Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
1080. február 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A { március 1-én összeülő megyei párí- **! értekezlet előtti, a járási-városi előkészületeket lezáró pártértekezletek megtartására holnap kerül sor. Tanácskoznak a megyeszékhely kommunistái, a bajai, a kalocsai, aj kecskeméti, a kiskőrösi, a kiskunhalasi járások küldöttei. A tennivaló ugyanaz, mint égy héttel korábban volt a megye öt városában: mérlegelni az elmúlt ciklus eredményeit, elemezni az időközben kialakult és sok szempontból megváltozott helyzetet, majd olyan következtetésekre jutni, amelyek — ha feszítetten is — a megoldható feladatok irányába mutatnak. A lapban eddig közölt információk azt igazolják, hogy nem csupán a megye párttagsága, hanem teljes közvéleménye kíséri figyelemmel a pártértekezletek eseményeit, azt a munkát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar nép élén kezdeményez, végez, és a sokrétű feladat megoldására bufedít. Sok írás bizonygatta már, hogy komoly energiákat igénylő tennivalók várnak ránk. A felszabadulás után lezajlott valamennyi pártkongresszus felvázolta az adott helyzet bonyolultságát. De tudni kell, hogy az élet az idő múltával mindig másként, más tényezőkből összetéve bonyolult, ezért megoldásukhoz más módszerekkel és más eszközökkel kell nyúlni. Pártunk — lévén marxista párt — kiinduló pontnak mindig a valóságot veszi és azt is tudja, hogy a megoldás útja- módja nem lehet más, mint az illúziómentesség. A járási pártértekezleteken minden bizonnyal komoly szerepet kap a megye mező- gazdasági erőforrásainak, további tartalékainak feltárása. Sok reménykeltő van még a mi tájunk földjeiben, a rajta dolgozók szorgalmában, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok szervezeti kereteinek szocialista mivoltában. S ehhez nem kevés segítséget adnak a háztáji és kisegítő gazdaságok. Az ötéves terv befejező esztendejében arra kell törekedni, hogy a tartalékok felszínre kerüljenek és az országot gazdagító tényezővé váljanak A jobb, a szervezettebb munka biztos reményében köszöntjük Kecskemét város és a megye valamennyi járásának kommunistáit. Az alábbiakban az öt evvel ezelőtti pártértekezlctek beszámolóiból idézünk. Felidézzük a fél évtizeddel korábbiakat Kecskemét A várás gazdaságában az elkövetkezendő években a fő figyelmet a hatékonyság fokozására, a gazdálkodás színvonalának javítására, az ésszerű takarékosságra kell fordítani. El kell érnünk, hogy az anyaggal energiával, pénzzel és idővel való takarékosság a vezetők és beosztottak, a gazdálkodó és költségvetési szervek munkájának állandó részévé váljon. A fejlesztési célok meghatározásánál kiemelt feladatot képezzenek; azok, amelyek a lakosság életj. és munkakörülményeinek javítását szolgálják. A város területén meglévő ipari bázisok többségükben. alkalmasak arraj hogy céltudatos fejlesztésekkel az intenzív fejlesztés alapjait {képezzék. Az V. ötéves terv éveiben az IGV, SZIM és a BRG a fejlesztések során érjék el a korszerű középüzemi szintet, s felül kell vizsgálni a korszerűtlen üzemek pelyzetét. A termelési szerkezet korszerűsítésével* előállított termékek elégítsék ki a piaci igényeket, biztosítsák az ipari termelés 35—40 százalékos növekedését, a növekvő exportigényeket. A munkaerő hatékony felhasználásával a több. lettermeljés döntő többségét a munkatermelékenység növekedése fedezze. Az ipari termelésen belül — {figyelembe véve a mezőgazdasági háttér fokozott fejlődését — az átlagosnál nagyobb fejlődési