Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

\ 1980. január 12 • PETŐFI N£PE • 3 Fokozottabb földhasznosítás és -védelem AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL A lakásügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtása <n.> 1980-ban a földek még jobb hasznosítását, védelmét újabb jog­szabályok és az ezekhez kapcso­lódó intézkedések segítik. A nemzeti vagyon 18 százalé­kát adják a termőföldek, értékük kétszerese az egyéb természeti erőforrásokénak. Az elmúlt 30 év­ben 120 000 hektárral csökkent a termőterület — ez egy nagy me­zőgazdasági megye művelt földfe- lületét teszi ki — ennélfogva aj Amúlt években jogszabályokkal, különböző rendelkezésekkel igye­keztek fékezni a kedvezőtlen je­lenségeket. A cél az, hogy. a föl­det maradéktalanül és hatéko­nyan használják ki a termelők, a tulajdonosok és a bérlők. Az intézkedések nyomán eddig mintegy hetvenezer- hektárt kite­vő kihasználatlan területet újra a mezőgazdasági termelés körébe vontak. A nagyüzemek- földcserék­kel mintegy 100 000 hektáron ja­vították meg a gazdálkodás helyi feltételét, 1500 hektáron pedig az elaprózott területeket magánsze­mélyekkel cserélték ki, és így tet­ték egységessé. Hivatalos, hatósá­gi földrendezés volt 35 ezer hek­táron; a szétszórt kisebb földré­szeket nagyüzemi táblákba ren­dezték. Javított a helyzeten, hogy a nagyüzemi művelésre nem al­kalmas részekből mintegy 1100 hektárt tartós használatba adtak magánszemélyeknek. Szigorúan elbírálták a művelési kötelezett­ség teljesítését, is. Figyelemre mél­tó, hogy négy év alatt 44 ezer hektárnyi parlagterületet vontak művelésbe. A „még kint levő” 9—10 ezer hektárt is folyamato­san kapcsolják be a mezőgazda­ság vérkeringésébe. Mérséklődött a műveléséből való földkivonás üteme, a korábbi erőteljes folya­mat az elmúlt két évben negyedé­re „fékeződött”. Folyamatosan visszafoglalja a mezőgazdaság a művelésből korábban kivont, és azóta nem rendeltetésszerűen használt területeket is. Például 30 000 hektáron az elhagyott régi bányák, beruházási, felvonulási területek, elhagyott útrészek he­lyén már ismét gazdálkodnak. Az idén életbe lépett újabb rendelkezések várhatóan további lendületet ádnak a földhasznosí­tásnak és -védelemnek. * Az új jogszabály szeriint a feladatsze­rűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó állami szervezetek, me­zőgazdasági nagyüzemek tovább­ra is térítést kötelesek fizetni, ha földjüket felróható okból nem művelik meg, de ezen túl a me­zőgazdasági termeléssel alapve­tően jnem foglalkozó, szerveket (vízügyi, közlekedési) szintén bír­ságolni lehet, amennyiben hibá­jukból nem élnek a földek adta lehetőseggel. A magánszemélye­ket, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem művelték meg föld­jeiket, már eddig is szankciókkal sújtották. Az új rendelet szerint azonban ezentúl tekintettel" lesz­nek azokra a földhasználókra — gyakran idős emberekre —, akik nem saját hibájukból nem tettek' elegét a művelés követelményei­nek, s csakis akkor alkalmaznak velük szemben eljárást, ha fel­róható okból mulasztottak. A vét­lenek területein azonban igyekez­nek más eszközökkel biztosítani a föld rendeltetésszerű használatát. Az új jogszabály megszigorítot­ta a mezőgazdasági művelésből való földkjvonás feltételeit. A rendelkezés arra ösztönzi a kü­lönböző ágazatok beruházóit, hogy mindenekelőtt a gyengébb minő­ségű földeket vegyék igénybe, és kitűnő minőségű területeket csak valóban a legszükségesebb eset­ben igényeljenek. A mezőgazdasági tsz-ek a nagy­üzemiig nem hasznosítható föl­deket a tsz-tagoknak és alkalma­zottaknak, továbbá nem tsz-ta­goknak is (kívülállóknak1) haszon­bérbe adhatják, legfeljebb 15 év­re. A korábbi