Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Francia pártküldöttség Moszkvában TELEPÍTÉS ELŐTT ■ Georges Marchais-nak, a Francia KP főtitkárának vezetésével hétfőn pártküldöttség utazott a Szovjetunióba. Marchais a repülőtéren újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Moszkvában a Francia KP nevében fog beszélni és nincs felhatalmazása más pártok részéről, de nincs lényeges nézeteltérés a francia és nyugati kommunista pártok között. AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 5. szám Ára: 1,20 Ft 1980. január -8. kedd Az FKP Politikai Bizottsága a múlt hét végén leszögezte, hogy mint mindig, szolidáris a haladó "és népi erőkkel, amelyek a függetlenségért, a demokráciáért, a szocializmusért harcolnak. Minden ország jogának tekinti, hogy a külső beavatkozással szemben szövetségeseinek segítségét kérje, és ragaszkodik a szuverenitás, a be nem avatkozás elveihez. Ezek fényében vette tudomásul a szovjet kormány magyarázatát és az afgán kormány nyilatkozatait a szovjet segítségnyújtásról. ÉV ELEJÉN A ZÖLDÉRT KECSKEMÉTI TELEPÉN Folyamatos az exportszállítás • A hajósi József Attila Tsz-ben az idén is folytatják a szőlőtelepítést. A nagy teljesítményű gépek az új év első napjaiban újabb 60 hektáros területen kezdték meg a talajmunkát. (Pásztor Zoltán felvétele.) A hidegben is dolgoznak azasz- szonyok a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT' Vállalat kecskeméti központi telephelyén. Szorgos kezek válogatják és csomagolják a piros jonatán almát. Az év első exportszállítmánya a múlt hiéten már útnak indult az NSZK-ba, Csehszlovákiába és Finnországba. Ezen a héten megkezdődik a szállítás a Szovjetunióba is. Frecska András művezető kalauzol a káposztával és almával telített konténerládák között. A tárolt almá a HÜNGÁROFRUCT- kartonba kerül, minden második gyümölcsöt! selyempapírba csomagolnak. A műveztő • elmondta, hogy ez a bérmunka eltart március 10-ig, jövedelmet biztosítva dolgozóiknak. teresen konganak a hűtőtárolók, bezzeg nyáron a jelenleginek a sokszorosára lenne szükség, hogy az árut megfelelően elő tudják hűteni. A katonatelepi tárházból egymás után érkező teherautókról, az udvaron fürgén rakodják le elektromos targoncákkal a teli zöldségesládákat. A kecskeméti kirendeltségen évente 30—35 áruféle található. A saját bolthálózaton kívül, szállítanak az UNIVER-üz- leteknek és a Duna vidéki Vendéglátó Vállalat egységeinek is. A belföldi ellátásra a napi igényeknek megfelelően, 30—35 tonna zöldséget »és gyümölcsöt további-, tanak. A hatalmas pótkocsis, nyugatnémet Mercedes mellett — amelyet a tranzitraktárból éppen az imént rakodtak meg, és a jármű perceken belül indult Hamburgba — a vállalati átvevő két láda jonatán felett beszélgetett egy kistermelővel. — Mekkora a legkisebb meny- nyiség, amit felvásárolnak — kérdeztem Frecsna Andrást. — Akár két kilónyi is, természetesen képletesen, mert ennyit azért nem szoktak hozni. Gyakorlatilag egy-két Jáda a legkisebb tétel — válaszolta, miközben a csúszós hidegben a nyitott szín felé tartottunk. Hatalmas papírhengerek, kartonok, vízmentesen zárt ládák között haladtunk, de megtalálható itt a szemes kukorica, is — zsákokban. A PHYLAXIA által forgalomba hozott árut innen továbbítják a megye jelentősrészébe. A bértárolás forgalma el- érheti a 40—50 tonnányit napon- | ta. Ez jelentős jövedelmet hoz a vállalatnak, - és á dolgozóknak ilyenkor télen is ad munkát. Sztanóczki György telepvezető elmondta, hogy a múlt esztendő a leltározással fejeződött be. Ez nem zárta ki a folyamatos szállításokat, az exportáruk útnak indítását. Az új év pedig a tárolt áruk