Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A megyei pártértekezletre és a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára készülve újabb tanácskozásokra került sor vasárnap. Megtartották Kecskemét város és a megye öt járásának pártértekezletét, melyeken a következő napirendi pontok szerepeltek: 1. A pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról; állásfoglalás a Központi Bizottságnak a XII. kongresszusra kiadott irányelveiről. 2. A pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása. Kecskemét város pártértckezletéről lapunk első oldalán, a járási tanácskozásokról a második, harmadik és a negyedik oldalon adunk tudósítást. további 200 hektár ültetvényt eltelepítenek. Fejlődött az állattenyésztés, nőtt a szarvasmarha- és a juhállomány. Az egy tehénre jutó tejtermelés csaknem eléri a 4 ezer litert. Az állami gazdaságok sertésállománya 16 százalékkal növekedett. A beszámoló a továbbiakban megállapította, hogy a társadalmi viszonyok fejlődésével, és a gazdasági eredményekkel összhangban tovább javultak a lakosság életkörülményei. A jövedelmek emelkedésével párhuzamosan színvonalasabbá, kiegyensúlyozottabbá vált a kereskedelmi ellátás, szélesedett a szolgáltatások köre. A városban a kialakult foglalkoztatottsági struktúra lényegesen nem változott. A gazdasági feladatokat illetően a beszámoló a termelés hatékonyságának további növelését hangsúlyozta. Olyan szakaszba érkeztünk — mutatott rá szóbeli kiegészítőjében is a városi pártbP zottság első titkára — amikor a követelmények minden területen magasabb szinten jelentkeznek. Előrehaladásunk a jövőben még céltudatosabb, fegyelmezettebb munkát kíván. A városi pártbizottság irányításával, a kommunisták alkotó kezdeményezésével, Kecskemét dolgos lakossága újabb sikereket ér majd el az elkövetkező években. — Az elmúlt hetekben igen élénk, felelősségteljes politikai élet zajlott a város pártszervezeteiben — hangsúlyozta többek között a beszámoló. A kongresszusi előkészületek időszakában fokozódott az aktivitás, nemcsak a párttagság, hanem a párton kívüli dolgozók körében is. Az elmúlt esztendőben a SZOT és a KISZ KB felhívása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyre széles körű visszhangot váltott ki, amelyhez Kecskeméten 1222 szocialista brigád 15 646 tagja csatlakozott. A felajánlások — bár a munkaterületek és feladatok sokrétűségét tükrözik — döntően a hatékonyabb gazdálkodás előmozdítására, az anyag- és energiatakarékosságra, a munkaidő, valamint a gépi kapacitások jobb kihasználására irányultak. Emellett nemcsak a forintban kimutatható vállalások, hanem a politikai, szakmai és ál- •talános műveltség emelésére tett, igen tartalmas kötelezettségvállalások is hangsúlyt kaptak a brigádok felajánlásaiban. Beszámolónkban arra törekszünk —r hangsúlyozta az előterjesztés —, hogy a város kommunistáinak és közvéleményének hű képet adjunk Kecskemét, a megyeszékhely valóságos helyzetéről, az elmúlt öt év munkájáról, s' az ebből levonható következtetések pedig segítsék elő a jövőben ellőttünk álló feladatok meghatározását. Megállapíthatjuk, hogy városunk fejlődésének.üteme az országosnál és a megyeinél is kedvezőbben alakult. Ilyen eredményekben gazdag ötéves tervet ugyanis még sohasem teljesítettünk. Természetesen, nem hallgathatjuk el, hogy voltak olyan célkitűzéseink is, amelyek nem teljesültek. Mindezzel együtt a város fejlődése a XI. kongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet határozatai által kitűzött irányban halad, s ez nemcsak az ittlakók szívügye. Elismerés illeti Kecskemét kommunistáit, lakosságát, üzemeinek, intézményeinek dolgozóit. Az elmúlt öt esztendő alatt jelentős változások következtek be Kecskemét gazdaságában, lakosságának életében, szooialista tudatának fejlődésében. Városunk 1980- ra belépett a százezer lakosú magyar nagyvárosok közé, s gazdasága, politikai, kulturális és társadalmi élete pedig méltó e szerephez. — A megyeszékhelynek — mutatott rá többek közöt a beszámoló — mintegy 230—250 ezer ember ellátásában van valamilyen területen szerepe. Nagy felelősséget jelent a négy városkörnyéki község — Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Városföld — lakosságáról való gondoskodás. Jelentős a bejáró dolgozók száma, akik elsősorban a város ipari munkásságát gyarapítják. A községek társadalmi