Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1930. január 31. TUDOMÁNY TECHNIKA A tranzisztor és korunk • A lengyelországi Bydgoszczban működő Unita-Elíra gyár kisméretű, mégis nagy teljesítményű rádiókészüléke, amely természetesen kiváló minőségű tranzisztorok beépítésével készül. A • háború utáni évek egyik első, de legjelentősebb műszaki találmánya mindenx bizonnyal a tranzisztor volt, amely új irányba terelte az elektronikai ipart. A találmányt bejelentő jegyzőkönyv szigorúan ragaszkodott a tényékhez, de a tranzisztor alkalmazásának az' elektroncsőéhez képest mutatkozó előnyét — kis méret, energiamegtakarítás stb. — csak szerényen említi, noha ezzel a találmánnyal kezdetét vette az elektronikus készülékek miniatürizálása — egyebek között a rádiókészülékeké is. Ma olyan parányi elektronikus kapcsolási elemeket is gyártanak, amelyekből egy köbcentiméterbe több tízezer elhelyezhető. Ha egy tranzisztor tokját óvatosan eltávolítjuk, egy parányi fémlapot találunk alatta. Ennek közepén van a kristálylemez, amely egy elektródhoz . közvetve, két másikhoz pedig rendkívül vékony aranyhuzalokkal kapcsolódik. A lemezke a tranzisztor lelke, működő részé. Azt hihetnénk, hogy e lemezke már nem „szedhető szét” további részekre, pedig három, különböző feladatot ellátó része van, de e részek szabad szemmel nem különíthetők el egymástól. Ugyanis egyetlen lemez kristályszerkezetét az adott helyen megváltoztatják. A tranzisztorok — és általában a félvezető eszközök — csak nagyon pontos összetételű anyagból készülhetnek. A gyártás mindig a félvezető anyag tisztításával kezdődik, s a tiszta anyag „szennyezésével” folytatódik. így pontosan olyan szerkezetű és összetételű lesz az anyag, amilyen a tranzisztor működéséhez szükséges. Ma már fel sem sorolhatók azok az eszközök, műszerek, elektronikus berendezések, amelyek tranzisztorokkal működnek. Mindany- nyian naponként találkozunk azonban velük rádió- és tévékészülékünkben. A sokoldalú helikopter • Megkezdődött az emelés. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korunk egyik legsokoldalúbb technikai eszköze a helikopter, amely a függőlegesen történő fel- és leszálláson kívül ferde irányban is képes emelkedni és süllyedni. A helikopter feltalálása után mindenki azt gondolta, hogy elsősorban utas- és teherszállításra lesz alkalmas, de az idő nem igazolta ezt a jóslatot. Rendszeres utasszállításra külföldön is csak elvétve alkalmaznak helikoptereket, ami főleg a drága üzemével, magas utaskilométer-költségével magyarázható. Nyilvánvalóan a polgári szakterületeken csak akkor alkalmazzák, ha más repülő- eszköz nem jöhet szóba. vagy ahol a költség alárendelt szerepet játszik. Annál elterjedtebbek viszont a helikopterek például a mezőgazdaságban permetezésre vagy műtrágyaszórásra. A helikopternek teljesen mindegy, hogy milyen a beszórandó terület nagysága, milyenek a terepviszonyok, mert akár egyenként is permetezheti a gyümölcsöskertek fáit. A közúti forgalom- ellenőrző és szabályozó rendőrségi helikopterek szerepe közismert. De igen jelentős a segély nyújtó helikopterek szerepe is. Különféle természeti csapások, szerencsétlenségek esetén gyorsan a helyszínre érkeznek, élelmet, ruházatot juttatnak a rászorultaknak. életet mentenek, s így komoly szenvedéstől mentik meg a bajba jutottakat. Igen kedvezően alkalmazhatók a helikopterek erdőtüzek oltására is, de esetenként a nagyvárosok központjában zsúfolt forgalmú területeken is jobban beválnak, mint a tűzoltóautók. Használják még a helikoptereket nehezen járható terepen való kábelfektetésre. A polgári területeken azonban legelterjedtebben az építőipar használja a helikoptert emelő- és szállítóeszközként. Bizonyos esetekben a helikoptert különleges felszerelésekkel egészítik ki, de emelőszállító szerepre nemcsak a különleges kialakításúak, hanem az alaptípusok is használhatók. Manapság már alig nélkülözhetők a különféle csővezetékek fektetése, javítása esetén és épületelemek beemelésekor, vagy nehezen megközelíthető építkezésekhez anyagszállításokra. A tv-tor- nyok. rádióadók építésénél a szerkezetek beemelése a helikopterek leglátványosabb feladata. Üj mezőgazdasági könyvek EMBERI ÉS AUTÓSGONDOK DIAGNOSZTIKÁJA A kalocsai AFIT vezetőségválasztó taggyűlésén A téli hónapokban nagyobb keletje van a mezőgazdasági szakkönyvnek. jobban ráérnek az emberek olvasni, tanulni. Talán ez az oka annak, hogy ilyenkor a szokottnál is több könyv jelenik meg. A Mezőgazdasági Kiadó idei téli választéka is bőséges, megtalálja mindenki a maga számára leghasznosabb könyvet az időtöltésből kertészkedő, éppen úgy, mint a szakmunkás, vagy a termelés irányítója. Dr. Gonda Béla művével időszerű a felsorolást kezdeni, mivel a minőségi követelmény a termelésben fokozottabban előtérbe kerül. „Itt az ideje annak, hogy ne csak a nagyobb termésre, termésátlagokra összpontosítsuk erőinket, tudásunkat, hanem a minőségre, a béltartalomra is nagyobb gondot fordítsunk” —, írja a szerző könyve előszavában. A mű címe: „A jó minőség követelményei a mezőgazdaságban." Szorosan ehhez a témakörhöz kapcsolódik a munkaszervezés. Dr. Fellep János könyve négy fő fejezetre bontva tárgyalja a mezőgazdasági munkaszervezés általános ismereteit. Szerző kollektíva írta „A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági kérdései” című könyvet, amelyet dr. Gönczi István szerkesztett. A mű az elméleti és a gyakorlati szakemberek számára hasznos tudnivalókkal segíti a termelést. Rendeletek szabályozzák az építkezést a városon és falun egyaránt. Ezeket a rendeleteket, a különböző jogszabályokat ismertetik a szerzők „A mezőgazdasági települések rendezése, víz- gazdálkodása, zöldterületeinek Kialakítása” című könyvükben. Az építkezéshez tartozik a kerítés is. a Kertünk, Házunk, Otthonunk sorozatban Móczár Béla ír az élő- -sövény-kerítésről, annak kialakításáról. ' Ha már építkezésről van szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül dr. Babós Lajos most megjelent munkáját a Kertépítészeti geodéziát, amely szintén téli könyvújdonság. A termelést előmozdító szakkönyvek közül Kriszten György műve a „Tavasztól tavaszig a szőlőben” és Kása Lajos „Bá- rányhústermelés iparszerűen” című munkája érdemel különösebb figyelmet. Mindkét mű a Mező- gazdasági szakmunkáskönyvtár sorozatban jelent meg, úgyszintén dr. Lőrincz József szerkesztésében kiadott „A burgonya termesztése” című könyv is. Szakemberek számára készült Dohy János Állattenyésztési genetika című munkája, valamint a dr. Gosztonyi Kálmán szerkesztésében „Az élelmiszerkémia alapjai” című szakkönyv. Nagy érdeklődés van hazánkban a kertészkedés iránt. Ezt mutatja az a tény, hogy Zatykó- Draskóczy könyve, a „Nagy öröm a kiskert” most jelent meg ötödik kiadásban. Gyakran előfordul, hogy a család „kinövi” a lakását, és szeret- t ne nagyobbá költözni, de az ellenkezője sem ritka, amikor a felcseperedő gyerekek új otthont alapítanak, és elköltöznek a szülői házból. Ilyen esetekben a .bérlők lakást kívánnak cserélni*. A lakáscsere — ellentétben az állampolgárok széles körében elterjedt nézettel — valójában nem a lakások, hanem a lakásbérleti jogok cseréje. A lakások, mint dolgok cseréjére azért sincs lehetőség, mert a szerződő felek nem tulajdonosai, hanem bérlői a birtokban tartott lakásnak. Vajon hogyan lehet egy ilyen cserét lebonyolítani? Vizsgáljuk meg milyen szabályokat, és előírásokat kell betartani! Talán a legfontosabb tudnivaló, hogy a lakáscsere-szerződést - minden esetben írásba kell foglalni, tekintet nélkül arra, hogy a cserére kerülő lakások állami, vagy nem állami tulajdonban vannak. A szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel lakó valameny- nyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük kik költöznek ki a bérlővel együtt a lakásból. A szerződés érvényességét nem érinti, ha az okirat nem tartalmazza a felek között létrejött megállapodás valamennyi részletét. Munkáséveiről beszélt a hetvenöt éves Modok Benjámin, míg vonatunk Kálocsára tartott. A ma is jókötésű császártöltési nyugdíjas nehéz éveire emlékezett: Amikor az ötvenes években odahaza, a községi gépállomáson dolgoztam, egyszer abban állapodtam meg az embereimmel: „Azt megtehetjük, hogy rágyújtunk. De, hogy el is szívjuk a cigit úgy, hogy közben semmit se csinálunk, azt már nem!” Amint az állomáson, elmenőben megszorította a kezem a volt gépállomási munkás és komlói csillés, sejtettem: úgy is cselekedhetett ő egykor, ahogyan munkástársaitól is elvárta. őszintén, bérügyben A cigiügyben fogant aforizma ma is időszerű. S mintha e gondolathoz akarna egy mai történettel kapcsot illeszteni, Pánczél Balázs, az Autófenntartó Ipari Tröszt kalocsai megyei központjának igazgatója, míg az udvaron át vele pártalapszervezetük vezetőségválasztó taggyűlésére igyekszem, ä kiskunfélegyházi AFIT-osok esetét említi: A félegyházi AFIT-állomás munkásai kevesellték a béreiket. Való igaz, hogy többet is kereshetne az ottani 55 autójavító havi háromezernél. A helyzetet elemezve, az MSZMP városi bizottsága — a gazdasági vezetőkkel konzultálva — feltétlen a jobb munkában, az AFIT-nál megígért évi négyszázalékos bérfejlesztésben, valamint annak a fedett színnek a megépítésében lát kiutat a nagyobb fizetésre, amelyet márciusig kétmillió forintért tető alá hoznak és amelyben már négy teherautót tudnak egyszerre javítani. Közben az ebédlőbe érünk. Ott már együtt a párttagság. Miután a kongresszusi irányelveket megvitatásra ajánlották a 47 kommunistának, Kovács László főmérnök, a pártvezetőség, s egyben a városi pártbizottság tagja szól elsőként , Odafigyel a megye — Az életkörülmények javítá-' sa — miként a kongresszusi' irányelvek is utalnak rá — megköveteli a szolgáltatási igények jobb kielégítését. Ki mert volna közülünk fogadni, hogy Bács- Kiskun az V. ötéves tervben olyan autós megyévé lesz, mint amilyen napjainkban? Emlékezzünk csak: 1974-ben még csak tízezer, a mögöttünk hagyott esztendőben pedig már 51 és fél ezer személyautó-tulajdonos kérte tőlünk kocsijának próbáját, karbantartását, vagy javítását. Nyolcszáztizen- egyen mi vagyunk azok, akiknek munkájáról, illetve gyártó tevékenységéről naponta, nagyon sokan mondanak véleményt. Arra, hogy hogyan dolgozunk, odafigyel a megye. A felek tehát érvényesen megállapodhatnak szóban például abban, hogy a kiköltözés költsége kit terhel, a lakást az átadás előtt ki kell-e festeni, vagy valamilyen lakásberendezési tárgyat ki kell-e cserélni stb. Az a cserélő fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut, vagv egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a szerződésben pénzbeli térítést köthet ki, amelynek a mértékét a cserélő felek megállapodása határozza meg. Igen fontos előírása a lakástörvénynek, hogy a csere csak akkor érvényes, ha ahhoz állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetébén a bérbeadó, tartási szerződésnél pedig az eltartó is hozzájárult. E hozzájárulás megtagadása miatt sok esetben a bérlők a bírósághoz fordulnak. Nézzünk ezekből az ügyekből néhányat. A háromszobás lakásban egyedül maradt özvegyasszony bérlő kisebb lakáshoz akart jutni, de a cseréhez a bérbeadó nem járult hozzá. A házigazda a bíróságon előadta, hogy 4 tagú családjával egy másfél szobás lakásban él. Felajánlotta a bérlőjének, hogy ha az nagynak találja lakását, akkor vele cserélje el, de ezt az egyezséget a bérlő nem fogadta el. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a bérbeadó igen méltánytalan és hátrányos helyzetbe Tavaly 65 ezer esetben nyúltak szerelőink személygépkocsikhoz, hogy azokat útra készekké tegyék. A múlt évben 825 ezer órát töltöttek produktív munkával. Százmillió forintért voltak képesek javítani és szolgáltatást nyújtani. Ennek az összegnek a feléért a lakosság megbízásából végeztek munkát. Annak a lakosságnak a megbízásából, amelytől — miért takargatnám? — a pénztárcánk függ. A taggyűlésen a kongresszusi irányelvekhez mindenkinek van szava. Emberséges ajánlat Licsicsányi Ernő: — A világos beszédet szeretik az emberek nálunk is. Olvashattuk az irányelvekben, hogy „A termelés és a termékszerkezet átalakulásával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötte szervezett átcsoportosításáról, átképzéséről’’. Nos, amikor harminc szakképzetlen nődolgozónknak maholnap nem tudunk munkát adni, ellenben ajánljuk: tanuljanak meg nálunk forgácsolni — világos a szándékunk, hogy meg akarjuk őket tartani. A döntés ezúttal rajtuk áll. — Változnak az idők nálunk is — folytatja. — A paradicsom- passzírozóval és az elektromos hőkandallóval, amellyel három éve még kereskedhettünk, ma már semmire sem mennénk. Ma az autóvizsgáló, diagnosztikai műszerek és a világítótestek kellenek. Ez a jelen. A jövő pedig, -hogy a VlDEOTON-tól, átvesszük az autórádió-hangszórók gyártását. Érre mostanában- égyezker dünk a székesfehérvári gyárral. Dolgozóink egy csoportja már megjárta a VIDEOTON-t, és tanulta a hangszórókészítést, ismerkedett az új gyártmánnyal. Ki kapjon? Borravaló? Csúszópénz? ... Mintha Csősz Sándornénak az „Egyetlen párttag .sem engedheti meg magának, hogy ne legyen véleménye” ■— kijelentésére felelne, Usztrunuk Károly hozzászólása. — Ember legyen a talpán, aki a naponta fertőző jahtolásban igazságosan pálcát törhetne az egyik, .vagy a másik fél fölött. Hiszen — mint köztudomású — kettőn áll a vásár. A kommunista közösség azonban igyekszik álkerülne, ha a bérlője mással cserélne, és a tulajdonos továbbra is a számára kicsi, és szűk lakásban maradna. Ha a bérlő igazi szándéka a kisebb lakás megszerzése, akkor cseréljen a háztulajdonossal. Mivel a bérlő .ilyen' cserébe nem egyezett bele, ezért a bíróság a keresetet elutasította. Egy másik ügyben a bérlő megromlott egészségi állapota miatt szerette volna lakását egy kevésbé forgalmas helyen lévő, csendesebb otthonra elcserélni. A bérbeadó ehhez nem járult hozzá, de nem tudott elfogadható magyarázatot adni arra, hogy miért sérelmes ez a csere a számára. A bíróság megállapította, hogy a bérbeadó magatartása joggal való visszaélésnek minősül, és erre figyelemmel a hozzájáruló nyilatkozatot ítéletével pótolta. A jog- nyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet' sor, ha a bérbeadó1 a cseréhez való hozzájárulást illetéktelen előny juttatásától teszi függővé. A bíróságok minden esetben igen alaposan vizsgálják a bérlő illetőleg a vele együtt lakó személyek családi, egészségügyi, és egyéb körülményeit, de ugyanilyen fontos azoknak az okoknak a megismerése is, amelyek a bérbeadót a hozzájárulás megtagadására vezetik. A tényállás felderítése után tud dönteni a bíróság a- lakáscserére irányuló kérelem elutasítása, illetve a megtagadott jóváhagyás ítélettel történő pótlása kérdésében. Dr. Varga Miklós iást foglalni ebben a kérdésben is. földes Róbertné, Halász Istvánná meg a többiek egyfelől helyeslik a kétforintos órabéremelést a tehergépkocsi-szerelőknél, mível a mázsás autókereket levenni, vagy föltenni igazán férfi munka! Rászolgálnak hát a 13—19 forintos órabérre. Nehéz kereset az övék. Ha a borravalótól remélnék megélhetésüket, fel- kopná az álluk. Lévén a teherautó Magyarországon állami vagy szövetkezeti tulajdon. Másfelől viszont nem helyeslik, hogy Kalocsán nemrég adódhatott alkalom, hogy a szerelők a kész kocsikat — bárminő felhatalmazás nélkül — „házhoz vitték”. Harminccal fordultak már ilyen „előzékenyen” az AFIT-állomás és az ügyfelek lakása között, mire a vezetők rájöttek a turpisságra. Habár e kalmárkodás már a múlté, máskor meg a javíttatok követelik, hogy jelen lehessenek kocsijuk rendbehozatalánál. És kezdődik minden elölről... Hiába a vezérigazgatói utasítás: „Ügyfél a szerelőműhelyben nem tartózkodhat!” Ez a plusz még hiányzik... Szemléleten változtatni csupán utasítással, lehetetlen. — Mi hiányzik az embereknek? Az a pár jó szó, előzékeny* ség, kedvesség, figyelmes odafor- dulás, amit a beteg ember is például az orvosától vár. Ha ezt nem kapja meg, pénzzel próbálja „megvásárolni” ezt a pluszt. A „beteg” autó gazdája is valami hasonlót szeretne. Jobb elbánást, saját magának és a kocsijának is — mondta el gondolatait dr. Bagi György kalocsai orvos, aki a megyei pártbizottság tagjaként jelen volt a vezetőségválasztó taggyűlésen. A fentebbi gondban is osztozó párttagsághoz fordulva, Csősz Sándorné nyomatékkai mondta: f, mi A borravalózás és más^ jog* tálán anyagi előnyszerzést élleá nekünk, kommunistáknak is > még határozottabban fel kell lépnünk. Az irányelvek világosan értésünkre adják, hogy figyeljünk a tömegeket foglalkoztató problémákra, és küzdj ünk a hibák, a fogyatékosságok ellen. □ □ □ Végül titkos szavazással megválasztották az alapszervezet héttagú vezetőségét, amelynek négy új tagja lett, köztük Szabó Lajos, az eddigi titkár. A kollektíva^ bizalmából, a kalocsai AFIT-nál a taggyűlés óta Varsányi Tamásné az új pártalapszervezeti titkár,' aki az irányelvek megvitatásakor felvetett közhasznú javaslatokat, feladatokat segít megoldani 46 kommunista munkatársával együtt. Kohl Antal Üvegházi aratás t Kalászolnak a kísérleti búzák Szegeden a Gabonatermesztési Kutató Intézet növényházában.' A kétszáz négyzetméternyi alap- területű „búzaföld” felett csaknem száz, egyenként négyszáz^ wattos égő pótolja a Napot. Az üvegházi termesztéssel évente három búzanemzedéket nevelnek fel, lerövidítve ezzel az új hibridek termesztési idejét. LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON A lakáscseréről • Az antennaszerkezei még a földön.
