Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
. 1980. február 19. • PETŐFI NÉPE • 3 ÁSI PÁRTÉRT ■ 11IBI Ili# WmmmmsmM JÁR népi-nemzeti egység tovább erősödött. Eredmények születtek a szocialista demokrácia kiszélesítésében, érvényesülésében, fejlődött a dolgozók felelősségérzete, löntu- data, munkája, részvétele a közügyekben. , A lakosság politikai és cselekvési egységének eredményeként tovább szilárdultak a szocializmus pozíciói, hatásuk jobban érvényesül az emberek gondolkodásában, magatartásában, tetteiben. Továbbfejlődtek a gazdaságok, erősödtek a szocialista termelési viszonyok. Az V. ötéves terv célkitűzései a termelés minden területén a tervezettet megközelítő mértékben valósulnak meg. Növekedett a gazdasági építőmunka hatékonysága. A dolgozók öntudatával, termelő tevékenységével együtt emelkedett a lakosság élet- színvonala. A fenti megállapítások alátámasztására a pártbizottság beszámolójának további .részében a járás társadalmi viszonyainak változásáról, fejlődéséről ad tételes áttekintést, majd a járás gazdaságának alakulását taglalva, mindenekelőtt leszögezi: A különböző ágazatokat továbbra is az erőteljes szocialista fejlődés jellemezte, bár tavaly, a lehetőségek szűkülésével valamelyest csökkent a fejlődési ütem. Az iparban mintegy 630 millió, a mezőgazdaságban 1,3 milliárd, a tanácsi fejlesztésben pedig csaknem 268 millió forint értékű beruházás megvalósulása várható. Ez utóbbi lényegesen meghaladja a tervidőszakra előirányzottat. A beruházási tevékenységet az épületberuházás mellett a korszerű gépi-technológiai eszközök nagyobb arányú beszerzése, termelésbe állítása jellemezte. Az ipari beruházások üzembe állításával több mint egymilliárd forinttal növekszik a termelési kapacitás. Figyelemre méltó eredményeket összegezett a pártbizottság a járás iparáról szólva, amelyben a minisztériumi ipar van túlsúlyban. A tárcaüzemekben összpontosul ugyanis a foglalkoztatottak 56 százaléka, a termelési értéknek pedig több mint 80 százalékát állítják elő. A tanácsi vállalatok és telephelyek termelése főleg a helyi igények kielégítését szolgálja. A járás három költség- vetési üzeme közül a tiszakécs- kei és a lajosmizsei fejlődött "igen jelentősen. Az ipar termelése' az előző pártértekezlet óta több mint 60 százalékkal növekedett, s ez a munka hatékonysága révén valósult meg. Kedvezőtlen tényező, hogy egyes üzemekben a tervezettet meghaladó mértékben növekedtek a készletek. Tovább szilárdult viszont a szerződéses fegyelem. Gondokat többnyire az anyaghiány és a szállítási nehézségek okoztak. Az ipar együttes termelési értéke megközelíti a 2,8 milliárd forint értéket, amelynek 19 százaléka kerül exportra. A szocialista viszonylatban hatszoros, a tőkés piacon háromszoros az export növekedése. A nyereség 70' százalékkal emelkedett. • öt év alatt megkétszerezve termelését, az élelmiszeripar fejlődött a legerőteljesebben. Így sem tudja azonban feldolgozni a közepesnél jobb termést. Alapvetően kialakult a járás iparának termékszerkezete, a termékek többsége gazdaságos. Az üzemek nagyobb részénél lassú a piaci hatásokra való reagálás. Ennek oka az üzemek alárendelt szerepe és az értékesítés ismert áttételessége. Jó példaként említi e tekintetben a beszámoló a VBKM Kunszentmiklósi VÁV Gyárát és a Lajosmizsei Ipari Szövetkezetei, ahol néhány hónap átfutási idővel követni tudják a kisebb választékmódosulást. Termékeik színvonala eléri a világpiaci szintet. Arra is figyelmeztet a pártbizottság beszámolója, hogy az üzemek