üljem kívánatos az élelmi- szeripari1 üzemekben. A Konzervgyárban,la Baromfifeldolgozó Vállalatnál es a Középmagyarországi Pincegazdaságnál nagy gondot fordítsanak a termeltetési körzetek kialakítására, a termelő gazdaságokkal való partneri kapcso-' latok kiépítésére! A meglévő bázisok, a {szellemi kapacitás állandó bővüljése a gépipari ágazat további nagyobb ütemű fejlődését teszi szükségessé. A mezőgazdasági szervezetek a szántóteiiület kismértékű csökkenését az átlagtermés növelésével ellensúlyozzák. Törekedjenek új, nagy hozamú fajták elterjesztésére, a legkorszerűbb agrotechnikai eljárások alkalmazására, a ke- mizálásrá, a komplex gépesítésre. Tovább növeljük a termelési rend. szereket. ■ A szarjvasmanhaprogram megvalósítása érdekében fokozzák a szálastakprmány-termelést, fejlesszék a szennyvízöntözéses takarmánytermesztést, intenzívebben használják ki a rét- és legelő- gazdálkodás adta előnyöket, a szőlőterületek és gyümölcsösök rekonstrukciójával, új telepítésekkel biztosítsák a nagyüzemi termelés feltételeit. A város zöldségellátása érdekében készüljön el a város zöldségtermelési terve. A mezőgazdasági szervezetek törekedjenek arra, hogy az együttműködésből eredő előnyöket mind teljesebben .kihasználják, hasznosítsák a város területén működő kutató intézetek, és a Kertészeti Főiskolai Kar tevékenységét. A városi közlekedés további javítása során fel kell készülni, hogy a lakosság számának növekedésével párhuzamosan nő az elszállítandó utasok száma. A városban és környékén évenként több, mint 20 millió utas szállí- fásáról kell gondoskodni. Ez csak úgy lehetséges, ha befejeződik a külső körútrendszer építése, megkezdődik a kiskörút kiépítése, tovább fejlődik a lakótelepek és az üzemek közötti közvetlen utasszállítás. A KPM ágazatfejlesztésében megvalósul az új távbeszélő és forgalmi központ, kiépül a távhívó- rendszer, külterületi segélyhívó helyek létesülnek. A kereskedelmi szervek készüljenek fel, hogy a tervezett reálbér és reáljövedelem növekedését kellő mennyiségű, jó minőségű áruval fedezzék. Fokozott társadalmi ellenőrzés segítse az árakra vonatkozó előírások betartását. Szigorúan lépjenek föl a vásárlók megkárosítása ellen, védjék a fogyasztói érdekeket. A hálózat továbbfejlesztése érdekében a Vendéglátó Vállalat a város területén aktívabb beruházási politikát folytasson. A kereskedelmi szervek törekedjenek a kulturált kereskedelem és vendéglátás megteremtésére, az eladók szakképzettségének fokozására. Az V. ötéves terv éveiben hatezer lakást kell felépíteni. A lakásépítés során mintegy 5400 több szinte^ formában épüljön meg. A több szintes lakásszám 70 százaléka a kecskeméti házgyár termékeiből készüljön. A tanácsi szervek továbbra is számoljanak a családi- ház-építési igényekkel. Gondoskodjanak arról, hogy az építési igényeket telekkel ki lehessen elégíteni Bajai járás A járás három állami gazdasága a párfértekezlet határozatainak megfelelően fejlődött. Munkájukra jellemző volt a haladó módszerek eltenjesztése, a népgazdasági igények Kielégítése. Számos új eljárást kezdeményeztek, amelyeknek eredményei túlnőttek a járás határain.! Többek között a kukorica-, napraforgó-, gyümölcs- és szőlőtermesztési rendszerek kifejlesztése, számos új növények és ál. latfajta meghonosítása, a termelés komplex {gépesítésének, a szakszerű növéijyvédelemnek bevezetése. Javulták az állami gazdaságok dolgozóinak élet- és munkakörülményei, Jsokat tettek a szétszórt tanyák felszámolásáért, a dolgozók szálánál ■ és politikai képzéséért. AI szántóföldi növénytermesztésben KJÜkkant a búza területi részsjránytnfölntegy tíz százalékkal, a termés ‘Összes mennyisége pedig jelentősen emelkedett. A kukorica vetésterülete. 