jogszabályt ez nem tette lehetővé. Változott az az előírás, amely a föld tartós, 50 éves használatba vételét tette le­hetővé az igénylőknek. A gyakor­lati tapasztalatok azt? mutatták, hogy ez túlságosan hosszú idő, ezért a minimumot 30 évre le­szállították. Lényeges új elem: a tartós használatba vehető földte­rületnek, amely eddig 1500 négy­zetméter (417 négyszögöl) volt, alsó határát 500 négyzetméterre csökkentették. Ezzel teszik lehe­tővé, hogy a lakosság az eddigi! nér nagyobb számiban vegyen tá- nácsi kezelésben lévő állami föl­det tartós használatba.. A jogszabály a földhasznosítás egyéb lehetőségeit is tartalmazza. Például lehetővé teszi, hogy a külterületi földeket magánszemé­lyek között is forgalmazhassák — szűk körben és hatósági enge­déllyel — amire korábban nem volt lehetőség. (MTI) Az új szabályozás az adóssal szemben alkalmazható kényszerí­tő lehetőségeket hatékonyabbá te­szi. Az olyan azonnali foglalásra, amelyet nem előz meg az önkén­tes teljesítésre való előzetes írás­beli felhívás, a korábbinál széle­sebb körben kerülhet sor. Jelen­tősen bővült az olyan követelések köre, amelyeknek fejében a mun­kabér 50 százalékáig terjedhet a levonás. A- társadalmi tulajdon védelmét erősíti az a rendelkezés, amely szerint a leltárhiány megtérítése címén a korábbi 33 százalék he­lyett a munkabér 50 százaléka vonható le. A jövőben a lakbér, valamint a lakáshasználati díj, továbbá az adóssal szemben fenn­álló munkabérkövetelés is ilyen, 50 százalék erejéig levonható kö­vetelés lesz. Jelentős az az új szabály, amely szerint tartásdíj fejében végrehaj­tás alá lehet vonni minden olyan díj és jutalom 50 százalékát, amely nem valamely kitüntetés­sel jár együtt. Ezek eddig men­tesek voltak még a tartásdíj fejé­ben indított végrehajtás esetén is. Másrészt az új szabályozás min­denféle segélyt mentesít a vég­rehajtás alól, a jövőben téhát nem ' lehet végrehajtás alá vonni • a gyermekgondozási segélyt sem. A gépjármű lefoglalására irá­nyuló eljárásba az új szabályozás bekapcsolja a rendőrséget, 'ki­mondva: ha adat merül fel arra nézve, hogy az adósnak gépjár­műve van, de a gépjármű az adós lakásánál, vagy közvetlen közéjé­ben nem található meg a végre­hajtó megkeresésére a rendőrség felhívja az adóst, hogy a rendőr­ség által megjelölt helyen és idő­ben jelenjék meg a gépjármű­vel. A rendőrség egyúttal értesíti a végrehajtót, aki a megjelölt helyen és időben a gépjárművet lefoglalja. A bírósági végrehajtás nemcsak pénzkövetelés behajtására irá­nyulhat, hanem meghatározott cselekmény elvég?és#re,- va'lami-. lyen tevékenység, magatartás -ki­kényszerítésére is. Ilyen esetekben ma nemritkán' eredménytelen a végrehajtás. Az új rendelkezések e téren egyszerűbb és hatéko­nyabb eljárást-vezetnek be. A-tel­jesítés megtagadása, elmulasztása miatt a meghatározott cselekmény végrehajtása során kiszabható pénzbírság összegét a törvényere­jű rendelet az eddigi 1000 forint­ról 10 ezer forintra emeli, és fenntartja azt a szabályt, hogy a pénzbírságot ismételten is ki lehet szabni. így hatásosabban kényszeríthető az adós a kötele­zettségének teljesítésére. A meghatározott tevékenység elmulasztása esetén — például, ha az újonnan felépített lakások hibáinak kijavítását a vállalat, más gazdálkodó szervezet a sza­vatossági felelőssége alapján nem teljesíti, és ellene végrehajtást indítottak — a jövőben nemcsak a vállalat, szervezet vezetőjét le­het megbírságolni 10 ezer forin­tig, hanem magával a gazdálko­dó szervezettel szemben is pénz­bírság szabható ki. Ennek össze­ge a perérték (ügyérték) .megha­tározott cselekménnyel érintett szolgáltatásra, munkára eső ré­szének 20 százalékáig terjedhet; a pénzbírságot ismételten is ki lehet