Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 11. — Szirmait!!... — kiáltja az irodaház, előtt a segítségemre szegődő férfi. A gépműhelyből épp alkkor kilépő, s nevének hal­latán futásnak eredő, spőrtpuló- veres fiatalemberre irányítva a figyelmemet pedig megjegyzi: — Már látni is a szőke baju­szát, ő a párttitkárunk! Szirmai László, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet koráb­ban kertészeti üzemmérnöke, aki a pánttagság bizalmából október óta a község párttitkári tisztét ■látja el, a bejárathoz érve, dob­banásokkal lerázza magáról a ■havat, és a kis irodájába tes­sékel. Alighogy letelepszünk, ér­deklődésemre újságolja: — Még előtte vagyunk, de tar­talmas, élénk pártcsoport-értekez- ■letekre és ugyanolyan taggyűlés­re számítunk. A kongresszusi irányelvek tapasztalataim szerint nagy visszhangra találtak a köz­ségben. Itt, a szövetkezetben el­sősorban a gazdasági építőmun­ka tennivalói foglalkoztatják a dolgozókat. Ezt tanúsítják a gép­műhelyben elhangzott spontán megnyilatkozások. Az a törekvés például, hogy a hétfői kocsikiál- ■láso'k maradéktalanok legyenek. — Az alaptevékenységet kisegí­tő fuvarozó ágazatról van szó? — Igen. A negyvenhat teher­autóval működő részlegről, amely tavaly is kétmillió forint többlet- bevétellel segített pótolni a nö­vénytermesztés rossz talajadott­ságok miatti terméskiesését. A Tombácz Lajos vezette gépmű­helyben most arról van szó, hogy hétfőn reggel gondosan megjavít­va, 'karbantartva, minden kocsi kiállhasson, úgy szervezik a szom­batonként! műszakot. Abból a meggondolásból, hogy erre köte­lez a fuvaroztatók bizalma, ezt ■kívánja meg a szövetkezeti kö­zösség érdéke, és persze, a dol­gozók egyéni érdeke is. Közben Szirmai László egy jegyzetfüzetért nyúl, s 'közli, hogy jártában-keltében már eddig szá­mos, figyelőire méltó gondolatot, észrevételt jegyzett fel az irány­elvekkel összefüggésben. Olyan meggondolással tette, hogy a náptrsnnnrt-prtpke^^tpkpnelhang- zó véleményekkel együtt/ gazdag vitaindító ébreszthessen*** "majd gondolatokat az irányelveket megtárgyaló taggyűlésen. A ja- kabszáilási pártszervezet négy pártcsoportja közül kettő a köz­ségben, kettő pedig a szövetke­zeti gazdaságban működik, és nagyon lényegesnek tartják, hogy a kongresszusi irányelvek szelle­mében fogant helyi célokat, tö­rekvéseket 'kölcsönösen ismerjék a 'községben és a gazdaságban dolgozó párttagok. Ebben a pillanatban Geiger Endre főkönyvelő nyit be az iro­dába. — Gyere csak, Bandi! — in­vitálja beljebb a párbtitikár, s felém fordulva megjegyzi: — A főkönyvelőt igazán érdemes meg­kérdezni, mert ő aztán nemcsak, hogy többszörösen tanulmányoz­ta az irányelveket, hanem elgon­dolásai is vannak a gazdasági tennivalókra. Geiger Endre pedig szóra ké­szen fejtegetésbe kezd. Előre néznek, bíznak önmagukban 9 Szirmai László. — Gazdálkodni, még jobban gazdálkodni a költségekkel, ez rendkívül fontos. Ha eddig néztük a ráfordításokat, erre ezentúl még jobban kell ügyelni. Számításaim szerint a többletköltséget ugyan­is nem ellensúlyozza a ■bevétel. A jövedelmezőség egyik oldala a hatékonyság, ebben a költséggaz­dálkodást nézni, ez rendkívül fontos! Nálunk jelentős tételeket alkot az üzemanyag- és az al-. katrészszükséglet. Ezekre minden eddiginél jobban oda kell figyel­ni. Ugyanez vonatkozik a trak­torokra, a műtrágyára, a nö­vényvédő szerekre, hogy ne is soroljam tovább. Szirmai László idevágó példá­val csatlakozik. A szőlőtermesztési rendszergaz­da a Szikrai Állami Gazdaság, elvégezte nálunk a talajvizsgála­tot. s a levélanalízist, és 'kiderült, hogy szőlőterületeink foszforban olyan jól ellátottak, hogy az idei tavaszon nincs szükség foszfor­műtrágyázásra. Ez önmagában is mintegy negyven vagonos műtrá­gyatétel