27 százalékkal | nőtt, és ezzel a takartok a kertészeti ágazatok teljes vertikumának kialakításában. Az állattenyésztés két jelentős ágazata, a szarvasmarha és a sertés, az utóbbi négy évben jelentős változáson ment keresztül. A tenyésztési munka eredményeként új hús- és tejtermelő fajták kialakítása kezdődött meg. Javult a gazdaságok technikai ellátottsága. A nagy teljesítményű erőgépek munkába állítása a belső arányokat kedvezően megváltoztatta. Számos technikai újdonságot vezettek be, így többek között a gazdaságokban repülőgépek, helikopterek, szőlőszüretelő kombájnok dolgoznak. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlő-gyűmölcstermesztési és szőlőszaporítóanyag-előállító bázisgazdasággá vált. A Bácsalmási Állami Gazdaság, különösen a növénytermesztésben ért el kiemelkedő eredményeket. Bevezetésre került a bácsalmási napraforgótermesztési rendszer, amelyhez számos üzem csatlakozott. 1971- ben megkezdődött egy korszerű 1700 kocás, évi 35 ezer hízósertés kibocsátására alkalmas telep építése, amely közel 170 millió forint összegbe került, és 1975. évben fejeződik be. A Bajai Állami Gazdaságban az elmúlt évben fejeződött be a 80 ezer hízósertést előállító kombinát, 350 millió forint bekerülési költséggel, amely a régi teleppel együtt az ország legnagyobb .ilyen jellegű üzeme. Létrejött egy takarmány tápgyártó üzem, amely számos más mező- gazdasági üzem tápszükségletét is biztosítani tudja. Kalocsai járás A két pártértekezlet között az alapszervezetek propagandamunkája mind tartalmában, mind szervezettségében fejlődött. A négyéves oktatási terv tudatosab- bá, tervszerűbbé tette az alapszervezetek propagandamunkáját és céliát. Az egyes tanfolyamokat a helyi szükséglethez alakították. Mindez hozzájárult a párttagok politikai érdeklődésének felkeltéséhez, és a tanulási kedvéhez. Négy év alatt közel 1200 munkás, 2900 mezőgazdasági dolgozó, 700 értei miségi vett részt a pártoktatás tanfolyamain. Emelkedett a részt vevő párttagok száma, amely 1973-ban elérte a 69 százalékot. A tanfolyamok jól szolgálták gaz-' dasági, világnézeti és társadalmi céljaink megértetését, azok összefüggéseit. Amíg korábban, főként 1972. előtt, a gazdaságpolitikai kérdések voltak a figyelem központjában, ezt követően a pártélet kérdései kerültek előtérbe. A két pártértekezlet között 7365 hallgató ismerkedett a szocializmus építése, a párt politikája egy- egy speciális területével a magyar forradalmi munkásmozgalom kialakulása és fejlődése főbb jellegzetességeivel, a párt és a munkás- osztály vezető szerepének érvényesítésével. Továbbképző tanfolyamokat szerveztek alapszervezeteink világnézeti és etikai kérdésekről. E formák hatékonyan segítették" a nemzetközi ideológiai harc kérdéseinek megismerését, a munkaerkölcs és morál fontos szerepét a társadalmunkban, a haza- fiság és az internacionalizmus értelmezését. A párt kultúrpolitikájának megértését a kulturális kérdések tanfolyama segítette, ahol községi szinten több helyi vezető és pedagógus tanulmányozta a kultúra szerepének, elméleti és gyakorlati kérdéseit. Propagandistáink jó munkát végeztek, és tevékenységük elismeréseként tízen a Szovjetunióban és az NDK-ban jutalomként több napot töltöttek. A propagandamunkáért huszonkilencen Lenin-emlékplakettet kaptak. Fontos politikai feladatnak tartjuk a káderképző tanfolyamokat, az ML Esti Egyetemet, és az ML középfokú iskolát. Az elmúlt négy évben hetvenketten az esti egyetemen, négyszáznegyvenegyen a középfokú iskolában tanultak és szereztek oklevelet, illetve végbizonyítványt. Mindkét oktatási forma iránt megnőtt az igény a járásban, különösképpen sok a jelentkező az esti egyetemre. Az ML esti középfokú iskolának rangja van, melynek szervezettsége, és az előadások színvonala megfelel a követelményeknek. Kecskeméti járás mánytermő terület meghaladja az összes szántóterület 51 százalékát. Nagy lépést tettek a gazdasáTanácsaink a IV. ötéves terv Időszakára 131 millió forintot terveztek felhasználni. Ebből kommunális ellátásra és lakásépítésre 79 milliót, az egészségügyi és szociális ellátás javítására 10 milliót, a kulturális ellátás fejlesztésére 30 millió forintot. Az eltelt négy év alatt történt beruházások igazolták, hogy a lakosság érdekeivel egybeeső feladatok végrehajtásához széles társadalmi összefogást lehet biztosítani. Ennek eredményeként a IV. ötéves terv végére mintegy 380 millió forint fejlesztési alap lesz felhasználva. Ez több, mint kétszerese a III. ötéves tervben felhasznált összegnek. A fejlesztési alap bevételeit jelentősen növelte a községi tanácsok koordinációs tevékenysége, az ipari, a mezőgazdasági üzemek, és a járás lakosságának önkéntes hozzájárulása. Mindez a tervidőszak alatt mintegy 60—65 millió forintot jelentett. A lakosság kommunális ellátása javuló. A villanyhálózatba bekapcsolt lakások száma 1975. év végére eléri a 20 ezret. Ezzel a lakások 58 százaléka villamosítptt lesz. A belterületi villamosítás mellett a tanyai villamosítás is jó ütemben folyik. 1975. végéig több mint kétezer külterületi lakás villamosítása várható. Mindez jelentje vízmű. A tervidőszak alatt két községi törpe-vízmű és 95 kilométer vízvezeték-hálózat épül meg. Építés alatt van a Tisza menti regionális vízmű, Tiszakécske—Kerekdomb—Lakitelek községeket összekötő szakasza 1974-ben, Lakitelek—Tőserdő és Tiszaalpár közötti szakasza 1975-ben épül meg. Ez a vízmű a három nagyközség és az üdülőtelepek vízellátását biztosítja. A vezetékes vízellátásba bekötött lakások száma 6500, a lakások 18,7 százaléka. Jelentős társadalmi munkát fordítottak a községek szépítésére. 90 ezer négyzetméter parkterület épült községeinkben. Ütemesebb lett a Tisza menti üdülőtelep építése, és megépült a tiszakécskei termálfürdő és szabadstrand. Nehézségbe ütközik még most is a tanyaterületek fekvőbetegellátása, különösen őszi és téli időszakban.- Annak ellenére, hogy sok erőfeszítés történt, több községben megoldatlan még a betegellátás. Kiskőrösi járás Az élelmiszer-gazdaság fejlődése az elmúlt négy év során kedvező tendenciát mutat. A fejlődés elsősorban a magasabb ho.zamok elérésére, a termelékenység emelésére,-az anyagi-műszaki bázis fejlesztésére, a felhalmozás, és ^zen keresztül a bővített újratermelésre irányult. Minőségi változást történt az üzemi szőlő- és bortermelésben. Korszerűsítések történtek a nagyüzemi ültetvényekben, és több üzemünk ért el szőlőből 100 mázsa hektáronként feletti átlagtermést. Az egyes évek termésátlaga a korábbiaknál kevésbé szóródik. Továbbra is jelentős járásunkban a kisüzemi mezőgazdasági termelés is. Elsősorban a szőlő- termelés, az állattartás területén van jelentőségük. A szövetkezetekhez való tartozásukat jól szemlélteti az, hogy 1970. évhez képest megduplázódott ezektől a kisgazdaságoktól származó felvásárlás, és eléri az évi 300 millió forint értéket. Végterméket a borgazdaság területén állítanak elő. Az árukibocsátásban jelentős helyet foglal el a palackozott bor, amelyet az állami gazdaság mellett két szövetkezet is előállít. Szakszövetkezeteink gazdasági és társadalmi szerepe a járás életében igen jelentős. Fejlődésük dinamikus. Közös termelésük értékét három év alatt több mint háromszorosára emelték. Eredményük több mint négyszerese az 1970. évinek. A termelésnövekedésük csupán 19 százalékos munkanaptöbblettel valósult meg. Szakszövetkezeteink jelentősen növelték a tagi gazdaságoktól történő felvásárlás mértékét. 300 hektár közös ültetvényt telepítettek, és 52 hektár területen valósítottak meg tagsági táblás telepítést. Előkészítettek ezenkívül mintegy 400 hektár területet későbbi telepítésre. Több új létesítményük valósult meg, többek között több mint 70 ezer hektoliter nagyüzemi pincetérfogat. Növelték gépállományukat, mellyel a tagi gazdaság alapigényét is jelentős mértékben kielégítik (szántás, vetés, betakarítás, szállítás;. Intézkedést tettek a tagok szociális helyzetének javítására. Járadék-, illetve nyugdíjkiegészítésre, nyugdíjévek megváltására az elmúlt három évben jelentős összeget fordítottak. Kiskunhalasi járás tős állami támogatással és lakossági hozzájárulással valósul meg. A lakosság jó ivóvízzel való ellátása érdekében 43 kilométer vízhálózat-bővítést terveztünk. Jelenleg 14 községben üzemel törPártunk X. kongresszusa meghatározta, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelkedésének, melynek egyik legfontosabb tényezője a reálbérek, ezen belül a bérek emelkedése. Üte- . mesen növekedett járásunk dolgo. zóinak bére az ágazatok között differenciáltan. Legnagyobb növekedés a mezőgazdaságban volt, lehetővé vált, hogy az ott dolgozók bére elérje az ipari dolgozókét. Az állami iparban az egy főre eső évi kereset 1970-ben 21117 forint, a mezőgazdaságban, illetve a termelőszövetkezetekben 18 810 forint volt. Várhatóan 1974-ben az iparban 25 576 fqrintra, a tsz- ekben 25 944 forintra növekszik a munkabér. A növekvő bérek ellenére a munkaerő elvándorlás nem szűnt meg, inkább növekedett a környező városok elszívó hatására. Az életszínvonal javulásának jelentős tényezője a béren kívüli juttatás, mely egyértelműen növekedett járásunkban is. Példaként említhetjük a családi pótlékok és a gyermekgondozási segélyek növekedését, az üzemi konyhák és fürdők létesítését, az óvodai és a bölcsődei helyek bővítését. a járadékok és a nyugdíjak kiegészítését. A lakosság áruellátása lényegesen javult annak ellenére, hogy egyes iparcikkféleségekből még mindig voltak hiányok. Különösen az élelmiszer-ellátásban jelentkezett jelentősebb előrelépés, ezen belül is a hús, a tej, a tejtermék tekintetében. Némileg romlott a helyzet a mélyhűtött áruk kínálatában. Az élvezeti cikkek forgalmában is javulás tapasztalható, különösen az üdítő italok tekintetében. Ruházatban is növekedett a kínálat, azonban egyes cikkfélék árfekvése még mindig magas. Építőanyag-ellátásunk javuló tendenciát mutat. Elénk a iránti kereslet, amiből az igényeket nem tudják mindig kielégíteni. A kormány intézkedése hatására bekövetkezett tüzelőanyagárrendezés a fogyasztásra várhatóan olyan irányú hatást gyakorol, hogy megnövekszik a kereslet a szilárd tüzelőanyag iránt. A kereskedelemben ki kell alakítani a bevásárló-központokat, aminek lehetőségei már körvonalazódnak. A mindennapi fogyasztási cikkeket még közelebb kell vinni a dolgozókhoz, a divat- és a tartós fogyasztási cikkek viszont a bevásárló központokban legyenek megtalálhatók. Bővíteni kell a szolgáltatások körét is.