szabni. A gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó bírósági ha­tározat végrehajtása is egyszerűb­bé válik. Az eddigi hosszadalmas eljárás helyett ugyanis csak a gyámhatóság közreműködését kell a kényszercselekmények előtt igénybe venni. Ha ez eredmény­telen, a végrehajtó a rendőrség segítségével (karhatalommal), esetleg bírságolással kényszeríthe­ti ki a határozat végrehajtását. A bírósági végrehajtásnak több nehézségét felvető területe: a la­kásügyben hozott bírósági határo­zatok végrehajtása. lakásügyi végrehajtásnak — eddig különbö­ző jogszabályokban található — legfontosabb szabályait az új tör­vényerejű rendelet magába fog­lalja. Továbbra is fenntartja azt a helyzetet, hogy a lakásügyi vég­rehajtás lefolytatása részben a bí­rósági végrehajtó, részben pedig a tanácsi lakásügyi hatóságok fel­adata. A bírósági végrehajtás új szabályozásának egész rendszere várhatóan abban az irányban fog hatni, htigy' á bírósági végrehajtási1 eljárásban nagyobb helyet foglal el és eredményesebb lesz a lakás­ügyben hozott bírósági határoza­tok végrehajtása. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes A hordók mértékadója: Gönc A gönci hordó évszázadokon át űrmértékűi szolgált országszerte, sőt még a határokon túl is — nem utolsósorban lengyel földön. De mérj éppen a gönci hordó lett ilyen mértékadó? Annyi bizonyos, hogy a Hegyalja borának fontos szerepe volt ebben! Hegyalja ugyanannak a zemp­léni hegyvidéknek a keleti, lép­csős szegélye, amelynek nyugati, a Hernád felé ereszkedő perem- lépcsője a Dűlő. Ez utóbbi részen található Gönc, közel a szlovák határhoz. A XII. század közepén keletkezhetett, amikor az Abaúj - vártói délre eső vidékre néme­teket telepítettek, tíz failut alapít­va, közöttük azt is, amelyik az­után Gunch, Kunch — egy ízben Kunczelsdorf, ami tán a Kunz, azaz Konrád névre .utal — Gwnch, Gwncz stb. névalakban tűnt fel az oklevelekben, tizedfizetési lajtsro- mokban. És pedig először 1219-ben egy per kapcsán, amikor is négy gönci lakost tüizesvas-próbára Váradra idéztek. Kemény legé­nyek lehettek ezek a gönciek, mert kiállták a próbát, s ártat­lannak találtattak.! Vára is volt valaha Göncnek, amely fontos helyen feküdt: a bortermő Hegyalját Kassával ösz- szekötő kereskedelmi úton. Rá­adásul épp ott csatlakozott emeb­be a Telkibánya felől érkező út. A vár alatt Nagy Lajos király kolostort, s templomot alapított a pálos szerzeteseknek. Bizonyá­ra volt mit a tejbe aprítaniuk a gönci polgároknak, hiszen Zsig- mond király 1387-ben a minden ingó és ingatlan birtok hetede­ként kivetett adó fejében ezer fo­rintot és ötszáz hordó bort rótt ki a településre, de aztán „hű pol­gárainak. . s vendég népeinek” a bort elengedte. •A következő század elején már mezőváros j volt Gönc, mégpedig Kassa után a legnagyobb Abaúj megyében. Mátyás király vám- mentességet adományozva „oppi- dum nostrum”-nak, a „mi , váro­sunkénak nevezte. Száz évvel később, 1570-ben Abaúj megye székhelyét is oda helyezték, s ott gyűlésezett a megye nemessége 1840-ig. Ez idő alatt, a XVI. szá­zad végén, volt Gönc papja Károli Gáspár, aki élőször fordította ma­• Egy felújított huszita ház. gyárrá a teljes bibliát, s több mint másfél évet töltött itt Szen- czi Molnár Albert is; a zsoltárok fordítója. Később a sárospataki iskolának1 is otthont adott egy időre Gönc. Ez az idő — a XVII. század Vége — azonban sok vi­szontagsággal, hadi pusztulással járt. De Gönc kiheverte. S amikor 1772-ben Mária Te­rézia urbáriuma megszabta a szol­gáltatásokat, Göncre évi ezer fo­rintot veteftek ki, s egyebek kö­zött — ami számunkra érdeke­sebb — kötelezték szüretkor száz szedőt állítani és száz hordót le- fuvarozní a Hegyaljára. A város­ka számos céhének mesterei a környező hegyek dongára való fájából készítették a híres gönci hordókat, amelyeknek űrtartalma országos mértékül is szolgált: a XVI. században 480, a XVIU. szá­zadban 180, a múlt században pe­dig 160 budai icce volt — így fo­gyott 407,24-ről 135,75 literre. Akit érdekel a híres hordók kisöccse, megtekintheti a múltjá­ra sokat adó községben. Már sok éve ápolta e múltat egy kis falu­múzeum a tanácsháznál. Azóta arról is értesülhettünk, hogy a hagyomány szerint huszita házak egyikét felújították. E régi pol­gárházak értékes emlékei .Gönc múltjának, noha annak ezeknél jóval régebbi tanúi is vannak. Mindenekelőtt a templom, amely­nek barokk jegyei a renoválás­kor elfedett gótikus épületet rej­lik. Kívüle vár- és kolostorma­radványok is vannak a község te­rületén. n. w: Aki időt nyer életet nyer h • Fotométere, enzimmeghatározás vashiány megállapításához. Dr. Eckhardt Sándor egyetemi taifár, az Országos Onkológiai In­tézet igazgatója, annak a-magyar tudósgenerációnak szellemi örök­ségét ápolja, amely a századfor­duló idején és a század első évti­zedeiben világhírnévre tett szert. Magyarországon már akkor hatal­mas és felelősségteljes munka folyt, melynek célja ma is ugyan­az: az emberiség legnagyobb el­lenségének, a ráknak gyógyítása. A budai hegyvidék egyik leg­szebb részén, a Kékgolyó utcában működő 320 ágyas kórház a hazai rákkutatás központja. Előde, az 1936-ban alakult Eötvös Löránd Rádium és Röntgenintézet, abban az időben Kelet-Európa legjob­ban felszerelt rákgyógyító intéze­te volt. A mai intézet vezetőjének, Eck­hardt professzornak nevét, a vi­lág minden országában ismerik a rákkutatással, gyógyítással fog­lalkozó szakemberek. A magyar— szovjet egészségügyi együttműkö­dés keretében az ő irányításával működik az ún. gyógyszerkipró­bálási központ, melynek feladata a különböző rákellenes gyógysze­rek legjobb kombinációjának ki­kísérletezése, .az, ^esetleges mellék* hatások' tanulmányozása. — Jelenleg ott tartunk — mon­dotta, hogy a daganatos betegsé­gek 40 százalékát különböző gyógymódok kombinációjával, — sebészi beavatkozással, sugárthe- rápiával és cytostaticumok — da­ganatellenes gyógyszerek adago­lásával megbízhatóan meg lehet gyógyítani. Az összes előforduló rákbetegség 30 százalékát úgy jellemezném, hogy a már elmon­dott gyógymódokkal a beteg ál­lapotán javítani lehet, meg lehet hosszabbítani életét és gyakran munkaképességét is rövidebb- hosszabb időre vissza lehet adni. Végül sajnos még mindig marad 30 százalék, ahol az orvostudo­mány ma még tehetetlen. A világon rendelkezésre álló rákellenes gyógyszerek ■ száma igen nagy. A gyógyszerpaletta rendkívül színes, és büszkék le­hetünk arra, hogy a világ minden kereskedelmi forgalomban lévő daganatellenes gyógyszere hazánk, illetve az onkológiai intézet ren­delkezésére áll. Arra is joggal lehetünk büsz­kék, hogy a gyógyszerek széles skáláját mi is bővíthettük a ma­gyar kutatók eredményeivel, a magyar gyógyszerlaboratóriumok termékeivel. 'Ismeretes, hogy egy gyógyszer­re csak akkor mondhatjuk azt, hogy jó és hatásos, ha azt nagy­számú betegen kipróbáltuk. E té­ren itt van szükség a nemzetközi összefogásra. Rájöttek erre már a világon másutt is, hiszen az USÁ- ban 20 év óta, Belgiumban 15 év óta működik ilyen gyógyszerki- próbálási központ, mint amilyet Budapesten a rákkutatás elősegí­tése érdekében létrehoztunk. Tegyük fel, hogy Magyarország egyedül végezné egy-egy gyógy­szer kipróbálását. A betegek szá­mának függvényében legalább 6 évre lenne szükség arra, hogy megközelítően megbízható ered­ményhez jussunk. Ha ugyanezt a Szovjetunióval közösen végezzük, ez az idő máris a felére csökken, ha pedig egy harmadik ország is