feldolgozásával kezdődött. — önöknél hogyan érvényesül a •minőségi munkára való törekvés — folytattuk a beszélgetést már' áttérve az 1980-as esztendőre. ORM ALIZÁLÓDIK A HELYZET Magyar felszólalás a Biztonsági Tanácsban TASZSZ-nyilatkozat Carter beszédéről — Az erre késztető szabályozók alig érintenek minket, hiszen az éves átlagot figyelembe véve, dolgozóinkat körülbelül 95 százalékban eszerint bérezzük. Ná-. lünk már évek óta hangsúlyozzuk azokat1 az elveket, amelyet a XII. pártkongresszus irányelveiben is megjelöltek, miszerint a jövedelmekben jobban érvényesüljön a végzett munka minősége. valamint ennek mennyisége és társadalmi hasznossága. A tél hátralevő részében nem lesz hiány zöldségből, gyümölcsből. Már jó előre gondoskodtunk a megfelelő mennyiségről. Ügy tűnik, hogy hiánycikkel sem kell számolnunk. Carter amerikai elnöknek, az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség ürügyén bejelentett példátlan intézkedései, a Biztonsági Tanács kierőszakolt összehívása után a világ békeszerető erőinek figyelme a Szovjetunió felé fordult, milyen válasz hangzik el a fenyegetésnek is beillő amerikai intézkedésekre. A TASZSZ szovjet hírügynökség nyilatkozata ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: az Egyesült Államokban senki sem kételkedhet abban, hogy a Szovjetunió képes megvédeni törvényes érdekeit csakúgy, mint szövetségesei és barátai érdekeit is. A BT vitájában felszólalt Hollai Imre magyar ENSZ-képviselő, és hazánk szolidaritásáról biztosította az afganisztáni népet. Megérkezett az afgán fővárosba az MTI rendkívüli tudósítója: Patak Károly, s jelentésében arról számolt be, hogy az országban normalizálódik a helyzet. Az afganisztáni helyzetről részletesen az alábbiakban számolunk be. • Folyamatosan érkezik az utánpótlás a tárolóhelyről a ZÖLDÉRT kecskeméti telepére. Nagyobb gondunk az elkövetkező nyár. Kecskemétről indul útnak a megye zöldség-, gyümölcsexport-szállítmányának legnagyobb része. Érkezik áru a kiskőrösi, dunavecsei, jánoshalmi, valamint a bajai társkirendeltségtől. kapunk a környező megyékből is, ha ott esetleg nem tudnak egész tételt elszállítani. Ezek . a termékek nagyrészt vagonba rakásra készen állnak, az elóhűtésük azonban a mi feladatunk. A hűtőházunk elégtelenségéről nem kell szólnom. Köztudott, hogy már több évtizede.elhatároztak a bővítését, de az építkezés máig sem kezdődött el. Mindenesetre segítséget jelent az is, ha elkészül májusra az új jéggyárunk. mert a régi már nem tudta biztosítani a vagonok elő- hütéséhez szükséges nagy meny- nyiségű jeget — mondotta a telepvezető. James Carter amerikai elnök január 4-i televíziós . beszédével kapcsolatosan a TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták az alábbiak közlésére. A Szovjetunióban csakúgy, mint sok más országban, az Egyesült Államok elnökének ez a nyilatkozata-figyelmet keltett. A beszéd nagy részét frázisok és a „hidegháború” szelleme hatották át. A benne foglalt politikai értékelések és az amerikai kormánynak nemzetközi téren előirányzott gyakorlati lépései kiegyensúlyozatlanságukkal tűnnek ki, valamint azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a béke, a nemzetközi enyhülés, a szovjet—amerikai kapcsolatok konstruktív fejlődése alapvető, hosszú távú érdekeit. Ez a beszéd semmiképp sem egyeztethető össze azzal a felelősséggel, amellyel az Egyesült Államok, mint nagyhatalom tartozik az általános béke fenntartásáért, a népek biztonságának és az államok közötti kölcsönösen előnyös, békés együttműködés ki- szélesítésének szavatolásáért. Az Egyesült Államok elnökének beszéde azon- amerikai körök szenvedélyét szítja fel, amelyeknek már régóta nincsen ínyükre az enyhülés politikája. Egyáltalán nem olyan személy beszédére emlékeztet, aki az Egyesült Államokban a legmagasabb állami tisztet tölti be, inkább olyanéra, aki jelölt erre a tisztségre, és aki választási harc újabb fordulójába kezd bele. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai kormányzat feje a beszéd fő ürügyéül választotta azokat az eseményeket, amelyek az utóbbi időben az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságban mentek végbe. Mint az elnök nyilatkozatából kitűnt, megpróbál durván beavatkozni Afganisztán bel- ügyeibe. Az elnök beszédében jelentős helyet kapott az iráni ügy is. Az elnök ismét arra próbálta felhasználni az Egyesült Államok teheráni nagykövetsége munkatársainak fogvatartását, hogy zsarolja és fenyegesse a Szovjetunióval szomszédos Iránt. Mint ismeretes, több más országhoz hasonlóan, a Szovjetunió is kifejtette álláspontját, hogy az iráni—amerikai vitát békés eszközökkel rendezzék. Az amerikai (Folytatás a 2. oldalon.) Cz. P. NÉGYSZÁZMILLIÓ FORINTOT TERMELT A KECSKEMÉTI KÉV Aszfaltfelhasználókat keresnek Varga Árpád, a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat főmérnöke jelenleg a tavaszi munkák tervezésére, az erők összpontosítására fordítja a figyelmét. Mi mégis arról érdeklődtünk, hogy a vállalat hogyan teljesítette a múlt évi előírásokat, milyen gondokkal küzdöttek? — Vállalatunk — bár minden mutató még nincs összesítve — sikeresen zárta az elmúlt esztendőt. A népgazdaság ismert helyzete a mélyépítő iparban már 1979-ben éreztette hatását, ezért a vállalati kollektíva .minden tagjától jelentős erőfeszítést követelt a termelő berendezések kihasználtságának biztosítása. Néhány adat az elmúlt év teljesítéséről: a vállalat fővállalkozói árbevételét a 448 millió forintos tervhez képest 455 millió forintra teljesítettük. A termelési terv 396 millió forintot irányzott élő, ezzel szemben ezt 400 millió forintra teljesítettük. A Kecskeméti. Közúti Építő Vállalat létszáma állandóan csökkenő tendenciát mutat, s nagyon sok helyen kell utat épiteniök. Hogyan sikerült a gazdálkodási tevékenységüket úgy irányítani, hogy a költségek csökkenjenek? — Mint már említettem, termelési tervünket túlteljesítettük, ami vállalatunk hétszáz dolgozójának érdeme. Sajnos, 'létszámunk állandóan csökken, ennek ellenére a jó munkaszervezéssel úgy irányítottuk gazdasági tevékenységünket, hogy az előírt nyereséget a vállalat tervszinten, az előírásoknak megfelelően teljesítette. Az adatok pontosítása jelenleg még tart, várható, hogy az eszközgazdálkodás mutatói is a tervezettnek megfelelően alakulnak. Ami kedvezőtlenné tette munkánkat, az a megrendelések elaprózottsága, ugyanis az elmúlt évben 250 munkahelyen kellett ezt a jelentős értéket előállítani. Köztudott, hogy a kecskeméti KÉV jelentős korszerűsítéseket hajtott végre az elmúlt esztendőben. Vajon ebben az évben milyen gondokkal kell megküzdeniük? — A múlt évben tovább korszerűsítettük aszfaltkeverő hálózatunkat. A bajai C—25-ös jelű aszfaltkeverő telep megszüntetésével egyidejűleg két korszerű Teltomat V jelű aszfaltkeverő telepre — Kecskemét, Kiskunhalas — alapozzuk termelésünket. Gépészeti üzemünk munkakörülményeit jelentősen javítja az új géptelep fokozatos üzembe helyezése is. Ebben az évben az eddig éléit eredményeket szeretnénk megtartani, feladatainkat már jórészt ismerjük. A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatósága a jó együttműködésből adódóan már megrendelte az 1980. évi munkákat az áthúzódó feladatokon túl. Hagyományosan jó a kapcsolatunk az AGROBER-rel, a