Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 12. Felkészülnek az irányelvek vitájára Az MSZMP Központi Bizottságának XII. kongresszusi Irányelvei* bői: „Pártunk a XI. kongresszus óta eltelt időben egészségesen fejlődött, a párttagság létszáma kereken 750 ezerről 800 ezerre emelkedett. A párttagság háromnegyed része eredeti foglalkozását tekintve munkás vagy paraszt. Pártunk erejének egyik nagy forrása, hogy soraiba tömöríti a társadalom különböző nemzedékeinek legjobbjait...” ... Különböző nemzedékeink legjobbjait — például a fiatalok közül azokat, akik példamutató munkájukkal, szakmai, politikai felkészültségükkel, kezdeményezőkészségükkel bizonyították: a kommunisták soraiban a helyük. Egy fiatalember mozgalmi útja: munkahelyén az egyik kecskeméti gyárban több évig KISZ-titkár volt. A 70-es évek elején elfogadva jelentkezését, párttagsági könyvet kapott. Aztán 1975-ben a XI. kongresszusra készülve a gyár pártvezetőségi tagjának választották meg. A következő évben, amikor az egyik párta lapszervezet titkára más munkahelyre ment dolgozni, a tagság úgy döntött, hogy ő kerüljön a helyére. Tehát négy éve az alapszervezeti titkári teendőket is ellátja, □ □ □ Hiba lenne azt mondani, hogy Petényi Józsefnek, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára 2-es alapszervezete titkárának mozgalmi útja szinte egyedülálló, az viszont tény, hogy komoly, felelősségteljes megbízatásai viszonylag gyorsan szaporodnak. Műhelyvezetői beosztása mellett minden bizonnyal nagy megterhelést jelent az, hogy becsületesen helytálljon a pártvezetőségben, s a 2-es pártalap- szervezet élén is. □ □ □ — Nem érzi soknak a megbízatásait? — Mi tagadás, örültem annak a bizalomnak, amely a gyári pártvezetőség soraiba állított, de kezdetben féltem az alapszervezeti titkári teendőktől, mert soknak éreztem feladataimat, s nem szerettem volna, ha munkám rovására megy. Az, hogy ez rtem következett be, az alapszervezeti vezetőség segítségének, s annak köszönhetem, hogy munkám jellegéből eredően az ala'pszervezet 56 tagja közül szinte mindenkit nagyon jól ismerek, közvetlen kapcsolatban vagyok velük. Ismerem elképzeléseiket, örömeiket, gondjaikat. — Milyen eredményt hozott a jó légkör, az állandó. együttműködés? — Kiemelném például azt az eredményünket, hogy az éves munkaverseny-vállalásaink összeállításakor az alapszervezetünk kommunistái nagyon sok jó ötletet, hasznosítható kezdeményezést vetettek fel, s ezek alkalmazása valóban segítette a munkánkat. A közösségi szemléletre utal például az is, hogy szégyen volt, ha az alapszervezet tagjai közül valaki nem fejlesztette kellőképpen a politikai tájéIpari hírek A megvalósítás kulcsa kozottságát. Az eredmény: az elmúlt években negyvennyolcán valamilyen fokú pártiskolát végeztek, illetve pártoktatásokon vettek részt. Ez alól terrné- . szetesen én sem vagyok kivétel: a marxista—leninista esti egyetem harmadéves hallgatója vagyok. — Hány új tagja van az alapszervezetüknek? — A XI. kongresszus óta tizenöt új párttaggal gyarapodott a 2-es alapszerVezet létszáma. Többségük fiatal, a KISZ-taggyűlés ajánlotta őket. — Mikor tartják a .vezetőségválasztó taggyűlést? — A jövő héten. Most az alapszervezet hat pártcsoportja ülésezik. A nyolc-tíz-tizenkét tagú pártcsoportokból hárman-négyen vállalkoztak arra, hogy az irányelvek egy-egy fejezetéből jól felkészülnek, s témájukból vitát kezdeményeznek. Ezt azért tartom helyesnek, mert így a tagság jobban felkészül