Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 11.

— Szirmait!!... — kiáltja az irodaház, előtt a segítségemre szegődő férfi. A gépműhelyből épp alkkor kilépő, s nevének hallatán futásnak eredő, spőrtpuló- veres fiatalemberre irányítva a figyelmemet pedig megjegyzi:

— Már látni is a szőke bajuszát, ő a párttitkárunk!

Szirmai László, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet korábban kertészeti üzemmérnöke, aki a pánttagság bizalmából október óta a község párttitkári tisztét ■látja el, a bejárathoz érve, dobbanásokkal lerázza magáról a ■havat, és a kis irodájába tessékel. Alighogy letelepszünk, érdeklődésemre újságolja:

— Még előtte vagyunk, de tartalmas, élénk pártcsoport-értekez- ■letekre és ugyanolyan taggyűlésre számítunk. A kongresszusi irányelvek tapasztalataim szerint nagy visszhangra találtak a községben. Itt, a szövetkezetben elsősorban a gazdasági építőmunka tennivalói foglalkoztatják a dolgozókat. Ezt tanúsítják a gépműhelyben elhangzott spontán megnyilatkozások. Az a törekvés például, hogy a hétfői kocsikiál- ■láso'k maradéktalanok legyenek.

— Az alaptevékenységet kisegítő fuvarozó ágazatról van szó?

— Igen. A negyvenhat teherautóval működő részlegről, amely tavaly is kétmillió forint többlet- bevétellel segített pótolni a növénytermesztés rossz talajadottságok miatti terméskiesését. A Tombácz Lajos vezette gépműhelyben most arról van szó, hogy hétfőn reggel gondosan megjavítva, 'karbantartva, minden kocsi kiállhasson, úgy szervezik a szombatonként! műszakot. Abból a meggondolásból, hogy erre kötelez a fuvaroztatók bizalma, ezt ■kívánja meg a szövetkezeti közösség érdéke, és persze, a dolgozók egyéni érdeke is.

Közben Szirmai László egy jegyzetfüzetért nyúl, s 'közli, hogy jártában-keltében már eddig számos, figyelőire méltó gondolatot, észrevételt jegyzett fel az irányelvekkel összefüggésben. Olyan meggondolással tette, hogy a náptrsnnnrt-prtpke^^tpkpnelhang- zó véleményekkel együtt/ gazdag vitaindító ébreszthessen*** "majd gondolatokat az irányelveket megtárgyaló taggyűlésen. A ja- kabszáilási pártszervezet négy pártcsoportja közül kettő a községben, kettő pedig a szövetkezeti gazdaságban működik, és nagyon lényegesnek tartják, hogy a kongresszusi irányelvek szellemében fogant helyi célokat, törekvéseket 'kölcsönösen ismerjék a 'községben és a gazdaságban dolgozó párttagok.

Ebben a pillanatban Geiger Endre főkönyvelő nyit be az irodába.

— Gyere csak, Bandi! — invitálja beljebb a párbtitikár, s felém fordulva megjegyzi: — A főkönyvelőt igazán érdemes megkérdezni, mert ő aztán nemcsak, hogy többszörösen tanulmányozta az irányelveket, hanem elgondolásai is vannak a gazdasági tennivalókra.

Geiger Endre pedig szóra készen fejtegetésbe kezd.

Előre néznek, bíznak önmagukban

9 Szirmai László.

— Gazdálkodni, még jobban gazdálkodni a költségekkel, ez rendkívül fontos. Ha eddig néztük a ráfordításokat, erre ezentúl még jobban kell ügyelni. Számításaim szerint a többletköltséget ugyanis nem ellensúlyozza a ■bevétel. A jövedelmezőség egyik oldala a hatékonyság, ebben a költséggazdálkodást nézni, ez rendkívül fontos! Nálunk jelentős tételeket alkot az üzemanyag- és az al-. katrészszükséglet. Ezekre minden eddiginél jobban oda kell figyelni. Ugyanez vonatkozik a traktorokra, a műtrágyára, a növényvédő szerekre, hogy ne is soroljam tovább.

Szirmai László idevágó példával csatlakozik.

A szőlőtermesztési rendszergazda a Szikrai Állami Gazdaság, elvégezte nálunk a talajvizsgálatot. s a levélanalízist, és 'kiderült, hogy szőlőterületeink foszforban olyan jól ellátottak, hogy az idei tavaszon nincs szükség foszforműtrágyázásra. Ez önmagában is mintegy negyven vagonos műtrágyatétel megtakarítását jelenti.