tanácsokkal, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáz Bányászati Vállalattal. Legnagyobb gondot a kecskeméti aszfaltkeverő telepünk kihasználása okozza, ezért széles körű piackutatást végzünk Szolnok és Pest megyében aszfaltfelhasználókat keresve. G. G. Olvastam egy kísérletről. Üttörőőrsöket versenyeztettek olyan alapon, hogy minden produkcióval ugyanakkora csokoládéjutalmat lehetett szerezni. Eltekintve tehát attól, hogy egyik feladat elvégzéséhez nagyobb, a másikhoz kisebb teljesítményre, energiáJ ra volt szükség. S lám — kiderült, hogy a gyerekek az „egyenlősdi” szerint juttatott, tehát egyforma csokoládéból is azokat értékelték többre, amelyek elnyeréséhez nagyobb erőfeszítés kellett. No persze — példánk esetében nem a csokoládék „ugyan- akkoraságán” van a hangsúly, hanem \az értük kifejtett teljesítmények közötti különbség- tételen. S .mint láthatjuk, az úttörők igazságérzete — az „egyenlősdi” ellenére, vagy ellenében — tisztán működött. Azt iis meg .kell mondani, hogy az ugyanolyan csokoládéjutalmak nem is a felnőtt világban sokszor kárhoztatott egyenlősdit voltak hivatottak kifejezni, hanem az esélyek egyenlőségét. Hogy tehát — egyforma eséllyel indult a versengés — végeredményét tekintve különböző teljesítményekért. Még pontosabban — mintha ezt mondták volna a gyerekeknek: „Versenyezzetek, lássuk, ki viszi többre, legtöbbre közületek. A csokoládét mindegyikőtök egyformán megkapja, tehát azonos kilátással indultok. Igyekezeteteket ez ne befolyásolja.” A gyerekek — ismételjük — a csokoládétól „függetlenül” alakították ki értékítéletüket: annak a csemegének volt szemükben nagyobb becse, amelyikért jobban meg kellett küszködni. Őket — értékmegállapító álláspontjukban nem ingatta meg a csokoládé, éppen azért, mert az mindegyiküknek kijárt, különböző teljesítményekért is. A dolgozó, alkotó, értéket teremtő felnőtt embereket annak a bizonyos „csokoládéjutalomnak" a — sajnos még gyakori egyenlősége, az egyenlősdi — zavarja, ingerli. Igen, mert a dolgozók, a felnőtték társadalmában a csokoládé már nem <az úttörőknél említett szerepet tölti be. Azaz — itt nem' az induláskor megadott egyenlő esélyt fejezi ki, hanem ilyeneket, mint bér, kereset, prémium. S ott és abból van a legtöbb munkahelyi elégedetlenség, ahol és amikor például azt veszi észre a dolgozó: „Nini, mennyivel többet teljesítek, mint az a másik, és ő mégis többet keres nálam.” Vagy: „Miért annyi a fizetése, mint az enyém, holott én többet, jobbat produkálok, mint ő.” — Ilyenkor — az okot találgatva mi mást mondhatnának sokan, mint hogy: „Hát igen, jó keresztapjuk van. Ha ,azok’ nem • állnának a háta mögött.. Pedig hát nem „azok” okozzák mindezt, hanem az „egyenlősdi”. És milyen különös, önmagában visszatérő görbe ez? Mert előbbi megállapításunkkal ellentétben mégiscsak azt kell mondani, hogy élő emberek vanyiak azok háta mögött, akik kisebb, silányabb produktumokért is akkora „csokoládét” kapnak, mint akik «táluknál jóval többet, színvonalasabbat nyújtottak. Olyan emberek, ' akik kényelmességből, mindenkihez-egyformán-jó- emberségböl (következményeiben mégis a derekabbakat sújtva) teret engednek az egyenlösdinek. Ilyen helyzetekben valóban nem lehet beszélni egyenlő esélyekről. Ennek más válfaja az a kivételező módi, amikor azonos képességű, kvalitású brigádok közül az egyiket jól fizető munkára állítják rá, a másikat „lepra” feladatra, úhol ugyanazért a pénzért „meg kell gebe dni”. Ez sem az a kimondott egyenlő esély — ugye? Hja, az élet még nem olyan könnyű, hogy „egyforma csokoládékat” olyan igényekért is megadjon a társadalom, amik mögött jócskán különböző a teljesitményfedezet. T. L