a taggyűlésre. — A párt csoport üléseknek mi az egyik fő témája? — Tö|bb "lényeges kérdést említhetnék, ezek közül egyik az, hogyan, milyen eszközökkel mozgósíthatjuk a fiatalokat az irányelvekben megfogalmazott igény teljesítésére, nevezetesen arra, hogy munkájuk elvégzése mellett az eddigieknél aktívabban vegyék ki részüket a közéletben. T. L. TÉLI MUNKÁK A GYÜMÖLCSÖSBEN Tudnivalók a metszésről A metszés, a termőfelület alakítása és szabályozása, a korona- ■ forma alakítása, gyorsított termőre fordítása, a koronaritkítás és termőrészifjítás egyaránt jelentős munkafolyamat. A gyümölcsfametszés alapvető célja a gazdaságosan, jó minőségben előállított nagy terméshozam. A gyümölcsfák terméshozására nagyon sok tényező hat. többek között a faj és a fajta sajátossága, az alanyhatás, az ökológiai viszonyok, a koronaforma és a termesztés módja. Adott viszonyok között meghatározott alanyra- oltott fajnak, fajtának a metszéssel, illetve a metszéskiegészítő eljárásokkal alakítjuk ki a korona formáját. A fenntartó, koronaritkító, termőrészifjító metszéssel pedig megteremtjük a hosszú terméshozás időszakát, a jó minőségű termelést. Különösen nagy a jelentősége az alma, a körte, a kajszi és az őszibarack-termesztésében. A gyümölcsfák metszését három nagy csoportba sorolhatjuk. Visz- szametszést, ritkító metssjést és metszést kiegészítő eljárásokat különböztethetünk meg. Az időpont szerint beszélhetünk fás, illetve zöld metszésről. Visszametszéskor a gyümölcs- termő növények hajtás-, illetve szárképleteinek, a hajtásoknak, vesszőknek, gallyaknak, ágaknak rövidebb-hosszabb részét vágjuk le. A visszametszéskor az alakító, ifjító és termőre metszés tartozik, de ide sorolhatók azok a zöld metszések is, melyekkel alig élnek a kistermelők; ezek: a vitorla-, a hajtásvisszacsípés, a levélkoszorúra metszés, valamint a tavaszi hajtásnövekedés megindulása után végzett visszacsípés. Különösén ennek az utóbbinak lehet jelentősége a termesztésben. Tavasszal ugyanis a nedvkeringés megindulása után a vasta- gabb gally-, illetve ágrészekben felhalmozódott szerves tartalék- tápanyag az elágazások csúcsa felé áramlik, s ebből indul meg az első hajtásnövekedés. Ezért, ha közvetlenül a nedvkeringés megindulása után végezzük, akkor általában sikerül gyengébb hajtás- növekedésre kényszeríteni a fákat. Lényegesen jobb hatásfokkal, mint a fás metszéssel, mert azzal sok tartalék tápanyagtól fosszuk meg a növényt, amit az eltávolított vastagabb ágrészben raktározott. A ritkító metszéssel a hajtás-, illetve a szárképleteket tőből távolítjuk el. Ezt általában a termőkarú fákkal szokásos elvégezni, de az' alakítás alatt levő fiatal gyümölcsfáknál is szükség lehet erre. Fontos szempont, hogy az eltávolításkor minél kisebb legyen a visszamaradó csonk, akár tőben, akár elágazásnál vágjuk vissza. Mert így a sebfelület csak akkor forrad be. ha a közvetlen metsZlap alatti rejtett' rügyek kihajtanak, s a lombfelület megfelelő mennyiségű szerves tápanyagot szállít a meginduló sebszö- vetképződéshez. Egyébként a csonk beszárad, majd berohad, ami a fa odvasodásához, esetleg pusztulásához vezethet. Ennél a metszésmódnál is nagy jelentősége van a zöldmetszésnek. Például, a hajtásválogatáskor a koronából a felesleges iker- és mellékvezér-, víz- és sűrítőhajtásokat május végén, június elején tőből lehet eltávolítani. A különböző fajoknál más és más a metszés legkedvezőbb időpontja. Napjainkban elfogadott— számos kísérlet