Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

1980. február 2. • PETŐFI NÉPE • 3 A kommunisták képviseletében A saját portáról kiindulva Két,szép unokájával meggazda­godott szűkebb családja mellett a konzervgyári közösség, s azon belül is a II-es telepen dolgozó Felszabadulás szocialista brigád teljesíti ki Túri Lászlóné életét. Mint mondja, a legszívesebben a brigádról beszél, amelynek veze­tője. Mert nagyon összeforrott közösség, de sajnos,’ fogyatkozik, két-három éven belül nyolcán készülnek nyugdíjba. Olyan mun­kásasszonyokról van szó, akikre mindenkor lehet számítani, hisz, ha tettekre, előbbre vivő csele­kedetekre van szükség, egy em­berként felsorakoznak, félszavak­ból is értik egymást. Túri Lászlóné szinte kislányko­ra óta, 27 éve dolgozik a gyár­ban. A munka mellett 1964-ben megszerezte a szakmunkás-bizo­nyítványt. Most a konzervmeste-; ri képesítés megszerzésére' ké­szül. Mellesleg, húsz éve mint szakszervezeti bizalmi tevékeny­kedik. A közelmúltban az a meg­tiszteltetés érte, hogy a Kecske­méti Konzervgyár IV-es párt- alapszervezete egyik küldötteként az üzemi pártértekezleten képvi­seli szűkebb környezetét. Amikor arról kérdeztük, milyen gondola­tok foglalkoztatják a. február 9- én sorra kerülő eseményre ké­szülve, szóra készen sorolni kezd­te: — Nálunk a pártcsoportokban csakúgy, mint a vezetőségválasz­tó taggyűlésen, élénk eszmecsere bontakozott ki a kongresszusi irányelvekről. De nem ám úgy általában, hanem a vállalatra le­redukálva a vitát. Szerintem ez is 'a helyénvaló, mindenki a sa­ját portáján nézzen körül, ott mi­vel lehetne javítani, abból indul­jon ki. Üzemi pártértekezletünkre ké­szülve, ami a saját portánkról ki­indulva foglalkoztat, abból az egyik: a nem gépsorok mellett dolgozó munkatársakról, így a záró és üzemi lakatosokról, a vil­lanyszerelőkről szólva, szívesen elmondanám, hogy a bérezésük ne órabérben történjen, hanem a feldolgozó vonal teljesítményéhez igazodjon. Ez érdekeltté tenné őket abban, hogy hiba esetén mihamarabb megjavítsák a gépet. Nemcsak én látom így, ezt az észrevételt a pártcsoport-értekez- leten is hangoztatták, az elvtár­sak. Azt is hasznos szóvá tenni, hogy a szállítási osztályon dol­gozók, ha a saját számlájukra menne, kevesebb kapkodással — amire nincs is szükség —, sok­kal figyelmesebben dolgoznának. Sajnos, gyakori, hogy a targonca villájával kiszúrják a cukros­zsákot, és szóródik a drága cu­kor. Gondosabb munkával ez el­kerülhető. Meg az üvegekre is, amelyek például tele paradicsom­mal, amennyire csak lehetséges, ügyeljenek. Végső soron minden törés a mi zsebünkre megy. A gazdasági munkáról szólva, további gondolatom, hogy a bé­rek differenciáltabb elosztásának mindenki csak örül. £n ehhez hozzátenném, hogy a feldolgozó vonalakon belül is, ahol dolgo­zik tizenhat asszony, ott is érde­mes lenne megkülönböztetetten elosztani a pénzt. Mert, ha a többség minden erejét a munká­ra összpontosítja is, két-három kihúzó, de legalábbis lézserebb ütemben dolgozó mindenütt akad. Persze, a differenciálás módját még végig kell gondolnom ahhoz, hogy javaslattal is- élhessek. Szívesen szólnék a szakszerve­zeti bizalmiakról is. Arról, hogy csakugyan megnőtt a hatáskörük, elismernek bennünket. Nélkülünk nem döntenek a gazdasági part­nerek például a bérek rendezé­sében. . Mi pedig bátran kiállunk a döntésért, mert nagyon meg­gondolt, meg is tudjuk magya­rázni az igazságosságát. Eddig legalábbis megértették, akik sa­ját fegyelmezetlenségük miatt a rövidebbet húzták. Végül még egyet. Ma szót ér­tettünk a brigádban arról, hogy a gyermekév jegyében tavaly az egyik hatgyermekes munkatárs­nőnknek igyekeztünk segítséget nyújtani. Az idén a Il-es telep nyugdíjasait akarjuk felkeresni. Szeretném kezdeményezni a