Geiger Endre azonban folytatja mondanivalóját:

. — A meglevő-ágasatok fejlesztésével fokozni kívánjuk a jö- vedeimezőségétT illetve~'3Z‘ állami támogatást, amelyet kedvezőtlen, adottságai miatt tavaly még élvezett a szövetkezet. A borászati együttműködésben, a Szikrai: Állami Gazdasággal közösen, fejlesztjük például a .pezsgőgyártást. A múlt évi egymillió palaok 'termeléssel és értékesítéssel szemben

1981-re a hárommilliót kívánjuk elérni. Egyidejűleg bővítjük, korszerűsítjük a szeszipari tevékenységet. Már csaknem kész a vákuumos új szeszfőzdénk, ez év utolsó negyedében megkezdi a termelést.

Amit .csak lehetséges volt, igyekeztünk megtenni az eredményes gazdálkodás érdekében. 'Nagyon ■tudatosan felkészülünk a kedvezőtlen adottságok miatt nyújtott állami támogatásból való kiesésre. Elvégre, ha a kis gazdaságok erősítik a nagyot, tehát a népgazdaságot, az a helyénvaló, és nem fordítva. A szőlő- és gyümölcsültetvényeinket nem kis

• Geiger Endre,

mértékben saját erőből, több mint megkétszereztük az utóbbi időbeli. Legutóbb, az őszön, hatvan- három hektár terület előkészítése történt meg őszibarackos ültetvény alá.

Az állami támogatás megszűnésével — amire egy évvel később számítottunk — nyilván lelassul a szétszórt területiek intenzív termelésbe vonása. A tagoktól évente átvett, együttesen mintegy 100—140 hektár terület meliorációja, vízrendezése, tehát a nagyüzemi termelésbe vonása jelentős költséget igényel. A nö.- vénytermesatésünk, sajnos, veszteséges, a gyenge talaj, a széttagoltság miatt. Ennek ellensúlyozása bizony nem kis feladat. A legrosszabb területeket sem hagyjuk parlagon, ereket az erdőgazdasággal közösen, fásítással hasznosítjuk.

A főkönyvelő hirtelen az órájára pillant, s minthogy dolga szólítja, búcsúzásra nyújtja a kezét. Szirmai László pedig így fűzi tovább a szót:

— Az utóbbi öt évben rendkívül, sokait fejlődött, a község meghatározó tényezője lett a szövetkezeti .gazdaság. Bár formailag szakszövetkezet, tartalmában 'mind erőteljesebbek a szór, etatista ■ vonások. S gondolom,, hogy ez a lényeg.. Ami a múlt évi nyereségünket illeti, várhatóan mintegy tíz százalékkal alatta marad a 'tervezett mértéknek. Az idén pedig eleve szerényebb nyereséggel számolunk.

Meggyőződésem, hogy a sofcat- hangoztatott nehéz helyzet megoldásokra ösztönöz. Sokszorozza az erőt és az eltökéltséget. Bárkivel 'beszélgetünk, ezt tapasztalom. Nálunk mindenki előre néz, azaz bízunk magunkban. Félre ne értsen, nem- az önbizalmunk túitengéséről van szó. A fegyelmet igénylik, az ilyen munkát szeretik a dolgozók. Különben itt, a jakalbszállásd homokon, mindig is csak munkával, méghozzá 'kemény, céltudatos munkával lehetett fennmaradni. És ahogyan a határ nem kis résre már mutatja, csak ezzel a céltudatossággal lehat tényleg arany homokot varázsolni.

P. I.

*

HÁZUNK TÁJA

Növényvédelem a kertben

Lombhullástól rügypattanásig, a gyümölcsfák nyugalmi áljápotá- • ban is eredményesen védekezhetünk a házi kerti gyümölcsösben a kórokozók és kártevők ellen az ápolási és fatisztogatási munkával. Mechanikai védekezéssel megalapozhatjuk a hatékony kémiai védekezést.

Egész télen végezhető munka a lehullott, fertőzött levelek összegyűjtése és elégetése. A gyümölcsfák levélbetegségeit okozó gombák egy résre a fertőzött levelekben telel át, ezért nem javasolható a beteg levelek komposztálása. A tél folyamán ajánlatos eltávolítani az elszáradt, korhadt, taplógombával berakódott törzsű, szúbogarak járataival átfúrkált vázágú fákat. A rosszul fejlődő, sínylődd fákat is ki kell vágni, mert fertőzési veszélyt jelentenek az egészséges fiatal fákra. Apró, ízetlen gyümölcsük, csökkent terméshozamuk sem indokolja fenntartásukat. A kivágott fák gyökerét is ki kell ásni, és helyére pár évig nem szabad gyümölcsfát ültetni.