belső tartalékainak feltárása, a takarékos gazdálkodás még mindig nem vált a munka szerves részévé. A teljesítménybérezés például a fizikai munkát végzőknek csak 59 százalékára terjed ki, a dolgozók jelentős hányadánál így nem érvényesül közvetlenül az anyagi ösztönzés. A járásban működő öt ipari, és két háziipari szövetkezet az előirányzottat meghaladó mértékű tei;melésfeljesztést valósít meg. Az idei 422 millió forint ,termelésiérték-előirányzatuk 116 százalékkal magasabb, mint az 1975. évi. A kecskeméti járásban meghatározó szerepű mezőgazdaság előrehaladását taglalva, a párt ag- : rár- és szövetkezetpolitikájának következetes végrehajtásáról ad I számot a pártbizottság. A mező- gazdasági üzemek termelésnöve- I kedése — a járás politikai irá- I nyitó testületé célkitűzésének | megfelelően — valamelyest meg- I haladta az országosan előírt 16— 18 százalékos fejlődést. Az együttes termelési értékük több mint három és fél milliárd forint, a növekedés 38 százalékos. Jelentős szerep jutott ebben a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatának. Érzékletesen kiviláglik a beszámolóból, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési szerkezete egyre jobban igazodik a járás adottságaihoz, a fogyasztási igényekhez. A gazdaságok többsége négyötféle növényt termeszt nagy mennyiségben, a korábbi 10—17- félével szemben. Teret hódítottak a korszerű termelési rendszerek. Különösen jó eredményeket értek el a kukorica, a búza és a napraforgó termesztésében. Folyamatos fejlődés jellemzi az ésszerű földhasználati tervek végrehajtását, évről évre csökken a parlagon hagyott földterület. Az ütemek, főleg az állami gazdaságok és a fejlettebb termelő- szövetkezetek fokozódó mértékben hasznosítják a termelésben a tudomány eredményeit. összefügg ezzel a beszámolónak a mezőgazdaság szakember-ellátottsága fejlődéséről szóló megállapítása. Eszerint az eltelt öt évben 68 százalékkal nőtt a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. Nem tartja viszont kielégítőnek a pártbizottság a mezőgazdasági szakmunkások számának csekély, mindössze 17 százalékos növekedését. A termelésben élenjáró szerepet betöltő állami gazdaságok munkájáról, fejlődéséről egyebek között megállapítja a beszámoló, hogy szakember-ellátottságukat fiatal szakemberek munkába állításával, kádertartalékok képzésével biztosítják. Egyben ráirányítja a figyelmet: indokolt fejleszteni ennek a magas színvonalú szellemi kapacitásnak a környező gazdaságokra való kisugárzását. A termelőszövetkezetek az 52 százalékos termelési érték és a 63 százalékos területi arányukkal továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a járás mezőgazda- sági termelésében. Számuk egyesülések révén 24-ről 20-ra csökkent. Erősödött gazdálkodásuk vállalati jellege. Egy kivételével nem volt veszteséggel záró szövetkezet. Ugyanakkor tovább nőtt a jól és a gyengén gazdálkodó' tsz-ek közötti különbség a termelés jövedelmezőségében csakúgy, mint az eszközellátottságban, a vezetés színvonalában és , a szakember-ellátottságban. A szakszövetkezetek száma tizenegyre csökkent, közülük egyesek fejlődését a kis üzemméret akadályozza. A szakszövetkezetek gazdálkodásában is erőteljes differenciálódás következett be. Míg egyesek — például a lajosmizsei Almavirág, a jakabszállási Népfront, a kerekegyházi Kossuth és az ágasegyházi Mathiász — elérték a jól gazdálkodó tsz-ek színvonalát, más gazdaságok a kiegyensúlyozott gazdálkodás alapjait sem tudták megteremteni az eltelt időszakban. Politikai és gazdasági jelentőségének megfelelően szervezték és irányították a mezőgazdasági nagyüzemek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Termékeiknek a nagyüzemek útján történt értékesítése 330 millióról 648 millió forintra emelkedett. A lakosság élet- és munkakörülményeiben, kereskedelmi, egészségügyi, szociális és kommunális el- látásábán bekövetkezett fejlődésről ugyancsak figyelemre méltó tényeket tárt a pártértekezlet elé a beszámoló. Ezekkel együtt azonban a gondokat, a fogyatékosságokat is jelzi. Talán még fokozottabb mértékben csendül ki ugyanez az igény az ideológiai munka és a pártélet fejlődését taglaló fejezetből, noha az elvégzett munka mérlege e területeken is ugyancsak pozitív. E megállapítást, a pártélet kérdéseinél maradva, egyaránt megerősítik az eszmei, politikai, cselekvési egység erősödését, az irányító pártszervek, s a párt- alapszervezetek munkája, a párt kádermunkája, a társadalmi és •tömegszervezetek pártirányítása fejlődését érzékletesen tanúsító fejezetek. A beszámoló feletti vitában huszonötén hallatták véleményüket. Felszólalt Nyers Rezső is, aki a Központi Bizottság nevében köszöntötte a pártértekezletet. A vitát Horváth Ignác foglalta össze. A pártértekezlet küldöttei ezután jóváhagyták a járási pártbizottság beszámolóját, és a feladattervet, s egyetértőén foglaltak állást a Központi Bi- zotttság kongresszusi irányelvei mellett. Ezután zárt ülésen folytatta munkáját a küldöttek tanácskozása. Megválasztották az ötvenöt tagú járási pártbizottságot, és harminchat küldöttet a megyei pártértekezletre. Az újjáválasztott pártbizottság megtartotta első ülését és megválasztotta titkárait, a tizenegy tagú végrehajtó bizottságát és munkabizottságait. A pártbizottság első. titkára Horváth Ignác lett, titkára pedig Horváth Antal és dr. Kiss Margit. A végrehajtó bizottságban a következők vesznek részt: Bérezés Lászióné, a kunszentmiklósi TEMAFORG ak i gyülekeztek vasarnap reggel Kiskőrösön a járási pártbizottság és a járási hivatal közös székházának nagytermében, ahol egész napon át tanácskozott a kiskőrösi járás kommunistáinak legfőbb fóruma: a pártértekezlet. A rendezvény elnöki tisztével megbízott Leirer János üdvözölte az alapszervezetek küldötteit, a pártértekezlet meghívottjait, a vendégeket. Részt vett a tanácskozáson dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Lajtai Benőné, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, dr. Fehér Géza, megyei rendőrfőkapitány, Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság tagjai. Miután a járási pártértekezlet megválasztotta munkabizottságait, dr. Ivanics Lajos, a járási pártbizottság első titkára tartotta meg vitaindító beszédét, kiegészítve ezzel a pártbizottság írásos előterjesztését. A pártbizottság beszámolója, amelyet a küldöttek előzetesen kézhez kaptak és tanulmányoztak, öt' év munkáját összegezte. Részletesen elemezte a járás társadalmi, gazdasági és politikai viszonyait s mindazokat a tényezőket, amelyek az ott lakók, ott dolgozók életét az elmúlt időszakban befolyásolták. Az 1975 évi pártértekezlet, az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei, a megyei és a helyi értékelések alapján határozta meg a járás tennivalóit. A szocialista társadalom tudatosabb, szervezettebb és magasabb szinten való építése volt a legfőbb cél. A pártbizottság a feladatok nagyobb részét teljesítette. Irányította a járás politikai életét, rendszeresen értékelte a határozatok végrehajtását, mozgósított és beszámoltatta a párt-, az állami, a társadalmi, a gazdasági szerveket, és szervezeteket az elvégzett munkáról. A járás társadalmi szerkezete folyamatos átalakulásban van. örvendetes, hogy a mezőgazdasági és ipari üzemek szervezett munkatevékenysége már igen jelentős társadalmi rétegeket érint. A szocialista tulajdonviszony különböző formáinak szerepe nőtt, erősödött. A lakosság foglalkoztatásához, megélhetésécsoportvezetője, Bene András, a járási hivatal elnöke, dr. Cser- nyus István városi-járási vezető ügyész, dr. Deák István, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke, Farkas Jánosné, a kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet elnöke, . Faragó József, a szabadszállási Lenin Tsz gépszerelője, Nagy Károly, a KISZ járási bizottságának titkára, és Nyitrai Ferencné, a tisza- kécskei REMIX művezetője. A fegyelmi bizottság elnökévé Járosi Jánost választották. hez egyre nag-yobb mértékben járulnak hozzá a szocialista üzemek. A kiskőrösi járás munkaképes korú lakosságának 22 százaléka munkás, akik 9 ipari üzemben, vagy azok telephelyén dolgoznak. Jelentős számuk még nem szerezte meg a szakképesítést, .ezért betanított munkásként foglalkoztatják az üzemek. A járásban élő, vagy ott dolgozó munkásoknak 40 százaléka az állami, a szövetkezeti gazdaságban, vagy az erdészetekben dolgozik. Az utóbbi öt esztendő alatt csökkent a parasztság részaránya, jóllehet a járás aktív keresőinek több mint 50 százalékát jelenti. Sokan közülük még kistermelést folytatnak, de növekvő arányban vesznek részt a szövetkezetek nagyüzemi munkájában. Kisgazdaságuk termelését • és termékeinek értékesítését a szövetkezet szervezi, gazdálkodásuk ezért egyre jobban kötődik a szövetkezeti nagyüzem termeléséhez. Kisebb számban még dolgoznak egyéni gazdálkodók a járás falvaiban. örvendetesen gyarapodott az értelmiség száma. Többségük a közművelődésben és az egészségügyben dolgozik. Emelkedett a termelőmunkában részt vevő műszaki és agrárértelmiség aránya. Dicséretes munkásságuk következtében a tudományok egyre inkább termelőerővé válnak. Az egész térség sajátos települési viszonyaiból adódóan, a számarányuknál jóval nagyobb jelentőségű a kisiparosok és kiskereskedők tevékenysége. Mindenekelőtt közvetlenül a lakosság számára végeznek javító és építőipari jellegű, szolgáltató munkát. A járásban élő nők foglalkoztatása az országos átlagnak megfelelő. Sajnos, a politikai és a társadalmi életbe történő bevonásuk eléggé mérsékelt ütemű. A nők közös termelőmunkában való részvétele nőtt, ámbár még mindig sokan maradtak közöttük olyanok, akiket foglalkoztathatnának a különböző munkahelyek. Elég kevés közöttük, aki vezető munkakörben dolgozik. Az ifjúság munkába vonásának a szükségességét kezdték felismerni a járás gazdaságai, ipari üzemei, s ennek érdekében anyagi kötelezettségekre is vállalkoztak. A kiskőrösi járás több nemzetiségű. Magyarok, németek, szlovákok élnek testvéri közösségben. A nemzeti kisebbségek jogai biztosítva vannak, bár ők ezekkel még nem élnek kellőképpen. Különösen a kulturális területen van sok kihasználatlan lehetőség a hagyományok ápolására. A járás jól szervezett településein, főként a nagyközségekben, tovább csökkent a falu és a város közötti különbség. A külterületi villamosítással a tanyavilágban lakók életkörülménye javult, de korántsem megfelelő mértékben. Több kezdeményezés, hasznos törekvés ellenére az ellátásuk nem kielégítő, és társadalmi mozgósításuk is elég nehézkes. A pártbizottság beszámolója részletesen elemezte a gazdasági építőmunka eredményeit. Az V. ötéves tervben előirányzott ütem szerint valósult meg az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése. Az ültetvénytelepítésben, a háztáji gazdaságok árusertés-kínálatában túlteljesítést is sikerült elérni. A mezőgazdasági üzemek mindinkább igyekeztek alkalmazkodni a helyi természeti és közgazdasági viszonyokhoz, a termelési szerkezetük kialakításában ezt érvényesítették. Mindezen felül ipari melléktevékenység segítette á mezőgazdasági munkát és az ipari ágazatban képződött nyereség a mezőgazdaság termelő alapjainak fejlesztéséül is szolgált. Beruházásra öt év alatt több mint 1,2 milliárd forintot költöttek a járásban. Elkészült a Medicor Vállalat soltvadkerti üzemcsarnoka, ugyanitt az áfész hús- feldolgozó üzemének korszerűsítése is megtörtént. Akasztón, Pá- hiban, Császártöltésen a szövetkezetek kiegészítő tevékenységeként, az ipari munkahelyek kezdték meg a termelésüket. Az állami és szövetkezeti gazdaságok 1516 hektár szőlőt korszerűsítettek, 1607 hektár üzemi és tagsági táblásított szőlőtelepítést végeztek, emellett 56 ezer hektoliterrel gyarapodott a bortárolók befogadóképessége. Exportfejlesztő hitelből épült fel Császártöltésen a baromfitelep. A juhászat az akasztói szakosított telep felépítésével, valamint öt szövetkezet ugyanennek az ágazatnak a fejlesztésével igazodott a helyi természeti és közgazdasági tényezőkhöz. A termelés gépesítésere. a gazdaságok Í300 milliót költöttek az elmúlt években. A kereskedelmi hálózatot bővítette a keceli és a páhi ABC- áruház felépítése. A tervidőszakban fogtak hozzá a soltvadkerti áruház építéséhez. Sajnos, nem valósult meg a tervezett áruház Tabdiban. Az intézményi beruházások közül készen lett Császártöltésen az iskola bővítése, valamint a tornaterem. Ugyanott tanuszoda épül. Felépült a csengődi egészségház, és hozzáfogtak a keceli nevelési központ, a soltvadkerti, a kaskantyúi iskola, a bócsai, a tázlári tornaterem kivitelezéséhez. Igen örvendetes az a társadalmi összefogás, amely Császártöltésen és Kaskantyún alakult ki a közhasznú létesítmények érdekében. A kiskőrösi járásban az élelmiszergazdaság adja a legnagyobb termelési értéket — hangsúlyozta a pártértekezleti beszámoló. A mezőgazdasági nagyüzemek — változatlan dolgozólétszámmal — négy esztendő alatt 41 százalékkal növelték termelésük értékét. A nagyüzemi munka hatékonyságát jelzi, hogy a bruttó jövedelem ez idő alatt 25 százalékkal emelkedett. A gazdálkodás 60 százaléka a nagyüzemekben történik, amelyeknek átlagos területe az egyesülésekkel megnőtt, a korábbi 19 helyett 16 szövetkezet működik. Jó munkamegosztással, együttműködéssel, a termelési rendszerek elterjedésével a termelékenység, a gazdaságosság javult. A mezőgazdaság munkáját 129 szocialista brigád kétezer tagja is előmozdította. A szakszövetkezetek — valamennyien gyenge termőhelyi adottságúak — a járás területének 48 százalékán gazdálkodnak. Kiskunhalason, a pártszékházban száznyolcvannyolc megválasztott és tizenkilenc tanácskozási jogú küldött részvételével vasárnap délelőtt kilenc órakor kezdte meg munkáját a kiskunhalasi járási pártértekezlet. A tanácskor zást Búza Dezső, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd megválasztotTEK ‘ WB m I és a járás nagyüzemi termelésének 44 százalékát adják. Tagságuk közül kétezer-nyolcszázan rendszeresen részt vesznek a nagyüzemi munkában. A szakszövetkezetek közös művelésű területe 1975 _ óta 54 százalékkal gyarapodott. A szétszórt szántók egy részét táblásították, a szőlő-, gyümlöcstermesztésen kívül más ágazatok nagyüzemi fejlesztése is megindult. A háztáji és kisgazdaságok jelentősége a területi arányuknál jóval nagyobb, hiszen olyan termelő tevékenységet folytatnak, amely a nagyüzemi keretek között nem elég gazdaságos. A járás szabadpiaci ellátását is javította a kisüzemi termelés. A beszámoló részletesén taglalta a lakosság életszínvonalának, egészségügyi, szociálpolitikai helyzetének alakulását. Értékelte a közművelődési feladatok' teljesítését, szólt a tömegpolitikai munka és a pártpropaganda tapasztalatairól, a pártirányítás, valamint a pártélet kérdéseiről. Ennek kapcsán elemezte a demokratizmus erősödésének, a kollektív vezetés elve mind jelentősebb érvényesülésének közvetlen hatását, szólt a tömegszervezetek pártirányításáról, s munkájuk eredményeiről. Végezetül a következő időszak legfőbb teendőit vázolta. Elsődleges a termelőmunka, a gazdasági tevékenység olyan mértékű javítása, amely elősegíti az életszínvonal-politika, az egész lakosság életkörülményeinek és jövedelmének stabilizálását. Fontos, hogy minden területen mérlegeljék az elvégzett munka hasznosságát és ennek megfelelő legyen az anyagi és erkölcsi elismerés. A változó, közgazdasági szabályzókhoz igazodó, a reális erőforrásokkal számoló üzemi és községpolitikai tervek készüljenek. Fontos, hogy a termelő munkát végző ember a képzettségének és képességeinek leginkább megfelelő helyen tudja kifejteni a tevékenységét. Ennek érdekében jobban kell támogatni a fiatal szakemberek, szakmunkások részvételét, arra alkalmas fiataloknak a vezetői munkába bevonását. A szakmai és politikai műveltség növelésén, a helyi kezdeményezőkészség kiterjesztésén’ keresztül pedig elérni á’ hasznosabb munkavégzést A vitaindító után húszán fejtették ki véleményüket. Felszólalt dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese, és Lajtai Benőné, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja is. A pártértekezlet a kiegészítésekkel együtt a pártbizottság beszámolóját, a kongresszusi irányelvekkel ösz- szefüggő állásfoglalását jóváhagyta. Ezután megválasztották a negyvenegy tagú járási pártbizottságot és a tizenhárom küldöttet, akik a megyei pártértekezleten képviselik a kiskőrösi járás kommunistáit. A járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. Első titkárnak ismét dr. Ivanics Lajost, titkárnak pedig Ádárn Károlynét választották. A végrehajtó bizottság tagja lett: Bolyos Gyula, a soltszentimrei palackozóüzem vezetőhelyettese, Csipkó Sándor, keceli szakszövetkezeti elnök, Gráner Gyula, a járási KISZ-bi- zottság titkára, Janik József, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója, Jónás Dániel, császártöltési termelőszövetkezeti elnök, Kassai József, a városi-járási rendőrkapitányság vezetője, Leirer János, a járási hivatal elnöke, Németh Árpádné, tabdi termelőszövetkezeti dolgozó, Székely Sándorné, fülöpszállási pedagógus. A héttagú fegyelmi bizottság elnökévé Fazekas Jánost, a fülöpszállási községi tanács elnökét választották. ■ták a pártértekezlet munkabizottságait. Ezt követőan a levezető elnöki teendőkkel megbízott Nagy István járási pártbizottsági titkár köszöntötte á küldötteket és a meghívottakat. Üdvözölte Borsodi Györgyöt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsá- (Folytatás a 4. oldalon.) KISKŐRÖSI JÁRÁS A tanyavilágban is javultak az életkörülmények Ünneplőbe öltözött nők, férfiKISKUNHALASI JÁRÁS ______________ T ovább csökkent a különbség város és falu között