megtakarítását jelenti. Geiger Endre azonban folytat­ja mondanivalóját: . — A meglevő-ágasatok fejlesz­tésével fokozni kívánjuk a jö- vedeimezőségétT illetve~'3Z‘ állami támogatást, amelyet kedvezőtlen, adottságai miatt tavaly még él­vezett a szövetkezet. A borászati együttműködésben, a Szikrai: Ál­lami Gazdasággal közösen, fej­lesztjük például a .pezsgőgyártást. A múlt évi egymillió palaok 'ter­meléssel és értékesítéssel szemben 1981-re a hárommilliót kívánjuk elérni. Egyidejűleg bővítjük, kor­szerűsítjük a szeszipari tevékeny­séget. Már csaknem kész a vá­kuumos új szeszfőzdénk, ez év utolsó negyedében megkezdi a termelést. Amit .csak lehetséges volt, igye­keztünk megtenni az eredményes gazdálkodás érdekében. 'Nagyon ■tudatosan felkészülünk a kedve­zőtlen adottságok miatt nyújtott állami támogatásból való kiesés­re. Elvégre, ha a kis gazdaságok erősítik a nagyot, tehát a nép­gazdaságot, az a helyénvaló, és nem fordítva. A szőlő- és gyü­mölcsültetvényeinket nem kis • Geiger Endre, mértékben saját erőből, több mint megkétszereztük az utóbbi idő­beli. Legutóbb, az őszön, hatvan- három hektár terület előkészíté­se történt meg őszibarackos ül­tetvény alá. Az állami támogatás megszű­nésével — amire egy évvel ké­sőbb számítottunk — nyilván le­lassul a szétszórt területiek inten­zív termelésbe vonása. A tagok­tól évente átvett, együttesen mint­egy 100—140 hektár terület me­liorációja, vízrendezése, tehát a nagyüzemi termelésbe vonása je­lentős költséget igényel. A nö.- vénytermesatésünk, sajnos, vesz­teséges, a gyenge talaj, a szét­tagoltság miatt. Ennek ellensú­lyozása bizony nem kis feladat. A legrosszabb területeket sem hagyjuk parlagon, ereket az er­dőgazdasággal közösen, fásítással hasznosítjuk. A főkönyvelő hirtelen az órá­jára pillant, s minthogy dolga szólítja, búcsúzásra nyújtja a ke­zét. Szirmai László pedig így fű­zi tovább a szót: — Az utóbbi öt évben rend­kívül, sokait fejlődött, a község meghatározó tényezője lett a szövetkezeti .gazdaság. Bár for­mailag szakszövetkezet, tartalmá­ban 'mind erőteljesebbek a szór, etatista ■ vonások. S gondolom,, hogy ez a lényeg.. Ami a múlt évi nyereségünket illeti, várható­an mintegy tíz százalékkal alat­ta marad a 'tervezett mértéknek. Az idén pedig eleve szerényebb nyereséggel számolunk. Meggyőződésem, hogy a sofcat- hangoztatott nehéz helyzet meg­oldásokra ösztönöz. Sokszorozza az erőt és az eltökéltséget. Bár­kivel 'beszélgetünk, ezt tapaszta­lom. Nálunk mindenki előre néz, azaz bízunk magunkban. Félre ne értsen, nem- az önbizalmunk túitengéséről van szó. A fegyel­met igénylik, az ilyen munkát szeretik a dolgozók. Különben itt, a jakalbszállásd homokon, mindig is csak munkával, méghozzá 'ke­mény, céltudatos munkával le­hetett fennmaradni. És ahogyan a határ nem kis résre már mu­tatja, csak ezzel a céltudatosság­gal lehat tényleg arany homokot varázsolni. P. I. * HÁZUNK TÁJA Növényvédelem a kertben Lombhullástól rügypattanásig, a gyümölcsfák nyugalmi áljápotá- • ban is eredményesen védekezhe­tünk a házi kerti gyümölcsösben a kórokozók és kártevők ellen az ápolási és fatisztogatási munká­val. Mechanikai védekezéssel megalapozhatjuk a hatékony ké­miai védekezést. Egész télen végezhető munka a lehullott, fertőzött levelek össze­gyűjtése és elégetése. A gyü­mölcsfák levélbetegségeit okozó gombák egy résre a fertőzött le­velekben telel át, ezért nem ja­vasolható a beteg levelek kom­posztálása. A tél folyamán aján­latos eltávolítani az elszáradt, korhadt, taplógombával berakó­dott törzsű, szúbogarak járataival átfúrkált vázágú fákat. A rosszul fejlődő, sínylődd fákat is ki kell vágni, mert fertőzési veszélyt je­lentenek az egészséges fiatal fák­ra. Apró, ízetlen gyümölcsük, csökkent terméshozamuk sem in­dokolja fenntartásukat. A kivá­gott fák gyökerét is ki kell ásni, és helyére pár évig nem szabad gyümölcsfát ültetni. Metszéssel a korona kialakítása és a termésmennyiség szabályozá­sa mellett növényv.