Metszéssel a korona kialakítása és a termésmennyiség szabályozása mellett növényv.édelmi munkát , is végezhetünk. Le kell vágni, \ majd összegyűjtve elégetni a beteg, sérült gyürűspille tojáscsomóival berakódott ágakat, a galagonyapille hernyóit tartalmazó kis, és az aranyfarú pille hernyóit tartalmazó nagy téli hernyófészkeket, a moníliás gyümölcsmúmiákat, a lisztharmatos „gyér- tyás” vesszőket az almáról, őszibarackról. köszmétéről és ribiszkéről, a varas ágakat a körtéről és a manduláról. Figyeljünk fel a fán maradt levelekre, mert ösz- szeszőve és a fára erősítve a szövőlepke tojásainak nyújtanak védelmet. A gyapjaspille sárgásbarna nemezes szövedékkel borított tojáscsomóit vastag törzsön, kerítésen, szerszámoskamra oldalán találhatjuk meg, és erőteljes dörzsöléssel, drótkefével semmisíthetjük csak meg. Az élő fák törzsének, vázágainak kéregkaparó- val, drótkefével történő tisztogatása óvatosságot igényel, mert a durva beavatkozással ejtett sebek utat nyithatnak a legkülönfélébb sebparazita kártevőknek, kórokozóknak.

A metszést és fatisztogatást március elejéig szükséges befejezni, hogy korai kitavaszodás esetén a hátramaradt munka, a gyümölcsfák alatt levő nyesedék ne akadályozza az első, a rügypattanás előtti permetezést. Az ebben az időszakban alkalmazható növényvédő szerek hosszú

munkaegészségügyi várakozási ideje, gyümölcsfaolajjal vagy sár- gamereggel történő permetezés esetén a hosszú ideig megmaradó szennyező hatás akadályozhatja a mechanikai munka folytatását.

A gyümölcsfák megtisztításával hatékonyabbá tehetjük a vegyszeres védekezést is. Az áttelelő károsítókhoz könnyebben hozzáfér a permetlé, ha előzőleg eltávoi lítjuk a leváló héj kérget, leszedjük a védelmet adó leveleket, egyéb növényi részeket. A rügy- fakadás előtti permetezést száraz, fagymentes napokon lemosás- szerűen végezzük úgy, hogy a permetlé mindenütt áztassa át a fák törzsét és ágait. A vegyszeres védekezésre Neopol, Novendá, vagy gyümölcsfaolaj használható.

A gyümölcsfaolaj csak három- évenként javasolható, alkalmazható, mert gyakori használata a fákat károsíthatja. A töményebb permetlé is fokozza a mérgezési veszélyt, ezért a szer csomagoló burkolatán levő előírást gondosan tartsuk be.

Az alma téli ápolásánál fontos, és a talajmunkával egyidejűleg célszerű a, gyökérsarjak eltávolítása, mert a vértetűtelepek a gyökérnyakon és a sarjhajtáson védett helyet találnak.

HASZNOSÍTJÁK A TERMÉSZET AJÁNDÉKÁT

Év elején a tiszakécskei Üj Élet Tsz-ben SBl

V

A tiszakécskei Űj Elet Termelőszövetkezet éppen húsz évvel ezelőtt, 1960. január 10-én alakult. A közös .gazdaság elnöke azóta Vlncze Lajos, akit mint pedagógust — népszerűségének köszönhetően — választottak meg a gazdaság élére a kerekdombi, akkor még egyénileg gazdálkodó parasztok. — Azóta — mondja mosolyogva az elnök —, igyekeztem belejönni a mezőgazdasági termelésbe.

• Vlncze Lajos: — Ez az album húsz év történetét eleveníti fel. (Tóth Sándor felvételei.)

Egy régi albumot lapozgat, amely újságcikkekben és képekben tükrözi, hogy az elmúlt két évtized alatt mennyit fejlődött a gazdálkodás. A terület | csaknem kétszeresére, a taglétszám több-l szőrösére emelkedett. Mindezek ellenére, az Üj Élet még mindig a kisebb mezőgazdasági üzemek közé tartozik, hiszen alig haladja meg területe az ezer hektárt. Éppen emiatt a tagság jólétének folyamatos javítása érdekében, belterjesen gazdálkodnak. Az egy hektárra jutó termelési értéket számítva, ez a gazdaság a megyében, a második.

Megtaláljuk az elnökkel arról a beszélgetésről szóló újságcikket, amelyet 1968 júniusában folytattunk. Ebben szerepel, hogy Vincze Lajos egy kötetre való adatot, szakvéleményt gyűjtött össze a Tiszakécske alatti „forró tengerről”. — 1962-ben fedezték fel ezt a szinte felbecsülhetetlen természeti kincset — tájékoztatott akkor. — Ivóvíznyerés céljából kutat fúrtak nálunk, és 211—219 méteres mélységből percenként 1500 liter 42 Celsius-fokos hévíz tört fel. A szakemberek szerint a magyar medencében ilyenre még nem volt példa.

Ez a geotermikus szenzáció akkoriban bejárta az egész országot. Felvillanyozta a szakembereket. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kis mélységekben kutatásokat kezdett. Negyvenöt négyzetkilométeres körzetben 53 hálószerűén telepített 50 méter mély fúrást végeztek. A sejtések beigazolódtak. Bizonyították a termálvíz jelenlétét. Az ..Országos Földtani Főigazgatóság egy 800 méter mély kutat fúrt 1965- b,en, a következő esztendőben pedig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 2058 méterig jutott el. A különböző mélységekből 53—75 Celsius-fokos' hfévíz tört fel.

A geotermikus energiát azóta hasznosította a szövetkezet. Először- egy meleg fürdőt létesített. Azután folyamatosan kiépítette a melegvizes üvegház, valamint a fólia alatti zöldség- és dísznövénytermesztést. Jelenleg három- hektárnyi területen termesztenek salálát, paprikát és paradicsomot. A zöldségféléken kívül szegfűt is.

A lehűtött -meleg vizet pedig palackozzák és ivóvízként értékesítik. Tíz rendkívül fontos ásványanyagot tartalmaz és igen közkedvelt. Évente egymillió palackot hoznak forgalomba, saját töltőüzemükből.

— A kongresszusi irányelveknek megfelelően, az eddiginél még nagyobb gondot fordítunk az energiahasznosításra — hangoztatja az elnök. — Egyrészt a gépeknél a hajtóanyag-takarékosságra törekszünk. Másrészt a villamos készülékeknél mindenütt felszereltük a fázisjavító berendezéseket. A legnagyobb tartalékot azonban a. hévízben látjuk. Máris kísérletezünk azzal, hogy jobban hasznosítsuk a termésretadta energiát. Egyrészt magunk készítettünk olyan fűtőberendezéseket, amelyek hatékonyabban hasznosítják a meleg vizet, másrészt a mintegy húsz fokra lehűlt hévíz lékeznek a húszéves jubileumról, egy részét talájfűtésre még fel

tud-juk használni. Ez még eddig csak kísérlet, de általánosan bevezetjük.

A VI. ötéves terv időszaka alatt a szövetkezet szeretne még egy újabb kutat fúrni, jelentősen növelni a melegített fólia alatti zöldség- lés dísznövénytermesztést.

— Sok egyéb teendőnk is van még. Ez évben befejezzük az előirányzott szőlő- és gyümölcstelepítést. A tavalyi tapasztalatok alapján egyelőre nem foglalkozunk baromfitenyésztéssel, mert értékesítési gondjaink voltak, másrészt a libaállománynál jelentkező betegség is sok kárt okozott. Javítani akarjuk viszont a szarvasmarBa-tenyésztést. Nem vagyunk elégedettek a tejhozammal, a szakvezetéssel és a munkafegyelemmel. Az osztráktarka és a holstein-friz keresztezésű állomány javításával jelentősen növelni lehetne a tejhozamot.

A termelőszövetkezetben most készül a zárszámadás, és nemcsak az elmúlt' évi, hanem a két évtizedben összegyűlt tapasztalatokat is hasznosítani akarják. Megem- tisztelettel adózva az alapító tagoknak.

— Az elmúlt esztendőre tervezett termelési értéket elérjük, de a nyereségünk kevesebb lesz. Ügy érezzük, hogy'' az idén életbe lépett új szabályozó rendszer elősegítheti a jobb termelést, a minőség javítását, a hatékonyság növelését. Mi ennek szellerriében készítjük idei terveinket * —\ mondja végezetül Vincze Lajos.

K. S.

Fólia alatt kapálják a szépen fejlődő salátapalántákat,

0 Automata töltőgépsor működik a termelőszövetkezetben. Innen kerül ki a kerekdombi ásványvíz,