eredményeként — az a nézet, hogy a csonthéjasok és bogyósok termesztésében a legkedvezőbb a vegetációs időben végzett metszés. Az őszibarackon is — a 'zöldválogatás és a leter- mett termőképletek eltávolításán felül — szükség van bizonyos elő- metszésre. Legnagyobb problémát az almafa metszése, ritkítása jelenti, amikor nagy segítség a jól kialakított korona, a fiatalkori célszerű hajtásválogatás. A termőkorú almafa ritkító metszését már szüret után meg 'lehet kezdeni. illetve kihagyó évben — például a múlt esztendőben, a fagyok miatt — már nyáron el lehet kezdeni. A kajszi gutaütésének egyik kiváltója lehet a fás metszés is, mert ilyenkor a sebfelület gyógyulásáig szabad utat engedünk a kórokozóknak. Már tisztázódott, hogy a gutaütésért két kórokozó — egy baktérium és egy gomba — felelős. RUgyfakadástól júliusig végzett metszéssel a fertőzést csaknem teljesen kizárhatjuk, mert ilyenkor a fa nem érzékeny. Ennek a júniusi metszésnek azonban más előnye is van, késlelteti a rügydifferenciálódást — a következő évi termés kialakulását — valamint a virágzást, s így jelentős mértékben csökkenhet a fagykár. A ház környéki gyümölcsösökben, ahol több a munkáskéz, mint. a nagyüzemekben, nem szabad Üj csőgyárat helyeztek üzembe a szlovákiai Podbrezova „Sver- ma” vaskohászati üzemében. A tervezett teljes kapacitás elérésével ez'az üzem évente 50 000 tonna csövet szállít a Szovjetunióba a repülőgépgyártás,- az autógyártás és a vegyipar számára. • A nővé mestoi „Elton” óragyár automata órákat készít. Az automata felhúzó szerkezettel - ellátotti 21 köves, új típusból 1979- ben 473 000 férfi karórát gyártottak. Javarészét exportra, de 60 000 darabot a belkereskedelem értékesít. • A csehszlovák teherautógyártás dinamikusan fejlődik. A hazai teherautógyárak, köztük a TATRA, a SKODA és az AVIA 1978-ban 40 129 gépkocsit adtak át megrendelőiknek. Olyan speciális1 szállító gépjárművet is készítenek a TATRA- gyárban, amely elsősorban a mezőgazdaságban jelent nagy segítséget az ömlesztett áruféleségek szállításában és kiszórásában. Az új mezőgazdasági szállítójárművet Tatra—148 alvázra építik. A rakodótér 10’ tonna ömlesztett anyag elhelyezésére szolgál. Szóróberendezése 20 perc alatt 4—5 hektár mezőgazdaságilag hasznosított földterület beszórására alkalmas. • Az észak-csehországi Bilina folyó vizét új mederbe terelik, hogy az épülőfélben lévő-vjztározó helyett egy másikat alakíthassanak ki. A drimovi tározómedencét ugyanis nem töltik . fel vízzel, mert a talajban végzett geológiai vizsgálatok szerint itt jelentős, 40 millió tonnás barnaszénkészletekre bukkantak. Harminc aranyérem a legjobb áruknak 'Évről évre .megrendezik- a mongol fővárosban az ország ipari fejlődését jól érzékeltető országos ipari vásárt. Legutóbb már csaknem ötezer hazai gyártmányú iparcikket mutattak be ezen a vásáron, köztük egy sor — a nemzetközi gyermekév » tiszteletére készített — ruházati cikket. A mongol .textilipar fejlődését bizonyította ezenik,íyi»l..a. szebbnél szebb szőnyegek bemutatója, s a 1 téve- es kecskebőr ruhadarabok, amelyek a világ bármely országában érdeklődésre tarthatnak számot. A választék bővülése mellett a minőség emelkedését is jelzi az a 30 aranyérem, amit a kiállított cikkek 'legjobbjainak ítéltek oda. • A népgazdasági tervek megvalósítását az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé azonosítottuk a termelési előirányzatok teljesítésével. Ez az értékelési szemlélet több szempontból is helytálló volt, legfőképpen azért, mért az új érték, a nemzeti jövedelem jelentős mértékben az anyagi termelés szféráiban jön létre. Mindezzel összhangban a terv realizálásának feltételeit is a termelés ágazataiban vizsgáltuk és természetesen igyekeztünk biztosítani.' Bár a szóban forgó gazdasági ágazatok nemzeti jövedelemtermelő szerepe mit sem változott, úgy tűnik, hogy napjainkban — ebben az esztendőben is — a termelési előirányzatok teljesítése elsősorban eszköze, útja-módja a terv realizálásának, s ez utóbbinak kulcsa, alapvető feltétele az értékesítés; konkrétan a külső pia- cf értékesítés. Félreértés ne essék:- az értékesítés, a végső realizálás' a múltban is feltétele volt a termelés növelésének. A hangsúlyeltolódás és a különbség abból adódik, hogy a népgazdasági tervek hosz- szú időn át intézményesen biztosították a termelés növekedésének —, de legalább a többlet döntő részének — értékesítését, végső íel- használását, az 1980. évi népgazdasági terv viszont nem nyújt ilyen biztosítékot; a termelés csak ott és akkor növelhető, ha a termelők az értékesítés lehetőségét is megteremtették. • Az anyagi termelés fő ágazatában, az iparban például 3,5—4 százalékkal kívánjuk a% termelést fejleszteni. Ezt az előirányzatot reálisan az minősíti, hogy az ipar az elmúlt évijén ennél alacsonyabb ütemet produkált. Az iparnak tehát ebben az évben körülbelül egy százalékkal magasabb növekedési ütemet kell elérnie, ám a termelés bővítéséhez a magyar gazdaság egészétől aligha kap ösztönzést, támogatást. Mégpedig azért nem, mert a belföldi végső felhasználást — a fogyasztást és a felhalmozást együttesen — tovább kell csökkenteni. Mivel a belföldi végső felhasználásban is döntő az ipari termékek részesedése, az iparnak nemcsak a termelés teljes növekményét, hanem azon kívül is még valamennyit, azt a részt, amit a belföldi felhasználás csökkenése „felszabadít”, a külső piacokon kell értékesítenie. • A feladat nehézségi foka — szinte „szemmel” érzékelhető. Mindemellett a külső piaci értékesítés teendői kapcsán egyéb nyomós tényeke't is figyelembe kell vennünk. Az összes belföldi felhasználás már 1979-ben is csökkent, alacsonyabb volt, mint az 1978. évi. Nos, ehhez képest kell még egy százalékkal mérsékelni a belföldi felhasználást, ami többé- kevésbé azt jelenti, hogy az ipar a belföldi . végső felhasználásnál körülbelül az 1977. évi igényekkel, szükségletekkel, felhalmozási és fogyasztási vásárlóerővel számolhat. Következésképpen 1980-ban már nem csupán a termelés előirányzott idei növekményét, hanem a tényleges 1978. és 1979. évit is külföldi piacokon kell értékesíteni. Az ipar a termelés növelése — és a már elért termelési szint fenntartása — szempontjából az exportkényszer helyzetében van. Ez a megállapítás az ipar egészére érvényed, mert a vállalatok egy része — amelyek eddig sem tudták kielégíteni a fizetőképes belföldi keresletet — 1980-ban is növelheti a hazai felhasználást szolgáló termelést. Kevés kivétellel azonban majd minden vállalat ex,- portra is dolgozik, s ha a termelés exporthányada minimálisan 5 —10 százalék, már fellép az exportkényszer. 9 Mellőzzük most a szokásos hivatkozást a kedvezőtlen világpiaci ’ körülményekre, a dekonjuk túrára, az áremelkedésre és*még sok egyéb tényezőre, amelyek közös jellemzője, hogy számunkra hátrányosak, évről évre nehezítik a magyar export bővítését. Sajnos, e tekintetben új keletű problémával is számolnunk kell. A világpiaci változások a legtöbb KGST-ország- nak a miénkhez hasonló gondokat okoztak, s ennek hátrányos következményei az egymás közötti árucsere-forgalomban is érzékelhetők. Az elmúlt évben a KGST-orszá- gokkal folytatott külkereskedelmünk elmaradt a tervezett szinttől. Ügy tűnik, hogy a forgalmi előirányzatok már nem teljesülnek automatikusan, nemzetközi gazdasági kapcsolataink e döntő területén is nagy erőfeszitéseket igényel a beszerzés, az importkontingensek teljes kihasználása és az export bővítése., • Az ipar exporttermékeinek több mint 60 százalékát a szocialista országokban értékesítjük, így az említett export-előirányzat teljesítése — amely azonban az import növekedésétől is függ — már nyújt bizonyos alapot az ipari termelés növeléséhez. A további garanciáit a nem rubel elszámolású export bővítésének — 10 százalékon felüli növelésének — kell előteremtenie. Kimondható, ha az ipari export előirányzatait akár rubél, akár nem rubel elszámolásban nem tudjuk teljesíteni azt az ipari termelés fejlődési üteme is megsínyli. Nos, ezért kulcsa at idei térv megvalósításának—égy- . .részt a külgazdasági éfíyensúly javításának, másrészt az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növelésének — a külső piaci értékesítés, az export. Más és korántsem mellékes kérdés, hogy a külső piaci értékesítés kulcsszerepe végül is a termelő ágazatok feladatait gyarapítja és nehezíti. G. I. NEHÉZ ESZTENDŐ UTÁN PÁHIBAN Törekedni kell a gazdaságos termelésre } m.1M 9 Az almafa darabos, jól színe- ződő terméssel hálálja meg a szellősre ritkított koronáját. A napfény az egyetlen, amivel felesleges takarékoskodni. elmenni a metszést kiegészítő eljárások mellett. A vesszőlekötözés olyan módja a korona alakításának, amikor nem eltávolítással, hanem a hajtások helyzetének megváltoztatá- • sával eredményesen szabályozhatjuk a későbbi növekedést. A különböző szögben lekötözött hajtásokkal alakíthatjuk a gyümölcssövényeinket. A rügy feletti bemetszéskor —- egy hajtást nyerhetünk az elképzeléseinknek megfelelő helyen — félhold, vagy nyeregtető alakban kis cikkelyt vágunk ki fi megfelelő rügy felett, átvágva a háncsot, egészen a farészig. Ezzel a rügyet kihajtásra kényszeríthet- jük. mivel a koronától nem kap asszimilátát, viszont a gyökérből a fa szállító szövetein érkezik a vízben oldott tápanyag. Meg kell említeni a gyűrűzés lehetőségét is. Ennek ideje a rügyfakadás után a legkedvezőbb, amikor a fának már friss lombfelülbte is kifejlődött. A kéreg vastagságával megegyezd szélességben kiemelt gyűrű segítségével — csak az almástermésűek- nél! -+ elősegíthetjük a termő- rügyek képződését, a virágzást, a megfelelő kötődést azokon az ágakon, ahol ezt elvégeztük. A gyűrűzés vastagságának megítélésekor fontos követelmény, hogy a nyár végéig a kéreg összeforrjon, különben a koronarész a következő tavaszi kihajtáskor elpusztul. Cs. P. A páhi Petőfi Termelőszövetkezetben az 1979-es esztendőt úgy tartják számon, mint amikor minden rossz összejött. — Teljesen elfagyott a kajszink, az almából az előző évi 800 tonna helyett csak 220 tonnát szedtünk, a búza egy része kifagyott. A szőlőtelepítéshez szükséges szaporítóanyagot sem kaptuk meg, annak ellenére, hogy számtalan Ígéret volt rá. Beléptünk ugyanis a Kiskőrösi Állami Gazdaság által kezdeményezett szőlőtermelési rendszerbe. A gesztornak és nekünk is ígéretet tett a KERTFORG Vállalat, hogy gondoskodik szaporítóanyagról a 40 hektárnyi szőlőtelepítésünkhöz. Sajnos, ezt elmulasztotta, de mi mégis teljesítettük az ültetési előirányzatunkat, csak sajnos drágább vesszőkből. Nyolc-tíz forint helyett 24 forintba került darabonként a szaporítóanyag. Ez összesen megközelítőleg kétmillió forint többletkiadást jelentett. Hozzáteszem még azt is, hogy nem azokat a fajtákat kaptuk, amit szerettünk volna — panaszkodik az elnök, Takács László. Markó Sándor. Markó Sándor, a pántalapszer- vezet ‘titkára, elmondja, hogy szerencse: .1977. január 1-e óta három 'helyett csak egy közös gazdaság van a községben. Ez azért érdemel említést, mert ily módon össze tudták fogni a szellemi és az anyagi erőket. Ilyen esztendőt külön-külön nem bírt volna ki egy szövetkezet sem. Az egyesülés helyességét, vagyis azt, hogy a tagság jól döntött, a következő számok is bizonyítják. 1977-ben 800 ezer forint volt a nyereségük, egy évre rá már hat és fél millió forint. Sajnos, a tavalyi év nem sikerült, mint ahogy az előzőekben szó volt róla, de azért mégsem 'lett veszteséges a termelőszövetkezet. — A párt- és gazdaságvezetés intézkedési tervet készített a károk ellensúlyozására'. Sajnos, csak töredékét . tudtuk ' pótolni a kieséseknek — hangoztatja a párt- t’itkár. Isimét az elnöké a szó: — A bárányhizlalás jól jövedelmezett az idén, ez némi pótlást jelentett. Egyébként az állattenyésztésben nagy ‘tartalékot látunk. Eddig is foglalkoztunk bi- kaihizLalással. Rövidesen áttérünk a húsmarhatartásra. Már készülnek a tervek. A régi istállókat átalakítjuk ridegtartásra. A másik ágazat a juhászat, amiben szintén nagy fantáziát látunk. A 4100 hektárnyi összes területből több mint 1400 hektárnyi a legelő. A lehetőség tehát adva van. Háromszázötven hektárnyi területen 'műtrágyával javítottuk a gyepet. A jövőben jobban alapozunk az állattartásra. — Erről a vezetőségválasztó taggyűlésre való előkészületek során is sok szó esik. A gyepgazdálkodásban rengeteg tartalékunk van, amelyet eddig alig használtunk ki. Az irányelveket olvasva, magunk is éreztük, hogy többet kell tennünk, előbbre kell • lépnünk ebben a témáiban — egészíti ki az előbbieket a párt- titkár. A termelőszövetkezet a gyenge adottságú gazdaságok közé tartozik, ezért alaposan, megfontoltan kell törekedni a gazdaságos termelésre. Ez a beszélgetésünkből is kitűnik. Takács Lászlód elnök: — Kicsit büszke vagyok arra, hogy ezen a nehéz területen is értünk el némi eredményt. Egyesüléskor 46, most már 120 har-, mine év alatti' tagunk van, ami 9 Takács László. azt jelenti, hogy megfiatalodott a szövetkezet. Tehát az ifjabb korosztály is szívesen dolgozik nálunk. Igaz, az irányításban is sokat léptünk előre. Míg 1977- foen két, most már ‘tizenegy egyetemet, illetve főiskolát végzett szakemberünk van. Munkaerő-tartalékról is gondoskodtunk. A Kalocsai FÍ5KON Vállalat kihelyezett telepe működik itt. Harmincnégy asszony és lány dolgozik az üzemben. Ez nemcsak jövedelmező ipari vállalkozás, hanem tartalékot is jelent, csúcsmunikálk idején bevonjuk őket a mezőgazdaságba. Jelentős parlagterületünk van. A sivár homokot részben erdősítéssel szándékozunk majdan hasznosítani, de egyelőre erre nincs anyagi lehetőség. v Tavaly száz hektáron termesztettük a kétéves fehérvirágú somtkórót, amely egyúttal talajjavító növény is amellett, hogy takarmányozásra is 'bevált. Keressük a jövedelmező ‘termelési ágazatokat. Nagyobb mértékben kívánunk foglalkozni, például magtermesztéssel — sorolja a 'terveket beszélgetésünk végén a termelőszövetkezet elnöke. K. S.