édelmi munkát , is végezhetünk. Le kell vágni, \ majd összegyűjtve elégetni a be­teg, sérült gyürűspille tojáscso­móival berakódott ágakat, a ga­lagonyapille hernyóit tartalmazó kis, és az aranyfarú pille hernyóit tartalmazó nagy téli hernyófész­keket, a moníliás gyümölcsmú­miákat, a lisztharmatos „gyér- tyás” vesszőket az almáról, őszi­barackról. köszmétéről és ribisz­kéről, a varas ágakat a körtéről és a manduláról. Figyeljünk fel a fán maradt levelekre, mert ösz- szeszőve és a fára erősítve a szö­vőlepke tojásainak nyújtanak vé­delmet. A gyapjaspille sárgásbar­na nemezes szövedékkel borított tojáscsomóit vastag törzsön, ke­rítésen, szerszámoskamra oldalán találhatjuk meg, és erőteljes dör­zsöléssel, drótkefével semmisít­hetjük csak meg. Az élő fák tör­zsének, vázágainak kéregkaparó- val, drótkefével történő tisztoga­tása óvatosságot igényel, mert a durva beavatkozással ejtett sebek utat nyithatnak a legkülönfélébb sebparazita kártevőknek, kóroko­zóknak. A metszést és fatisztogatást március elejéig szükséges befe­jezni, hogy korai kitavaszodás esetén a hátramaradt munka, a gyümölcsfák alatt levő nyesedék ne akadályozza az első, a rügy­pattanás előtti permetezést. Az ebben az időszakban alkalmazha­tó növényvédő szerek hosszú munkaegészségügyi várakozási ideje, gyümölcsfaolajjal vagy sár- gamereggel történő permetezés esetén a hosszú ideig megmaradó szennyező hatás akadályozhatja a mechanikai munka folytatását. A gyümölcsfák megtisztításával hatékonyabbá tehetjük a vegy­szeres védekezést is. Az áttelelő károsítókhoz könnyebben hozzá­fér a permetlé, ha előzőleg eltávoi lítjuk a leváló héj kérget, leszed­jük a védelmet adó leveleket, egyéb növényi részeket. A rügy- fakadás előtti permetezést szá­raz, fagymentes napokon lemosás- szerűen végezzük úgy, hogy a per­metlé mindenütt áztassa át a fák törzsét és ágait. A vegyszeres vé­dekezésre Neopol, Novendá, vagy gyümölcsfaolaj használható. A gyümölcsfaolaj csak három- évenként javasolható, alkalmaz­ható, mert gyakori használata a fákat károsíthatja. A töményebb permetlé is fokozza a mérgezési veszélyt, ezért a szer csomagoló burkolatán levő előírást gondosan tartsuk be. Az alma téli ápolásánál fontos, és a talajmunkával egyidejűleg célszerű a, gyökérsarjak eltávolí­tása, mert a vértetűtelepek a gyö­kérnyakon és a sarjhajtáson vé­dett helyet találnak. HASZNOSÍTJÁK A TERMÉSZET AJÁNDÉKÁT Év elején a tiszakécskei Üj Élet Tsz-ben SBl V A tiszakécskei Űj Elet Termelőszövetkezet éppen húsz évvel ezelőtt, 1960. január 10-én alakult. A közös .gazdaság elnöke azóta Vlncze Lajos, akit mint pedagógust — népszerűségének köszönhetően — választottak meg a gazdaság élére a kerekdombi, akkor még egyénileg gazdálkodó parasztok. — Az­óta — mondja mosolyogva az elnök —, igyekez­tem belejönni a mezőgazdasági termelésbe. • Vlncze Lajos: — Ez az album húsz év történe­tét eleveníti fel. (Tóth Sándor felvételei.) Egy régi albumot lapozgat, amely újságcikkekben és képek­ben tükrözi, hogy az elmúlt két évtized alatt mennyit fejlődött a gazdálkodás. A terület | csaknem kétszeresére, a taglétszám több-l szőrösére emelkedett. Mindezek ellenére, az Üj Élet még mindig a kisebb mezőgazdasági üzemek közé tartozik, hiszen alig haladja meg területe az ezer hektárt. Ép­pen emiatt a tagság jólétének fo­lyamatos javítása érdekében, bel­terjesen gazdálkodnak. Az egy hektárra jutó termelési értéket számítva, ez a gazdaság a me­gyében, a második. Megtaláljuk az elnökkel arról a beszélgetésről szóló újságcikket, amelyet 1968 júniusában folytat­tunk. Ebben szerepel, hogy Vincze Lajos egy kötetre való adatot, szakvéleményt gyűjtött össze a Tiszakécske alatti „forró tenger­ről”. — 1962-ben fedezték fel ezt a szinte felbecsülhetetlen termé­szeti kincset — tájékoztatott ak­kor. — Ivóvíznyerés céljából ku­tat fúrtak nálunk, és 211—219 mé­teres mélységből percenként 1500 liter 42 Celsius-fokos hévíz tört fel. A szakemberek szerint a ma­gyar medencében ilyenre még nem volt példa. Ez a geotermikus szenzáció ak­koriban bejárta az egész orszá­got. Felvillanyozta a szakembere­ket. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság kis mélységekben kutatásokat kezdett. Negyvenöt négyzetkilométeres körzetben 53 hálószerűén telepített 50 méter mély fúrást végeztek. A sej­tések beigazolódtak. Bizonyították a termálvíz jelenlétét. Az ..Orszá­gos Földtani Főigazgatóság egy 800 méter mély kutat fúrt 1965- b,en, a következő esztendőben pe­dig az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság 2058 méterig ju­tott el. A különböző mélységekből 53—75 Celsius-fokos' hfévíz tört fel. A geotermikus energiát azóta hasznosította a szövetkezet. Elő­ször- egy meleg fürdőt létesített. Azután folyamatosan kiépítette a melegvizes üvegház, valamint a fólia alatti zöldség- és dísznö­vénytermesztést. Jelenleg három- hektárnyi területen termesztenek salálát, paprikát és paradicsomot. A zöldségféléken kívül szegfűt is. A lehűtött -meleg vizet pedig palackozzák és ivóvízként érté­kesítik. Tíz rendkívül fontos ás­ványanyagot tartalmaz és igen közkedvelt. Évente egymillió pa­lackot hoznak forgalomba, saját töltőüzemükből. — A kongresszusi irányelvek­nek megfelelően, az eddiginél még nagyobb gondot fordítunk az energiahasznosításra — hangoz­tatja az elnök. — Egyrészt a gé­peknél a hajtóanyag-takarékos­ságra törekszünk. Másrészt a vil­lamos készülékeknél mindenütt felszereltük a fázisjavító berende­zéseket. A legnagyobb tartalékot azonban a. hévízben látjuk. Már­is kísérletezünk azzal, hogy job­ban hasznosítsuk a termésretadta energiát. Egyrészt magunk készí­tettünk olyan fűtőberendezéseket, amelyek hatékonyabban haszno­sítják a meleg vizet, másrészt a mintegy húsz fokra lehűlt hévíz lékeznek a húszéves jubileumról, egy részét talájfűtésre még fel tud-juk használni. Ez még eddig csak kísérlet, de általánosan be­vezetjük. A VI. ötéves terv időszaka alatt a szövetkezet szeretne még egy újabb kutat fúrni, jelentősen nö­velni a melegített fólia alatti zöldség- lés dísznövénytermesz­tést. — Sok egyéb teendőnk is van még. Ez évben befejezzük az elő­irányzott szőlő- és gyümölcstele­pítést. A tavalyi tapasztalatok alapján egyelőre nem foglalko­zunk baromfitenyésztéssel, mert értékesítési gondjaink voltak, másrészt a libaállománynál je­lentkező betegség is sok kárt oko­zott. Javítani akarjuk viszont a szarvasmarBa-tenyésztést. Nem vagyunk elégedettek a tejhozam­mal, a szakvezetéssel és a mun­kafegyelemmel. Az osztráktarka és a holstein-friz keresztezésű állo­mány javításával jelentősen nö­velni lehetne a tejhozamot. A termelőszövetkezetben most készül a zárszámadás, és nemcsak az elmúlt' évi, hanem a két évti­zedben összegyűlt tapasztalatokat is hasznosítani akarják. Megem- tisztelettel adózva az alapító ta­goknak. — Az elmúlt esztendőre terve­zett termelési értéket elérjük, de a nyereségünk kevesebb lesz. Ügy érezzük, hogy'' az idén életbe lé­pett új szabályozó rendszer elő­segítheti a jobb termelést, a mi­nőség javítását, a hatékonyság növelését. Mi ennek szellerriében készítjük idei terveinket * —\ mondja végezetül Vincze Lajos. K. S. Fólia alatt kapálják a szépen fejlődő salátapalántákat, 0 Automata töltőgépsor működik a termelőszövetkezetben. Innen kerül ki a kerekdombi ásványvíz,

Next

/
Thumbnails
Contents