bekapcsolódik, a harmadára. Végül is sem á betegek, sem a tudomány számára nem közöm­bös, hogy mennyi idő alatt lehet égy új gyógyszert általánosan al­kalmazni. Versenyfutás ez a javá­ból — az életért. A budapesti gyógyszerkipróbá­lási központban dolgozták ki a gyógyszerek hatékonyságvizsgála­tának' közös ‘módszertanát. Ha' több r.országban folynak ,egyidő­ben, azonos gyógyszerekkel vizs­gálatok, akkor közös szempontok szerint kell a vizsgálatokat elvé- * gezni és az eredményeket érté­kelni. Enélkül nem lehet megbíz­ható következtetésekre jutni. Magyarországon 1977-ben kezd­te meg működését a gyógyszer­kipróbálási központ. Elsőként tan­folyamot szerveztek azoknak, akik nemzetközi szinten ebben a mun­kában részt vesznek. Erre azért. volt szükség, hogy a próbák el­veit és gyakorlatát egyformán sa­játíthassák el a kutatók, mert ta­pasztalataikat ,közös nyelven” kell megfogalmazniok. A szomorú statisztika kimutat­ta, hogy a hőknél az emlőrák, a férfiaknál a gyomor- és a tüdő­rák okozza a legtöbb halálesetet. Most fejeződik be egy kedvező eredményeket ígérő magyar és szovjet emlőrákellenes gyógyszer kísérletsorozata, a két szer együt­tes adagolásának hatásvizsgálata. Magyar tudósok munkája nyo­mán most egy újabb emlörákelle- nes gyógyszer készült el, ennek vizsgálatához fognak a Szovjet­unióban és a Kékgolyó utcai in­tézetben. Reméljük sok siker­rel... Az év első felében a Expresszel Az év első felében mintegy 25 ezer fiatal indul világot látni az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda segítségével, nagyrészt a szocialista országokba. A budapesti fiatalok barátság- vonatokkal utaznak Moszkvába és Leningrádba a magyar főváros felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából. Több csoport látogat el a szövetségi köztársaságok köz­pontjaiba, hogy ápolja e köztár­saságok és a magyar megyék kö­zött kialakult testvéri kapcsola­tokat. Ezen kívül további öt ba­rátságvonat indul tavasszal a Szovjetunió európai részeire. Mintegy tízezer magyar fiatal jár­ja be az olimpia előtt a sport- versenyek színhelyeit, s ismerke­dik meg Moszkva, Leningrád, és Kijev sportkombinátjaival. A bal­ti városok iránt is nagy az érdek­lődés: sokan keresik fel például Rigát és Tallinnt. Taskentbe és Szamarkandba tavasszal is szíve­sen utaznak el, hogy a nyárral együtt beköszöntő sivatagi meleg előtt ismerjék meg a kelet „egzo­tikus csodáit”. A Német Demokratikus Köztár­saságba városi túrákat szervez az első fél évben a fiatalok utazási irodája. A csoportok tagjai fel­keresik Berlin, Drezda és Lipcse híres műemlékeit, múzeumait, va­lamint Szászsvájcot. Szakjellegű programokra is eljutnak az NDK- bá ifjú turistáink. Az erfurti ker­tészeti kiállításra induló csoport­ba főleg kertészmérnök és agro- nómus fiatalokat várnak, a tava­szi lipcsei vásár színes forgataga viszont mindenkinek maradandó élményt nyújthat. A téli hónapokban a síparadi­csomba igyekszik a legtöbb fia­tal: mintegy 1500-an indulnak lé­ceikkel a csehszlovák és lengyel Tátrába. A Lengyelországba uta-i zók közül a legtöbben Zakopanét és Krakkót kívánják felkeresni. Az idén először a Beszkidekbe is eljuthatnak az Expressz révén az magyar fiatalok, s ellátogatnak Varsóba és Poznanba is. A cseh­szlovák fővárosba, Prágába az év első hónapjaiban 25 magyar ifjú­sági csoport utazik repülőgéppel, autóbusszal és vasúton. Bulgáriá­ba és Jugoszláviába mintegy 30 ifjúsági csoport indul. A nyugat­európai országok között Ausztriá­ba és Svájcba síelők indulnak, s Görögországban múzeumlátoga­tásokon vehetnek részt fiataljaink. (MTI) Gönc határa — a hegyvidékre jellemző szénaszántással. (A szerző lel vételei) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents