Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Az Országos Anyag-és Árhivatal közleménye a fogyasztói árak 1980. évi változásáról HÍREK • HÍRE Kecskeméti fórum a kiskertekről Máris sok kérdés érkezett a kecskeméti kertbarátoktól dr.; Agud Károlyhoz, a városi tanács mezőgazdasági osztályának veze­tőjéhez. Főként az eszközellátás­ról, a szaporítóanyagok beszerzé­sének lehetőségeiről érdeklődnek —• tudtuk meg a 8-án, kedden 18 órakor, a Megyei Művelődési Köz­pontban tartandó ankét felkért vezetőjétől. A Kocsis Pál Kertbarát Kör szervezésében sorra kerülő ren­dezvény résztvevői megfelelő tá­jékoztatást kaphatnak a kisker­tekkel kapcsolatos, időszerű kér­désekről. A fórumra — melyre ezúton is hívják az érdeklődőket — bizonyára jó néhányan elmen­nek majd a megyeszékhely mint­egy három és fél ezer kiskerttű- lajdonosa közül. VÁLTOZÁS az Árpád moziban Premierből utánjátszó a * Az új esztendőben két változást is tapasztalhattunk a kecskeméti Árpád mozi­ban. A kettő közül a követ­kezmény a szembetűnőbb, amit rögtön észlelünk is, mihelyt a pénztárhoz kerü­lünk. Nevezetesen azt, hogy a jegyek ára csökkent. A kiváltó ok: a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Válla­lat javaslatára a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lya az Árpád Mozit I. ka­tegóriájú, premier filmszín­házból IL osztályú, mono­pol utánjátszó mozivá átmi­nősítette. Vajon mi indokolta a vál­toztatást? Kérdésünkre Akúcs László, a vállalat Igazgatója válaszolt: — Esztendők tapasztalatai azt mutatják, hogy nem tudjuk megfelelő választé­kú premier filmekkel ellát- • ni a két kecskeméti I. ka­tegóriás mozit Ezért cél­szerűbbnek látszott az azo­nos szolgáltatást nyújtó filmszínházak egyikét meg­hagyni bemutató mozinak, a másikat pedig utánjátszó mozivá átsorolni. így elértük azt, hogy a premier filmekből jobban tudunk válogatni, hisz csak a Városi mozi műsorát ál­lítjuk ösjsze ezekből, az Ár­pád filmszínház látogatói pedig a Magyarországon forgalomban levő, mintegy 1600 régi és újabb filmal­kotás — leszámítva ebből a premier filmeket — legja­vát láthatják majd. V. T. Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzataival és a ter­melői árak január 1-i módosításával összhangban egyes fo­gyasztói árak január 7-én, mások viszont ezt követően a ke­reskedelem új beszerzéseinek megfelelően — a különböző kereskedelmi vállalatok üzleteiben eltérő időpontban — vál­toznak. A központi elhatározás alapján így a sorra kerülő fogyasztói árváltozások (áremelések és árcsökkenések) ösz- szességében a fogyasztói árszínvonalat mintegy 0,8 százalék­kal emelik. A főbb területeket érintő árvál­tozások : A textilruházati termékek fo­gyasztói árszínvonala csökken. Olcsóbbak lesznek a szintetikus kötöttáruk (kb. 20—22 százalék­kal), a fésűs gyapjúszövetek és az ebből készült férfiöltönyök (kb, 30 százalék), a szintetikus függö­nyök (kb. 35 százalékkal). A má­sodik negyedévben csökken a ha­risnyák, a harisnyanadrágok és a zoknik fogyasztói ára is. A -kár­tolt gyapjúszövetek ára mintegy 18 százalékkal, a bőrkabátoké 20 —30 százalékkal, a tréningruháké 4—12 százalékkal növekszik. Emel­kedik a szövött és kötött alsóru­házati termékek árszínvonala. Mintegy 14 százalékkal nő az ágy­textíliák ára, csökken a műszőr­me bélésű télikabátok, ballonkabá­tok, valamint a rövidáruk árszint­je. A vasrműszaki termékek árszín­vonala 3—4 százalékkal emelke­dik. Növekszik a tartós vas-mű­szaki fogyasztási cikkek és a ház­tartási villamos készülékek — automata mosógép, villanytűz­hely, bojler, hűtőgép —, csökken a fekete-fehér tv-készülékek ára. A vas-műszaki tömegcikkek köré­ben jelentős áremelkedések és csökkenések is lesznek. A fém evőeszközök ára például mintegy 60 százalékkal, az alumínium edé­nyeké kb. 90 százalékkal emelke­dik, átlagosan 16 százalékos az ár­csökkenés a csavaráruknál és az épületszerelvényeknél. A háztartási vegyicikkek és koz­metikai termékek nagyobb részé­nek az ára csökken. Egyes cikk­csoportok, például arc-, ajak-, Jcö- röm- és babaápolószerek, vala­mint a borotvakrémek ára azon­ban emelkedik. A festékek ára mintegy 18 százalékkal nő. Emelkedik a gázolaj, a kenőt anyagok, a műtrágyák, a növény­védő szerek, valamint a mezőgaz­dasági kisgépek ára. A játékok ára átlagosan mint­egy 10 százalékkal csökken. A sportszereknél jelentős eltérő irá­nyú változások mellett az árszint valamelyest csökken. A gyermek- kocsik ára nem változik. Az egyéb vegyesiparcikkek ár­színvonala áremelkedés, illetve csökkenés mellett kismértékben növekszik. A háztartási műanyag­áruk árszintje például mintegy 9 százalékkal lesz alacsonyabb, a kőedények ára pedig 40 százalék­kal emelkedik. A órák ára vál­tozatlan marad, azonban az éb­resztőórák árszintje emelkedik. A divatékszerek (bizsuk) ára 15 százalékkal csökken. A papírok és írószerek árszint­je viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkek — ezen belül a szemüvegek — árszintje váltó­Szünidei szórakozás zatlan marad, nem változik a fényképezőgépek ára. Az egyéb fotógépek ára általában csökken. Emelkedik viszont a fotófilmek, — papírok és vegyszerek ára. A különféle javító szolgáltatá­sok árszínvonala — a lábbelija­vítás kivételével, amelynek díja változatlan marad. — január 7-től átlagosan 20 százalékkai emelke­dik. Nem nő a mosás, a vegytisz- títás árszínvonala. Emelkedik ugyanakkor az árufuvarozás dí­ja (MÁV, Volán árufuvarozás, Boy-szolgálat), továbbá az építő­anyagok megyei átlagfuvardíja. Azokban a termékcsoportok­ban, ahol a fogyasztói árak 1979 nyarán emelkedtek, nem változ­nak az árak. Kivételek egyes fel­nőtt- és gyermekcipők, illetve bú­torok. Ezeknél a fogyasztói árak emelkednek, vagy csökkennek, de az árváltozások a termékcsoporto­kon belül kiegyenlítődnek, vagyis az árszínvonal nem változik. Az 1980 januári fogyasztói árin­tézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a tüzelő- és üzemanyagok, a gyógy­szerek, az alapvető építőanyagok, a mosószerek, a lakbérek, a sze­mélyszállítási díjak, a kultúrális és közüzemi szolgáltatások fo­gyasztói árát. Az úgynevezett szabadáras ter­mékek árai, amelyek eddig is a ke­reslet és kínálat hatására folya­matosan változtak, rugalmasab­ban követik a belföldi piaci vi­szonyokat és a külpiaci árakat. Ennek következtében a fogyasz­tói árszínvonal 2,9 százalékkal nö­vekszik. Az ismertetett fogyasztói árvál­tozások (0,8 százalék), továbbá a várható piaci ármozgások (2,9 szá­zalék) a népgazdasági tervvel össz­hangban 1980-ban együttesen mintegy 3,7 százalékai növelik a fogyasztói árszínvonalat. (MTI) tÍJDONSÁC|| SPORTOLÓKNAK ,1 lábadozóknak] • A kecskeméti úttörőházban a téli szünidő idején sem feledkeznek meg a legfiatalabbakról: rendszeresen szerveznek részükre programo­kat, hasznos elfoglaltságokat a hideg napok alatt. Képünkön: Szűcs Márta ifivezető egy hangulatos polbeat-foglalkozás keretében tialol- tatja a gyerekeket. (Méhest Éva felvétele) Az ötéves terv beruházásai Halason Az ötödik ötéves tervidőszak első három évében egymilliárd 800 millió, 1979-ben 850 millió fo­rint értékű beruházás és rekonst­rukció valósult meg Kiskunhalas 22 legnagyobb termelő egységé­ben. Az ez évre tervezett összeg: 763 millió forint. A fejlesztési ér^’ék csaknem négyötödét hat üzem — a baromfifeldolgozó,. a Ganz-MÁVAG, a Fémmunkás, a kötöttárugyár, a vízmű és az olajipar — használta fel. Megint elmúltak az ünnepek. Legtöbbünk szerint hálistennek. A zsebekben és a pénztárcáikban fo­lyó „űrkutatás” ilyenkor nem sok eredménnyel jár. De még a gyufa is kifogyott a házból! Mert ugyebár a fenyőfa gyertyáinak és csillagszóró Inak meggyújtásához erre volt szükség. Az eddigiek ürügyén néhány komoly és néhány komolytalan adattal kell beszá­molni a tűzcsihalás történetének • eddig ismert adtairól, eseményei­ről. Először a tudományosan bizo­nyított tűzcsinálásról lesz szó. Antikor valahai ősünk villám csap­ta fát, vagy bozótot közelített meg, rögtön észrevette, hogy mi­lyen kellemes meleget érez. Eszébe jutott, hogy ebből a me­legből néhány gallyacskával ha­za is lehetne vinni a barlang nyílásához, meg talán még be a barlangba is. Nem volt mindig villámgyújtotta tűz, ezért kény­telen volt kitalálni a házilagos tüzesinálást. Megbízható adat ar­ra vonatkozólag nincs, hogy mi­ként jöttek rá kőkorsz akbeli őse­ink, hogy két különböző kemény­ségű fadarab elszánt és kitartó ősszedörzsölésével tüzet lehet szí­tani. Ezután jött a kovakő. A kö­zépkori templomok gyertyáit, de még jóval előbb az ókori Róma és az akkori birodalmi nagyváro­sok közvilágítás ú fáklyáit és a házi mécseseket is taplózott ko­vakövekkel gyújtották meg. Szá­zadokon át dívott ez a módszer, mígnem egy Derosne nevű fel­találó 1816-ban Párizsban dörzs- gyufát készített, és ezzel húsz évvel, megelőzte a magyar Iri­nyit, aki feltalálta a „svéd” gyu­fát, amit ma is használunk, il­letve ... ... Most jön ja komolytalanabb (?) rész. Régi vicces rövid ismer­tetés a megbeszélésről, amit a gyufagyárosok arról tartottak, hogy milyen módon lehetne nö­velni a gyufatermelést, vagyis a gyufafogyasztási igényt. Sokan szólaltak fel, hisz mindannyiuk- nak volt gyárac9kájuk, korszerű gépeik, megbízható munkásaik. Az első felszólaló azt javasolta, hogy kevesebb szálat kell been­gedni a dobozokba. A többség nem értett egyet vele. Volt, aki amellett kardoskodott, hogy a gyufaszálak legyenek olyan rö­videk, hogy a körmére égjen a kedves fogyasztónak, mielőtt bár­mit is meggyújthatna, sok jó ötlet merült itt fel. Például, hogy kevesebb gyúanyagot kell adni azoknak a nyomorult szálacskák­nak, a legszellemesebb ötlet vi­szont az volt, hogy 'a doboz cím­kéjét alulra kell ragasztani, mert amikor a fogyasztó rá akar gyúj­tani egy cigarettára, «kihúzza a belső dobozkát, és minden gyu­faszál a földön hemperészik. És ki az a hülye, .aki ezt negyven fillérért felszedi? ‘ Visszatérve a komolyságra, meg kell álllapítanunk, hogy a magyar gyufaipar mégis csak átvett két ötletet a képzeletbeli (vagy való­ságos?) értekezlet jegyzőkönyvi anyagából. Az egyik az, hogy ke­vesebb gyúanyagot kell a késhe- gyezéssel egyébként fogpiszkáló- . nak kiválóan alkalmas gyufaszá­lakra engedni, sőt elegendő, ha csak megszagoltatjuk velük azt á foszforos, vagy jóégtudja, milyen vegyi összetételű masszát, aminek megszáradt gyermekeként illene meggyulladnia. A legeslegújabb kori tapasztalat azonban azt iga­zolja, hogy ezek a gyufa-gyerme­kek fiem tartják be az illendősé­get. Ha csak egy szál gyufával akarunk begyújtani az olajkály- , hába, vagy éppen a már szánk­ban szorongatott cigarettát sze­retnénk „üzemképes” állapotba tenni, legajánlatosabb, ha az el­ső néhány próbálkozás után meg­kíséreljük az ötödik gyufaszál meggyújtását is. Az ám! Most következik még a másik bevált ötlet hazai megva­lósításának ismertetése. Gyufa- iparunk nemcsak a nemgyulladó gyufák gyártását érte még el, ha­nem nagyon jól hasznosítja a címkék elhelyezésére vonatkozó javaslatot is. Olyannyira, hogy a gyufásdobozoknak voltaképpen nincs egyik és másik oldala. Mind­kettőn díszeleg valami címke. En­nek is van azért ielönye. Aki ki­csinyég tolja ki a gyufát tartal­mazó féldobozkát, még nem jár­hat rosszul. Aki meg csak úgy, hebehurgyán kiböködi, hát szed- . je Össze, ha van kedve hozzá. Megint elmúltak az ünnepek. Sok örömet szerezve magunknak * és szeretteinknek. Társadalmunk és ennek képviseletében az ille­tékes népfrontbizottságok, szám­talan üzem szocialista brigádjai I arról is gondoskodtak, hogy a magukra maradt öregeknek % is jusson valami ajándékocska. Jól­lehet. ez csak nyesett fenyőágacs­ka volt egy-két szaloncukorral díszítve, de mindenkinél volt gyu­fa, amivel a szál gyertyát is meg­gyújthatta. Otthon is a gyufa volt a főszereplő a karácsonyi és új­évi gyertyagyújtáskor. Igen, a gyufa, amivel kapcsolatban csak szerény kívánsága van a vevő­nek, hogy mielőbb olyan gyufát tudjon vásárolni bármelyik bolt­ban, amelyik tényleg meg is fog gyulladni. És ez nemcsak a ma­gyar gyufaipar öröme lesz. Almás! János Sportrobi! Sportolók, cukorbetegek és be­tegség után lábadozók számára új készítmiényt állított elő a Közpon­ti Élelmiszeripari Kutató Intézet: a Sportrobi névre keresztelt kon- centrátum könnyen emészthető, por alakú erősítő szer, amely a tejfehérje kivonatát tartalmazza. A tej és fehérjéje a könnyen emészthető élelmiszerek közé tar­tozik, ezért is egészséges rend­szeres fogyasztása. Az intézet új­donsága azonban az eredeti tej­fehérjénél is gyorsabban szívódik 1 fel a szervezetben, s éppen ezért a testi fáradtságnál, a legyengült szervezetnél elősegíti a regenerá­lódást. Sportolók, kórházak, kli­nikák eddig is használták az ilyenfajta készítményt, ezt azon­ban külföldről szerezték be: az élelmiszeripari kutatóintézet munkatársai biológiai eljárással a tejből enzim hozzáadagolásával az eredetinél kisebb molekulasúlyú komponensekre bontják a fehér­jét, ez teszi lehetővé a könnyebb felszívódást. A Sportrobi főként turmixita­lokba keverve, de narancs- és más gyümölcsízesítéssel, puding­ba, sajtos palacsintába adagolva, vagy akár kenyérbe sütve „kon­di-kenyérként” fogyasztható. A Vas megyei Tejipari Vállalat rép- celaki üzentében 'indult meg a próbagyártás, s eddig hat tonnát állítottak elő ebből az erősítő szerből. (MTI) naptAr . • i i 1980. január („ vasárnap Névnap: Boldizsár Napkelte: 7 óra 32 perc. Napnyugta: 16 óra 08 perc. Holdkelte: 20 óra 29 perc. Holdnyugta: 9 óra 45 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ' ma estig: Nyugat felől lassan megnövek­vő, felhőzet, főként a Dunántúlon több helyen havazás. Időnként megélénkülő, helyenként megerő­södő déli, délkeleti szél. Elsősor­ban az északkeleti, keleti me­gyékben többfelé köd. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: nyu­gaton mínusz 5, mínusz 10, más­hol általában mínusz 10, mínusz 15 fok között, egy-két derültebb, hóval borított helyen mínusz 15 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet délnyugaton 0. mí­nusz 5, északkeleten mínusz 5, mínusz 10 fok között. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint az 1. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szel­vénye 43 fogadónak volt, nyere­ményük »«»venként 149 623 forint, 3 találata 4280 fogadónak volt, nyereményük egyenként752 forint, a 2 találatom szelvények száma 143129 darab, ezekre egyenként 28 forintot fizetnek. - A közölt adatok tájékoztató jellegűek. — BÁJOLÖK, BOSZORKÁ­NYOK címmel dokumentumfil­met készített az MTV szegedi körzeti stúdiója. Polner Zoltán szegedi költő gyűjtőmunkája alapján a Duna—Tisza közi ta­nyák és falvak népének hiede­lemvilágát dolgozták föl az alko­tók. A film január 18-án, pén­teken kerül képernyőre. — Szakszervezeti felhívás. Az ÉDOSZ megalakulásának 75. év­fordulója alkalmából a Kecskemé­ti Konzervgyár szakszervezeti bi­zottsága felhivta a szocialista bri­gádok figyelmét: gyűjtsék össze üzemük szakszervezeti dokumen­tumait, készítsék el az elmúlt 75 év szakszervezeti krónikáját. Az összegyűlt anyagból vállalati ki-. állítást rendeznek, a legtevéke- nyebb kollektívákat értékes juta­lomban részesítik. — JANUÁRI TÁRLAT. A ba­jai Kirakat Galéria e havi tár­latán két naiv művész, özvegy Bácskái Andrásné és Tőke Imre fafaragó alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Munkáikat legutóbb a kecskeméti Naiv Mű­vészek Múzeumában állították ki. — Tsz-túrák -üdülések. A sza­badszállási Lenin Tsz-ből tavaly összesen háromszázötvenen vettek részt különféle szervezett utazá­sokon, üdüléseken. „Csere-ala­pon” százhuszonhatan töltöttek több napot Csehszlovákiában, negyvenen Jugoszláviába, Olasz­országba mentek, tízen delegáció tagjaként a Szovjetunióban jár­tak, a többiek hazánk tájaival is­merkedtek. — VÖRÖS ÉS FEHÉR. Ha­zánkban is kedvelt a fehér és vörös színű díszítő kő. Szívesen alkalmazzák a régi és az új épü­leteknél falburkoló- és díszítő­elemként. Tavaly nagy mennyi­séget szállítottak Süttőről, többek között a margitszigeti Termál­szállóhoz, a szegedi új híd építé­séhez, a fővárosi kórházak felújí­tásához és a metró építéséhez. Az elmúlt év csaknem minden hó­napjában küldtek a faragott, tö­mött mészkövekből az Országház felújításához is. — ÚTÉPÍTÉS HARTÁN. 1979- ben csaknem két kilométer hosz- szúságban készült új műút Har- tán; ezzel a nagyközség szilárd burkolatú úthálózata meghalad­ja a 18 kilométert. Összesen hat­ezer méteren végezték el a felü­letkezelést, 3600 méter útszakasz mentén pedig a lakosság — tár­sadalmi munkában — csapadék­víz-elvezető árkot ásott. — Volános fiatalok vállalása. A kongreszusi és felszabadulási munkaversenyben nemrég pótfel­ajánlást tettek a 9-es Volán Rad­nóti Miklós nevét viselő, autó­buszjavító ifjúsági szocialista bri­gádjának tagjai. A harmincfős kollektíva egyebek között vállal­ta, hogy a csuklós autóbuszokat, melyek a városi forgalomban dol­goznak és az iskolásokat szállít­ják, előnyben részesítik a javítá­soknál, és a felújítási költségeket az idén két és fél rrpllió forinttal csökkentik. MŰSOR: MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1980. január 6. 11 órakor az emeleti * előcsarnokban: Vas megye élő népművészete c. kiállítás megnyitása. A kiállítást megnyitja Borbély Jolán a Népművelési * Intézet főmunkatársa. 9 órakor a felnőttoktatás stúdióban: Vas megye népművészete Előadó: ' Beszprémi József né népi iparművész 18 órakor a földszinti előadócsarnokban: DISCO KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1980. január 6. vasárnap de. 10 óra: JEAN, A VERHETETLEN * Gyermekelőadás este 7 óra: ÚRI MURI Kodály-bérlet MOZI 1980. január 6.: KECSKÉMÉT VÁROSI: Fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor SEVERINO Színes, miagyarul beszélő német kalandfilm KECSKEMÉT ÁRPÁD: Fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor MACKENNA ARANYA II. hely árú! Színes, amerikai westernfilm MESEMOZI: Fél 4 és háromnegyed 6 óraikor A MINDENTLÁTO KIRÁLYLÁNY Színes, magyar mesefilm-összeáüítás PAJTÁSMOZI: De. 10 órakor AZ ARANYEMBER 1980. január 7.: KECSKEMÉT VÁROSI: Fél 4, háromnegyed 6 és 8 óraikor A BURZSOÁZIA DISZKRÉT BÁJA Csak 16 éven felülieknek! II. helyárú! Színes, magyarul beszélő francia film KECSKEMÉT ÁRPÁD: Fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor FEKETE FARKASOK Színes, nyugatnémet film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! MESEMOZI: Háromnegyed 6 órakor A MINDENTLÁTO KIRÁLYLÁNY Színes, magyar mesefilm-összeállítás STü diómozi : 8 órakor ÉS AKKOR A PASAS Magyar film víg játék HIHETETLEN SZERENCSE 9 Bréma kikötőjének közelében összeütközött a Dora Rlparia nevű olasz hajó egy argentin hajóval. Az olasz hajó súlyos sérüléssel befu­tott a kikötőbe, a másik hajón a keletkezett tüzet lokalizálták (Tele- fotó — DPI — MTI — KS) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskur megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megv«4 Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszlnger András igazgató I Szerkesztőség. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-516 (központi): 11-709, Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl) egy hónapra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint. Készült a Petőfi Nyomdábat | ofszet rotációs eljárással. Kecskemét. Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 065 ’ # HU IS8N 0133—235X

Next

/
Thumbnails
Contents