élete igen sok szállal kötődik a városhoz. A kialakult gazdasági, kulturális és politikai együttműködés eddig is jól szolgálta az önálló községpolitika és fejlesztés erősödését. Kecskemét gazdálkodó egységeinek ötéves fejlesztési terve meghaladta a 9 milliárd forintot, V. ötéves tervre, ami előreláthatóan 2400 millió forintra lesz teljesítve. A mintegy 300 millió forintos többlet a vállalatok dolgozói által, elsősorban' a gyermekintézmények fejlesztésére felajánlott társadalmi munka eredménye. A tervidőszak lakáselőirányzata 6220 volt, amiből ugyancsak több valósul meg. Kiemelt feladatként szerepelt az óvodai ellátottság javítása. összesen 350 hely építésére volt anyagi fedezet, mégis 1550 valósul meg a vállalati támogatások és társadalmi munkák nyo-, mán. Az óvodákban- javul majd a felvettek aránya, a zsúfoltság csökkenése azonban csak a VI. ötéves terv végére várható. Eddig 120 bölcsődei hely készült el, év végéig azonban még újabb 180 épül. Az öregek napközi otthonába harmincán járhatnak jelenleg, de 1980 végére további hetven idős ember számára készül hely. Az egészségügyi és szociális célú fejlesztésre a tervezettnél nagyobb összeget fordít a tanács. Befejezéséhez közeledik a 680 ágyas új megyei kórház építése. Az Izsáki úti kórház' új pavilonnal és szemészeti osztállyal bővült. A tervidőszakban célul tűztük a víz- és csatornaágazat jelentős fejlesztését. A 253 millió forintos előirányzat már teljesült, a várható beruházási felhasználás 307 millió forint lesz. A villanyhálózat hosszát 79 kilométerrel növeltük, s mintegy 1000 külterületi lakás jutott villanyhoz. A földgázvezeték 32 kilométerrel bővült, s a lakásállománynak már csaknem felében használnak földgázt. vény-, és az erdőterület. A mező- gazdasági üzemek a csökkenő ültetvények ellensúlyozására 341 hektár gyümölcsöst és 301 hektár szőlőt telepítettek, 191 hektárnyit pedig korszerűsítettek. Az idén — Akik itt most jelen vagyunk, küldöttek és meghívottak egyaránt, tisztában vagyunk azzal a különleges felelősséggel, ami e tanácskozás résztvevőire hárul — mondotta Horváth István. — Igen fontos ezért, nemcsak a párt tagjai, hanem az egész város lakossága számára, hogy ami itt reálisan és világosan elhangzik, ne csak a múltról szóljon, ^hanern megfelelő irányt mutasson a jövőbe is. Most, amikor a megyei pártbizottság és a magam nevében üdvözölhetem a kecskeméti kommunisták tanácskozását, hozzáte- hetem, hogy ami itt történik, az nemcsak a város, hanem a megye minden települése szempontjából figyelemre méltó. Bács- Kiskun ipari termelésének egy- harmadát, mezőgazdasági termelésének egy tizedét. Kecskemét adja. Tízmilliárd forint értékű beruházás valósult meg az elmúlt öt év alatt, csaknem egy- harmada annak, ami a megyében létrejött. Nem lebecsülendő tehát, amit az ipari, mezőgazdasági termelésben, a lakótelepek, az üzlethálózat, a gyermekintézmények, az egészségügy, a kulturális élet fejlesztése területén elért a város lakossága. A városi pártbizottság írásban kiküldött jelentése és az azt kiegészítő szóbeli beszámoló, valamint a Központi Bizottság XII. kongresszusi irányelvei feletti vitában húszán szólaltak fel. (Tizenöten írásban nyújtották be hozzászólásukat.) A felszólalók között volt Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Marjai József, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A két felszólalást kivonatosan az alábbiakban közöljük. Kecskemét az elmúlt öt év alatt, mint a beszámoló és az elhangzott felszólalások is tanúsítják, nagy utat tett meg. Lakosainak száma már eléri a százezret. Az úgynevezett őslakosság mellett jelenleg legalább ugyanannyi a „bevándorló”, az ideköltöző. Az itt születettek és a később ide települők azonban ma már egyaránt kötődnek érzelmileg ehhez a városhoz. Szülőhely, vagy lakóhely, egyforma a ragaszkodás, ez tükröződött a felszólalásokból is. Az elért eredményeknek joggal örülhetünk, nem eshetünk mégsem azok bűvöletébe. A beszámoló és a hozzászólók nem is bocsátkoztak túlzásokba, hiszen a fejlődés itt sem volt feszültségektől mentes. Voltak az elmúlt öt esztendőben nehezen leküzdhető gondjaink, olyanok is, amelyek saját munkánk gyengeségeiből fakadtak. Olyan célkitűzéseink is, amelyek megvalósításáról ezúttal nem beszélhetünk. Ezek közül a legfontosabbak a gazdasági élet kérdéseire vonatkoznak, de érvényes ez a megállapítás a városfejlesztésre is. Most olyan fejlődési szakasz következik, amikor nem a minEgyütt a pártonkívüliek tízezreivel A beszámoló ezután az ipari termelés eredményeit taglalta". Megállapította, hogy az ipar az öt évvel ezelőtti pártértekezlet és a Központi Bizottság 1977. október 20-i termékszerkezet korszerűsítésére vonatkozó határozata alapján fejlődött. A termelési érték évente 10 százalékkal nőtt, s 1979-ben elérte a 9,3 milliárd forintot. Az export a tervidőszakban 50 százalékkal növekedett, 1979-ben a termékek 45 százalékát szállították külföldi megrendelőknek. Ennek fele dollár elszámoló export volt. A város ipari termelésében változatlanul vezető szerepet tölt be az élelmiszeripar, amely az áru értékének 45 százalékát állítja elő, s az ossz tőkés export 70 százalékát adja. Hatékonyabbá vált a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodása is. Termelési szerkezetük jobban igazodott az adottságokhoz, s nagyarányú szakosodást hajtottak végre. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szántóterülete nem változott, az állami gazdaságoknál csökkent, s nőtt a gyep-, az ültet= A megyeszékhely gyarapodása nem csak a város lakóinak szívügye Vasárnap a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai karán tartotta tanácskozását — a pártszervezetek kétszáznegyvenhat küldöttének és negyvennyolc meghívottjának részvételével — a kecskeméti városi pártértekezlet. Dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Marjai' Józsefet, a Központi Bizottság tagját, a Minisztertanács elnök- helyettesét, Horváth Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát. Ezután az elnökség és a munkabizottságok megválasztására került sor. A tanácskozás levezető elnökének Fekete Lászlót, a városi pártbizottság titkárát választották, akinek javaslatára egyperces néma felállással emlékeztek a legutóbbi városi pártértekezlet óta elhunyt kommunistákra. Fekete László megnyitó beszédé és a napirend elfogadása után dr. Kőrös Gáspár emelkedett szólásra. A városi pártbizottság első titkára szóbeli beszámolóval egészítette ki a küldöttek részére írásban kiküldött 'jelentést' amelynek teljesítése várhatóan eléri a 10 milliárdot. A fejlesztéseknek mintegy fele a termelő ágazatokban valósul meg. Jelentősen megnövekedtek a gépi eszközökre fordított beruházási összegek. A nagy értékű, termelékeny gépek üzembe állításával nőtt az előállított termékek mennyisége, javult a minőség. Emelkedett a műszaki-technikai színvonal, s a gazdaságfejlesztés intenzív módszerei kerülték előtérbe. A mezőgazdaság beruházásai a korszerűsítést, valamint az elavult erő- és munkagép-állomány cseréjét szolgálták. A városi tanács 2041 millió forintos fejlesztést irányzott elő az mm &mm m AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi 41. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 19. kedd dénáron való növekedés a cél. Sok mindent másként kell megközelíteni, s ezt eddig még nem mindenütt egyforma hatékonysággal teszik. Vonatkozik ez az iparra, mezőgazdaságra egyaránt. Kecskeméten az ipar a fő ágazat, de — amint a beszámoló is hangsúlyozta — a mezőgazdaság hozzátartozik nemcsak a múlthoz, hanem a jövőhöz is. Kecskemét sokáig csak a barackjáról és a belőle főzött szeszes italáról volt híres, azonban örülhetünk, hogy jó hírét ma már sok más termékkel, intézményeivel, a szellem erejével is terjeszti. A mai nemzedéktől azt lehet igényelni, hogy ne hagyják veszni Kecskemét kertészeti kultúrájának Megalapozzuk a népgazdaság fejlődését Marjai József tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, majd hangsúlyozta: — A Központi Bizottság biztos abban, hogy az Önök pártértekezlete jelentős hozzájárulás lesz a XII. kongresszus sikeres előkészítéséhez. Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese azokról a nemzetközi körülményekről beszélt, amelyek között most végezzük munkánkat. Az emberekben úgy vetődik fel a kérdés, hogy képesek leszünk-e ilyen nemzetközi helyzetben megvalósítani mindazt, amit magunk elé tűzünk, s amit a XII. kongresszus meghatároz majd számunkra. Ennek a közérzetnek objektív alapja, hogy az utóbbi hónapokban rohamosan nőtt világszerte a feszültség. A nemzetközi helyzet alakulását elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a hetvenes évek elejétől az imperializmus jelentős kudarcokat szenvedett Vietnamban, Angolában, Nicaraguában, Iránban és más térségeiben a világnak. Ugyancsak a hetvenes évek eleje óta folyamatosan és fokozódó mértékű agressziós kísérletekkel találkozunk. Ennek legutóbbi eseményeihez tartozik a SALT— II. ratifikálásának elhalasztása, az eurorakéták kérdése, majd az afganisztáni ügy ürügyén kiélezett nemzetközi helyzet Sokan aggódnak amiatt, hogy nem kerül-e veszélybe a béke ügye. A Szovjetunió és a vele szövetséges országok készek és képesek arra, hogy megvédjék a békét s megvan a lehetőségük arra, hogy elriasszák a könnyelmű kalandoktól az imperializmust. Mint ahogy történt ez például 1962-ben a kubai válság idején. A világpolitikai helyzet természetesen most bonyolult, s mint ahogy az események mutatják, az agressziós kísérletek megzavarják a gazdasági kapcsolatokat a két világrendszer országai között De a kapcsolatokat nem csak ők határozzák meg. A feljett tőkés országok igen széles, nagy befolyású csoportjainak érdeke a szocialista országokkal kiépített gazdasági kapcsolatok fenntartása és fejlesztése is. A nemzetközi helyzet romlása sem hozhat bennünket olyan helyzetbe — mondotta a továbbiakban Marjai József —, amiért változtatni kellene gazdasági elképzeléseinken, a most formálódó terveken, amelyek legfontosabb mutatóit majd a XII. kongresszus fogadja el. Tulajdonképpen két dolog változott a követelmény- rendszerben. Megváltoztak a feltételek, és a feladat megoldása sürgetővé vált. Miben jelentkezik ez? Abban, hogy a magyar népgazdaság erőrégi jó hírét. Maradjon csak jellemző, amint Móricz Zsigmond megfogalmazta: a szóló szőlő, a csengő barack, a mosolygó alma hazája. Amit a pártértekezlet a város jövőjét illetően az ipari, a mező- gazdasági termelésben, a város- fejlesztésben, az életszínvonal- emelésben felvázolt, meggyőződésem, hogy az nem egyszerűen vágy, hanem megvalósítható program. Tudjuk azt is, hogy nemcsak e tanácskozás résztvevőinek, hanem az egész város lakosságának munkája kell hozzá. Nyerjük meg e célok megvalósításához az itt élő pártonkívüliek tízezreit is — mondotta végül Horváth István. sen rá van utalva a nemzetközi munkamegosztásra. Ezért fontos a tőkés export növelése, mégpedig nem akármilyen áron, hanem gazdaságosan. . Vita van a növekedés ütemét illetően. Kénytelenek vagyunk ezt az ütemet csökkenteni. Nem magyar specialitás, ez így van sokfelé a világban, s ezt tapasztalhatjuk a más szocialista és tőkés országokban is. Átmeneti korszakról van szó, s ebben az időszakban szerkezeti átalakításokat is végre kell hajtanunk. Az elmúlt évben jelentős előrelépés következett be külgazdasági helyzetünkben, amelyben Bács-Kiskun megye és Kecskemét város ipara és mezőgazdasága is részt vett. Az elkövetkező ötéves terv időszakában kell azt a fordulatot biztosítanunk gazdálkodásunkban, amely népgazdaságunk további fejlődését megalapozza. Az itt elhangzott javaslatok is segítenek majd ebben. Olyan gondolatok hangzottak itt el, amelyeket a kormánynak is érdemes lesz megvizsgálni — mondotta végül a Minisztertanács elnökhelyettese. A vitát dr. Kőrös Gáspár foglalta össze. Az elnöklő Fekete László bejelentette, hogy tizenöt távirat érkezett a vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozóitól, akik sikeres munkát kívántak a pártértekezletnek. Ezután a második napirendi pont keretében a pártértekezlet megválasztotta az ötvenkilenc tagú városi pártbizottságot és hatvankét küldöttet a megyei pártértekezletre. Ezt követően az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, s a különböző bizottságokat választotta meg. A városi pártbizottság első titkára ismét dr. Körös Gáspár lett. A városi pártbizottság titkárai: Fekete László és Goal Ödön. A végrehajtó bizottság további tagjai: Bori Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkása, Csizmadia István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, Hajdú Kornél, a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárának pártvezetőségi titkára, Hegedűs Zoltán, a KISZ Kecskemét városi Bizottságának titkára, dr. Kása Antal, a Magyar- Szovjet Barátság Tsz elnöke, dr. Losoncz Mihályné tanár, dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke, Szemerédi Imre, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának művezetője. A kilenctagú fegyelmi bizottság elnökévé Végh Györgyöt választották.