párt­értekezleten, hogy miután két év­ben a vállalati óvoda és bölcső­de fejlesztéséért dolgoztunk kom­munista szombaton, az idén vál­lalatunk nyugdíjasaiért kellene tennünk, mégpedig a kecskeméti öregek napközi otthonának bő­vítéséért. P. I. Nemcsak szakmailag segítjük egymást Bíró Tibor rendőr főtörzsőrmes­ter alapító tagja, s egyben veze­tője az Április 4. négyszeres aranyjelvényes szocialista bri­gádnak. Kissé szokatlan ez a bri­gádmozgalom a fegyveres testü­leteknél, ám a személy-, a teher­gépkocsi- és az autóbuszvezetők mégis úgy határoztak, hogy meg­valósítják a hármas jelszót: szo­cialista módon élni, dolgozni, ta­nulni. Eredményeikre méltán le­hetnek büszkék, hiszen tavaly a brigád hét tagja 82 ezer forintot takarított meg. Bíró főtörzsőrmes­ter 1963 óta tagja a pártnak, a testületbe vették fel jó munkájá­nak elismeréseként. Szerény, csen­des, dolgos ember, nem csoda hát, hogy korábban is tagja volt, az alapszervezet vezetőségének, sőt a pártbizottságnak is. A nemré­giben megtartott alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésről be­szélgettünk. — Január 17-én tartottuk a tag­gyűlést, ahol küldötté választot­tak a munkahelyi pártértekezlet­re. A taggyűlést követően brigád­értekezletet tartottunk, ahol rög­zítettük kongresszusi versenyvál­lalásunkat. Ez nem túlságosan nagy dolog, de mi úgy érezzük, ezzel is hozzájárulunk a takaré­kossághoz, a jobb kollektív szel­lem kialakításához. A múlt év­ben épült egy tehergépkocsi-ga­rázs, ennek vasszerkezetét rozs- dátlanítjuk, és kétszer lefestjük. Ezzel mintegy 10—12 ezer forin­tot takarítunk meg. Mint a pártértekezlet küldötte, feltehetően felszólal, vajon miről beszél majd? — A szocialista brigádmozga­lomról, és ennek kapcsán a taka­rékosságról. Saját példánkat sze­retném felhozni, s elmondani, hogy mi a brigádban nemcsak szakmailag, de családi gondjaink­ban is segítjük egymást. Figyelem­mel kísérjük a bel- és külpolitikai eseményeket, a pártonkíviíliékkel együtt pártnapokon beszéljük meg a minket érdeklő témákat, s két­száznyolcvan óra társadalmi mun­kát vállaltunk. Ennek keretében tovább csinosítjuk a telephelyet, részt veszünk a közlekedési mo­rál javításában. A gépkocsik üze­meltetésének javítása céljából az egy kilométerre eső forintköltsé­get tizennyolc fillérrel csökkent­jük. Ezt — erről kívánok beszél­ni a pártértekezleten — úgy ér­jük el, hogy jobbá tesszük veze­téstechnikánkat, s együtt dolgo­zunk a szerelőkkel,, amikor szem­lére visszük a gépkocsikat. Tulaj­donképpen a gépkocsi javítás költ­ségeit csökkentjük ezzel. Bíró Tibor rendőr főtörzsőrmes­ter az élet realitásaival indul a pártértekezletre, mondja el ta­pasztalatait, viszi pártalapszerve- zetének gondjait, eredményeit. Nem megy üres kézzel, hiszen vál­lalásaik, a kongresszus tiszteleté­re tett felajánlásaik példaadóak valamennyi kommunista számára. G. G. Mindannyiunknak a közös célért kell dolgozni A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának A Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyá­rának Sziklai Sándor vasöntő szo­cialista brigádja januári értekezle­tén elhatározta, hogy az 1930. évi gazdasági és politikai célkitűzések­kel összhangban,'- a kongresszusi munkaver.seny-vállalások teljesí­tésével, méltó módon készül a párt Xfl. kongresszusának, és hazánk felszabadulása évfordu­lójának megünneplésére. A brigád úgy döntött, hogy kongresszusi és felszabadulási mű­szakot tart. Elhatározta, hogy az alábbi felhívással' fordul az or­szág valamennyi szocialista bri­gádjához: Kedves elvtársak! Javasoljuk, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kong­resszusát és hazánk feszabadulá- sának 35. évfordulóját 1980. már­cius 22-én, illetve 29-én munkával felhívása köszöntsük. E két nap valamelyi­kén — a változó szabad szomba­toktól függően — a népgazdaság valamennyi ágazatában dolgozó szocialista brigádok tartsanak kongresszuasi és felszabadulási műszakot. Ennek munkabérét ajánljuk fel az,ország gyermekin­tézményeinek terven felüli fej­lesztésére. A kongresszusi és felszabadulá­si műszak munkaideje legyen ti­zenkétszer harmincöt perc; ezzel utalunk arra, hogy a párt XII. kongresszusa hazánk felszabadu­lása 35. évfordulójának esztende­jében tartja tanácskozását. A 420 perc alatt végzett munká­val is segítsük elő az 1980-as nép- gazdasági feladatok sikeres telje­sítését, juttassuk kifejezésre a szo­cialista brigádmozgalom alkotó erejét, pártunk politikájának tá­mogatását. Budapest, 1980. február 1. A Sziklai Sándor szocialista brigád Brigád vezető: Rácz Imre vas­öntő. A brigád tagjai: Barna La­jos vasöntő,- Lenge Illés vasöntő, Balogh János vasöntő, Drevényi István gépformázó, Benedek Sán­dor fődarus, Székely P. Istvánná programozó, Ádám Béláné raktá­ros. * * * A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága üd­vözli a Sziklai Sándor szocialis­ta brigád felhívását. Ajánlja, hogy a kollektívák kövessék a példa­mutató kezdeményezést, amely­ben kifejezésre jut a hazánk bol­dogulását szolgáló tettrekészség. (MTI) Barangolás Bács-Kiskunban 0 Kisközség a kecskeméti járásban. Lakosainak száma 2243, területe '9 ezer hektár. A Kiskőrösi Állami Gazdaság itteni pincéjében korszerű módszerekkel érlelik a határban termett szőlőből a vörös bort. Jelentős kedvezmény a jól dolgozó mezőgazdasági üzemeknek A mezőgazdasági munka díja­zásának idén életbe lépett új sza­bályozói a korábbinál nagyobb anyagi érdekeltséget teremtenek a vállalati gazdálkodásban, egyes ágazatokban és kijelölt területe­ken, amelyek egy része nem csak a tsz-eket, hanem az állami gaz­daságokat is megilleti, mindenek­előtt a nagy értékű gépek munká­ba állítását, illetve a munkaigé­nyes kertészeti termelés bérezési nehézségeinek megoldását szol­gálják, és egyértelműen ösztönzik a termelés korszerűsítését, a ho­zamok növelését. Már egy korábbi intézkedés le­hetővé tette, hogy a mezőgazda- sági tsz-ekben egy-egy nagy tel­jesítményű gép beállítása után meghatározott arányban adómen­tesen emelhessék a bért. Idén ez­zel a kedvezménnyel már az ál­lami gazdaságok is élhetnek. A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a gépet a ter­melési rendszer központja adja át, s az nem kerül a taggazdaság tulajdonába. Ily módon egysége­sen nagyobb lesz a bérfejlesztési lehetőség. A gazdaságok akkor számíthatnak a kedvezményre, ha közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások, például állat­tartó telepek, feldolgozó üzemek, üzembe helyezésével növelik ter­melésüket. A beruházással meg­valósított korszerűsítésre is vo­natkozik ez a rendelkezés, amely a magasabb szintű technológiák megvalósítását ezúttal a munka­bér-szabályozás oldaláról karolja fel. A munkadíj-adókedvezmények illetik meg az idén a kézimunka­igényes zöldségtermesztést, a bo- gyósgyümölcs-termelést, valamint a gyümölcsbetakarítás és -telepí­tést egyes fajoknál. Még abban az esetben is, ha a munkánál más területről átcsoportosított dolgozó­kat alkalmaznak. A tsz-tagok és az állandó dolgozók háztáji gaz­daságaiba kihelyezett állatállo­mány gondozására felszámított munkabér nem esik az úgyneve­zett szabályozott átlagbérnövelés körébe. Ennélfogva szintén adó- kedvezményt élvez. Az újabb lehetőségek körébe tartozik, hogy a rosszabb adottsá­gú üzemek létszámának csökken­tése a bérezés szempontjából - is előnyökkel jár. Közvetlenül az üzemi érdekeket szolgálja, hogy amennyiben ezek a gazdaságok csökkentik a létszámot, akkor en­nek arányában az előző évi átlag­bérszínvonal alapján kiszámított összeg 30 százalékát a dolgozók átlagbérének növelésére fordíthat­ják. (MTI) — Már megint olajkályhát ja­vítottál! — szól asszonya Both Jenőre, aki a MEZŐGÉP Válla­lat kiskunmajsai gyárának terme­lési osztályvezető-helyettese. Egy pillanatra félbeszakad a beszél­getés, míg a „lebukott szerelő" végignézi a kezét, hol az áruló nyom. Végül a karóra alatt meg­leli a maszatot. A tréfás felelősség­re vonáson együtt nevetünk, de Lenke, a feleség rögtön kommen­tárt is fűz a vallató szavakhoz: — Nem tudja megállni, hogy ne hozza rendbe az elromlott kályhát. Igaz, tudják róla, hogy ért hozzá, s nem is kell sokáig kérlelni... Hogy az olaj kályhák szakértő­je, az nem véletlen. Gépipari technikumot végzett, majd a ke­rekegyházi gépjavítónál dolgozott, műhelykocsin. Kikunhnajsára 1968-ban került, a drótfonatgyár­ba. 1971 óta párttitkár, s a drót­fonatgyár és a MEZŐGÉP gyár­egységének 1977-beli egyesülése után őt választotta a tagság a tit­kári posztra. A nagyközségi pártértekezlet küldöttei sorában a gyár hatszáz dolgozójának, a pártalapszervezet hatvanegy tagjának képviseleté­ben is Both Jenő foglal majd he­lyet. Ügy ismerik őt, hogy munka­körében, társadalmi megbízatá­sának végzésében is éppen olyan „akkurátus”, mint egy-egy elrom­lott szerkezet megjavításában. Amikor komolyra fordítva a szót, arról kérdezem, mit monda­na felszólalásában a nagyközségi pártértekezleten „segítségül” elém teszi a XI. kongresszus óta végzett munkáról a vezetőségi beszámolót és a kongresszusi irányelvek megvitatásáról ké­szült összegezést. — A gyár termelési értéke és a nyereség az elmúlt évben nö­vekedett, s az eredményeket csökkentett létszámmal értük el. De a hatékonyabb munkavégzés­hez — mint ahogy azt az irány­elvek vitájában többen megfogal­mazták —, javítani kell a veze­tők és vezetők, illetve, a vezetők és dolgozók közötti ; viszonyt. Mindanyiunknak közös célért kell dolgozni, s ez csak összefogással érhető el. Nem vagyok a nagy szavak em­bere — mondja szinte mente­getőzve —, jobban szerétem, ha a tények szólnak önmagukért. Itt van az adminisztrációs létszám országszerte tapasztalható „duz­zadása”, Gyárunkban öt évVel ez­előtt 188 alkalmazott volt, most 128-an dolgoznak. Az ésszerűsítési falyamatnak a termelésben, a beruházásban, mindenütt zöld utat kell adni, ebben a párttagoknak az eddigi­eknél is nagyobb szerepet kell vállalniok. Gazdaságosan termel­ni csak széles körű összefogás­sal lehet. Senkinek, de különösen a párttagoknak nem lehet sze­met hunyni a lazaság, az érdek­telenség fölött. A fegyelmezetlen munkavégzésnek nem lehetnek „magyarázatai”.. •. Félreértés ne essék nem sze­retnék általánosítani: a gyár dol­gozóinak többsége vállalja a többletmunkát, ha a nagyközség fejlődéséért kell „az asztalra ten­ni”. Legyen szó az öregek nap­közi otthonáról, vagy a gyermek­intézmények bővítéséről. Az évenkénti kommunista műszakon nemcsak a szocialista brigádok tagjai, hanem a gyár valamennyi dolgozója részt vesz. Egyet mindannyian érzünk és tudunk: munkánk minden terű1- letén emelni kell a mércét ahhoz, hogy eredményeket mutassunk föl. Az őszinteség, a nyílt beszéd, a hibák feltárásában, a megszün­tetésükre tett javaslatok pontos kidolgozása és végrehajtása, ez lényege gondolataimnak, ame­lyekre felszólalásomat építem. N. M. ÉKSZEREK EXPORTRA • Az Állami Pénzverő termékeinek jelentős része az arany-ötvös üzemben készül. A dísztárgyak nagy részét a tőkés piacra szállítják. A nemesfémekből készült ötvösremekeket féldrágakövekkel és igazgyön­gyökkel díszítik. Bal oldali^kép: féldrágakövekkel, igazgyöngyökkel díszített hajómodeli. Jobboldalt: Szapinszky Katalin aranyműves féldrágakövekkel kirakott „kacsalábon forgó" zenélő mesevárat állít össze. (MTI-fotó) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents