kapcsolták be valamelyik termelési rendszerbe. A beszámo­lóból kiderül többek között, hogy kiemelkedő eredmények születtek a tejtermelésben. A -múlt eszten­dő végére az égy tehénre jutó évi tejhozam elérte a háromezer-hat- száz litert. Ez nem jelent keve­sebbet, mint azt, hogy öt év alatt pontosan 82 százalékos növekedést sikerült elérni. A háztáji terme­lés a beszámolási időszakban ugyancsak jelentősen megnöve­kedett. Fellendült a zöldségterme­lés és a sertéstartás, a hizlalás. Az állatok és az állati termékek fel­vásárlását mindenkor sikerült megnyugtató módon megoldani. Tovább javult a zöldség, és gyü­mölcsfelvásárlás; bár ilyen tekin­tetben még hiányosságokat is le­het tapasztalni. A kommunális ellátottsággal kapcsolatban az eredmények fel­sorolása mellett a beszámoló azt is megemlíti, hogy a kalocsai járás területén nem sikerült teljesíteni a járdaépítésekkel kapcsolatos ter^ vöket. Ilyen tekintetben még to­vábbi erőfeszítésekre lesz szükség a jövőben. Az óvoda- és iskola- építés, valamint az intézmények korszerűsítésével kapcsolatos ter­veket viszont sikerült túlteljesíte­ni. Háromszázhuszonöt óvodai hely és 35 tanterem készült el a beszámolási időszakban. Több új művelődési házat adtak át a ren­deltetésének, illetve újítottak fel. Dusnokon, Miskén és Bátyán vi­szont az orvosi rendelőket tették korszerűbbé. Mindehhez hozzájá­rult az is, hogy a járás területén öt év alatt pontosan megduplázó- ' dott a lakosság társadalmi mun­kája. Ma már ott tartanak a já­rásban, hogy az egy lakosra eső 1 évi elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja az ezer forin- ' tot A ideológiai és művelődéspoliti- ' kai eredményeket taglalva a járá- ■ si pártbizottság 'beszámolója meg­állapítja, hogy az elmúlt öt esz­tendőben a XI. kongresszus, a megyei és járási pártértekezletek határozatai, valamint a felsőbb pártszervek állásfoglalásai, dönté- . sei, elképzelései egészében ered­ményesen valósultak meg. A tu­dati viszonyok a járás társadalmi; és gazdasági fejlődésével ossz- ; hangban alakultak. Megállapítha­tó, hogy a párt politikai céljait a lakosság elfogadja,„annak piegva- „ lósítjásán .aktívan és: folyamatosan / fáradozili, A kulturális eredmé-,; nyék között kiemelten szerepel a j néphagyományok ápolása, a mú­zeumi hálózat fejlesztése, vala­mint a többféle közművelődési ki- ' sérlet. A szünet után elkezdődött a be­számoló feletti vita. összesen ti­zenheten szólaltak fel, köztük Dörner Henrik is. Miután dr. Bo­za József összefoglalta a vitát, egyhangúlag megszavazták a be­számolót és az irányelveket, majd megválasztották az ötvenhárom tagú pártbizottságot, valamint a megyei értekezletre a huszonöt küldöttét. Az újjáválasztott járá­si pártbizottság ezután megtartot­ta első ülését, amelyen megvá­lasztotta a tizenegy tagú végrehaj­tó bizottságot. A kalocsai járási pártbizottság első titkára dr. Boza József, titkára Túri István lett. A végrehajtó bizottság tagjai: Berta Somogyi László, a járási hivatal elnöke; Baksai Ilona, a solti Ru­házati Ipari Szövetkezet dolgozó­ja; Kara Mihály, a Dunavecsei Fémipari Vállalat igazgatója; Ko- szecz László, a járási-városi rend­őrkapitányság vezetője; Miskolczi János, a miskei Március 15. Tsz elnöke; Némedi Miklós, a duna­vecsei Béke Tsz elnöke; Szabó Er­zsébet, a dunapataji általános is­kola nevelője; Takács József, a fajszi Kék Duna Tsz gépszerelője és Zentai István, a hartái Lenin Tsz párttitkára. A héttagú fegyelmi bizottság el­nökévé Habuda Józsefet, ’a járási hivatal főelőadóját választották meg. KECSKEMÉTI járás Erősödtek a szocialista termelési viszonyok Tiszakécskén, a művelődési ház színháztermében látott munkához vasárnap reggel az MSZMP kecs­keméti járási pártértekezlete. A küldötteket és a meghívottakat a tanácskozás elnöki tisztét ellátó Horváth Antal, a járási pártbi­zottság titkára köszöntötte. Üd­vözölte Nyers Rezsőt, az MSZMP Központi Bizottságának, tagját és Miklós Jánost, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját. Ezután a pártértekezlet munka- bizottságait választották meg a küldöttek, majd Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára a terület politikai irányító testü­letének az elmúlt ötévi munkát összegző írásos beszámolójához mondott vitaindítót. A járási pártbizottság beszámo­lója elöljáróban megállapítja: A párt vezető szerepe, a munkások és parasztok szövetségén alapuló

Next

/
Thumbnails
Contents